Előadó: Ulrich SAMM
Társelőadó: Jakob Krištof POČIVAVŠEK
Felkérés: Európai Bizottság, 2020.3.9.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.6.25.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.7.16.
Plenáris ülés száma: 553.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 216/1/3
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) már üdvözölte a digitális gazdaság és társadalom fejlődésének elősegítésére irányuló európai bizottsági kezdeményezéseket, és most örömmel látja, hogy ezt a lendületet egy számos területre vonatkozó új kezdeményezésekből álló csomag erősíti.
1.2. Az EGSZB európai módszertant szorgalmaz a digitalizáció megvalósítására, megragadva a gazdasági lehetőségeket, de egyúttal védve adatainkat a magánélet és az önrendelkezés biztosítása érdekében. Nagyon örvendetes, hogy az Európai Bizottság valamennyi kezdeményezése emberközpontú megközelítést alkalmaz.
1.3. Az EGSZB úgy véli, hogy Európa jó úton halad, de a történet még korántsem ért véget. A digitális világ gyorsan fejlődik, és az európai jogszabályoknak lépést kell tartaniuk ezzel. Ehhez szilárd és ambiciózus szabályozási keretre, többek között jogilag kötelező erejű etikai szabályokra és egyértelmű felelősségi szabályokra van szükség. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy ez a dinamikus fejlődés rugalmas és testre szabható folyamatokat is igényel, melyekhez pedig az érintett felek közötti folyamatos párbeszéd szükséges - például kötelezővé kellene tenni, hogy a munkavállalók számára biztosítsák a véleménynyilvánítás lehetőségét. Az EGSZB a civil társadalmi szervezetek képviselőjeként készen áll arra, hogy szerepet vállaljon ebben.
1.4. Be kell ruházni a megfelelő jövőbeli technológiákba, elő kell mozdítani az emberek képzését, és bizalmat kell teremteni a polgárok körében, ösztönözve őket az átalakulásban való aktív részvételre. A digitális átállásnak igazságosnak, fenntarthatónak és társadalmilag elfogadhatónak kell lennie.
1.5. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ki kell építenünk az adatok valódi európai egységes piacát - egy európai szabályokon és értékeken alapuló európai adatteret. Az EGSZB üdvözli az új uniós iparstratégiára irányuló kezdeményezést, amely intézkedéseket határoz meg a fenntartható vállalatokkal működő, digitálisabb, tisztább, körforgásos és globálisan versenyképes uniós iparra való áttérés megkönnyítésére, és egyebek mellett egy kkv-kra vonatkozó stratégiát is tartalmaz.
1.6. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai technológiai szuverenitást nem másokkal szemben kellene meghatározni, és az nem semlegesítheti a globális együttműködés előnyeit. Ugyanakkor az európaiak igényeit és a szociális jogok európai pillérére épülő európai szociális modell követelményeit is megfelelően figyelembe kell venni.
1.7. A digitális készségeket adó oktatás és képzés a digitális életre való felkészülés kulcsa. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt helyez a digitális kompetenciákra és készségekre, de arra kéri a Bizottságot, hogy jobban különítse el a technikai és a szociális kompetenciákat, bár mindkettő alapvetően fontos. További erőfeszítésekre van szükség, és biztosítani kell a kiszolgáltatott szociális helyzetű csoportok tagjainak digitális képzéséhez szükséges eszközöket.
1.8. Európa emberközpontú megközelítésre épülő digitális jövője csak akkor lesz sikeres, ha az emberek megbízhatnak benne. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság egyértelműen meg kívánja különböztetni a nagy kockázattal járó, ezért szigorúan szabályozandó alkalmazásokat és az alacsony kockázattal járó alkalmazásokat, melyek esetében elegendő az önszabályozásra és a piaci mechanizmusokra támaszkodni. Az EGSZB üdvözli ezt az általános megközelítést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a különböző alkalmazásokat részletesen és alaposan elemezni kell.
1.9. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság emberközpontú megközelítést alkalmaz azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket az online platformok állítanak a munkavállalók elé. E megközelítés egyik fontos elemét jelenti egy olyan megerősített jogi keret létrehozása, amely megakadályozná a bizonytalan munkakörülményeket és online is biztosítaná a munkavállalói jogokat, a kollektív tárgyalást is ideértve.
