A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (3) bekezdés 1–14. pontjában,
az 1. alcím és az 1. melléklet tekintetében a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 61. § (2) bekezdés e) pontjában,
a 21. alcím tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (4) bekezdésében,
a 43. alcím tekintetében szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (3) bekezdés 1–13. pontjában, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 35. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 21. és a 43. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. borbetegség: a borászati terméken mikrobiológiai okokra visszavezethető, érzékszervi úton megállapítható negatív elváltozás;
2. denaturálás: borseprő borászati célú felhasználásra történő alkalmatlanná tétele, literenként legalább 2 gramm konyhasó vagy kálium-klorid hozzáadásával;
3. engedélyes: szőlőültetvény telepítésére vonatkozó engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy;
4. fajtavizsgálat: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 17. pontja szerinti fogalom;
4a. * kivágás: olyan tevékenység, amely során a szőlőtőkék föld feletti részeit és a föld alatti részeiből legalább a gyökértörzset eltávolítják;
5. szőlővel borított területnagyság: a szőlőültetvény szőlőtőkével beültetett területének fél sortávolsággal minden irányban megnövelt területe;
6. telepítés: az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) alapján végrehajtott telepítés, ideértve a szőlőültetvény új fajtára történő cseréjét és a szőlőültetvény átoltását.
2. § A borrégiók és borvidékek felsorolását és lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A szőlő termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) az érintett földterület azonosítására szolgáló helyrajzi számot,
b) a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 3. § (3) bekezdése szerinti, egy évnél nem régebbi dokumentumokat, valamint
c) földmérő által készített változási vázrajzot a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolható földterületről, ha a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet (a továbbiakban: MATE SZBI) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szakvéleménye (a továbbiakban: MATE SZBI szakvéleménye) alapján egy adott helyrajzi számmal megjelölt földterületnek csak egy része sorolható be a szőlő termőhelyi kataszterbe.
(2) A MATE SZBI szakvéleményének kialakításához a kérelmező mellékel minden, a minősítendő földterülettel kapcsolatos és a kataszteri besorolást érintő, rendelkezésére álló információt.
(3) A MATE SZBI szakvéleményét az adat-felvételezés időpontjában fennálló állapot szerint adja meg, a 2. mellékletben meghatározott vizsgálati és értékelési szempontok, valamint a 3. melléklet szerinti minősítési osztályok figyelembevételével.
(4) A MATE SZBI szakvéleményében a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolható földterület nagyságát és határát a Kormányrendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel állapítja meg.
4. § A Kormányrendelet 5. §-a szerinti termesztési alkalmassági vizsgálat engedélye (a továbbiakban: vizsgálati engedély) iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) az érintett terület következő adatait:
aa) a település neve,
ab) a terület helyrajzi száma,
ac) a termesztési alkalmassági vizsgálat céljából telepítendő szőlőültetvény (a továbbiakban: kísérleti célú ültetvény) tervezett nagysága;
b) a termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta (a továbbiakban: vizsgálatba vont szőlőfajta) és az összehasonlító szőlőfajta nevét; valamint
c) a telepítendő kísérleti célú ültetvény művelésmódját, térállását.
5. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálatot a 4. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elvégezni.
(2) * A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a 4. melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a honlapján közzéteszi a Kormányrendelet 8. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás módját és tartalmát.
(3) A vizsgálatba vont szőlőfajtából készített borászati termékből az 5. mellékletben meghatározott analitikai vizsgálatok és érzékszervi vizsgálatok céljából 6 darab 0,75 liter űrtartalmú palackban mintát kell a NÉBIH részére szolgáltatni a szüret időpontja szerinti borpiaci év végéig.
(4) Az 5. mellékletben meghatározott érzékszervi vizsgálatot az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi, amely a vizsgált mintáról szakvéleményt ad.
6. § (1) A hegybíró a gazdasági aktában „Kísérleti célú ültetvény” megnevezéssel tartja nyilván a termesztési alkalmassági vizsgálat céljából telepített szőlőültetvényt.
(2) A kísérleti célú ültetvény terméséről a kísérleti engedély jogosultjának szüreti bejegyzést kell készíteni, feltüntetve a „Kísérleti célú ültetvényről származó termés” jellegét.
(3) A kísérleti célú ültetvény terméséből készített borászati termék a termesztési alkalmassági vizsgálat ideje alatt közfogyasztásra forgalomba hozható.
7. § (1) Ha a vizsgálatba vont szőlőfajtát osztályba sorolják, a kísérleti célú ültetvény továbbművelhető, a terméséből készített borászati termék közfogyasztásra forgalomba hozható az osztályba sorolt szőlőfajtára vonatkozó szabályoknak megfelelően.
(2) A kísérleti célú ültetvény terméséből készített borászati termék nem hozható közfogyasztásra forgalomba, ha a NÉBIH a vizsgálati engedélyek nyilvántartásából arra figyelemmel törli a vizsgálati engedélyt, hogy
a) a termesztési alkalmassági vizsgálat eredményei alapján a vizsgálatba vont szőlőfajta nem sorolható osztályba, vagy
b) a vizsgálati engedélyt visszavonta.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a vizsgálati engedély nyilvántartásból való törlését megelőzően kiadott végső származási bizonyítvánnyal ellátott borászati terméktételre.
(4) A Kormányrendelet 8. § (5) bekezdése szerinti esetben a kísérleti célú ültetvényt a vizsgálati engedély törlésének napját követő 5. borpiaci év végéig ki kell vágni.
8. § Az állami elismerésre történő bejelentés céljából fajtavizsgálat alatt álló szőlőfajta terméséből készített borászati termék a fajtavizsgálat ideje alatt közfogyasztásra forgalomba hozható.
9. § (1) A telepítési engedély iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) a kérelmezőnek a gazdasági akta számát;
b) a telepítéssel érintett összefüggő terület következő adatait:
ba) a település neve,
bb) a terület helyrajzi száma,
bc) ültetvény típusa (árutermő/kísérleti célú/törzs),
bd) kérelmezett területnagyság (m2),
be) a telepítés jellege,
bf) a szőlőültetvény HEGYIR azonosítója;
c) a földterületre vonatkozó érvényes földhasználati jogcímet;
d) a telepítendő szőlőfajta megnevezését;
e) kísérleti célú ültetvény létesítése esetén a vizsgálati engedély másolatát;
f) törzsültetvény létesítése esetén a létesítésre vonatkozó engedély másolatát;
g) a Kormányrendelet 17. § (1) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozat egy évnél nem régebbi eredeti példányát; valamint
h) * az ugyanazon földrészleten a meglévő, kivágásra kerülő szőlőültetvénnyel azonos nagyságú szőlővel megvalósuló újratelepítés, valamint a szőlőültetvény más szőlőfajtára történő cseréje kivételével a talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal talajvédelmi terv jóváhagyásáról szóló, véglegessé vált döntésének másolatát, amely saját gyökerű szaporítóanyag felhasználása esetén tartalmazza az érintett földterület talaj immunitására vonatkozó rendelkezést is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az új telepítési engedély iránti kérelem tartalmazza, ha rangsor alkalmazása történik,
a) az elsőbbségi feltételekkel kapcsolatos következő nyilatkozatokat:
aa) a borvidéki ajánlott fajtára vonatkozó vállalás,
ab) a borvidéki átlagnál magasabb kataszteri pontszámú területen történő telepítésre vonatkozó vállalás,
ac) az üzemméretre vonatkozó vállalás;
b) a kérelmező használatában lévő összes földterületre vonatkozó, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (2) bekezdése szerinti földhasználati összesítőt (a továbbiakban: földhasználati összesítő), ha az üzemméretre vonatkozó elsőbbségi kritériumnak való megfelelés után járó pontot érvényesíteni kívánja a kérelmező.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az újratelepítési engedély iránti kérelem tartalmazza
a) a szőlőültetvény új fajtára történő cseréje és átoltása kivételével az újratelepítéshez felhasználni kívánt újratelepítési jogosultságot megállapító határozat számát;
b) a kivágási szándék megjelölését, ha az újratelepítést részben vagy egészben olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termő szőlőültetvény van, megadva a kivágással érintett szőlőültetvény
ba) fekvése szerinti település nevét,
bb) területének helyrajzi számát,
bc) nagyságát,
bd) HEGYIR-ben nyilvántartott egyedi azonosítóját,
be) pontos helyét meghatározó helyszínrajzot, ha a kivágás nem a teljes szőlőültetvényre terjed ki;
c) családi gazdaság tagja által benyújtott kérelem esetén, ha az újratelepítésre megjelölt földterület nem az újratelepítési jogosultsággal rendelkező, kérelmet benyújtó tag gazdasági aktájában van nyilvántartva, a családi gazdaság képviselőjének három hónapnál nem régebbi nyilatkozatát arról, hogy az újratelepítésre megjelölt földterület a családi gazdaság használatában van.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az átváltott telepítési engedély iránti kérelem tartalmazza az átváltani kívánt telepítési jog nyilvántartási számát.
10. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) minden évben január 15-éig javaslatot küld az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikk (1)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az adott naptári évben az új telepítések számára engedélyezhető terület nagysága tekintetében.
(2) A HNT meghatározza és a honlapján minden évben március 1-jéig közzéteszi a 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet F. pontjában meghatározott feltételnek megfelelő szőlőfajták listáját a 6. mellékletben meghatározott tartalommal, a (2) bekezdésben foglalt szempontoknak való megfelelés értékelésével.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott listán borrégiónként legfeljebb négy fajta szerepelhet. A kiválasztott fajtáknak alábbi feltételek közül legalább kettőnek meg kell felelniük:
a) a fajta termésének felvásárlási ára az előző három borpiaci év mindegyikében meghaladta a borrégióra érvényes átlagos felvásárlási árat;
b) a fajta az adott borrégióban növeli a termésbiztonságot, a borrégióra jellemző talaj- és éghajlati adottságokhoz jobban alkalmazkodik;
c) a fajta a borrégió valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékének minőségi javulásához járul hozzá.
11. § (1) A HNT a benyújtott új telepítési engedély iránti kérelmeket a 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet F., G. és H. pontjának alkalmazásával, a 2018/274/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet B. pontja szerinti feltételek alapján rangsorolja, az alábbi szempontok szerint:
a) a 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet F. pontjában meghatározott feltételnek a kérelmező akkor felel meg, ha a kérelemben olyan szőlőfajta telepítését jelölte meg, amely a 10. § (2) bekezdése szerinti listán szerepel;
b) a 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet G. pontjában meghatározott feltételnek a kérelmező akkor felel meg, ha a telepítést olyan földterületen kívánja végrehajtani, ahol a földterület szőlő termőhelyi kataszter pontszáma meghaladja a 7. mellékletben meghatározott átlagot;
c) a 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet H. pontjában meghatározott
ca) kisméretű üzem feltételnek a kérelmező akkor felel meg, ha a benyújtott földhasználati összesítő alapján a kérelem benyújtásának napján legalább 0,5 hektár, de legfeljebb 20 hektár,
cb) közepes méretű üzem feltételnek a kérelmező akkor felel meg, ha a benyújtott földhasználati összesítő alapján a kérelem benyújtásának napján 20 hektárnál több, de legfeljebb 50 hektár
földterülettel rendelkezik.
(2) A rangsor kialakítása során, ha a kérelem megfelel
a) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételnek, 10–10 pont,
b) az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglalt feltételnek, 6 pont,
c) az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglalt feltételnek, 4 pont
adható, azzal, hogy több feltétel együttes teljesülése esetén a pontszámokat össze kell adni.
12. § Szőlőültetvény új fajtára történő cseréjével vagy átoltásával érintett, szőlővel borított területnagyság a művelet elvégzése után a művelet végrehajtása előtt mért területnagyságot nem haladhatja meg.
13. § (1) Szőlőültetvény telepítése és kivágása tényének bejelentése tartalmazza az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően
a) az ültetvény használójának
aa) gazdasági akta számát,
ab) telefonszámát, elektronikus levelezési címét;
b) telepítés esetén
ba) a telepítési engedély iktatási számát,
bb) a telepített szőlőfajta megnevezését,
bc) a szőlőültetvény sor- és tőtávolságát,
bd) a szőlő művelésmódját,
be) a felhasznált szaporítóanyag szaporítási fokát és származási igazolvány másolatát,
bf) a telepítés befejezésének időpontját,
bg) a telepítéssel érintett földterület nagyságát, és
bh) a Kormányrendelet 14. § b) pontja szerinti eset kivételével, a telepítésről készített helyszínrajzot, amelyből megállapítható a szőlőültetvény elhelyezkedése, a földterület határaitól mért távolsága;
c) kivágás esetén
ca) a kivágás befejezésének időpontját,
cb) a kivágással érintett földterület fekvése szerinti település nevét,
cc) a kivágással érintett földterület helyrajzi számát és nagyságát,
cd) a kivágott szőlőültetvény HEGYIR-ben nyilvántartott egyedi azonosítóját, és
ce) a kivágott szőlőültetvény pontos helyét meghatározó helyszínrajzot, ha a kivágás nem a teljes szőlőültetvényre terjed ki.
(2) Szőlőültetvény kivágása tényének bejelentése az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza
a) közös tulajdonban álló ingatlan esetén valamennyi tulajdonostársnak,
b) az özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén az özvegyi joggal rendelkező személynek vagy a haszonélvezőnek, valamint
c) használatot biztosító jogviszony fennállása esetén a használatba adónak
a kivágásra vonatkozó, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, egy évnél nem régebbi hozzájáruló nyilatkozata eredeti példányát.
(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) valamennyi tulajdonos, haszonélvező, özvegyi joggal rendelkező és használatba adó
aa) természetes személy nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
ab) jogi személy cégnevét, székhelyét, adószámát,
b) az ültetvény használójának nevét, címét és
c) a kivágással érintett földterület fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
14. § (1) A hegybíró felszólítja az ültetvény használóját a telepítés, kivágás megkezdésére vagy befejezésére, ha a telepítés, kivágás tényét bejelentették, de a telepítést vagy a kivágást nem hajtották végre vagy nem fejezték be.
(2) Ha a hegybíró megállapítja, hogy a telepített szőlőültetvény mérete az engedélyben szereplő területnagyságot – a területmérésre alkalmazott eszköz és módszer tűréshatárát is figyelembe véve – meghaladja, a ténylegesen mért területnagyság és az engedélyben szereplő területnagyság különbsége eredményeként kapott területnagyságot engedélytől eltérő telepítésnek minősíti.
(3) Engedélytől eltérő telepítés esetén a hegybíró az ültetvény használóját
a) megfelelő határidő tűzésével felszólítja az engedély módosításának kérelmezésére, ha a telepítés az engedély módosításával megfelelne az engedély megadására vonatkozó követelményeknek, vagy
b) kötelezi a szőlőültetvény átalakítására vagy a Kormányrendelet 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kivágására.
