| Előadó: | Birgitta SACRÉDEUS (SE/EPP), Dalarna régió közgyűlésének tagja |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Általános megjegyzések
1. utal arra, hogy 2020-ban a Covid19-világjárványban Európában és a világ más részein számos ember megbetegedett vagy életét vesztette, s emellett a válságnak olyan, súlyos gazdasági és szociális következményei is vannak, amelyek mértéke egyelőre beláthatatlan. A vírus rohamos terjedése növelte az egészségügyre, az egészségügyi létesítményekre és a szociális szolgálatokra nehezedő nyomást, és az orvosok, ápolók munkaterhelése is drasztikusan megemelkedett. Ehhez járul még, hogy fel kell készülni újabb hullámokra is;
2. emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság nem mindenhol azonos mértékben sújtotta Európát, és jelentős eltérések voltak nemcsak az egyes országok, hanem az egyes régiók, települések, városrészek, illetve korcsoportok között is. Összességében véve a gyenge fizikai állapotú és különböző alapbetegségekben szenvedő, valamint a rossz szociális-gazdasági helyzetű embereket a járvány mindenütt súlyosabban érintette;
3. megállapítja, hogy a tagállamok a Covid19 elleni küzdelemben, valamint a lakosság egészségének védelme és biztosítása érdekében olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel a polgárok mozgásszabadságát szokásos körülmények között elképzelhetetlen mértékben korlátozták;
4. úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány világosan megmutatja, milyen fontos a képesített, jól képzett személyzet és a megfelelően finanszírozott, jól felszerelt, teherbíró egészségügy, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan átálljon egy újfajta népegészségügyi és orvosi ellátási helyzetre, és szükség esetén mind az alapellátást, mind a járóbeteg-ellátást erősítse, továbbá a kórházakban a normál és az intenzív osztályokon rendelkezésre álló kapacitásokat rövid időn belül megnövelje;
5. felhívja a figyelmet arra, hogy számos országban a más diagnózisú és más orvosi ellátásokat igénylő betegek kezelését elhalasztották, és így egy „kezelési hátralék” halmozódott fel, amelynek a ledolgozása hosszú ideig fog tartani. Számos olyan embernek, aki súlyos lefolyású koronavírus-betegségen esett át, most rehabilitációs kezelésekre van szüksége. Emellett több jel utal arra is, hogy a Covid19-világjárvány nyomán a mentális egészségi gondozás és kezelés iránti igény is megnőtt általában a lakosság, valamint az egészségügyi és ápolási területen dolgozók hozzátartozói körében. A népegészségügynek, általában az egészségügyi rendszernek, valamint az alap- és a járóbeteg-ellátásnak tehát még sokáig többletforrásokra lesz szüksége;
6. megjegyzi, hogy az uniós intézmények aktívan támogatták a tagállamokat a Covid19 elleni küzdelmükben, a tagállamok közötti együttműködés viszont eleinte többek között azért akadt el, mert lezárták az országhatárokat az egészségügyi felszerelések előtt - éppen akkor, amikor a helyzet európai szinten nagyobb mértékű együttműködést, határozottabb irányítást és nagyobb elkötelezettséget követelt volna meg, mint máskor;
7. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 222. cikke értelmében az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel;
8. hangsúlyozza, hogy noha az EU fontos szerepet tölt be a közegészségügy javítása, a betegségek megelőzése és az egészségügyi kockázatok felszámolása terén, a népegészségügyi rendszer, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások szervezését, finanszírozását és kialakítását illető döntések alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartoznak;
9. meg van győződve arról, hogy az egyetemes és szolidaritáson alapuló európai egészségügyi ellátási rendszerek nagy előnyt jelentenek a Covid19 elleni küzdelemben;
Általános tanulságok
10. úgy véli, hogy a Covid19 elleni küzdelemből számos fontos tanulság levonható, amelyek hasznosak lehetnek majd ennek a globális válságnak a további kezelésében, de akár más globális válsághelyzetek leküzdésében is;
