A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/10) VÉLEMÉNYE

az EU kohéziós politikájának szerepéről a régiók intelligens és innovatív gazdasági változásában a koronavírus okozta válság közepette * 

Előadó: Michiel RIJSBERMAN (NL/Renew Europe) Flevoland tartomány kormányának tagja

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

1. örömmel fogadta a német elnökség felkérését, hogy az RB fejtse ki véleményét annak kapcsán, hogy milyen szerepet tölt be a kohéziós politika a régiókban bekövetkező intelligens és innovatív gazdasági változásokban a koronavírus okozta válság közepette;

2. tudomásul veszi, hogy a német elnökség prioritásként kezeli Európa megerősítését és innovációjának előmozdítását, és fontos eszközként tekint az uniós strukturális alapokra a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése és a régiók gazdasági helyreállításának ösztönzése vonatkozásában;

A régiók kulcsfontosságú szerepe a világjárvány utáni gazdasági válság elleni küzdelemben

3. megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően valamennyi európai régió széles körű megelőző és válságkezelő gazdasági intézkedéseket vezetett be. Ezek a fellépések elsősorban az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a tömegközlekedésre, az oktatási rendszerekre és a kkv-k likviditására irányultak. A hosszabb távú politikák felé elmozdulva azonban már nagyobb szerep jut a széles körű innovációnak és az innovatív megközelítésmódok alkalmazásának. Csak innovatív megoldásokkal valósítható meg a fenntarthatóbb, digitális és reziliens Európa felé történő átmenet, és ezek mind olyan elemek, amelyekhez a kohéziós politika is hozzájárulhat;

4. hangsúlyozza, hogy a régiók jelentős hatáskörrel rendelkeznek a gazdaságpolitika és a vállalkozások támogatása terén, különös tekintettel az innovációra és az alkalmazott kutatásra. A K+F ösztönzésével, a kulcsfontosságú technológiák előmozdításával, a klaszterek és hálózatok megerősítésével, az üzleti modell megváltoztatásának támogatásával vagy pedig új technológiák elterjesztésével a régiók részt tudnak vállalni a gazdasági átalakulásban. Ezenkívül a városok és régiók mint „első vásárlók” segíthetnek felgyorsítani a fenntartható átállást, és megoszthatják egymással tapasztalataikat;

5. javasolja, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és foglalkoztatási hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések minél jobban használják ki a már meglévő struktúrákat és szervezeteket. A régiók kulcsszerepet játszanak a regionális és szubregionális különbségekre, illetve az e különbségek aktuális szükségletekre gyakorolt hatására vonatkozó információk továbbításában. Ezek az információk segíthetnek annak meghatározásában, hogy a nemzeti támogatási intézkedések és az uniós kezdeményezések milyen mértékben érnek célt a különböző régiók gazdaságában;

6. ismételten kiemeli, hogy a területi szintű beruházási igényeket legjobban a helyi és regionális önkormányzatok tudják felmérni, ezért teljes mértékben be kell őket vonni a döntéshozatalba a beruházások REACT-EU keretében történő (újra) programozása, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása, valamint az európai kkv- és iparstratégia végrehajtása kapcsán;

7. kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a régiók központi szerepére ebben a folyamatban. Ami a válság következményeit illeti, a cél többek között a régiók azon képességének megerősítése, hogy összehangolják, bevezessék és végrehajtsák azokat a rövid és középtávú rendkívüli intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamokban az egyes régiók szükségleteinek és körülményeinek megfelelő, fenntartható újraindítást. Elemzés, nyomon követés és értékelés révén a régiók megalapozott döntéseket hozhatnak az olyan fejlesztési projektekről, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntartható újjáélesztéshez. A régiók egyik központi feladatának kellene tekinteni, hogy fontos regionális ismereteket gyűjtsenek és továbbítsanak a nemzeti szintnek;

8. úgy véli, hogy az intelligens szakosodási platform révén létrejött regionális partnerségi együttműködések fontos szerepet fognak játszani a gazdasági helyreállításban. A kutatás és innováció terén megvalósuló interregionális együttműködés kulcsfontosságú lesz mind a helyreállítás, mind egy olyan zöld és digitális átállás szempontjából, amelyből egyetlen hely vagy személy sem marad ki;

9. aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a Covid19-járvány után regionális szinten nem jut majd elegendő kapacitás az intelligens és innovatív gazdasági átalakulásra, nemcsak a Covid19-válságot követő erőforráshiány miatt, hanem egy tízéves megszorítási időszak következtében is. Ennek ellensúlyozására több erőforrást kell átcsoportosítani a helyi és regionális szintre. Növelni kell ugyanakkor a regionális hatékonyságot is, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a régiók minden szintjén jelen legyen az innováció, és nyitottak legyenek a tanulásra, valamint tudásuk megosztására;

10. üdvözli a városoknak és régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatást (a REACT-EU keretében), amely a Covid19-járvány miatt leginkább bajba került ágazatokat segíti abban, hogy fenntartható üzleti modellek irányába tudjanak elmozdulni mind rövid, mind középtávon;

11. elismeri, hogy egyes ágazatok hanyatlása és a megváltozott munkavégzési szokások szükségessé tehetik a városi területrendezési tervek átdolgozását és az új körülményeknek megfelelő alakítását, mivel kisebb lesz az igény a városközpontokban iroda- és üzlethelyiségekre, ugyanakkor szükség lehet a közösségi közlekedés átszervezésére (közlekedés módja, gyakorisága és finanszírozása). A városokban ez azt jelenti majd, hogy nagyobb szerep jut a gyalogos és a kerékpáros közlekedésnek; E tekintetben üdvözli, hogy számos város egyre inkább törekszik arra, hogy a közlekedési szabályoknak és a közutak kialakításának a gyalogosok és a kerékpárosok számára kedvező kiigazítása révén jelentősen csökkentse az autóforgalmat;

12. kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Európai Szociális Alapra, amely a szociális beruházások kulcsfontosságú eszköze. Minden beruházási politika középpontjában az emberek állnak, és a gazdasági helyreállításnak is kulcselemei;

A kohéziós politika mint a régiók intelligens és innovatív gazdasági átalakulásának kiemelten fontos eszköze

13. kiemeli, hogy a kohéziós politika az EU legjelentősebb finanszírozási mechanizmusa a beruházások támogatására valamennyi régióban, és kiemelt céljai közt szerepel, hogy ösztönözze az innovációt mint a növekedés motorját. A kohéziós politika végrehajtása az adminisztratív és intézményi kapacitások fejlesztése révén ösztönzi a közpénzek hatékonyabb felhasználását;

14. méltányolja, hogy az európai intézmények gyorsan reagáltak a veszélyhelyzetre, és példátlan mennyiségű erőforrást biztosítottak a Covid19-világjárvány kezelésére. Ezáltal egyszerre alapozták meg a hosszú távú válságkezelést a normál többéves pénzügyi keret (MFF) részeként a Kohéziós Alapból finanszírozott intézkedésekkel, és konkrét helyreállítási erőfeszítéseket is tettek a válság rövid távú hatásainak kezelésére a Next Generation EU keretében;

15. nyomatékosan javasolja, hogy a kohéziós politika céljait és továbbra is megosztott irányítás alatt álló, elfogadott alapelveken nyugvó rendszerét a kohéziós politika megerősítését célzó javasolt lépések némelyikének átmeneti jellege - különösen a hiányzó tematikus koncentráció - ne veszélyeztesse. Habár a válságos idők rugalmasságot kívánnak, a túl nagy rugalmasság veszélybe sodorhatja a kohéziós politika hosszabb távú fennmaradását;

16. méltányolja, hogy nem került sor a kohéziós politika költségvetésének általános csökkentésére, ugyanis ez Európa első számú pénzügyi eszköze a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Elfogadhatatlannak tartja ugyanakkor a hosszú távú uniós költségvetés felső határának példátlanul alacsony szintre csökkentését, amelynek eredményeként összesen 1 074,3 milliárd euro az előirányzott kötelezettségvállalás;

17. kiemeli, hogy a strukturális alapok még fontosabb szerephez jutnak majd a szociálisan igazságos, zöldebb, versenyképesebb, digitális és inkluzív Európai Uniót célzó jövőbeli beruházások támogatása terén, tekintettel a más uniós programokat - például az Európai horizontot, az InvestEU-t, a LIFE programot és az Erasmus+-t - érintő elvonásokra;

