(saját kezdeményezésű vélemény)
Előadó: Diego DUTTO
Társelőadó: Nicola KONSTANTINOU
| A Közgyűlés határozata: | 2020.2.20. | |
| Jogalap: | az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése saját kezdeményezésű vélemény | |
| Illetékes szerv: | Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) | |
| Elfogadás a CCMI ülésén: | 2020.9.2. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2020.9.18. | |
| Plenáris ülés száma: | 554. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 192/7/18 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a stratégiai közbeszerzés alkalmazásának előmozdításához szükséges támogató eszközöket, hogy a közbeszerzéseken belüli magasabb szociális és minőségi normák garantálása érdekében előrelépés történjen a fenntartható, átlátható, ambiciózus és érvényesíthető stratégiai kritériumok szisztematikus alkalmazása terén.
1.2. Annak biztosításához, hogy takarítási szolgáltatások esetében ne az árra, hanem a minőségre helyeződjön a hangsúly, az átláthatóság elvét a megrendelő és a vállalkozó tekintetében is érvényesíteni kell. A szerződés dokumentációjában a kötelezettségeket pontról pontra meg kell határozni, beleértve a takarítás gyakoriságát, időtartamát, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági vonatkozásait, valamint pénzügyi költségeit * . A nyújtott takarítási szolgáltatások minőségének felméréséhez elengedhetetlen e kritériumok alkalmazásának a szerződés teljes tartama alatti értékelése.
1.3. A szociális partnereket az Európai Bizottság 2017. október 3-i ajánlásában * foglaltak szerint be kell vonni a közszektorbeli ajánlatkérők képzésébe és professzionalizációjába.
1.4. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak kezdeményezniük kell a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet és a foglalkoztatási feltételek további javítását a takarítási ágazatban. Szigorúbb szabályozással és végrehajtási mechanizmusokkal, például a bérekre vonatkozó kritériumok és ágazati kollektív tárgyalás útján elősegíthető a tisztességes verseny, a magasabb szintű szociális normák és a minőségi foglalkoztatás.
1.5. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy lehetőség szerint minden közbeszerzés során csak nappali takarításra vonatkozó ajánlatokat kérjenek be.
1.6. A tisztességes verseny úgy biztosítható, ha súlyt helyezünk a minőségi szempontokra, továbbá tiszteletben tartjuk az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát és a nemzeti jogszabályokat azon lehetőséget illetően, hogy a kollektív megállapodások tiszteletben tartását a közbeszerzési szerződések odaítélésének feltételévé tegyük. A tagállamoknak a szociális partnerekkel együtt és a nemzeti gyakorlatnak megfelelően elő kellene mozdítaniuk a nemzeti takarítási iparágban az ágazati szintű kollektív megállapodások hatókörét, valamint biztosítaniuk kell ezek betartását.
1.7. Az ágazat munkaerejét elsősorban nők és nem uniós állampolgárok alkotják. Őket ezért közvetlenebbül érintheti a közigazgatási szervek közbeszerzési politikája. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a kollektív szerződések mellett további biztosítékokat is ki kell dolgozni a megkülönböztetésmentesség és a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása érdekében. Az EGSZB azt javasolja, hogy a tenderek odaítélési kritériumai közé vegyenek fel olyan további pontokat, amelyek jutalmazzák az integráció olyan formáit, mint a célzott képzések, a családtámogatási szolgáltatások (például a kiskorúak iskola utáni felügyelete), valamint a vállalati jóléti intézkedések egyéb szociális tartalmú formái.
1.8. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata során rögzítsék, hogy a kötelező biztonsággal és képzéssel kapcsolatos költségeket az árverseny szféráján kívüli, ellenőrizhető és nem csökkenthető elemként kell kimutatni a pályázatban szereplő költségek bontásában.
1.9. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a fenntarthatósági feltételeket, a munkavállalói jogokat és az általánosan alkalmazandó kollektív szerződéseket a teljes alvállalkozói láncra kiterjedően és a szerződések végrehajtása során mindvégig tiszteletben kelljen tartani úgy, hogy az ajánlatkérő szerv, a fővállalkozó és az alvállalkozók mindegyike a saját közvetlen szerződéses partnere vonatkozásában legyen felelősségre vonható.