11. hangsúlyozza, hogy számos tagállamban az orvosi ellátással, az ápolással és az egészségüggyel kapcsolatos alapvető hatásköröket a helyi és regionális önkormányzatokra ruházták át. Gyakran a nemzeti egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban is a helyi szint felel a szociális szolgáltatásokért és a szociális ellátásért. A helyi és regionális önkormányzatok ezért kiemelkedően fontos szerepet játszanak a Covid19 elleni küzdelemben;
12. hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy az EU szervei és intézményei, illetve a tagállamok válsághelyzetekben is biztosítsák a belső piac fennmaradását és működését. Sem a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, egyéni védőfelszerelések, illetve más áruk és szolgáltatások beszerzését és szállítását, sem az orvosi és ápolószemélyzet, valamint az egyéb kulcsfontosságú munkavállalók munkavégzési célú határátlépéseit nem szabad akadályozni;
13. kiemelten fontosnak tartja a megbízható adatok gyűjtését, a minőségi kutatást és a biztos információforrásokat, hogy a hatóságok mindezek alapján megalapozott döntéseket hozhassanak, a vállalatok, szervezetek és egyének pedig felelősségteljesen léphessenek fel a betegség megelőzése érdekében;
14. hangsúlyozza, mennyire fontos a határon átnyúló egészségügyi ellátás esetében a hatóságok közötti adminisztratív segítségnyújtás és együttműködés. Ez magában foglalja a segítségre szoruló betegek szabad kapacitásokkal rendelkező szomszédos országbeli kórházakba történő átszállítását, kórházi dolgozók átküldését, illetve a határokon átnyúló együttműködés olyan további formáit, amelyek szintén azt a célt szolgálják, hogy az EU leginkább érintett részein csökkenteni lehessen az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást;
15. ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak el kell fogadniuk egy közös statisztikai protokollt, amely lehetővé teszi a Covid19-válság és a jövőbeli járványok hatásaira vonatkozó adatok összehasonlítását. Ez a protokoll, amelyet az ECDC és az Eurostat közös felügyelete alatt kell kidolgozni, a NUTS2 szintű adatokra támaszkodhat az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását is magában foglaló szakpolitikai válasz elősegítése érdekében;
16. utal azokra a digitális megoldásokra, amelyeket pl. egészségügyi tájékoztatáshoz, orvosi tanácsadáshoz és a fertőzési láncok visszakövetéséhez fejlesztettek ki, illetve fejlesztettek tovább a Covid19-világjárvány során. A vírushordozó személyek felkutatása mindemellett jogos kérdéseket is felvet az adatvédelem és az adatbiztonság tekintetében, nem utolsósorban a határokon átnyúló esetekben. A világjárvány rávilágított arra is, hogy szükség van a betegek digitális adatainak határokon átnyúló átadására, amikor a betegek egy másik tagállamban vesznek igénybe egészségügyi ellátást;
17. hangsúlyozza, mennyire fontos a Covid19-világjárvány és más egészségügyi válsághelyzetek leküzdéséhez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében folytatott nemzetközi együttműködés, de a válságok elleni helyi és regionális szintű küzdelemben nagy jelentősége van a vállalatokkal, a nonprofit szervezetekkel, a családokkal, a szomszédokkal és barátokkal folytatott együttműködésnek is;
18. úgy véli, jobb módokat kellene találni arra, hogy az idős és különböző alapbetegségekkel élő embereket a Covid19-től és más fertőző betegségektől megvédjük, függetlenül attól, hogy idősotthonban vagy saját lakásukban élnek-e. E tekintetben hangsúlyozza a helyi alapellátási rendszereket megerősítő egészségügyi és szociális gondozási politikák fontosságát, különös tekintettel a megelőzésre;
Európai szükséghelyzeti egészségügyi mechanizmus
19. üdvözli azokat az Európai Bizottság által már megtett intézkedéseket, amelyek a Covid19-válság során a nemzeti, regionális és helyi hatóságok tehermentesítését célozták; tudomásul veszi a 2020. május 27-én előterjesztett átfogó európai helyreállítási tervet; hasonlóképpen üdvözli azt a megállapodást, hogy az ez évi uniós költségvetésből minden rendelkezésre álló eszközt arra fordítanak, hogy támogassák az európai egészségügyi rendszereket a válság leküzdésében;
