A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/11) VÉLEMÉNYE

kkv-stratégiáról * 

Előadó: Eddy VAN HIJUM (NL/EPP), Overijssel tartomány képviselője
Referenciaszövegek: Annual report on European SMEs. [Éves jelentés az európai kkv-król.] Research & Development and Innovation by SMEs [A kkv-k által végzett kutatás, fejlesztés és innováció]
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért
(COM(2020) 103 final)

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1. elismeri a kis- és középvállalkozások fontosságát az uniós gazdaságban, mivel ezek a nem pénzügyi üzleti szektorban működő összes vállalkozás 99,8%-át teszik ki, a teljes foglalkoztatás kétharmadát és a nem pénzügyi üzleti szektor által generált teljes hozzáadott érték 56,4%-át képviselve * ;

2. megérti, hogy a fenntartható és digitális gazdaságra való átállás nem történhet meg az Európában 25 millió kkv-t tulajdonló és irányító vállalkozók és vállalkozó családok kötelezettségvállalása nélkül, és hangsúlyozza, hogy segítséget kell nyújtani a kkv-knak abban, hogy megragadják az új lehetőségeket, erőteljesen reagáljanak a változó üzleti környezetre, és ennek során fenntartható növekedést és munkahelyeket teremtsenek, továbbá megerősítsék Európa hosszú távú versenyképességét a szóban forgó átállások során;

3. támogatja az EU-t abban, hogy előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételeket a kkv-k számára a szabályozási terhek csökkentése, az egységes piachoz való hozzáférés javítása és a pénzügyi szolgáltatások rendelkezésre állásának javítása révén;

4. hangsúlyozza, hogy a települések és a régiók a kkv-k természetes élőhelyei, amelyek olyan ökoszisztémaként működnek, ahol a kkv-k olyan hálózatok tagjai, amelyek kapcsolatot biztosítanak számukra a támogató infrastruktúrájukhoz, ideértve a munkaerőpiacot, az oktatási és kutatóintézeteket, a vevőket és a szállítókat, a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokat, a kereskedelmi és iparkamarákat és helyi és regionális önkormányzatokat;

5. ezért melegen üdvözli az Európai Bizottság Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért című, 2020. március 10-i közleményét, és osztja annak a kkv-k igazgatási és szabályozási terheinek csökkentésére, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítására megfogalmazott céljait csakúgy, mint az Európai Bizottság elkötelezettségét amellett, hogy ösztönzi a kkv-kat a fenntarthatóságra és a digitalizációra való átállás során;

6. felismeri, hogy a kkv-stratégia ismertetése óta a világ jelentősen megváltozott. A Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság várhatóan minden európai régióra és kkv-ra erős hatással lesz. A válságot azonban történelmi lehetőségnek is kell tekinteni arra, hogy a gazdaság újjászületését összhangba hozzák az európai zöld megállapodás, a fenntarthatóság és a digitalizáció normáival, amelyeknek a kkv-stratégia szerves részét kell képezniük. A kkv-k helyreállítására vonatkozó tervet az abban vezető szerepet játszó helyi és regionális önkormányzatok irányítása mellett kell elkészíteni, hogy megfeleljen a kkv-k eltérő igényeinek, valamint az Európa-szerte fennálló különféle gazdasági és intézményi feltételeknek. Az EU helyreállítási intézkedései akkor a leghatékonyabbak, ha azokat összehangolják a regionális és nemzeti kezdeményezésekkel, illetve a helyi ökoszisztémákkal. Ezért kulcsfontosságú a koordináció és a bevált gyakorlatok cseréje;

