A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,
ELISMERIK, HOGY
1. Szociális és társadalmi dimenziója révén a sport elismert és fontos eszköze az egészség, az oktatás, a készségfejlesztés, az értékközvetítés és a társadalmi befogadás előmozdításának, a foglalkoztatásnak és az önkéntes tevékenységeknek köszönhetően pedig jelentős társadalmi és gazdasági értéket képvisel.
2. Az edzői munka - akár önkéntesként, akár alkalmazásban állóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedő edzők végzik - jelentős hatással van a sportolókra és a sporttevékenységet űző személyekre mind a közvetlen edzési és tanulási folyamat, mind pedig személyes fejlődésük szempontjából.
3. Az edzők hozzájárulhatnak a testmozgással és a jólléttel kapcsolatos társadalmi kihívások kezeléséhez, elősegíthetik szociális és egyéb alapvető készségek elsajátítását, érvényesíthetik a fair play elvét és a társadalom valamennyi tagja körében népszerűsíthetik az etikai értékeket. Mindez kiemelten fontos egészségügyi válságok, így a mostani Covid19-világjárvány idején is.
4. A sportban elengedhetetlen, hogy valamennyi edző rendelkezzen az önmegvalósításához, a foglalkoztathatóságához és a szakmai fejlődéséhez szükséges készségekkel, hogy sikeresen tudja kezelni a mindennapi munkája során felmerülő kihívásokat, és eleget tudjon tenni a növekvő társadalmi elvárásoknak. Ugyanilyen fontos cél a sportolók és a sporttevékenységet űző személyek biztonságának szavatolása, a sporttevékenységet végzők egészséges és aktív életmód iránti motivációjának fenntartása, készségeik és kompetenciáik fejlesztése, valamit a sport értékeinek népszerűsítése. A releváns készségekkel és kompetenciákkal rendelkező edzők egyúttal elősegíthetik a testmozgás és a sportágazat strukturáltabb keretének kialakítását.
5. Az Európai Unió sportra vonatkozó munkaterve (2017-2020) * a sport területén folytatott uniós együttműködés egyik kiemelt témájaként nevezi meg a sport és a társadalom kapcsolatát, különös tekintettel az edzők szerepére, valamint képesítéseik és kompetenciáik jelentőségére.
6. A Tanács az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i ajánlásában * hangsúlyozza, hogy amennyiben Európa polgárai támogatást kapnak a személyes önmegvalósításukhoz, az egészségük megőrzéséhez, a foglalkoztathatóságukhoz és a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges készségek és kompetenciák elsajátításához, az hozzájárul ahhoz, hogy a gyors és mélyreható változások korában Európa rezilienciája megerősödhessen.
7. A testnevelésre, a testmozgásra és a sportra vonatkozó nemzetközi charta (International Charter of Physical Education, Physical Activity and Sport) * szövege hangsúlyozza, hogy a testneveléssel, testmozgással és sporttal kapcsolatos szakmai munkakörben feladatot teljesítő valamennyi személynek rendelkeznie kell megfelelő képesítéssel, képzéssel, illetve szakmai továbbképzési lehetőségekkel. Az önkéntes edzők, tisztviselők és támogató személyzet részére megfelelő képzést és felügyeletet kell biztosítani. Valamennyi részvételi szinten széles körben elérhetővé kell tenni inkluzív és alkalmazkodó képzést nyújtó lehetőségeket.
8. Egy a sportszervezetek és oktatási intézmények által kínált sportképesítésekről szóló 2016-os tanulmány * erint az Európai Unió, a tagállamok és a sportszervezetek tisztában vannak azzal, hogy a sportágazatban több jól kvalifikált személyre van szükség, és a képesítések színvonalát is javítani kell. Ez az igény összefügg azzal az egyre általánosabb felismeréssel, hogy a sport fontos szerepet tölt be a társadalomban.
9. Az edzők társadalomban betöltött szerepéről szóló következtetéseiben * a Tanács rámutat, hogy az edzők munkájához meghatározott feladatkörök, készségek és kompetenciák kapcsolódnak, és az előttünk álló feladatok egyikeként említi az edzők számára szóló, egész életen át tartó tanulási és képzési lehetőségek bővítését. E tekintetben a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy támogassák a korábbi tanulmányok során szerzett ismeretek fejlesztését és az egész életen át tartó tanulást szolgáló rendszer kialakítását, valamint hogy mozdítsák elő a sportoktatási rendszeren belül egy olyan, tanulási eredményeken alapuló megközelítés alkalmazását, amely a nemzeti és az európai képesítési keretrendszer szerinti célokra egyaránt épít, valamint adott esetben az edzői képesítésnek a nemzeti képesítési keretrendszerekbe való beépítését, oly módon, hogy megfeleltetik az európai képesítési keretrendszer szerinti képesítésnek * .