20. megállapítja, hogy a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat * fontos alapot jelent a veszélyhelyzeti védekezéshez és a válságkezeléshez az EU-ban, de a jelenlegi egészségügyi válságra való tekintettel tovább kell erősíteni az EU szükséghelyzeti és katasztrófavédelmi kapacitásait;
21. javasolja ezért, hogy - a szubszidiaritás elvét és a tagállamok népegészségügy, közegészség és katasztrófavédelem terén meglévő elsődleges hatáskörét tiszteletben tartva - hozzanak létre egy európai szükséghelyzeti mechanizmust, amely a következő célokat szolgálná:
- a nemzeti, regionális és helyi egészségügyi és katasztrófavédelmi struktúrákat támogató uniós intézkedések és segítség koordinálása annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni az egészségügyi fenyegetésekre és az azokból eredő válsághelyzetekre,
- hatékony együttműködés és koordináció biztosítása az illetékes nemzetközi szervezetekkel, pl. a WHO-val a védelmi felkészültséget és a reakcióképességet illetően,
- az alapvető orvosi cikkek Európán belüli elosztásának összehangolása,
- az egészségüggyel kapcsolatos európai ügynökségek szerepének megerősítése,
- az orvosi felszerelések ellátásának javítása közös beszerzési kezdeményezések és a fontos termékek szállítói láncának felügyelete révén,
- az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együtt segítségnyújtás a tagállamok számára járványterveik felülvizsgálatában és aktualizálásában. Ebbe a regionális és helyi önkormányzatokat is be kellene vonni. A pénzintézetek kapcsán a pénzügyi válságot követően végzett „stressztesztek” analógiájára a tagállamok egészségügyi rendszereit is meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy mennyire képesek reagálni a különböző egészségügyi veszélyekre;
22. úgy véli, hogy a jövőbeli európai szükséghelyzeti egészségügyi mechanizmusnak az (EU) 2016/369 tanácsi rendeletben * szabályozott „szükséghelyzeti támogatási eszközre” kell támaszkodnia;
23. meg van győződve arról, hogy az EU katasztrófavédelmi eljárását, különösen a hozzá tartozó rescEU-t és az Európai Orvosi Hadtestet tovább kell erősíteni, hogy az Unió készen álljon és képes legyen arra, hogy gyorsan, hatékonyan és összehangoltan reagáljon minden jövőbeli válságra, legyen az biológiai vagy egyéb jellegű. A Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatok fényében ki kellene azonban értékelni az uniós katasztrófavédelmi mechanizmust, hogy annak szervezése és felépítése minél hatékonyabb lehessen;
24. szorgalmazza, hogy növeljék meg a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) korai előrejelző kapacitásait, és a Központot kapcsolják szorosabban össze az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), hogy a jövőben még jobban elláthassa koordinálással kapcsolatos feladatkörét és célzottan támogatni tudja a helyszíni operatív irányításért felelős szerveket;
25. megállapítja, hogy a Covid19-válság világosan megmutatta, mekkora szükség van az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra (ECDC). Kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy az ECDC erőteljesebb és nagyobb szerepet tölthessen be a széles körben terjedő súlyos betegségek leküzdésében; üdvözli ezért, hogy szerepének erősítéséről most az uniós egészségügyi miniszterek is tárgyalnak;
26. üdvözöl az Európai Bizottság által a „Rövid távú uniós egészségügyi felkészültség a Covid19-járványokra” című, 2020. július 15-i közleményében javasoltak közül számos intézkedést;
27. a szabad mozgás megőrzését és a közegészség védelmét szem előtt tartva üdvözli a Covid19-világjárványra adott válaszként a szabad mozgás korlátozásának összehangolt megközelítéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2020. szeptember 4-én közzétett európai bizottsági javaslatot;
Orvosi felszerelések beszerzése és készletezése