Valamennyi kkv megszólítása

7. ennélfogva úgy véli, hogy a kkv-stratégiából - a fontos prioritások és intézkedések szerepeltetése ellenére - hiányzik a kkv-k különféle igényeit teljeskörűen figyelembe vevő jövőkép. Egy ilyen jövőképnek nagy hangsúlyt kell fektetnie a kkv-k számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítására a teljes és elmélyített egységes piacon, és - a helyi kkv-k igényeire szabott, helyhez kötött megközelítés biztosítása érdekében - ösztönöznie kell az intézkedések integrálását és egymáshoz viszonyított kiegészítő jellegét az összes kormányzati és önkormányzati szinten, ideértve az erős regionális dimenziót is;

8. osztja az Európai Bizottság véleményét a kkv-k közötti sokszínűséget illetően, de úgy véli, hogy ezt a sokszínűséget a javasolt intézkedések nem aknázzák ki kellő mértékben. Az Európai Bizottság stratégiája elsősorban az induló innovatív vállalkozásokra (start-up-ok), a növekvő innovatív vállalkozásokra (scale-up-ok) és a csúcstechnológiát alkalmazó kkv-kra összpontosít. Noha ezek a vállalkozáscsoportok döntő jelentőségűek a növekedés és az innováció szempontjából, ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos és családi vállalkozások csak passzív követőként működnének;

9. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a már működő és beágyazott kkv-kra, a kkv-közösség „felnőtt” tagjaira utalva „hagyományos vállalkozásokat” emleget. A jelenlegi válsághelyzetben ezek a beágyazott vállalkozások fogják stabilizálni a helyi gazdaságokat és közösségeket, és ezek hoznak létre hosszú távon fenntartható növekedést;

10. elismeri a kkv-k és a befogadó régiók közötti szoros kapcsolatokat; különösen a helyi szinten beágyazott felnőtt vállalkozások esetében, amelyek hosszú távú túlélésre törekszenek. Ezek a vállalkozások gyakran, de nem mindig családi tulajdonban vannak, és hajlamosabbak vállalni a társadalmi felelősséget, mert társadalmi tőkéjük a helyi ismertségükhöz és elismertségükhöz kapcsolódik. Tulajdonosaik, vezetőik és alkalmazottaik a fenntarthatóság felé történő átmenet követeivé válhatnak, és részt vehetnek a regionális és helyi hatóságokkal folytatott strukturális együttműködésben;

11. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki az európai családi vállalkozások igényeinek kielégítését célzó stratégiákat, beleértve az utódlást és a nemzedékről nemzedékre átöröklődő vállalkozásokat. Bár a családi vállalkozások fontos szerepet játszanak a gazdaságunkban, a politikai döntéshozók nem sok figyelmet fordítanak rájuk. Ez a vakfolt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen legutóbbi észrevételei és a korábbi kezdeményezések ellenére megmaradt;

12. hangsúlyozza, hogy a családi tulajdonban lévő vállalkozás a leggyakrabban előforduló vállalkozási forma, és az összes európai vállalkozásnak körülbelül a 70%-át teszi ki * . A tulajdonosi struktúra nagymértékben meghatározza, hogy ki és hogyan irányítja a kkv-t, valamint a vállalkozás üzleti és beruházási stratégiáját is. Ez a tulajdonosi perspektíva azonban a meglévő kkv-politikákból nagyrészt hiányzik;

13. felhívja az Európai Bizottságot, hogy folytassa és bővítse a statisztikai felmérések támogatását a kkv-k versenyképességét segítő programban (COSME). Így lehetővé válhat a kutatók és a statisztikai hivatalok számára, hogy teljes mértékben megismerjék az európai kkv-k különféle tulajdonosi struktúráit, és elemezzék a fontos nemzetközi és régióközi különbségeket. E tekintetben szükségesnek tartja, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések is az adatgyűjtés részét képezzék;

14. kiemeli, hogy a családi vállalkozások aránytalanul nagy mértékben koncentrálódnak a bruttó hazai termék szempontjából az európai átlaghoz közel lévő régiókban, és hogy ezek a régiók a „közepes jövedelem csapdájával” szembesülnek * . A hetedik kohéziós jelentés szerint ezekben a közepes jövedelmű régiókban a vezető régiókhoz és a hátrányos helyzetű régiókhoz képest lassabb a növekedés;