10. A fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségéről szóló következtetéseiben * a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a testnevelő tanárok, az edzők, a sport területén tevékeny egyéb személyzet és általában az önkéntesek továbbképzését annak lehetővé tétele érdekében, hogy fogyatékossággal élő személyeket is be tudjanak vonni különböző testnevelési vagy sporttevékenységekbe.
11. A sport területén a gyermekek védelméről szóló következtetéseiben * a Tanács felkéri a tagállamokat többek között arra, hogy a fizikai és érzelmi erőszak és bántalmazás megelőzése érdekében mérlegeljék az edzőknek szóló alap- és továbbképzési intézkedések bevezetését és megerősítését.
12. A sporttal kapcsolatos készségekkel és emberierőforrás-fejlesztéssel foglalkozó, bizottsági szakértői csoportnak az edzői készségekre és kompetenciákra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló iránymutatásai * tartalmazzák azokat az alapvető kompetenciákat, amelyekkel az edzőknek rendelkezniük kell.
FIGYELEMBE VÉVE, HOGY
13. A tagállamokban az edzői oktatási és képzési rendszerek más-más intézmények, illetve szervezetek hatáskörébe tartoznak, ezért eltérnek egymástól. Ezzel összefüggésben minden tagállamban tiszteletben kell tartani a szociális partnerek szerepét, a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően.
14. Az egyes tagállamokban az edzők többféle formában és szinten végzik a munkájukat - lehetnek önkéntesek, alkalmazásban állók vagy önálló vállalkozók, akik a szabadidősporttól kezdve a hivatásos sportig számos különféle területen tevékenykednek.
15. Annak ellenére, hogy uniós szinten nem történik az edzők számára és típusaira vonatkozó módszeres adatgyűjtés, illetve nem létezik egységes adatgyűjtési módszertan, vannak azért olyan adatok és becslések, amelyek némileg megvilágítják a helyzetet. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU-ban 2011 és 2018 között nőtt a sportban foglalkoztatottak száma * ek a számok ugyanakkor nem foglalják magukban az önkéntes edzőket, annak ellenére, hogy az önkéntes munkavégzés egyre fontosabbá válik, és Unió-szerte mindenütt nagy számban és széles körben dolgoznak önkéntes edzők. Európában becslések szerint akár 5-9 millió edző is tevékenykedhet, akik feltehetően mintegy 50-100 millió sporttevékenységet végző személlyel kerülnek kapcsolatba * .
16. A társadalmat és a sportot érintő változások és kihívások, így például a demográfiai kérdések, a világjárványok és más egészségügyi válságok, az ülő életmód, az új edzői módszerek (beleértve az innovációt és a technológiai változásokat is), a sport integritásának megőrzésével kapcsolatos fejlemények, valamint az edzőknek az oktatásban és a társadalmi befogadásban játszott szerepe mind egyértelművé teszik, hogy megfelelő oktatást és képzést kell biztosítani az edzők számára ahhoz, hogy sikeresen meg tudjanak küzdeni ezekkel az új kihívásokkal.
17. Ahhoz, hogy meghatározott csoportokat * sportolásra tudjanak ösztönözni, célzott szakmai készségekre és kompetenciákra van szükségük, különösen ami a biztonságos környezet kérdését, illetve a sportolók és a sporttevékenységet űző személyek fizikai és mentális egészségét és jóllétét illeti.
18. Egyre kevesebbet sportolunk, illetve egyre kevesebb testmozgást végzünk * , ami összefügghet a városiasodáshoz kapcsolódó különböző nehézségekkel, valamint a városi zöldterületek hiányával, továbbá demográfiai és életmódbeli tényezőkkel is. Az európai társadalom szintjén a fokozott testmozgást célzó törekvések azt eredményezhetik, hogy az eddiginél nagyobb nyomás és igények nehezednek majd a sportágazatra, azon belül is az edzőkre. Ezért meg kell erősíteni az edzők azon képességét, hogy motiválni tudják a polgárokat a sportolásra és a testmozgásra, valamint hogy támogatni tudják a polgárok egészségét és jóllétét, továbbá olyan új mozgás- és edzésprogramokat kell kidolgozni, amelyek igazodnak a változó társadalmi igényekhez és az egészségügyi válságok, így a Covid19-világjárvány idején is alkalmazhatók.
TUDATÁBAN ANNAK, HOGY
19. Az edzők képzésére és képesítéseire vonatkozó követelmények terén mind a tagállamok, mind a különböző sportszervezetek között mutatkoznak eltérések, és az oktatási intézmények edzőknek szóló képzési kínálata is igen sokféle. Az edzők formális oktatás, valamint nem formális és informális tanulás útján is szert tehetnek bizonyos készségekre és kompetenciákra. A helyzet a nem formális és az informális tanulás elismerésére és eredményeinek érvényesítésére szolgáló rendszerek tekintetében is eltérő az egyes tagállamokban.
20. Uniós szinten a sport oktatási vetületét az Erasmus+ program, kísérleti projektek és előkészítő intézkedések, valamint más finanszírozási eszközök támogatják. A projektek tanulási lehetőségeket, csereprogramokat és mobilitást biztosítanak, valamint - különösen a bevált gyakorlatok cseréje és fejlesztése révén - javítják az edzők készségeit és kompetenciáit.
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY - A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN -
21. A sportmozgalommal együttműködve hívják fel a figyelmet az edzők sportban és társadalomban betöltött szerepére, valamint az edzéshez elengedhetetlen készségek és kompetenciák fontosságára, amelyek elősegíthetik az edzők értékes munkájának nagyrabecsülését és elismerését.
22. A sportmozgalommal együttműködésben bővítsék az önkéntes, valamint az alkalmazásban álló vagy önálló vállalkozó edzők számára elérhető oktatási, illetve a készségek és kompetenciák elsajátítását célzó lehetőségeket, ugyanakkor vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget és az edzésben rejlő sokszínűséget, az edzők szerepvállalásának típusát és szintjét, a felelősségi köröket és a megszerzett képesítéseket, készségeket és kompetenciákat, továbbá ösztönözzék az edzőket a felkínált lehetőségek kiaknázására.
23. Az edzőknek szóló oktatási és képzési programok kidolgozása által ösztönözzék a sport- és az oktatási ágazat közötti együttműködést, figyelembe véve többek között a munkaerőpiaci igényeket, valamint a technológia, a digitális eszközök és az innováció kínálta lehetőségeket. Eközben célszerű figyelembe venni a programoknak az egészségügyi válságok - például a Covid19-világjárvány - idején történő végrehajtását is.
24. Adott esetben ösztönözzék a sportágazatot olyan oktatási és képzési tanfolyamok vagy modulok kidolgozására, amelyek az általánosan alkalmazható edzői készségekre - például a vezetési, pedagógiai, valamint az integritással és a biztonsággal kapcsolatos készségekre - összpontosítanak, és ezeket a kurzusokat a sportágak közötti együttműködés és tanulás ösztönzése érdekében minden sporttípusban és sportágban biztosítsák az edzők számára.
25. A sportmozgalommal együttműködve mozdítsák elő a nem formális és informális tanulás elismerését és érvényesítését a sport területén.
26. Cseréljenek tapasztalatot és adott esetben támogassák, hogy az európai képesítési keretrendszer végrehajtása során az edzői képesítések beépüljenek a nemzeti képesítési keretrendszerekbe, ami hozzájárulhat az edzői szakma hivatalos elismeréséhez, valamint a tanulók és a munkavállalók Unión belüli mobilitásához.
27. Terjesszék az oktatási és képzési rendszerek terén a hagyományos módszereket kiegészítő modern technológiákban - például az online tanulásban - rejlő lehetőségeket, hogy több edző számára lehessen biztosítani a szükséges készségeket és kompetenciákat, ugyanakkor vegyék figyelembe, hogy a modern technológiák használata milyen pénzügyi hatással lehet az edzőkre.
28. Bővítsék az edzők készségeit és kompetenciáit, mivel ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valamennyi sportoló és sporttevékenységet űző személy - köztük meghatározott csoportok - számára olyan biztonságos edzési feltételeket biztosítsanak, amelyek igazodnak a sportolók különféle szükségleteihez, illetve képességeihez.
29. Támogassák a sportmozgalmat abban, hogy az lehetővé tegye az edzők számára, hogy rendelkezzenek a meghatározott csoportokkal végzett munkához szükséges készségekkel és kompetenciákkal, különösen ami a biztonságos környezetet, illetve a sportolók és a sporttevékenységet végző személyek fizikai és mentális egészségéhez, valamint jóllétéhez való hozzájárulást illeti.
30. Ösztönözzék az edzők számára elérhető oktatási lehetőségeket, adott esetben a sporttal és az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos nemzeti és/vagy szubnacionális stratégiák és fellépések részeként is, figyelembe véve az edzők oktatási igényeit, a hivatásos és szabadidősporttal kapcsolatos követelményeket, a sportolók és a sporttevékenységet űző személyek igényeit és képességeit, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjait.
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:
31. Továbbra is támogassák a sport oktatási dimenzióját az edzők rendelkezésére álló oktatási és képzési programok, illetve tanulási lehetőségek javítása révén, ideértve a meghatározott csoportokkal, illetve az egészségügyi válságok - például a Covid19-világjárvány - idején végzett munkát. E tekintetben célszerű figyelembe venni a technológia, a digitális eszközök és az innováció kínálta lehetőségeket is.
32. Nemzeti és európai szinten is mozdítsák elő és támogassák a sokszínű tanulási pályához és tanulmányi előmenetelhez való hozzáférést a teljes sportágazaton belül, valamint népszerűsítsék az offline és az online módon történő nem formális tanulást, amely lehetőséget kínál az edzők számára a szükséges képzés elvégzésére.
33. A releváns uniós programok, források és eszközök segítségével támogassák az edzők képzését, tanulási célú mobilitását és foglalkoztathatóságát, valamint az összes érdekelt féllel ösztönözzék az együttműködést ezen eszközök hatékony alkalmazása céljából, ezáltal lehetőséget kínálva az edzők oktatásának és képzésének javítására, a legjobb gyakorlatok cseréjének megkönnyítésére és a meglévő projektekre vonatkozó információk megosztására.
34. A sportmozgalommal együttműködve, a sportágazatban érdekelt valamennyi fél körében mozdítsák elő az edzői készségekre és kompetenciákra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló iránymutatások végrehajtását.
35. Az összes érdekelttel együttműködve vizsgálják meg, hogy támogatni tudnák-e egyrészről az összehasonlítható adatok gyűjtését lehetővé tevő rendszerek kidolgozását, hogy ezzel képet kapjanak az edzői tevékenységben részt vevő személyek összlétszámáról, illetve szerepvállalásuk típusáról és szintjéről, másrészről pedig a képzési szintjükről, oktatási szükségleteikről és más releváns kérdésekről szóló minőségi tanulmányok készítését. E tekintetben minden meglévő eszközt - köztük az Europasst is - adott esetben alkalmazni lehet.
36. Támogassák, népszerűsítsék és terjesszék az edzők számára elérhető oktatási lehetőségekkel és oktatási rendszerekkel foglalkozó tanulmányokat és kiadványokat.
37. Támogassák a releváns tevékenységeket, ezen belül a politikai döntéshozók és a sportban érdekelt felek közötti információ- és tapasztalatcserét, hogy előmozdítsák a készségekre és kompetenciákra vonatkozó alapkövetelményeket, a korábbi tanulmányok tanulási eredményekre alapuló elismerését, valamint az - önkéntes - edzők egész életen át tartó tanulását lehetővé rendszer kialakítását.
FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT, HOGY
38. Az edzőkre - köztük az önkéntes, valamint az alkalmazásban álló vagy önálló vállalkozó edzőkre - vonatkozó stratégiai dokumentumok, illetve új oktatási és képzési programok kidolgozása, valamint a meglévő programok frissítése során vegye figyelembe az edzői készségekre és kompetenciákra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló iránymutatásokat.
39. Dolgozzon ki programokat a meghatározott csoportokkal végzett munkához szükséges készségek és kompetenciák megszerzésére, és biztosítsa, hogy az edzők olyan megfelelő képesítéssel rendelkezzenek, amellyel hozzájárulnak a biztonságos környezet kialakításához a sportolók és a sporttevékenységet űző személyek számára, valamint e személyek fizikai és mentális egészségéhez és jóllétéhez, az egészségügyi válságok - például a Covid19-világjárvány - idején is.
40. Az érintett uniós, nemzeti, regionális és helyi intézményekkel együttműködve fokozza az ágazatok közötti együttműködést annak érdekében, hogy új ismereteket és módszereket lehessen beépíteni a mindennapi munkamenetbe, és vonja be a kutatási és innovációs ágazatot az edzőknek szóló oktatási és képzési programok kialakításába. E tekintetben szorgalmazza az edzők és a tudományos közösség közötti együttműködést annak érdekében, hogy ösztönözzék a tudományos kutatások eredményeinek az edzők napi munkájába személyre szabottan történő beépítését.
41. Mozdítsa elő az edzők oktatását és képzését, valamint számukra a szükséges készségek és kompetenciák elsajátítását, mivel ez előnyt jelenthet a sportszervezetek számára. E tekintetben ösztönözze az edzőket, hogy vegyenek részt egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó tevékenységekben, többek között helyszíni edzői képzésekben, és éljenek a modern technológiák nyújtotta lehetőségekkel, amely tevékenységek hozzáadott értéket biztosítanak az oktatásban és a sportképzési folyamatban egyaránt.
42. A kapcsolódó uniós források és programok igénybevételével bővítse az edzők - többek között az önkéntes, valamint az alkalmazásban álló vagy önálló vállalkozó edzők - oktatási és képzési lehetőségeit, és emelje ezen oktatás és képzés színvonalát.
MELLÉKLET
Fogalommeghatározások:
E következtetések alkalmazásában:
„edzők”: azok a személyek, akik - igazolható készségeik és ismereteik segítségével - a sportteljesítmény javítását, illetve rekreációs vagy egészségügyi célt szolgáló edzéstervek biztonságos kidolgozásával és megvalósításával foglalkoznak * ;
„meghatározott csoportok”: ide tartozhatnak többek között a gyermekek, a fiatalok, az idősek, a fogyatékossággal élő, a hátrányos hátterű, illetve az egészségügyi problémákkal küzdő személyek, nemre és etnikai származásra való tekintet nélkül.
Hivatkozások:
E következtetések elfogadása kapcsán a Tanács különösen az alábbiakra emlékeztet:
- Az Eurobarométer tematikus felmérése az önkéntes munkáról és a nemzedékek közötti szolidaritásról, 2011. október
- Az Eurobarométer 472. sz. tematikus felmérése: A sport és a testmozgás, 2018. március
- CoachLearn project, http://www.coachlearn.eu/_assets/files/project_documents/coachlearn-project-summary-website-june-2015.pdf
- A Tanács következtetései az edzők társadalomban betöltött szerepéről (HL C 423., 2017.12.9., 6. o.)
- A Tanács következtetései az alulról szerveződő sportnak a transzverzális készségek - elsősorban a fiatalok körében történő - fejlesztésében betöltött szerepének a maximalizálásáról (HL C 172., 2015.5.27., 8. o.)
- A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a sport területén (HL C 419., 2019.12.12., 1. o.)
- Mapping and analysis of education schemes for coaches from a gender perspective: a report to Úie European Commission (Az edzőknek szóló oktatási rendszerek feltérképezése és elemzése a nemek közötti egyenlőség szempontjából: jelentés az Európai Bizottságnak), ECORYS, 2017
- Mapping on access to sport for people with disabilities: a report to Úie European Commission (A fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségeinek feltérképezése: jelentés az Európai Bizottságnak), ECORYS, 2018
- ESSA - Sport projekt, 2019 https://www.essa-sport.eu/essa-sport-outcomes-are-now-available
- Európai Bizottság, A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, https://ec.europa.eu/ social/main.jsp?langId=hu&catId=1062
- A testnevelés, a testmozgás és a sport nemzetközi chartája, UNESCO, SHS/2015/PI/H/14 REV
- A Tanács állásfoglalása az inkluzív és versenyképes Európát célzó új európai készségfejlesztési programról (HL C 467., 2016.12.15., 1. o.)
- Stüdy on sport qualifications acquired through sport organisations and (sport) educational institutes (Tanulmány a sportszervezetek és [sport]oktatási intézmények által kínált sportképesítésekről), Európai Bizottság, 2016 *
- A Tanács állásfoglalása a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2017. július 1. - 2020. december 31.) (HL C 189., 2017.6.15., 5. o.)
- 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismerésérőlHL L 255., 2005.9.30., 22. o.
- 2013/55/EU irányelv a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításárólHL L 354., 2013.12.28., 132. o.
- A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 189., 2017.6.15., 15. o.)
- A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.)
- A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportról mint az önkéntesség révén megvalósuló társadalmi befogadás színteréről (HL C 189., 2017.6.15., 40. o.)
- A Tanács következtetései a fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségéről (HL C 192., 2019.6.7., 18. o.)