(4) Ha a szőlőültetvény a hegyközségi vagy a borvidéki rendtartásnak nem felel meg, a hegybíró az ültetvény használóját megfelelő határidő tűzésével felszólítja a szőlőültetvény
a) átalakítására, ha az átalakítással a szőlőültetvény megfelelne a hegyközségi vagy a borvidéki rendtartásnak, vagy
b) kivágására a Kormányrendelet 82. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az átalakításra figyelemmel szükséges, a hegybíró felhívja az ültetvény használóját a telepítési engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.
15. § (1) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a VINGIS-ben létrehozza, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LTK) pedig a VINGIS internetes felületén közzéteszi a Kormányrendelet 25. § (2) bekezdésében meghatározott adatok megjelenítésére *
a) a szőlőültetvény fedvényt,
b) a termőhelyi kataszteri fedvényt,
c) a földrajzi árujelzőkhöz tartozó termőhely fedvényeket, valamint
d) a kisebb földrajzi egység fedvényeket.
(2) * A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott fedvényeken kívül más fedvényeket is kialakíthat a VINGIS-ben, amelyeket az LTK a VINGIS internetes felületén megjelenít.
(3) Az LTK a VINGIS-ben évente frissíti és évente egy alkalommal, január 10-éig térítésmentesen átadja a Kincstár részére *
a) a földrészlet kataszteri fedvényt,
b) a földrészletek alrészleteit tartalmazó fedvényt,
c) az ortofotó fedvényt, ideértve az aktuális és a korábbi években készült, elérhető változatokat is,
d) a topográfiai fedvényt, valamint
e) a magyar közigazgatási határok fedvényét.
(4) * A Kincstár az adatot szolgáltató által megküldött adatokat az azok beérkezését követő 30 napon belül átvezeti a VINGIS adatbázisába, és továbbítja az LTK részére a VINGIS internetes felületén történő közzététel érdekében.
(5) * Ha a Kincstár az adatok VINGIS-ben történő átvezetése során adateltérést tapasztal, az adateltérés tényéről haladéktalanul tájékoztatja az adatot szolgáltató szervet.
(6) * Az LTK a Kincstár által átadott adatokat a VINGIS-ben 15 napon belül megjeleníti.
(7) Az LTK biztosítja a VINGIS internetes felületének fejlesztését és fenntartását.
(8) A Kincstár – az LTK közreműködésével – díjmentes hozzáférést biztosít a VINGIS-hez *
a) a miniszter,
b) a NÉBIH,
c) *
d) * a borászati hatáskörben, erdészeti hatáskörben, valamint növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalok, továbbá az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok,
e) a HNT,
f) a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet,
g) a hegybírók, valamint
h) a MATE SZBI
számára a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben.
16. § A HNT a 2018/274/EU bizottsági végrehajtási rendelet 33. cikk
a) (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a borpiaci évet követő év január 31-éig,
b) (2) bekezdésében meghatározott tartalmú és formájú jelentéseket szeptember 30-áig
megküldi a miniszter részére.
17. § A Kormányrendelet 27. §-a szerinti, a szüret elmaradását okozó káresemény bejelentése tartalmazza
a) az ültetvény használójának
aa) nevét,
ab) gazdasági akta számát,
ac) FELIR azonosítóját,
ad) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a szőlőültetvény vagy ültetvényrész beazonosításához szükséges adatokat;
c) a káresemény megnevezését;
d) a káresemény feltételezett időpontját és az érintett szüreti évet;
e) a kár feltételezett mértékét százalékban kifejezve; valamint
f) a káresemény bekövetkezését alátámasztó dokumentumokat, bűncselekmény gyanúja esetén a feljelentés vagy a nyomozó hatóság hivatalos iratának másolatát.
18. § * (1) A Kormányrendelet 28. § (3) bekezdése és 30. § (2) bekezdése szerinti szüret bejelentő lapon, valamint a Kormányrendelet 28. § (4) bekezdése szerinti felvásárlási űrlapon a hegybíró megadja az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően
a) az ültetvény használójának
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a szőlőültetvény vagy ültetvényrész beazonosításához szükséges adatokat; valamint
c) a szüret borpiaci évét.
(2) A Kormányrendelet. 28. § (5) bekezdése szerinti bejelentés tartalmazza az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően
a) az ültetvény használójának
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a szőlőtermés felvásárlójának
ba) gazdasági akta számát,
bb) FELIR azonosítóját és
bc) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
c) a módosítás előtt a szerződésben megjelölt szőlőültetvény vagy ültetvényrész beazonosításához szükséges adatokat;
d) a módosult felvásárlási szerződést; valamint
e) a módosult felvásárlási szerződésben megjelölt ültetvényhez vagy ültetvényrészhez megküldött szüret bejelentő lapokat és felvásárlási űrlapokat.
(3) A Kormányrendelet 28. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmazza
a) az ültetvény használójának
aa) a nevét,
ab) gazdasági akta számát,
ac) FELIR azonosítóját és
ad) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a szőlőültetvény beazonosításához szükséges adatokat;
c) az ültetvényrészek méretét, valamint az ültetvényben való elhelyezkedésük meghatározását; valamint
d) a felosztással érintett ültetvényhez vagy ültetvényrészhez megküldött szüret bejelentő lapokat és felvásárlási űrlapokat.
(4) A Kormányrendelet 29. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmazza
a) a felvásárló
aa) nevét,
ab) gazdasági akta számát,
ac) FELIR azonosítóját és
ad) NÉBIH tevékenység-azonosítóját; valamint
b) a szüret bejelentő lap azonosítóját.
(5) A Kormányrendelet 30. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmazza
a) az ültetvény használójának
aa) nevét,
ab) gazdasági akta számát,
ac) FELIR azonosítóját, és
ad) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) az ültetvény beazonosításához szükséges adatokat;
c) az ültetvényről vagy ültetvényrészről származó termés korábbi felvásárlójának
ca) nevét,
cb) gazdasági akta számát,
cc) FELIR azonosítóját, valamint
cd) NÉBIH tevékenység-azonosítóját.
(6) A Kormányrendelet 30. § (3) bekezdése szerinti kifogás tartalmazza
a) a kifogást benyújtó
aa) nevét,
ab) gazdasági akta számát, és
ac) FELIR azonosítóját,
ad) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a kifogással összefüggő felvásárlási jegy kiállítóját vagy a feldolgozót érintő felvásárlási jegyek azonosításához szükséges adatokat;
c) a kifogás leírását; valamint
d) a kifogás igazolására szolgáló dokumentumokat.
(7) A Kormányrendelet 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szüret bejelentő lap, valamint a Kormányrendelet 31. § (3) bekezdése szerinti szüreti bejegyzés tartalmazza az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően
a) az ültetvény használójának
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) az ültetvény vagy ültetvényrész azonosításához szükséges adatokat;
c) a szüret borpiaci évét és
ca) napját vagy
cb) kezdőnapját, utolsó napját és hosszát;
d) a szüret módját; valamint
e) a szüretelt szőlő
ea) mennyiségét,
eb) cukortartalmát,
ec) felhasználásának módját, és
ed) arra vonatkozó jelölését, hogy a szőlőszemek aszú készítésére alkalmasak-e.
(8) A Kormányrendelet 28. § (5) bekezdése szerinti bejelentésben nem kell megadni az alkalmazott kompenzációs felár mértékét és az áthárított kompenzációs felárat, ha nem kerül sor kompenzációs felár áthárítására.
19. § A borászati üzemengedély iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) a borászati üzem üzemeltetőjének (a továbbiakban: borászati üzemengedélyes)
aa) telephelyét, adóazonosító jelét természetes személy esetén,
ab) székhelyét és adószámát egyéni vállalkozó esetén,
ac) székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát gazdálkodó szervezet esetén,
ad) telefonos és elektronikus elérhetőségét;
b) ha rendelkezik ilyennel, a borászati üzemengedélyes
ba) gazdasági akta számát,
bb) FELIR azonosítóját,
bc) * Kincstár által adott ügyfél-azonosító számát (a továbbiakban: MÁK ügyfél-azonosító);
c) ha eltér a borászati üzemengedélyestől, a borászati üzem szakmai tevékenységéért felelős
ca) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, adóazonosító jelét, vagy
cb) egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, adószámát, telefonos és elektronikus elérhetőségét;
d) a borászati üzemben végezni kívánt, a Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek megnevezését;
e) a borászati üzem megnevezését;
f) a borászati üzem címét és helyrajzi számát;
g) a kérelmező borászati üzem feletti rendelkezési jogát, vagy ha a kérelmező nem az ingatlan tulajdonosa, az ingatlanon a borászati üzem létesítésének jogszerűségét igazoló dokumentumot;
h) ha a kérelmező nem a helyi ivóvíz szolgáltató által szolgáltatott vizet használja a kiszerelés során, annak igazolását, hogy a felhasznált víz minősége az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel;
i) a kiszerelési tevékenységet végző borászati üzem, valamint a nem kisüzemi bortermelőként előállítást végző borászati üzem által elkészített
ia) *
ib) technológiai elrendezési rajzot,
ic) *
id) műszaki-technológiai leírást,
ie) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
if) tisztítási, takarítási utasítást,
ig) hulladékkezelési utasítást,
ih) *
j) kisüzemi bortermelő borászati terméket legalább 100 hektoliter/év mennyiségben előállító borászati üzeme esetén az egyszerűsített személyi higiéniai utasítást;
k) * a helyszínrajzot;
l) a használt víz tekintetében annak igazolását, hogy a szennyvíz a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel;
m) * a borászati üzemengedély iránti kérelemmel érintett ingatlanban tárolandó, adómentes fogyasztásra szánt borászati terméktétel mennyiségét hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal.
20. § (1) A mobilpalackozó üzem engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a) a 19. § a)–e) és g)–l) pontjában meghatározott adatokat és dokumentumokat, valamint
b) annak a helynek a címét, ahol a palackozó gépsort üzemen kívül tárolják.
(2) A mobilpalackozó üzem működtethető, ha
a) a palackozó gépsor rendelkezik
aa) palackmosóval, -öblítővel, -csepegtetővel,
ab) palacktöltővel,
ac) dugózóval vagy csavarzáróval, és
b) az a) pontban meghatározott gépsor szállítható.
(3) A borászati termék borászati üzem területén kívül történő kiszerelésének engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a) a borászati üzem megnevezését,
b) a borászati üzemengedélyes NÉBIH partnerazonosító számát,
c) a borászati üzemengedélyes FELIR azonosítóját és NÉBIH tevékenység-azonosítóját,
d) a kiszerelés idejét és helyét, valamint
e) a 19. § h) és i) pontjában meghatározott dokumentumokat.
(4) Borászati termék borászati üzem területén kívül történő kiszerelése esetén a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket teljesíteni kell.
21. § (1) A borászati üzemben a szőlőfeldolgozás és a borászati termék előállítása során be kell tartani a következő pince- és borhigiéniai szabályokat:
a) a csatornahálózattal nem rendelkező pincékben a szennyvíz-, talaj- és csapadékvízgyűjtő ciszternákat a borászati üzem megfelelő tisztántartása érdekében rendszeresen ki kell üríteni és fertőtleníteni kell;
b) a borospincékben kielégítő természetes vagy mesterséges szellőztetésről kell gondoskodni;
c) a bortömlőket és állandó csővezetékeket tisztántartásuk érdekében kívül-belül rendszeresen mosni és fertőtleníteni kell, valamint a tárolásukra olyan tartószerkezetek szükségesek, hogy belőlük a mosóvíz maradéktalanul eltávozhasson, és a tömlők ne szennyeződjenek;
d) gondoskodni kell
da) a borászati tevékenység végzéséhez szükséges világításról,
db) a dolgozói létszámhoz igazodó számú illemhely meglétéről,
dc) a borászati tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről,
dd) a borászati tevékenységhez szükséges vízről,
de) az előállítás során használt anyagok gyártói utasításnak megfelelő; valamint a késztermékek minőségének megőrzését szolgáló megfelelő tárolásáról.
(2) A kiszerelést végzőnek rendelkeznie kell
a) az edények, kannák fertőtlenítéséhez és öblítéséhez, töltéséhez és hiteles lezárásához szükséges eszközökkel; és
b) a töltési mennyiség ellenőrzéséhez szükséges, a mérésügyi hatóság által hitelesített vagy a nemzeti etalonra visszavezethető kalibrált eszközökkel.
(3) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti kis mennyiségű alapterméket előállítónak minősül
a) a kisüzemi bortermelő, valamint
b) az utolsó három borpiaci év átlagában az értékesítési jelentés alapján legfeljebb 250 hektolitert értékesítő nem kisüzemi bortermelő.
22. § (1) Borászati termék előállításához meg nem engedett anyag – a Kormányrendelet 35. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – borászati termék előállítására, raktározására szolgáló helyiségben nem tartható.
(2) Nem tárolható
a) nem szőlőalapú alkoholos termék egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy kisüzemi bortermelő borászati üzemében, valamint
b) nem kiszerelt, nem szőlőalapú alkoholos termék adóraktár borászati üzemben.
(3) A Kormányrendelet 35. § (3) bekezdése szerinti különleges kiszerelési engedéllyel borászati üzemen kívül is tárolható nem kiszerelt, valamint kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék.
22/A. § * (1) Borászati üzemengedély alapján a borászati üzemben olyan adómentes fogyasztásra szánt borászati terméktétel tárolható, amelyet a borászati üzemengedély kiadását megelőzően is a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlan területén tároltak.
(2) Borászati üzemengedély visszavonása esetén a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlanban kizárólag adómentes fogyasztásra szánt borászati termék maradhat.
22/B. § * A sűrített szőlőmust, valamint a finomított szőlőmustsűrítmény előállítása során keletkező szőlővíz megsemmisítéséről a borászati üzem gondoskodik.
23. § * (1) A Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés a) pontja szerinti első származási bizonyítvány iránti kérelem, valamint a Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti must származási bizonyítvány iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) a borászati üzemengedélyes
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) az előállítás szüreti bejegyzés adatai alapján számított borpiaci évét;
c) a borászati termék
ca) termékkategóriáját a must származási bizonyítvány iránti kérelem esetén,
cb) színét,
cc) származási országát, és
cd) mennyiségét;
d) a borászati termék szüreti bejegyzés adatai alapján
da) számított összes alkoholtartalmát,
db) megállapított fajtaösszetételét és
dc) megállapított legmagasabb eredetvédelmi kategóriáját;
e) a borászati terméken végzett borászati eljárásokat a 14. melléklet szerint, az abban meghatározott sorszám megadásával;
f) a borászati termékkel összefüggő szüreti bejegyzések és must származási bizonyítványok azonosítóját és az azokból a borászati termék előállításához felhasznált szőlő és borászati termék mennyiségét, szüreti bejegyzés hiányában a 18. § (7) bekezdésében foglalt adatokat;
g) az első származási bizonyítvány kérelmezéséig keletkezett, a szakmai-jövedéki nyilvántartásban rögzített veszteséget, ha történt ilyen bejegyzés; valamint
h) a szakmai-jövedéki nyilvántartásnak a kérelemben érintett borászati terméktételre vonatkozó részét.