15. hangsúlyozza, hogy a kkv-politikáknak nagyobb prioritást kell helyezniük a már működő kkv-k bevonására és igényeik kielégítésére, ideértve az új technológiákhoz való alkalmazkodást, a vállalkozások átruházását, a nemzetközivé válást, a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint az irányítás és a jelentéstétel professzionalizálását. A regionális ökoszisztémákba erősen beágyazott, meglévő egyablakos ügyintézési pontokat a helyben elérhető szolgáltatások hozzáférési pontjaként kell felhasználni a kkv-k számára is, ideértve az uniós, nemzeti és regionális szintű programok, intézkedések és finanszírozási eszközök széles skálájával kapcsolatos tanácsadást is;

16. hangsúlyozza, hogy az erős regionális ökoszisztémákat európai szinten szorosan össze kell kapcsolni a kkv-k és a regionális önkormányzatok közötti nemzetközi tudásmegosztás révén, illetve különösen régióközi innovációs beruházások segítségével. Üdvözli az intelligens szakosodási stratégiákat és kezdeményezéseket, például az intelligens szakosodási platformot, az intelligens szakosodáson alapuló növekedést célzó élkezdeményezést és az európai vállalkozói régiók (EVR) közötti különféle együttműködési projekteket, amelyek bizonyították, hogy értékesek, és folyamatos támogatást érdemelnek, beleértve ebbe egy mindezt előmozdító külön finanszírozási keret létrehozását;

Kapacitásépítés a digitalizáció és a fenntarthatóság érdekében

17. tudomásul veszi az Európai Bizottságnak az Európai Erőforrás-hatékonysági Tudásközpont megerősítésére irányuló tervét, valamint a fenntarthatósági tanácsadók Enterprise Europe Network (EEN) keretein belül történő kinevezésének tervét;

18. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek az európai kezdeményezések nem épülnek be a kkv-k regionális infrastruktúrájába. Pozitív kivételt jelent, hogy az Európai Bizottság támogatja egy legfeljebb 240 digitális innovációs központból álló sűrű hálózat létrehozását;

19. kiemeli, hogy az IKT-ágazatban tevékenykedő kkv-k digitális támogató erőként működhetnek egy regionális környezetben azáltal, hogy előmozdítsák a digitálisan függő kkv-k egyre növekvő csoportját. Ilyen fajta kezdeményezésre jó példa a digitalHUB Aachen * ; felszólít több kkv szövetség létrehozására a mesterséges intelligencia terén a stratégiai értékláncokban;

20. sürgeti a kkv-kat, hogy energiahatékonyabbak legyenek, csökkentsék energiafogyasztásukat, növeljék a megújuló energia termelését és felhasználását, és alkalmazzanak körforgásos termelési folyamatokat a költségek csökkentése, valamint a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítése érdekében. A kkv-kat és a mikrovállalkozásokat azonban nem szabad aránytalan mértékben terhelni a fenntarthatósági átmenettel járó költségekkel, és az alacsonyabb környezetvédelmi előírásokkal rendelkező harmadik országokból származó tisztességtelen versenynek sem szabad kitenni. E tekintetben úgy véli, hogy gondoskodni kell egy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról, amellyel biztosítható, hogy ne alakuljon ki tisztességtelen verseny a harmadik országok felől;

21. hangsúlyozza, hogy kkv-kre vonatkozó humántőke-programnak - ideértve a zöld és digitális készségekkel kapcsolatos programokat is -, nemcsak a munkavállalókra, hanem a tulajdonosokra és a vezetőkre, valamint a vállalkozókra is vonatkoznia kell, és felszólít arra, hogy az Európai Bizottság felülvizsgált európai készségfejlesztési programja megfelelő módon vegye figyelembe ezeket az aggályokat. A szóban forgó vállalkozók, tulajdonosok és vezetők nemcsak a stratégiai prioritásokról döntenek, hanem a vállalkozásukon belül a tanulási környezetet is alakítják;

