Előadó: Alberto MAZZOLA
Felkérés: Európai Parlament, 2020.3.10.
Tanács, 2020.3 13.
az Európai Unió Tanácsa, 2020.3.13.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke
Elnökségi határozat: 2020.4.24.
Illetékes szekció: „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.6.23.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.7.16.
Plenáris ülés száma: 553.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 209/1/4
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és támogatja annak céljait, különösen az Európai Unió, a tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok, a szociális partnerek és a piaci erők ösztönzését és támogatását annak érdekében, hogy növekedjen a vasúti személy- és áruszállítás aránya.
1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy a vasút európai évének közelebb kell majd hoznia a polgárok széles nyilvánosságát, a vasúti dolgozókat, a szociális partnereket, a vállalkozásokat és a tudományos közösségeket, valamint különösen az európai fiatalokat ahhoz a nyilvános vitához, melyet az uniós intézmények folytatnak az uniós fenntarthatósági és mobilitási politikákról, valamint az európai mobilitás jövőjéről, népszerűsítve a vasutat mint fenntartható, innovatív és biztonságos közlekedési módot.
1.3. A vasút éve lehetőséget kínálhat az EGSZB számára arra, hogy a vasút fenntarthatósági jellemzőiről - többek között arról, hogy adott esetben megfelelően helyettesítheti a rövid távú repülőjáratokat -, az intelligens és fenntartható mobilitás stratégiájáról, valamint az uniós vasúti beruházási politikákról kommunikáljon.
1.4. Az EGSZB ajánlja, hogy a vasút európai éve alatt értékeljék a vasúti szolgáltatások minőségét, és ha szükséges, igazítsák ezeket a felhasználók szükségleteihez, hogy megfeleljenek az EUMSZ mellékletét képező, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben meghatározott kritériumoknak; dolgozzanak ki olyan projekteket, amelyek előmozdítják az akadálymentesség holisztikus megközelítését; erősítsék meg a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot; az Európai Bizottság fenntartható finanszírozási cselekvési tervére figyelemmel folytassanak eszmecserét a beruházói közösséggel a lehetséges kezdeményezésekről.
1.5. Az EGSZB olyan kezdeményezéseket szorgalmaz a vasút európai évében, amelyek révén visszanyerhető az ügyfelek tömegközlekedés és különösen a vasút iránti bizalma, és amelyekkel - a szociális partnerekkel, az egyetemekkel, általában véve a tudományos közösséggel, valamint az európai ifjúsági szervezetekkel közös kezdeményezések támogatása révén - jobban kommunikálhatunk a vasúti pályafutás vonzerejéről, mindenekelőtt az európai fiatalok felé.
1.6. Az EGSZB-nek határozott meggyőződése, hogy a vasút európai évét lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható turizmusra, és új lendületet adjunk a DiscoverEU kezdeményezésnek. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy 18. életévének betöltésekor minden európai polgárnak joga legyen egy DiscoverEU-bérlethez, amely az uniós identitás szimbóluma.
1.7. Az EGSZB rámutat arra, hogy a vasút európai évét arra is fel kell használni, hogy több információt nyújtson az Europalia kezdeményezéseinek naptáráról, valamint hogy a szélesebb közönséggel is megismertessék a már létező kulturális események, például filmfesztiválok (Cannes, Velence, Berlin) és művészeti kiállítások keretében kidolgozott tartalmakat. Ugyanennek jegyében a vasútállomások és múzeumok 2021 folyamán otthont adhatnának olyan jelentős kezdeményezéseknek, amelyek a vasút jövőjét és múltját összekapcsolják a főbb iparágakkal - például az építészettel és építőiparral, a formatervezéssel, az elektromechanikai ágazattal, az élelmiszeriparral és az idegenforgalommal. Hasonlóképpen, az EGSZB is beépíthetne 2021. évi kulturális programjába egy vasutakról szóló kiállítást.
1.8. Fontos, hogy a vasút európai évének keretében igyekezzünk elérni valamennyi európai vasúti múzeum részvételét, felhívjuk a polgárokat, hogy fedezzék fel e múzeumok gyűjteményeit, többek között azok digitalizálása révén is, előmozdítsuk a múzeumok közötti cseréket és a vasúti múzeumokat látogató európai körutakat.
1.9. Az EGSZB mélységesen meg van győződve arról, hogy a vasút európai évének esélyt kell kínálnia olyan nagyon nagyratörő, európai társadalmi-gazdasági, valamint szimbolikus európai hozzáadott értéket is képviselő célok előmozdítására, a drámai Covid19-válságra való reagálás részeként is, mint például a közlekedésről szóló fehér könyvben (2011) tervbe vett európai nagy sebességű vasúti hálózat megvalósítása felé tett lépések újbóli elindítása, amely összeköttetést teremtene az összes uniós főváros és 500 000 lakosnál nagyobb város között.
1.10. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a vasút európai évét a vasútbiztonsággal kapcsolatos adatokról való kommunikáció egyedülálló lehetőségeként is ki kellene használni, hiszen a biztonság szempontjából a vasút kiemelkedőnek számít a többi szárazföldi közlekedési módhoz képest. Ennek kapcsán az EGSZB emlékeztet arra, hogy minden év június 11-én van a vasúti átjárók veszélyeire figyelmeztető nemzetközi nap (ILCAD), amely 2020-ban ünnepelte fennállásának 12. évfordulóját. A vasút európai évének keretében kiemelt figyelmet kellene fordítani erre a napra.