(2) * Az első származási bizonyítványt a hegybíró az (1) bekezdés szerinti tartalommal vagy a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (4) bekezdése szerinti igazolás tartalmával adja ki.
(3) A termelési jelentés az (1) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott adatokat borászati terméktételenként tartalmazza.
24. § (1) A legalább 50 hektoliter borászati terméket előállító borászati üzemnek gondoskodnia kell a keletkező borászati melléktermékek kivonásáról.
(2) A borászati melléktermékek teljes mennyiségét legkésőbb a szőlőfeldolgozás, illetve a borászati termék előállítása borpiaci évének végéig ki kell vonni.
(3) A szőlőfeldolgozás, illetve a borászati termék előállításának borpiaci évében előállított borászati termék alkoholtartalmához képest a kivont borászati melléktermékben lévő alkoholmennyiségnek el kell érnie
a) szőlőtörköly és borseprő esetében a 10%-ot,
b) csak szőlőtörköly esetében az 5%-ot,
c) csak borseprő esetében az 5%-ot.
(4) Ha a borászati melléktermék alkoholtartalmát a kötelezett méréssel nem határozza meg,
a) a szőlőtörköly összes alkoholtartalmának 2,8 liter/100 kg,
b) a borseprő összes alkoholtartalmának 4 liter/100 kg
átalányértéket kell figyelembe venni.
(5) Ha a kivont borászati melléktermék alkoholtartalma – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott mennyiséget, a kivonásra vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a kivonásra kötelezettnek a hiányzó alkoholmennyiségnek megfelelő mennyiségű alkoholt tartalmazó bort kell lepárlási céllal lepárlóüzemnek átadnia.
(6) A borászati melléktermékek kivonásának kötelezettsége nem vonatkozik a tokaji fordítás és a tokaji máslás előállításához felhasznált szőlőtörkölyre és borseprőre.
25. § (1) Szőlőtörköly kivonására a következő eljárások valamelyikét kell alkalmazni:
a) átadás lepárlóüzem részére,
b) takarmánykészítés,
c) felhasználás szerves trágyaként,
d) felhasználás komposzt készítésére,
e) szőlőmag, illetve szőlőmagolaj kinyerés,
f) törkölypálinka készítés,
g) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba,
h) engedélyes hulladékkezelő részére történő igazolt átadás,
i) átadás biogáz-előállítás céljára vagy
j) ipari energetikai célú lepárlás vagy elégetés.
(2) A borseprő kivonására a következő eljárások valamelyikét kell alkalmazni:
a) átadás lepárlóüzem részére,
b) borseprőpárlat készítése,
c) borkősav vagy más anyag kivonása,
d) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba,
e) engedélyes hulladékkezelő részére vagy szennyvíztisztító telep részére történő igazolt átadás,
f) átadás biogáz-előállítás céljára vagy
g) felhasználás komposzt készítésére.
(3) A borseprőt a (2) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott esetekben denaturálást követően kell kivonni.
(4) Annak a nem kisüzemi bortermelőnek, aki 1000 hektolitert meghaladó mennyiségben állít elő borászati terméket, vagy 1000 hektolitert meghaladó mennyiségű bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, az 1000 hektolitert meghaladó részhez kapcsolódóan keletkező borseprő lepárlás útján történő megsemmisítéséről kell gondoskodnia.
(5) A borászati melléktermék kivonásának bejelentése az Ákr. szerinti adatokon és a Kormányrendelet 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza a borászati üzemengedélyes
a) gazdasági akta számát,
b) FELIR azonosítóját és
c) NÉBIH tevékenység-azonosítóját.
(6) A 26. § (1) bekezdésében meghatározott borászati eljárás végrehajtása során keletkezett derítési alj elszállítására vonatkozó bejelentés az (5) bekezdés szerinti adatokon túlmenően tartalmazza
a) a végzettséghez kötött borászati eljárás bejelentése ügyszámának vagy azonosító számának megjelölését és
b) a derítési alj elszállításának időpontját.
(7) A szőlőtörköly és a borseprő kivonásával kapcsolatban keletkezett összes bizonylatot a kötelezettség teljesítését követő ötödik borpiaci év végéig meg kell őrizni.
26. § (1) A Kormányrendelet 39. § (2) bekezdésében meghatározott borászati eljárások kizárólag a 9. melléklet 1. vagy 2. pontjában meghatározott végzettségek valamelyikével rendelkező,
a) a borászati üzem által biztosított személy, vagy
b) * a NÉBIH vagy a borászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által biztosított borászati felügyelő
jelenlétében hajtható végre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felel a Kormányrendelet 39. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás szabályszerű végrehajtásáért.
27. § (1) A Kormányrendelet 39. § (1) bekezdése szerinti bejelentés tartalmazza az Ákr. szerinti adatokon túlmenően
a) a borászati üzemengedélyes
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját,
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a művelet
ba) megnevezését,
bb) végrehajtásának helyszínét; valamint
c) az első művelet végrehajtásának időpontját.
(2) A Kormányrendelet 39. § (2) bekezdése szerinti bejelentés tartalmazza
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat,
b) a művelet végrehajtásának időpontját és
c) a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy az eljárás végrehajtásának felügyeletét melyik, a 9. melléklet 1. vagy 2. pontjában meghatározott végzettségek valamelyikével rendelkező személy látja el.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt nyilatkozat helyett a bejelentéssel egyidejűleg kérelmezhető a 26. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott borászati felügyelő borászati eljárás végrehajtásánál történő közreműködése.
27/A. § * Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 119. cikk (1) bekezdés h) és i) pontja tekintetében előállítottnak tekintendő az a borászati termék, amely megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. része szerinti meghatározásnak, és a forgalomba hozataláig termékkategóriája már nem változik meg.
28. § A nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazása iránti kérelem tartalmazza az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően
a) a kérelmező
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosító számát; valamint
b) a kutatási projekt leírását, megadva
ba) az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelő borászati eljárások és kezelések leírását,
bb) a kísérlet folytatásának – legfeljebb az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott – időtartamát, ütemezését,
bc) a kísérlettel előállított termék – legfeljebb az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés b) pontja által meghatározott – mennyiségét és
bd) a kutatási projekttől várt eredmény leírását.
29. § (1) A szakmai-jövedéki nyilvántartás a borászati üzemben előállított vagy az abba betárolt borászati termékeket és az azokon végzett műveleteket tételenként tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés szerinti borászati terméktételek házasítása esetén a keletkezett borászati terméket a szakmai-jövedéki nyilvántartás új tételként tartalmazza, a házasításhoz felhasznált borászati termékek első származási bizonyítványainak száma, valamint a házasításhoz felhasznált mennyiségeinek feltüntetésével. A házasításhoz felhasznált borászati termékek nyilvántartott mennyiségét a felhasznált mennyiséggel csökkenteni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti borászati terméktétel
a) részekre bontása esetén a részekre bontott mennyiségeket új tételként kell a szakmai-jövedéki nyilvántartásban feltüntetni, az első származási bizonyítvány számának,
b) forgalomba hozatala esetén a forgalomba hozott mennyiséget új tételként kell a szakmai-jövedéki nyilvántartásban feltüntetni, a forgalombahozatali azonosító
megadásával.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdés alapján egy borászati terméktétel mennyisége nullára csökken, a borászati terméktételt ki kell vezetni a nyilvántartásból.
(5) A szakmai-jövedéki nyilvántartásba bejegyzett adatokat oly módon kell javítani, hogy a javítást követően a javítás előtti és utáni állapot egyértelműen visszakövethető legyen.
30. § (1) A szakmai-jövedéki nyilvántartás tartalmazza
a) a borászati üzemengedélyes
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját és
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a borászati üzembe betárolt szőlő szüreti bejegyzésének azonosítóját;
c) a betárolt szacharóz, savtartalom növelésére használt termékek, savtompításra használt termékek, az adalékanyagok, valamint a keletkezett melléktermékek
ca) megnevezését,
cb) eredetét,
cc) mennyiségét és a készletváltozásokat,
cd) minőségi jellemzőjét, mértékegységét,
ce) * ki- és betárolása esetén annak dátumát, jogcímét, valamint a számla vagy borászati kísérőokmány számát;
d) az előállított vagy betárolt, forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék
da) előállításának borpiaci évét,
db) előállításához felhasznált szőlő mennyiségét és az érintett szüreti bejegyzések azonosítóját,
dc) potenciális alkoholtartalmát,
dd) mennyiségét és a készletváltozásokat,
de) tárolóedényeinek azonosítóját,
df) palackozása esetén a megtöltött tárolóedények űrtartalmát és darabszámát,
dg) bérpalackozása esetén a palackozó nevét és címét,
dh) adómentes fogyasztása esetén annak dátumát és mennyiségét,
di) műveleti, tárolási, szállítási vagy palackozási veszteségeinek mennyiségét és jogcímét,
dj) * ki- és betárolása esetén annak dátumát, jogcímét, valamint a borászati kísérőokmány számát,
dk) első származási bizonyítványának vagy bizonyítványainak számát,
dl) színét,
dm) veszteség pótlására félretett mennyiségét;
e) a borászati termékeken elvégzett műveletek
ea) megnevezését,
eb) elvégzéséhez felhasznált adalék- és segédanyagok megnevezését és mennyiségét,
ec) elvégzésének dátumát;
f) a forgalomba hozott borászati termék
fa) d) pont dd)–dj) alpontjában meghatározott adatait,
fb) végső származási bizonyítványának számát és forgalombahozatali azonosítóját;
g) a borászati üzemben található borászati tárolóedények
ga) jelölését,
gb) típusát,
gc) névleges űrtartalmát; valamint
h) a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 138. §-a szerinti hivatalos zár készletet.
(2) Azonos névleges űrtartalmú és anyagú borászati tárolóedények a szakmai-jövedéki nyilvántartásban csoportosan is nyilvántarthatóak.
(3) A tárolóedény javításra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kell kiállítani, amelyen a tárolóedényt egyértelműen beazonosítható módon kell feltüntetni. A javításra átadott tárolóedényeket az online bortermelői regiszterben nem kell átvezetni.
(4) A szacharóz, a savtartalom növelésére, valamint a savtompításra használt termékek, továbbá az adalékanyagok megnevezése az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjától eltérően helyettesíthető a szakmai-jövedéki nyilvántartásban meghatározott kóddal.
31. § (1) A kisüzemi bortermelői regiszter a HNT által a honlapján közzétett formájú,
a) egyes borászati terméktételekre vonatkozó nyilvántartó lapokból (a továbbiakban: nyilvántartó lap),
b) borkimérés-nyilvántartásból és
c) tárolóedény-nyilvántartásból
áll.
(2) A nyilvántartó lapot a borászati üzemben tárolt borászati terméktételenként kell vezetni. A nyilvántartó lapokat az adott borászati terméktétellel érintett valamennyi borászati termék borászati üzemből történő elszállítását követően 5 évig meg kell őrizni.
(3) Új nyilvántartó lapot kell alkalmazni, ha
a) új borászati terméktétel bejegyzésének kötelezettsége áll elő,
b) tételek házasításával új borászati terméktétel keletkezik,
c) a végső származási bizonyítványt a borászati terméktétel adott része után kérelmezik, a végső származási bizonyítvány iránti kérelemben szereplő mennyiségre, egyidejűleg az eredeti lapon a végső származási bizonyítvány iránti kérelemben szereplő mennyiséget készletcsökkenésként feltüntetve,
d) a kisüzemi bortermelő egy borászati terméktételt több tételre bont, a létrejövő új borászati terméktételre, valamint
e) az adott borászati terméktételt más borászati üzembe tárolják át.
(4) A kisüzemi bortermelő a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktételek készletváltozását az értékesítésről szóló bizonylatokon tartja nyilván.
(5) A termelői borkimérés keretében értékesített borászati termékre a kisüzemi bortermelő borkimérés-nyilvántartást köteles vezetni. A borkimérés-nyilvántartásban a tárgynapon összesen értékesített, kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket a tételek és a kiszerelési egységek szerint összesítve kell bevezetni. Nem kell rögzíteni a borkimérés-nyilvántartásban azokat az értékesítéseket, amelyekről a kisüzemi bortermelő az adott tétel forgalombahozatali azonosítóját tartalmazó számlát állított ki.
(6) * A borászati üzem vagy a termelői borkimérés területén kívül, a kisüzemi bortermelő által a végső fogyasztó részére történő értékesítés esetén a kitárolt tételről borászati kísérőokmányt kell kiállítani. A kitelepülést követően a borászati üzembe visszaszállítandó borászati termékről borászati kísérőokmányt kell kiállítani.
32. § (1) A papír alapon vezetett általános bortermelői regiszter formanyomtatványát a HNT a honlapján közzéteszi.
(2) A Kormányrendelet 43. § (2) bekezdése szerinti regiszter számítógépprogram útján vezetett nyilvántartásának tartalmában meg kell felelnie az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány adattartalmának.
(3) Az általános bortermelői regiszter és az online bortermelői regiszter legalább
a) szőlő betárolás nyilvántartó lapból,
b) borászati termék nyilvántartó lapból,
c) adalékanyag nyilvántartó lapból,
d) melléktermék nyilvántartó lapból és
e) tárolótartály nyilvántartó lapból
áll.
33. § (1) A borászati terméktétellel összefüggő veszteségek nem haladhatják meg a borászati terméktétel teljes mennyiségére vonatkozóan a 10. mellékletben meghatározott értékeket.
(2) Egy borászati terméktétellel létrehozott új borászati terméktétellel összefüggő veszteségekbe az eredeti borászati terméktétellel összefüggő veszteségeket is bele kell számítani.
(3) A veszteségek vetítési alapja az adott borászati terméktétel első származási bizonyítványa vagy must származási bizonyítványa alapján nyilvántartott eredeti mennyisége.
(4) * Ha a borászati terméktétellel összefüggő veszteség az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően meghaladja a 10. mellékletben meghatározott veszteségnorma értékét, arról a borászati üzemengedélyes a szakmai-jövedéki nyilvántartás mellékletét képező jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az adott veszteségnorma túllépésének indokát. Az elkészített jegyzőkönyvet a borászati üzemengedélyes haladéktalanul megküldi a NÉBIH részére.
34. § (1) A papír alapon vezetett szakmai-jövedéki nyilvántartást a borászati termék tárolásának helyén kell tartani. A borászati üzemengedélyesnek gondoskodnia kell a szakmai-jövedéki nyilvántartás biztonságos helyen történő őrzéséről, tartásáról.
(2) A papír alapon vezetett szakmai-jövedéki nyilvántartás elvesztését, megsérülését vagy megsemmisülését a borászati üzemengedélyes 72 órán belül köteles a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére írásban bejelenteni.
(3) A papír alapon vezetett szakmai-jövedéki nyilvántartást az ellenőrzést végző hatóság felszólítására két órán belül kell bemutatni.
(4) A papír alapon vezetett szakmai-jövedéki nyilvántartást úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni.
