(2020/C 159/01)
(az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján)
TARTALOMJEGYZÉK
| Bekezdés | OÍM | ||
| BEVEZETÉS | 1-5 | 1 | |
| ÉRTÉKELÉSÜNK | 6-13 | 3 | |
| A 100%-os társfinanszírozás lehetősége | 7-8 | 3 | |
| Nagyobb rugalmasság a tagállamok számára az uniós támogatás felhasználása terén | 9-10 | 3 | |
| A különleges intézkedések alkalmazásának nyomon követése | 11 | 4 | |
| Az intézkedések időzítése | 12 | 4 | |
| Az ellenőrök munkájára gyakorolt hatás | 13 | 4 | |
| ZÁRÓ MEGJEGYZÉS | 14 | 4 |
BEVEZETÉS
1. A COVID-19 járvány minden uniós tagállamban példa nélküli hatást gyakorol a lakosság egészségére és a gazdaság rezilienciájára. A helyzetre tekintettel a Bizottság - „ideiglenes és kivételes intézkedésként, a rendes körülmények között alkalmazandó szabályok sérelme nélkül” * - javasolja az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) származó finanszírozás mobilizálását e hatások enyhítése érdekében. A Bizottság elismeri * , hogy a válaszintézkedéseket túlnyomórészt a tagállami költségvetésekből kell majd fedezni. A Bizottság javaslatait az alapok 2014 és 2020 közötti felhasználásáról szóló két rendelet - a több alapra vonatkozó szabályokat tartalmazó, ún. közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) * , valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) vonatkozó egyedi rendelet * - módosítása tartalmazza. A Bizottság az elmúlt hetekben már hozott további intézkedéseket * . Ezek formálisan nem képezik e vélemény tárgyát, de adott esetben figyelembe vettük azokat.
2. A Bizottság javaslatának jogalapját figyelembe véve ezekben az esetekben kötelező konzultációt folytatni az Európai Számvevőszékkel * . A jogalkotók 2020. április 3-án (Európai Parlament), illetve 2020. április 8-án (Tanács) nyújtottak be hozzánk erre irányuló hivatalos kérelmet. Ez a vélemény teljesíti a konzultáció követelményét.
3. A Számvevőszék feladata a Szerződés szerint az, hogy „megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét” * . Alapelvként olyan szabályokon alapuló igazgatási keret kialakítására törekszünk, amely a vonatkozó szabályoknak való megfelelés révén kedvező eredményeket és hatásokat biztosít a polgároknak.
4. Jelenleg azonban rendhagyó körülmények uralkodnak. Uniós intézményként tisztában vagyunk azzal, hogy az Uniónak rendkívüli intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a COVID-19 elleni küzdelemben és a járvány által az európai polgárok életére gyakorolt hatások enyhítésében. A jelenlegi helyzetben sürgősen mozgósítani kell az összes rendelkezésre álló pénzügyi eszközt az egészségügyre, a gazdaságra és a polgárokra kifejtett hatások kezelése érdekében: az uniós támogatást a lehető leghamarabb a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani.
5. A Bizottság és a jogalkotó hatóságok által a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett eljárások lazítása kockázatokkal jár. A bizottsági javaslat kapcsán kihívást jelent, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt egyrészt az ahhoz szükséges rugalmasság biztosítása között, hogy a forrásokat késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsássák, másrészt a szabályszerűséggel, illetve a gondos pénzgazdálkodással kapcsolatos kockázatok minimalizálása között. Úgy véljük, hogy e kibővített rugalmasság biztosítása alapvetően az uniós jogalkotó hatóságok, a Parlament és a Tanács politikai megítélésének kérdése.
ÉRTÉKELÉSÜNK
6. Mindezek alapján e véleményünk célja, hogy megkönnyítse a jogalkotók számára a Bizottság javaslatának mérlegelését. A javasolt jogszabály-módosításokkal kapcsolatban nem tettünk részletes észrevételeket, csupán a legfontosabb kérdéseket emeljük ki, és rávilágítunk néhány kapcsolódó kockázatra.