28. üdvözli, hogy a közös beszerzésről szóló megállapodás hatálya 2020 áprilisa óta csaknem 540 millió emberre - így az uniós tagállamok és az EGT-országok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint csaknem az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt ország minden lakosára - kiterjed;
29. üdvözli ezért Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök 2020. május 18-i javaslatát arra, hogy az egészségügyi válsághelyzetek kezelésére vonatkozó stratégia keretében hozzanak létre egy „egészségügyi munkacsoportot” az ECDC-n belül, amelynek feladata, hogy a nemzeti egészségügyi intézményekkel közösen terveket dolgozzon ki a jövőbeli járványok megelőzésére és kezelésére;
30. üdvözli a megállapodás önkéntes jellegét, úgy véli azonban, hogy az önkéntes közreműködést az önkéntes kívülmaradás lehetőségével („opt-out”) kellene felváltani. Ez megkönnyítené a gyorsított eljárásokat, ugyanakkor választási szabadságot biztosítana a részes feleknek;
31. üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az európai helyreállítási terv keretében hozzanak létre egy összesen 9,4 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező új, önálló egészségügyi programot (EU4Health), többek között az egészségvédelem megerősítése és az Unió jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészítése érdekében. Örömmel veszi azt is, hogy további 2 milliárd euróval növelik az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) költségvetését. Sajnálja azonban, hogy az Európai Tanács e törekvést később 1,7 milliárd EUR-ra mérsékelte, ami nagymértékben korlátozza a világjárvány okozta negatív következmények leküzdésének lehetőségeit. Azt tervezi egyébként, hogy az új egészségügyi programról külön véleményt dolgoz ki;
32. üdvözli a fontos orvosi felszerelések (légzőmaszkok, lélegeztetőkészülékek, egyéni védőeszközök, újrafelhasználható maszkok, gyógyszerek, terápiás eszközök és laborcikkek, fertőtlenítőszerek) európai méretekben történő beszerzését és a kórházak és más egészségügyi szolgáltatók számára történő elosztását. Itt figyelembe kell azonban venni, hogy a kórházakat, egészségügyi központokat és ápolási intézményeket számos tagállamban a regionális és helyi önkormányzatok üzemeltetik, amelyeket ebbe a folyamatba be kell vonni; megállapítja, hogy a közös beszerzés tavaszi tető alá hozása túl sokáig tartott ahhoz, hogy a célját teljes mértékben be tudja tölteni;
33. üdvözli a rescEU-raktárkészletek haladéktalan kiépítését az orvosi felszerelések vonatkozásában, és e felszerelések gyors kiadását a leginkább érintett tagállamok számára;
34. kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre egy állandó jellegű európai szükséghelyzeti raktárkészletet olyan formában, hogy antibiotikumokból, oltóanyagokból, vegyi ellenmérgekből, antitoxinokból és más fontos, hatékonynak bizonyult orvosi szükségleti cikkekből egy uniós állományt tartanak fenn. Így biztosított lenne egy vészhelyzeti tartalék rendelkezésre állása, illetve a szükséges cikkek egész Európában való gyors elosztásának és kiszállításának összehangolása;
35. üdvözli az Európai Bizottság 2020. április 3-i határozatát, amely ideiglenesen mentesíti az orvosi felszereléseket és az egyéni védőeszközöket a behozatali vámok és a héa alól. Az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie határozata hatályának felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az kiterjedjen azokra a magánvállalatokra is, amelyeknek egyéni védőeszközöket kell használniuk, és a határozatot oly módon kellene alkalmaznia, hogy a helyi uniós termelők ne kerüljenek gazdaságilag hátrányos helyzetbe;
36. rámutat, hogy azok az ellátási zavarok, amelyek egyes fontos termékek és gyógyszerek, például antibiotikumok vagy narkotikumok terén számos régióban már korábban is megfigyelhetők voltak, a mostani, elhúzódó világjárvány során tovább súlyosbodtak. Az RB erőfeszítéseket kér a fontos alapanyagok gyors beszerzésére, a teszteléshez szükséges anyagok és más olyan orvosi cikkek termelésének fokozására, amelyekből szűkös az ellátás, továbbá a fontos gyógyszerek európai fejlesztésének és gyártásának fokozására a kutatás és az innováció előmozdítása, valamint a gyártók számára ösztönzők teremtése révén;