22. javasolja, hogy az oktatásra partneri alapon kerüljön sor, és a regionális hármas spirál (triple hélix) infrastruktúra közvetítő szerepet töltsön be. Rendkívül fontos, hogy a vállalkozók, a kkv-k tulajdonosai, vezetői és alkalmazottai hozzáférjenek az egész életen át tartó tanulás programjaihoz az egyetemeken, a szakiskolákban, egyéb szakképzési intézményekben és a helyszíni laboratóriumokban és gyakorlati képzőhelyeken. A kkv-kre vonatkozó átfogó - a nemek közötti egyenlőség szempontjait is figyelembe vevő - humántőke-program mind a rendkívül innovatív, mind az agyelszívás által érintett régiókat erősítheti;

A szabályozási és igazgatási terhek csökkentése, továbbá a piaci hozzáférés javítása

23. felhívja az Európai Bizottságot, hogy javítsa kkv-tesztjét a javasolt rendeletek hatásvizsgálata során, a „gondolkozz először kicsiben” elvvel összhangban. Egy jó kkv-teszt differenciált költség-haszon elemzést tartalmaz a kkv-kra és a nagyvállalatokra, valamint különbséget tesz a különböző méretű és kategóriájú kkv-k között is, bőséges lehetőségeket kínálva az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, a hatás számszerűsítésére és a Szabályozói Ellenőrzési Testület szigorú felügyeletére;

24. üdvözli az Európai Bizottságnak az induló vállalkozásokra vonatkozó uniós szabvány kidolgozására irányuló kezdeményezését, amelynek célja, hogy Európát a legvonzóbb kontinenssé tegye az induló innovatív vállalkozások és a gyors ütemben növekvő vállalkozások számára. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy valamennyi kormányzati szintet be kell vonni a kezdeményezésbe;

25. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el egy még inkább kkv-barát megközelítést, hogy a szabályozási intézkedések ösztönözzék az innovációt, és ne akadályozzák a kkv-k tevékenységét, ami határokon átívelő tevékenységek esetében gyakran előfordul. Mindez a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó további terhek és megfelelési költségek helyett nagyobb ellenálló képességet és versenyképességet eredményez. Annak ösztönzése érdekében, hogy a kkv-k elkezdjék kihasználni a méltányos szabadkereskedelmi megállapodások kínálta előnyöket, miközben továbbra is érzékenyek maradnak a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeket támasztó harmadik országokból származó kivitel okozta tisztességtelen verseny kockázatára, innovatív és költséghatékony módon, például internetes interaktív eszközök - akár kkv-kra szabott származásiszabály-kalkulátor vagy a termékekhez kapcsolódó kibocsátások azonosítására szolgáló mechanizmusok (például az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus vagy az „útlevelek” meghatározása) - alkalmazásával csökkenteni kell az akadályokat;

26. elégedettségét fejezi ki a jövőállósági platformon belül folytatott szabályozási felkészültséget illető szűrés folytatásával kapcsolatban. Mindazonáltal meg kell erősíteni a Régiók Bizottsága és a kkv-k szerepét a platform elődjéhez, a REFIT-platformhoz képest. A kkv-kat érintő több rendeletet is nemzeti szint alatti szinten hajtanak végre, és a szabályozási lefedettség, a túlszabályozás és az arányossággal és szubszidiaritással kapcsolatos problémák jobban érzékelhetőek a piramis alján; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság a határokon átnyúló együttműködés terén a bürokrácia felszámolására is összpontosítani fog annak biztosítása érdekében, hogy a határ menti régiók közötti személyzetcsere könnyen, rövid ideig is lehetséges legyen;

27. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az uniós jogszabályok hatásvizsgálata és szabályozási átvilágítása során aktívan konzultáljon a kkv-kkal és az üzleti modellek széles skáláját képviselő érdekcsoportokkal, ideértve a szociális gazdasági vállalkozásokat is. A szociális vállalkozások számára kedvező szabályozási környezet javítani fogja a társadalmi hatással bíró induló vállalkozások túlélési arányát, ösztönözni fogja a szociális innovációt és előmozdítja a vállalati társadalmi felelősségvállalást, közelebb hozva bennünket az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok megvalósításához;

28. úgy véli, hogy a kkv-k előtt az uniós kiberbiztonsági jogszabály tanúsítási keretrendszerével - beleértve a szabványokat és a műszaki előírásokat is - kapcsolatosan fennálló akadályok csökkentése elengedhetetlen feltétele egyrészt annak, hogy a kkv-k részt vehessenek az egységes digitális piacon, valamint az innovatív, fenntartható és inkluzív digitális Európának, amely adatmegosztást és digitális bizalmat feltételez;

29. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a 2014. évi közbeszerzési irányelvekben javasolt kkv-barát közbeszerzési intézkedések végrehajtását, beleértve a „felosztás vagy indokolás” elvét, a csökkentett árbevételre vonatkozó követelményeket és az olyan elektronikus megoldások végrehajtását, mint az egységes európai közbeszerzési dokumentum és az e-Certis. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ütemtervet az egyszeri adatszolgáltatás elvének a közbeszerzési eljárásban való megvalósítására, ezáltal csökkentve az adminisztratív terheket és növelve az átláthatóságot;

30. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok „első ügyfélként” aktívan arra törekednek, hogy javítsák a kkv-k közbeszerzéshez való hozzáférését, előmozdítva ugyanakkor az innovációt és a társadalmi kihívásoknak való megfelelést. Valladolid városa, amely 2019-ben európai vállalkozásfejlesztési díjat nyert, példaértékű útmutatást dolgozott ki a kkv-k számára kedvező közbeszerzésről * ;

31. beruházna a határokon átnyúló együttműködésbe a kkv-k érdekében, ideértve a munkaerőpiacok integrációját, a határokon átnyúló vállalkozások közötti kapcsolatokat, valamint a kormányok, a tudásintézmények és a kkv-k támogatási központjai közötti együttműködést a határ mindkét oldalán; A helyi és regionális önkormányzatoknak különleges szerepet kell játszaniuk a határokon átnyúló együttműködésben, mivel ők tudják a legjobban felmérni, hogy mely intézkedések alkalmasak a helyi gazdaság megerősítésére, és gyorsan azonosítani tudják a határokon átnyúló együttműködés akadályait. A gyors és határozott fellépés érdekében politikai támogatást kellene kapniuk a stratégia révén;

32. szándékában áll továbbá beruházni a kkv-k régióközi együttműködésébe, valamint a szigeti és legkülső régiók kormányai, tudásintézményei és kkv-támogató központjai közötti együttműködésbe;

33. arra számít, hogy a vállalkozások átruházása Európa elöregedő népessége miatt sürgető problémát jelent majd az elkövetkező években. Konkrétan Közép- és Kelet-Európában nagyon sokan indították vállalkozásukat 1989 után, és most készen állnak arra, hogy az irányítást átadják a második generációnak;

34. tisztában van az üzleti jogutódlás során felmerülő kockázatokkal, ezért üdvözli az Európai Bizottság által az üzleti vállalkozások átruházásának megkönnyítésére javasolt intézkedéseket, amelyek keretében kidolgozzák az EU-szerte a vállalkozások átruházásának támogatására és előmozdítására szolgáló keretet;

Forráshoz jutás

35. felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-k több mint 60%-át nem fizetik ki időben, ami a kkv-k csődjének egyik fő oka. A késedelmes fizetésekről szóló irányelv megfelelő végrehajtását szorgalmazza tehát, és üdvözli a javasolt nyomonkövetési és végrehajtási eszközt. Fontosnak tartja leszögezni, hogy nem a kkv-knak kellene viselnie a nagyvállalatok és kormányok késedelmes fizetéseinek terheit;