A 100%-os társfinanszírozás lehetősége
7. A javaslat nem irányoz elő további uniós finanszírozást a tagállamok számára. Ugyanakkor lehetővé teszi az uniós finanszírozás gyorsabb átutalását azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 100%-os finanszírozási arányt kérjenek az Uniótól, és nem kötelezi őket arra, hogy saját társfinanszírozást nyújtsanak * . Ez az intézkedés rövid távon növelné a tagállamok rendelkezésére álló forrásokat. Hatása tagállamonként eltérő lenne, számos tényezőtől függően, ideértve a jelenleg alkalmazott társfinanszírozási arányokat és a tagállamok által a programjaik végrehajtásában elért relatív előrehaladást. Általában véve azok a tagállamok profitálnának leginkább ebből az intézkedésből, amelyek jelenleg nagyobb összegű finanszírozásban részesülnek a számukra elérhető jelenlegi operatív programokból, tehát azok, amelyek a legnagyobb összegű kiadásokat fogják benyújtani a következő számviteli évben, és amelyek általában alacsonyabb társfinanszírozási rátával rendelkeznek.
8. A program végrehajtásának ebből eredő felgyorsulása, valamint a befejezett műveletekre engedélyezett kiadások támogathatósága nyomást fog gyakorolni az uniós költségvetés rendelkezésére álló kifizetési előirányzatokra. Megjegyezzük, hogy tervei szerint a Bizottság „gondosan nyomon fogja követni a javasolt módosításnak a 2020. évi kifizetési előirányzatokra gyakorolt hatását, figyelembe véve mind a költségvetés végrehajtását, mind a felülvizsgált tagállami előrejelzéseket” * .
Nagyobb rugalmasság a tagállamok számára az uniós támogatás felhasználása terén
9. A javaslat értelmében a tagállamok - a COVID-19 járványra való rugalmasabb reagálás érdekében - az uniós forrásokat oda irányíthatnák át, ahol azokra a legnagyobb szükség van. A javaslat különösen mentesítené a tagállamokat azon követelmény alól, hogy az esb-alapok kiadásainak egy meghatározott hányadát egyes kulcsfontosságú témákra (pl. kutatás-fejlesztés, éghajlat és energia) fordítsák * , és a tagállamokon belül megkönnyítené az alapok, programok és régiók közötti átcsoportosításokat * . A javaslat értelmében a gyakorlatban a tagállam dönthetne arról, hova irányítja a finanszírozást. A javaslat által biztosított rugalmasság továbbá befolyásolhatja, hogy az Unió képes lesz-e elérni az operatív programokban eredetileg meghatározott célkitűzéseket, valamint hogy a Bizottság képes lesz-e megfelelően beszámolni a teljesítményről.
10. Bár a javaslat megszüntetett néhány adminisztratív követelményt (például a partnerségi megállapodások módosításának szükségességét), számos új intézkedés esetében szükség lenne az operatív programok módosítására, majd azok Bizottság általi jóváhagyására. Ez jelentős adminisztratív terhet jelenthet, különösen a Bizottság számára, amelynek rövid időn belül nagyszámú módosítást kellene feldolgoznia. E kockázat csökkentése és az alapok hatásának maximalizálása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak korlátozniuk kellene az operatív programokon a forrásoknak a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos tevékenységek céljára való átcsoportosítása kapcsán végzendő módosításokat, hogy a források a lehető legkisebb késedelemmel juthassanak el a kedvezményezettekhez.
A különleges intézkedések alkalmazásának nyomon követése
11. A javaslat lehetővé tenné „a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelését célzó műveletek" visszamenőleges kiválasztását és finanszírozását * . Megjegyezzük, hogy a javaslat nem részletezi, milyen műveletekről van szó, és azt sem, hogy a tagállamok és a Bizottság hogyan követhetik nyomon azokat. Nem határoz meg továbbá a beruházásokkal kapcsolatos monitoringkövetelményeket sem (pl. egy e célt szolgáló prioritási tengely meghatározása, beavatkozási kódcsoport létrehozása az ilyen tevékenységek céljára, vagy a COVID-19 reagálással kapcsolatos kiadások megjelölése a saját informatikai rendszereikben). Következésképpen az esb-alapokból a COVID-19 járványhelyzeti reagálásra fordított összegekről a Bizottság, illetve a jogalkotók nem rendelkeznének könnyen hozzáférhető, megbízható információkkal, ami befolyásolhatná az uniós polgárok felé az alapok felhasználásával kapcsolatos elszámoltathatóságot.