1.10. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy - amennyiben még nem így teszik - a takarítási ágazat közbeszerzéseinek végrehajtási szakaszában kísérjék kiemelt figyelemmel és érdemben ellenőrizzék a szociális, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat érintő jogszabályi és szerződéses kötelezettségek, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontok tiszteletben tartását.
1.11. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 83-85. cikke által a tagállamokra, az ajánlatkérőkre és az Európai Bizottságra rótt kötelezettségeket illetően az EGSZB arra kéri mindezeket a szerveket, hogy további késedelem nélkül bocsássák rendelkezésre a megfelelő adatokat, mindenekelőtt annak biztosítása érdekében, hogy a takarítási szerződések odaítélési szempontjai és azok relatív súlyozása rendelkezésre álljon. Az Európai Bizottság nyújtson pénzügyi támogatást az ágazati szociális partnerek nyomonkövetési projektjeihez, valamint a takarítási és üzemeltetési szolgáltatások ágazatában alkalmazott közbeszerzés témájának kutatásához.
1.12. Az Európai Bizottságnak meg kellene erősítenie a szociális partnerekre vonatkozó jogi keretet és e partnerek tárgyalási képességét nemzeti szinten, többek között azáltal, hogy forrásokat különít el mindenekelőtt a délkelet-, közép- és kelet-európai országok kapacitásépítési intézkedéseinek finanszírozására * .
1.13. Az EGSZB ajánlja, hogy a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata során biztosítsák, hogy a takarítási szolgáltatások és a hasonlóan munkaigényes szolgáltatások esetében az uniós közbeszerzési irányelvek kérjék vagy kötelezzék a tagállamokat arra, hogy az ajánlatok elbírálásakor zárják ki a legalacsonyabb ár mint kiválasztási kritérium alkalmazását, és a minőségre adható pontszám 30%-ában határozzák meg az árra odaítélhető pontszám felső határát, valamint - a 2001/23/EK („TUPE”) irányelvvel * összhangban és az uniós esetjog által értelmezve, a vállalkozásnál alkalmazott munkafeltételek figyelembevételével és a kollektív tárgyalással összhangban - külön szociális záradékokkal biztosítsák a pályázat alapján foglalkoztatottak munkahelyének stabilitását.
1.14. Az EGSZB kéri az ajánlatkérő szerveket, hogy a takarítási szolgáltatásokra a saját költségbecsléseiket alkalmazzák, és az ágazat piacának értékeléséhez merítsenek ihletet nemzeti példákból, illetve olyan speciális ágazati eszközökből, mint a legjobb ajánlattevő kiválasztását segítő útmutató (Best Value Guide), valamint e szolgáltatások egy részére a tagállamok által a saját közbeszerzési jogszabályaikba átültetett 2014/24/EU irányelv 20. cikke szerinti fenntartott szerződéseket alkalmazva alkalmazzák.
1.15. Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kellene a tagállamokat egy akkreditációs folyamat vagy minősítési rendszer bevezetésére azon szerződő felekre vonatkozóan, amelyek részt kívánnak venni takarítási közbeszerzési pályázatokon. Ezt a folyamatot egy értékelő bizottságnak kell felügyelnie, amely több különböző érdekelt félből áll, például szakszervezetekből és az ágazati szerződő felek egy képviselőjéből.
1.16. Mivel a Covid19 kockázata továbbra is fennáll, a Covid19 vagy más hasonló betegség okozta fertőződés kockázata miatt szükséges a munkavállalók és a lakosság védelme. Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok a szociális partnerek bevonásával dolgozzanak ki kötelezően alkalmazandó protokollokat a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan.
1.17. Az EGSZB továbbá arra kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket és működjenek együtt a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy megvitassák a tisztességes és minőségorientált közbeszerzési gyakorlatokhoz való gyors visszatérés ideiglenes gyakorlati megoldásait.