35. § (1) * A borászati termék belföldi, valamint a borászati melléktermék, szőlő vagy zúzott cefre szállításakor a 11. melléklet szerinti adattartalmú borászati kísérőokmány alkalmazandó.
(2) * A borászati termékek borászati üzemek közötti belföldi áttárolása, valamint szőlőtörköly, borseprő, szőlő, zúzott cefre szállítása esetén használt borászati kísérőokmányhoz mellékelni kell a szakmai-jövedéki nyilvántartásnak a borászati kísérőokmányon feltüntetett borászati terméktételre vonatkozó részét.
(3) Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkére figyelemmel
a) * a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati termékek belföldi szállítása során borászati kísérőokmányként használható számlának,
b) * szőlő szállítása során a borászati kísérőokmány helyettesítésére használt, a Kormányrendelet 28. § (3) bekezdése szerinti szüret bejelentő lapnak vagy (4) bekezdése szerinti felvásárlási űrlapnak
tartalmaznia kell a borászati kísérőokmány kötelező adatait. *
36. § (1) A Kormányrendelet
a) 46. § a) pontjában meghatározott készletjelentést a 12. melléklet,
b) 46. § b) pontjában meghatározott értékesítési jelentést a 13. melléklet
szerinti adattartalommal, a HNT által a honlapján közzétett formában kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott jelentéseknek tartalmaznia kell az adatszolgáltató
a) nevét,
b) gazdasági akta számát,
c) címét,
d) borászati üzemének helye szerint illetékes borvidék és hegyközség (vagy hegyközségi tanács) nevét és
e) aláírását.
37. § (1) A végső származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza
a) a borászati üzemengedélyes
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját,
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a borászati terméktételen jelölni kívánt
ba) földrajzi árujelzőt,
bb) bortípust,
bc) édességi kategóriát,
bd) földrajzi árujelző termőterületénél nagyobb vagy kisebb földrajzi egységet,
be) szőlőfajtát,
bf) évjáratot,
bg) 8. melléklet szerinti hagyományos és kiegészítő hagyományos kifejezést, valamint egyéb korlátozottan használható kifejezést és
bh) bármely, a termékleírásban foglalt egyéb kifejezést;
c) a borászati terméktétel
ca) mennyiségét,
cb) termékkategóriáját,
cc) színét,
cd) előállítása során keletkezett veszteséget;
d) a borászati terméktételhez kapcsolódó must származási bizonyítványok és első származási bizonyítványok számát az érintett mennyiség megjelölésével;
e) * a borászati terméktételen végrehajtott borászati eljárásokat a 14. melléklet szerint, az abban meghatározott sorszám megadásával.
(2) A végső származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez mellékelni kell a szakmai-jövedéki nyilvántartásnak a forgalomba hozni kívánt borászati terméktételre vonatkozó részét.
(3) A végső származási bizonyítványt a hegybíró a tételen jelölni kívánt, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kifejezések tekintetében
a) a szőlőmust, a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény, a részben erjedt szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor kivételével az első származási bizonyítvány,
b) a szőlőmust, a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény, a részben erjedt szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor esetében a must származási bizonyítvány,
c) a szakmai-jövedéki nyilvántartásban elvégzett adminisztratív ellenőrzés, valamint
d) ha erre sor került, a helyszíni ellenőrzés
alapján adja ki.
(4) A végső származási bizonyítvány a kérelemben szereplő adatok alapján tartalmazza
a) a fajtaösszetételt,
b) az évjárat összetételt,
c) a származási országot és
d) az összes alkoholtartalmat.
38. § (1) A borászati terméktétel analitikai, illetve érzékszervi vizsgálatára vonatkozó megrendelés tartalmazza *
a) a borászati terméktétel
aa) végső származási bizonyítványának számát,
ab) forgalombahozatali azonosítóját;
b) a termékleírásban a kémiai összetétel és az érzékszervi jellemzők tekintetében előírt követelményekre figyelemmel a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet által meghatározott adatokat;
c) a borászati üzemengedélyes döntésétől függően
ca) angol nyelvű vizsgálati jegyzőkönyv igénylését,
cb) soron kívüli NÉBIH-eljárás igénylését,
cc) a NÉBIH által az analitikai vizsgálati jegyzőkönyv, illetve az érzékszervi vizsgálat eredményének ügyfélkapura történő megküldésének igénylését,
cd) jogszabályban vagy termékleírásban nem előírt, de mérendő paraméter megnevezését;
d) a Magyarország területén kívül található telephelyű borászati üzem címét;
e) a Magyarország területén kívüli telephelyen történő tárolás esetén a tárolási hely címét;
f) a borászati üzemengedélyes által megadni kívánt egyéb adat, tény, körülmény leírását;
g) a számlázási adatokat, ha azok nem egyeznek meg a borászati üzemengedélyes adataival;
h) a borászati üzemengedélyes nyilatkozatát arról, hogy
ha) a forgalomba hozatalhoz szükséges analitikai vizsgálatokat megrendeli,
hb) az analitikai vizsgálat költségeit vállalja, azokat számla ellenében kifizeti, valamint
hc) a laboratórium által használt módszereket megismerte és elfogadja.
(2) A borászati terméktétel analitikai vizsgálatát a Kormányrendelet 48. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatot végző laboratóriumtól közvetlenül kell megrendelni.
(3) * A borászati terméktétel érzékszervi vizsgálatát a vizsgálatot végző földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vagy az OBB titkárától kell megrendelni.
(4) A borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni kívánó személy (a továbbiakban: forgalomba hozó)
a) az analitikai vizsgálathoz két palack,
b) az érzékszervi vizsgálathoz a vizsgálatot végző FBB vagy OBB működési szabályzatában meghatározott számú palack
mintát biztosít sorszámmal ellátva – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a megrendeléssel egyidejűleg.
(5) A palack legalább 0,5 liter borászati terméket tartalmaz. A palackot úgy kell lezárni pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal (a továbbiakban együtt: lezárás), hogy a mintához a lezárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A lezáráson vagy a palackon fel kell tüntetni a forgalombahozatali azonosító számát és a minta sorszámát.
(6) A minta lezárását a hegybíró végzi, ha a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy a termékleírás előírja az érzékszervi és az analitikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételnél a hegybíró jelenlétét.
(7) A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt. Ellenminta igénylése esetén a forgalomba hozónak a (4) bekezdésben meghatározott számú mintánál annyival több mintát kell biztosítania, ahány ellenmintára igényt tart. A hegybíró jelenlétében történő mintavétel esetén a mintavételt végző, egyéb esetben a vizsgálatot végző az átadott minták közül kiválasztja az ellenmintát, hitelesítéssel látja el a lezárást, és a forgalomba hozó vagy a (10) bekezdésben meghatározott esetben a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet részére átadja.
(8) Az analitikai és az érzékszervi vizsgálathoz szükséges minta vételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az Ákr. 78. §-a szerinti adatokon túlmenően
a) a borászati terméket előállító borászati üzem NÉBIH tevékenység-azonosítóját vagy az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli államból (a továbbiakban: harmadik ország) behozott borászati termék esetén a forgalomba hozó nevét,
b) a mintát alkotó palackok számát,
c) a harmadik országból behozott borászati termék kivételével a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosító számát,
d) a hegybíró jelenlétében történő mintavétel tényét, valamint
e) a forgalomba hozó ellenmintára vonatkozó igényét.
(9) A vizsgálatra átadott mintához mellékelni kell a mintavételről készített jegyzőkönyvet.
(10) A minta kizárólag a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezeten keresztül küldhető meg analitikai és érzékszervi vizsgálatra, ha ezt a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy a termékleírás előírja.
39. § Az analitikai vizsgálat az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet 20. cikkében, valamint a termékleírásban meghatározott paraméterek mellett kiterjed
a) a sűrűség,
b) az összes extrakttartalom,
c) a cukormentes extrakttartalom,
d) a szabad kénessavtartalom,
e) kékszőlőből készült borászati termékek esetén a malvidin-diglükozid tartalom,
f) a hamutartalom és
g) a pH-érték
mérésére, továbbá a glicerintartalom meghatározására. *
40. § (1) A Magyarország területén termelt és forgalomba hozni kívánt vagy az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozni kívánt bornak, likőrbornak, pezsgőnek, minőségi pezsgőnek, illatos minőségi pezsgőnek, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbornak, gyöngyözőbornak, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbornak a következő érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkeznie:
a) a címkén jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) vagy a 8. melléklet szerinti szabályozott kifejezésnek, valamint jellegének megfelelő szín;
b) legalább tiszta, a palackos érlelésből fakadó esetleges üledékektől eltekintve üledékmentes megjelenés;
c) egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő illat, íz, zamat; valamint
d) pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor esetén finom, tartós gyöngyözés.
(2) A 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 8., 11. és 14. pontja szerinti egyéb korlátozottan használható kifejezés feltüntetése esetén az (1) bekezdés b) pontjától eltérően legfeljebb 100 NTU mértékű zavarosság megengedhető.
41. § A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, valamint a HNT által létrehozott FBB nyilvántartásba vétele iránti, NÉBIH részére benyújtandó kérelem tartalmazza
a) az FBB-t létrehozó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, valamint adószámát;
b) az FBB
ba) illetékességi körébe tartozó földrajzi árujelzők listáját,
bb) tagjainak névsorát,
bc) elnökének, elnökhelyettesének és titkárának nevét és elérhetőségét és
bd) működési helyét;
c) a tagok szakmai követelményeknek történő megfelelését alátámasztó képzettséget, végzettséget vagy szakvizsgát igazoló dokumentumot; valamint
d) az FBB működési szabályzatát, megjelölve az elnök, az elnökhelyettes, valamint a titkár alapvető feladatait is.
42. § (1) Az FBB tagjainak száma nem lehet kevesebb 10 főnél.
(2) Az FBB tagjának rendelkeznie kell a 9. mellékletben meghatározott végzettségek valamelyikével vagy borbíráló szakvizsgával.
43. § (1) Az FBB működését ügyrend szabályozza, amelyet az elfogadását követő 7 napon belül az FBB megküld a NÉBIH részére.
(2) Az FBB az ügyrendjében meghatározott számú, de legalább 5 tagjának jelenléte esetén határozatképes.
44. § Az FBB értesítést küld
a) az érzékszervi vizsgálat időpontjáról és a jelentkezés részletes feltételeiről az érintett borászati üzemek, a kormányhivatal, a NÉBIH, valamint az OBB elnöke részére, legalább az érzékszervi vizsgálat napját megelőzően 7 nappal, rendkívüli érzékszervi vizsgálat esetén haladéktalanul; és
b) * az FBB adataiban és működési szabályzatában bekövetkezett változásról az adatváltozástól számított 14 napon belül az érintett hegyközségi szervezetek, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a kormányhivatal és a NÉBIH részére.
45. § Az OBB tagjának rendelkeznie kell
a) a 9. melléklet 2. pontjában meghatározott végzettségek valamelyikével és
b) borbíráló szakvizsgával, vagy ennek hiányában vállalnia kell, hogy a tagsági viszonyának kezdetétől számított 90 napon belül sikeres szakvizsgát tesz, amelynek elmaradása esetén a tagsági viszony kezdetétől számított 91. napon az OBB-tagsága megszűnik.
46. § (1) Az érzékszervi vizsgálat során biztosítani kell
a) a minták titkos kezelését;
b) a minta vizsgálatra való alkalmasságát;
c) az érzékszervi vizsgálaton részt vevő FBB- vagy OBB-tagok (a továbbiakban: bírálók) egymás láthatóságát kizárva történő elhelyezkedését;
d) az érzékszervi vizsgálat fehér színű asztallapon vagy fehér színű terítő felett, természetes vagy semleges színű fénnyel jól megvilágított helyiségben történő lefolytatását;
e) a bírálók részére
ea) fejenként legalább három, egyenként legalább 2 deciliter űrtartalmú talpas kóstolópohár,
eb) semleges illatú és ízű ivóvíz és pékáru, valamint
ec) fejenként legalább egy kiöntőedény
rendelkezésre állását.
(2) Ha a vizsgálat kérelmezője kéri, biztosítani kell az adott borászati terméktétel
a) előzetesen megjelölt hőmérsékleten történő kóstolását, valamint
b) előzetesen megjelölt időtartamú, a kóstolást megelőző, legfeljebb egy órán át tartó szellőztetését, dekantálását.
(3) Az érzékszervi vizsgálat során egy bíráló egy nap legfeljebb 50 borászati terméktétel érzékszervi vizsgálatát végezheti el.
47. § (1) A bíráló az érzékszervi vizsgálat alapján az adott tételnek „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítést adhat.
(2) Az FBB és az OBB az érzékszervi vizsgálatról szóló döntését titkos szavazással hozza meg.
(3) Az érzékszervi vizsgálat eredményeként a vizsgált borászati terméktétel „megfelelt” minősítést akkor kap, ha a bírálók több mint fele ilyen minősítést adott.
(4) Ha egy tétel az FBB vagy OBB döntése alapján „nem felelt meg”, az FBB vagy az OBB határozatában megnevezi
a) a borhibát, borbetegséget, valamint
b) a termékleírásban található érzékszervi leírás azon elemeit, amelyeknek a tétel nem felelt meg.
48. § (1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozásának bejelentése tartalmazza az Ákr. szerinti adatokon túlmenően
a) a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes
aa) gazdasági akta számát,
ab) FELIR azonosítóját,
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a forgalombahozatali azonosítót;
c) a további feldolgozással érintett borászati terméktétel mennyiségét; valamint
d) a további feldolgozás kezdő időpontját.
(2)–(3) *
49. § A még erjedésben lévő újbor a szüret naptári évében értékesíthető.
50. § (1) A miniszter a borbíráló szakvizsgának a NÉBIH, a HNT, az OBB, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (a továbbiakban: MATE) bevonásával kidolgozott vizsgaszabályzatát jóváhagyja és az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzéteszi.
(2) A borbíráló szakvizsgát a MATE szervezi. A borbíráló szakvizsgát a NÉBIH, a HNT, az OBB és a MATE által egy-egy kijelölt személyből álló szakvizsgabizottság felügyeli. A szakvizsga sikeres, ha a vizsgázó az összes pontszám legalább 60%-át elérte.
(3) A szakvizsgán történő részvétel díjköteles. Sikertelen szakvizsga esetén a szakvizsga díjmentesen egy alkalommal ismételhető meg.
(4) A sikeres szakvizsga eredménye 5 évig hatályos.
51. § (1) Borbíráló szakvizsga a 9. melléklet 1. vagy 2. pontjában meghatározott végzettség hiányában csak a MATE által szervezett borbírálói képzést követően tehető.
(2) A borbírálói képzés teljes időtartama legalább tizenkét óra. A tanterv és a borbírálói képzés szabályzatának kidolgozását, valamint a borbírálói képzés vezetőinek és oktatóinak kiválasztására vonatkozó követelmények meghatározását a MATE az OBB, a HNT és a NÉBIH együttműködésével végzi.