Az intézkedések időzítése
12. Egyes intézkedések meghatározott időszakra szólnának (100%-os társfinanszírozási arány, az éves végrehajtási jelentések határidejének meghosszabbítása, módosított ellenőrzési mintavétel, a nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtandó finanszírozás), míg mások 2023 végéig, a jelenlegi programidőszakhoz kapcsolódó kifizetések megszűnéséig hatályban maradnának (a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményekkel és a partnerségi megállapodások módosításával kapcsolatos mentességek). Tekintettel arra, hogy a válság különböző aspektusainak időtartama bizonytalan, helyénvaló a rugalmas időzítés. Azon intézkedések esetében azonban, amelyeknél a jelenlegi záró időpont a programidőszak vége, fontos, hogy a Bizottság gondosan figyelemmel kísérje a kibontakozó helyzetet és gondoskodjon róla, hogy azok csak addig maradjanak érvényben, amíg az a fent említett „ideiglenes és kivételes" törekvés céljára szükséges.
Az ellenőrök munkájára gyakorolt hatás
13. A javaslat egy számviteli éven át lehetővé tenné az ellenőrző hatóságok számára, hogy a COVID-19 járványra hivatkozzanak annak indoklásaként, hogy munkájuk során nem statisztikai mintavételi módszereket alkalmaznak * . Ez az intézkedés csökkenthetné az e lehetőséggel élő ellenőrző hatóságok által elvégzendő munka mennyiségét * . Ugyanakkor felveti annak kockázatát, hogy az érintett programok így kapott mintái nem lennének reprezentatívak, ami esetleg megbízhatatlan hibaarányokhoz és ellenőri véleményekhez vezethet az adott évre vonatkozóan. Ez gyengítheti az esb-alapok kiadásainak ellenőrzését egy olyan időszakban, amikor a kiadások valószínűleg jobban ki lesznek téve a hiba, illetve csalás kockázatának. Ez a javaslat ezért befolyásolhatja a Bizottság képességét arra, hogy bizonyosságot nyújtson a források jogszerű felhasználásáról, ami további következményekkel járhat az elszámoltathatósági folyamatra és a számvevőszéki ellenőrzésre nézve.
ZÁRÓ MEGJEGYZÉS
14. A Bizottság olyan módosításokat javasol a CPR-rendelet és az ERFA-ra vonatkozó rendelet kapcsán, amelyek lazítanának bizonyos, az esb-alapok 2014-2020-as kiadásaira vonatkozó szabályokon. Ezekre a rövid távú válaszlépésekre azért van szükség, hogy támogassák a tagállamokat a COVID-19 válság hatásainak enyhítésében. Ez azonban nem vezethet lényeges kompromisszumokhoz a kiadások elszámoltathatósága tekintetében, mivel az hosszú távon káros hatással lenne az uniós polgároknak az intézményeikbe vetett bizalmára. A Bizottság politikai nyomás alatt és nagyon szoros határidők mellett dolgozott javaslatának előterjesztésén, ami növeli az ezen intézkedések kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos, előre nem látható problémák kockázatát. A Bizottságnak ezért a helyzet alakulása során szorosan figyelemmel kell kísérnie ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján szükség esetén változtatásokat lehessen eszközölni. A javasolt módosított szabályok ideiglenesek, azokat a kivételes helyzet indokolja. Fontos, hogy az Unió a lehető leghamarabb visszatérjen a rendes szabályokhoz.
A véleményt 2020. április 14-i luxembourgi ülésén fogadta el a Számvevőszék.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