1.18. A Covid19-válság fényében az EGSZB azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő a takarítószemélyzet képzését és professzionalizációját. Pénzügyi erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy az állami hatóságok és a szerződő vállalkozások képzési és készségfejlesztési beruházásokat hajthassanak végre. A takarítási és higiéniai szolgáltatások ágazatában dolgozó munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy szerezzenek szakképesítést, megteremtve ezzel az alapját annak, hogy a kiszolgáltatott munkavállalók jobb álláslehetőségeket találjanak.
1.19. Az EGSZB amellett száll síkra, hogy az uniós intézmények, a tagállamok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok alkalmazzanak átfogó megközelítést a takarítási szolgáltatások beszerzésében. Az ilyen megközelítés nem törekszik kompromisszumra a környezetvédelmi szempontok és a munkafeltételek között, ugyanakkor előmozdítja a társadalmi kohéziót, a munkaügyi normákat, a nemek közötti egyenlőséget, valamint az Európai Bizottság zöld megállapodása keretében javasolt környezetvédelmi célok teljesülését.
2. Általános megjegyzések
2.1. A jelen vélemény fő célja arra vonatkozó ajánlások megfogalmazása, hogy a közbeszerzés miként alkalmazható a minőségi foglalkoztatás elterjedését és a munkahelyi méltóság szélesebb körű érvényesülését biztosító eszközként a takarítási és üzemeltetési szolgáltatások terén.
2.2. Az ajánlások között sok általános hatályú is szerepel, amelyek valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően alkalmazhatók. Ez különösen az olyan munkaerő-intenzív szolgáltatási ágazatok esetében igaz, mint a személy- és vagyonvédelem, valamint a vendéglátás.
3. Előzmények és háttér
3.1. „Az EU-ban minden évben több mint 250 000 közigazgatási szerv a GDP kb. 14%-át (kb. 2 billió eurót) költi különféle szolgáltatások, munkák és eszközök beszerzésére.” * A közbeszerzések legnagyobb részét a szolgáltatások teszik ki, például a takarítás. 2017-ben a szolgáltatásokért közbeszerzések keretében kifizetett összeg elérte a 250 milliárd eurót * .
3.2. A közbeszerzés támogathatja a reálgazdasági beruházásokat, minőségi munkahelyeket teremthet és garantálhatja azok megtartását, továbbá előmozdíthatja a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek és a migráns munkavállalók befogadását és jobb munkakörülményeit * . Ezenkívül ösztönözheti az innovatív termékek keresletét, segítheti az iparpolitikai célkitűzések megvalósítását, és előmozdíthatja az erőforrás- és energiahatékony, körforgásos gazdaságra való átállást * .
3.3. A 2014/24/EU közbeszerzési irányelv kapcsán a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”-ra vonatkozó kritériumok meghatározásakor a fenti 3.2. pontban említett valamennyi kritériumot figyelembe kell venni. Mivel a szabályok továbbra sem konkrétak, a legtöbb közbeszerzési szerződést továbbra is a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevőnek - időnként kirívóan alacsony összegű ajánlatért - ítélik oda * .
3.4. A közbeszerzési irányelvekben rejlő lehetőségeket nem aknázzák ki teljes mértékben, és az alkalmazásuk tagállamonként változó. Ebből következően a közigazgatási szervnek meg kell állapítania a prioritásait * .
3.5. Ez elsősorban politikai, és csak másodsorban technikai kérdés. Annak eldöntése, hogy mely szolgáltatásokat vásárolják meg, és mely odaítélési szempontokat milyen relatív súlyozás mellett alkalmazzanak, a politikai döntéshozatali folyamat részét képezi. Ezek a döntések határozzák meg az odaítélési eljárás keretét és alapvető paramétereit. A munkavállalói, környezeti és szociális jogok figyelmen kívül hagyása egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene.