18. örömmel látja, hogy a REACT-EU új tematikus célkitűzése kettős: a válság okozta károk helyreállítását a zöld, digitális és reziliens gazdaságra való átállás előkészítésével párhuzamosan kívánja megvalósítani. Ily módon a REACT-EU hozzáadott értéke, hogy keretet biztosít a programozási időszakok közötti átmenet idejére. Ezenkívül felgyorsíthatja a zöld és digitális átálláshoz elengedhetetlen közberuházásokat is;

19. ezért minimális tematikus koncentrációt javasol a REACT-EU zöld, digitális és reziliens gazdaságra irányuló célkitűzéseit illetően, hogy ne minden forrást a válság elhárítására költsenek, és hogy a kiadások összhangban maradjanak a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló általános uniós célkitűzéssel, és gyorsabban megvalósulhasson az átállás a sürgősségi intézkedésekről az új programozási időszak beruházásaira. Meg kell tenni a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a beruházások illeszkedjenek ebbe az európai stratégiába, és ne pusztán világos cél nélkül pumpáljanak forrásokat a gazdaságba;

20. kiemeli az európai strukturális és beruházási alapok szerepét azon régiók gazdasági átalakulásának támogatásában, amelyek csökkenteni szeretnék kibocsátásaikat, illetve meg szeretnék valósítani a negyedik ipari forradalomként is ismert digitalizációt. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az intelligens és innovatív gazdasági átalakulás katalizátora az „intelligensebb Európa” és „zöldebb Európa” szakpolitikai célkitűzésekre irányuló tematikus koncentráció, valamint a támogatott beruházások típusai révén;

21. megjegyzi, hogy a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet játszik a növekvő digitális szakadék csökkentésében. A kijárási korlátozások alatt tapasztalt felgyorsuló digitalizáció valószínűleg folytatódni fog, és újabb módokon fog hozzájárulni a szociális innovációhoz. A reziliencia kiépítését célzó stratégia lényeges elemeként nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a digitális készségek fejlesztésére, továbbá az oktatási rendszerek megfelelő adaptálására és az iskolák digitális technológiával való felszerelésére;

22. emlékeztet a kohéziós politika alapvető célkitűzésére, amely az Európai Unión belüli régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére irányul, különös figyelmet fordítva a súlyos, strukturális természeti és demográfiai hátrányban lévő régiókra. Ezek a területek nehezebben tudják biztosítani lakosságuk számára az olyan szolgáltatásokhoz - például az egészségügyi szolgáltatásokhoz vagy a digitális infrastruktúrához - való hozzáférést, amelyek a világjárvány idején alapvetőnek bizonyultak, és kulcsfontosságúak lesznek Európa éghajlattal, digitalizációval és növekedéssel kapcsolatos prioritásainak megvalósításában;

23. elismeri, hogy a kohéziós politika az európai szemeszterrel való kapcsolat megerősítésével egyre fontosabb szerepet fog betölteni a tagállamokban elindult gazdasági reformfolyamatok támogatásában. Hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy egy átláthatóbb, inkluzívabb és demokratikusabb folyamat érdekében az európai szemesztert és az EU gazdasági kormányzását sürgősen és mélyrehatóan meg kell reformálni. Ha az európai szemesztert nem reformálják meg, fennáll a veszélye, hogy a kohéziós politika további központosításhoz, a helyreállítási tervek felülről vezérelt megközelítéséhez és olyan szakpolitikákhoz való visszatéréshez vezet, amelyek nem veszik figyelembe a tagállamok közötti és azokon belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és akadályozzák az EU fenntartható helyreállításához sürgősen szükséges közberuházásokat. Az Európai Bizottságnak ezért biztosítania kell, hogy a tagállamok a nemzeti szemeszter teljes folyamatába bevonják a régiókat, és ügyelnie kell arra, hogy azon országspecifikus ajánlásoknál, amelyek végrehajtását a kohéziós politika finanszírozza, egyértelműen érvényesüljön a helyi dimenzió;

24. felhívja valamennyi európai vezetőt, hogy időben indítsák el a 2021-2027 közötti kohéziós politikai programokat, mert csak így kerülhető el a két programozási időszak közötti finanszírozási hiány;

