A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/26) VÉLEMÉNYE

a REACT-EU csomagról ^* 

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1303/2013/EU rendeletnek a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében a Covid19-világjárvány okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató rendkívüli kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU)

COM(2020) 451 final

Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

COM(2020) 450 final

Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról

COM(2020) 452 final

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1. üdvözli a REACT-EU-ra vonatkozó célzott javaslatokat, amelyek a jelenlegi világjárvány és más jövőbeli jelentős válságok közvetlen negatív társadalmi-gazdasági hatásait igyekeznek kezelni, többek között további pénzügyi forrásokat bocsátva rendelkezésre a válságelhárítás felgyorsítása és a zöld, digitális és reziliens helyreállítás megkönnyítése érdekében;

2. kiemeli a kohéziós politika fontosságát és azon képességét, hogy válság idején - többek között a meglévő operatív programok alkalmazásával - támogassa a városokat és régiókat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a REACT-EU által kezelt kihívások - nevezetesen a Covid19 negatív hatásának enyhítése és a felkészülés arra, hogy a helyreállítás sok időbe telik majd - testre szabott és a területi sajátosságokhoz igazított stratégiákat igényelnek, mivel az e kihívásokból eredő területi hatások és lehetőségek nem egyenletesen oszlanak el az EU-n belül;

3. hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni az újonnan rendelkezésre bocsátott források gyors folyósítása, a hatékony és eredményes beruházás és a szabálytalanságok, rendszerszintű hibák és csalás elkerülésének szükségessége között;

4. ismételten aggodalmának ad hangot a kohéziós politikán belüli néhány forrásnövelés ideiglenes jellege miatt, azok ugyanis nem fogják ellensúlyozni az eredetileg az Európai Bizottság által 2018-ban javasolt csökkentéseket; az RB ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a kohéziós politikának nem szabad szem elől tévesztenie hosszú távú célkitűzéseit és fejlesztési szükségleteit a rövid távú prioritások végrehajtása során;

5. üdvözli a programok végrehajtásával járó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedéseket;

6. tudomásul veszi a REACT-EU keretében a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmény alóli mentességet, javasolja azonban a minimális tematikus koncentrációt annak biztosítására, hogy a válság elhárítására költött források összhangban maradjanak a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós célkitűzéssel; arra kéri a tagállamokat, hogy innovatív módon használják fel a kiegészítő forrásokat annak érdekében, hogy gazdaságukat közelebb hozzák a hosszú távú fellendülést biztosító zöld, digitális és reziliens fejlődési pályához;

7. hangsúlyozza, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a pénzt a leginkább rászoruló területeken költsék el, a REACT-EU pénzügyi allokációit lefedő operatív programok átalakításakor vagy újak létrehozásakor, illetve a források újraelosztásakor és a 2020 utáni kohéziós politikai programok módosításakor a partnerség és a többszintű kormányzás elveit kell alkalmazni;

8. hangsúlyozza, hogy a különféle területeken nagyszámú projektet kell sürgősen előkészíteni és hatékonyan végrehajtani a válságból való általános kilábalás érdekében. Ezt azonban hátráltathatja a helyi és regionális költségvetési források szűkössége. Ezért a rendelkezésre álló nemzeti és uniós technikai segítségnyújtási forrásokat fel kell használni a gazdaság újraindítását célzó legfontosabb projektek gyors elindításának támogatására;

9. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány és a határok számos tagállamban alkalmazott egyoldalú lezárása jelentős károkat okozott a határ menti régiókban, és ezeket megfelelően kezelni kell, többek között határokon átnyúló projektek finanszírozása révén; kiemeli, hogy jövőbeli korlátozó intézkedések esetében el kell kerülni a határok lezárását és a határ menti régiókban élő emberek életének aránytalan megzavarását;

A REACT-EU-ról szóló rendelettel kapcsolatban

10. üdvözli „A Covid19-világjárvány okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató” kiegészítő forrásokra vonatkozó új tematikus célkitűzés bevezetését, amely várhatóan elősegíti a REACT-EU keretében végrehajtandó fellépések programozását és utólagos értékelését;

11. üdvözli azt a lehetőséget, hogy a REACT-EU keretében biztosított további források esetén akár 100%-os társfinanszírozási arányt igényeljenek, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy megfelelő beruházási folyamatra és az esetleges szabálytalanságok tekintetében fokozott éberségre van szükség;

12. üdvözli, hogy a REACT-EU kiegészítő finanszírozásából támogatott intézkedésekhez magasabb arányú előfinanszírozást bocsátanak rendelkezésre. Ez várhatóan lehetővé teszi majd a kötelezettségvállalások gyors folyósítását;

13. kéri, hogy a kiegészítő forrásokat 2024-ig osszák el, hogy az irányító hatóságok számára elegendő idő és rugalmasság álljon rendelkezésre egy ilyen méretű új program végrehajtásához, és hogy ezzel is támogassák a kiadások hatékonyságát és eredményességét, valamint enyhítsék az adminisztratív terheket;