1.10. Az EGSZB úgy véli, hogy a közlemény nem terjed ki a digitális jövőt szolgáló digitális közszolgáltatások fejlesztésére, különösen mivel a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások erősíthetnék a (digitális) egységes piacot, és javíthatnák az állami szabályozást és koordinációt.
1.11. A közelmúltban kitört - és jelenleg is zajló - Covid19/koronavírus-világjárvány miatt a társadalom élőben tesztelheti a digitális technológiák használatát, és ez számos új kihívást jelent. A távkommunikáció, -tanulás és -munkavégzés kényszere rávilágított arra, hogy sokan nincsenek megfelelően felkészülve a korszerű digitális technológiák hatékony használatára, és a digitális infrastruktúra sem képes mindenki számára egyenlő hozzáférést és részvételt biztosítani a digitális technológiákon keresztül.
1.12. Az, hogy a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében a nemzeti kormányok által hozott intézkedések miatt változtatni kell a szokásainkon, tartós hatással lehet a fogyasztói gyakorlatokra és a munkakapcsolatokra. E változás pozitív és negatív hatásait figyelembe kell venni az ezzel kapcsolatos új politikák kidolgozásakor. A digitális átalakulást a „tisztességes munka javára váló digitalizációra” vonatkozó, átfogó és az EU által finanszírozott, munkaorientált kutatási kezdeményezés révén kell nyomon követni. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy hosszú távon a digitalizáció csak hatékony és munkavállaló-barát tervezésű „ipar 4.0”-ás rendszerekkel lehet sikeres * .
2. Bevezető és a közlemény lényegi tartalma
2.1. Ezzel a közleménnyel az új Európai Bizottság egy sor kezdeményezést ismertető, átfogó dokumentumot terjeszt elő, hogy elősegítse Európa digitális jövőjének megtervezését. Európának vezető szerepet kell betöltenie bolygónk egészségének helyreállításában és az új digitális világra való igazságos átállásban. Ehhez pedig egyszerre kell kezelni a zöld és a digitális átalakulással kapcsolatos kihívásokat, hogy a digitális technológiák a fenntartható fejlődési célokat is tiszteletben tartva támogassák a zöld megállapodást.
2.2. Ennek érdekében az Európai Bizottság bejelentett egy kezdeményezéscsomagot. Az idei és a következő évre előterjesztett és bejelentett különböző kezdeményezések három fő pillérhez tartoznak:
Technológia az emberek szolgálatában:
- fehér könyv a mesterséges intelligenciáról (COM(2020) 65 final / lásd INT/894),
- a kvantumtechnológiákra, a blokkláncra és a szuper-számítástechnikára vonatkozó stratégia,
- az 5G-re és a 6G-re vonatkozó cselekvési terv (COM(2020) 50 final / lásd TEN/704),
- digitális oktatási cselekvési terv és megerősített készségfejlesztési program,
- kezdeményezések a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására,
- a biztonságos és határokon átívelő közadatáramlásra és közszektorbeli szolgáltatásokra vonatkozó szabványok.
Méltányos és versenyképes gazdaság:
- európai adatstratégia (COM(2020) 66 final / lásd TEN/708),
- az uniós versenyszabályok célravezetőségének felülvizsgálata,
- iparstratégiai intézkedéscsomag,
- közlemény a 21. századi vállalkozási adózásról,
- új fogyasztóügyi stratégia.
Nyílt, demokratikus és fenntartható társadalom:
- új, felülvizsgált szabályok a digitális szolgáltatások belső piacának elmélyítésére,
- az eIDAS-rendelet felülvizsgálata,
- a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv,
- az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv,
- európai kiberbiztonsági stratégia,
- kezdeményezés egy nagy pontosságú digitális Föld-modell kifejlesztésére,
- az elektronikus eszközök körforgására irányuló kezdeményezés,
- az elektronikus egészségügyi dokumentációk előmozdítása.
2.3. Európa mint globális szereplő érdekeinek érvényesítése érdekében az Európai Bizottság egy globális digitális együttműködési stratégiát és egy szabványosítási stratégiát is bejelentett.
3. Az európai módszer - emberközpontú digitalizáció
3.1. A digitalizáció rengeteg új döntéshozatali lehetőséget nyit meg az emberek előtt, hogy minden eddiginél jobb életet élhessenek. Ugyanakkor minél nagyobb szerepe van a digitalizációnak az életünkben, és minél szorosabban kapcsolódunk a hálózatokhoz, annál kiszolgáltatottabbak vagyunk a rosszindulatú kibertevékenységgel, manipulációval és olyan technológiákkal szemben, amelyek aláássák autonómiánkat.
3.2. Az EGSZB ezért európai értékeken alapuló, európai módszertant szorgalmaz a digitalizációhoz, megragadva a gazdasági lehetőségeket, de egyúttal védve adatainkat a magánélet és az önrendelkezés biztosítása érdekében. Nagyon örvendetes, hogy az Európai Bizottság valamennyi kezdeményezése emberközpontú megközelítést alkalmaz.
3.3. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság emberközpontú megközelítést alkalmaz azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket az online platformok állítanak a munkavállalók elé. E megközelítés egyik fontos elemét jelenti egy olyan megerősített keret létrehozása, amely megakadályozná a bizonytalan munkakörülményeket és online is biztosítaná a munkavállalói jogokat, a kollektív tárgyalást is ideértve. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a platformokon végzett munkát egyéni vállalkozók és alkalmazottak végzik. Az egyéni vállalkozók más vállalkozókkal (B2B) vagy közvetlenül a fogyasztókkal (B2C) állnak kapcsolatban. A vállalkozások közti kapcsolatokra vonatkozó, európai szinten kidolgozott magatartási kódexekkel és kereskedelmi feltételekkel tisztességes versenyt lehetne biztosítani a különféle méretű vállalkozások között, és meg lehetne akadályozni a színlelt önfoglalkoztatást.
3.4. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális megoldásoknak nagy szerepük van a zöld megállapodás végrehajtásában, különösen a körforgásos gazdaság kapcsán. A folyamat során azonban egy sor egyéb kihívást is kezelni kell, ilyen például az energiafogyasztás, az IKT-hoz szükséges nyersanyagok és az IKT-berendezések újrafeldolgozhatósága.
3.5. Európa jó úton halad, de a történet még korántsem ért véget. Az általános adatvédelmi rendelet és a mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások például fontos lépést jelentettek. A digitális világ azonban gyorsan fejlődik, és az európai jogszabályoknak lépést kell tartaniuk ezzel. Ehhez szilárd és ambiciózus szabályozási keretre, többek között jogilag kötelező erejű etikai szabályokra és egyértelmű felelősségi szabályokra van szükség. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy ez a dinamikus fejlődés rugalmas és testre szabható folyamatokat is igényel, melyekhez pedig az érintett felek közötti folyamatos párbeszéd szükséges. Az EGSZB a civil társadalmi szervezetek képviselőjeként készen áll arra, hogy szerepet vállaljon ebben.
3.6. Az EGSZB úgy véli, hogy nincs egyértelműen kihangsúlyozva, hogy fenntartható demokratikus struktúrákra van szükség a kapacitásépítéshez és a munkaügyi kapcsolatokat övező bizalom megteremtéséhez. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a vállalatok digitalizáció révén történő alapvető átalakítása csak akkor lehet sikeres, ha a vállalatvezetés és a munkavállalók képviselői között bizalmi kapcsolat áll fenn. A populista mozgalmak 21. századi felemelkedése azonban megkérdőjelezi a társadalmi érdekérvényesítésen keresztül történő, hagyományos bizalomépítési formákat. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni az uniós szintű szociális párbeszéd támogatására. Itt a vállalat szociális szabályozásáról, gazdasági teljesítményéről és általában a demokratikus változás megerősítéséről van szó.
4. Méltányos és versenyképes gazdaság
4.1. Az adatok gazdaságunk kulcsfontosságú tényezőivé váltak. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ki kell építenünk az adatok valódi európai egységes piacát - egy európai szabályokon és értékeken alapuló európai adatteret. Az EGSZB üdvözli az új uniós iparstratégiára irányuló kezdeményezést, amely intézkedéseket határoz meg a digitálisabb, tisztább, körforgásos és globálisan versenyképes uniós iparra való áttérés megkönnyítésére, és egyebek mellett egy kkv-kra vonatkozó stratégiát is tartalmaz.
4.2. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az offline alkalmazandó szabályokat - a versenyszabályoktól és az egységes piaci szabályoktól kezdve a fogyasztóvédelmen át a szellemi tulajdonig, az adózásig és a munkavállalói jogokig - online is alkalmazni kellene.
4.3. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika világszínvonalának fenntartásához szükség lesz a beruházások jelentős növelésére (az uniós tagállamokban) és egy átfogó és hatékony európai kutatási és innovációs programra, és hogy az alacsony energiafogyasztású mikrochipek következő generációjának európai fejlesztésével kapcsolatos ipari megközelítés csökkenteni fogja az EU importfüggőségét.
4.4. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az innováció és a beruházások - különösen a közberuházások - is segíthetnek a fejlődés terén tapasztalható regionális egyenlőtlenségek kezelésében, ha a távoli területeknek is hozzáférésük van a digitális infrastruktúrához és ezáltal a digitális piachoz. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy senki se maradjon le a digitális átállás során.
4.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai technológiai szuverenitást nem másokkal szemben kellene meghatározni, és az nem semlegesítheti a globális együttműködés előnyeit. Ugyanakkor az európaiak igényeit és az európai szociális modell követelményeit is megfelelően figyelembe kell venni, a szociális jogok uniós pillérének megerősítésére irányuló európai bizottsági intézkedéseket véve alapul. Az európai értékek (adatvédelem, magánélet védelme, szociális védelem, fenntarthatóság) érvényre juttatása versenyelőnyt jelenthet, ha a polgárok és a vállalkozások körében egyre többen felismerik, hogy harmadik felek milyen adatkezelési módszereket használnak (USA), illetve hogy a digitális rendszerek megfigyelési célokra használhatók (Kína).
4.6. Az Európai Bizottság helyesen állítja, hogy biztosítanunk kell, hogy egyes online platformok meghatározó szerepe és piaci befolyása ne veszélyeztesse piacaink tisztességes működését és nyitottságát. E célból, valamint az online platformok Unión belüli fejlesztésének ösztönzése érdekében az uniós szintű szabályoknak egyenlő versenyfeltételeket és hozzáférést kell biztosítaniuk a digitális innováció fő motorjaihoz * (különösen az adatokhoz), valamint a fogyasztók által használt termékek ökoszisztémájához.
4.7. Az Európai Bizottság kijelenti, hogy a digitális gazdaságon belüli méltányosság biztosítása komoly kihívást jelent. Ez azonban rendkívül fontos. Ennek érdekében az EGSZB támogatja azt a szándékot, hogy szükség esetén további szabályokat alkossanak a versenyképesség, a méltányosság és az innováció, a piacra lépési lehetőség, valamint a versenyen és a gazdasági megfontolásokon túlmutató közérdekek biztosítása érdekében. Az EGSZB megjegyzi, hogy a digitális gazdaság adóztatása jelentős hatást fog gyakorolni e tekintetben. A digitális tevékenységek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi és európai megoldások fontosak lesznek, és az EU-nak méltányos adózásra kell törekednie, amely megakadályozza a széttagoltságot és az egyoldalú intézkedéseket.
4.8. Az EGSZB üdvözli a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására irányuló, a készségekre és az oktatásra összpontosító kezdeményezést, ugyanakkor rámutat, hogy ennek megvalósítása során kezelni kell majd az ezzel kapcsolatos kihívásokat is, többek között a foglalkoztatási státuszt, a képviseletet, a platform-munkavállalók szociális védelméért tett lépéseket, a vitarendezést és a jogérvényesítést. Ez különösen fontos a határ menti ingázó munkavállalók esetében. A Tanács soron következő német elnökségének felkérésére az EGSZB feltáró véleményt fog kidolgozni „tisztességes munkakörülmények a platformgazdaságban” tárgyban.
4.9. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság közleménye nem terjed ki a digitális jövőt szolgáló digitális közszolgáltatások fejlesztésére, különösen mivel a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások erősíthetnék a (digitális) egységes piacot, és javíthatnák az állami szabályozást és koordinációt.
5. A digitális életre felkészítő oktatás
5.1. A digitális készségeket adó oktatás és képzés a digitális életre való felkészülés kulcsa. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt helyez a digitális kompetenciákra és készségekre, de arra kéri a Bizottságot, hogy jobban különítse el a technikai és a szociális kompetenciákat, bár mindkettő alapvetően fontos. A „foglalkoztathatóság” puszta kiigazítása helyett meg kell teremteni a „dolgozni tudást”, ehhez viszont az egész életen át tartó tanulás folyamatos támogatására irányuló intézkedések szükségesek.
5.2. A jövőben a legtöbb szakembernek technikai (különböző szintű programozási) készségekre lesz szüksége. Ez kihívást jelent a tagállamok oktatási rendszerei és szakképzési szervezetei számára. A szakembereket ki kell képezni az új eszközök kezelésére, és ismerniük kell azok tulajdonságait, korlátait és kockázatait, mivel végső soron ők viselik a felelősséget. Ugyanakkor minél több polgárnak el kell sajátítania legalább az alapvető technikai készségeket annak érdekében, hogy értsék és termelékeny, inkluzív és biztonságos módon, aktívan használják a digitális technológiákat és eszközöket. Alapvető technikai készségekre minden korosztálynak szüksége van, de különösen az idősebbeknek, hogy megérthessék és biztonságosan használhassák a digitális technológiákat és eszközöket.
5.3. A szociális készségek nem igényelnek különösebb technikai ismereteket, de a lehető legkorábbi életkorban tanítani kell őket. A szociális készségek segítségével a gyermekek, a fogyasztók és a polgárok megérthetik a digitális rendszerek hátterét és optimálisan használhatják azokat, továbbá könnyebben felismerik a manipuláció vagy bűncselekmények lehetséges veszélyeit és értékelni tudják a rájuk zúduló információáradatot. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az általános oktatás továbbra is a legjobb módja a jövőbeli fejleményekre való felkészítésnek.
5.4. A mesterséges intelligencia használatához és az azzal való munkához speciális készségekre, ismeretekre és tudatosságra van szükség. Ennek érdekében az EGSZB fel kívánja használni Finnország tapasztalatait, amely vállalja, hogy online kurzus keretében minél több ember számára képzést nyújt a mesterséges intelligencia területén.
5.5. Amint azt az EGSZB már korábban hangsúlyozta, a gyorsan változó digitális korban nem elegendő pusztán segíteni az embereket a legalapvetőbb készségek elsajátításában. Mindenképpen biztosítani kell, hogy a Készséggarancia olyan garantált eszközzé váljon, amely segítséget és ösztönzést nyújt az embereknek a továbblépéshez és a lehető legmagasabb szintű készségek eléréséhez * .
5.6. Az EGSZB megismétli, hogy a szociális partnerek fontos szerepet játszanak a méltányos és igazságos átállás megvalósításában. Alapvető, hogy a stratégia előre jelezze a készségigényeket, és ezáltal támogassa az időben történő és megfelelő átképzést és továbbképzést. A szociális partnerek szerepe és bevonása nemcsak e tekintetben rendkívül fontos, hanem az új technológiák bevezetéséről szóló viták során is.
6. Bizalom és felelősség - a digitális életbe vetett bizalom
6.1. Európa emberközpontú megközelítésre épülő digitális jövője csak akkor lesz sikeres, ha az emberek megbízhatnak benne. Az EGSZB megfelelő biztosítékokat kér a magánélet védelmére, a biztonságra, az adatkezelésre, és a mesterségesintelligencia-algoritmusok átláthatóságára vonatkozóan, amelyek elősegítenék e bizalom elnyerését.
6.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság egyértelműen meg kívánja különböztetni a nagy kockázattal járó, ezért szigorúan szabályozandó alkalmazásokat és az alacsony kockázattal járó alkalmazásokat, melyek esetében elegendő az önszabályozásra és a piaci mechanizmusokra támaszkodni. Az EGSZB összességében véve üdvözli ezt a megközelítést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a különböző alkalmazások részletes és alapos elemzésére van szükség ma és a jövőbeli fejlesztésekhez, kétség esetén pedig az alkalmazásokat magas kockázatúnak kell tekinteni. Az EGSZB különösen támogatja azt a döntést, hogy magas kockázatúnak minősítik azokat az alkalmazásokat, amelyek hatással vannak a munkavállalók és az álláskeresők jogaira, és javasolja, hogy a munkavállalók digitális jogainak megerősítése érdekében tartsák is be ezt a döntést.
6.3. Az EGSZB már kérte szabványos vizsgálati eljárások kidolgozását a digitális rendszerek funkcionalitásának és korlátainak (pl. részrehajlás, előítéletek, megkülönböztetés, rugalmasság, stabilitás, biztonság stb.) értékelésére. A kockázat szintjétől függően az ilyen vizsgálatokat elvégezhetik maguk a fejlesztők és a vállalatok, vagy független intézmények vizsgálati eljárásai is alkalmazhatók. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy a megbízható mesterséges intelligencia európai tanúsítványára vonatkozóan az EGSZB által korábban javasolthoz hasonló önkéntes címkézési rendszert vezessenek be.
6.4. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság széles körű vitát kíván indítani arról, hogy az arcfelismerés mely kivételes esetekben engedélyezhető távoli biometrikus azonosítási célokra. Rendeletekkel meg kell tiltani az aránytalan munkahelyi megfigyelést és a részrehajló algoritmusokon alapuló megkülönböztetést is.
6.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a bizalom önmagában nem elegendő; az általános képzettségen alapuló kritikus gondolkodás továbbra is alapvetően fontos. Ez különösen fontos a demokráciánkra veszélyt jelentő dezinformáció kezelésével összefüggésben.
6.6. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a bizalom a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának tiszteletben tartását is magában foglalja. Ha a munkahelyi változások esetén tiszteletben tartják az uniós szerződések által garantált, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot, akkor a „munkavállalók” átminősülnek „dolgozó polgárokká”.
6.7. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok különösen fontosak azon fogyasztók és munkavállalók védelme szempontjából, akik nem rendelkeznek magas szintű digitális készségekkel.
7. A Covid19-válság hatása a digitális átalakulásra
7.1. A közelmúltban kitört - és jelenleg is zajló - Covid19/koronavírus-világjárvány miatt a társadalom élőben tesztelheti a digitális technológiák használatát, és ez számos új kihívást jelent. A távkommunikáció, -tanulás és -munkavégzés kényszere rávilágított arra, hogy sokan nincsenek megfelelően felkészülve a korszerű digitális technológiák hatékony használatára, és a digitális infrastruktúra sem képes mindenki számára egyenlő hozzáférést vagy részvételt biztosítani a digitális technológiákon keresztül. A digitális hálózatokat nem bővítették ki úgy, hogy meg tudjanak birkózni a megnövekedett terheléssel, és elegendő beruházásra lesz szükség annak érdekében, hogy a nagy sebességű és hatékony kommunikáció ne csak kereskedelmi, hanem magáncélokra is hozzáférhető legyen, még a távoli területeken is.
7.2. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra. Különösen azok az idősek maradtak megfelelő kommunikációs lehetőségek nélkül, akik nem rendelkeznek az internetes platformok használatához szükséges készségekkel, tapasztalattal vagy akár eszközökkel. Ez megnehezítette a családtagokkal és másokkal való kapcsolattartást, és elérhetetlenné, vagy legalábbis nehezebben hozzáférhetővé tette számukra a szociális és egyéb közszolgáltatásokat. További erőfeszítésekre van szükség, és biztosítani kell a kiszolgáltatott szociális helyzetű csoportok tagjainak digitális képzéséhez szükséges eszközöket.
7.3. Ezenkívül a karantén és a tagállamok közötti ideiglenes határlezárások miatt a jelenlegi helyzet nyomán más következmények és hiányosságok is megmutatkoztak a digitális egységes piacon, mégpedig a határ menti ingázók és a távmunka tekintetében. A Covid19-válság az e-kereskedelem és a készpénzmentes fizetések óriási növekedéséhez, valamint a tisztességtelen és csalárd gyakorlatok terjedéséhez is vezetett. Az, hogy a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében a nemzeti kormányok által hozott intézkedések miatt változtatni kell a szokásainkon, tartós hatással lehet a fogyasztói gyakorlatokra és a munkakapcsolatokra. E változás pozitív és negatív hatásait figyelembe kell venni az ezzel kapcsolatos új politikák kidolgozásakor.
7.4. A digitális világot teljes egészében mozgósították a Covid19 elleni küzdelmet segítő szakértelem biztosítására. Élénk vitákat váltottak ki az olyan digitális nyomkövető (kapcsolatkövető) alkalmazások, amelyek jelzik, ha valaki az elmúlt napokban kapcsolatba került egy Covid19-cel diagnosztizált személlyel. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e kapcsolatok digitális nyomon követésére irányuló, PEPP-PT (Pan European Privacy Mainserving Proximity Tracing) néven ismert európai kezdeményezés nem eredményezett olyan konszenzust, amelynek köszönhetően szabványosított alkalmazásokat építhettek volna be a nemzeti egészségügyi stratégiákba.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Luca JAHIER