A kkv-k és az ipar meghatározó szerepe Európa innovatív gazdasági helyreállításában

25. osztja az elnökség azon véleményét, hogy a digitális transzformáció és a zöld átállás sikeres megvalósításához elengedhetetlen az európai ipar versenyképessége és a dinamikus kis- és középvállalkozási szektor. Az európai ipar- és kkv-stratégiának ezért helyi alapú megközelítésre kell épülnie, és elő kell mozdítania az európai régiók közötti együttműködést a legfontosabb innovatív technológiák terén Európa versenyelőnyének megerősítése érdekében;

26. támogatja e célból a megfelelő keretfeltételekre és az előremutató innováció széles körű megvalósítására vonatkozó javaslatok kidolgozását, a finanszírozáshoz kötődő intézkedéseket, a bürokrácia jelentős mértékű csökkentését, a kkv-k számára kedvező rendeleteket, valamint a vállalkozói kedvet, a digitális transzformációt és az innovációt megerősítő, határokon átívelő innovatív megközelítésmódokat;

27. felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-knak szüksége van az uniós támogatások és programok, valamint a nemzeti intézkedések keretében elérhető finanszírozásra és likviditási segítségnyújtásra a válság következtében kialakuló likviditási rések áthidalásához. A sürgősségi intézkedéseket ki kell egészíteni olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a beruházások és az innováció finanszírozását, elsősorban a digitális technológiák terén;

28. továbbra is úgy gondolja, hogy ki kell terjeszteni az elérhető tanácsadási támogatások körét (különösen az önfoglalkoztatók és a munkanélküliek számára), és gyorsabban kell reagálni a kkv-k változó igényeire. A közszférabeli szervezeteknek alulról felfelé irányuló, igényalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Prioritásként kell kezelni a digitális technológiákkal és a digitális jártassággal összefüggő továbbképzési programokat;

Méltányos Átállást Támogató Alap

29. elutasítja a MÁTA Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő társfinanszírozását, mivel az veszélyeztetné a kohéziós politika célkitűzéseit, így többek között a tematikus koncentrációban az innovációra elkülönített keretet is (1. szakpolitikai célkitűzés). Mivel a MÁTA adott földrajzi területekre irányul, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő társfinanszírozását választható lehetőségként kell megadni;

30. ismételten hangsúlyozza, hogy a partnerség és a többszintű kormányzás alapelvét szem előtt tartva a regionális alapok bármilyen tagállami szintű átcsoportosításáról - ideértve a MÁTA társfinanszírozását is - az érintett helyi és regionális partnerek jóváhagyásának függvényében szabad csak dönteni;

Megerősített regionális dimenzió a rövid távú stratégiák esetén, érdemi egyszerűsítés és elérhető szinergiák a hosszú távú politikáknál

31. üdvözli az Európai Bizottság gyors fellépését annak érdekében, hogy alapvető beruházásokat valósítson meg a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezési csomagok keretében. Az e csomagok által biztosított kisebb adminisztratív teher és rugalmasság hozzájárul ahhoz, hogy a regionális alapokat a 2014-2020 közötti időszakban ott használják fel, ahol erre szükség van;

32. kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a rugalmasság növelése és a kohéziós politika uniós szinten való további egyszerűsítése érdekében a közelmúltban bevezetett intézkedések ne eredményezzenek központosítást, túlszabályozást és megnövelt adminisztratív terheket nemzeti szinten a tagállamok kockázatkerülő magatartásából és kockázatkorlátozó hozzáállásából fakadóan;

33. kéri, hogy tegyék még egyértelműbbé a különböző új mechanizmusok, például a REACT-EU, a Méltányos Átállást Támogató Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti kölcsönhatást, elkerülve ezzel, hogy a tagállamok tovább bonyolítsák a mechanizmusokat, és szigorúbb nemzeti rendeleteket vezessenek be;