(3) A MATE a tantervet és a borbírálói képzés szabályzatát a honlapján közzéteszi.
(4) A borbírálói képzésben történő részvétel igazolásának feltétele, hogy a hallgató az elméleti foglalkozás legalább 80%-án és a gyakorlati foglalkozás 100%-án részt vett.
(5) A borbírálói képzés vezetője és oktatója a 9. melléklet 2. pontjában meghatározott egyetemi végzettségek vagy tudományos fokozatok valamelyikével és borbíráló szakvizsgával rendelkező személy lehet.
(6) A borbírálói képzésen való részvétel díjköteles.
(7) Aki mesterszintű szőlész-borász képzés keretében megszerzett borbírálói oklevéllel rendelkezik, és azt bemutatja a NÉBIH részére, a borbíráló szakvizsga kötelezettsége alól a bemutatott borbírálói oklevél kiállításától számított 5 évig mentesül.
52. § (1) A borászati termékek jelölésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni
a) olyan késztermékre, amelyet ugyanazon vállalkozás különböző telephelyei között, legfeljebb 70 km-es körzetben szállítanak, valamint
b) a termelő saját fogyasztására szánt szőlőmust és borászati termék mennyiségére.
(2) * Az Európai Unió területén először Magyarországon közfogyasztásra forgalomba hozott borászati terméken kötelező a forgalombahozatali azonosító feltüntetése, amelyet az „L” vagy „NÉBIH” felirat előz meg.
(3) Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott földrajzi árujelző nélküli borok kiszerelésén a származási országot
a) 1 liter feletti kiszerelés esetén legalább 5 mm-es,
b) 201 ml – 1000 ml között legalább 4 mm-es,
c) 51 ml – 200 ml között minimum 3 mm-es,
d) 50 ml-ig minimum 2 mm-es
betűnagysággal kell feltüntetni.
(4) Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott, az Európai Unió több tagállamából származó szőlőből készült borászati terméken az összes érintett tagállamot fel kell tüntetni a következők szerint: „... és ... országokból származó borok házasításával készült európai uniós borászati termék”.
(5) * A (2) bekezdéstől eltérően az Európai Unió területén először Magyarországon közfogyasztásra forgalomba hozott borászati terméken nem kötelező a forgalombahozatali azonosító feltüntetése, ha a forgalombahozatali azonosítóhoz tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére.
53. § (1) A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó, valamint pezsgő és habzóbor előállító borászati üzem borászati üzemengedélyben adott kódja „H” betűjelből és egy négyjegyű számból áll.
(2) A 8. melléklet szerinti szabályozott kifejezések az ott leírt feltételekkel jelölhetők az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott borászati termékeken.
54. § (1) A földrajzi árujelző termőterületénél kisebb földrajzi egység (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) neve a földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék címkéjén akkor tüntethető fel, ha
a) a termékleírás az adott kisebb földrajzi egység egyértelmű körülhatárolását tartalmazza, valamint címkén való jelölését lehetővé teszi, és
b) a borászati termék kiszerelésén legalább egy olyan látómező található, amelyben a kisebb földrajzi egység neve és az adott földrajzi árujelző is megjelenik.
(2) A termékleírás rendelkezhet arról, hogy az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 55. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő lajstromozott védjegyek vagy 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyek tekintetében nem kell alkalmazni az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 55. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeket.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a borászati termékek esetében a termékleírás tartalmazza az érintett kisebb földrajzi egységek feltüntetése esetén a földrajzi egységnek a védjegyektől való megkülönböztetési módját.
55. § (1) A borászati termék címkéjén a borászati termék előállításához felhasznált szőlőfajták nevei azonos betűtípussal, azonos betűszínnel és azonos betűmérettel tüntethetők fel.
(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikk (2) bekezdés b) pont i. alpontja alapján a Magyarország területén termelt, földrajzi árujelző nélküli borászati termékek címkéjén az alábbi szőlőfajták neve nem tüntethető fel a következő változatokban:
a) arany sárfehér,
b) cirfandli,
c) furmint,
d) juhfark,
e) kabar,
f) kadarka,
g) kéknyelű,
h) kövérszőlő,
i) zéta.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt szőlőfajtáknak a Minisztérium honlapján közzétett szinonim nevei feltüntethetőek a földrajzi árujelző nélküli borászati termékek címkéin is.
56. § A borászati termékeken kívül a bor kifejezés a szőlőtől eltérő gyümölcs erjesztésével nyert termék elnevezésében kizárólag a gyümölcs elnevezésével vagy a méz kifejezéssel együtt, összetett szó részeként használható.
57. § (1) Az adatszolgáltató a gazdasági aktában való nyilvántartásba vételhez szükséges adatszolgáltatását a 15. mellékletben meghatározott adattartalommal, a HNT honlapján közzétett formában teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) nem természetes személy adatszolgáltató esetén
aa) az adatszolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy(ek) eredeti aláírási címpéldányát vagy aláírási mintáját és
ab) a gazdálkodó szervezet bejegyzését igazoló hatályos dokumentum másolati példányát;
b) természetes személy adatszolgáltató esetén
ba) korlátozottan cselekvőképes vagy kiskorú adatszolgáltató esetén a törvényes képviselő hozzájárulását,
bb) a személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatát és
bc) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát;
c) a benyújtás célját és indoklását;
d) termelői csoporti tagság esetén a tagságot igazoló dokumentum másolati példányát; valamint
e) az adatszolgáltatással érintett ültetvény használójának módosítása esetén annak igazolását, hogy az adatszolgáltató a földterület használatára jogosult.
58. § Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott palackban a pezsgőn, minőségi pezsgőn és illatos minőségi pezsgőn kívül a következő termékek hozhatók forgalomba:
a) szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor,
b) gyöngyözőbor,
c) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,
d) ízesített boralapú koktélok, valamint
e) 1,2 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok.
59. § A borászati termékek forgalmazása során
a) a borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni, úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon; és
b) a tárolóhelyiség hőmérséklete nem lehet 5 °C-nál alacsonyabb és 25 °C-nál magasabb.
60. § Adatszolgáltatáskor a cukortartalom magyar mustfokban, valamint tömegszázalékban kifejezett értékét a Minisztérium honlapján közzétett táblázatok szerint kell alkohol térfogatszázalékra átszámítani.
61. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) * A 70. § 2022. június 1-jén lép hatályba.
62. § A 2010. január 1. és 2014. május 30. között kiadott vizsgálati engedély alapján telepített szőlőültetvények terméséből készített borászati terméket – ha a szőlőfajta osztályba sorolása még nem történt meg – az engedély véglegessé válásának napjától számított 10. borpiaci év végéig lehet forgalomba hozni.
63. § A 8. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 8., 10., 11. és 14. sorában meghatározott egyéb korlátozottan használható kifejezésekre vonatkozó rendelkezéseit először a 2022/2023. borpiaci évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni.
64. § * (1) * A 2021. augusztus 1. előtt elkészített és hitelesített borkísérő okmányok a 2021/2022–2023/2024. borpiaci év során is használhatóak, ha azokon vagy azokhoz mellékelve megadják a 11. mellékletben meghatározott adatokat.
(2) * A 2021/2022. és 2022/2023. borpiaci évek során benyújtandó készletjelentést és értékesítési jelentést a 2021. július 31-én hatályos szabályok szerint kell elkészíteni.
64/A. § * Ha a borászati terméktétel analitikai, illetve érzékszervi vizsgálata megrendelésének időpontjában a forgalombahozatali azonosító nem áll rendelkezésre, 2024. január 31-ig *
a) a 38. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően a forgalombahozatali azonosítót nem kell megadni, és
b) a 38. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a minta lezárásán vagy a palackon a forgalombahozatali azonosító helyett a végső származási bizonyítvány száma is feltüntethető.
65. § Az OBB e rendelet hatálybalépését megelőzően kinevezett tagjának
a) a 45. § a) pontjában foglaltaktól eltérően e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos előírások által megkövetelt végzettséggel kell rendelkeznie,
b) * a 45. § b) pontjában meghatározott kötelezettségnek legkésőbb 2024. július 31-éig kell eleget tennie.
65/A. § * (1) * Az 52. § (2) bekezdésétől eltérően 2024. július 31. előtt az Európai Unió területén először Magyarországon közfogyasztásra forgalomba hozott borászati terméken a forgalombahozatali azonosító előtt az „FHE” vagy az „FHA” megjelölés is feltüntethető.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel 2023. július 31-ig közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek 2023. július 31-ét követően is forgalomban tarthatóak.
66. § Ez a rendelet
a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet,
d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
e) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet,
f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
g) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. április 16-i (EU) 2019/935 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
67–69. § *
70. § *
71. § *
1. Felső-Pannon borrégió:
1.1. Etyek-Budai borvidék: az Etyek-Buda oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
1.2. Móri borvidék: a Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
1.3. Neszmélyi borvidék: a Neszmély oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
1.4. Pannonhalmi borvidék: a Pannonhalma oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
1.5. * Soproni borvidék: a Kőszeg oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések és a Sopron/Ödenburg oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2. Balaton borrégió:
2.1. Badacsonyi borvidék: a Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2.2. Balatonboglári borvidék: a Balatonboglár oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2.3. Balatonfüred-Csopaki borvidék: a Balatonfüred-Csopak oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2.4. Balaton-felvidéki borvidék: a Balaton-felvidék oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2.5. Somlói borvidék: a Nagy-Somló oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
2.6. Zalai borvidék: a Zala oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
3. Pannon borrégió:
3.1. Pécsi borvidék: a Pécs oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
3.2. Szekszárdi borvidék: a Szekszárd oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
3.3. Tolnai borvidék: a Tolna oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
3.4. Villányi borvidék: a Villány oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
4. Duna borrégió:
4.1. Csongrádi borvidék: a Csongrád oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
4.2. Hajós-Bajai borvidék: a Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
4.3. Kunsági borvidék: a Kunság oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
5. Felső-Magyarország borrégió
5.1. Bükki borvidék: a Bükk oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
5.2. Egri borvidék: az Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
5.3. Mátrai borvidék: a Mátra oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának IV. „Körülhatárolt terület” fejezetében felsorolt települések összessége.
6. * Tokaji borrégió:
6.1. Tokaji borvidék: a Btv. 17. § (1) bekezdésében felsorolt települések összessége.
1. Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1. | Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők | A minősítés szempontjai | Pontérték | ||||||
| 2. | Főtényezők | Altényezők | Sorszám | Szempontok | Kód | ||||
| 3. | Sorszám | Megnevezés | Sorszám | Megnevezés | |||||
| 4. | 1. | Agrometeorológia | 1.1. | Téli fagykár gyakorisága | 1.1.1. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben egyszer sem fagytak el | 3 | 50 | |
| 5. | 1.1.2. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben kétszer fagytak el | 2 | 20 | |||||
| 6. | 1.1.3. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben háromszor vagy annál többször fagytak el | 1 | 0 | |||||
| 7. | 1.2. | Tavaszi, őszi fagy gyakorisága | 1.2.1. | Vegetációban a fagykár 10 évben 3-nál kevesebb | 3 | 45 | |||
| 8. | 1.2.2. | Vegetációban a fagykár 10 évben 3–4 alkalommal | 2 | 20 | |||||
| 9. | 1.2.3. | Vegetációban a fagykár 10 évben 5 vagy annál több | 1 | 7 | |||||
| 10. | 2. | Talaj | 2.1. | Talajtípus | 2.1.1. | Köves, földes kopárok | 01 | 9 | |
| 11. | 2.1.2. | Futóhomok | 02 | 0 | |||||
| 12. | 2.1.3. | Humuszos homok | 03 | 20 | |||||
| 13. | 2.1.4. | Rendzinák | 04 | 36 | |||||
| 14. | 2.1.5. | Erubáz talajok | 05 | 36 | |||||
| 15. | 2.1.6. | Savanyú, nem podzolos erdőtalaj | 06 | 20 | |||||
| 16. | 2.1.7. | Agyagbemosódásos barna erdőtalaj | 07 | 38 | |||||
| 17. | 2.1.8. | Pseudogleies barna erdőtalaj | 08 | 10 | |||||