2. Az Európai Bizottság javaslata
2.1. A 2021-es évnek a vasút európai évévé nyilvánítására irányuló javaslat célja a vasúti közlekedés előmozdítása az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel, többek között a fenntartható és intelligens mobilitással összhangban. Európai szinten megvalósuló projektek, viták, rendezvények, kiállítások és kezdeményezések révén a vasút európai éve Európa-szerte előmozdítja a vasutat mint vonzó és fenntartható közlekedési módot a polgárok, a vállalkozások és az önkormányzatok számára, hangsúlyozva annak uniós szintű és innovatív dimenzióját. Azáltal, hogy célzott rendezvényeken és kommunikációs kampányokon keresztül a vasúti ágazaton túl is megszólítja a polgárokat, több embert és vállalkozást fog meggyőzni arról, hogy használják a vasutat * .
2.2. A vasút európai évének célja az Unió, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és más szervezetek arra irányuló erőfeszítéseinek ösztönzése és támogatása, hogy növeljék a vasúti személy- és áruszállítás arányát. Az európai évnek a vasutat mint fenntartható, innovatív és biztonságos közlekedési módot különösen azáltal kell népszerűsítenie, hogy megszólítja a szélesebb nyilvánosságot, különösen a fiatalokat. Ki kell emelnie emellett a vasút európai, határokon átnyúló dimenzióját, amely közelebb hozza egymáshoz a polgárokat, lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék az Unió sokféleségét, előmozdítja a kohéziót és hozzájárul az Unió belső piacának integrációjához. Fokoznia kell továbbá a vasútnak az uniós gazdasághoz és iparhoz, valamint általában véve a társadalomhoz való hozzájárulását, és elő kell mozdítania a vasutat mint az Unió és a harmadik országok közötti kapcsolatok fontos elemét * .
3. A vasút és a Covid19-világjárvány
3.1. A vasúti ágazatot nagyban sújtották és továbbra is sújtják a tagállamok által hozott, a Covid19-világjárvány terjedésének megfékezésére irányuló intézkedések és a mobilitás jelentős mértékű visszaesése.
3.2. Az Európai Vasutak Közössége és más hasonló ágazati szövetségek első hozzávetőleges becslései szerint a személyszállítást végző szereplők összessége által a világjárvány következtében elszenvedett bevételkiesés a válság kezdete óta heti 900 millió eurót tesz ki. A Covid19-járvány 2020 márciusa és áprilisa során az Európai Unióban (EU27) a vasúti árufuvarozásból származó bevételek átlagosan körülbelül 25%-os csökkenését okozta, és körülbelül heti 78 millió euró bevételkiesést vont maga után. Jóllehet a vasúti áruszállítás erőteljes ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, akár még jobb teljesítményt is nyújthatott volna, ha a zöldsávos határátkelőhelyekre vonatkozó intézkedések teljes mértékben alkalmazandók lettek volna a vasutakra is, ha a pályahasználati díjakat nullára csökkentették volna, és ha Svájc felfüggesztette volna a 2020. január 1-jén bevezetett tilalmat. A vasúti pályahálózat-működtetőkre egyre nagyobb mértékben kihat a Covid19-járvány.
3.3. A kereslet igen erőteljes visszaesése ellenére a vasúttársaságok és a vasúti dolgozók - ahol lehetett - továbbra is nyújtottak szolgáltatásokat, lehetővé téve az egészségügyi személyzet és a létfontosságú munkákat végzők számára a munkába járást. Emellett az üzemeltetők egészségügyi vonatokat is biztosítottak, amelyek lehetővé tették a vírustól megbetegedettek átszállítását a leginkább érintett régiókból a kevésbé zsúfolt kórházakba.
3.4. Európa Covid19 utáni újraindítása alkalom lesz egyben a vasúti személy- és áruszállítás újraindítására és javítására is. Az uniós gazdaság-helyreállítási terv, amelyhez a zöld megállapodás és a digitális menetrend szolgál iránypontként, rövid távú támogatást fog nyújtani a vasúti szolgáltatásoknak, és a rövid-hosszú lejáratú finanszírozásra fog összpontosítani, elképzelhető, hogy a vírusválság által előidézett óriási bevételkiesés után a vasút újbóli pályára állítását célzó állami támogatásra is kiterjedően.
3.5. Amennyiben a Covid19-válság miatt a vasutak várhatóan kiváltanak bizonyos légi útvonalakat, akkor az ezekre az útvonalakra elkülönített állami támogatásból nekik is részesülniük kell - főként hogy ne szűnjenek meg munkahelyek, és hogy át lehessen képezni az érintett munkavállalókat.
3.6. A közlekedésben dolgozó munkavállalók közvetlenül érintkeztek és még mindig közvetlenül érintkeznek az utasokkal a frontvonalban, és fennáll annak a kockázata, hogy napi munkájuk ellátása során megfertőződnek a vírussal. Őket sújtják a vírus katasztrofális gazdasági következményei is - a vasúti ágazat munkavállalójaként és polgárként egyaránt. A vasúti dolgozók tartják mozgásban Európát a gondterhes időkben annak biztosításával, hogy az orvosi ellátás és az alapvető áruk eljussanak azokra a helyekre, ahol szükség van rájuk.
3.7. Európa Covid19 utáni megújulása egyben a személyszállító vasutak megújulását és a teherforgalom megerősödését is jelenti majd. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó felülvizsgált többéves pénzügyi keret által rendelkezésre bocsátott és az uniós és nemzeti szinten kezelésre kerülő forrásokból a vasutak számára is juttatni kell, ha nem akarjuk feladni az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend törekvéseit.