4. A Covid19-válság, a takarítási szolgáltatások ágazata és a közbeszerzés
4.1. A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a takarítási szolgáltatások alapvetően fontosak a közjó számára. A szerződő vállalkozásoknak meg kell felelniük egy sor minősítési, hatékonysági és specializációs követelménynek. Az EFCI és az UNI Európa - mindketten uniós szociális partnerek - 2020. április 22-i közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a takarítási ágazat és annak dolgozói kulcsszerepet játszanak a vírus terjedésének megelőzésében * .
4.2. 2018-ban az EU-ban 4,11 millió takarító dolgozott 283 506 vállalkozásnál. Az árbevétel a 2010-es évek közepe óta folyamatosan bővült. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel 2017-re elérte a 393 000 eurót. Az EFCI közlése szerint „az egy munkavállalóra jutó átlagos árbevétel megközelítette a 30 000 eurót”. Az egy alkalmazottra jutó árbevétel 27 400 euró, a munkavállalók éves átlagbére pedig 12 200 euró. Az európai takarítóiparban a munkaerő nagy része részmunkaidőben dolgozik.Ráadásul egy ilyen munkaerő-igényes ágazatban a vállalatok árrése nem haladja meg a 3%-ot. A szerződő vállalkozásoknak többletköltségeik keletkeztek a Covid19-világjárvány következtében, mivel ügyfeleik és saját munkavállalóik érdekeit is védeniük kellett. A takarítók között kiugróan magas a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a nők és a bevándorlók aránya. A női munkavállalók aránya Dánia kivételével minden esetben 50% feletti, Litvánia, Luxemburg, Portugália és az Egyesült Királyság esetében 80% feletti csúcsértékekkel * . Az EU-ban a takarítók 30%-a (Belgiumban 60%-a) bevándorló.
4.3. A takarítási és üzemeltetési szolgáltatások ágazatában a piacra lépés korlátai alacsonyak vagy nem is léteznek. A takarítási szolgáltatások munkaerő-igényesek, és a takarítóvállalatok a bevételük közel 80%-át a munkaerőköltségre fordítják, ami nagyon kicsi árrést hagy az ilyen cégeknek. Ezért a megrendelők (akár a köz-, akár a magánszektorból) beszerzési döntése lefelé nyomja az árakat, aláásva ezzel a szociális normákat és a takarítói munka méltóságát.
4.4. A Covid19-válság alatt és azután a takarítási és üzemeltetési szolgáltatások ágazatában csak akkor lehet biztosítani a munka értékét és a színvonalas foglalkoztatás szigorú normáit, ha a takarítók megfelelő képesítéssel és technikai eszközökkel rendelkeznek, a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei pedig egyértelműen meghatározottak. Emiatt lehetséges, hogy a közigazgatási szerveknek többet kell fizetniük a takarítási szolgáltatásokért. A Covid19-válság alatt felfüggesztett tevékenységek miatt számos vállalkozás súlyos pénzforgalmi problémákkal szembesült, és megnövekedett költségeket kellett viselnie a munkavállalók és az ügyfelek védelméhez szükséges egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása érdekében. Ezeket a pénzügyi problémákat súlyosbítják a rossz szerződéskötési gyakorlatok, mind az állami, mind a magánszektorbeli beszerzők részéről. Annak érdekében, hogy a vállalatok támogatást kapjanak ahhoz, hogy továbbra is biztosítsák takarítóik egészségét és biztonságát, valamint fenntartsák és javítsák foglalkoztatási körülményeik minőségét, az EGSZB arra kéri az állami és magánbeszerzőket, hogy biztosítsák a hatékony közbeszerzéshez való gyors visszatérést, a tisztességes szerződéskötési gyakorlatokat és a minőségi kritériumok jobb figyelembevételét * . A takarítók sokszor veszélyes körülmények között dolgoznak, amivel saját egészségüket is kockáztatják * . Bár egyes munkavállalók inkább részmunkaidőben dolgoznak, mások hosszabb vagy teljes munkaidőben szeretnének dolgozni. A munkáltatók azonban néha nehezen tudnak teljes munkaidős szerződéseket ajánlani. Emellett, bár a szociális partnerek elkötelezettek a nappali takarítás mellett, a takarítási szolgáltatásokat gyakran olyan munkavállalók nyújtják, akik éjszaka, egyedül dolgoznak. Ez gyakran az ügyfelek követelményeinek tudható be. Ezek a foglalkoztatási gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a takarítók munkája továbbra is láthatatlan * , alulértékelt, és nem kap megfelelő elismerést * . Sajnálatos módon egyes tagállamokban még mindig léteznek nulla órás szerződések. A közigazgatási szervek annyiban felelősek ezért, hogy továbbra is ők kezelik a szerződést, követik nyomon annak megvalósítását és értékelik a szolgáltatás minőségét. Azt kell célul kitűzni, hogy a munkavállalóknak több lehetőségük legyen arra, hogy napközben, egy műszakban dolgozzanak, és teljes munkaidős szerződéssel alkalmazzák őket, hogy javuljon az életminőségük.