| 18. | 2.1.9. | Barna-földek | 09 | 40 | |||||
| 19. | 2.1.10. | Kovárványos barna erdőtalaj | 10 | 18 | |||||
| 20. | 2.1.11. | Csernozjom barna erdőtalaj | 11 | 40 | |||||
| 21. | 2.1.12. | Csernozjom jellegű homok | 12 | 25 | |||||
| 22. | 2.1.13. | Mészlepedékes csernozjom | 13 | 27 | |||||
| 23. | 2.1.14. | Mészlepedékes alföldi csernozjom | 14 | 28 | |||||
| 24. | 2.1.15. | Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom | 15 | 8 | |||||
| 25. | 2.1.16. | Réti csernozjom | 16 | 21 | |||||
| 26. | 2.1.17. | Mélyben sós réti csernozjom | 17 | 10 | |||||
| 27. | 2.1.18. | Szolonyeces réti csernozjom | 18 | 0 | |||||
| 28. | 2.1.19. | Terasz csernozjom | 19 | 19 | |||||
| 29. | 2.1.20. | Szoloncsák | 20 | 0 | |||||
| 30. | 2.1.21. | Szoloncsák-szolonyec | 21 | 0 | |||||
| 31. | 2.1.22. | Réti szolonyec | 22 | 0 | |||||
| 32. | 2.1.23. | Sztyeppesedő réti szolonyec | 23 | 0 | |||||
| 33. | 2.1.24. | Szolonyeces réti talaj | 24 | 0 | |||||
| 34. | 2.1.25. | Réti talaj | 25 | 8 | |||||
| 35. | 2.1.26. | Öntés réti talaj | 26 | 8 | |||||
| 36. | 2.1.27. | Lápos réti talaj | 27 | 0 | |||||
| 37. | 2.1.28. | Síkláp talaj | 28 | 0 | |||||
| 38. | 2.1.29. | Lecsapolt talaj vagy síkláp talaj | 29 | 0 | |||||
| 39. | 2.1.30. | Mocsári erdők talaja | 30 | 0 | |||||
| 40. | 2.1.31. | Öntéstalaj | 31 | 0 | |||||
| 41. | 2.2. | Talajképző kőzet | 2.2.1. | Glaciális és alluviális üledékek | 1 | 4 | |||
| 42. | 2.2.2. | Löszös üledékek | 2 | 5 | |||||
| 43. | 2.2.3. | Harmadkori és idősebb üledékek | 3 | 4 | |||||
| 44. | 2.2.4. | Nyirok | 4 | 3 | |||||
| 45. | 2.2.5. | Mészkő, dolomit | 5 | 2 | |||||
| 46. | 2.2.6. | Homokkő | 6 | 2 | |||||
| 47. | 2.2.7. | Agyagpala, fillit | 7 | 1 | |||||
| 48. | 2.2.8. | Gránit, porfírit | 8 | 1 | |||||
| 49. | 2.2.9. | Andezit, bazalt, riolit | 9 | 1 | |||||
| 50. | 2.3. | Kémhatás és mészállapot | 2.3.1. | Erősen savanyú talajok | 1 | 1 | |||
| 51. | 2.3.2. | Gyengén savanyú talajok | 2 | 2 | |||||
| 52. | 2.3.3. | Szénsavas meszet tartalmazó talajok | 3 | 5 | |||||
| 53. | 2.3.4. | Nem a felszíntől sós szikes talajok | 4 | 0 | |||||
| 54. | 2.3.5. | Felszíntől sós szikes talajok | 5 | 0 | |||||
| 55. | 2.4. | Fizikai talajféleségek | 2.4.1. | Homok | 1 | 4 | |||
| 56. | 2.4.2. | Homokos vályog | 2 | 6 | |||||
| 57. | 2.4.3. | Vályog | 3 | 7 | |||||
| 58. | 2.4.4. | Agyagos vályog | 4 | 5 | |||||
| 59. | 2.4.5. | Agyag | 5 | 2 | |||||
| 60. | 2.4.6. | Tőzeg, kotu | 6 | 0 | |||||
| 61. | 2.4.7. | Nem vagy részben mállott, durva vázrészek | 7 | 1 | |||||
| 62. | 2.5. | Vízgazdálkodási tulajdonság | 2.5.1. | Igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó talajok | 1 | 4 | |||
| 63. | 2.5.2. | Nagy víznyelésű és vízvezetőképességű, közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok | 2 | 6 | |||||
| 64. | 2.5.3. | Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározóképességű, jó víztartó talajok | 3 | 10 | |||||
| 65. | 2.5.4. | Közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározóképességű, jó víztartó talajok | 4 | 10 | |||||
| 66. | 2.5.5. | Közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározóképességű talajok | 5 | 10 | |||||
| 67. | 2.5.6. | Gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezetőképességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok | 6 | 1 | |||||
| 68. | 2.5.7. | Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízelvezető- képességű, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodási talajok | 7 | 0 | |||||
| 69. | 2.5.8. | Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, igen nagy vízraktározó és víztartóképességű talajok | 8 | 10 | |||||
| 70. | 2.5.9. | Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok | 9 | 1 | |||||
| 71. | 2.6. | Humuszkészlet | 2.6.1. | 50 t/ha | 1 | 0 | |||
| 72. | 2.6.2. | 50–100 t/ha | 2 | 2 | |||||
| 73. | 2.6.3. | 100–200 t/ha | 3 | 4 | |||||
| 74. | 2.6.4. | 200–300 t/ha | 4 | 10 | |||||
| 75. | 2.6.5. | 300–400 t/ha | 5 | 8 | |||||
| 76. | 2.6.6. | 400 t/ha | 6 | 6 | |||||
| 77. | 2.7. | Termőréteg vastagsága | 2.7.1. | 20 cm | 1 | 0 | |||
| 78. | 2.7.2. | 20–40 cm | 2 | 0 | |||||
| 79. | 2.7.3. | 40–70 cm | 3 | 0 | |||||
| 80. | 2.7.4. | 70–100 cm | 4 | 0 | |||||
| 81. | 2.7.5. | 100 cm | 5 | 10 | |||||
| 82. | 2.8. | A terület egyöntetűsége a talajtípus szempontjából | 2.8.1. | 60%-nál kisebb mértékben egyöntetű | 1 | 1 | |||
| 83. | 2.8.2. | 60–70%-ban egyöntetű | 2 | 2 | |||||
| 84. | 2.8.3. | 70%-nál nagyobb mértékben egyöntetű | 3 | 5 | |||||
| 85. | 3. | Terület vízgazdálkodása helyszínen értékelve | 3.1. | Mélyfekvésű, vizenyős, a talajvíz 0–130 cm között | 1 | 0 | |||
| 86. | 3.2. | Száraz, a talajvíz a növény által elérhető közelségben nincs | 2 | 5 | |||||
| 87. | 3.3. | Üde, a talajvíz 150–250 cm között | 3 | 10 | |||||
| 88. | 4. | Erózió mértéke | 4.1. | Vonalas eróziós formák, árkos kimosódások, az Alföldön szélárkok | 1 | 3 | |||
| 89. | 4.2. | Vonalas eróziós formák nincsenek, mérsékelt erózió, az Alföldön defláció veszélye fennáll | 2 | 7 | |||||
| 90. | 4.3. | A terület erózió és defláció által nem veszélyeztetett | 3 | 10 | |||||
| 91. | 5. | Terepviszonyok | 5.2. | Tengerszint feletti magasság | 5.2.1. | 300 m felett és 120 m alatt | 1 | 16 | |
| 92. | Domb- és hegyvidéken | 5.2.2. | 120–150 vagy 250–300 m között | 2 | 35 | ||||
| 93. | 5.2.3. | 150–250 m között | 3 | 45 | |||||
| 94. | Kiemelkedés a környezetből | 5.2.4. | A környezetnél mélyebben fekvő terület | 4 | 0 | ||||
| 95. | Alföldön és síkvidéken | 5.2.5. | A környezetből nem emelkedik ki a terület, de hideglefolyása van | 5 | 28 | ||||
| 96. | 5.2.6. | A terület a környezetből kiemelkedik | 6 | 45 | |||||
| 97. | 5.3. | Domborzat, terepfelszín | 5.3.1. | A terület teraszírozást igényel | 1 | 7 | |||
| 98. | Domb- és hegyvidéken | 5.3.2. | A terület tereprendezéssel telepítésre alkalmassá tehető | 2 | 16 | ||||
| 99. | 5.3.3. | A lejtő egyenletes, egyirányú, tereprendezés, teraszírozás nem szükséges | 3 | 30 | |||||
| 100. | Alföldön és síkvidéken | 5.3.4. | A terület 20%-nál nagyobb területre kiterjedő tereprendezést igényel | 4 | 2 | ||||
| 101. | 5.3.5. | A terület legfeljebb 20%-ig igényel tereprendezést | 5 | 10 | |||||
| 102. | 5.3.6. | Tereprendezés nem szükséges | 6 | 20 | |||||
| 103. | 5.4. | Környezet | 5.4.1. | A közelben erdő, illetve felépítmény nincs | 11 | 10 | |||
| 104. | Erdő közelsége | 5.4.2. | Erdő van és előnyös | 21 | 10 | ||||
| 105. | 5.4.3. | Erdő van és hátrányos | 31, 32 | 1 | |||||
| 106. | 5.5. | Beépítettség | 5.5.1. | 100 ha-onként 1 db felépítmény | 12, 22 | 7 | |||
| 107. | 5.5.2. | 100 ha-onként 2–10 db felépítmény | 13, 23 | 5 | |||||
| 108. | 5.5.3. | 100 ha-onként 10 db-nál több felépítmény | 14, 24, 33, 34 | 3 | |||||
| 109. | 6. | Terület hasznosítása | 6.1. | Nagyüzemi módon hasznosítható | 1 | 10 | |||
| 110. | 6.2. | Kistermelésre hasznosítható | 2 | 3 | |||||
| 111. | 6.3. | Kisüzemi árutermelő tömb kialakítható | 3 | 10 | |||||
| 112. | 7. | Útviszonyok | 7.1. | Megközelíthető földúton | 1 | 4 | |||
| 113. | 7.2. | Megközelíthető javított földúton | 2 | 6 | |||||
| 114. | 7.3. | Megközelíthető szilárd burkolatú úton | 3 | 8 | |||||
2. Terepviszonyok
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | ||
| 1. | Észak | Nyugat | Dél | Kelet | |||||||||||||||
| 2. | ÉK | ÉÉK | É | ÉÉNy | ÉNy | NyÉNy | Ny | NyDNy | DNy | DDNy | D | DDK | DK | KDK | K | KÉK | |||
| 3. | 0–5% | Kód | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | |
| 4. | Pontérték | 13 | 12 | 10 | 13 | 15 | 20 | 23 | 28 | 31 | 33 | 33 | 31 | 30 | 26 | 21 | 17 | ||
| 5. | 6–12% | Kód | 201 | 202 | 203 | 204 | 205 | 206 | 207 | 208 | 209 | 210 | 211 | 212 | 213 | 214 | 215 | 216 | |
| 6. | Pontérték | 38 | 32 | 30 | 40 | 48 | 58 | 68 | 73 | 84 | 90 | 90 | 82 | 75 | 70 | 60 | 48 | ||
| 7. | 13–20% | Kód | 301 | 302 | 303 | 304 | 305 | 306 | 307 | 308 | 309 | 310 | 311 | 312 | 313 | 314 | 315 | 316 | |
| 8. | Pontérték | 32 | 27 | 23 | 33 | 42 | 56 | 66 | 75 | 78 | 88 | 88 | 82 | 75 | 66 | 52 | 45 | ||
| 9. | 21–30% | Kód | 401 | 402 | 403 | 404 | 405 | 406 | 407 | 408 | 409 | 410 | 411 | 412 | 413 | 414 | 415 | 416 | |
| 10. | Pontérték | 15 | 12 | 10 | 15 | 23 | 33 | 40 | 50 | 54 | 65 | 65 | 54 | 52 | 48 | 33 | 27 | ||
| 11. | 30% | Kód | 501 | 502 | 503 | 504 | 505 | 506 | 507 | 508 | 509 | 510 | 511 | 512 | 513 | 514 | 515 | 516 | |
| 12. | felett | Pontérték | 8 | 7 | 4 | 8 | 10 | 10 | 14 | 18 | 20 | 28 | 28 | 20 | 20 | 15 | 12 | 10 | |
| A | B | C | ||
| 1. | Minősítés | Klasztercsoportok | Minősítési jellemzők | |
| 2. | I. osztály Szőlőfajta termesztésére kiváló adottságú | 5. főklaszter | Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó termésbiztonságú területek. | |
| 3. | 4. főklaszter | Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek. | ||
| 4. | 3. főklaszter | Jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek. | ||
| 5. | II.1. osztály Szőlőfajta termesztésére kedvező adottságú | 2. főklaszter | Közepes fekvésű, jó talajú, változóan termésbiztos területek. | |
| 6. | 1. főklaszter | |||
| 7. | 1/5. alklaszter | Jó fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek. | ||
| 8. | 1/4. alklaszter | Közepes fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek. | ||
| 9. | 1/3. alklaszter | Közepes fekvésű, közepes talajú, jó termésbiztonságú területek. | ||
| 10. | II.2. osztály Szőlőfajta termesztésére alkalmas | 1/2. alklaszter | Gyenge fekvésű, közepes talajú, gyenge termésbiztonságú területek. | |
| 11. | Szőlőfajta termesztésére alkalmatlan | 1/1. alklaszter | Gyenge fekvésű, gyenge talajú, gyenge termésbiztonságú területek. |
1. Kísérleti célú ültetvények létesítése
1.1. Általános feltételek:
A létesítendő kísérleti célú ültetvénynek vizsgálatba vont szőlőfajtánként legalább 0,2 hektárosnak kell lennie, vagy legalább 700 tőkét kell tartalmaznia.
1.2. Telepítési rendszer:
1.2.1. Az alkalmazott tőkeformát a vizsgálatba vont, illetve az összehasonlító szőlőfajta igényeinek megfelelően kell megválasztani. Hektáronkénti tőkeszámnak 3500–6200 tő/ha-nak kell lennie.
1.2.2. Alkalmazható művelésmódok:
1.2.2.1. fejművelés,
1.2.2.2. középmagas kordon (törzsmagasság 60–120 cm),
1.2.2.3. Guyot-művelés,
1.2.2.4. ernyőművelés,
1.2.2.5. Moser kordon (törzsmagasság 120–140 cm),
1.2.2.6. Sylvoz-kordon (törzsmagasság 130–150 cm),
1.2.2.7. egyesfüggöny-művelés (törzsmagasság 160–180 cm).
1.3. Összehasonlító fajta:
1.3.1. A vizsgálatokba vont szőlőfajta termesztés-alkalmassági vizsgálatához a kísérleti célú ültetvény 20%-át kitevő, de legalább 0,1 ha nagyságú területen összehasonlító fajtát is telepíteni kell, a vizsgálatba vont szőlőfajtával azonos feltételek mellett úgy, hogy a vizsgálatba vont fajtának az összehasonlító fajtával egyik oldalon érintkeznie kell.
1.3.2. Több vizsgálatba vont szőlőfajta egyidejű telepítése esetén a vizsgálatba vont és az összehasonlító fajtákról elrendezési vázrajzot kell készíteni.
| A | B | C | ||
| 1. | Szőlő fajtacsoport | Választék szerkezete | Összehasonlító fajta | |
| 2. | Fehér szőlőfajta | 2.1. vinifera fajták | Arany sárfehér, Budai, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Királyleányka, Kövidinka, Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöld veltelíni | |
| 2.2. rezisztens fajták | Bianca, Csillám, Kunleány, Zalagyöngye | |||
| 3. | Vörös szőlőfajta | 3.1. vinifera fajták | Bíborkadarka, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Turán, Zweigelt | |
| 3.2. rezisztens fajták | Duna gyöngye, Medina, Néró |
1.4. Szaporítóanyag biztosítása:
Telepítésre igazolt származású, ellenőrzött, lehetőleg tesztelten vírusmentes szaporítóanyag használható fel.
1.5. Telepítés-előkészítés, telepítés:
1.5.1. Ha a területen a kísérleti célú ültetvény létesítését megelőzően meliorációs beavatkozásra van szükség, azt a vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített meliorációs terv alapján kell elvégezni.
1.5.2. A telepítés előtti alaptrágyázásnál a talajvédelmi terv javaslatai alapján kell eljárni. A leendő kísérleti célú ültetvény növényállományának kiegyenlítettnek kell lennie.
1.6. Telepítések ápolása termőkorig, támrendszerépítés:
1.6.1. A művelésmódra jellemző termőalapoknak a telepítést követő 4. év végére teljes mértékben kialakíthatóaknak kell lenniük. A támrendszerépítést úgy kell ütemezni, hogy a szőlőnövények nevelését, a termőfelület kialakítását mielőbb lehetővé tegyék.
1.6.2. A kiválasztott művelési rendszernek megfelelő támrendszert úgy kell megépíteni, hogy funkcióját az ültetvény teljes élettartama alatt lássa el.
1.6.3. A fiatal ültetvény éves ápolásánál fokozott gondossággal kell eljárni. Az évente esetlegesen felmerülő tőkehiányokat fajtaazonos szaporítóanyaggal pótolni kell. A sorközök gyommentességét a teljes vegetációs idő alatt mechanikai műveléssel (kultivátorozás) biztosítani kell. A mély termőréteg kialakítása és a csapadék jobb megtartása érdekében ősszel egy mélyebb művelést is végezni kell.
1.6.4. A soraljak gyommentesen tartását az integrált szőlőtermesztés elveinek megfelelően kell végezni.
1.6.5. A növényvédelmet az integrált növényvédelmi technológia elveinek megfelelően kell elvégezni már a nem termő korban is.