3.8. Számos vasúti projekt van, amelyre hasznosan fordíthatók a többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz többletforrásai: vasúti infrastrukturális projektek (személy- és áruszállítási, nemzeti és határokon átnyúló, hagyományos és nagysebességű vonalakra vonatkozóan); vasútijármű-projektek, valamint a vasúti rendszer automatizálásával és digitalizálásával kapcsolatos valamennyi projekt, amelyek többek közt a digitális automatikus összekapcsolási technológiákhoz, az európai hálózat további villamosításához, az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) kiépítéséhez, a kocsik valamennyi éghajlatot figyelembe vevő féktuskó-technológiával történő korszerűsítéséhez és a vasúti járművek felújítását célzó selejtezési rendszerekhez kapcsolódhatnak. A vasútállomások korszerűsítése (különösen a mozgáskorlátozott személyek hozzáférését is biztosító platformok) egy másik olyan terület, ahol forrásokra van szükség, és ahol rövid távon pozitív gazdasági hatások lennének elérhetők. A TEN-T beruházások fellendítése, valamint a meglévő vonalak karbantartása és felújítása jelentősen és gyorsan hozzájárulhatna az EU gazdaságának helyreállásához.
3.9. Az intelligens multimodális közlekedési rendszer részét alkotó vasúti áru- és személyszállítás kapacitásának és hatékonyságának javítására irányuló átfogó célkitűzések, amelyeket a zöld megállapodásról szóló közlemény körvonalazott, idővel jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez, csökkenthetik a közúti árufuvarozás piaci részesedését és a közlekedés környezeti lábnyomát.
3.10. A vasút európai évének keretében megvalósított kezdeményezéseknek külön figyelmet kell fordítaniuk az ügyfelek tömegközlekedés és különösen a vasút iránti bizalmának visszanyerésére. Olyan kezdeményezéseket kell elindítani, amelyek felhívják a figyelmet a vasúttársaságok által hozott további higiéniai intézkedésekre, a maszkviselésre és a közösségi távolságtartásra vonatkozó politikákra. Ami az utasjogokat illeti, egyértelmű tájékoztatást kell biztosítani a kötelező visszatérítésekkel és az önkéntes utalványokkal kapcsolatban. Ezeknek az intézkedéseknek kéz a kézben kell járniuk az utasjogok valamennyi vasúti szolgáltatásra való átfogó alkalmazásával, amelyeket az utas teljes utazása alatt biztosítanak, a nyilvánosság számára megfelelően kifejtenek és az alternatív vitarendezési rendszerek és a nemzeti végrehajtó szervek útján eredményesen végrehajtanak.
4. Általános megjegyzések
Történeti háttér
4.1. A vasutak és a vasúti technológia hosszú történetéhez kapcsolódóan 2021-ben számos évfordulót ünnepelhetünk majd. Ahogy azt az Europalia is kiemelte 2021. évi művészeti fesztiváljának katalógusában, a belga és a francia vasút 2021-ben ünnepli a Párizs és Brüsszel közötti vasúti összeköttetés megindulásának 175. évfordulóját. 1846-ban ez a két város lett az első két olyan főváros a világon, amelyeket vasútvonal kapcsolt össze egymással. Még ugyanebben az évben Brüsszel és London között is kiépült a vasúti összeköttetés az Oostende-Dover fővonalon át. 2021-ben emellett a Thalys fennállásának 25. évfordulóját és a Prága és Drezda közötti vasúti összeköttetésen lebonyolított első út 170. évfordulóját is ünnepeljük. További 2021-es vasúti vonatkozású évfordulót jelent a Mulhouse-i Vonatmúzeum fennállásának 50. évfordulója és a Luxemburgi Vasutak fennállásának 75. évfordulója. Különös együttállásként ugyancsak 2021 lesz az első olaszországi Pendolino 45. évfordulójának, a franciaországi TGV 40. évfordulójának és a németországi ICE 30. évfordulójának éve is. Az Európai Unió első, az európai vasutakról szóló fehér könyve közzétételének 20. évfordulóját is 2021-ben ünnepelhetjük majd.
4.2. A vasút éve jó alkalom lesz arra, hogy megünnepeljük magának a vasútnak és a vasút technológiai fejlődésének történetét, valamint azt, hogy a vasúti összeköttetéseknek köszönhetően az európai kontinens egyes részei fokozatosan egyre közelebb kerültek egymáshoz. Ugyanakkor ez alkalmat ad arra is, hogy értékeljük az eddigi fejlődést.
Az európai zöld megállapodás
4.3. Az Európai Bizottság 2019-ben közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményét. A közlemény arra ösztönzi az EU-t, hogy fokozatosan dekarbonizálja gazdaságát a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében, és szakpolitikai stratégiát vázol fel e cél elérése érdekében. Az európai zöld megállapodás hozzájárul az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének és a fenntartható fejlődési céloknak a megvalósítására irányuló európai bizottsági stratégia végrehajtásához.
4.4. Más kezdeményezések mellett az európai zöld megállapodás is a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítására szólít fel, mivel a közlekedés az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért felelős, és ez az arány egyre nő. A csökkentéshez valamennyi közlekedési módnak hozzá kell járulnia. Az európai zöld megállapodás szerint egyéb intézkedések mellett indokolt, hogy a jelenleg 75%-ban a közutakon megvalósuló szárazföldi áruszállítás jelentős része áthelyeződjön a vasútra és a belvízi utakra. Ennek a nagyratörő tervnek a végrehajtásához és a vasút modális részarányának növeléséhez gyors fellépésre van szükség, a vasúti áruszállítást népszerűsítő erőteljesebb ösztönzők biztosításával.