36. hangsúlyozni kívánja, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek nemcsak a magas kockázatú projektekben való részvétel révén járulhatnak hozzá a regionális pénzügyi rendszerhez, hanem a beágyazott vállalkozások folytonosságának biztosításával, többek között a régió humán tőkéjéhez való hozzájárulással is. Az Európai Beruházási Bank Csoportnak fel kell ismernie e beágyazott vállalkozások jótékony társadalmi hatásait, és speciális tőkefinanszírozási eszközök segítségével prioritásként kell kezelnie folytonosságukat;

37. üdvözli az alapok integrálását és az eljárások egyszerűsítését az InvestEU programban. Sürgeti azonban, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése ne korlátozódjon a kkv-k számára biztosított speciális keretre, hanem a másik három keret kiemelt prioritása is legyen;

38. aggodalmát fejezi ki az európai kkv-k, különösen a kis és elszigetelt piacokon, például a szigeteken és a legkülső régiókban működő kkv-k eladósodottságának mértéke miatt. A kkv-k tőkefinanszírozáshoz való hozzáférésének javítását célzó politikákat minden kormányzati szinten meg kell erősíteni, ezáltal csökkentve az adósságfinanszírozás fenntarthatatlan szintjét. Még nagyobb aggodalomra adnak okot azok a mikrovállalkozások, amelyek nem tudnak finanszírozáshoz jutni a pénzügyi rendszeren keresztül;

Kormányzás

39. hangsúlyozza, hogy a regionális kkv-stratégiák a szubszidiaritás elvével összhangban a helyi és regionális önkormányzatok felelősségi körébe tartoznak;

40. tudomásul veszi a kkv-követek hálózata megbízatásának megerősítését az uniós kkv-politikák irányítása céljából; felhívja a nemzeti küldötteket, hogy fokozzák a regionális hatóságokkal és más területi szereplőkkel való kapcsolattartást; javasolja, hogy szervezzenek éves eszmecseréket az EU kkv-követe és az RB tagjai között a kkv-stratégia regionális és helyi szintű végrehajtásának áttekintése céljából;

41. hangsúlyozza, hogy a páneurópai, a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködés, az ismeretek cseréje és a tanulás fontos elemei az uniós szakpolitikák végrehajtására irányuló összehangolt európai megközelítésnek, amelyet az uniós programoknak ösztönöznie kell, illetve elő kell segítenie és támogatnia;

42. felhívja az Európai Bizottságot, hogy javítsa a kkv-stratégia horizontális koordinációját, javítva ezáltal a stratégia által az európai strukturális és beruházási alapok elosztására kifejtett hatást a 2021 és 2027 közötti időszakban;

43. kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy egyre több kkv részesüljön az uniós finanszírozásból, mivel az olyan egyedi kkv-programok, mint például a COSME (a 2014-2020 közötti időszakban 2,3 milliárd EUR) finanszírozása az európai strukturális és beruházási alapokkal (460 milliárd EUR) összehasonlítva szerénynek mondható. A közvetlen és megosztott irányítási programokban, például az ERFA-ban a régiók sikeresen biztosítják a költségvetés kkv-k számára történő beállítását. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki programhoz rendelt egyedi költségvetési tételeket és kezdeményezéseket a kkv-k számára a keretprogramokban, például az Európai horizontban, és könnyítse meg a kkv-k hozzáférését az ilyen típusú meglévő programokhoz;

44. kiemeli az esb-alapok alapvető fontosságát a fenntarthatóságra való átállás finanszírozásában, és emlékeztet arra, hogy a Régiók Bizottsága korábban már kérte, hogy az eddigi 25% helyett a strukturális alapok teljes finanszírozásának 30%-át a zöld megállapodás prioritásaira különítsék el;