1.6.6. A fiatalkorú ültetvényeken a metszést és a zöldmunkákat a kiválasztott művelésmódnak megfelelően, megkülönböztetett gondossággal kell elvégezni úgy, hogy azok 4 éves korukra termőképesek legyenek és a fajtaértékelés kezdetét vehesse.
2. A kísérleti célú ültetvények termőkorú ápolása
A tőkénkénti rügyterhelést a vizsgálatba vont szőlőfajta sajátosságainak megfelelően, a tenyészterület figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanazt a rügyterhelést kell alkalmazni az összehasonlító fajta esetében is. Az összehasonlíthatóság miatt egyazon vizsgálatba vont fajta minden kísérletében azonos vagy közel azonos terhelést kell alkalmazni. A kísérleti parcellák szüretét minden esetben kézzel kell elvégezni. A szüret időpontját a kísérlet jellege határozza meg.
3. A fajtakísérlet keretében vizsgált paraméterek
3.1. Fenológiai megfigyelések:
3.1.1. a fakadás kezdete,
3.1.2. a virágzás kezdete,
3.1.3. a virágzás vége,
3.1.4. a kötődés mértéke (szöveges feljegyzés a fürttisztulás után),
3.1.5. a zsendülés kezdete.
3.2. Szüreti adatok:
3.2.1. a szüret időpontja,
3.2.2. a fürttermés mennyisége (kg/m2),
3.2.3. a must cukortartalma (magyar mustfokban és g/l-ben megadva, szabvány szerinti módszerrel meghatározva),
3.2.4. a must titrálható savtartalma (g/l),
3.2.5. rothadási százalék (becsült érték).
3.3. Egyéb adatfelvételezések:
3.3.1. Viszonylagos fagytűrés (fagykáros években ismétlésenként 10 db vessző rügyeinek átvágásával megállapított, a főrügyekre vonatkozó %-os érték).
3.3.2. A tőkék egészségi állapotára, a betegségekkel, kártevőkkel szembeni érzékenységre vonatkozó szöveges feljegyzések.
3.3.3. A szüreti paramétereket vizsgálatba vont és összehasonlító fajtánként külön-külön, kísérleti szüret keretében kell meghatározni.
3.3.4. Mezovinifikációs borkészítésre fajtánként 500 kg szőlőt kell külön-külön szüretelni és feldolgozni.
1. A borkészítési eljárást az első szüretet megelőzően kell rögzíteni, és lehetőség szerint a kísérlet teljes időtartama alatt azonosan kell végezni.
2. A borok második fejtése után szükséges analitikai vizsgálatok:
2.1. alkoholtartalom,
2.2. összes extrakt,
2.3. cukor,
2.4. cukormentes extrakt,
2.5. titrálható sav,
2.6. illósav,
2.7. szabad- és összes SO2,
2.8. összes polifenoltartalom,
2.9. pH-érték,
2.10. borkősav,
2.11. almasav,
2.12. tejsav;
vörösboroknál továbbá
2.13. színintenzitás (E420 nm + E520 nm),
2.14. színárnyalat (E420 nm/E520 nm),
2.15. antocianin tartalom,
2.16. diglükozid tartalom.
3. Érzékszervi vizsgálat: a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet szerinti 100 pontos rendszer szabályai alapján kell elvégezni.
A 2018/273/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklet F. pontjában meghatározott feltételnek megfelelő szőlőfajták listáját a következő területi bontásban szükséges megadni:
1. Balaton borrégió
2. Duna borrégió
3. Felső-Magyarország borrégió
4. Felső-Pannon borrégió
5. Pannon borrégió
6. Tokaji borvidék
7. Borrégión kívüli területek
| A | B | ||
| 1. | Borvidék neve | Átlagos termőhelyi pontérték | |
| 2. | Csongrádi | 233 | |
| 3. | Hajós-Bajai | 227 | |
| 4. | Kunsági | 219 | |
| 5. | Neszmélyi | 311 | |
| 6. | Badacsonyi | 300 | |
| 7. | Balatonfüred-Csopaki | 333 | |
| 8. | Balaton-felvidéki | 329 | |
| 9. | Etyek-Budai | 304 | |
| 10. | Móri | 320 | |
| 11. | Pannonhalmi | 312 | |
| 12. | Nagy-Somlói | 290 | |
| 13. | Soproni | 324 | |
| 14. | Balatonboglári | 306 | |
| 15. | Pécsi | 310 | |
| 16. | Szekszárdi | 296 | |
| 17. | Villányi | 293 | |
| 18. | Bükki | 332 | |
| 19. | Egri | 326 | |
| 20. | Mátrai | 311 | |
| 21. | Tokaji | 327 | |
| 22. | Zalai | 291 | |
| 23. | Tolnai | 296 | |
| 24. | A nem borvidéki területekre érvényes pontérték | 274 |
1. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kifejezések helyett használható hagyományos kifejezések
| A | B | C | D | ||
| 1. | Kifejezés (nyelv) | Eredetvédelmi kategóriák, amelyeken feltüntethető | Termékkategóriák, amelyeken feltüntethető | A kifejezés használatának feltétele | |
| 2. | tájbor | OFJ | bor | Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezés helyett használható a vonatkozó termékleírás szerint. | |
| 3. | védett eredetű (kiegészítve a termékkategória nevével, például: minőségi pezsgő) | OEM | bor, pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor | Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyett használható a vonatkozó termékleírás szerint, kiegészítve a borászati termék kategóriájának nevével. |
2. Kiegészítő hagyományos kifejezések
| A | B | C | D | ||
| 1. | Kifejezés (nyelv) | Eredetvédelmi kategóriák, amelyeken feltüntethető | Termékkategóriák, amelyeken feltüntethető | A kifejezés használatának feltétele | |
| 2. * | „Bikavér” | Eger, Egri Bikavér, Szekszárd (OEM) | bor | Vörösbor, amely legalább háromféle szőlőfajtából készül, és amelyet fahordóban érlelnek. | |
| 3. | „Főbor” | OEM | bor | Olyan bor, – amely legfeljebb 45 hektoliter/ha hozamú ültetvényről származik, – amelynek természetes alkoholtartalma legalább 15,12 térfogatszázalék, – amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék, – amelyet forgalomba hozatal előtt legalább két évig érleltek (ebből egy évig fahordóban), és – amely termelésének további részletes szabályait a használatát lehetővé tevő termékleírás határozza meg. | |
| 4. | „Jégbor” | OEM vagy OFJ | bor | Túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor, – amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16,66 térfogatszázalék, – amelynek maradékcukor-tartalma legalább 45 g/liter, – amely előállításához a szőlőt igazoltan legfeljebb –7 °C-os hőmérsékleten szüretelték, – amelynek készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt bejelentettek a szőlőültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére. | |
| 5. | „Késői szüretelésű bor” | OEM vagy OFJ | bor | Olyan bor, amelyet az általános szüreti időszak után szüretelt, érett szőlőből állítottak elő, és amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék. | |
| 6. | „muzeális bor” | OEM vagy OFJ | bor | Olyan borászati termék, amelyet 5 évig érleltek palackban forgalomba hozatal előtt. | |
| 7. | „Siller” (magyar) | OEM vagy OFJ | bor | A rövid héjon erjesztés következtében élénk, halvány színű vörösbor. | |
| 8. | „Válogatott szüretelésű bor” (magyar) | OEM vagy OFJ | bor | A tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott (az éretlen, a beteg, a penészes fürtök különválasztásával), egészséges, részben túlérett bogyókból előállított bor, amelynek természetes alkoholtartalma legalább 12,08 térfogatszázalék. |
3. Egyéb korlátozottan használható kifejezések
| A | B | C | D | ||
| 1. | Kifejezés (nyelv) | Eredetvédelmi kategóriák, amelyeken feltüntethető | Termékkategóriák, amelyeken feltüntethető | A kifejezés használatának feltétele | |
| 2. | „asztali” | FN | bármelyik | A kifejezés azt a tényt erősíti meg, hogy a borászati termék földrajzi jelzést nem visel. | |
| 3. | „barrique” | bármelyik | bor | Olyan bor, – amelyet 350 liternél nem nagyobb térfogatú tölgyfahordóban erjesztettek, illetve minimum 6 hónapon át érleltek, – amely esetében az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklet A. rész 1. táblázat 11. sorában szereplő eljárást nem alkalmazták, valamint – a kistölgyfahordóban való érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonosságokkal rendelkezik. | |
| 4. * | „blanc de blanc vagy blanc de blancs” | bármelyik | pezsgő, minőségi pezsgő | Olyan pezsgő, minőségi pezsgő, amely 100% fehér szőlőből készült. | |
| 5. * | „blanc de noir vagy blanc de noirs” | bármelyik | pezsgő, minőségi pezsgő | Olyan pezsgő, minőségi pezsgő, amely kékszőlőből készült, de színben fehérborra jellemző, szalmasárga, citromsárga és hasonló árnyalatai. | |
| 6. * | „cuvée” (francia) vagy „küvé” (magyar) | bármelyik | bármelyik | Pezsgő, minőségi pezsgő vagy illatos minőségi pezsgő kivételével legalább két szőlőfajta borából készült borászati termék. | |
| 7. | „első szüret” vagy „virgin vintage” | bármelyik | bármelyik | Az ültetvényről első alkalommal szüretelt szőlőből készült bor. | |
| 8. | „murci” | bármelyik | még erjedésben lévő újbor | A szüret évében forgalomba hozott, még erjedésben lévő újbor. | |
| 9. | „muskotály” (magyar, vagy az Európai Unió bármely hivatalos nyelvének fordításában) | bármelyik | bármelyik | Legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek: – Aletta, – Csaba gyöngye, – cserszegi fűszeres, – generosa, – hamburgi muskotály, – Irsai Olivér, – mátrai muskotály, – nektár, – ottonel muskotály, – pölöskei muskotály, – sárga muskotály, – szirén, – trilla, – zefír. | |
| 10. * | „narancsbor” | bármelyik | bor | A 9. sorban felsorolt szőlőfajták esetében legalább 178,3 g/l, egyéb esetben legalább 204,5 g/l cukortartalmú fehér szőlőből legalább 7 napig tartó héjon erjesztéssel készült bor, amelynek színe a mélysárgától a borostyán színig terjedhet. A címkén fel kell tüntetni a „fehér szőlő héjon erjesztésével készült bor” feliratot. | |
| 11. | „natúr (kiegészítve a termékkategória nevével)” (magyar) | bármelyik | bor, gyöngyözőbor, pezsgő | Olyan bor, gyöngyözőbor vagy pezsgő, a) amely előállításához felhasznált szőlő aa) ökológiai gazdálkodási követelmények tanúsítására elismert, akkreditált tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik, és ab) kizárólag kézi szüretelésű; b) amelyet tanúsító szervezet által kiadott, ökológiai feldolgozási tevékenységre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező borászati üzemben állítottak elő; c) amely előállítása során kizárólag a következő borászati eljárásokat lehet alkalmazni: ca) levegőztetés vagy gáz-halmazállapotú oxigén hozzáadása, cb) szén-dioxid, argon vagy nitrogén alkalmazása, akár önmagában, akár kombináltan, semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében, cc) kén-dioxid felhasználása legfeljebb 40 mg/l összes kén-dioxid tartalomig; d) amely kizárólag üvegpalackba, bag-in-boxba vagy KEG hordóba töltve hozható forgalomba; és e) amely rendelkezik tanúsító szervezet ökológiai tanúsítványával. | |
| 12. | „nyerspezsgő” (magyar) | bármelyik | pezsgő, minőségi pezsgő | Palackban erjesztett, expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak hozzá. | |
| 13. | „ó” (fajtanév vagy a „bor” szó elé írva – magyar) | bármelyik | bor | Legalább hároméves érlelést követően palackozott bor. | |
| 14. * | „pétnat” (francia) | bármelyik | gyöngyözőbor és pezsgő | Olyan gyöngyözőbor vagy pezsgő, amely mindenben megfelel a natúrbor előírásainak, továbbá amely az első alkoholos erjedését palackban fejezi be, így természetes szén-dioxid tartalommal rendelkezik. 20 °C-os hőmérsékleten, palackban tárolva maximum 4,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt. | |
| 15. | „prémium” (magyar), „premium” (angol) | bármelyik | bármelyik | Legfeljebb 60 hektoliter/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. | |
| 16. * | „primőr” | bármelyik | bármelyik | A szüret évében palackozott borászati termék. | |
| 17. | „reserve” (angol) | bármelyik | bor, minőségi pezsgő, pezsgő | – A vörösborokat minimum 18 hónapon keresztül kell érlelni, amiből legalább 12 hónapig maximum 330 l űrmértékű tölgyfahordókban, és a fennmaradó időben palackban kell tárolni. – A fehér- és rozé borokat minimum 6 hónapon keresztül kell érlelni, amiből legalább 3 hónapig tölgyfahordókban, és a fennmaradó időben palackban kell tárolni. – Csak tradicionális eljárással készült pezsgők és minőségi pezsgők esetében használható még a kifejezés, abban az esetben, ha minimum 18 hónap seprőn tartás történt és csak ezután került degorzsálásra. | |
| 18. | „superior” (latin, angol) | bármelyik | bármelyik | Legfeljebb 60 hektoliter/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. | |
| 19. | „szűretlen” (magyar) | bármelyik | bármelyik | Olyan borászati termék, amely esetében mellőzték a szűrést. | |
| 20. | „termelői pezsgő” (magyar) | bármelyik | pezsgő, minőségi pezsgő | – A terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé. – A termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül. – A terméket degorzsálással választják el a borseprőről. – Ugyanabban a gazdaságban – ideértve a termelői csoportokat is – termelt szőlőből állítják elő, amelyben a termelő a pezsgők vagy minőségi pezsgők készítésére szánt szőlőből bort készít. – A címkén jelölik a gazdaságot és a szőlőfajtát. | |
| 21. * | „újbor” (magyar) | bármelyik | bármelyik | A szüret évében palackozott bor. |
1. Szakképesítések:
1.1. Bor- és üdítőital-ipari technikus
1.2. Borász
1.3. Szőlész-borász szaktechnikus
1.4. Szőlő- és gyümölcstermesztő
1.5. Vincellér
1.6. Élelmiszer-ipari technikus (bor- és üdítőital-ipar)
1.7. Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus
1.8. Bortechnológus
1.9. Erjedésipari termékgyártó (borász)
2. Szakképzettségek:
2.1. Kertészmérnök, BSc, MSc
2.2. Agrármérnök MSc
2.3. Élelmiszermérnök MSc
2.4. Élelmiszertechnológus mérnök BSc
2.5. Tartósítóipari üzemmérnök
2.6. Tartósítóipari mérnök
2.7. Szőlész-borász mérnök BSc, MSc
2.8. Borász-italtechnológus szakmérnök
2.9. Vegyészmérnök (kizárólag biotechnológia vagy élelmiszertechnológia szakirány)
2.10. Szőlész-borász szakmérnök
2.11. Szőlész-borász szaktanácsadó
2.12. Szőlő- és borgazdasági szaktanácsadó
2.13. Szőlő-bor szakterületen PhD fokozat
3. Egyéb képesítések:
3.1. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott „Diploma in Wines and Spirits”
3.2. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott „Honours Diploma”
3.3. Az Institute of Masters of Wine által kiadott „Master of Wine” oklevél
| A | B | C | ||
| 1. | Művelet | Az adóraktári engedélyesekre és egyszerűsített adóraktári engedélyesekre vonatkozó veszteségnormák | Kisüzemi bortermelőre vonatkozó veszteségnormák | |
| 2. | Bor előállítása | 5,0% | 8,0% | |
| 3. | Palackozás maximális vesztesége | 2,0% | 3,0% | |
| 4. | Kannatöltés maximális vesztesége | 1,0% | 2,0% | |
| 5. | Bortárolás maximális vesztesége a) fahordóban b) egyéb tárolóedényben | 1,56%/év 0,8%/év | 3,0%/év 1,8%/év | |
| 6. | Pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő vagy szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor előállítása | 1,0% | 1,0% | |
| 7. | Pezsgő, minőségi pezsgő vagy illatos minőségi pezsgő palackozása | 3,0% | 4,0% | |
| 8. | Palackozott pezsgő, minőségi pezsgő vagy illatos minőségi pezsgő szállítása | 0,25% | 0,25% | |
| 9. | Nem palackozott pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő vagy szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor szállítása | 0,5% | 0,5% | |
| 10. | Palackos erjesztésű pezsgő vagy minőségi pezsgő palackürítése | 8% | 8% | |
| 11. | Palackos erjesztésű és érlelésű pezsgő vagy minőségi pezsgő seprőről történő elválasztása | 13% | 13% | |
| 12. | A seprő maximális elszámolható mennyisége a) seprős újbor b) szamorodni c) máslás, fordítás d) aszú | 9% 11% 12% 13% | 9% 11% 12% 13% |
1. * Borászati borászati kísérőokmány hitelesítés, azonosító.