4.5. A zöld megállapodásban meghatározott általános célkitűzések végrehajtása érdekében az Európai Bizottság 2020 utolsó negyedévében elő fogja terjeszteni az intelligens és fenntartható mobilitás stratégiáját. A stratégia többek között azokra a kezdeményezésekre fog összpontosítani, amelyek célja a kapacitás növelése és a vasúti és belvízi áruszállítási kapacitás javítása, valamint egy intelligens, gördülékeny és a felhasználók számára vonzó multimodális közlekedési rendszer létrehozása, azzal a céllal, hogy csökkenjen a közúti közlekedés piaci részesedése, és növekedjen a multimodalitás, ezen belül pedig a vasút vonzereje. Ami azt illeti, már 2021-re is terveznek ilyen irányú kezdeményezéseket.
4.6. Az vasút éve lehetőséget kínál majd arra, hogy hangsúlyozzuk a vasutak fenntarthatóságon alapuló legitimitását, az intelligens és fenntartható mobilitás stratégiáját, valamint az uniós vasúti beruházási politikákat, továbbá hogy kommunikáljunk ezekről. A vasúti infrastruktúrára irányuló beruházások képesek arra, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható, minőségi munkahelyeket teremtsenek, és vonzóbbá tegyék a vasúti szolgáltatásokat az ügyfelek számára. Ha sikerül ráirányítanunk a közvélemény figyelmét erre a témára, az a tömegközlekedéssel és az alacsony kibocsátású mobilitással kapcsolatban segíteni fog a fogyasztók magatartásának és modális választásainak befolyásolásában.
4.7. A vasút európai éve lehetőséget fog kínálni a vasúti szolgáltatások minőségének értékelésére, és ha szükséges, ezeknek a felhasználók szükségleteihez való igazítására is, hogy megfeleljenek az EUMSZ mellékletét képező, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben meghatározott kritériumoknak.
Az európai digitális menetrend
4.8. Az EU digitális menetrendje keretében jelentős erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a vasúti ágazatot is bekapcsoljuk a digitális forradalomba, és az e célt szolgáló valamennyi támogatási intézkedés is kiterjedjen az ágazatra. A digitális menetrendnek elő kell mozdítania az ERTMS megvalósítását, a mobilitási szolgáltatások megoldásainak fejlesztését, az új menetjegy-értékesítési megoldásokat, valamint az 5G kiépítését a TEN-T törzshálózaton és az átfogó hálózaton. Ez lehetővé teszi majd, hogy a vasutak kielégítsék jelenlegi és jövőbeli ügyfeleik igényeit.
4.9. A munkavállalók számára megfelelő támogatást kell nyújtani a digitalizációs folyamat során, és biztosítani kell munkahelyeik megőrzését. A nemek közötti egyenlőség garantálása érdekében külön figyelmet kell fordítani a nemekhez kapcsolódó követelményekre. A munkavállalói képviselők és a szakszervezetek bevonásával megfelelő biztosítékokat kell nyújtani a munkavállalók ezen átalakulási folyamattal kapcsolatos aggodalmait illetően. A munkavállalók számára hozzáférést kell biztosítani képzéshez és továbbtanulási lehetőségekhez, hogy meg tudják őrizni jó minőségű munkahelyeiket és fenntartható foglalkoztatásukat.
4.10. Mivel az 5G az általános célú technológiák rangjára fogja emelni a mobil- és az internetes technológiát, az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyék teljessé a digitális egységes piacot, és alakítsák ki az 5G szolgáltatások integrálásához és felhasználásához szükséges kapacitásokat, hogy megvédjék és javítsák olyan európai ágazatok versenyképességét, mint a közlekedés, különösképpen pedig a vasút. Az EGSZB egyszersmind arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezze el az 5G sugárzás biológiai hatásvizsgálatát, és mérje fel az egyéb frekvenciatartományokkal való interferencia kockázatát * .
4.11. A demográfiai, gazdasági és politikai tendenciákkal párhuzamosan a városi és nem városi területeken való mozgás új módjai alakulnak majd ki, és a vasutak arra számítanak, hogy mindenképp alkalmazkodásra lesz szükség annak érdekében, hogy képesek legyenek beépülni egy multimodális, egyre inkább digitalizált közlekedési láncba. Így például adott esetben egyre több idős és fiatal embert lehet majd rábírni arra, hogy gyakrabban vegye igénybe a vonatokat, mind a városi területeken, mind a távolsági utakra, ha a vasút a kényelem és a hozzáférhetőség terén jelentkező új igényeket még inkább kielégíti. Ugyanakkor a fogyasztóknak egy, a technikai kérdésekhez jobban értő generációja sokkal kevésbé támaszkodik majd a magánközlekedésre, és inkább a megosztott mobilitást és a tömegközlekedési megoldásokat részesíti előnyben, feltéve, hogy megfelelő szintű a szolgáltatás minősége.