37. osztja azt a nézetet, hogy az Uniónak képesnek kell lennie külföldről behozott, illetve az EU-ban előállított tesztelési és biztonsági felszerelések megvásárlására, illetve fejlesztésére, valamint ezek szállítására és elosztására. Az EU-nak és tagállamainak csökkenteniük kell a harmadik országokban gyártott gyógyszerektől és egyéb orvosi segédeszközöktől való függőségüket. Dolgozniuk kell azon is, hogy a gyógyszerek megfizethetőbbek legyenek;
38. véleménye szerint mindig garantálni kell, hogy a piac gyorsan és egyszerűen el tudja látni az érintetteket megfelelő védőeszközökkel, például maszkokkal, védőruhákkal stb. Ezért európai szinten meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a tagállamokban kiépüljön a védőeszközök gyártási kapacitása. Emellett a világjárvány szempontjából felül kellene vizsgálni az európai közbeszerzési és antitrösztszabályokat;
39. rámutat, hogy meg kell vizsgálni - és nem csak a Covid19 összefüggésében -, hogy mikor milyen típusú egyéni védőeszköz a megfelelő;
40. üdvözli, hogy az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) megállapodtak abban, hogy hozzáférést biztosítanak bizonyos orvostechnikai eszközökre és egyéni védőeszközökre vonatkozó európai szabványokhoz, hogy az európai vállalatok a készlethiányok felszámolása érdekében növelhessék és átállíthassák termelésüket;
41. fontosnak tartja, hogy az egyéni védőeszközök - főként a polgárok körében használatosak - lehetőség szerint újrafeldolgozhatók legyenek;
Vakcinák, diagnosztika és kezelés
42. hangsúlyozza, hogy sürgősen oltóanyagokat kell találni a Covid19 ellen, és kéri az uniós társjogalkotókat, hogy az RB felhívásának eleget téve fokozzák a vakcinák fejlesztésére, előállítására és forgalmazására irányuló uniós együttműködést, amely kiegészíti a Covid19 leküzdése érdekében folytatott állami és magán orvosi kutatásokat;
43. ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram költségvetését 94,4 milliárd EUR-ra növeljék, és sajnálja, hogy az Európai Tanács ezt követően egy 80,9 milliárd EUR-ra való csökkentést javasolt;
44. üdvözli az Európai Bizottság és több gyógyszeripari vállalat közötti, gyógyszerek és vakcinaadagok szállításáról létrejött megállapodásokat, amelyek arra az esetre érvényesek, ha és amikor valamelyikük biztonságos és hatékony oltóanyagot fejleszt ki;
45. aggodalommal állapítja meg, hogy a Covid19 elleni vakcinák, diagnosztikai eszközök és kezelések kifejlesztésére irányuló globális erőfeszítések kiélezett versenyhez vezethetnek, amely a szegényebb országokat védtelenül hagyhatja a betegséggel szemben; kijelenti, hogy határozottan támogatja a biztonságos és hatásos oltóanyagok, diagnosztikai eszközök és gyógymódok kifejlesztésére irányuló többoldalú együttműködést, valamint a jövőbeli vakcinák és gyógyszerek méltányos finanszírozását és a szolidaritás jegyében történő elosztását;
46. támogatja egy közös uniós oltási könyv, valamint az oltóanyagkészletekre és -szükségletekre vonatkozó adatok virtuális európai nyilvántartásának kidolgozását, hogy könnyebbé váljon a rendelkezésre álló oltóanyagkészletekre és az alapvető oltóanyagok hiányára vonatkozó információk önkéntes cseréje;
47. kéri, hogy lépjenek fel erőteljesebben a Covid19-cel, a kezeléssel és a betegség elleni lehetséges oltóanyagokkal kapcsolatos hamis információk interneten és más csatornákon történő terjesztése ellen. A dezinformáció elleni küzdelemben fontos szerep jut a WHO-nak, az EU-nak és tagállamainak, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak;
48. támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy több eszközt tudjon biztosítani a Covid19 elleni vakcinák kutatásának finanszírozására, és azt várja, hogy az Európai horizont program keretében jelentős forrásokat fordítsanak az e területen folyó innováció és kutatás támogatására.
Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
