AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:
1. EMLÉKEZTETVE:
- az Európai Tanács 2019. márciusi következtetéseire * , amelyekben az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő hosszú távú tervet az uniós ipar jövőjére nézve;
- a Tanács „Az EU iparpolitikai stratégiája 2030 távlatában” című 2019. májusi következtetéseire * , amelyekben a Tanács elismeri, hogy a szellemitulajdon-jogok jól működő és hatékony rendszere kulcsfontosságú a folyamatos fejlődéshez és növekedéshez, és emlékeztet arra, hogy alapvetően fontos az európai szellemitulajdon-jogi keretek fejleszteni, javítani és naprakésszé tenni annak érdekében, hogy - mindenekelőtt a kkv-k által, illetve a számukra - ténylegesen kidolgozásra kerülhessenek ötletek és találmányok, és azok megjelenhessenek a piacon, az európai gazdaság és a társadalom egészének javát szolgálva;
- a Bizottság „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményére, amelyben a Bizottság bejelentette, hogy cselekvési tervre tesz javaslatot a szellemi tulajdonra vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy intelligens szellemitulajdon-politikákkal kell segíteni azt, hogy a vállalatok növekedhessenek, munkahelyeket teremthessenek, valamint fejleszthessék mindazt, ami egyedivé és versenyképessé teszi őket; e cselekvési terv célja egyrészt felmérni, hogy szükség van-e a jogi keret korszerűsítésére, másrészt biztosítani a szellemitulajdonjogok intelligens felhasználását, harmadrészt pedig határozottabban fellépni a szellemitulajdonjog-lopással szemben;
- a Bizottság „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i közleményére, amelyben a Bizottság bejelenti, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervben olyan intézkedéseket javasol majd, amelyekkel hatékonyabbá tehető a szellemi tulajdon rendszere a kkv-k számára. Ezen intézkedések között szerepel a szellemi tulajdon bejegyzésére irányuló eljárások egyszerűsítése (például a formatervezési mintákra vonatkozó uniós jogi szabályozás reformja), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiai tanácsadáshoz való hozzáférés javítása (például annak révén, hogy minden uniós szintű K+F finanszírozás esetében elérhetővé válik az ilyen tanácsadás) és a szellemi tulajdonnak - mint a forráshoz jutás eszközének - a könnyebb felhasználása,
Hatékony és kiegyensúlyozott rendszer a szellemi tulajdon védelmére
2. ÜDVÖZÖLVE a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv ütemtervéről a közelmúltban folytatott konzultációt, és NYUGTÁZVA a konzultáció eredményeit,
3. ELISMERVE, hogy az európai innováció és kreativitás előmozdítása a Covid19-világjárvány összefüggésében még fontosabbá vált, és alapvető eszközt jelent az EU gazdaságának újjáépítéséhez és ahhoz, hogy a digitális korban a gazdaság fenntarthatóbbá váljon,
4. ÚGY VÉLI, hogy az európai innováció és kreativitás előmozdítása, és mindenekelőtt a kutatási eredmények piaci hasznosítása a Covid19-világjárvány nyomán még fontosabbá vált, és ezzel összefüggésben a szellemitulajdonjogoknak, valamint a kutatás és innováció területén elért eredmények gazdasági térnyerésének döntő szerep jut a helyreállítás folyamatában és az uniós vállalkozások rezilienciájának fokozásában; ezért érdeklődéssel NYUGTÁZZA az új Európai Kutatási Térség létrehozásáról szóló, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményt * ;
5. TISZTÁBAN VAN azokkal a kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyeket az immateriális gazdaság és az új technológiák térnyerése hozott magával; HANGSÚLYOZZA a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét szolgáló erős, hatékony, átlátható és kiegyensúlyozott rendszer fontosságát, valamint azt, hogy koherens, átfogó, az innovatív megoldások védelmét és az azokhoz való méltányos hozzáférést biztosító stratégiára van szükség annak érdekében, hogy az EU-ban letelepedett valamennyi vállalkozás, köztük a kis- és középvállalkozások is ténylegesen profitálhassanak szellemi tulajdonukból, és ki tudják használni az olyan új technológiákat, mint a mesterséges intelligencia, a 3D nyomtatás és a blokklánc; ELISMERI, hogy a „zöld” szabadalmak fontos szerepet töltenek be az ökológiailag fenntartható technológiák továbbfejlesztése szempontjából;
6. FELKÉRI a tagállamokat, hogy közös erővel fáradozzanak Európa innovációs teljesítményének megerősítésén és annak biztosítását, hogy Európa a lehető legjobban kiaknázza innovációs és kreatív potenciálját, valamint a kutatás terén meglévő kiválóságát;
7. ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtsa be a szellemi tulajdonra vonatkozó, bejelentett cselekvési tervet, a szellemi tulajdon hatékonyabb és a kis- és középvállalkozások számára megfizethetőbb védelmét célzó, így például a kiegészítő oltalmi tanúsítványra irányuló kezdeményezésekkel együtt, és mozdítsa elő a szellemi tulajdon, és ezen belül is különösen az olyan kritikus eszközök, mint a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak tényleges megosztását, és ezzel párhuzamosan gondoskodjon a megfelelő és méltányos ellentételezésről;
Biotechnológia
8. EMLÉKEZTETVE a növények szabadalmazhatóságáról szóló 2017. február 20-i következtetéseire * , és különösen a tagállamokhoz mint az Európai Szabadalmi Hivatal tagjaihoz intézett azon felhívására, hogy támogassák a Hivatal gyakorlatának az említett tanácsi következtetésekkel való összehangolását, ÜDVÖZLI az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsának 2020. május 14-én kiadott G 3/19. sz. véleményét, amelyben megállapította, hogy a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatatlansága kiterjed kizárólag ilyen eljárásokkal előállított növényi vagy állati termékekre is;
9. ÜDVÖZLI azokat a gyümölcsöző megbeszéléseket, amelyeket az Európai Bizottság és a tagállamok folytattak a 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv kapcsán a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásoknak, illetve az ilyen eljárásokkal előállított termékek szabadalmazhatóságáról azzal a céllal, hogy jobban megértsék az irányelvet és az Európai Szabadalmi Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit;
Földrajzi jelzések
10. ÜDVÖZÖLVE a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegének 2020. február 26-i hatálybalépését, ELISMERVE, hogy meg kell erősíteni a földrajzi jelzések oltalmára szolgáló rendszereket, NYUGTÁZVA az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását * ; KÉSZ FONTOLÓRA VENNI e rendszer bevezetését a nem mezőgazdasági termékek sui generis oltalmára szolgáló rendszer lehetséges költségeit és előnyeit feltáró alapos hatásvizsgálat alapján;
A szellemitulajdon-jogok érvényesítése
11. EMLÉKEZTETVE a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló, 2018. március 12-i következtetéseire * , és NYUGTÁZVA a hamisított áruk internetes értékesítéséről szóló egyetértési megállapodás működéséről szóló, 2020. augusztus 14-i jelentés eredményeit, valamint az online reklámozásról és a szellemitulajdon-jogokról szóló egyetértési megállapodás működéséről szóló, szintén 2020. augusztus 14-i jelentés eredményeit;
12. AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy az érdekelt felek önkéntes - például a hamisított áruk interneten történő értékesítéséről szóló egyetértési megállapodás keretében megvalósuló - együttműködése ellenére az online piacok még mindig elfogadhatatlanul nagy számban kínálnak hamisított árukat, többek között a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető árukat is, ami azt mutatja, hogy a digitális EU-ban fokozott együttműködésre van szükség a hamisítás elleni küzdelem érdekében;
13. ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy:
- a tagállamokkal és a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával együttműködve szolgáltasson országonkénti adatokat a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás szintjéről, ezzel is tovább fokozva a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések - köztük az egyetértési megállapodások -hatékonyságát,
- rögzítsen elveket annak érdekében, hogy megerősítse a jogtulajdonosok, a közvetítők és a bűnüldöző hatóságok közötti, a hamisítással szembeni hatékony stratégiák kidolgozását célzó háromoldalú együttműködést, valamint
- tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek előírják az online platformok és más tárhelyszolgáltatók számára, hogy hozzanak arányos intézkedéseket a hamisítványokat illetően, összhangban az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló tanácsi következtetésekkel * ;
Formatervezési minták
14. ÜDVÖZÖLVE a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok 2014-ben megkezdett értékelését,
15. EMLÉKEZTETVE az említett értékelés keretében készített két tanulmány, nevezetesen „Az európai formatervezési minták gazdasági felülvizsgálata” című 2015. évi tanulmány, és „A formatervezési minták oltalmának jogi felülvizsgálata Európában” című 2016. évi tanulmány megállapításaira,
16. NYUGTÁZVA az ipari 3D-nyomtatás fejlesztésének a szellemitulajdon-jogokra gyakorolt hatásáról készült 2020. február 12-i tanulmány megállapításait,
17. ÜDVÖZÖLVE a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabályok értékelésére vonatkozó ütemtervről 2018. július 3-án tartott nyilvános konzultációt, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabályok értékeléséről 2018 decembere és 2019 áprilisa között folytatott nyilvános konzultációt, továbbá TUDOMÁSUL VÉVE e konzultációk eredményeit és a szellemitulajdon-jogi hivataloknak szóló kérdőív eredményeit, amelyeket 2019. december 9-én terjesztettek a Bizottság ipari tulajdonra vonatkozó politikával foglalkozó szakértői csoportja elé,
18. NYUGTÁZVA a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok értékelésének eredményeit,
19. ELISMERVE azt a tényt, hogy bár a formatervezési minták oltalmát szolgáló közösségi rendszer felhasználóinak többsége pozitívan viszonyul a rendszerhez csakúgy, mint a formatervezési minták közösségi, nemzeti és regionális szintű oltalma együttes létezésének elvéhez, a nyilvános konzultáció válaszadóinak csaknem fele rámutatott a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok nem szándékolt következetlenségeire vagy hiányosságaira, és úgy vélte, hogy egy jövőbeli felülvizsgálat során naprakésszé kellene tenni és tökéletesíteni kellene ezeket a jogszabályokat, figyelemmel arra, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot kell teremteni a közösségi, nemzeti és regionális oltalmi rendszerek között,
20. TUDATÁBAN ANNAK, hogy a formatervezési minták nemzeti és regionális oltalmi rendszere továbbra is nagyszámú bejelentő igényeit elégíti ki, ezért a nemzeti és regionális oltalom továbbra is lehetőség marad e bejelentők számára;
21. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó és részletes hatásvizsgálattal kísért javaslatokat a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet és a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok ipari formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályait, korszerűsítse a formatervezési minták uniós oltalmi rendszerét, valamint vonzóbbá tegye a formatervezési minták oltalmát az egyéni tervezők és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
E FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN:
- meg kell vizsgálni, hogy milyen módosítások és egyéb intézkedések révén lehet támogatni és megerősíteni a formatervezési minták közösségi, nemzeti és regionális oltalma közötti, egymást kiegészítő jellegű kapcsolatot,
- fel kell mérni, hogyan tehető hozzáférhetőbbé a formatervezési rendszer a következők révén: az oltalom tárgyának és követelményeinek pontosítása és további alakítása, nagyobb jogbiztonság, a termékmeghatározás és annak elemei egységes értelmezésének biztosítása, a jelenlegi termékfogalom kiszélesítése annak érdekében, hogy lehetővé váljon az újonnan megjelenő formatervezési minták oltalma,
- meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségeket kínálnak és milyen hatásokat okoznak a formatervezési minták létrehozásának, használatának és megosztásának új módjait kínáló új technológiák, például az ipari 3D-nyomtatás, valamint hogy esetleg hozzá kell-e igazítani a keretet az új technológiákhoz,
- fontolóra kell venni a formatervezési minták uniós oltalmi rendszerén belül meglévő eltérések csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, például harmonizálni kell az előzetes használati jogot, és tisztázni kell, hogy a termékmegjelölés milyen jelentőséggel bír a formatervezési minta oltalmának hatálya szempontjából, ideértve a gyakorlatok további egymáshoz közelítését, amint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) is szorgalmazza,
- úgy kell kiigazítani a formatervezési minták ábrázolására vonatkozó követelményt, hogy az megkönnyítse a formatervezési minták oltalmához való hozzáférést és jogbiztonságot kínáljon a bejelentőknek, és ezzel időtállóvá tegye a formatervezési mintákat az új műszaki fejlesztések - például a technika állásának vizsgálatát célzó képkutatások elvégzéséhez szükséges speciális eszközök kifejlesztése - tekintetében,
- törekedni kell a formatervezési minták oltalmának megerősítésére és a hamisítással szembeni hatékonyabb fellépésre, lehetővé téve például a jogosultak számára, hogy megakadályozzanak harmadikat feleket abban, hogy a formatervezési minták oltalmát sértő, nem az Unió piacán való forgalomba hozatalra szánt árukat az Unió területén keresztül szállítsák,
- meg kell vizsgálni az összetett termékek javítási célokra használt alkatrészeinek oltalmazhatóságára vonatkozó szabályok harmonizálásának lehetőségeit, beleértve a nemzeti szabályoknak a formatervezési minták közösségi oltalmi rendszeréhez való hozzáigazításának lehetőségét is, hozzájárulva ezáltal a javítási pótalkatrészek egységes piacának kiteljesítéséhez az EU-ban, valamint
- fontolóra kell venni olyan intézkedéseket, amelyekkel a 6/2002/EK tanácsi rendeletet és a 98/71/EK irányelvet a szükséges mértékben koherenssé lehet tenni a védjegyekre vonatkozó uniós jogszabályok 2017. évi reformjával, különösen az EUIPO által irányított eljárások egyszerűsítése és észszerűsítése érdekében, ezáltal növelve a kiszámíthatóságot és csökkentve a felhasználói közösségre nehezedő terheket is, ugyanakkor fenntartva az EUIPO munkájának és határozatainak jelenlegi magas színvonalát.