A kkv-k talpraállásához vezető út a Covid19 után

45. kiemeli, hogy a Covid19-világjárványra reagáló társadalmi távolságtartási intézkedések eredményeként a kkv-k digitalizációra való átállása egyenlő versenyfeltételek mellett még sürgetőbb és létfontosságú a fennmaradásukhoz és Európa általános stratégiai versenyképességéhez;

46. rámutat, hogy az Európai Bizottság bizonyította reakcióképességét a pandémia során a kkv-k támogatására és a foglalkoztatás megőrzésére irányuló programok - például a SURE eszköz - kidolgozása révén. A világjárvány idején a legsúlyosabban érintett vállalkozások közé tartozó agrár-élelmiszeripari, szolgáltatási vagy idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k válság utáni fennmaradásához rugalmas mechanizmusokra van szükség, már csak azért is, mert túlélésük szorosan összefügg az európai foglalkoztatási szinttel;

47. elismeri, hogy a szerkezetátalakításból fakadóan jelentős előrelépésre van lehetőség a fenntarthatósági átmenet terén, figyelembe véve a válság által sújtott vállalkozások és ágazatok méretét. Ezt az előrelépést a kkv-k számára biztosított befektetési ösztönzőkkel kell támogatni kiaknázva a zöld technológiák és a körforgásos üzleti modellek lehetőségeit;

48. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon, hogy a sürgősségi támogatási intézkedések nem akadályozzák-e azt a törekvését, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a kkv-k számára. Ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül, hogy milyen hatása van a Covid19-válságnak az eleve megnövekedett geopolitikai instabilitásra; a kereskedelem és az ellátási láncok terén fellépő zavarok a gazdasági tevékenység anyaországba való visszahozásához vezethetnek (különösen az olyan alapvető fontosságú infrastruktúrák esetében, mint amilyen a gyógyszergyártás), és így egyben lehetőséget és kihívást is jelentenek a kkv-k és a régiók számára. A likviditási problémákkal küzdő kkv-k hajlamosak elfogadni a stratégiai vevők ajánlatát, és ezzel a nemkívánatos külföldi gazdasági beavatkozást kockáztatják;

49. elvárja, hogy az Európai Bizottság körültekintően járjon el, amikor ezeken a területeken sérülnek a kkv-k és az európai gazdaság érdekei, ahhoz hasonlóan, ahogy az állami támogatási szabályokat ideiglenesen módosította. A helyi és regionális önkormányzatok továbbra is éberek lesznek, és továbbra is megosztják egymással és a magasabb szintű hatóságokkal az információkat, hogy a közös tanulás arányos módon reagáljon erre a példa nélküli helyzetre;

50. hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak fogékonynak kell lennie a kkv-k érdekeire, amelyeknek jelenleg nincs szoros kapcsolata a pénzügyi rendszerrel, mivel nagyrészt önfinanszírozóak. E vállalkozások némelyike váratlan likviditási problémákkal szembesül, és létezésük során első alkalommal van sürgősen szüksége visszafizetendő és/vagy vissza nem fizetendő kölcsönre. Ez elsősorban a mikrovállalkozásokat érinti, de a családi tulajdonban lévő nagyobb vállalkozásokra is kihathat;

51. felhívja az Európai Bizottságot, hogy a gazdasági helyreállítás elindítása érdekében biztosítsa a regionális önkormányzatok számára a helyreállítási csomag keretében az európai finanszírozáshoz való hozzáférést. Helyzetükből adódóan a helyi és regionális önkormányzatok képesek a legjobban felmérni a világjárványt követő gazdasághoz alkalmazkodó kkv-k igényeit;

52. hangsúlyozza, hogy az elsődleges szempont - működési szinttől függetlenül - minden politikai döntéshozó számára a vállalkozások pénzügyi stabilitásának és ellenálló képességének javítása kell, hogy legyen; óva int attól, hogy a kkv-k támogatására irányuló javasolt intézkedések túlzottan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra hagyatkozzanak.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére