A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Uniós költségvetés - az európai helyreállítási terv motorja
(COM(2020) 442 final)
Javaslat tanácsi rendeletre a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról
(COM(2020) 441 final/2 - 2020/0111 (NLE))
Módosított javaslat tanácsi rendeletre a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
(COM(2020) 443 final - 2018/0166 (APP))
Módosított javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről
(COM(2020) 445 final - 2018/0135 (CNS))
Javaslat tanácsi rendeletre a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet módosításáról
(COM(2020) 446 final - 2020/0109 (APP))
Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról - Az Európai Parlament és a Tanács határozata a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról, Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról, Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
(COM(2020) 459 final - 2018/0224 COD)
Főelőadó: Petru Sorin DANDEA
Főelőadó: Tommaso DI FAZIO
Főelőadó: Petr ZAHRADNÍK
| Felkérés: | Európai Parlament, 2020.6.17. (COM(2020) 459 final - 2018/0224 COD) Az Európai Unió Tanácsa, 2020.6.10. (COM(2020) 459 final - 2018/0224 COD) Európai Bizottság, 2020.6.17.: COM(2020) 441 final/2 - 2020/0111 (NLE) COM(2020) 442 final COM(2020) 443 final - 2018/0166 (APP) Európai Bizottság, 2020.7.2.: COM(2020) 445 final - 2018/0135 (CNS) COM(2020) 446 final - 2020/0109 (APP) COM(2020) 456 final | |
| Jogalap: | az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése, 173. cikk (3) bekezdése, 182. cikk (1) bekezdése és 304 cikke | |
| Illetékes szekció: | „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” | |
| Elnökségi határozat: | 2020.6.9. | |
| Plenáris ülésen történő elfogadás kelte: | 2020.7.16. | |
| Plenáris ülés száma: | 553. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 206/4/5 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a Covid19-világjárvány minden tagállam esetében súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt. Ezért is támogatja határozottan az Európai Bizottság Next Generation EU elnevezésű javaslatát mint a gyors és hatékony helyreállítást szolgáló egyedi eszközt. Az Európai Bizottság figyelembe vette a 2008-as válságot követően elfogadott intézkedések által előidézett gazdasági és társadalmi aránytalanságokat, és fellépéseit az összes ország közötti szolidaritás elvére alapozta, amely mindenkire vonatkozik. Az Európai Bizottság ezzel visszatér az Európai Uniónak az alapító Szerződésben megfogalmazott alapvető értékeihez, és határozottan érvényre juttatja azokat.
1.2. Az EGSZB nagyon is tudatában van a pandémia által okozott rendkívüli és súlyos gazdasági helyzetnek, és egyetért a gazdasági teljesítményt ért negatív hatások enyhítése céljából elfogadott intézkedéssorozattal. A hatások eltérőek voltak, és közöttük nem csupán a példátlan keresleti sokk és a likviditás csökkenése szerepelt, hanem az ellátási láncok működésének felfüggesztése és az ellátási oldal súlyos problémái is: az ellátási láncok megszakadtak, és sok vállalat problémákba ütközött az alkatrészek, a munkaerő, a nyersanyagok stb. beszerzése terén, és ebből kifolyólag le kellett állnia a termelési folyamatokkal. Ebben az értelemben a meghozott intézkedéseknek is kivételeseknek kell lenniük, és az EGSZB azt kéri, hogy legyenek nagyon átfogóak.
1.3. Az EGSZB ezért üdvözli azt a határozatot, amely szerint az Uniót jelentős pénzügyi eszközzel kell ellátni, hogy ennek segítségével a tagállamok haladéktalan és hatékony gazdasági és társadalmi helyreállítást valósíthassanak meg. Az EGSZB továbbá kifejezetten üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó határozatát, hogy egy rendkívüli helyreállítási alap keretében biztosítsa mindazt, ami az Unió gazdaságának fellendüléséhez, továbbá globális szintű versenyhelyzetének megerősítéséhez, valamint az Európai Uniót jellemző társadalmi vívmányok megszilárdításához szükséges; ez utóbbinak szintén alapvető célkitűzésnek kell maradnia.