14. hangsúlyozza, hogy a régiókategóriák közötti átcsoportosítás lehetőségét csak akkor szabad igénybe venni, ha nincs más finanszírozási lehetőség, és azt csak a Covid19-világjárványra való azonnali reagáláshoz szükséges mértékben lehet alkalmazni, szem előtt tartva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió általános célkitűzését;

A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet módosításával kapcsolatban

15. tudomásul veszi, hogy a jelentős válságokra való reagálás keretében nagyobb rugalmassággal lehet pénzügyi erőforrásokat átcsoportosítani a kohéziós politikai programokból más, közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközbe;

16. megismétli, hogy az ilyen kiegészítő intézkedéseknek időben és alkalmazási körüket tekintve korlátozottaknak kell lenniük, szem előtt tartva, hogy az átcsoportosítások nem akadályozhatják különösen az ilyen átcsoportosítások által érintett régiók alapvető beruházásainak végrehajtását vagy befejezését;

17. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a 2020 utáni kohéziós politikának rugalmasabbnak kell lennie, hogy elnyelje az olyan potenciális negatív sokkhatásokat, mint amilyen a jelenlegi világjárvány;

18. üdvözli, hogy a következő programozási időszakban alacsonyabb küszöbértékek vonatkoznak a műveletek fokozatos megszüntetésére;

19. javasolja, hogy pontosítsák a válsághelyzetek negatív hatásaira közvetlenül reagáló, fizikailag befejezett vagy teljes mértékben végrehajtott műveletek kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket;

A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó, az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendelet módosításával kapcsolatban

20. üdvözli a támogatás hatókörének kiterjesztését, ami ellenállóbbá teszi a tagállamokat az esetleges jövőbeli válságokkal szemben. Az RB ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a válság által leginkább érintett vállalatok könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, ám eközben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az állami támogatási szabályok alkalmazására;

21. üdvözli a támogatás a kkv-k forgótőkéjének finanszírozása révén történő kiterjesztését, ami várhatóan lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan reagáljanak az esetlegesen felmerülő jelentős válsághelyzetekre;

22. tudomásul veszi a fenntartható városfejlesztésre vonatkozóan megállapított tematikus koncentrációs követelményektől és allokációs minimumkövetelményektől való eltérés lehetőségét rendkívüli körülmények esetén; az RB ugyanakkor nagyobb ambíciókat vár és azt kéri, hogy a 2020 utáni időszakban helyi és regionális szinten dolgozzák ki a területi eszközöket;

A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendelet módosításával kapcsolatban

23. üdvözli a gyermekszegénység kezelésére és a fiatalok foglalkoztatása tekintetében a tematikus koncentráció erősítésére irányuló javaslatokat, mivel ezek a csoportok különösen kiszolgáltatottnak bizonyultak a Covid19-világjárvány negatív hatásaival szemben, és ezért sokkal több figyelmet érdemelnek;

24. üdvözli ideiglenes intézkedések alkalmazásának lehetőségét az ESZA+ felhasználására vonatkozóan;

25. figyelmeztet arra, hogy az EU egészségügyi programjának bármilyen mértékű csökkentése jelentősen ronthatja az EU felkészültségét jövőbeli járványokkal szemben, valamint kiemeli a program és az ESZA+ közötti szinergiákat;

Végezetül

26. nyomatékosítja, hogy a régiók és a városok a Covid19-világjárvány frontvonalában álltak, és ők jelentik a legmegfelelőbb szintet annak biztosításához, hogy kilábaljunk az olyan aszimmetrikus sokkhatásokból, mint amilyen a válság;

27. hangsúlyozza ezért, hogy a Covid19-válság által indokolt intézkedések semmilyen körülmények között nem vezethetnek arra irányuló kísérlethez, hogy a 2020 utáni időszakban központosítsák a kohéziós politika végrehajtását;

28. következésképpen rámutat, hogy a régióknak és városoknak nyújtott decentralizált uniós finanszírozás nemcsak a negatív rövid távú egészségügyi sokkhatások kezelésének, hanem a közép- és hosszú távú, fenntartható fellendülés megalapozásának is hatékony módja;

29. e tekintetben kéri, hogy teljes mértékben hangolják össze a kohéziós politikai eszközöket más uniós rendszerekkel - többek között a Méltányos Átállást Támogató Alappal és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel -, hogy maximalizálják azok pozitív közép- és hosszú távú hatását és kialakítsák a hatékony megvalósításukat lehetővé tevő rendszert;

30. megjegyzi, hogy mind a négy jogalkotási javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

31. határozottan támogatja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló uniós mechanizmus létrehozását; kéri, hogy ez a mechanizmus minden tagállamban, régióban és településen mozdítsa elő valamennyi alapvető uniós értéket, többek között az emberi méltóság és az emberi jogok, a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartását.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS