A jogszabály mai napon ( 2021.04.23. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS (2020/C 400/01) KÖVETKEZTETÉSEI

a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések az EU-nak az Egészségügyi Világszervezet megerősítésében betöltött szerepéről * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

1. TISZTÁBAN VANNAK AZZAL, hogy a Covid19-világjárvány, valamint annak egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményei még inkább rávilágítottak arra, hogy globális szinten többek között szoros többoldalú együttműködésre, az egészségügyi képességek megerősítésére és az egészségügyi kihívásokkal szembeni fellépésre van szükség. Megbízatása alapján az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) vezető és koordináló hatóságként központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívások kezelése terén, ideértve a járványokra való felkészültséget, azok megelőzését és felderítését, valamint az azokra való reagálást is;

2. TISZTÁBAN VANNAK AZZAL, hogy a WHO a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés (ACT akcelerátor) koordinációs központjának titkárságaként fontos szerepet tölt be;

3. ELISMERIK TOVÁBBÁ, hogy míg a WHO széles körű megbízatással rendelkezik, a legutóbbi világjárványok alkalmával az derült ki, hogy a nemzetközi közösség elvárásai - a nemzeti körülményektől függően eltérő mértékben ugyan, de - többnyire meghaladják a WHO jelenlegi kapacitásait és azon képességét, hogy támogatni tudja a tagállamokat olyan erős és reziliens egészségügyi rendszerek kialakításában, amelyek világjárvány idején is színvonalas ellátást tudnak nyújtani az arra rászorulóknak, és biztosítják, hogy senki ne maradjon magára;

4. KIEMELIK, hogy a WHO a legkiszolgáltatottabb országokat is segíti, így többek között szükséghelyzeti és technikai támogatást nyújt részükre;

5. EMLÉKEZTETNEK ARRA, hogy a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS-CoV) járványt, a H1N1-influenza-járványokat és a nyugat-afrikai ebolajárványt követően készült felülvizsgálatok és értékelések rávilágítottak a világszintű járványügyi felkészültség és reagálási kapacitás hiányosságaikra, és számos konkrét ajánlást fogalmaztak meg e hiányosságok orvosolására. Ezen ajánlások nyomán születtek bizonyos elismerésre méltó intézkedések, így például 2005-ben sor került a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok felülvizsgálatára, a fent említett ebolajárvány kitörését követően pedig létrejött a WHO egészségügyi szükséghelyzeti programja, illetve a szükséghelyzeti program ellenőrzésével foglalkozó független felügyelő és tanácsadó bizottság (IOAC);

6. TUDOMÁSUL VESZIK, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a WHO kihívásokkal küzd többek között az átláthatóság, a szinergiák, a finanszírozás és az elszámoltathatóság terén, és NYUGTÁZZÁK az elmúlt években készült felülvizsgálatokban és értékelésekben foglalt ajánlásokat, valamint a folyamatban lévő felülvizsgálatokat és értékeléseket, amelyek célja, hogy megoldásokat találjanak ezekre a kihívásokra. NYUGTÁZZÁK továbbá az arra irányuló, jelenleg zajló erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a WHO átalakítási programja és a WHO 13. általános munkaprogramjában foglalt „háromszor egymilliárdos cél” alkalmazásával átalakítsák a szervezetet;

7. EMLÉKEZTETNEK ARRA, hogy az EU és tagállamai koordináló és vezető szerepet töltöttek be azon tárgyalások elindításában és lefolytatásában, amelyek nyomán az Egészségügyi Világközgyűlés 2020. május 19-én elfogadta a Covid19-járványra adott válaszintézkedésekről szóló WHA 73.1 sz. WHO-állásfoglalást;

8. TÁMOGATJÁK a WHO által kezdeményezett értékelési folyamatot, ÜDVÖZLIK a világjárványokra való felkészültséggel és reagálással foglalkozó független testület (IPPR) létrehozását, és KIEMELIK, hogy a testületnek pártatlannak és függetlennek, munkájának pedig átfogó jellegűnek kell lennie, és e munkát a lehető legmagasabb színvonalon kell végeznie;

9. ÜDVÖZLIK a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok működésével foglalkozó felülvizsgálati bizottság (az IHR felülvizsgálati bizottsága) WHO általi összehívását, valamint az IOAC-kal, az IPPR-rel és más érintett szervekkel folytatott együttműködését, egyúttal azonban hangsúlyozzák, hogy a bizottság munkájának ki kell egészítenie a már meglévő és a kidolgozás alatt álló kezdeményezéseket, és összhangban kell lennie azokkal. EMLÉKEZTETNEK a WHO igazgatósága 146. ülésszakán „Az egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség megerősítése; a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) végrehajtása” címmel elfogadott EB146.R10 állásfoglalásra, és NYUGTÁZZÁK a Globális Készültségmonitorozó Testületnek a világszintű felkészültség és reagálás megerősítésére vonatkozó ajánlásait;

10. a reformmal összefüggésben RÁMUTATNAK arra, milyen nagy jelentőséggel bír a globális egészségszemlélet az egészségügyi szükséghelyzetek megelőzése és kezelése szempontjából, továbbá szorgalmazzák annak végiggondolását, hogy a globális egészségszemlélet elképzelése milyen intézményi és szervezeti formát ölthetne.

A FENTIEK ALAPJÁN AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

11. VÁLLALJÁK, hogy az EU és tagállamai - a multilateralizmus iránti elkötelezettségük jegyében - a jövőben is vezető szerepben lépnek majd fel globális egészségügyi kérdésekben, és HATÁROZOTT TÖREKVÉSÜK egyrészről biztosítani, hogy koordináló, proaktív és vezető szerepet töltsenek be abban az inkluzív folyamatban, amelynek célja a globális egészségbiztonság és a WHO megerősítése, különös tekintettel ez utóbbinak az egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültségi és reagálási kapacitására, másrészről pedig konkrét intézkedésekre váltásuk érdekében megvizsgálni az IPPR, az IHR felülvizsgálati bizottsága és az IOAC jövőbeli eredményeit, továbbá segíteni a WHO tagállamait abban, hogy megerősítsék nemzeti egészségügyi rendszereiket és népegészségügyi szakpolitikáikat. Ezzel összefüggésben fontos, hogy állandó, szoros párbeszédre kerüljön sor a WHO-tagállamokkal;

12. az eltérő nemzeti körülményeket is figyelembe véve MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy megoldást kell találni a WHO tagállamainak a szervezettel szembeni elvárásai és a szervezet kapacitásai közötti eltérésekre, és a WHO irányító szervein belül A TOVÁBBIAKBAN IS EGYEZTETNI FOGNAK más WHO-tagállamokkal az ehhez szükséges lépésekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések előmozdítása céljából;

13. ELISMERIK, hogy a WHO irányító szerveiben prioritásként kell kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel a WHO jelenleg többek között az átláthatóság, a szinergiák, a kiszámítható és fenntartható finanszírozás, valamint az elszámoltathatóság terén szembesül, továbbá azokat is, amelyek a szervezet jelenlegi világjárványra adott válaszintézkedéseihez, illetve a WHO-tagállamok elvárásai és a szervezet kapacitásai közötti eltérésekhez kapcsolódnak;

14. az összes érintett szereplőt - köztük más globális egészségügyi szereplőket és a nem állami szereplőket is - ARRA ÖSZTÖNZIK, hogy együttes munkával erősítsék meg a WHO megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitását, HANGSÚLYOZVA egyúttal azt is, hogy még inkább meg kell szilárdítani a partnerségeket, valamint tovább kell erősíteni a szervezet függetlenségét, szabályozó munkáját, technikai kapacitását, elszámoltathatóságát, hatékonyságát, eredményességét és átláthatóságát;

15. HANGSÚLYOZZÁK, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megerősödve kulcsszerepet játszhat a jövőbeli járványok során, valamint hogy részletesebben meg kell vizsgálni az ECDC és a WHO közötti szorosabb együttműködés lehetőségét;

16. RÁMUTATNAK a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok teljes körű végrehajtásának fontosságára, és KIEMELIK, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálati és értékelési mechanizmusok zárójelentéseinek és ajánlásainak sérelme nélkül az alábbi javasolt intézkedéseket lehetne előirányozni többek között a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok felülvizsgálatát illetően, amely intézkedések az IPPR, az IOAC, a Globális Készültségmonitorozó Testület (GPMB) és az IHR felülvizsgálati bizottsága munkájához is alapul szolgálhatnak. Ilyen intézkedések többek között az alábbiak:

- a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet bejelentéséhez alapul szolgáló riasztási rendszer felülvizsgálata; ez lehetővé tenné különböző riasztási szintek alkalmazását például színkódos jelzőrendszer formájában, amely javítaná az intézkedések átláthatóságát és a népegészségügyi veszélyekkel kapcsolatos kommunikáció pontosságát,

- a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok keretében különbséget lehetne tenni az utazási, illetve a kereskedelmi korlátozások, azaz egyrészről a személyek, másrészről az áruk szállítására vonatkozó intézkedések között, hogy ezáltal elkerülhetők legyenek a gazdaságoknak okozott szükségtelen károk,

- az állami féllel szoros együttműködésben végzett független helyszíni járványügyi értékelés lehetősége a magas kockázatú zónákban,

- a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályoknak való nemzeti szintű megfeleléssel kapcsolatos átláthatóság fokozása és az állami felek által a WHO Titkárságának tett jelentések rendszerének hatékonyabbá tétele és következetesebb alkalmazása, valamint a közös külső értékelések és az azok nyomán hozott intézkedések megerősítése,

- a reagálás céljából végrehajtott tevékenységek kedvező és kedvezőtlen hatásainak értékelése, valamint az ismeretbeli hiányosságok feltárása annak meghatározása érdekében, hogy nemzeti szinten milyen eszközökre lehet szükség az intézkedések kialakításához,

- a WHO szabályozó szerepének és adott esetben kapacitásának további megerősítése iránti elkötelezettség. Ezzel összefüggésben mérlegelni lehetne a regionális és nemzeti tudományos hivatalok szerepének megerősítése mellett a tudományos vezető hivatalának esetleges megerősítését, a WHO ösztönzését a meglévő megközelítések olyan továbbfejlesztésére, illetve olyan új megközelítések kidolgozására, amelyek összefüggést teremtenek az egészség és a fenntartható növekedés között, továbbá a globális egészségügyi gazdaság feltérképezésének és megértésének javítását és a WHO Akadémia továbbfejlesztését,

- a WHO arra irányuló erőfeszítéseinek megerősítése, hogy valamennyi érintett szereplővel szinergiákat alakítson ki a felkészültség és a reagálás területén, valamint támogassa a legkiszolgáltatottabbakat;

- a WHO, az Egyesült Államok Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) közötti háromoldalú együttműködés, illetve az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) folytatott együttműködés szorosabbra fűzése a zoonótikus betegségekkel kapcsolatos globális egészségszemlélet alkalmazásának előmozdítása céljából;

17. HANGSÚLYOZZÁK, hogy az EU és tagállamai maradéktalanul támogatják a WHO-t a globális egészségügy terén betöltött vezető és koordináló szerepében, és ezért elő fogják segíteni a fentebb felsorolt szempontokon, valamint a vonatkozó jelentéseken és ajánlásokon alapuló, a WHO reformja szempontjából szükséges intézkedések kellő időben történő végrehajtását, hogy ezáltal a három szervezeti szint mindegyikén megerősítsék a WHO-t, és biztosítsák, hogy annak irányító szervei meghozzák a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.


  Vissza az oldal tetejére