4.5. A közbeszerzési szerződéseknél a legalacsonyabb ár egyedüli odaítélési kritériumként való alkalmazása veszélyezteti a minőségi szolgáltatásnyújtást, emellett hozzájárul a munkakörülmények romlásához, az egyenetlen (gyengébb) minőséghez, valamint a hanyagsághoz (kisebb erőfeszítéshez) * . Mivel a takarítás sokrétű feladat, amely nehezen számszerűsíthető, a minőséget a munkafolyamat során és azt követően is nehéz megítélni. Ezért fontos, hogy a minőséget az eredmények és a teljes életciklus, ne pedig a folyamat alapján állapítsák meg.
4.6. A „legalacsonyabb ár” kifejezés kikerült a 2014/24 irányelv szövegéből, de megengedett a „kizárólag az ár” alapján történő odaítélés (a 67. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdése). Ez azt jelenti, hogy egyes ajánlatkérő szervek továbbra is a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevőnek - időnként kirívóan alacsony összegű ajánlatért - ítélik oda a szerződéseket. Azoknak az országoknak, amelyek a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumát kívánják alkalmazni a munkaerő-igényes szolgáltatásokra, egy lépéssel tovább kell menniük, és közigazgatási szerveiket ugyanezen elv tényleges alkalmazása felé kell terelniük, méghozzá úgy, meghatározzák az ár súlyozásának felső határát, és olyan képleteket alkalmaznak, amelyek nem növelik az ajánlatok közötti árkülönbségeket. E célból speciális képzésre van szükség a közbeszerzési tisztviselők professzionalizálása érdekében. Ezenkívül az irányelvek következő felülvizsgálata során kötelező szabályokat kell bevezetni a) az esetlegesen kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlatok (ALT) azonosítására, 20%-os különbséget bevezetve a következő legolcsóbb tenderhez képest, ezzel ösztönözve az ellenőrzést; b) annak alapos ellenőrzésére, hogy az ajánlattevőnek objektív és valószerű indokai vannak-e az alacsony ajánlati árra; valamint c) ilyen indok hiányában az ilyen ajánlatok kizárására.
4.7. A válság tehát jó lehetőséget kínál a takarítóvállalatoknak és a dolgozóiknak arra, hogy a közvetlen megrendelőik és a szélesebb nyilvánosság figyelmét is felhívják a takarítói munka értékére és alapvető fontosságára. Az Unió-beli takarítási ágazat szociális partnerei által 2017-ben kidolgozott, a legjobb ajánlattevő kiválasztását segítő útmutató (Best Value Guide) * egyike azon eszközöknek, amelyek a takarítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket odaítélő köz- és magánszektorbeli szervezeteket a legjobb értéket kínáló szerződések felé terelhetik. Hasonló eszközöket dolgoztak ki egyes nemzeti szociális partnerek is.
4.8. A digitalizáció lehetőségeket és kihívásokat is teremt a takarítási ágazatban dolgozó alacsony végzettségű munkavállalóknak, és az uniós szociális partnerek úgy vélik, hogy a technológia segítségével növelni lehet a takarítók által végzett munka értékének és általában a a takarítás jelentőségének elismerését, valamint többletértéket lehet teremteni a megrendelők számára * . Az EFCI SK-Clean projektje feltérképezi majd az ágazatban felmerülő változó készségigényeket, és olyan eszköz lesz, amellyel elő lehet mozdítani a takarítók professzionalizációját * .