4.12. A vasút számára különösen fontos lesz a menetjegy-értékesítési technológiák fejlesztése, megkönnyítve a jegyvásárlást, és lehetővé téve, hogy egy utazás különböző szakaszaihoz egyetlen kombinált jegyet adjanak ki, és ugyancsak kritikus jelentőséggel bír majd a multimodális menetjegy-értékesítés jövőbeli lehetőségének a tervbe vétele. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy támogassa az e cél elérését célzó kezdeményezéseket, például szakértői útmutatás, a bevált gyakorlatok megosztása, támogatások odaítélése stb. révén.
4.13. Mivel a multimodalitás különösen a vasúti áruszállítás szempontjából alapvető, fontos a vasút európai évét kihasználni arra, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt előmozdítsuk a közlekedést igénybe vevő ügyfelek, a vasúti és egyéb közlekedési ágazatok közötti párbeszédet a vasúti áruszállítás fejlesztését gátló gyakorlati problémák meghatározása és olyan megoldások keresése céljából, amelyek vonzóbbá teszik a vasúti áruszállítási szolgáltatásokat az ügyfelek számára. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e párbeszédbe az összes közlekedési ágazatot be kell vonni. E párbeszéd fontos szempontja lehet a vállalatok közötti együttműködés olyan paradigmáinak megtalálása, amelyek nem ütköznek a versenyjoggal.
4.14. A vasutak digitalizációja azt is lehetővé teszi majd, hogy a vasutak továbbfejlesszék szolgáltatásaikat, egyre hatékonyabb módon kiszolgálva a szállíttatók igényeit, például a rendelkezésre álló vasúti kapacitás kihasználásának maximalizálása és a különböző típusú árufuvarozási szolgáltatások kombinálása révén. Tekintettel a vasúti áruszállítás piaci részesedésének jelenlegi csökkenő tendenciájára, hangsúlyozni kell a kínált szolgáltatások hatékonyságának és rugalmasságának javítására nyitva álló lehetőségeket.
4.15. A vasúti infrastruktúra működtetőinek egyre inkább digitális technológiákat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a pontosság és a kapacitások növelése révén javítsák működési teljesítményüket. Az ERTMS automata vonatbefolyásoló rendszer bevezetése komoly lendületet fog adni ebbe az irányba. Az EGSZB úgy véli, hogy az ERTMS kiépítését drasztikusan fel kell gyorsítani. A szükséges (a digitális biztosítóberendezésekkel együtt több mint 100 milliárd eurós) beruházást a gazdaság helyreállítását célzó terv keretében kell megvalósítani, és az EGSZB arra ösztönzi a vasutakat, hogy más közlekedési módokkal együtt dolgozzanak ki egy, az átfogó és interoperábilis mobilitási szolgáltatásokra vonatkozó keretet.
4.16. A vasút digitális átalakulásának lehetővé tételéhez elengedhetetlen az adatok szabad áramlása. Az EGSZB ezért olyan hatékony megoldások kidolgozását kéri, amelyek kiküszöbölik az adatok hozzáférhetőségével, interoperabilitásával és továbbításával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor gondoskodnak az adatok és a magánélet megfelelő védelméről, a tisztességes versenyről és a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítéséről, valamint az utasoknak nyújtott statikus és dinamikus információkról. Az adatcserével és a költségek megtérítésével kapcsolatban viszonossági alapon működő állami és magánvállalatokra is azonos feltételeket kell alkalmazni * .
4.17. A fenti okok miatt a vasúti digitalizáció kérdése a vasút évének egyik központi témája kell hogy legyen. Mindenekelőtt a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot kellene megfelelő kommunikációs kezdeményezések révén hangsúlyozni.
Vasúti dolgozók
4.18. Az európai vasutak mintegy 1,3 millió európai polgárt foglalkoztatnak közvetlenül, további mintegy 1 millió európai polgárt pedig közvetve, így ők az Európai Unió egyik legnagyobb munkaadója. A vasúttársaságok alapvető tényezők a fiatalok képzésében, és ily módon hozzájárulnak az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez Európában, különösen a gazdaságilag nehéz időkben.
4.19. A vasút európai éve egyben a vasúti dolgozók európai éve is. A közlekedésben dolgozók számára garantálni kell a jó minőségű munkahelyeket, az ügyfelek számára pedig a biztonságos és megbízható szolgáltatásokat. A szociális Európa szellemében a munkavállalók munkafeltételeinek kell a figyelem középpontjában állniuk. A vasúti ágazatban nincs helye a bér- és szociális dömpingnek, és azt fel kell számolni.
4.20. A vasúti dolgozók megérdemlik a nyilvános elismerést. E célból fontos láthatóvá tenni az eredményeiket, és elismerni az őket érintő problémákat. Egész Európára kiterjedő intézkedéseknek kell segíteniük a munkavállalók által elért eredmények elismerésének kifejezésre juttatását és a minőségi munkahelyek iránti igény nyomatékosítását. A vasút biztonságos működésének Európában való fenntartása érdekében minden vasúti dolgozót meg kell védeni a bér- és szociális dömpinggel szemben. Ez csak az ágazaton belüli aktív szociális partnerség révén garantálható.
4.21. A digitalizáció természetesen lehetőséget - és egyben üzleti szükségszerűséget is - jelent a vasút számára. A vasutak csak belső folyamataik és szolgáltatásnyújtási módjuk digitalizálásával lesznek képesek megfelelni a jelen kihívásainak. Ugyanakkor azonban a túl hirtelen változások és a társadalmi ellentétek elkerülése érdekében a digitalizáció végrehajtása során a lehető legnagyobb óvatossággal kell eljárni. Elengedhetetlen, hogy az európai szociális partnerek találkozzanak az uniós vasúti ágazati szociális párbeszéd keretében, és közös projekteket indítsanak annak érdekében, hogy jobban felismerjék és felmérjék az automatizálás és a digitalizáció hatásait, hogy egy társadalmilag igazságos átmenet keretében magas fokú foglalkoztatást és szociális garanciákat lehessen biztosítani * .
4.22. E kihívás leküzdésének kulcsa abban rejlik, hogy a hangsúlyt a foglalkozásváltásra kell helyezni, egész életen át tartó tanulással és a személyzet foglalkoztathatóságába való beruházásokkal, elkerülendő az elbocsátásokat. A vasúti ágazatban nagy kihívást jelent, hogy a munkaerő korfája kiegyensúlyozatlan, és hogy különösen a fiatalok és a nők körében nehezen tudnak új munkatársakat toborozni * .
4.23. A vasút európai évének lehetőséget kell nyújtania arra, hogy - a szociális partnerekkel, az egyetemekkel, általában véve a tudományos közösséggel, valamint az európai ifjúsági szervezetekkel közös kezdeményezések támogatása révén - jobban kommunikáljunk a vasúti pályafutás vonzerejéről, mindenekelőtt az európai fiatalok felé.
Infrastruktúra
4.24. A TEN-T keret nagymértékben hozzájárult az új vasúti infrastruktúrához szükséges jelentős pénzügyi források meghatározásához, amelyek csak a törzshálózat esetében 2030-ig mintegy 500 milliárd euróra rúgnak, noha a rendelkezésre álló források még mindig nem elegendőek az összes igény kielégítésére. A törzshálózat teljes kiépítésével egy nagy sebességű európai hálózat jönne létre, amely szinte az összes fővárost és nagy (500 000-nél több lakosú) európai várost kiszolgálná. A TEN-T infrastruktúrák karbantartásának kérdését ráadásul számos országban nagymértékben alábecsülték - ami most egyre komolyabb problémává válik -, míg más államok megfelelő figyelmet fordítottak rá.
4.25. Az EGSZB ugyan egyrészről egyetért a nagy városok között nagy sebességű vonatokkal és a TEN-T hálózat révén megvalósuló vasúti összeköttetések előmozdításával, ám emlékeztet annak fontosságára, hogy fenntartsák a nemzeti és a regionális jelentőségű vonalak megfelelő mértékű finanszírozását.
4.26. Az EGSZB kéri, hogy az uniós gazdaság-helyreállítási terv keretében fokozzák a vidéki és regionális területekre is kiterjedő hálózat befejezésére és a TEN-T hálózat egészét érintő rendes és rendkívüli karbantartások finanszírozására irányuló beruházásokat. A vasutak fejlesztéséhez, az infrastrukturális beruházásokhoz és a sűrűbb személy- és teherszállítási hálózathoz további forrásokra van szükség. A vasútba - ezen belül a vasúti ellátó ágazatba és a régiókba - fektetett minden euró munkahelyeket teremt és őriz meg.
Fenntartható finanszírozás
4.27. Az Európai Bizottság fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervének (COM(2018) 97 final) célja a tőkeáramlások fenntartható beruházások felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében; az éghajlatváltozásból, az erőforrások kimerüléséből, a környezetkárosodásból és a szociális problémákból eredő pénzügyi kockázatok kezelése; valamint az átláthatóság és a hosszú távú szemléletmód előmozdítása a pénzügyi és gazdasági tevékenységben.
4.28. Különösen fontos az egységes uniós osztályozási rendszer - vagy taxonómia -, amely biztosítja majd, hogy egyértelmű legyen, mely tevékenységek tekinthetők „fenntarthatónak”.
4.29. Az uniós fenntarthatósági taxonómia kidolgozására és a cselekvési terv által eddig elért eredményekre építve az Európai Bizottság bejelentette, hogy az európai zöld megállapodás keretében felülvizsgálja a cselekvési tervet.
4.30. Az EGSZB üdvözölte a taxonómiáról szóló javaslatokat, amelyek az első lépést jelentik a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési terv megvalósítása felé * . Üdvözlendőnek találta emellett az új karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók kidolgozásáról szóló javaslatot is. A további lépésekhez biztosítandó támasznak egyébként azokkal a cselekvési tervben említett komoly ambíciókkal is összhangban kell lennie, melyek szerint „Európa [a] helyzeténél fogva alkalmas a globális vezető szerep felvállalására”. Most ennek az ambíciónak megfelelően kell cselekedni, és ezzel összhangban kell kidolgozni a taxonómiát.
4.31. Tekintettel fenntarthatósági jellemzőire, a vasútnak képesnek kell lennie arra, hogy minden fenntartható finanszírozási kezdeményezésben lehetőségeket találjon. Bár továbbra sem vitatott, hogy a vasúti infrastruktúra karbantartásának és további bővítésének finanszírozása közfeladat, és azt az állami költségvetésre kell alapozni, figyelmet kell fordítani a jövő vasúti rendszerének finanszírozási igényeire is - különösen a vasúti járművek és a vasútállomások vonatkozásában -, valamint arra, hogy megvizsgáljuk, milyen lehetőség van magánbefektetők vasúti projektekben való részvételére.
4.32. A fenntartható finanszírozásra vonatkozó európai bizottsági kezdeményezések által meghatározott szakpolitikai keret életképességének a biztosításához fontos, hogy az uniós tagállamok mielőbb lezárják a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló, 2001-es fokvárosi egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló 2007. évi luxemburgi jegyzőkönyv (a luxemburgi vasúti jegyzőkönyv) ratifikálásának a folyamatát.