34. kéri az Európai Bizottságot, hogy ne engedje csorbulni a régiók jogköreit. A javasolt Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait „alulról felfelé” kell elosztani. Ehhez ki kell egészíteni a REACT-EU-t és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a regionális forráselosztásra vonatkozó kritériumokkal, és jobban be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat az eszközök irányításába, különös tekintettel a nemzeti helyreállítási beruházási tervek kidolgozására; A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz központosított programokon keresztül történő megvalósítása magában hordozza a legitimitás és a hatékonyság hiányának kockázatát, mivel partnerségi követelmények nélkül fogadják el őket, és ezért előfordulhat, hogy nem veszik figyelembe területi szempontból a tényleges helyreállítási szükségleteket;

A helyreállítás és a gördülékeny átállás felgyorsítása

35. üdvözli, hogy a Tanács javaslatokat kért az Európai Bizottságtól az Európai Tanács októberi ülése előtt az eljárások tagállami szinten történő felgyorsítására és elősegítésére vonatkozóan a helyreállítási támogatások gyors megvalósítása érdekében. Fontos megteremteni a megfelelő feltételeket a beruházási projektek késedelem nélküli végrehajtásához, különösen az infrastruktúra terén;

36. egyetért a kiegészítő forrásokhoz való egyszerűsített hozzáférést és a gyors visszatérítést lehetővé tevő rendelkezésekkel, elsősorban a kiadások elszámolhatóságának végső határidejével és a támogatások 70%-ának felhasználására meghatározott kétéves (2021 és 2022) időkerettel, hangsúlyozza azonban, hogy fontos, hogy a tagállamok számára megmaradjon az a lehetőség, hogy 2023-ban és 2024-ben, az Európai Bizottság 2022-es határidején túl is igénybe vehessék a kiegészítő forrásokat;

37. felhívja a tagállamokat az Európai Bizottság javaslatának megfogadására, miszerint ki kell használni a meglévő irányítási struktúrákat a támogatások megvalósításának felgyorsítása érdekében, illetve arra, hogy a partnerségi elvnek megfelelően biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok részvételét;

38. mihamarabbi döntéshozatalra kéri a Tanácsot a REACT-EU végleges allokációját illetően, elősegítendő a városok és régiók számára a kritikus fontosságú beruházások gyors megvalósulását. A régióknak már egy október 19-i döntés esetén sem maradna elég ideje a programok kidolgozására;

Általános ajánlások a 2021-2027 közötti programozási időszak kohéziós politikájára vonatkozóan

39. javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok világosan határozzák meg a közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiájukat egyfelől a várható tendenciák és kihívások, másfelől az egyes területek sajátosságai alapján;

40. kiemeli, hogy a regionális fejlesztési és intelligens szakosodási stratégiák fontos eszközt jelentenek, mivel biztosítják az egyes ágazatspecifikus eszközök közötti szinergiákat és komplementaritást, és a gazdasági, társadalmi és területi fejlődés helyi alapú megközelítésével összhangban gondoskodnak az érdekelt felek megfelelő bevonásáról;

41. emlékeztetni kíván arra, hogy mennyire fontos, hogy valamennyi politikai szint (uniós, regionális és helyi szint) együttműködjön, és hogy a szubnacionális szint elegendő lehetőséget és forrásokat kapjon arra, hogy felelősséget vállalhasson a saját fejlődési potenciáljáért;

42. kéri az Európai Bizottságot, hogy a veszélyhelyzet lezárultával biztosítsa a kohéziós politika alapvető jogi keretének és alapelveinek - úgymint a tematikus koncentráció, az előzetes feltételrendszer, a többszintű kormányzás, a partnerség, a szolidaritás, a jogállamiság és a helyi dimenzió - tiszteletben tartását. Ezek az alapelvek megfelelő keretet biztosítanak a felmerülő kihívások gyors és rugalmas kezelésére, hogy egyetlen város vagy régió se maradjon le;

43. határozottan támogatja az Európai Parlamentet, amely többször is sürgette egy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló uniós mechanizmus létrehozását; kéri, hogy ez a mechanizmus minden tagállamban, régióban és településen mozdítsa elő valamennyi alapvető uniós értéket, többek között az emberi méltóság és az emberi jogok, a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartását, valamint garantálja, hogy a szankciók a kormányzás megfelelő szintjére vonatkozzanak;