4.9. A Covid19-járvány által teremtett új helyzetben az illetékes szerveknek biztosítaniuk kell az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó tájékoztatást, valamint a megfelelő egyéni védőeszközöket a munkavállalók és a magánszemélyek védelme érdekében. A vállalkozásoknak pénzügyi támogatásra van szükségük, hogy a szervezeti intézkedések, a kockázatértékelések, a kockázatelemzés, valamint a munkavállalók egyéni védőeszközökkel való ellátásának emelkedő többletköltségeit fedezni tudják * . Márpedig nagyon fontos, hogy a szerződő vállalkozások beruházzanak ezeken a területeken, mert így tudnak az ügyfeleiknek olyan takarítási szolgáltatásokat kínálni, amelyek kémiai és biológiai kutatási eredményeken alapulnak, és ezért innovatívak és eredményesebbek.
5. A közbeszerzések és a zöld megállapodás
5.1. A zöld megállapodás szerint a közbeszerzést a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szolgálatába lehet állítani. Azonban átfogó megközelítésre van szükség.
5.2. A takarítási ágazat a zöld átálláshoz és a körforgásos gazdasághoz az ökocímkével rendelkező, környezetbarát tisztítószerek, szappanok, toalettpapír, papírtörlők használatával és a hulladék megfelelő szelektálásával tud hozzájárulni. Ezt a célt szolgálják a takarítási szolgáltatások * és a tisztítószerek * ökocímkéi is annak ellenére, hogy ezek gyakorlati hatékonysága nem egyértelmű. Ha az ügyfél nem fogadja el a környezetbarát termékek és eljárások használatát, az költségnövekedéshez vezethet, ami minden költségelemre nagyobb nyomást gyakorolna. Ez a szociális és munkakörülmények, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági feltételek romlásához is vezethet. Mindezek következtében beszűkülhet a kkv-k közbeszerzési lehetőségekhez való hozzáférése is * . Éppen ezért van szükség a közbeszerzés átfogó megközelítésére.
5.3. A kutatások szerint a környezetvédelmi kritériumok túl gyengék ahhoz, hogy a beszállítókat tényleges változásra ösztönözzék * . A környezetvédelem iránt elkötelezett magánszektorbeli vállalkozások nem tudják teljes mértékben kibontakoztatni a bennük rejlő potenciált, ha az ajánlatkérő szervek nem hajlandók megfizetni ennek többletköltségeit. Az ajánlatkérők oldalán tehát professzionálisabb szemléletet kell kialakítani.
6. Szociális és minőségi szempontok a közbeszerzésben
6.1. A 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy „a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a X. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő”.
6.2. Az Európai Bizottságnak a társadalmi szempontból felelős közbeszerzésre vonatkozó 2010. októberi útmutatója több társadalmi szempontot is felsorol az ajánlatkérő szervek számára, például a gyerekmunka és a kényszermunka tilalmát, a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, a minimálbérre vonatkozó kötelezettségeket, a szociális védelmi követelményeket és általában véve a tisztességes munkakörülményeket * . Mivel ezek jogszabályban előírt kötelezettségek, be kell tartani őket, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések között szerepelnek-e vagy sem.
6.3. A 2014/24/EU irányelv (98) preambulumbekezdése szerint a szerződésteljesítési feltételek célja lehet még a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések végrehajtásának, és a munkahelyi és a magánélet jobb összeegyeztetésének az elősegítése.
6.4. El kell kerülni, hogy az ajánlattevők közötti verseny legfontosabb elemét a munkaerőköltségek jelentsék, ezért az összes ajánlattevőnek (beleértve az alvállalkozókat is) tiszteletben kell tartania a munkaerőköltségekre vonatkozó, helyi jogszabályban vagy kötelező erejű és általánosan alkalmazandó kollektív szerződésben rögzített minimum-előírásokat és a közbeszerzési szerződések általános feltételeit. A kötelező erejű és általánosan alkalmazandó ágazati kollektív szerződések biztosíthatják az egyenlő versenyfeltételeket.