4.33. A vasutaknak és a magánbefektetők közösségének találkozniuk kell és meg kell osztaniuk egymással a lehetséges szinergiákat, többek között az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó kezdeményezéseinek fényében. A vasút európai éve kapcsán olyan tevékenységeket kell betervezni, amelyek lehetővé teszik ezeknek az információcseréknek a lebonyolítását, bevonva mind a vasutak, mind pedig a magánbefektetők közösségét, különös tekintettel a hosszú távú befektetőkre, például a biztosítókra, illetve a befektetési és nyugdíjalapokra.
Akadálymentesség
4.34. Az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben és a benne foglalt, általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra való hivatkozásokban megállapított egyetemes hozzáférés előmozdítása az egész területet lefedően valamennyi felhasználó számára megfelelő hozzáférést jelent (területi hozzáférhetőség), annak tudomásul vétele mellett, hogy a hozzáférés feltételei (várakozási idők, a hozzáférési pontok sűrűsége, infrastruktúra stb.) a felhasználói szükségleteknek megfelelően változhatnak. Az egyenlő bánásmód és az egyetemes hozzáférés előmozdítása a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet is jelenti.
4.35. Annak érdekében, hogy a vasúti utazás vonzóbbá váljon a napi utak és a nagy távolságú és határokon átnyúló utazások esetében is, fontos lesz az utasjogok megerősítése, az utasok figyelmének az e védelemre való felhívása, valamint a vasúti közlekedés megfizethetőségének és a szolgáltatás minőségének fenntartása és esetleg javítása.
4.36. Az európai vasúttársaságok, állomásüzemeltetők és pályahálózat-működtetők folyamatosan dolgoznak a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyek utazási élményeinek javításán. A vasúti szolgáltatások ma a korábbinál sokkal akadálymentesebbek, és számos fogyatékossággal élő utas segítség nélkül vonatra tud szállni. A vasúttársaságok nagymértékben hozzájárulnak a fogyatékossággal élő személyek jobb társadalmi befogadásához, és elkötelezettek amellett, hogy a hatóságokkal és az utasképviseleti szervezetekkel együtt teljesítsék az e területen vállalt kötelezettségeiket.
4.37. Beruházásokra került sor annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedben még több, állomásokon és vonatokon található akadályt fel lehessen számolni, és így a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő utasok zavartalanabbul utazhassanak.
4.38. Ha a vasutak akadálymentességéről szóló hatályos uniós jogszabályban előirányzottak szerint folyamatosan javítani akarjuk a vasúthálózat akadálymentességét, akkor továbbra is szükség lesz harmadik felek általi finanszírozásra, vagy a nemzeti kormányok, vagy közvetlenül az EU részéről.
4.39. A vasút európai évének emellett lehetőséget kell biztosítania olyan projektek kidolgozására is, amelyek előmozdítják az akadálymentesség holisztikus megközelítését, és nemcsak a vasúti ágazat által a segítségnyújtás és az akadálymentesség javítása érdekében - részben a vasútállomások, részben a vonatok kapcsán - tett kezdeményezésekkel foglalkoznak, hanem minden egyébbel is, ami annak biztosításához szükséges, hogy valamennyi utas egyáltalán el tudjon jutni a közlekedési csomópontokhoz.
Fenntartható idegenforgalom
4.40. Az Európai Unió világszerte az egyik legkiépítettebb és leglátogatottabb idegenforgalmi régió. Globális szinten a turisták 40%-a az EU-ba érkezik, és az idegenforgalmi bevételek 31%-a képződik itt. A turisták kiindulási helyét tekintve a világ legnagyobb piacai közül jó néhány az EU-ban található, emellett a világ leglátogatottabb célállomásai is itt vannak. 2016-ban közel 270 millió uniós lakos (az akkori lakosság 2/3-a) tett legalább egy szabadidős célú utazást, amelynek több mint a fele nemzetközi utazás volt. A közlekedés jellemzően a szabadidős utak költségeinek mintegy 27%-át teszi ki.
4.41. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedés környezeti hatásainak kezelése az Európai Bizottság fenntartható és versenyképes európai idegenforgalomra vonatkozó menetrendjében (COM(2007) 621) meghatározott egyik fő kihívás.
4.42. A „Péntekek a jövőért” mozgalom kapcsán, illetve az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt a polgárok újragondolják szokásos utazási terveiket, és a vasutat is egy lehetséges közlekedési módnak tekintik a célállomásuk eléréséhez. A kedvtelési és üdülési célból utazók alkotják a vasúton egyedül utazók legnagyobb kategóriáját.
4.43. Napjainkban az európai turizmus átalakulás előtt áll: a jól bejáratott úti célok új elképzeléseket dolgoznak ki az idegenforgalom oly módon történő fejlesztésére, hogy jobban tiszteletben tartsák a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság elveit. A turizmus környezeti hatásának és túlburjánzásának kezeléséhez új mintákra van szükség az idegenforgalom fejlesztése terén.
4.44. Számos tagállam, európai régió és város esetében az idegenforgalom jelentős eleme a gazdaság és a társadalom struktúrájának, miközben munkahelyeket és jövedelmet is biztosít. A Covid19-világjárvány azonban jelentős mértékben sújtotta ezt az ökoszisztémát.