44. javasolja az intelligens szakosodási stratégiák fókuszának kiterjesztését a kutatás és innováció területén kívül eső, szélesebb körű gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzésekre is, kiemelt figyelemmel a jövőbeli reziliencia építésére. Az első szakpolitikai célkitűzés (intelligensebb Európa) olyan kiindulópontot jelent az innovációs beruházások számára, amely a gazdasági átalakulás megvalósításán túl általánosabb gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat (pl. zöld megállapodás) is szolgál;

45. sajnálatosnak tartja ezért az innovatív és intelligens ipari átalakulásra fordított minimális kiadások csökkentését az 1. szakpolitikai célkitűzés keretében. Ennek fényében aggodalomra ad okot az 1. szakpolitikai célkitűzés tematikus koncentrációjának hiánya a legfejlettebb régiókra vonatkozóan, mivel az ezen régiók által megvalósított innováció lehet az európai gazdaság motorja;

46. támogatja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2021-2027 közötti operatív programjai során folytatódjon a valorizálás az 1. szakpolitikai célkitűzés keretében. Továbbra is szükség van olyan beruházásokra, amelyek tőkefinanszírozás, illetve támogatások formájában segítenek eljuttatni az alkalmazott kutatások során megszülető innovációkat a piaci alkalmazásig. Ezeket a beruházásokat új értékláncok megteremtésére kell összpontosítani;

47. sajnálja, hogy a Tanács eltörölte a kohéziós politika előirányzatainak 2024-re kitűzött félidős technikai felülvizsgálatát, és elvetette a kohéziós politika keretösszegének 10 milliárd eurós megemelését, amellyel biztosítható lett volna, hogy egyetlen tagállam allokációja se csökkenjen. Ez azért sajnálatos, mert a felülvizsgálat a válság hatásainak kompenzálását szolgálta volna. Számos régióban várható az egy főre jutó GDP jelentős visszaesése, aminek következtében ezek a régiók a félidős felülvizsgálat alkalmával jogosultak lettek volna az előirányzatok növelésére;

48. kéri az Uniót, hogy ne vezessen be a Tanács javaslata nyomán az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk összegyűjtésére és összehasonlíthatóságára irányuló további intézkedéseket kontroll és ellenőrzés céljából. A végső kedvezményezetteket nem szabad további ellenőrzésekkel terhelni;

A területi együttműködés, a regionális ökoszisztémák, az intelligens szakosodás és az innovatív interregionális beruházások hozzáadott értéke a gazdasági helyreállítás előmozdítása szempontjából

49. hangsúlyozza az európai területi együttműködés fontosságát a válság okozta károk orvoslásának és a gazdasági helyreállítás felgyorsításának vonatkozásában, és felszólít a határokon átnyúló együttműködési projektek finanszírozására;

50. sajnálatának ad ezért hangot azzal kapcsolatban, hogy az európai területi együttműködési célkitűzésre előirányzott források elmaradnak az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatában szereplő és különösen a 2014-2020 között megvalósított szinttől. Az európai területi együttműködési célkitűzés javasolt költségvetése így nem tűnik elégségesnek a határokon átnyúló területek Covid19-válság nyomán fellépő növekvő és sokasodó kihívásainak fényében. Hasonlóképpen sajnálatos, hogy a tanácsi megállapodás az interregionális innovatív beruházások (azaz az 5. komponens) költségvetésének megfelezését irányozza elő;

51. kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a regionális ökoszisztémákat és klasztereket az interregionális innovációs beruházások keretében. A különböző régiók technológiai, ipari és szociális infrastruktúrájának e régiók erősségeitől és képességeitől függő kombinációja hozzájárul a kritikus tömeg és a méretgazdaságosság létrehozásához, és ezért képes arra, hogy növelje a kutatási és innovációs rendszerek hatékonyságát;

52. kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a zöld, digitális és reziliens Európa megteremtését elősegítő regionális intelligens szakosodási stratégiák integrációját, mivel ez a hatékony (nemzeti) helyreállítási beruházási tervek előfeltétele;

53. a német, portugál és szlovén elnökségi trió programjának keretében folyamatos politikai párbeszéd kezdeményezését javasolja valamennyi politikai szint bevonásával a Covid19-válsággal összefüggő különböző intézkedések és a kohéziós politika eszközei közötti szinergiákról.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére