A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdésében, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) és n) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A szerencsejátékokban – a távszerencsejáték és az online kaszinójáték kivételével – kizárólag a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és a mérésügyi szerv által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz előállítója és a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.
(4) Az Szjtv. 16. §-a szerinti tombolajáték kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni.
(5) A szerencsejáték-szervezővel (a továbbiakban: szervező) szerződéses kapcsolatban álló, a szervező nevében és javára szerencsejáték értékesítését végző vállalkozásoknak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány megállapítása során nem kell figyelembe venniük a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget.
(6) A szervező az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: szerencsejáték-felügyeleti hatóság) által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel, és köteles azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásaiban használt formanyomtatványokat honlapján is elérhetővé teszi.
(7) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki az Szjtv. 37. § 30. pont c)–d) alpontjában meghatározott megbízható szerencsejáték-szervezői feltételek teljesítéséről.
(8) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdés szerinti eszköz befolyásolását az abba beépített hardver vagy szoftver elemek teszik lehetővé, és az eszközt gyártója ebben az állapotban mutatta be típusvizsgálatra, akkor az (1) bekezdés szerinti eszközökre a gyártó számára új hitelesítési engedély 5 évig nem adható.
(9) A hitelesítő laboratórium, továbbá ezek tagja, részvényese, tagjának vagy részvényesének közeli hozzátartozója szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat, valamint nem lehet tagja, részvényese szerencsejáték-szervezőnek, vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. A szerencsejáték eszköz előállítójának, a hitelesítő laboratóriumnak, továbbá ezek jogi személyiségű tagjának vezető tisztségviselője, vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója nem lehet vezető tisztségviselője szerencsejáték-szervezőnek vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.
2. § (1) Zárt számítástechnikai rendszer útján előállított és kinyomtatott nyereményigazolás abban az esetben alkalmas szerencsejáték-felügyeleti azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a nyereményigazolás kibocsátására szolgáló számítástechnikai program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá a nyereményigazolás-példányok hiánytalan elszámolása biztosított.
(2) A szervezőnek a nyereményigazolás kiállítására szolgáló program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a nyereményigazolás kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) A zárt számítástechnikai rendszernek a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett nyereményigazolásokat is rögzítenie és nem törölhető módon tárolnia kell.
(4) Ha a nyereményigazolás előállítása az egyes példányok egymás utáni nyomtatásával történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az egyedi sorszámot. Ha a nyereményigazolás kinyomtatása több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a nyereményigazolás hány példányban készült.
(5) A zárt számítástechnikai rendszeren keresztül kiállított nyereményigazolást legalább annyi példányban kell kinyomtatni, hogy a játékos részére átadható, illetve szükség szerint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldhető legyen. A nyereményigazolás átvételét a szervező köteles dokumentálni a nyertes nyereményigazolásra vezetett aláírásával vagy a postán megküldött nyereményigazolás átvételét tartalmazó tértivevénnyel.
2/A. § * Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.
3. § (1) A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását a mérésügyi szerv végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a mérésügyi szerv által hitelesített pénznyerő automatára hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét.
(2) A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben a mérésügyi szerv az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül.
(3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.
(4) A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek
a) üzemeltetője rendelkezik a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által a szervező személyi megfelelőségének megállapításáról kiállított hatósági bizonyítvánnyal, vagy érvényes, szerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel,
b) olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék (érmehelyettesítő eszközök) darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok és valuták mennyiségét, továbbá az eljátszott tét, a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz összegét nem törölhető módon tárolják, és
c) típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek.
(5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.
4. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata az 1. mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.
(2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
a) a hitelesíttető megnevezését,
b) a pénznyerő automata gyártási számát,
c) a pénznyerő automata gyártási időpontját,
d) a gyártó megnevezését,
e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést,
f) a pénznyerő automatával játszható játék (játékok) nevét,
g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat,
h) a legmagasabb tét megjelölését,
i) a nyeremény kifizetésének módját,
j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,
k) a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását,
l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban,
m) a pénznyerő automata játékhelyeinek számát,
n) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését.
(3) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani.
5. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését, mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. § (1) * Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve az Szjtv. 16. §-a szerinti bejelentésköteles játékokra (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok) vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak átadni.
(2) * Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő öt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál írásban észrevételt tehet.
7. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni
a) a szervező nevét, székhelyét,
b) a sorsjegy árát,
c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját,
d) a nyeremény kifizetésének helyét és idejét,
e) az arra való utalást, hogy a kilátásba helyezett nyereményt a hatályos jogszabályok alapján személyi jövedelemadó nem terheli, vagy az személyi jövedelemadóval csökkentett formában kerül kifizetésre, átadásra, valamint
f) a sorsolásos játékban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (4) bekezdése szerinti tilalmat.
(2) A hírközlő eszköz és rendszer útján, valamint a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett sorsolásos játék esetén a szervezőnek az internetes oldalán – sorsolásos játékonként – a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. Az értékesítőhelyen nyújtott sorsolásos játék esetében a játékos kérésére három munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani a teljes terjedelmű részvételi szabályzatot nyomtatott formában.
(3) A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. § (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.
8. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell
a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (különösen a sorozat, sorszám megjelölését), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Szjtv. 30. §),
b) a sorsolásos játék nyerőosztályait vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét,
c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,
d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét,
e) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait,
f) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását,
g) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját.
9. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell
a) a játékosnak (Szjtv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
b) a nyereményre való jogosultságot és a nyeremény kifizetésének feltételeit,
c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását,
d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat,
e) az igényérvényesítés rendjét,
f) a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.
10. § A költségvetésnek tartalmaznia kell
a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;
b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:
1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (pl. sorsjegyek, bizonylatok),
2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében részt vevők jutalékát,
3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,
4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,
5. a játékadó összegét,
6. a sorsjáték és kenó esetén a tervezett tiszta játékbevételt,
7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,
8. a játékosok számára – a személyi jövedelemadóval csökkentett – kifizethető nyeremény összegét;
c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.
11. § (1) A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó szerencsejáték-felügyeleti hatóság által hozott határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a megsemmisítés helyét, idejét,
b) a jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását,
c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát,
d) a nyertes és el nem adott sorsjegyeket,
e) a megsemmisítési technológiát.
(2) *
(3) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell
a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,
b) a sorsolásos játék nyereményalapját, sorsjáték és kenó játék esetén a tiszta játékbevételt,
c) a szervezőnek az állammal szembeni – a szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett – befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit,
d) a játékosok részére – a jogszabályok szerinti levonások után – átadott nyeremények összegét vagy értékét.
(4) A bejelentésköteles játékok, valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példánya a végelszámolás része, kivéve, ha az már az időközi elszámolás részét képezte. Ha az Szjtv. 16. §-a szerinti tombolajáték sorsolási eseményéről nem kerül kiállításra közjegyzői okirat, a végelszámolás része a sorsolási bizottság által felvett jegyzőkönyv.
(5) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (6) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól.
(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervezőt – határidő tűzésével – kötelezheti
a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket,
b) ha az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét az Szjtv. 11. § (8)–(10) bekezdésének megfelelően fizesse be,
c) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el,
d) az Szjtv.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(7) Az Szjtv. 30. § (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek – folyamatosan szervezett játékok esetén történő – halmozódását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani, és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.
(8) * A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok át nem vett nyereményeit a nyeremény igénylésére nyitva álló határidőt követő száznyolcvan napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak be kell jelenteni, és tényleges felhasználásáról elszámolást kell készíteni.
(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti elkülönített alapokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.
12. § (1) Bingójátéknak minősül különösen az a számsorsjáték, amelyben
a) az általában 75 számot véletlenszerűen csoportosítva tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen számítógépes program szerint kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (finn bingó), vagy
b) az általában 90 számból 15 számot előre meghatározott program szerint tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen a véletlenszerűen kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (spanyol bingó), vagy
c) az a) és b) pontokban meghatározott elvek vagy azok kombinált változatai szerint, de eltérő számok, számsorok vagy számcsoportok felhasználásán alapul a nyerési lehetőség.
(2) A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenőrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.
(3) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított, más helyiségektől biztonságosan elkülönített helyiség minősíthető, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévő játékos számára jól látható legyen, és egyidejűleg biztosítható a játékosok számára a nyerés időbeni jelzésének lehetősége. A bingóterem 50 m2-nél kisebb nem lehet.
(4) Bingóteremben a bingójátékon és a vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.
(5) A bingóterembe nem léphet be 18 éven aluli személy.
13. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.
(2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.
(3) * A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt technológiával állíthatóak elő, amely biztosítja
a) a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát,
b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá
c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a virtuális vagy fizikális takarás eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.
(4) A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.
(5) A szervező köteles
a) a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani,
b) az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes – sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő – mennyiségét egyszerre legyártatni, és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni,
c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).
(6) A szerencsejáték-szervező a játéktervben a kaparós sorsjegy nyeremény kifizetését kizárhatja olyan értékesítőhelyre, értékesítési formára vonatkozóan, ahol egyik nyerőosztály nyereményének kifizetése sem biztosított.
(7) A 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően a szerencsejáték-szervező a játéktervben rendelkezhet úgy, hogy a nyeremény-kifizetés helyének és idejének feltüntetését a kaparós sorsjegy hátoldalán mellőzi azon értékesítőhelyre, értékesítési formára vonatkozóan, ahol egyik nyerőosztály nyereményének kifizetése sem biztosított, és azokat csak a játéktervben és a részvételi szabályzatban tünteti fel. A játékosok nyeremény kifizetéssel kapcsolatos, megfelelő tájékoztatása ezen sorsjegy értékesítő helyeken a sorsjegy értékesítése során jól látható hirdetményben és a szerencsejáték-szervező honlapján elérhető részvételi szabályzatban is kötelező.
(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játéktervet a (6) és (7) bekezdés szerinti tartalommal kizárólag abban az esetben hagyja jóvá, ha a nyeremény kifizetést nem biztosító sorsjegyforgalmazó 2000 méteres körzetében van olyan értékesítési helyszín, ahol a kaparós sorsjegyen elért nyeremények kifizetése biztosított.
(9) A (8) bekezdésben foglalt 2000 méteres körzeten azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a nyeremény kifizetését biztosító értékesítési helyszín a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan megközelíthető. A 2000 méteres távolság mérése során a 61. § (8) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy védett intézményen a kaparós sorsjegyen elért nyeremény kifizetését biztosító értékesítési helyet, kártyatermen a nyeremény kifizetést nem biztosító sorsjegyforgalmazót kell érteni.
(10) * A hírközlő eszköz és rendszer útján értékesített kaparós sorsjegyekre a (2)−(4) bekezdést, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontját megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sorsjegyek tárolása és forgalomba hozatala hírközlő eszköz és rendszer útján történik, továbbá az (5) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat az engedélyezési eljárás során kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak benyújtani.
(11) * A hírközlő eszköz és rendszer útján értékesített kaparós sorsjegyekre e rendelet távszerencsejáték és online kaszinójáték auditálására vonatkozó előírásai közül a 15. § (2) és (3) bekezdését, 2. mellékletét, 3. melléklet I. pontját és II. pont A) alpontját, III. pont c) alpontját, 4. melléklet II. pont 1. alpont f) és h) pontját, valamint 2. alpont a)–c) pontját alkalmazni kell.
14. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezést engedélyező határozatának mellékletét képezi a működési engedély. A működési engedélyt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.
(2) A működési engedély (1) bekezdés szerinti közzétételének helyét a játékosok részére a szervező az Szjtv. 29/I. § (1) bekezdése szerinti honlapjáról közvetlen hivatkozással hozzáférhetővé teszi.
15. § (1) Az Szjtv. 29/F. § (1a) bekezdés a) pontja alkalmazásában auditálásra jogosult szervezet az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett, az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint a (2) bekezdésben meghatározottak auditálására jogosult szervezet.
(2) A kérelmező
a) az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti szervert (a továbbiakban: szerver) informatikai biztonsági és zártsági szempontból, valamint
b) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben a szerver által futtatott játékfunkciókat a (3) bekezdés és a 4. melléklet szerinti szempontok alapján
az auditálásra jogosult szervezettel a kérelem benyújtását megelőzően auditáltatja.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén az auditnak ki kell terjednie
a) a játékfunkciók körében különösen a véletlenszám-generátorra (a játékkaszinóban vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által eseti vagy állandó jelleggel engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő játék kivételével), a játékszabályokra, a részvételi feltételekre, a játékos nyilvántartásba vételére, a játékosi egyenleg kezelésére, az adatszolgáltatásra, a távoli hozzáférésre, valamint
b) a játékfunkcióknak a játékeseményekkel összhangban álló, manipulációmentes, valós és a játéktervnek megfelelő működésére.
16. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratnak megfelelő állapotát az engedély időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell.
(2) A szervező a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratban foglaltakhoz képest tervezett változása esetén az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát kéri arról, hogy a tervezett változás a (3) bekezdés szerinti jelentős változást eredményez-e.
(3) A technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, a játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező jelentős változás esetén az auditálást ismételten el kell végezni.
(4) Nem jelentős változás esetén a szervező az auditáló szervezet (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatát a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldi.
(5) A szervező az auditáló szervezet által kiállított auditálási okirathoz, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozathoz kapcsolódó teljes dokumentációt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja.
(6) Az auditáló szervezet az auditálási okiratban, a technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező előreláthatóan nem jelentős változás körét meghatározhatja. Ebben az esetben a (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát nem kell beszerezni. A szervező a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot a változás nem jelentős jellegéről és az auditálási okirat szerinti besorolásáról értesíti.
16/A. § * (1) Távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmet az a gazdasági társaság nyújthat be, amely vagy amelynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti bármely kapcsolt vállalkozása legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés alkalmazásában szerencsejáték-szervezői gyakorlatnak valamely EGT-állam (a továbbiakban: engedélyező állam) erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedély birtokában, az engedélyező államban folytatott, távszerencsejáték, illetve online kaszinójáték szervezésére irányuló tevékenység minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerencsejáték-szervezői gyakorlatot és annak távszerencsejáték, online kaszinójáték játékfajtának való megfelelőségét a kérelmező – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyező állam erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Abban a kérdésben, hogy a megszerzett gyakorlat a szervezni kívánt szerencsejáték engedélyezése szempontjából szerencsejáték-szervezői gyakorlatnak tekinthető-e, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.
(3) Olyan kérelmező esetében, amely távszerencsejáték, online kaszinójáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkezik vagy rendelkezett, az (1) bekezdés szerinti szerencsejáték-szervezői gyakorlat fennállását és annak távszerencsejáték, online kaszinójáték játékfajtának való megfelelőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az általa az Szjtv. 2. § (2) bekezdése szerint vezetett közhiteles nyilvántartásból állapítja meg.
16/B. § * (1) A távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével kell rendelkeznie.
(2) Ha a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: EGT-állami gazdasági társaság) a távszerencsejátékot fióktelepe útján szervezi, a fióktelepe részére folyamatosan köteles biztosítani az (1) bekezdés szerinti mértéknek megfelelő vagyont.
(3) Távszerencsejáték esetén a szerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértéke 250 millió forint.
(4) A távszerencsejáték szervezésére jogosult (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság az engedély teljes időtartamára 600 millió forint távszerencsejáték szervezési díjat köteles fizetni. A távszerencsejáték szervezési díjat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság Magyar Államkincstár által vezetett, 10032000–00362887–00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára, az engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
16/C. § * (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték szervezését legfeljebb hétéves időtartamra engedélyezi.
(2) Egy távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély alapján a szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban egy honlapot üzemeltethet.
(3) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejátékot magyarországi fióktelepe útján szervezheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti fióktelep képviselője az lehet, aki
a) magyarországi lakóhellyel rendelkezik,
b) cselekvőképes és
c) büntetlen előéletű.
(5) Az EGT-állami gazdasági társaság a (3) bekezdés szerinti fióktelepét a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély kiadásától számított 90 napon belül köteles létrehozni és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a cégnyilvántartásba való bejegyzés igazolásával bejelenteni.
16/D. § * (1) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmét az általa közokiratban meghatalmazott és a Hatóság által nyilvántartásba vett képviselője útján nyújthatja be, ilyen eljárásban a Hatóság előtt jognyilatkozatot érvényesen kizárólag képviselője útján tehet.
(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti képviselőkről nyilvántartást vezet. Képviselőként – az EGT-állami gazdasági társaság vagy az (1) bekezdés szerint közokiratban meghatalmazott képviselője által benyújtott kérelem alapján – a Hatóság azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) magyar állampolgár,
b) magyarországi lakóhellyel rendelkezik,
c) jogász szakon vagy gazdaságtudományi szakon mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű egyetemi diplomával rendelkezik,
d) cselekvőképes és
e) büntetlen előéletű.
(3) Az (1) bekezdés szerinti képviselő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával, a távszerencsejáték szervezésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően nyújtja be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(4) Az EGT-állami gazdasági társaság a képviselője nyilvántartásba vételére irányuló kérelméhez csatolja a (2) bekezdés szerinti feltételek igazolásához szükséges, a 2/a. mellékletben meghatározott okiratokat, és meg kell adnia a 2/a. mellékletben meghatározott adatokat. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a képviselő nyilvántartásba vétele során a 2/a. melléklet 2. pontjában felsorolt adatokat veszi nyilvántartásba.
(5) A képviselő nyilvántartásból törlésére irányuló kérelmet az EGT-állami gazdasági társaság formakényszer nélkül vagy az EGT-állami gazdasági társaság (1) bekezdésben meghatalmazott képviselője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a 2/b. mellékletben meghatározott okiratokat és meg kell adni a 2/b. mellékletben meghatározott adatokat.
(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az EGT-állami gazdasági társaság képviselőjét hivatalból törli a nyilvántartásból, ha
a) az EGT-állami gazdasági társaság részére a távszerencsejáték szervezésére vonatkozó engedélyt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság kiadta,
b) a nyilvántartásba vétel után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításának lett volna helye,
c) a képviselő meghalt,
d) a képviselő cselekvőképességét korlátozták, vagy e) a képviselő képviseleti jogosultsága megszűnt.
16/E. § * (1) A távszerencsejáték szervezője az éves játékosvédelmi cselekvési tervet – a (2) bekezdés kivételével – évente, a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldi meg a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.
(2) A távszerencsejáték szervezője első alkalommal, ha a távszerencsejáték szervezését engedélyező határozat a tárgyév
a) november 1-jét megelőzően vált véglegessé, a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül küldi meg a határozat véglegessé válásának törtévére vonatkozó,
b) október 31-ét követően vált véglegessé, a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül küldi meg a határozat véglegessé válásának törtévére, valamint a következő évre együttesen vonatkozó
játékosvédelmi cselekvési tervet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.
(3) A játékosvédelmi cselekvési tervben a távszerencsejáték szervezője a jogszabályi kötelezettségen alapuló és az önként vállalt, tervezett intézkedéseit mutatja be. A játékosvédelmi cselekvési terv kötelező minimális tartalmi elemeit a 2/c. melléklet határozza meg.
(4) A távszerencsejáték szervezője a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról, az abban foglaltak kvalitatív és kvantitatív szempontú értékelésével, írásban a tárgyévet követő év március 31. napjáig, majd azt követően személyes konzultáció formájában is tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot. A személyes konzultáció időpontját a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tűzi ki, az írásbeli tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra. A személyes konzultációra a szerencsejáték-felügyeleti hatóság székhelyén kerül sor, és azon a szervező a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa és vezető tisztségviselője köteles részt venni.
16/F. § * Korai kifizetés biztosítása esetén a szerencsejáték-szervező köteles a szerencsejátékot kínáló honlapján − minden játékos számára elérhető módon − közzétenni azon figyelmeztetést, hogy e funkció alkalmazása a túlzásba vitt szerencsejáték és játékfüggőség kialakulásának megnövekedett veszélyével jár.
17. § A távszerencsejáték és az online kaszinójáték üzemeltetés részletes műszaki-informatikai feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.
18. § (1) A játéktervben kell meghatározni különösen
a) a játékok megnevezését, szabályait, a játékleírást (játékszimulációt és a játékgrafikákat),
b) játékonként a tét legnagyobb és legkisebb összegét, a tétek és nyeremények arányát, a tétek, nyeremények és a szervezői jutalék meghatározásának szabályait,
c) a játékos nyilvántartásba vételének szabályait,
d) a játékosi egyenleg vezetésének szabályait, különösen a befizetések, kifizetések kezelésének rendjét, valamint a tét- és nyereményfizetéssel kapcsolatos szabályokat és
e) a játékesemények törlésének, felfüggesztésének szabályait.
(2) A részvételi szabályzatban kell meghatározni különösen
a) az egyes játékokban való részvétel feltételeit,
b) a játékkal kapcsolatban felmerült viták kezelésének rendjét,
c) az Szjtv. 1. § (8) bekezdése szerinti nyereményigazolás kiállításának rendjét,
d) a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló SZTFH rendeletben meghatározott eszközök és intézkedések alkalmazásának részletes szabályait,
e) a távszerencsejátékból és az online kaszinójátékból való átmeneti vagy végleges kizárás feltételeit és eljárásrendjét.
(3) A részvételi szabályzatban fel kell tüntetni
a) a szervező elnevezését és székhelyét,
b) a távszerencsejáték és az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedély adatai közül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megnevezését, az engedélyezett játéktípusokat és az engedély időtartamát,
c) a sérülékeny személyek játékban való részvételének korlátozását és
d) a játéktervnek a játékos részvételét érintő egyéb szabályait.
(4) A szervező a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(5) A részvételi szabályzatot a szervező honlapján a játékosok részére magyar nyelven hozzáférhetővé teszi.
(6) A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban – e feltételek alkalmazása esetén – meghatározza a 19. §-ban, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, illetve 29. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szabályait.
(7) A költségvetésnek tartalmaznia kell a tervezett árbevétel, a tervezett költségek és a tervezett játékadó összegét, valamint az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét. Közös játékosi egyenleg vezetése esetén az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét valamennyi játékra, illetve kizárólag távszerencsejátékra figyelemmel is meg kell becsülni.
(8) A szervező az engedély véglegessé válását követő 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére az adatkezelési szabályzatát. Az adatkezelési szabályzat változásáról a szervező a változást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.
19. § A szervező – a játékos 20. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatainak rendelkezésre állása esetén – az Szjtv. 29/H. §-ában meghatározott adatok mellett a nyilvántartásban rögzíti
a) játékos elektronikus levelezési címét,
b) a játékos egyedi és nem módosítható felhasználónevét,
c) az önkizárás tényét és időszakát,
d) az önkorlátozó intézkedés tárgyát és időtartamát,
e) a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló SZTFH rendeletben meghatározott, a c)–d) pontban foglaltaktól eltérő eszközökkel és intézkedésekkel kapcsolatban előírt adatokat,
f) a szervező által a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további adatokat.
20. § (1) A nyilvántartásba vétel során a játékos nyilatkozik arról, hogy
a) a nyilvántartásba vételhez az adatokat saját nevében szolgáltatja,
b) a 19. §-ban meghatározott adatai kezeléséhez hozzájárul, és
c) a távszerencsejátékban vagy az online kaszinójátékban kizárólag saját nevében kíván részt venni.
(2) A játékos részére a távszerencsejáték szervezőnél, illetve egy online kaszinóban kizárólag egy felhasználónév és egyidejűleg egy jelszó biztosítható.
21. § (1) A játékos a nyilvántartásba vett adatok változásáról haladéktalanul tájékoztatja a szervezőt, valamint kérheti az elírás és más hasonló hiba javítását a szervezőtől.
(2) A szervező az adatváltozást és az elírás, más hasonló hiba javítását haladéktalanul, de legfeljebb az adat rendelkezésre állásától számított 24 órán belül átvezeti a nyilvántartáson.
(3) A szervező a játékos részére biztosíthatja a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott adatokra a szervező közreműködése nélküli adatjavítás lehetőségét.
(4) Az adatváltozás átvezetésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl ennek az alcímnek a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
22. § (1) * Ha a szervező a nyilvántartásba vételt követően tárja fel, hogy a nyilvántartás adattartalma azért szabálytalan, mert
a) a játékos sérülékeny személynek minősül a nyilvántartásba vételkor,
b) a játékos fiktív vagy halott személy,
c) * ugyanazon játékos ugyanarra a játékra, vagy egyazon játékosi egyenlegre nézve többször szerepel a nyilvántartásban,
d) a jogszabályban meghatározott, kötelező adatkör nem került rögzítésre, vagy e) egyéb visszaélés gyanúja merül fel,
valamennyi érintett játékosi egyenleget haladéktalanul felfüggeszti.
(2) * Az (1) bekezdés c) pontja szerinti többszörös nyilvántartásba vétel esetén a játékosi egyenleg végleges lezárására, elszámolására és a játékos játékból való kizárására irányuló intézkedéseket az érintett játékosra és játékosi egyenlegre úgy kell alkalmazni, hogy egy játékban történő részvétel céljára kizárólag egy játékosi egyenleg álljon rendelkezésre.
(3) A szervező a (2) bekezdés szerinti kizárásról statisztikai nyilvántartást vezet, melyhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére távoli hozzáférést biztosít. A statisztikai nyilvántartás a kizárás okát és időpontját tartalmazza.
(4) * Ha a szervező tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vétel vagy a nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli, egyéb okból – különösen az adatváltozás késedelmes bejelentése miatt – szabálytalan, a szervező a szabálytalanság kiküszöbölése iránt intézkedik. A szervező szükség esetén a játékost felhívja a szabálytalanság kiküszöbölésében való közreműködésre, és valamennyi érintett játékosi egyenleget a szabálytalanság kiküszöböléséig felfüggesztheti. Ha a szabálytalanság 30 napon belül sem küszöbölhető ki, és emiatt a jogszabálynak megfelelő játék nem biztosítható, a szervező valamennyi érintett játékosi egyenleg lezárása és a játékos kizárása iránt intézkedik.
23. § (1) A játékosi egyenlegen a játékügyletekkel kapcsolatos jóváírás vagy terhelés a játékos nyilvántartásba vételét követően hajtható végre.
(2) A játékosi egyenleg feltöltése során a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott feltöltési mód alkalmazható. A játékosi egyenleg befizetési vagy kifizetési módjaként változó költséget a szervező a játékosra háríthatja, ha azt a játéktervben és a részvételi szabályzatban előzetesen rögzíti.
(3) A különböző játékosok játékosi egyenlegei közötti átvezetés tilos.
(4) A szervező köteles olyan informatikai megoldásokat alkalmazni, melyek alkalmasak a játékosi egyenleg eseményeinek teljes körű és ellenőrizhető nyilvántartására.
24. § (1) A játékosi egyenlegen belül a szervezőnek legalább az alábbi tételeket tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie:
a) befizetés,
b) kifizetés,
c) nyeremény.
(2) A játékosi egyenleg eseményeit – különösen a befizetés és a kifizetés teljesítését – a szervező a játékosi egyenlegen haladéktalanul átvezeti. Az 1 munkanapot meghaladó átvezetési akadály esetén a szervező a játékost elektronikus levélben vagy internetes honlapján keresztül értesíti, és ha az indokolt, az akadály elhárításáig a játékosi egyenleget felfüggeszti, vagy a hibával érintett szolgáltatást letiltja.
(3) A szervező a játékosi egyenleg adataihoz a játékos részére a folyamatos hozzáférés lehetőségét legalább az alábbi adatkörben biztosítja:
a) a játékosi egyenleg összesített egyenlege,
b) az (1) bekezdés szerinti és önként alkalmazott további tétel összesített adatai,
c) érvényes önkizárás esetén ennek ténye és időtartama,
d) érvényes önkorlátozó intézkedések esetén ezek köre és alkalmazási időszaka.
(4) A szervező a játékos kérésére a játékosi számla eseményeinek kivonatos adatait – a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvételt biztosító jogviszony időtartama alatt – a játékos által megjelölt részletezésben és módon legalább 30 napra visszamenőleg legfeljebb 5 napon belül a játékos rendelkezésére bocsátja. A kivonatos adatok körét és rendelkezésre bocsátásának módját a játéktervben és a részvételi szabályzatban kell meghatározni.
25. § (1) * Ha a szervező távszerencsejátéknak minősülő játék mellett más szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, az egy vagy több közös játékosi egyenlegen a játékos részére valamennyi, adott játékosi egyenleggel érintett játékkal összefüggésben vezethető a szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb ügyletek elszámolása és nyilvántartása.
(2) * A szervező a közös játékosi egyenleget a játékos szervezőnél már meglévő játékosi egyenlegének felhasználásával vagy attól elkülönítetten is kialakíthatja.
(3) * A közös játékosi egyenleg már meglévő egyenleg felhasználásával vagy attól elkülönítetten történő kialakítása esetén a játékosnak a távszerencsejátékban való részvételére a távszerencsejátékra irányadó rendelkezések teljesülését követően kerülhet sor.
(4) * A közös játékosi egyenlegek Szjtv. 29/H. § (5) bekezdése szerinti kifizetésre alkalmas fedezetét úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi érintett játékban történő kifizetést biztosítsa.
(5) Az Szjtv. 29/I. § (2) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja szerinti önkorlátozó intézkedések a közös játékosi egyenlegre alkalmazandóak.
(6) * Az egy játékra vonatkozó engedély felfüggesztésének időtartama alatt a közös játékosi egyenlegen a szervező az érintett játékon kívüli, a közös egyenleghez tartozó játékok játékügyleteinek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat átvezeti, valamint az ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti. Az engedély felfüggesztésével érintett játékkal összefüggésben a szervező az Szjtv. 29/H. § (5) bekezdése szerint jár el.
(7) * A közös játékosi egyenlegnek a szervező általi felfüggesztése vagy megszüntetése valamennyi játékot érintő intézkedésnek minősül. A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló SZTFH rendelet szerinti kitiltás esetén a szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg, hogy súlyos szerződésszegés esetén valamennyi érintett játékra nézve megszűnik-e a játékosi egyenleg és a játékokhoz történő hozzáférés lehetősége.
(8) A játékosi egyenlegre vonatkozó rendelkezéseket a közös játékosi egyenlegre megfelelően alkalmazni kell.
26. § (1) A szervező a játékosi egyenleget felfüggeszti
a) a 22. § szerinti esetekben, vagy
b) a játékosi egyenleg szabályos vezetését súlyosan veszélyeztető körülmény felmerülése esetén.
(2) * A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott egyéb okokból – különösen a játékban való részvételi szabályok megsértése esetén – és eljárásrend szerint az adott játékhoz tartozó vagy akár a játékos valamennyi játékosi egyenlegét felfüggesztheti.
(3) * A felfüggesztés tényéről, időpontjáról, okáról, az érintett játékosi egyenlegről vagy egyenlegekről, illetve a felfüggesztés megszüntetésének tényéről és időpontjáról a szervező a játékost haladéktalanul elektronikus levélben értesíti.
(4) A felfüggesztés időtartama alatt a játékosi egyenleg nem szüntethető meg.
(5) A felfüggesztés időtartama a 180 napot nem haladhatja meg.
27. § (1) A szervező a játékosi egyenleget megszünteti
a) a 26. § szerinti esetekben akkor, ha a felfüggesztés hatálya alatt a hiba nem volt orvosolható,
b) a 28. § szerinti esetben, vagy
c) a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel tárgyában létrejött szerződés megszüntetése esetén.
(2) A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékost a játékban való további részvételből kizárja, a játéktervben foglaltak szerint a játékossal előre közölt módon elszámol, valamint a játékosi egyenleg és a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét megszünteti.
(3) A szervező a (2) bekezdés szerinti intézkedésekről a játékost haladéktalanul, de legfeljebb 1 munkanapon belül elektronikus levélben értesíti.
28. § (1) Ha a játékos a szerencsejáték szervezésre használt honlapra történő utolsó bejelentkezése óta két év eltelt, és a játékos nem áll önkizárás hatálya alatt, a szervező a játékos előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésével és tiltakozásának elmaradása esetén játékost a játékban való további részvételből kizárhatja. Kizárás esetén a szervező a játékossal a 27. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint számol el és szünteti meg a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét.
(2) A szervező az előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésben legalább 10 napos határidőt biztosít a játékosnak a nyilatkozattételre.
29. § (1) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére, ellenérték fizetése nélkül, előre meghatározott promóciós összeget biztosíthat, amelyet a játékos távszerencsejáték vagy online szerencsejáték céljára tétként használhat fel (a továbbiakban: ajándék bónusz).
(2) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére előre meghatározott mértékkel csökkentheti a játékos által fizetendő tét összegét vagy meghatározott mértékkel növelheti a megnyert bónusz nyeremény összegét (a továbbiakban: speciális bónusz ajánlat).
(3) * Közös játékosi egyenleg esetén az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot a játékos az adott játékosi egyenlegben érintett szerencsejáték céljára tétként felhasználhatja, feltéve, hogy a jóváhagyott játéktervek alapján a szervező azt azonos módon számolja el.
(4) A szervező jogosult az ajándék bónuszokat és speciális bónusz ajánlatokat széles körben, a játékosok üzletpolitikai elvek mentén meghatározott köre számára vagy személyre szabva meghirdetni és alkalmazni. A szervező az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat kiírásában naptári napban előírt, határozott időtartamot biztosít a játékosnak arra, hogy az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat jóváírásával kapcsolatos valamennyi feltételt teljesítse és azt a játékos egyenlegén jóváírja.
(5) Az ajándék bónusz, speciális bónusz ajánlat nyújtásához kapcsolódó valamennyi feltételt előzetesen és egyértelműen kell ismertetni a kiírásban a játékossal.
(6) A szervező az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot és az abból származó bónusz nyereményt csak a kiírásban meghatározott feltételek teljesülésekor írja jóvá a játékosi egyenlegen.
(7) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték céljára tétként fel nem használt vagy a bónusz feltételeket nem teljesített ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat összege vagy abból származó bónusz nyereménye a nyilvántartásba vétel időtartama alatt és a nyilvántartásba vétel megszüntetésével összefüggő elszámolás során sem fizethető ki a játékos részére.
(8) A szervező az ajándék bónusz és speciális bónusz ajánlat általános szabályait – különösen azok nyilvántartásának módját – a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg.
(9) * Ha a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság játékkaszinót is üzemeltet és online kaszinójátékot is szervez, az online kaszinó a promóciós összeg biztosítása érdekében olyan előzetesen meghatározott feltételeket is előírhat, melyeket részben vagy egészben a játékkaszinóban lehet teljesíteni és a játékkaszinó is jogosult olyan promóciót szervezni, amelynek során annak feltételét részben vagy egészben az online kaszinóban lehet teljesíteni. Ha egy koncessziós társaság az általa szervezett online kaszinójátékra és játékkaszinóra vonatkozóan közös promóciót kíván szervezni, akkor a promóció jóváhagyását előzetesen kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól kérnie. Ha a promóció ajándékzseton kibocsátásával jár, akkor a szervező az Szjtv. 27/E. §-a szerint köteles eljárni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság előzetes jóváhagyását abban az esetben is kérnie kell a szervezőnek, ha a közös promócióban nem történik ajándékzseton kibocsátása. A jóváhagyás iránti kérelmet a promóció tervezett lebonyolítását legalább 30 nappal megelőzően promóciónként kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a promóció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított promóciós összeget, a promóció részletes leírását, beleértve a promóciós feltétel teljesítésének szervező általi ellenőrzésének leírását és az elszámolás részletes szabályait.
(10) * Az online kaszinó jogosult az ajándék bónuszt vagy a speciális bónusz ajánlatot úgy meghirdetni, hogy az a játékos vagy azok a játékosok legyenek az ajándék bónuszra vagy a speciális bónusz ajánlatra jogosultak, akik egy előre meghatározott időtartamon belül egy előre meghatározott feltételnek – a játékosok rangsorba állítása esetén – a legnagyobb mértékben tettek eleget.
30. § (1) A szervező a játékeseményt törölheti, ha a játékesemény kimenetele nem állapítható meg. A játékesemény törlését nyilvánosságra kell hozni, és a befizetett tétet a játékosnak vissza kell fizetni.
(2) A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul tájékoztatja a távszerencsejáték szervezési tevékenységet érintő olyan rendkívüli eseményről (különösen vis maior), amelyre jogszabály vagy a jóváhagyott játékterv előírást nem tartalmaz.
31. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték megszűnését követő hatvan napon belül végelszámolást kell készíteni.
(2) A végelszámolást az Szjtv. 29/K. § (1) és (2) bekezdésében és a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
32. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervező az Szjtv.-ben előírt rendszeres adatszolgáltatás keretében a 3. mellékletben foglalt adatokat köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) * A 25. § (1) bekezdése szerinti több közös játékosi egyenleg esetén a 3. melléklet I. pont a)–d), i)–l) és n) alpontjában megjelölt adatokat az érintett közös játékosi egyenlegre vonatkoztatva kell megadni.
(3) Az adatszolgáltatás részletes formai és technikai feltételeit a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiadott feltételrendszer tartalmazza.
33. § (1) A szervező a (2)–(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével – sem közvetve sem közvetlen módon – nem biztosíthat helyszínt vagy műszaki eszközt a játékosok részére. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték keretében nyújtott szerencsejáték szervezés közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével – nem közvetíthető. Kizárólag internethez való hozzáférés biztosítása nem minősül szerencsejáték-közvetítésnek.
(2) * A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték szervező kérelmére naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti a távszerencsejáték szervezőnek jóváhagyott fogadás közterületen, a közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő szervezését, közvetítését. Ebben az esetben a szervező a játékosok részére a távszerencsejátékban való részvételhez biztosíthat műszaki eszközt.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan alkalmanként 15 napra, időlegesen térhet el a jóváhagyott játéktervtől. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható.
34. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi az 5. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a játékkaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.
35. § A játékkaszinó kitelepülése tekintetében alkalmazni kell a 36–37. §-t, a 38. § (1)–(2) bekezdését, a 39. § (1)–(2) bekezdését, a 40–41. §-t, a 44–48. §-t, az 50. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint az 51. §-t.
36. § (1) Az alkalmazott képesítésére, szakmai gyakorlatára vonatkozó feltételeket tanúsító okiratok hiteles másolatát a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.
(2) A szervező köteles alkalmazottjának munkaviszonyát haladéktalanul megszüntetni abban az esetben, ha a munkaviszony fennállása alatt e rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek bármelyike nem áll fenn.
(3) A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:
a) igazgatóként, igazgatóhelyettesként felsőfokú iskolai végzettség vagy legalább ötéves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
b) főkönyvelőként a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és legalább hároméves szakmai gyakorlat,
c) * főpénztárosként középfokú iskolai végzettség, pénztárkezelő és valutapénztárosi szakképesítés és legalább kétéves, pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,
d) teremfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
e) játékvezetőként (dealer) és asztalfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése, továbbá asztalfelügyelőként legalább egyéves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése,
g) biztonsági szolgálat vezetőként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonságszervezői tanfolyam elvégzése,
h) * pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat vagy pénztárkezelő és valutapénztárosi szakképesítés vagy a szakképesítést biztosító tanfolyam tényleges megkezdése és a szakképesítésnek a tanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül történő befejezése,
i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség.
37. § (1) A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet.
(2) A beléptetőrendszerrel ellátott bejáratokon kívül a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes kizárólag a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szervizbejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát (vészhelyzetet nem számítva) a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék a közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségből ne legyen látható.
(3) A játékkaszinónak központi riasztórendszerrel kell rendelkeznie. A pénztárhelyiséget a központi riasztórendszeren túl, külön riasztóberendezéssel kell ellátni.
(4) A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.
(5) Megfelelő helyiséget kell biztosítani a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.). Külön helyiséget kell fenntartani a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére.
(6) A játékasztalok között a játék kényelmes és biztonságos lebonyolításához szükséges szabad helyet kell biztosítani.
(7) A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie:
a) a videorendszerrel valamennyi, a játékkaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (különösen a kocka, kártya, golyó), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,
b) a videorendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét. Ha a játékeszközök elszámolása külön helyiségben történik, úgy ezt a helyiséget is kamerával kell ellátni. A videorendszernek biztosítania kell az elszámolás helyéig tartó útvonal ellenőrizhetőségét,
c) az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége és rögzíthetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen (különösen a játékasztal, pénznyerő automata) áttekinthető,
d) kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a játékkaszinó látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát,
e) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell. Közeli képpel (zoomos kamerával) kell rögzíteni a kötelezően bizonylatolandó, valamint a pénztárban folyó eseményeket,
f) a kamerák képeit a kaszinó játéktervében rögzített ellenőrzési rendszerében foglaltak szerint állandóan figyelni kell. A kamerák által nyújtott képanyagot egyidejűleg rögzíteni kell, és azt az 51. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamig meg kell őrizni.
38. § (1) A játékkaszinóban játék legfeljebb két pénznemben folytatható.
(2) A játékkaszinó a hét minden napján 0 és 24 óra között tarthat nyitva.
39. § (1) A játékosok beléptetése során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak szerinti azonosítást köteles a szervező elvégezni, melynek keretében a törvényben előírtakon túl a játékos belépésének időpontját is köteles rögzíteni és nyilvántartani.
(2) A játékkaszinóba belépőket részletesen tájékoztatni kell
a) a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, az így szerzett adatok megőrzési idejéről,
b) a játékkaszinónak és a játékosoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben a játékosok azonosításával kapcsolatosan előírt kötelezettségeiről,
c) arról, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság törvényben előírt hatósági feladatainak ellátása érdekében a videorendszer által rögzített adatokba betekinthet,
d) arról, hogy a szervező a belépő törvényben előírt személyes adatait, képmását rögzíti, valamint a játékkaszinóban végzett tevékenységéről törvényi előírás alapján videofelvételt készít.
(3) A szervező belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére.
40. § (1) A játékkaszinóba nem léphet be
a) 18 éven aluli és a játékkaszinó látogatásából kizárt sérülékeny vagy egyéb személy,
b) ittas vagy bódult állapotban lévő személy, továbbá akiről a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy ezért vagy más okból jelenlétével megzavarhatja a rendet, nyugalmat és a játékok menetét,
c) akit a játékkaszinóból a szervező kitiltott, a kitiltás időtartamának lejártáig vagy a kitiltás visszavonásáig,
d) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagja, ha nem hatósági feladatainak tesz eleget.
(2) A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehet részt
a) az Szjtv. 28. § (1) bekezdésében felsorolt személy,
b) a játékkaszinóban hatósági feladatokat ellátó személy,
c) akit a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese nem a játékban való részvétel céljából személyesen vezet be.
41. § (1) A szervező a látogatókat – a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese által személyesen bevezetett, valamint a hatósági feladatokat ellátó személyek kivételével – a játékkaszinóba való első belépéskor, illetve az érvényesség lejártakor legfeljebb kettő évig érvényes belépőkártyával köteles ellátni. A belépőkártya kiállításához a játékos azonosítása során szerzett adatok felhasználhatók.
(2) A belépőkártyáknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a belépőkártya sorszámát,
b) a belépő személy teljes nevét,
c) a kiállítás keltét,
d) a kártya érvényességi idejét,
e) a játékkaszinó bélyegzőlenyomatát vagy egyéb megkülönböztető jelét.
(3) A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.
42. § (1) Az Szjtv. 27/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a játékosok vendéglátásához szorosan tartozó tevékenységnek minősülnek a forgalom növelése érdekében szervezett akciók és rendezvények is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.
43. § A játékkaszinónak lehetősége van a játékkaszinóban folyó játék zavarása nélkül a játékkaszinóban használatostól eltérő, érték nélküli zsetonkészlettel az alkalmazottak játéktechnikai, valamint a játékosok játékszabály-ismertető oktatására irányuló tevékenységet folytatni.
44. § * (1) * Árvának minősül a játékkaszinó területén talált olyan, tétként felhasználható gazdátlan zseton, amelynek a jogszerű birtokosát a szervező nem azonosította a játéknap végéig, kivéve a fel nem használt ajándékzsetont, az ajándékticketet, a belépőzsetont és a színzsetont. Árvának kell tekinteni a készpénzt, továbbá annak a ticketnek az értékét is, amely ticket a játéknap végén az elszámoláskor fizikailag nem állt rendelkezésre, de értéke a játékkaszinó elszámolási rendszeréből egyedileg (a ticket sorszáma szerinti beazonosítását követően) kimutatásra került. Árvának minősül továbbá az elszámolási időszak végén a pénznyerő automatában maradt gazdátlan kreditérték. Nem minősül árvának az olyan összegű gazdátlan kreditérték, amellyel a játékkaszinóban értékénél fogva már nem kezdeményezhető játék.
(2) Az árvákat haladéktalanul be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába, és bejegyezni az árvák nyilvántartásába oly módon, hogy az tartalmazza a megtalálás pontos helyét és idejét, a nyilvántartásba vétel pontos idejét, az árva leírását, értékét, ticket esetén annak egyedi azonosítóját is. Az árvákat készpénzre kell váltani és azt a játékkaszinó pénztárában elkülönítetten kell kezelni.
(3) Annak, aki bizonyítja valamely árvának a megtalálását közvetlenül megelőző jogszerű birtoklását, haladéktalanul vissza kell fizetni az árvának az árvák nyilvántartásában szereplő ellenértékét. Annak a személynek, aki az elszámoláskor fizikailag rendelkezésre nem álló ticketet utóbb a játékkaszinó részére bemutatja, a (2) bekezdés szerint nyilvántartott árva ellenértékének megfelelő összeget haladéktalanul vissza kell fizetni.
(4) A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartásába. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az összeg visszafizetésének időpontját, az árva ellenértékére jogosult személy nevét, lakóhelyét, ticket esetén annak egyedi azonosítóját. Ha a szervező az árva ellenértékére igényt tartó személy igénye jogszerűségének megállapítása érdekében vizsgálatot folytatott le, az árvák nyilvántartásához csatolni kell az eseménnyel kapcsolatos vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.
(5) A visszafizetésre nem került árvákat a megtalálásuk időpontját követő egy év – a kis értékű árvákat egy nap – elteltével a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság egyéb bevételei között kell szerepeltetni. E bekezdés alkalmazása szempontjából kis értékű árvának minősül az 500 forint vagy 1 euró értéket meg nem haladó árva.
(6) Ha a bejegyzett árva ellenértékének jogosultja ismertté válik, az árvát az árvák nyilvántartásából ki kell vezetni, azzal, hogy a kivezetett összeget a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság a játékkaszinó pénzeszközeitől elkülönítve köteles nyilvántartani.
45. § (1) * Játékkaszinóban borravaló elfogadása kizárólag a játékasztalnál, pénznyerő automatánál, teremjátéknál, pénztáraknál és a recepciónál történhet.
(2) A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, illetve erre utaló magatartást sem tanúsíthat.
(3) Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.
(4) * A játékasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál és a recepciónál zsetonként és készpénzként fogadható el a borravaló. A belépőzseton, ajándékzseton borravalóként nem fogadható el. A ticketként kapott borravalót a zsetonban kapott borravaló szabályai szerint kell leváltani a pénztárban oly módon, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.
(5) A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.
(6) A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervben biztonsági okokból a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával eltérhet.
(7) * Ha a játékos a borravalót színzsetonban adja, azt a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni az értékének megfelelő összegű értékzsetont. A borravalót és az értékzsetont hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni, a videokamera által is ellenőrizhető módon.
(8) A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a játékkaszinó intézkedésre jogosult alkalmazottjának akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.
(9) A borravalótartók kinyitására a játékidő végén az igazgató vagy helyettese által erre kijelölt személy, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott egy dolgozó jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell.
46. § (1) A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök használatát. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.
(2) A szervező napi készpénz záró állományának havi szintű átlaga nem haladhatja meg a játékosok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges, a játéktervben meghatározott mértéket. Ha a nyeremény kifizetése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti fizetési módok szerint történik, a fizetési megbízás közlemény rovatában a „Nyereményigazolás céljára nem alkalmas” szöveget kell feltüntetni.
(3) A szervező, valamint azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt, a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthatnak.
(4) * Tétek megtételére – ide nem értve a pénznyerő automatákat – a zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. A készpénz-helyettesítő zsetont tétként elfogadni, tétként elhelyezni tilos. A játékasztalnál vásárolt zseton ellenértékét – annak leszámolását követően – a készpénztartó dobozba azonnal be kell dobni, ideértve a készpénz-helyettesítő zsetont is.
(5) A szervező a játékkaszinóban az általa rendszeresített zsetonokat vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelése esetén lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.
(6) A szervező köteles tájékoztatni a játékosokat arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.
47. § (1) A kaszinójáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz, valamint a játékasztal és a teremjáték céljára szolgáló eszköz.
(2) Egy játékasztalon, illetve teremjáték céljára szolgáló eszközön egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható.
(3) Egy játékeszközön egyidejűleg csak egy pénznemben, illetve minimum és maximum téttel folyhat a játék.
48. § (1) A kaszinójátékok tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a játékkaszinóban alkalmazott – az 1. § (1) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, kocka, golyó).
(2) A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.
(3) A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a kaszinó erre feljogosított alkalmazottján kívül más nem férhet hozzá.
(4) Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell arra vonatkozóan, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve rajtuk azonosító jel nem található. E körülmények vizsgálatát a játék alkalmával a játékos is kérheti. ez esetben a játékeszközök további használatáról a játékkaszinó igazgatója (helyettese) dönt.
(5) A hiányos, sérült vagy megjelölt kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni, és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Ugyanígy kell eljárni az egyéb sérült vagy megjelölt kiegészítő játékeszközökkel is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalék csomagban, sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a sérült, megjelölt kiegészítő játékeszközök – legalább félévenként történő – selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.
49. § (1) A szervezőnek a nyitvatartási idő alatt gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről, nyitvatartási időn kívül pedig arról, hogy azokon játékot senki ne folytathasson.
(2) A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez vagy tokenekhez milyen értéket rendel. Kifizetés token, pénzérme vagy elektronikus zseton formájában a pénznyerő automatából, készpénzben a pénztáron keresztül a pénztárnál vagy a pénznyerő automatánál történhet.
(3) A pénznyerő automaták eredményeinek megállapítását havonta, a tárgyhó utolsó napját követő zárás után, de még a következő havi nyitás előtt el kell végezni. Az ennél rövidebb időszakonként végrehajtott zárás időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot legalább három nappal előtte, írásban értesíteni kell.
(4) Az eredmény megállapításakor a készpénztartókban lévő tokent és készpénzt le kell számolni, amelyet a pénztárból történt kifizetésekkel és az elektronikus zsetonok forgalmával korrigálni kell, és alapdotációval fel kell tölteni. Az így megállapított eredményt a számlálók alapján megállapított eredménnyel össze kell vetni. Ha az összevetés 1%-nál nagyobb eltérést mutat, ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A pénznyerő automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelező. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell.
50. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:
a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát,
b) a játékeszközök darabszámát, a pénznyerő automaták kivételével,
c) a borravaló elszámolási rendjének leírását,
d) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását,
e) a játékkaszinóban üzemelő pénztárak működési rendjének szabályait,
f) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását,
g) a játékkaszinó számítógépes beléptetőrendszerének leírását,
h) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását,
i) a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait.
(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:
a) a játéktervnek a játékosokat is érintő szabályait,
b) a nyitvatartási időt,
c) részletes tájékoztatást a 39. § (2) bekezdésében foglaltakról,
d) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét,
e) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát,
f) a privát termek látogatásának szabályait,
g) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait,
h) a borravaló elfogadásának szabályait,
i) a játékkaszinó által használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét,
j) a nyeremények átvételének rendjét,
k) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárásokat,
l) a játékkaszinóból történő kitiltásra okot adó súlyos szerződésszegés esetköreit és a kitiltás részletes eljárásrendjét,
m) a játékkaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének (átmeneti szüneteltetés) rendjét,
n) az igényérvényesítés rendjét,
o) a belépőkártya más személyre történő átruházásának tilalmát,
p) a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.
(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell
a) a tervezett árbevételt,
b) a tervezett költségeket,
c) a tervezett játékadó összegét.
(4) A szervező az Szjtv. 27/F. § (1) bekezdésének megfelelően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb folyamatosan harminc játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(5) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a játékkaszinóban tartani. A pénznyerő automata üzemeltetésből történő kivonását a szervező – a pénznyerő automata azonosító adatainak és a kivonás időpontjának megjelölésével – köteles öt nappal előtte írásban bejelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(6) A játékkaszinó a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(7) A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.
51. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni.
(2) Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. A több játékhelyes pénznyerő automata az elszámolás szempontjából egy játékhelynek minősül. Részletesen szabályozni kell
a) az asztalnyitás,
b) az asztalzárás,
c) a zsetonváltás,
d) a dotálás (pót-, plusz- és mínuszdotáció),
e) a pénznyerőautomata-feltöltés, -ürítés és
f) a jackpotkifizetés
rendjét.
(3) A szervező az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet.
(4) A videofelvételek megőrzésének és az elszámolási bizonylatok beküldésének idejét a szervezőnek úgy kell kialakítania, hogy az elszámolási bizonylatok beküldését követően legalább öt munkanap a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a beküldött bármely bizonylat tartalmának alátámasztására szolgáló videofelvétel megtekintésére. A játékkaszinóban történt rendkívüli eseményeket, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedéseket tartalmazó videofelvételeket és egyéb okiratokat a szervező legalább harminc napig köteles megőrizni.
(5) A játékkaszinóban folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó-, illetve zárózseton- és tokenleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát nyolc napon belül megküldeni.
A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a leltárfelvétel idejét, helyét,
b) a pénznyerő automata gyártási számát,
c) a feltöltött, illetve kivett tokenek darabszámát és összesítését,
d) a zsetonok címletenkénti darabszámát,
e) a zsetonok értékét,
f) a pénztáros és teremfelügyelő aláírását.
(6) A szervező köteles betartani az 50. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:
a) a bizonylatoknak előre sorszámozottaknak és szigorú számadásúaknak kell lenniük,
b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,
c) a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kaszinó nyitvatartási ideje alatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,
d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,
e) a bizonylatokon aláíróként szereplő alkalmazottak számát a szervező nem csökkentheti,
f) kitöltési hiba a hibás adat egyszeri áthúzásával és a helyes adat melléírásával javítható, amely hiba javítását a hiba javítója aláírásával igazolja,
g) nem javítható adatoknak minősülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell, és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítésről és annak okáról egyidejűleg, minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a rontott bizonylattal együtt az i) pontban foglalt határidőben kell megküldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz,
h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,
i) a bizonylatokat a tárgyhót követő hónap ötödik munkanapjáig a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz meg kell küldeni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát hazai és külföldi látogatói bontásban, valamint az adott hónap dropját.
(7) Minden olyan rendkívüli eseményről (pl. vis maior), amelyre nézve jogszabály vagy a játékkaszinó jóváhagyott játékterve előírásokat nem tartalmaz, a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni.
52. § (1) A fogadási hálózatban történő változtatást a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak
a) a fogadóiroda megnyitása esetén a megnyitást megelőző nyolcadik napig,
b) bezárás esetén legkésőbb a bezárás napjáig,
c) a fogadóiroda rendkívüli esemény miatti zárva tartását haladéktalanul
bejelenti.
(2) A szervezőt megilleti a fogadási ajánlat törlésének joga
a) a fogadási esemény megkezdése előtt vagy
b) a fogadási esemény megkezdése után, ha a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni.
(4) A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.
(5) Az egyes fogadások esetén a legmagasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.
(6) Nem köthető fogadás
a) kizárólag 18 év alattiak részvételével rendezett sporteseményre és
b) bármely, a fogadáson, illetve távszerencsejátékon kívüli szerencsejátékkal, valamint az Szjtv. hatálya alá tartozó, szerencsejátéknak nem minősülő játékkal, tevékenységgel összefüggő eseményre.
(7) Nem köthet fogadást a szerencsejáték-szervező fogadás szervezésében közvetlenül érintett alkalmazottja. Nem fogadhat továbbá olyan sporteseményre, amelyben érintett
a) a sportoló,
b) az edző, a tréner, a menedzser, az ügynök, a csapat személyzete, a csapat tisztviselője,
c) a sportrendezvényeken részt vevő vagy arra készülő versenyzőkkel dolgozó vagy őket kezelő orvosi vagy paramedikális személyzet, valamint a versenyzők felkészítésében részt vevő egyéb személy,
d) a sportrendezvényeket szervező és népszerűsítő szervezetek tulajdonosa, részvényese, vezető tisztségviselője vagy személyzetének tagja,
e) a bíró, a zsűritag és más akkreditált személy, a nemzetközi sportszervezet, illetve adott esetben a versenyt elismerő más illetékes sportszervezet vezető tisztségviselője és munkatársa, továbbá
f) az a)–e) pont szerinti személyek közeli hozzátartozója.
(8) A fogadásszervező nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel olyan sportklubban vagy sportrendezvény-szervezőben, amelynek a sportrendezvényére fogadást kínál.
(9) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megtagadja a fogadás játéktervének jóváhagyását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a játékterv szerinti fogadási ajánlat veszélyezteti a sportrendezvények tisztaságát.
(10) Az engedélyezett fogadásszervezés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a fogadásszervezőt, ha olyan információ kerül a birtokába, amely a sportrendezvény tiltott befolyásolására utal. Az információ alapján a szerencsejáték-szervező az információ súlyára és megalapozottságára is figyelemmel jogosult az érintett fogadási esemény felfüggesztésére vagy törlésére, amely tényről és annak részletes indokairól a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot köteles haladéktalanul tájékoztatni.
(11) A fogadásszervező félévente – a tárgyfélévet követő félévben február 28., illetve augusztus 31. napjáig – jelentést tesz a tárgyfélév tiltott befolyásolással érintettnek vélt azon sportrendezvényeiről, amelyekre fogadást tettek, valamint amelyekkel kapcsolatban a szerencsejáték-szervező a fogadási eseményt törölte vagy felfüggesztette. A jelentés személyes adatokat nem tartalmaz.
(12) A sportversenyen felmerülő szabályszegések miatt meghozott egyes játékvezetői döntésekre fogadási ajánlatot abban az esetben tehet a szervező, ha ugyanannak a sportversenynek a kimeneteleire is közölt fogadási ajánlatot. Nem kínálhat ilyen típusú fogadási lehetőségeket olyan versenysorozatok, bajnokságok, sportesemények vagy találkozók kapcsán, amelyek esetében fennáll a sporteredmény tiltott befolyásolásának kockázata, illetve amelyek potenciálisan nyilvánvaló módon befolyásolhatóak, vagy nem képviselnek jelentős sportértéket. A szervező a fogadással összefüggő visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében alkalmazandó intézkedéseket köteles a játéktervében rögzíteni.
53. § (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 2 millió forint. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.
(2) A fogadási ajánlat megtételekor a szervezőnek
a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény – szükség szerinti – felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől,
b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény – szükség szerinti – felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalnia kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre,
c) meg kell határoznia a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat.
(3) A szervezőnek fogadási ajánlatonként meg kell határoznia
a) az egységnyi fogadást,
b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet,
c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét,
d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét,
e) a fogadások megkötésére nyitva álló legkorábbi és legkésőbbi időpontot,
f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket,
g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját,
h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját,
i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat.
(4) Bukmékeri rendszerű fogadásban nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai közül a fogadási események nyereményszorzóinak meghatározására befolyással bíró személyek és ezek közeli hozzátartozói.
(5) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.
(6) Távszerencsejátéknak nem minősülő bukmékeri fogadás esetén, ha olyan megoldást vagy eljárást alkalmaz a szervező, amelyhez más szerencsejáték fajtában történő alkalmazás esetén auditálási kötelezettség alá eső rendszert vagy eszközt vesz igénybe, a szervezőnek rendelkeznie kell az igénybe vett rendszer vagy eszköz auditálására vonatkozó okiratokkal is.
(7) A játékosok számára meghirdetett nyereményszorzót tilos megváltoztatni véletlenszám-generátor igénybevételével szervezett fogadás esetén.
54. § (1) A ló- és agárversenyeken nem köthetnek fogadást
a) a szervező alkalmazottai,
b) a versenyben részt vevők (zsoké, hajtó, idomár),
c) a verseny lebonyolításában közvetlenül részt vevő személyek,
d) a Ló- és Agárversenyzést Felügyelő Bizottság és a versenyzsűri (versenyintézőség) tagjai, valamint
e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozói.
(2) A lóversenyfogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a szervező rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget, és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap.
(3) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.
55. § A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a szervező a jóváhagyott játéktervben szereplő fogadási formákat üzemeltetheti.
56. § (1) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervezőnek joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyereményszorzót állapítson meg.
(2) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervező a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadási formákat is alkalmazhatja.
57. § A szervező kombinált lóversenyfogadási formákat is üzemeltethet, melyek esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadási formák egymással összefüggésben vannak.
58. § A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás fogadási formáinak és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri és bukmékeri szabályzatok) tartalmazzák.
59. § (1) A játéktervnek tartalmaznia kell
a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén
1. az 53. § (2) bekezdésében foglaltakat,
2. az 53. § (3) bekezdés a) és d)–g) pontjában foglaltakat,
3. a tervezett fogadási ajánlatokat,
4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet,
5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve – szükség esetén – legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető,
6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját,
7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait,
8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját,
9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait,
10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek – szükség szerinti – felosztását az egyes nyerőosztályok között,
11. szükség szerint az egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához –, illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez – való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitva álló időtartamot is,
12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját – nyerőosztályonként – a nyertessé vált fogadások között,
13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását,
14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét,
15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját,
16. a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait, ha a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékhatártól való eltérés a nyeremények kifizetése miatt szükséges,
17. lóversenyfogadás esetén a fogadási formákat;
b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén
1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját,
2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra,
3. a fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét,
4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét,
5. az a) pont 14., 15. és 16. alpontjában foglaltakat.
(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell
a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,
b) a nyeremények átvételének szabályait,
c) az igényérvényesítés rendjét,
d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,
e) a szervező és a játékos közötti megállapodás módját,
f) a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.
(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell
a) a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt;
b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:
1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),
2. a játékadó összegét,
3. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,
4. a játékosok számára – a személyi jövedelemadóval csökkentett – kifizethető nyeremény összegét;
c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.
(4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell
a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot,
b) a fogadás megkötésének időpontját,
c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását,
d) a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját,
e) a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót,
f) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét, valamint
g) a fogadásban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (4) bekezdése szerinti tilalmat.
(5) A játékos számára a szervező internetes oldalán fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. Az értékesítőhelyen nyújtott fogadás esetében a játékos kérésére három munkanapon belül rendelkezésére kell bocsátani a teljes terjedelmű részvételi szabályzatot nyomtatott formában.
60. § (1) A fogadás szervezője az Szjtv.-ben meghatározottak szerint időközi elszámolást vagy végelszámolást készít, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz kell benyújtania. A fogadás szervezőjére a 11. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdését alkalmazni kell, azzal, hogy a sorsolásos játékon fogadást, sorsjegyen fogadószelvényt kell érteni.
(2) Az időszaki és végelszámolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén
1. a fogadásra jogosított feltett tétek összegét,
2. a visszafizetett téteket,
3. a nyereményalapot,
4. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget,
5. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket,
6. a meg nem nyert és az át nem vett nyereményeket, különös tekintettel az ezekből képződő elkülönített alapok és a halmozódás egyenlegére;
b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén
1. a fogadásra jogosított feltett téteket,
2. az alkalmazott nyereményszorzókat,
3. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket,
4. a visszafizetett téteket,
5. a tiszta játékbevételt,
6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót,
7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót.
(3) Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak.
(4) A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 11. § (7)–(9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
61. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kártyaterem üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 7. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A kártyaterem működésének felfüggesztése vagy bármely okból történő megszűnése esetén a működési engedélyt a felfüggesztéstől vagy a megszűnés időpontjától számított nyolc napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyatermet az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 15 évre engedélyezi.
(3) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.
(4) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a szakiskola,
d) a gimnázium, a szakközépiskola,
e) az alapfokú művészetoktatási intézmény,
f) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
g) a diákotthon és a kollégium.
(5) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.
(6) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.
(7) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a kártyaterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, egészségügyi intézmény, valamint játékkaszinó (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.
(8) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor – a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával – az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a kártyaterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a kártyaterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a kártyateremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a kártyaterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot – e rendelkezésnek megfelelő módon – a kártyaterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a kártyaterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a kártyateremnek több bejárata van, akkor a kártyateremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.
62. § (1) A szervező legalább egy teremvezetőt, egy pénztárost, valamint egy játékvezetőt köteles alkalmazni, akik (vagy helyetteseik) nyitvatartási időben folyamatosan kötelesek a kártyateremben rendelkezésre állni.
(2) Kártyateremben a teremvezetőnek és legalább egy játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben vagy játékkaszinóban szerzett legalább egyéves szakmai gyakorlattal.
(3) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 36. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat.
63. § (1) Kártyaterem kizárólag olyan épületben vagy helyiségben működhet, melynek kialakítása biztosítja, hogy a játék a közterületről, továbbá a kártyateremtől elkülönült más helyiségből ne legyen látható.
(2) A kártyaterem videorendszerének meg kell felelnie a (3)–(6) bekezdésben foglaltaknak.
(3) A videorendszerrel valamennyi, a kártyateremben folyó játéknak és a pénztárban folyó tevékenységnek, továbbá a kártyaasztalok nyitásának és zárásának, valamint az elszámolás folyamatának megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusukat úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.
(4) Olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel a rendkívüli események (pl. rendbontás), valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető.
(5) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a kártyaterem látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.
(6) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek.
(7) A kártyatermekre alkalmazni kell a 37. § (4) és (7) bekezdésében foglaltakat.
64. § (1) A kártyateremben játék kizárólag zsetonnal folytatható. Zseton kizárólag forintért váltható.
(2) A szervező belépődíjat nem állapíthat meg a látogatók részére.
(3) A kártyaterembe nem léphet be a 40. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti személy.
(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 39. § (1)–(2) bekezdését, 41. és 43. §-át, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.
65. § (1) A szervező a tiszta játékbevételt készpénzes lebonyolítás esetén minden játék után, legkésőbb a következő játék megkezdéséig köteles a kártyaasztalban kizárólag erre a célra fenntartott tartóban elhelyezni.
(2) A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni. A tartók kinyitására a játékidő végén a pénztáros, a kártyaterem vezetője vagy helyettese, valamint az érintett asztal játékvezetőjének jelenlétében kerülhet sor.
66. § (1) Kártyateremben borravaló elfogadása kizárólag a kártyaasztalnál és a pénztárnál történhet.
(2) A kártyaterem egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, vagy tanúsíthat erre utaló magatartást.
(3) A kártyaasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál készpénzként és zsetonként fogadható el a borravaló.
(4) A kártyaasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen, majd haladéktalanul a borravalótartókba kell helyezni.
(5) A borravalótartók biztonságos kezelésére a 65. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
67. § (1) Tétek megtételére zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. Zseton csak a pénztárban vásárolható.
(2) A nevezési díj több részletben történő teljesítésének minősül a további zsetonvásárlás lehetősége (rebuy, add on). A nevezési díj ez esetben sem haladhatja meg az Szjtv.-ben meghatározott összeget.
(3) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 46. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdését, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.
68. § (1) A kártyajáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára a mérésügyi jogszabályok alapján hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz (pl. kártyakeverő), valamint a kártyaasztal.
(2) Egy kártyaasztalon egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható, továbbá játék egyidejűleg csak egy minimum és maximum téttel folyhat.
69. § (1) A kártyajáték tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a kártyateremben alkalmazott – az 1. § (1) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, zseton).
(2) A kártyateremben kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.
(3) Eltérő zsetonokat kell alkalmazni a készpénzes és verseny rendszerű lebonyolítás esetén.
(4) A szervező az ellenőrök felszólítására bármely, a nyilvántartásában lévő kártyát köteles helyszíni vagy további ellenőrzés céljából átadni.
(5) Kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 48. § (1) és (3)–(5) bekezdését.
70. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:
a) a tervezett pókerjátékfajták és -típusok megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, továbbá a nyeremény és a szervezői jutalék kiszámításának módját,
b) a kártyaasztalok darabszámát, valamint
c) az 50. § (1) bekezdés c)–i) pontjában foglaltakat, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.
(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:
a) részletes tájékoztatást az Szjtv. 29/B. § (7)–(8) bekezdésében foglaltakról,
b) a kártyaterem által használt értékzsetonok leírását, a zsetonok kezelésének rendjét és
c) az 50. § (2) bekezdés a)–b), d)–e), g)–h), j)–k) és m)–p) pontjában foglaltakat, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.
(3) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a kártyateremben tartani.
(4) A kártyaterem köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani.
(5) A kártyaterem a kártyajátékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a kártyaasztalok közelében jól látható módon köteles elhelyezni. A kártyaasztalokon elhelyezett táblán kell feltüntetni továbbá az aktuális játék főbb jellemzőit (különösen a fajtát és típust, minimális és maximális téteket, nyereményfelosztás rendjét).
71. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolásokat a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni. A szervező a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó, a (2)–(4) bekezdésben, továbbá a 8–13. mellékletben foglalt előírásokat köteles betartani.
(2) Az elszámolást kártyaasztalonként, verseny rendszerű lebonyolítás esetén versenyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell az asztalnyitás és az asztalzárás rendjét.
(3) A kártyateremben folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó- és záró zsetonleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát a leltárfelvételt követő nyolc napon belül megküldeni. A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a leltárfelvétel idejét, helyét,
b) a zsetonok címletenkénti darabszámát,
c) a zsetonok értékét, továbbá
d) a pénztáros és teremvezető aláírását.
(4) A szervező köteles betartani a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletekkel kapcsolatos, mellékletként benyújtott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:
a) a bizonylatokat szigorú számadás alá kell vonni,
b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,
c) a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kártyaterem nyitvatartási ideje alatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,
d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,
e) hiba esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell, és új bizonylatot kell kiállítani,
f) a bizonylattömbben kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell,
g) a bizonylat érvénytelenítésének okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a rontott bizonylattal együtt a kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz,
h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,
i) az elszámolási bizonylatok első példányát havonta kétszer, legkésőbb a hónap tizenötödik, valamint adatszolgáltatással együtt a hónap utolsó napját követő ötödik munkanapig kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.
(5) A (4) bekezdés i) pontja szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát, valamint a kártyaterem havi tiszta játékbevételét, játékadóalapját és játékadó-fizetési kötelezettségét.
(6) A szervező köteles a rendkívüli eseményekről a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni, egyúttal az eseményeket és az alkalmazott intézkedéseket tartalmazó okiratokat a videofelvételek megőrzésére vonatkozóan meghatározott ideig megőrizni.
(7) A szervező az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet. A szervező nem köteles az elszámolást a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni, ha az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltet.
72. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a 6. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásbavételi igazolást állít ki a kérelmező részére.
(2) A nyilvántartásbavételi igazolást a játékautomata üzemeltetője köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásbavételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető, illetve nem helyezhető el közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.
(3) Az Szjtv. szerinti hitelesítési bizonyítványra és a játékautomata típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 3. § (2)–(3) bekezdését, (4) bekezdés c) pontját, valamint a 4. § (1) és (3) bekezdését és az 1. melléklet III. fejezetét, továbbá az Szjtv. 1/B. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A mérésügyi szerv hitelesíti vagy újrahitelesíti azt a játékautomatát, amely
a) olyan, a befizetett készpénz vagy érmehelyettesítő eszköz összegét nem törölhető módon tároló elektromechanikus vagy mechanikus számlálóval rendelkezik, amely a befizetett készpénz vagy érmehelyettesítő eszköz összegét nem törölhető módon tárolja, valamint
b) típusvizsgálata megtörtént, és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkezik.
(5) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány tartalmazza
a) a hitelesítést kérelmező megnevezését,
b) a játékautomata gyártási számát,
c) a játékautomata gyártási időpontját,
d) a játékautomata gyártójának megnevezését,
e) a játékautomata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzését,
f) a játékautomatával játszható játék nevét,
g) a játékautomata üzemeltetésére vonatkozó adatokat,
h) a játékautomata mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésükkor leolvasott állását,
i) a játékautomata játékhelyeinek számát,
j) a függőhuzalos biztosítások darabszámát és
k) a játékautomata hitelesítési vizsgálatának összegzését.
(6) A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül megjelöli
a) a játékautomata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,
b) a játékautomata típusát,
c) a játékautomata gyártási évét,
d) a játékautomata gyártási számát,
e) a játékautomatával játszható játék nevét,
f) a játékhelyek számát,
g) egy számlálólépés forintértékét,
h) a levonóképes bélyegek sorszámát,
i) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét,
j) a játékjog szerzésének módját és
k) a tanúsító jelek számát.
(7) A szervező az általa üzemeltetett, közterületen vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak közterületről vagy a közönség számára nyitva álló épületből vagy helyiségből történő elszállításáról.
73. § (1) Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény másolatával, átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) másolatával kell igazolni. Az igazoláskor a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak bemutatni a készpénzbefizetés tényét igazoló szelvény eredeti példányát, valamint az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító eredeti igazolást (számlakivonatot).
(2) *
74–75. § *
76. § E rendelet alkalmazásában
1. *
2. sorozat: a kaparós sorsjegy vonatkozásában az a – megkülönböztető jelzéssel ellátott – legkisebb sorsjegymennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával;
3. halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált;
4. kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül egyesek nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen;
5. * közös játékosi egyenleg: többfajta szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező által a játékos részére az érintett szerencsejátékokkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából vezetett játékosi egyenleg;
6. *
7. *
8. játéknap: a játékkaszinó-egység nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak;
9. drop: a kaszinóban készpénzért vagy készpénzzsetonért vásárolt értékzsetonok értékeinek összege;
10. * játékasztal: az a különböző kártya-, kocka- és rulett-típusú játékok lebonyolítására alkalmas játékeszköz, ahol a játék menetét a szervező személyzete irányítja – ideértve a játékasztalhoz közvetlenül kapcsolódó, a játékasztal részét képező játékhely-bővítő rendszert is –, azzal, hogy a dupla (pillangós) rulett, továbbá a fordítós asztal két asztalnak minősül;
11. teremjáték: játékasztal és pénznyerő automata üzemelésének nem minősülő kaszinójáték;
12. * alapdotáció: a szervező pénztára által az egyes játékasztalok, pénznyerő automaták kinyitásához biztosított zsetonállomány címletek, darabszám és érték szerinti meghatározása;
13. próbajáték: a helyszíni ellenőrzés azon formája, amelynek keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogszabályban előírt feladatainak ellátása érdekében vesz részt a szerencsejátékban, továbbá a mérésügyi szerv által a hitelesítési engedélyezés során lefolytatott vizsgálat és a pénznyerő automata szervizelése, javítása során a mérésügyi szerv jelenlétében lefolytatott vizsgálat;
14. hiteles naplózás: távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezése esetén az adatok olyan rögzítése, amely alapján minden kétséget kizáróan megállapítható annak előállítója, az előállító és az adat közötti kapcsolat, és az a tény, hogy az adat az előállítás óta változatlan maradt;
15. * zseton: értékzseton, színzseton, elektronikus zseton (ticket), készpénz-helyettesítő zseton, valamint az Szjtv.-ben meghatározott zsetonfajták;
16. auditálási okirat: megfelelőségértékelésre jogosult személy által készített, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kiállított tanúsítvány, amelynek tartalmáért a kiállítója szakmai és anyagi felelősséget vállal, és amely tartalmazza, hogy a kiállítója által, előre meghatározott módszertan alapján végzett vizsgálat és értékelés szerint a szerencsejáték-szervező által a szerencsejáték-szervezéshez alkalmazni kívánt műszaki-informatikai rendszer vagy műszaki megoldás, és azok működésének szabályozása mennyiben biztosítja a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges feltételeket, továbbá amelynek mellékletét képezik a vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeknek való megfelelőségről készített jelentések, a vizsgálatot igazoló informatikai tesztelési dokumentumok, az informatikai rendszer rendszerdokumentációja és felhasználói leírása, a vizsgálat során felhasznált hitelesítési, vagy más szervezet által kiállított auditálási okiratok, amelyek alapján az auditálási okirat készült;
17. * készpénz-helyettesítő zseton: kizárólag a pénztárban váltható zseton, amely az asztali zsetonvásárlások és az asztal eredményének elszámolása során készpénzként viselkedik;
18. * recepció: a játékkaszinóban és a kártyateremben a játékosok fogadására kialakított terület, ahol a játékosok nyilvántartásba vétele, valamint beléptetése történik;
19. * pénztár: a játékkaszinóban és a kártyateremben a pénzügyi tranzakciók végrehajtására kialakított terület, ahol a zsetonok vásárlása, visszaváltása és azok nyilvántartása, tárolása történik;
20. * árva: a játékkaszinóban használt, gazdátlan játékeszköz.
77. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.
78. § (1) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 12/2021. (VII. 30.) NVTNM rendelet hatálybalépését megelőzően már engedélyezett sorsjegysorozat tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékterv-módosítás jóváhagyásával engedélyezheti, hogy a szervező a nyeremény kifizetés helyét és idejét a részvételi szabályzatban a sorsjegyen feltüntetett tájékoztatástól eltérően szabályozza, ha egyes értékesítőhelyeken a nyeremény kifizetése kizárt vagy nem biztosított. A játékosok nyeremény-kifizetéssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatása ezeken a sorsjegyértékesítő-helyszíneken a sorsjegy értékesítése során jól látható hirdetményben és a szerencsejáték-szervező honlapján elérhető részvételi szabályzatban is kötelező.
(2) Az (1) bekezdés szerinti játékterv-módosítás iránti kérelem elbírálása során a 13. § (8) és (9) bekezdésében foglaltak is alkalmazandóak.
(3) * Az egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról szóló 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek hatályát – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az R1. hatálybalépése nem érinti.
(4) * E rendeletnek az R1.-gyel megállapított 16/B. § (3) bekezdését és 16/E. §-át az R1. hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján távszerencsejátékot szervezőre is alkalmazni kell, azzal, hogy a 16/B. § (3) bekezdése szerinti, a nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékére vonatkozó feltételt az R1. hatálybalépését követő hatvanadik napig kell teljesítenie és a 16/E. § szerinti játékosvédelmi cselekvési tervet első alkalommal a 2023. évre vonatkozóan 2023. február 28. napjáig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldenie.
79. § * E rendeletnek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet módosításáról szóló 14/2023. (VII. 27.) SZTFH rendelettel megállapított 2/A. §-a, 13. § (3), (10) és (11) bekezdése, 16/F. §-a, 22. § (1) bekezdése, 22. § (2) és (4) bekezdése, 25. § (1)–(4), (6) és (7) bekezdése, 26. § (2) és (3) bekezdése, 29. § (3) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 76. § 5. pontja és 2. melléklet C) pont 1. alpontja tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
I. A pénznyerő automata típusvizsgálata esetén:
1. Azonosítás:
a) a pénznyerő automata megnevezése,
b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai,
c) gyártási év, hó, nap,
d) gyártási szám,
e) kezelési utasítás,
f) az automata műszaki leírása.
2. Üzemképesség ellenőrzése:
A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján.
3. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatánál):
a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése,
b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai,
c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján.
4. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál – a gyártó által biztosított berendezéssel – a játékprogram vizsgálata.
5. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata:
a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,
b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,
c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata,
d) a számlálók manipulálhatóságának vizsgálata.
6. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:
a) az elfogadható érmetípusok,
b) a pénzosztályozás módja,
c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése,
d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése.
7. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:
a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,
b) feliratok vizsgálata,
c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk,
d) esztétikai vizsgálatok.
8. A hitelesítés tanúsíthatóságának vizsgálata:
A pénznyerő automatán elhelyezhető tanúsító jelek (a pénznyerő automatán folytatott játékot befolyásoló szerkezeti elemen elhelyezett tanúsító jel, mint az öntapadó matrica, plomba, egyéb) más tanúsító jelek megbontása nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása.
9. Egyéb részegységek (adatgyűjtő, jackpot vezérlőegység stb.) típusvizsgálata:
a) a részegység működésének vizsgálata,
b) a pénznyerő automata működésére gyakorolt hatás vizsgálata.
10. Vezérlőegység (a játékprogramot tartalmazó elektronikai egység) vizsgálata:
a) manipulálhatóság elleni védelem (pl. csatlakozófelületek, lezárhatóság),
b) program(ok) megfelelő ellenőrizhetősége, programhordozó(k) írásvédettsége,
c) a vezérlőegység nyomtatott áramköri lapjában (a továbbiakban: alaplap) az átkötések nem megengedhetőek, ezek vizsgálata.
II. A pénznyerő automata hitelesítése esetén:
1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése.
2. Üzemképesség ellenőrzése.
3. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése.
4. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése.
5. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése.
6. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása.
7. A részegységek típusazonossága és megfelelősége.
8. A vezérlőegység alaplapján az átkötési tilalom ellenőrzése.
III. A játékautomata típusvizsgálata és hitelesítése
A típusvizsgálat a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki. A hitelesítés az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki.
1. A szervezőnek az általános és biztonsági követelmények körében az alábbi szabályzatokkal és dokumentációval kell rendelkeznie:
a) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerre vonatkozó teljes körű – minden egyes elemre kiterjedő – rendszerleírással, üzemeltetési dokumentációval, valamint informatikai biztonsági szabályzattal és kapcsolódó szabályozásokkal,
b) üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási tervvel,
c) üzleti szabályzattal, amelyben meg kell határozni műszaki-informatikai rendszer, illetve egyes elemei működéséért felelős adatgazda, adatfeldolgozó, üzemeltető személyét, továbbá a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban résztvevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,
d) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték részletes specifikációjával és teljes körű dokumentációjával az engedélyezett valamennyi játéktípusra vonatkozóan,
e) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerhez való helyszíni és távoli hozzáféréssel kapcsolatosan a hozzáférésre jogosult személyekről vezetett nyilvántartással,
f) változáskezelési szabályzattal,
g) mentési eljárásrenddel.
2. A szervezőnek rendelkeznie kell a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben tárolt adatokról olyan biztonsági másolattal, amely nem várt esemény esetén lehetővé teszi az adatok teljes körű helyreállítását. A biztonsági mentést automatikusan, naponta legalább egyszer el kell végezni. A szervező köteles a biztonsági másolattal kapcsolatos olyan módszert kialakítani, mely a biztonsági másolat utólagos észrevehetetlen módosításának lehetőségét kizárja.
3. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerhez és a biztonsági másolatokhoz való hozzáférésről készített nyilvántartást hat évig meg kell őrizni.
4. A szervezőnek a rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel kell rendelkezni.
5. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kezelt adatokhoz kapcsolódó valamennyi folyamat során az adatok biztonsága, illetéktelen beavatkozással szembeni védelme, sértetlensége, teljessége és tárolása biztosítva legyen. A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy hiba esetén megvédje a kapcsolódó adatok integritását.
6. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben kezelt adatok tárolására olyan rendszert kell kialakítani – különösen biztonsági napló, illetve rendszer adatbázis alkalmazásával – amely egyértelmű információt szolgáltat az események, valamint azok rögzítésének pontos dátumáról és időpontjáról olyan módon, hogy az események, illetve azok rögzítésének időrendi sorrendje meghatározható legyen.
7. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell a naplók biztonságos, adatvesztés nélküli archiválását. Az archiválás során ki kell zárni az utólagos módosítás lehetőségét.
8. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező távszerencsejáték és az online kaszinójáték tervezésére, beszerzésére, megvalósítására (fejlesztésére, testre szabására, paraméterezésére, telepítésére) és felülvizsgálatára kiterjedő minőségirányítási- és biztonságirányítási rendszerrel kell alátámasztani az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését.
9. A szervező köteles a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer megfelelő és biztonságos működése érdekében belső ellenőrzési rendszert kialakítani (különösen CobIT, ISO/IEC 13335, ISO 27001). A belső ellenőrzési rendszernek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a szervező, annak vezetői és az arra kijelölt alkalmazottai által végzett ellenőrzések menetét,
b) a szúrópróbaszerű belső ellenőrzések kialakításának rendszerét,
c) a belső ellenőrzések dokumentálásának módját,
d) a belső ellenőrzés során észlelt hibák, esetleges jogsértések kezelését, jegyzőkönyvbe vételét, valamint azonnali jelentését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére,
e) az alkalmazottak megfelelő képzési, oktatási rendszerét.
10. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy
a) a rendszerben kezelt adatotokat csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg,
b) a rendszerben kezelt adatok tartalma és tulajdonságai a jogszabályban foglaltaknak és az audit során dokumentált tartalomnak és tulajdonságoknak megfeleljenek,
c) a biztonságos, sérthetetlen és titkos kommunikáció előírása a játékos által használt informatikai rendszer és a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer közötti, illetve a biztonsági másolat és a távszerencsejáték vagy az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer közötti kommunikációra, valamint a küldő és a fogadó hitelesítő algoritmusok használatával küldött információkra is érvényesüljön.
11. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi kritikus eseményének hiteles naplózására, és biztosítania kell az illetéktelen módosításokkal, hálózatalapú támadásokkal (különösen vírusok, programférgek, betörési kísérletek) szembeni védelmet.
1. Az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti, Magyarország területén található szervert korlátozott hozzáférésű, biztonságos területen kell elhelyezni (a továbbiakban: szerverterem) és a szerver kialakítása során 24 órás épületfelügyeleti rendszert kell biztosítani.
2. Az Szjtv. 37. § 28. pontja szerinti szerver (a továbbiakban: szerver) kialakítása során szünetmentes tápellátást, működésfolytonosságot, rendelkezésre állást biztosító, és az illetéktelen személyek hozzáférését megakadályozó felépítést kell kialakítani.
3. A szerverterembe kizárólag az engedélyezés során előzetesen írásban bejelentett személyek léphetnek be. A belépésről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a belépő személyazonosító adatait, a belépés és távozás idejét és a belépés célját.
4. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrzés céljából a szerverterembe felügyelettel és naplózott módon bármikor beléphet, a szerver működtetőjének biztosítania kell, hogy a szerver és a szerverterem ellenőrzése bármikor akadálymentesen megtörténhessen a géptermi beléptetés szabályainak megfelelően.
5. A szervert tartalék szerverrel kell ellátni, amely a szerver szoftver, vagy hardveregységeinek meghibásodása esetén azonnal rendelkezésre áll és automatikusan, adatvesztés nélkül folytatja a szerver működését. A szerverre alkalmazandó előírások a tartalék szerverre is megfelelően irányadóak.
6. A szervert úgy kell kialakítani, hogy az hiba esetén megvédje a kapcsolódó adatok integritását. Az ellenőrzési naplókat, a rendszer adatbázisokat és minden más kapcsolódó adatot védett módon, a rendszer biztonságára vagy felhasználóira illetéktelen beavatkozás esetén kockázatot jelentő adatokat – különösen a felhasználói jelszót – titkosítva kell tárolni. A biztonsági mentést legalább naponta egyszer automatikusan el kell végezni.
7. A szerver különösen az alábbi tételeket naplózza, vagy naprakész adatokkal dokumentálja:
a) a kezdeti beállításokat és a változásokat,
b) a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer működésével kapcsolatos, rendszerszintű eseményeket (különösen: archiválások, mentések, rendszer szintű frissítések, játék szintű frissítések),
c) a lejátszott játékokkal kapcsolatos összes lényeges információt, ideértve a befizetéseket, tét és nyeremény adatokat, bónusz játékokat, a nyerőkombinációt, a nyeremény-kifizetést, pénzügyi tranzakciókat,
d) a küldő és a cél állomás egyedi azonosíthatóságához szükséges adatokat (különösen IP címet, MAC címet, Port számát),
e) az elvégzett lekérdezéseket, ellenőrzéseket, adatszolgáltatásokat,
f) felhasználói belépéseket és kilépéseket,
g) az összes sikeres és sikertelen kapcsolódási kísérletet és eseményt,
h) távoli hozzáféréseket,
i) biztonsági incidenseket,
j) minden olyan eseményt, amely indokoltan azt jelzi, hogy a rendszer nem az elvárásoknak megfelelően működik (különösen memóriahiba, öndiagnosztikai probléma esetén).
8. A tartalék szervernek a 7. pont b) és c) alpontjában felsorolt adatokat teljes körűen tartalmaznia kell.
9. A naplónak tartalmaznia kell az esemény megnevezését, dátumát, idejét másodperc pontossággal és az eseményt egyértelműen azonosító minden egyéb információt. A naplóban minden egyes eseményt másodpercalapú hiteles digitális aláírással kell tárolni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetőjének biztosítania kell az ellenőrző hatóságok számára a naplókhoz történő hozzáférést.
10. Az eredményként kapott naplók utólagos módosításának lehetőségét ki kell zárni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek biztosítania kell a naplók biztonságos, adatvesztés nélküli archiválását. Az archiválás során ki kell zárni az utólagos módosítás lehetőségét.
11. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszerben helyi redundáns időszervernek kell működnie, amelynek két független szabványos időforráshoz kell szinkronizálnia. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek a két független időforrás legalább egyikével internetkapcsolat nélkül is tudnia kell szinkronizálni. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer minden elemének a helyi időszerverhez szinkronizált idővel kell rendelkeznie.
12. A szerveren az alábbi célokból lehet hozzáférési jogosultságokat kialakítani:
a) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetője jogosult távoli hozzáféréssel, jelszavas védelemmel és naplózással az adatbázisból a pénzügyi adatok és játékprogramok konfigurációs adatainak lekérdezésére,
b) a szerver működtetője jogosult a szerveren elhelyezett öndiagnosztikai programok futtatására, a szerver állapotára vonatkozó adatok lekérdezésre, tűzfal és vírusvédelem más jogosultsági szinthez nem tartozó beállításainak elvégzésére.
13. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság akadálymentes hozzáférését és az adatok biztonságát garantáló szoftvert a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetőjének kell biztosítania.
14. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező valamennyi szervert olyan folyamatos üzemű felügyeleti rendszerrel kell monitorozni, amely képes minden kritikus interfész elem monitorozására. A felügyeleti rendszernek képesnek kell lennie eredményesen értesíteni a rendszeradminisztrátort az adott állapotról, illetve riasztást kell küldenie a működtetőnek a normális értékektől való eltérés esetén.
15. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek bármilyen kommunikációs hiba esetén azonnal értesítenie kell a működtetőt a hibásan működő részegységről, a rendszer minden egyes kritikus interfész eleméről jelentenie kell az öndiagnosztikai eljárás eredményeit.
16. A szervernek a játékfunkciókat futtató vezérlőprogramjait hiteles digitális időbélyeggel kell ellátni, amely integritása naponta legalább egy alkalommal automatikus öndiagnosztikai eljárással ellenőrzésre kerül. Integritási hiba észlelése esetén az adott program, vagy programrészlet nem futtatható. A rendszernek automatikusan naplóznia kell a sikertelen hitelesítés dátumát, idejét és eredményét.
17. A szerver és a tartalék szerver között a biztonságos kommunikáció érdekében a használt protokollnak titkosítással, hibaérzékelő és helyreállító mechanizmusokkal kell rendelkezniük, ami kellő védettséget biztosít a manipulálás ellen. A kapcsolat megszakadása és újrafelvétele nem járhat adatvesztéssel.
18. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek a hálózati kapcsolat bármilyen okból – különösen áramszünet miatt – történő megszakadását követően biztosítania kell a játékos és a szervező közötti elszámolás lehetőségét.
19. A szervert megfelelő fizikai és logikai behatolás elleni védelemmel – különösen vírusvédelemmel és tűzfallal – kell ellátni a jogosulatlan hozzáférések megakadályozása céljából.
20. A tűzfal alkalmazásnak eseménynaplót kell vezetnie, és az eseménynapló tárolására szolgáló háttértároló eszköz telítődését követően le kell tiltania minden kommunikációt, és hibaeseményt kell generálnia.
21. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kivételével távoli hozzáférés kizárólag a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer távszerencsejáték vagy az online kaszinójáték szolgáltatást a játékosok felé biztosító részével valósítható meg olyan módszerrel, amely biztonságos kliensoldali, minősített hardveregységben tárolt kulcs segítségével, zárt csatornán összekapcsolja a rendszert és a hozzáférést kérőt. Nem számít távoli hozzáférésnek a zárt, dedikált kommunikációs csatornán keresztül megvalósuló hozzáférés. Ennek a biztonságos kapcsolatnak egyedileg be kell azonosítania a hozzáférést kérő távoli felhasználót és annak munkaállomását.
22. A távoli hozzáférés és a működtetői operátori tevékenység munkafolyamatát automatikusan kell rögzíteni, amelyről megváltoztathatatlan eseménynaplót kell vezetnie, amely leírja az összes távoli hozzáférési információt, így különösen a belépési azonosítót, dátumot és időpontot, a végzett tevékenységet és a kapcsolat időtartamát. Lehetőséget kell biztosítani az elvégzett tevékenységek utólagos ellenőrzésére a megfelelő hardverkulccsal vagy azzal egyenértékű biztonsági szintű technológiával azonosított kiemelt felhasználók és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére. Az auditáló berendezésnek biztosítania kell az egyes események gyors kikereshetőségét. Ha jogosulatlan hozzáférési kísérlet érkezik, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek automatikus értesítést kell küldenie a rendszer működtetőjének.
23. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer részét képező valamennyi engedélyezett játékprogramban a véletlenszerűség teljesülését a játék során biztosítani kell. A véletlenszerűen létrehozott adatoknak az algoritmus, illetve a generátor aktuális állapotának ismerete hiányában előre nem láthatónak és előre meg nem határozhatónak kell lenni. A létrehozott, illetve kiválasztott adatok nem lehetnek rekonstruálhatók. Az adatok kiválasztási, létrehozási módszerének lineárisnak kell lennie, a kiszámíthatóságot ki kell zárni. A játék kimenetelét, illetve az eredmények értelmezési módszerét a véletlenszám-generátor által létrehozott numerikus értéken kívüli egyéb tényező vagy körülmény nem befolyásolhatja.
1. * Távoli hozzáférés keretében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére legalább a 4. mellékletben felsorolt adatokhoz való hozzáférést kell biztosítani. Közös játékosi egyenleg vezetése esetén a 4. melléklet I. pont b)–f) alpontjában megjelölt adatokhoz való hozzáférést az érintett közös játékosi egyenlegre vonatkoztatva kell biztosítani.
2. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszernek olyan szolgáltatást kell nyújtania, amely a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére naplózott távoli hozzáférésen keresztül lehetőséget biztosít a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditált elemei változatlanságának ellenőrzésére.
3. A távoli hozzáférés keretében lehetővé kell tenni az adatok olvasását, kimásolását, az adatok egészéről vagy egy részéről elektronikus másolat készítését és ezek biztonságos továbbítását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.
4. A szerveren az alábbi célokból hozzáférési jogosultságokat kell kialakítani:
a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult bármikor a helyszínen, vagy távoli hozzáféréssel a szerveren található adat, ellenőrzési napló, megtekintésére, lekérdezésére, ellenőrzésére. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok, ellenőrzési naplók, olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.
b) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult a távoli hozzáféréssel megtekintett adatokat a szervező által biztosított adatexportálási megoldással ellenőrzési célból felhasználni.
c) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működtetője jogosult távoli hozzáféréssel, jelszavas védelemmel és naplózással a kialakított távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer üzemeltetésére.
1. Ha a játékügyletet vagy a játékosi egyenleget érintő jelentős hibaesemény következik be, a szervező köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul a hiba elhárítását megtenni. A hiba megszűnéséig a szervező köteles megakadályozni, hogy a játékosok játékügyleteket, valamint a játékosi egyenleget érintő tranzakciókat kezdeményezzenek, illetve teljesítsenek.
2. A szervező az 1. pont szerinti hibaeseményről köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot a hibaesemény észlelését és megszüntetését követően is haladéktalanul értesíteni.
1. Okiratok
1.1. az EGT-állami gazdasági társaság létesítő okirata és annak hiteles fordítása,
1.2. a 16/D. § (1) bekezdése szerinti képviseleti jogosultságot keletkeztető, közokiratba foglalt meghatalmazás vagy azzal egyenértékű külföldi okirat, és annak hiteles fordítása,
1.3. a 16/D. § (2) bekezdés c) pontja szerinti végzettséget igazoló okirat hiteles másolata vagy azzal egyenértékű külföldi okirat és annak hiteles fordítása,
1.4. a 16/D. § (2) bekezdés e) pontja szerinti feltételt igazoló hatósági bizonyítvány.
2. Adatok
2.1. képviselőre vonatkozóan:
2.1.1. neve és születési neve,
2.1.2. születési helye és ideje,
2.1.3. anyja születési neve,
2.1.4. lakóhelye;
2.2. EGT-állami gazdasági társaságra vonatkozóan:
2.2.1. megnevezése,
2.2.2. adószáma,
2.2.3. székhelye.
1. Okirat
1.1. a 16/D. § (1) bekezdése szerinti képviseleti jogosultságot megszüntető, közokiratba foglalt jognyilatkozat vagy azzal egyenértékű külföldi okirat és annak hiteles fordítása.
2. Adatok
2.1. képviselőre vonatkozóan:
2.1.1. neve és születési neve,
2.1.2. születési helye és ideje,
2.1.3. anyja születési neve,
2.1.4. lakóhelye;
2.2. EGT-állami gazdasági társaságra vonatkozóan:
2.2.1. megnevezése,
2.2.2. adószáma,
2.2.3. székhelye.
1. A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendeletben foglaltak végrehajtását szolgáló szervezői intézkedések: a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatási kötelezettség végrehajtása.
2. A túlzott mértékű és patológiás szerencsejáték kialakulásának megelőzése érdekében a végrehajtás keretében meghatározott legfontosabb stratégiai célok, azok szervező általi érvényesítése.
3. A túlzott mértékű szerencsejáték káros hatásainak megelőzésében közreműködő foglalkoztatottak, egyéb érintettek számára a szervező által biztosított képzések, ismeretterjesztő kampányok, egyéb rendezvények.
4. A kóros játékszenvedéllyel élő személyek pszichiátriai ellátását biztosító szolgáltatók, a problémás játékkal és kóros játékszenvedéllyel élő személyek részére közösségi ellátásokat nyújtó szolgáltatók, a játékosok védelmével vagy a szerencsejáték káros hatásainak megelőzésével, csökkentésével foglalkozó civil szervezet tevékenységének szervező általi támogatása.
5. A felelős játékszervezés elve érvényesülésének, a játékosvédelmi intézkedések gyakorlati alkalmazásának továbbfejlesztési lehetőségei.
I. Valamennyi játéktípus tekintetében az alábbi összesített adatok:
a) az adatszolgáltatással érintett időszak utolsó napján a játékosi egyenlegek kumulált összege,
b) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi befizetések összege,
c) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenlegen jóváírt egyéb összegek (kézi korrekció),
d) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenleget terhelő egyéb összegek (kézi korrekció),
e) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, beleértve azon téteket, amelyeket a szervező utóbb visszafizetett a játékos részére,
f) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosi egyenlegre visszafizetett tétek összege,
g) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,
h) online kaszinójáték esetén a bónuszból átkonvertált, kifizetésre alkalmas jóváírások összege,
i) a szervező által a játékosoknak nyújtott bónuszok összege,
j) az adatszolgáltatással érintett időszakban a játékosok igényelt kifizetésének összege,
k) az adatszolgáltatással érintett időszak utolsó napján regisztrált játékosok száma,
l) az adatszolgáltatással érintett időszakban az új regisztrációk száma,
m) az adatszolgáltatással érintett időszakban az igazoló ellenőrzés alapján elutasított regisztrációk száma,
n) az adatszolgáltatással érintett időszakban megszüntetett játékosi egyenlegek száma.
II. Minden játéktípus tekintetében, játéktípusonként kimutatva és az alábbi megosztás szerint elkülönítve szükséges adatok:
A) Adott játéktípuson belül azon játékfajták esetében, amelyeknél a tiszta játékbevételt a felhelyezett tétek és az elért nyeremények különbözete által kell meghatározni:
a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege,
b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,
c) az adatszolgáltatási időszakban elért tiszta játékbevétel összege.
B) Adott játéktípuson belül azon játékfajták esetében, amelyeknél a tiszta játékbevételt a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok által kell meghatározni:
a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege,
b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege,
c) az adatszolgáltatási időszakban elért tiszta játékbevétel értéke.
III. Fogadás esetén szükséges adatok:
a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a szervező kockázat viselése nélkül szervezett játékban (totalizatőri) és szervező kockázat viselése mellett szervezett játékban (bukmékeri) felhelyezett tétek összegét,
b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás körében elért nyeremények összegét,
c) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.
IV. Kártyajáték esetén szükséges adatok:
a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kártyajátékok körében felhelyezett tétek összegét,
b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kártyajátékok körében elért nyeremények összege,
c) a kártyajáték játéktípus alá tartozó adott kártyajátékban a játékosok által felhelyezett tétek összege,
d) a kártyajáték játéktípus alá tartozó adott kártyajátékban a játékosok által elért nyeremények összege,
e) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.
V. Kaszinójáték esetén szükséges adatok
a) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által felhelyezett tétek összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kaszinójáték körében felhelyezett tétek összegét,
b) az adatszolgáltatási időszakban a játékosok által elért nyeremények összege, melynél külön kell kimutatni a totalizatőri és bukmékeri rendszerű kaszinójáték körében elért nyeremények összege,
c) a kaszinójáték játéktípus alá tartozó adott kaszinójátékban a játékosok által felhelyezett tétek összege,
d) a kaszinójáték játéktípus alá tartozó adott kaszinójátékban a játékosok által elért nyeremények összege,
e) az adatszolgáltatási időszakban a játékban részt vevő játékosok száma.
I. Játékosi egyenleggel kapcsolatos adatok a játéktípustól függetlenül:
a) játékosi azonosító adat (pl. felhasználói név, alkalmazott azonosító),
b) a játékosi egyenleget növelő tételek, valamint ezek jogcíme és mértéke óra, perc és másodperc pontossággal,
c) a játékosi egyenleget csökkentő tételek, valamint ezek jogcíme és mértéke óra, perc és másodperc pontossággal,
d) a játékosi egyenleg összege adott időpontra vonatkozóan,
e) az összes játékosi egyenleget növelő tételek összege jogcímfajtánként adott időszakra vonatkozóan,
f) az összes játékosi egyenleget csökkentő tételek összege jogcímfajtánként adott időszakra vonatkozóan,
g) a játékosok által távszerencsejátékban összes felhelyezett tétek összege adott időszakra vonatkozóan,
h) a játékosok által távszerencsejátékban elért összes nyeremény összege adott időszakra vonatkozóan.
II. Fogadás esetén:
1. Fogadási eseménnyel kapcsolatosan
a) annak megnevezése, azonosítója,
b) a fogadási esemény kezdő időpontja óra és perc pontossággal,
c) a fogadás lezárásának időpontja (a tétek felhelyezésére rendelkezésre álló időtartam vége óra, perc és másodperc pontossággal),
d) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a fogadási esemény meghirdetése és lezárása között alkalmazott nyereményszorzó,
e) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a fogadási ajánlat kombinálási lehetősége,
f) a felhelyezett tétek összege,
g) a bekövetkezett kimeneteleinek végeredménye,
h) az elért nyeremények értéke.
2. A fogadási eseményben részt vevő játékossal kapcsolatosan
a) a játékos azonosítója,
b) a fogadási esemény kimenetelére felhelyezett tét összege, óra, perc és másodperc pontossággal,
c) a játékos által elért nyeremény összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.
III. Kártyajáték esetén
1. Leosztásokkal kapcsolatban:
a) a kártyajáték elnevezése, típusa, azonosítója, verziószáma,
b) a leosztás azonosítója,
c) a leosztás lebonyolításának időtartama,
d) a leosztás során felhelyezett tétek összege,
e) a nyerés feltételei (nyertes kombináció, lap stb.),
f) a leosztásban elért nyeremények összege.
2. A leosztásokban résztvevőkkel kapcsolatban:
a) a leosztásban részvevő játékos azonosítója,
b) a leosztásban az adott játékos által felhelyezett tétek összege, időpontja óra, perc és másodperc pontossággal,
c) a leosztásban az adott játékos által elért nyeremény összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.
IV. Kaszinójáték esetén
1. Játék típusával kapcsolatban:
a) a kaszinójáték típusának megnevezése, azonosítója, verziószáma,
b) adott típusú kaszinójáték játékeseményének azonosítója,
c) adott típusú kaszinójáték játékesemény lebonyolításának időpontja óra, perc és másodperc pontossággal,
d) adott típusú kaszinójáték játékeseményben felhelyezett tétek összege,
e) a nyerés feltételei (nyertes kombináció, lap stb.),
f) adott típusú kaszinójáték játékeseményben elért nyeremények összege.
2. Adott típusú kaszinó játékban résztvevőkkel kapcsolatosan
a) adott típusú kaszinójáték játékeseményében résztvevő játékos azonosítója,
b) adott típusú kaszinójáték játékeseményében az adott játékos által a felhelyezett tétek összege, időpontja óra, perc, másodperc pontossággal,
c) adott típusú kaszinójáték játékeseményében adott játékos által elért nyeremények összege, a játékosi egyenlegen való jóváírás időpontja óra, perc és másodperc pontossággal.
V. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer működésének változatlanságát érintő adatok
A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer lényeges elemeinek változatlanságát igazoló adatok (különösen a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer lényeges elemeihez tartozó ellenőrző számok, hash kódok).
VI. Statisztikai nyilvántartás
A 22. § (3) bekezdésében meghatározott statisztikai nyilvántartás.
A játékkaszinó üzemeltetésére szóló működési engedélyben a tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell
a) a játékkaszinó működésére szóló engedély megnevezését,
b) Magyarország címerét,
c) a működési engedély szerencsejáték-felügyeleti hatóság által generált egyedi sorszámát,
d) a játékkaszinó I. vagy II. kategória szerinti besorolását,
e) a játékkaszinó közigazgatási címét,
f) a játékkaszinót üzemeltető szerencsejáték-szervező nevét (cégnevét), székhelyét,
g) a működési engedély érvényességének időtartamát,
h) a működési engedély kiállításának helyét és dátumát,
i) az engedélyező hatóság elnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint az engedélyező hatóság vezetőjének aláírását és
j) szövegszerű utalást arra, hogy
ja) a működési engedély szigorú számadású nyomtatvány,
jb) a működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni,
jc) a működési engedélyt a játékkaszinó bejáratánál jól látható helyre kell kifüggeszteni, és
jd) a működési engedély másra nem ruházható át.
A játékautomata nyilvántartásba vételi igazolásban tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell
a) az igazolás sorszámát,
b) Magyarország címerét és az igazolást kiállító hatóság elnevezését,
c) a játékautomata mint az igazolás tárgyának megnevezését,
d) a játékautomata gyártási számát,
e) a játékautomata mérésügyi azonosító számát,
f) az igazolás érvényességének időtartamát,
g) az igazolás kiadásának dátumát,
h) az igazolást kiállító hatóság elnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását,
i) az e) és f) pontok szerinti adatok védelme érdekében az ezen adattartalmat letakaró fóliát.
A kártyaterem üzemeltetésére szóló működési engedélyben a tartalmi és formai elemként szerepeltetni kell
a) a kártyaterem működésére szóló engedély megnevezését,
b) Magyarország címerét,
c) a működési engedély szerencsejáték-felügyeleti hatóság által generált egyedi sorszámát,
d) a kártyaterem közigazgatási címét,
e) a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervező nevét (cégnevét), székhelyét,
f) a működési engedély érvényességének időtartamát,
g) a működési engedély kiállításának helyét és dátumát,
h) az engedélyező hatóság elnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint az engedélyező hatóság vezetőjének aláírását és
i) szövegszerű utalást arra, hogy
ia) a működési engedély szigorú számadású nyomtatvány,
ib) a működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni,
ic) a működési engedélyt a kártyaterem bejáratánál jól látható helyre kell kifüggeszteni, és
id) a működési engedély másra nem ruházható át.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.
A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. Az „Összesítő bizonylat sorszáma”-hoz az aznapi „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. A játékos nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. A befizetett összeghez a ténylegesen befizetett készpénz összegét kell beírni. A befizetés módja lehet: Nevezési díj (induló), Rebuy, Add-on. Az eseményt a megfelelő helyre elhelyezett „X” jellel a pénztáros befizetésenként tölti ki. A befizetéssel egyidejűleg a bizonylatot a pénztáros és a játékos is aláírja.
A bizonylat első példánya a játékosé, második példánya a pénztárosé, harmadik pedig a tömbben marad. A játékos a bizonylat ellenében kapja meg a versenyhez szükséges zsetonkészletet. A játékvezető a játékostól átvett bizonylatot az asztalban lévő jutaléktartó dobozba dobja.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.
A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. A játékos versenyen elért helyezését és a nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. Játéknap: a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „időpont” rovatban a nyeremény kifizetésének időpontját óra és perc pontossággal kell feltüntetni. Az „asztalszám” annak az asztalnak a száma, ahol a játékos a nyereményjogosultságot szerezte. Az „összesítő bizonylat sorszáma”-hoz a játéknaphoz tartozó „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. Az utalványt a játékvezető és a játékos írja alá.
Az utalvány első példánya a játékosé, a második példány az asztalban lévő jutaléktartó dobozba kerül, a harmadik példány a tömbben marad. A játékos az utalvány alapján a pénztárban kapja meg a nyereményét.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros vezeti.
Versenyhez egy összesítő bizonylatot kell kitölteni. A „Kártyaterem neve” és a „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „A lebonyolításban érintett kártyaasztalok” rovatban a verseny lebonyolításához igénybe vett asztalok azonosító jelét kell feltüntetni. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. A „verseny megnevezése” rovatnál szerepeltetni kell a pókerjáték fajtáját, típusát, főbb szabályait és minden egyéb jellemzőjét, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék. Az „alkalmazott felosztási szabály” rovatnál rögzíteni kell, hogy hány játékos lesz díjazva és játékosonként meg kell határozni a díjazás mértékét.
A verseny megkezdéséig a bizonylaton minden rendelkezésre álló adatot ki kell tölteni. A játék menete során, ha Add-on vagy Rebuy már nem igényelhető, akkor a bizonylaton ezek összesített adatát tartalmazó rovatát is ki kell tölteni. A verseny végén a „nyereményalap összesen” rovatba a játék során keletkezett összes befizetést kell beírni. A „felosztott nyeremény /min. 80%/” rovatba a nyertesek száma, és az az összeg kerül, ami a játékosok között felosztásra került. A „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovat a „nyereményalap összesen” és a „felosztott nyeremény” rovatokban feltüntetett összegek különbözete. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros írja alá.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. Nyitvatartási időben az asztalonkénti elszámolás bizonylatokat az adott játékasztalnál kell tartani. A bizonylattömb borítóján fel kell tüntetni az adott asztal számát, azonosító jelét. Asztalonként egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell.
A bizonylatot a játékvezető nyitja meg, vezeti és zárja le a játéknap végén. A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. A „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak, a „Nyitás időpontja” a játékasztal tényleges nyitásának időpontja. Az asztalnyitás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.
A „játékok nyilvántartása” mezőt időrendi sorrendben, az eseményekkel egyidejűleg a játékvezetőnek kell vezetni. Az „időpont” a játék kezdetének ideje, a „V/CG” arra történő utalás, hogy verseny vagy készpénzes (cash game) a játék. A „Típus/limit” rovatba kell beírni a játék főbb jellemzőit, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék pl. THP pot limit, Omaha hold’em 1 rebuy, 1 add-on, 32 lapos Omaha Hold’em. A játékok nyilvántartását a teremvezető – játékonként külön-külön – aláírásával igazolja.
A „zseton elszámolás” mezőben kell nyilvántartani az adott játékasztalnál tárolt zsetonokat. Az asztal nyitásakor a játék bonyolításához szükséges zsetonellátmány címlet szerinti darabszámát az „alapdotáció db” és „címlet Ft” továbbá az „alapdotáció összesen” rovatát kell szerepeltetni. Az asztal zárásakor a címlet szerinti darabszámot a leltár oszlopban, annak értékét az „összeg” rovatban kell szerepeltetni. Az asztal nyitás és az asztal zárás egyenlegének nullának kell lennie. Ha az egyenleg nem nulla, akkor az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni és abban az eltérés okát meg kell nevezni.
Az „Eredmény (szervezői jutalék)” mező kitöltésére a játéknap végén, az asztal zárása és a jutaléktartó doboz ürítése során kerül sor. A jutaléktartó dobozban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.
A „Borravaló elszámolás” mező kitöltése az asztal zárásakor történik. A játéknap során a borravalótartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.
Az asztalzárás időpontja az az időpont, amikor az adott játékasztal zárása elkezdődik. Az asztalzárás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.
A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak.
A bizonylat első tíz sorába a pókerasztalok /1–10/ aznapi összesített adatait kell beírni. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba az azon sorszámú asztalhoz tartozó „Asztalonkénti elszámolás bizonylat” sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt jutalék összegét kell feltüntetni. A „borravaló (Ft) /50%/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt borravaló 50%-át kell rögzíteni. A „pénztár” sor „borravaló (Ft) /50%/” rovatába a „Pénztár borravaló bizonylat” az „adóalapot növelő összeg (50%)” rovatának tartalmát kell beírni.
A nyomtatvány további nem számozott soraiban a „asztalszám/verseny neve” rovatban kell feltüntetni a verseny megnevezését. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba a „Pókerverseny összesítő bizonylat” bizonylat sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba „Pókerverseny összesítő bizonylat” „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovatban szereplő összeget kell beírni.
A „napi összesen” sorban kell összesíteni a játéknap „eredmény/szervezői jutalék” és a szervező adóalapjába beszámítandó „borravaló /50%/” rovatokat. Az „előző napig” sorába a kártyaterem előző játéknapjának záró eredménye és borravalója göngyölített összegét kell beírni. A „göngyölített” sorában kell feltüntetni a „napi összesen” és az „előző napig” elszámolt eredmény és borravaló összegét.
A bizonylatot a pénztáros és a teremvezető írja alá.
A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A borravaló leltározása az utolsó asztal zárásakor, az utolsó asztalon történik. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.
A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „elszámolás helye” rovatban azt az asztalszámot kell megadni, amelyik asztalon a pénztári borravaló leltározása és a bizonylat kitöltése történik.
A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell a bizonylaton feltüntetni, majd összesíteni. A bizonylatot a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető írja alá.