4.45. Lépéseket kell tehát tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi, illetve a kontinensen és az egyes országokon belüli turizmus újrainduljon, segítve az EU gazdaságának számos más ágazatát is. A vasút segíthet a légi közlekedés által nem megfelelően kiszolgált turisztikai célpontok fejlesztésében, új útvonalak megnyitásában és új értékláncok előmozdításában. Az európai vasutak számára ez lehetőséget kínál az éghajlattudatos turisták növekvő piaci keresletének kielégítésére.
4.46. A vasút európai évének lehetőséget kell nyújtania arra, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a fenntartható idegenforgalomra és azokra az új turisztikai útvonalakra, amelyeket az európai polgárok a vasúti összeköttetéseknek köszönhetően járhatnak végig. A turisztikai modális váltás koncepcióját a vasúti közösség, az európai kulturális ágazat, valamint az idegenforgalmi ágazat nemzeti és európai képviselőinek közös támogatásával kell kidolgozni és megfelelő kommunikációs kezdeményezések útján kommunikálni.
4.47. Ehhez kapcsolódóan a vasút európai éve jó lehetőség arra is, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét az Európát összekötő szebbnél szebb történelmi vasútvonalakra - gondolva itt az Orient expresszre Párizstól Velencéig, a Kelet- és Dél-Franciaországot átszelő Creusot vasútvonalra, a Münchenből a neuschwansteini kastélyig vezető vonalra Németországban, az olaszországi Val d’Orcia völgyvasútra, Kis-Lengyelország (Małopolska) vasútvonalaira és még sok más útvonalra szerte a kontinensen.
DiscoverEU
4.48. Több oknál fogva jelentős számú európai fiatal soha nem, vagy csak ritkán utazott Európán belül. Bár léteznek oktatási csereprogramok, az EU most elindított egy olyan eszközt, amely lehetővé teszi, hogy minden európai polgár olyan utazási élményhez jusson, amely jobban összekapcsolja a fiatalokat az európai identitással, ráirányítja a figyelmüket az Európai Unió alapvető értékeire, és megismerteti őket a fenntartható és tiszta közlekedési móddal. A DiscoverEU az Európai Unió egyik kezdeményezése, amely lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy tanulási tapasztalatok révén felfedezzék Európát. Elsősorban vasúton utazva (bár vannak kivételek, hogy a szigeteken vagy a távoli területeken élők is részt vehessenak a programban) az európai fiatalok felfedezhetik Európát és annak városait.
4.49. Az utazásnak az európai identitás megteremtésében betöltött szerepét már az ágazat Lisszaboni Szerződésbe való beépítésének előkészítő munkálatai óta elismerik. Richard Jobs professzor nemrégiben kimutatta, hogy az Interrail-bérlet konkrétan milyen szerepet játszott a közös európai értékek alakításában * .
4.50. A vasút európai évének lehetőséget kell kínálnia arra, hogy új lendületet adjunk a DiscoverEU kezdeményezésnek, támogatva annak céljait és megszólítva azokat az európai fiatalokat, akik még nem vettek részt a projektben. Az EGSZB támogatja az Európai Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy 18. életéve betöltésekor minden európai polgárnak joga legyen egy DiscoverEU-bérlethez, amely az uniós identitás szimbóluma.
Az Europalia és más európai vasúti múzeumok
4.51. Az Europalia kétévente olyan rendezvény- és kiállításprogramot kínál a Belgiumban és a szomszédos országokban élő nagyközönség számára, amely erőteljes európai dimenzióval és perspektívával rendelkező témákhoz kapcsolódik. Az Europalia hagyományosan nagy számú látogatót vonz, akik közül sokan külföldről érkeznek.
4.52. A következő (2021 októberében kezdődő) Europalia témája a vasút lesz, és az, hogy a vasút milyen hatást gyakorolt és gyakorol továbbra is arra, ahogyan utazunk, dolgozunk, kommunikálunk és élünk Európában. Arra helyeződik majd a hangsúly, hogy a vasút mintegy „előképe” volt az EU arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket és a polgárokat, emellett a vonatokat mint a környezetbarát mobilitás felé vezető út meghatározó elemét is előtérbe állítják, az európai zöld megállapodásban megfogalmazott elképzelésekből és a vasút művészetekre gyakorolt hatásából kiindulva, és kiemelve a vasútnak mint a társadalmi, gazdasági és ipari változások hatékony előmozdítójának szerepét.
4.53. Ebben az összefüggésben hasznos lenne a vasút európai évét arra is felhasználni, hogy több információt nyújtson az Europalia kezdeményezéseinek naptáráról, valamint hogy a szélesebb közönséggel is megismertessék a már létező kulturális események, például filmfesztiválok (Cannes, Velence, Berlin) és művészeti kiállítások keretében kidolgozott tartalmakat. Ugyanennek jegyében a vasútállomások és múzeumok 2021 folyamán a vasút jövőjét és múltját a főbb iparágakkal - például az építészettel és építőiparral, a formatervezéssel, az idegenforgalommal, az elektromechanikai ágazattal, az élelmiszeriparral és az idegenforgalommal - összekapcsoló jelentős kezdeményezéseknek adhatnának otthont.
4.54. Fontos egyszersmind, hogy a vasút európai évének keretében igyekezzünk elérni valamennyi európai vasúti múzeum részvételét, felhívjuk a polgárokat, hogy fedezzék fel e múzeumok gyűjteményeit, többek között azok digitalizálása révén is, előmozdítsuk a múzeumok közötti cseréket és a vasúti múzeumokat bejáró európai körutakat.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Luca JAHIER