1.4. Az EGSZB kifejezetten pozitívan értékeli az Európai Bizottság két fő határozatát. Az első határozat egy rendkívüli pénzügyi helyreállítási eszköznek a többéves pénzügyi keret részeként történő bevezetéséről szól. A többéves pénzügyi keret olyan eszköz, amelynek eljárási szabályait valamennyi tagállam elfogadta, amely már régóta jól működik és amely így teljes mértékben működőképes. A második fő határozat egy hosszú lejáratú közös kölcsön felvételére vonatkozik, ami annak megakadályozására irányul, hogy a rendkívüli pénzügyi terhek rövid távon közvetlenül a tagállamokra háruljanak, amelyek mindegyikét - kisebb vagy nagyobb mértékben, de kivétel nélkül - sújtják a pandémia kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai.
1.5. A második határozat nyomán az Európai Bizottság engedélyt kért, hogy kihasználhassa az Európai Unió magas hitelminősítését az európai pénzügyi piacon annak érdekében, hogy egymást követő részletekben rendkívül hosszú lejáratú európai közös kölcsönöket vegyen fel alacsony kamatlábbal, minden tagállam részére. A pénzügyi erőfeszítéseknek segíteniük kell az európai gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását, hogy visszatérjen a bizalom és fenntarthatóbb és méltányosabb Európa épülhessen.
1.6. Az EGSZB üdvözli az elfogadott két kulcsfontosságú határozatot, mivel - amint azt az előterjesztett jogalkotási és nem jogalkotási dokumentumokban többször is kijelentették - az egyes tagállamok gazdaságai már nem képesek egyedül ellenállni a válság káros következményeinek. Ennek oka az, hogy az egységes piac sok éven keresztül tartó megszilárdításának következtében nagymértékben függenek egymástól, ami az EU alapítói és az alapító szerződések által elérni kívánt pozitív hatással járt.
1.7. Egészében véve a teljes többéves pénzügyi keret szélesebb összefüggésében a Next Generation EU program megmutatja, hogyan kell a közös uniós pénzügyi forrásokat mozgósítani és felhasználni a jövőben. Ezen túlmenően, habár az összesen 750 milliárd euró óriási összegnek tűnhet, semmiképpen nem haladja meg az EU gazdasági lehetőségeit (az EU 2019-es GDP-jének mindössze 4,1%-ával egyenlő), és 2058-ig teljes egészében visszafizethető.
1.8. Az EGSZB értékeli azt az innovatív és eredeti megközelítést, amely által az Európai Bizottság az EU költségvetési bázisát az EU GDP-jének 1,1%-áról megközelítőleg annak (összehasonlítható értéken vett) 1,7%-ára kívánja növelni, illetve szükség esetén a jövőben akár még nagyobb mértékben is. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a válaszlépés jelzés arra vonatkozóan, hogy miként kell az EU közös pénzügyi forrásait a jövőben korszerű módon mozgósítani és felhasználni.
1.9. Az EGSZB határozottan üdvözli, hogy az újonnan javasolt eszközt szorosan össze kell hangolni az európai szemeszter folyamatával, amely bizonyította életképességét. Támogatja továbbá azt a javaslatot, hogy a tagállamok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben pontosítsák igényeiket.
1.10. Az EGSZB üdvözli az EU költségvetésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, amely különféle adókon (az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó bevételek, a digitális gazdaság adóztatása, a nagyvállalatok bevételei) alapuló további valódi saját forrásokat kíván bevezetni. Az EGSZB rámutat különösen arra, hogy az EU tagállamai által a gazdasági válság leküzdéséhez igényelt hatalmas pénzügyi támogatást egy ambiciózusabb adóreform-projektnek - a költségvetési uniónak - kell kísérnie, amelynek célja a tisztességes versenyen és a szolidaritáson alapuló harmonizált adórendszer létrehozása, valamint az EU-országokban fennálló torzulások és hátrányos megkülönböztetések elkerülése, amelyek mind az államokban, mind az egyes adófizetők körében opportunista magatartáshoz vezettek, és aláássák a belső piac egységét.
1.11. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen erősen támogatott és konszenzusos háttérdokumentumot az EU saját pénzügyi forrásairól; az EGSZB megérti, hogy a Next Generation EU visszafizetéséhez hosszú határidőt kell adni, ám a saját forrásokkal kapcsolatos végleges megoldást jóval ezen időpont előtt el kell fogadni.
1.12. Az EGSZB nyomatékosan kéri, hogy az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket a lehető leghamarabb léptessék életbe, az időtényező ugyanis létfontosságú. Ezért arra kéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul alakítson ki konszenzust: győzze meg azokat a tagállamokat, amelyek jelenleg ellenzik az egység és a kohézió értékét előtérbe helyező tervet ebben a nehéz helyzetben, és emlékeztesse őket, hogy gazdaságilag és társadalmilag minden ország - kivétel nélkül - függ a többiektől.