6.5. Noha a legjobb értékre vonatkozó útmutató és a hasonló eszközök enyhíthetik a dolgozói szegénységet és erősíthetik a társadalmi kohéziót az uniós tagállamokban, nem erősítik meg a szociális partnereket ágazati szinten, és nem javítják azt a képességüket sem, hogy kötelező erejű ágazati kollektív tárgyalási rendszereket hozzanak létre. A tagállamoknak - mivel e területen ők rendelkeznek hatáskörrel - szigorítaniuk kell a kollektív tárgyalásoknak a közbeszerzésben való alkalmazására vonatkozó szabályait.
6.6. A közintézmények, például az óvodák, az iskolák, a gondozó intézmények és a kórházak márkanevekké váltak, és más intézményekkel versenyeznek az ügyfelekért. Ebben a versenyben a „tisztaságot” és a takarítás minőségét megkülönböztető tényezőnek tekintik, amely közvetlenül befolyásolja az intézmények használóinak elégedettségét, valamint a versenyképességet.
6.7. A minőségi és a szociális szempontoknak a közbeszerzés során való figyelmen kívül hagyása negatívan befolyásolja a munkaerő fluktuációját is, ami a munkáltató, a megrendelő és a munkavállaló számára egyaránt hátrányos * .
6.8. A munkahelyi oktatás és képzés előmozdítása biztosítja a magasabb minőséget és a munkavállalók jogait a közbeszerzésben. A szakképzés, valamint a képesítések tanúsítása és hivatalos elismerése hozzájárul az ágazat elismeréséhez. Ha a pályázati eljárásokban elismernék ezek fontosságát, akkor többre értékelnék őket, és elfogadhatóbbnak tartanák azt a költséget, amelyet a vállalatok számára jelentenek, és amelyet mind az árban, mind a bérekben megfelelően el kell ismerni. A dolgozók képzése a takarítóvállalat felelőssége; ha a legalacsonyabb összegű ajánlatot választják, fennáll annak a kockázata, hogy a kiválasztott cég nem tud majd a törvény által előírt minimumnál többet beruházni a képzésbe és a biztonságba (vagy a gépekbe, az innovációba és az ezekhez kapcsolódó képzésekbe).
Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Luca JAHIER
MELLÉKLET
A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították:
1.10. pont
A pont törlendő:
Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a takarítási ágazat közbeszerzéseinek végrehajtási szakaszában kísérjék kiemelt figyelemmel és érdemben ellenőrizzék a szociális, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat érintő jogszabályi és szerződéses kötelezettségek, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szempontok tiszteletben tartását.
A szavazás eredménye:
Mellette: 61
Ellene: 105
Tartózkodott: 9
2.1. pont
A következőképpen módosítandó:
A jelen vélemény fő célja arra vonatkozó ajánlások megfogalmazása, hogy a közbeszerzés miként alkalmazható a minőségi foglalkoztatás elterjedését és a munkahelyi méltóság szélesebb körű érvényesülését biztosító eszközként a takarítási és üzemeltetési szolgáltatások terén.
A szavazás eredménye:
Mellette: 61
Ellene: 107
Tartózkodott: 9
4.3. pont
A következőképpen módosítandó:
A takarítási és üzemeltetési szolgáltaták ágazatában a piacra lépés korlátai alacsonyak vagy nem is léteznek. A takarítási szolgáltatások munkaerő-igényesek, és a takarítóvállalatok a bevételük közel 80%-át a munkaerőköltségre fordítják, ami nagyon kicsi árrést hagy az ilyen cégeknek. Ezért a megrendelők (akár a köz-, akár a magánszektorból) beszerzési döntése lefelé nyomja az árakat, aláásva ezzel a szociális normákat és a takarítói munka méltóságát.
A szavazás eredménye:
Mellette: 61
Ellene: 108
Tartózkodott: 8