1.13. Végül az EGSZB megjegyzi, hogy a válság újra csak kiemelte az euróövezet kapcsán elindított reformok felgyorsításának és azon akadályok leküzdésének szükségességét, amelyek még mindig gátolják a valódi gazdasági, társadalmi, adóügyi és politikai integrációt. Erre az EGSZB már korábban, a 2008-ban kitört pénzügyi válság folyamán rávilágított.
2. Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása
2.1. A Covid19-világjárványra, valamint annak azonnali gazdasági és társadalmi következményeire adott válaszként 2020. június 27-én az Európai Bizottság egy ideiglenes 750 milliárd eurós helyreállítási eszközt javasolt, hogy fellendítse az EU költségvetésének pénzügyi ütőképességét. Az új eszköz a Next Generation EU nevet kapta.
2.2. A helyreállítási eszközt beépítették a 2021-2027 közötti időszakra szóló megerősített többéves pénzügyi keretbe, hogy a beruházásokat gyorsan oda lehessen irányítani, ahol a leginkább szükség van rájuk, továbbá hogy megerősödjön az egységes piac, fokozódjon az együttműködés az olyan területeken mint az egészségügy és a válságkezelés, és az Unió olyan hosszú távú költségvetéssel rendelkezzen, amely hajtóereje tud lenni a zöld és a digitális átállásnak, illetve képes legyen felépíteni egy méltányosabb és ellenállóképesebb gazdaságot.
2.3. A helyreállítási terv egy 440 milliárd euró összegű támogatásból áll, amelyet a költségvetés összes fejezete között osztanak el. Ezenfelül 60 milliárd euró áll majd rendelkezésre garanciaként. Mintegy 250 milliárd eurót pedig kölcsönként kapnak a tagállamok.
2.4. Az Európai Bizottság a javasolt helyreállítási intézkedések finanszírozására az Unió nevében legfeljebb 750 milliárd euró összegű forrást kölcsönözhet a pénzügyi piacokról a 2021-2024-es időszakban végrehajtandó intézkedésekre.
2.5. Ennek lehetővé tétele érdekében az Európai Bizottság ki fogja használni a mozgásteret, azaz a hosszú távú költségvetés saját forrásainak felső határa (az Unió által pénzügyi kötelezettségeinek fedezésére a tagállamoktól kért pénzeszközök maximális összege) és a tényleges kiadások felső határa (a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határa) közötti különbséget.
2.6. A saját források felső határát kivételes és ideiglenes jelleggel 0,6 százalékponttal megemelik. Ez az emelés az állandó saját források felső határán (az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,4%-án) felül fog történni, ami a gazdasági bizonytalanságok és a brexit miatt javasolt. A 0,6 százalékponttal megemelt szint addig lesz érvényben, ameddig valamennyi pénzeszköz visszafizetése meg nem történik, és valamennyi kötelezettség meg nem szűnik.
2.7. Az uniós költségvetés mozgástere által biztosított garanciának köszönhetően az EU számos tagállamhoz képest viszonylag kedvező feltételek mellett bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. A befolyt összegeket 2027 után, és legkésőbb 2058-cal bezárólag fizetik vissza a jövőbeli uniós költségvetések terhére. A kölcsönt a felvevő tagállamok törlesztik.
2.8. Mivel a kölcsön 250 milliárd eurót ölel fel, az EU-nak közösen 500 milliárd eurót kell visszafizetnie a saját források rendszerén keresztül (az EU ugyanakkor a fennmaradó 250 milliárd euróra vonatkozóan a tagállami hitel-nemteljesítésért is felelne).
2.9. A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében az Európai Bizottság a 2021-2027-es pénzügyi időszak későbbi szakaszában - a már javasoltakon túl - további, az Unió prioritásaihoz (éghajlatváltozás, körforgásos gazdaság és méltányos adóztatás) szorosan kapcsolódó új saját forrásokat fog javasolni.
2.10. A helyreállítási csomagból származó pénz felhasználása három pillérre épül.
2.10.1. 1. PILLÉR - a tagállamok támogatása a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében: ez egy sor olyan eszközt tartalmaz, amelyek a beruházásokat és a reformokat támogatják a tagállamokban, azokra a területekre összpontosítva, ahol a legnagyobb a válság hatása és a rezilienciaszükségletek:
- az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállításra és a rezilienciaépítésre irányuló beruházásokra és reformokra kell fordítani;
- a REACT-EU kezdeményezés mostantól 2022-ig 55 milliárd euró összegű kiegészítő kohéziós forrást nyújt;
- változtatásokra kerül sor az Európai Szociális Alap Plusz tekintetében;
- javasolták a Méltányos Átállást Támogató Alap finanszírozásának legfeljebb 40 milliárd euróra történő növelését;
- javasolták az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap költségvetésének 15 milliárd euróval történő megemelését.
2.10.2. 2. PILLÉR - a gazdaság beindítása és a magánberuházások újraindulásának elősegítése:
- az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz az uniós költségvetési biztosítékot a magánforrások mozgósítására használja fel, hogy valamennyi ágazatban sürgősen támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozások sajáttőke-szükségleteihez;
- megerősített InvestEU, amely egyedülállóan alkalmas a beruházások mobilizálására és az uniós szakpolitikák támogatására a helyreállítás során olyan területeken, mint a fenntartható infrastruktúrák, az innováció és a digitalizálás;
- az Európai Bizottság az InvestEU-n belül egy stratégiai beruházási eszköz létrehozását javasolja Európa rezilienciájának azáltal történő fokozása érdekében, hogy európai szinten stratégiai autonómiát épít ki a létfontosságú ellátási láncokban.
2.10.3. 3. PILLÉR - a válság tanulságainak levonása és Európa stratégiai kihívásainak kezelése:
- 9,4 milliárd euró összegű új egészségügyi program - „az EU az egészségügyért” program - annak biztosítására, hogy az Unió rendelkezzen a jövőbeli egészségügyi válságokra való gyors reagálást lehetővé tevő kritikus kapacitásokkal;
- 2 milliárd euró összegű emelés a rescEU-nak, az Unió polgári védelmi mechanizmusának;
- az Európa horizont keretprogram bővítése 94,4 milliárd euróval;
- a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretének 86 milliárd euróra történő emelése - új külső tevékenységi garancia révén - és további 1 milliárd euró az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára;
- a humanitárius segítségnyújtási eszköz keretének 5 milliárd euróval történő megemelése.
2.11. A Next Generation EU Eszköz keretében finanszírozott emelések mellett az Európai Bizottság további programok keretének növelését is javasolja, hogy azok teljes mértékben betölthessék szerepüket az Unió ellenállóbbá tételében, valamint a pandémia és annak következményei által támasztott kihívások kezelésében:
Digitális Európa program; Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; Egységes piac program és az adóztatás és vámügy területén történő együttműködést támogató programok; Erasmus+; Kreatív Európa; közös agrárpolitika és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap; Menekültügyi és Migrációs Alap és Integrált Határigazgatási Alap; Belső Biztonsági Alap; az Unió előcsatlakozási támogatása.
2.12. A helyreállítási alap az EU költségvetési struktúrájának részét képezi. Ennek eredményeként a kifizetés programozást igényel, és összekapcsolódik az európai szemeszterrel (és következésképpen a makrogazdasági feltételrendszerrel). Emellett szintén kapcsolódik az Európai Bizottság költségvetési irányítási és kontrollrendszereihez, és az Európai Parlament költségvetési ellenőrzése érvényesül.
2.13. A saját forrásokról szóló módosított határozat megerősítéséig tartó átmeneti időszak áthidalására és annak érdekében, hogy a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok számára már 2020-ban rendelkezésre álljanak az igencsak szükséges források, az Európai Bizottság a jelenlegi, 2014-2020-as hosszú távú költségvetés kiigazítását javasolja annak érdekében, hogy még 2020-ban is megengedett legyen a magasabb kiadásszint.
2.14. Az EU új növekedési stratégiáját jelentő európai zöld megállapodás - beleértve a januárban javasolt, méltányos átállást támogató mechanizmust -, valamint az Unió digitális és ipari stratégiái létfontosságúak az EU fenntartható helyreállításához, és továbbra is az Európai Bizottság javaslatainak középpontjában állnak, mivel elengedhetetlenek gazdaságunk előremozdításához és a következő generáció jövőjének előkészítéséhez. Az előmozdítást célzó beruházásokat és reformokat ezért valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe bele kell foglalni.
2.15. Noha 2018 májusában az Európai Bizottság a bevételi oldalon valamennyi korrekció (visszatérítés) megszüntetését javasolta, a Covid19-világjárvány gazdasági hatásaira tekintettel az Európai Bizottság most azt az álláspontot képviseli, hogy a visszatérítések fokozatos megszüntetése egyes tagállamok esetében aránytalanul megnövelné a hozzájárulásokat a következő hosszú távú költségvetésben. Ezt elkerülendő, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi visszatérítéseket sokkal hosszabb időszak alatt szüntessék meg fokozatosan.
2.16. A helyreállítási csomagnak továbbra is kulcsfontosságú eleme az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokkal szembeni védelméről szóló rendeletre irányuló európai bizottsági javaslat.
3. Általános megjegyzések
3.1. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök 2020. május 27-én az Európai Parlamentnek bemutatta a helyreállítási tervet, aminek kapcsán az EGSZB különösen nagyra értékeli és osztja azokat a mély és jelentős motivációkat, amelyek a Next Generation EU eszköz létrehozásához vezettek. Az eszköz méltányos paktum a generációk között, amely megerősített és jövőorientált Európai Uniót hoz majd létre. Megfelelő eszközökkel fog rendelkezni ahhoz, hogy erősebbé és összetartóbbá tegye azt, hogy a jövő generációi nagymértékben részesüljenek az előnyeiből, ahelyett, hogy csupán a ma keletkezett, kifejezetten hosszú távú adósság terheit viselnék.
3.2. Az EGSZB többek között a következő okokat sorakoztatja fel amellett, hogy a javaslat miért rendkívüli, sőt, egyenesen forradalmi:
- első alkalommal történik, hogy az EU költségvetési forrásainak implicit adóssággal kell működniük, amelyet a következő 30 évben kell visszafizetni;
- első alkalommal történik, hogy a forrásokat a pénzügyi piacokon kölcsönöznék, és a megoldást piaci tesztelésnek vetnék alá; ebben az időben a teljes összegért az EU egésze vállal garanciát;
- a megoldás következtében a jövőben növekedhetnek az EU saját forrásai, és ehhez kapcsolódóan csökkenhet az EU tagállami hozzájárulásoktól való közvetlen függősége;
- emellett növekedhet az Unió költségvetési bázisa: az EU GDP-jének 1,1%-áról, ahol jelenleg van, annak (összehasonlítható értéken vett) 1,7%-ára;
- a megoldás kifejezetten támogató, nem csupán azok számára, akiket közvetlenül érintett a pandémia, hanem azok számára is, akiknek segítségre van szükségük a strukturális reformjaikkal;
- a javaslat nagyban támaszkodik a pénzügyi eszközök használatára, ami biztosítani fogja a források hatékonyabb újraelosztását.
3.3. Ebben a szakaszban el kell kerülni a kölcsönös negatív utóhatásokat, és ennek érdekében szolidaritást kell vállalni a pandémia által leginkább sújtott országokkal és/vagy az euróövezet jelenlegi egyensúlyhiánya és korlátai miatt gyengébb gazdaságokkal.
3.4. Az EGSZB nyugtázza a Next Generation EU program bejelentését, valamint a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó módosított javaslatban szereplő javaslatot, amelynek célja az EU pénzügyi (költségvetési) bázisának növelése és a jelenlegi sürgős igényekhez történő hozzáigazítása. A javasolt adóügyi intézkedések ezenkívül kiegészítik a monetáris és strukturális politikákban, valamint a szabályozási keretekben már megtett lépéseket.
3.5. Számos korábbi, és különösen a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről szóló 2018. évi véleményében az EGSZB erős uniós költségvetés létrehozását szorgalmazta, valamint azt, hogy lássák el az EU-t az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokkal, hogy hitelesen végrehajthassa politikai menetrendjét * .
3.6. Az EU költségvetésének finanszírozása tekintetében az EGSZB és az Európai Parlament már régóta kéri, hogy biztosítsanak elegendő mennyiségű független, átlátható és méltányos saját forrást, valamint hogy szüntessék meg a GNI-alapú hozzájárulások dominanciáját. Az EGSZB támogatja a Mario Monti elnökletével működő, a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport megállapításait * . Az EU szakpolitikai célkitűzéseit a bevételteremtés különféle módszereinek kell kiegészíteniük és megerősíteniük. Az EGSZB ezért üdvözli a további valódi saját forrásokra vonatkozó európai bizottsági javaslatot * .
3.7. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen a saját pénzügyi forrásokról szóló szakpolitikai háttérdokumentumot és a forrásokra vonatkozó megvalósíthatósági vizsgálatot. Az EGSZB megérti, hogy időbe fog kerülni, míg a végső megoldást elfogadják. Kifejezetten hasznos volna azonban, ha az EU költségvetésének finanszírozási módját övező jelenlegi bizonytalanság megszűnne. Megoldás nélkül a teljes koncepció meglehetősen törékeny.
3.8. Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a helyreállítási tervvel összefüggésben tett javaslatát, amely szerint egyes nettó befizető tagállamok jelenlegi visszatérítéseit a 2018-ban javasoltnál hosszabb időszak alatt szüntessék meg fokozatosan. Az EGSZB ugyanakkor fenntartja a közelmúltbeli véleményeiben kifejtett álláspontját, amely szerint kéri, hogy végső soron minden visszatérítést szüntessenek meg * .
3.9. Mivel a Next Generation EU eszközt beillesztették az EU költségvetésébe, az kapcsolódni fog - a feltételességi rendszer tekintetében - az európai szemeszterhez és az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszeréhez, amely az Európai Parlament ellenőrzése alatt is áll. Az EGSZB rámutat arra, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság, illetve az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti esetleges konfliktusok jelentős késedelmet okozhatnak a források kifizetésében.
3.10. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak jelentősen javítaniuk kell programozási kapacitásukat, ha további 165 milliárd euró összegű pénzeszközt kell elosztani és hatékonyan felhasználni az új pénzügyi keret első három évében. Az EGSZB szintén ajánlja, hogy az Európai Bizottság fontolja meg a szabályok rugalmasabbá tételét annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a szükséges kiegészítő programozásban.
3.11. Az EGSZB üdvözli az Európai Parlament fő képviselőcsoportjainak elnökei által küldött levelet, amelyben arra ösztönzik az Európai Tanácsot és a Tanácsot, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján haladéktalanul jussanak megállapodásra. Az EGSZB emellett egyetért a 2020. május 15-i parlamenti állásfoglalással, amelyben a Parlament kétbillió eurós helyreállítási csomagot javasol a Covid19 következményeinek kezelésére * .
3.12. Az EGSZB elismeri, hogy a Helyreállítási Eszköz létrehozására és a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretnek a Covid19 utáni időszak igényeihez történő hozzáigazítására szolgáló csomag rendkívüli lépésnek számít az EU finanszírozásában, ugyanakkor szükséges és sürgős is. Az EU költségvetési politikája a jelenlegi körülmények között egyszerűen nem lenne elég rugalmas és nem tudna támogatni olyan intézkedéseket, amelyek szemlátomást hozzájárulhatnak a válsághelyzet megoldásához.
3.13. Az EGSZB emellett felismeri, hogy ez a javaslat a legjobb, amit a jelenlegi politikai körülmények között elő lehet terjeszteni.
4. Részletes megjegyzések
4.1. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt illetően az EGSZB nagyra értékeli a javasolt kapcsolatot az európai szemeszter folyamatával, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel, amelyek a finanszírozás alapjául és referenciaértékéül szolgálhatnak.
4.2. A REACT-EU kezdeményezés kapcsán az EGSZB nemcsak a kohéziós politikai alap meglehetősen erőteljes növekedését üdvözli, hanem a kivételes rugalmassági szabályokat is, amelyek célja a rászoruló területek és a sürgős prioritások jelentős támogatása.
4.3. Az EGSZB határozottan támogatja a Méltányos Átállást Támogató Alapból nyújtott allokáció jelentős növelését, valamint a méltányos átállást támogató mechanizmus többi pillérében javasolt lépéseket is. A megtervezett rendszer most könnyebben és erőteljesebben támogathatja az új és diverzifikáltabb gazdasági tevékenységek felé történő strukturális elmozdulást, ami az EU zöld megállapodásának döntő fontosságú része.
4.4. A válság előtti gazdasági helyzethez való visszatérés érdekében nagyon fontos kedvező körülményeket teremteni a magánberuházások számára. Az EGSZB üdvözli a Fizetőképesség-támogatási Eszköz létrehozására irányuló javaslatot, amely a világjárvány által sújtott egészséges vállalkozásokat hivatott segíteni.
4.5. Az EGSZB értékeli a Next Generation EU program második pillérének tartalmát, amelynek középpontjában a beruházási tevékenység helyreállítása áll, amit innovatív pénzügyi eszközök támogatnak majd.
4.6. Az EGSZB üdvözli a Next Generation EU program harmadik pillérének tartalmát, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek eddig elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartoztak.
4.7. Az EGSZB úgy véli, hogy a Next Generation EU program felépítése kiegyensúlyozott, és foglalkozik azokkal a szükségletekkel, amelyeket a közös uniós forrásokkal kell kielégíteni, eközben pedig tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét is.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Luca JAHIER