2. Az eladó (feladó) és a vevő (címzett)
2.1. neve,
2.2. címe,
2.3. adóazonosító jele/adószáma,
2.4. engedélyszáma (az adóraktári/egyszerűsített adóraktári engedély, kisüzemi bortermelők esetében pedig a borászati üzemengedély száma).
3. A szállítmányozó azonosítására szolgáló adat.
4. A szállítójármű forgalmi rendszáma.
5. A szállítmány feladásának helye, dátuma.
6. A rendeltetés helye.
7. A szállításra történő átvétel igazolása.
8. * A szállítmány adatai
8.1. Bármely termék esetén (általános szabályok)
8.1.1. a tétel kiszerelésének vagy szállítóedényének típusa, amely kóddal is megadható [P: üvegpalack; BIB: bag-in-box; MP: műanyag palack; K: műanyag kanna; EK: egyéb anyagú kanna; TO: erjesztőkád, hordó; WB: fonatos palack; CK: hordó fából; BU: sörös/boros hordó (KEG); BM: tartály, EE: egyéb];
8.1.2. a kiszerelési egység űrtartalma (literben kifejezve vagy tartályos kiszerelés esetén a tartály névleges űrtartalma);
8.1.3. * a mennyiség egysége, az alábbi mértékegységek használatával:
8.1.3.1. kiszerelt termékek esetében: „db
8.1.3.2. nem kiszerelt (60 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedényben tárolt) termékek esetében:
8.1.3.2.1. szőlőtörköly esetében: mázsa (q) (elégséges a becsült mennyiség feltüntetése),
8.1.3.2.2. szőlő esetében: mázsa (q),
8.1.3.2.3. minden más esetben: hektoliter (hl);
8.1.4. a tétel mennyisége
8.1.4.1. a kiszerelési egységek számának megadásával, ha kiszerelt tételekről van szó (például 6 db 0,75 literes üvegpalack esetén: 6),
8.1.4.2. az adott sorban szereplő tételnek a „mennyiség egysége” rovatban jelzett mértékegységben kifejezett mennyisége megadásával, ha lédig tételekről van szó;
8.1.5. a tétel nettó egységára (megadása nem kötelező a kísérőokmány azon példányán, amely a terméket fizikailag is kíséri).
8.2. Nem borászati üzembe történő szállítás esetén
8.2.1. a tétel megnevezése, azonosítása
8.2.1.1. végső származási bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati termék esetében a szakmai jövedéki nyilvántartás szerinti megnevezés,
8.2.1.2. * a végső származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék esetében legalább a forgalombahozatali azonosító (annak hiányában a végső származási bizonyítvány száma).
8.3. Borászati termékek borászati üzemek közötti belföldi áttárolása, valamint szőlőtörköly, borseprő, szőlő, zúzott cefre szállítása esetén
8.3.1. a tétel megnevezése, azonosítása:
8.3.1.1. végső származási bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati termék esetében a szakmai jövedéki nyilvántartás szerinti megnevezés,
8.3.1.2. borászati melléktermék esetében a melléktermék fajtájának (szőlőtörköly, borseprő) megjelölése,
8.3.1.3. szőlő esetében: szőlő,
8.3.1.4. zúzott cefre (zúzott szőlő) esetében: zúzott cefre,
8.3.1.5. végső származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék esetében legalább a forgalombahozatali azonosító;
8.3.2. a tételen elvégzett borászati eljárások kódjai a 14. melléklet szerint;
8.3.3. a tétel előállításához felhasznált szüreti bejegyzés, must származási bizonyítvány, első származási bizonyítvány vagy végső származási bizonyítvány száma és az azokból a tétel előállításakor felhasznált mennyiség;
8.3.4. a tétel előállítása során keletkezett veszteség térfogatszázalékban (%vol) megadva;
8.3.5. melléktermék szállítása esetén a melléktermék alkoholtartalma térfogatszázalékban (%vol) megadva, ha az eltér az átalány alkoholtartalomtól.
9. A szállítmány teljes mennyisége (több tétel szállítása esetén)
9.1. a 8. pontban megadott mértékegységben kifejezve; ha több terméktípus (például: szőlőtörköly és borseprő) szállítására kerül sor, az összegzést terméktípus szerinti bontásban kell megadni,
9.2. * kiszerelt tételek esetében a hektoliterben kifejezett összes mennyiséget kell megadni,
9.3. * lédig tételek esetében a 8.1.3. pontban megadott mértékegységben kifejezett összes mennyiséget kell megadni.
10. A feladó igazolása a feladásról (keltezés, név, aláírás).
11. A címzett igazolása az átvételről (keltezés, név, aláírás).
1. Az adatszolgáltató azonosítására szolgáló adatok
2. Borászati termékek készlete, saját készlet és bértárolásra átvett készlet, valamint azokon belül fehér és vörös/rozé bontásban az alábbi kategóriákra való tekintettel:
2.1. földrajzi árujelzővel rendelkező borok, földrajzi árujelzőnként,
2.2. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező fajtabor,
2.3. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező nem fajtabor,
2.4. az Európai Unió más tagállamából származó bor,
2.5. az Európai Unió tagállamain kívüli országból származó bor,
2.6. pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő összesen,
2.7. sűrített szőlőmust,
2.8. finomított szőlőmust sűrítmény,
2.9. tartósított must,
2.10. részben erjedt szőlőmust,
2.11. kiszerelt fröccs,
2.12. törköly,
2.13. seprő,
2.14. egyéb, a 2.1–2.13. pontokba nem tartozó termék.
1. Adózott és adózatlan bontásban
1.1. nyitókészlet;
1.2. készletnövekedés;
1.2.1. saját előállítás,
1.2.2. adóraktárból betárolt,
1.2.3. egyéb növekedés;
1.3. készletcsökkenés
1.3.1. adóköteles fogyasztás,
1.3.2. adómentes fogyasztás,
1.3.3. másik adóraktárba kitárolás (bérmunka, bértárolás is),
1.3.4. harmadik országba kitárolt,
1.3.5. tagállamba adófelfüggesztéssel kitárolt,
1.3.6. tagállamba nem adófelfüggesztéssel kitárolt,
1.3.7. belföldön szabadforgalomba bocsátott,
1.3.8. igazoltan megsemmisült,
1.3.9. mintaként vett,
1.3.10. egyéb adóköteles csökkenés,
1.3.11. egyéb nem adóköteles csökkenés,
1.3.12. tényleges veszteség;
1.4. zárókészlet
1.4.1. elszámolható veszteség,
1.4.2. adóköteles hiány.
1. Adott borpiaci évben összesen keletkezett törköly mennyisége (mázsa).
2. Adott borpiaci évben összesen keletkezett borseprő mennyisége (hektoliter).
3. Adott borpiaci évben a termék előállítása során ténylegesen keletkezett összes veszteség (hektoliter).
4. Adómentes borfogyasztás összesen (hektoliter).
5. Adóköteles borfogyasztás összesen (hektoliter).
6. Hivatalos zár
6.1. típusa és kezdősorszáma,
6.2. nyitókészlete,
6.3. beszerzett mennyisége,
6.4. felhasznált mennyisége,
6.5. megsemmisült, elveszett hivatalos zár mennyisége,
6.6. készleten lévő mennyiség (zárókészlet).
A 60 litert meghaladó és a 60 litert meg nem haladó űrtartalmú tárolóedényben kiszerelt tételek bontásában borászati termékkategóriánként:
1. Belföldi értékesítés
1.1. földrajzi árujelzővel rendelkező borok, földrajzi árujelzőnként,
1.2. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező fajtabor,
1.3. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező nem fajtabor,
1.4. kiszerelt fröccs.
2. Az Európai Unió másik tagállamába történő értékesítés
2.1. földrajzi árujelzővel rendelkező borok, földrajzi árujelzőnként,
2.2. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező fajtabor,
2.3. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező nem fajtabor,
2.4. kiszerelt fröccs.
3. Az Európai Unió tagállamain kívül országba történő értékesítés
3.1. földrajzi árujelzővel rendelkező borok, földrajzi árujelzőnként,
3.2. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező fajtabor,
3.3. fölrajzi árujelzővel nem rendelkező nem fajtabor,
3.4. kiszerelt fröccs.
A származási bizonyítvány iránti kérelmen, a származási bizonyítványon, valamint a borászati üzembe való áttárolás esetén a borászati kísérőokmányon a borászati eljárásokat, adalékanyagokat a következők szerint kell feltüntetni:
| A | B | C | D | ||
| 1. | Művelet | Kódszám | Adalékanyag típusa | Jelölésköteles összetevőnek minősül-e? | |
| 2. | a termék alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelték | 1A | igen, az összetevő egységesen megadható szőlőmustsűrítményként | ||
| 3. | a termék alkoholtartalmát répacukorral növelték | 1B | igen, annak az összetevőnek a megnevezése, amivel ezt a műveletet végrehajtották | ||
| 4. | a termék savtartalmát növelték | 2 | önmagában nem keletkeztet jelölési kötelezettséget, de kötelező megadni legalább egyet a 35–39 kódszámmal hivatkozott anyagok közül | ||
| 5. | a termék savtartalmát csökkentették | 3 | nem | ||
| 6. | a terméket szőlőmusttal édesítették | 4A | igen, annak az összetevőnek a megnevezése, amivel ezt a műveletet végrehajtották | ||
| 7. | a terméket sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel édesítették | 4B | igen, az összetevő egységesen megadható szőlőmustsűrítményként | ||
| 8. | a termékhez boralkoholt adtak | 5 | igen | ||
| 9. | a terméket tölgyfadarabok felhasználásával állították elő | 6 | igen | ||
| 10. | a termék új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásával készült | 7 | nem | ||
| 11. | kezelés aktív szénnel | 8 | nem | ||
| 12. | kezelés kálium-ferrocianiddal | 9 | nem | ||
| 13. | dimetil-dikarbonát (DMDC) hozzáadása | 10 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 14. | oldottgáz-kezelés (argon) a borban membránkontaktorok alkalmazásával | 11A | nem | ||
| 15. | oldottgáz-kezelés (nitrogén) a borban membránkontaktorok alkalmazásával | 11B | nem | ||
| 16. | oldottgáz-kezelés (szén-dioxid) a borban membránkontaktorok alkalmazásával | 11C | nem | ||
| 17. | oldottgáz-kezelés (oxigén) a borban membránkontaktorok alkalmazásával | 11D | nem | ||
| 18. | polivinil-imidazol-polivinil-pirrolidon kopolimerek felhasználása | 12 | nem | ||
| 19. | kiszerelés (csak végső származási bizonyítvánnyal nem rendelkező borászati terméktétel esetén) | 13 | nem | ||
| 20. | levegőztetés vagy oxigén hozzáadása | 14 | nem | ||
| 21. | hőkezelés | 15 | nem | ||
| 22. | centrifugálás és szűrés semleges szűrőközeggel vagy anélkül | 16 | nem | ||
| 23. | semleges atmoszféra létrehozása | 17 | igen | ||
| 24. | kéntelenítés fizikai eljárásokkal | 18 | nem | ||
| 25. | ioncserélő gyanták | 19 | nem | ||
| 26. | buborékoltatás (argon) | 20A | nem | ||
| 27. | buborékoltatás (nitrogén) | 20B | nem | ||
| 28. | buborékoltatás (szén-dioxid) | 20C | nem | ||
| 29. | buborékoltatás (oxigén) | 20D | nem | ||
| 30. | flotáció | 21 | nem | ||
| 31. | tiszta paraffinból készült, allil-izotiocianáttal átitatott tabletták alkalmazása | 22 | nem | ||
| 32. | elektrodialízis | 23 | nem | ||
| 33. | borkőstabilitás biztosítása kationcserélőkkel | 24 | nem | ||
| 34. | membránművelet (bipoláris elektrodialízis) útján történő kezelés | 25 | nem | ||
| 35. | kezelés kationcserélőkkel a savtartalom növelése céljából | 26 | nem | ||
| 36. | membránszeparációs művelet | 27 | nem | ||
| 37. | membránkontaktorok alkalmazása | 28 | nem | ||
| 38. | membrántechnológia és aktív szén együttes alkalmazása | 29 | nem | ||
| 39. | a bor alkoholtartalmának kiigazítása | 30 | nem | ||
| 40. | a végtermékhez a termékleírásban megadottól eltérő földrajzi egységről származó borászati terméket adtak hozzá | 31 | nem | ||
| 41. | a végtermékhez a termékleírásban megadottól eltérő szőlőfajtából nyert borászati terméket adtak hozzá | 32 | nem | ||
| 42. | a végtermékhez a leírásban megadottól eltérő évben szüretelt borászati terméket adtak hozzá | 33 | nem | ||
| 43. | borkősav (L(+)–) hozzáadása | 34 | savasságot szabályozó anyag | igen | |
| 44. | almasav (D,L-; L-) hozzáadása | 35 | savasságot szabályozó anyag | igen | |
| 45. | tejsav hozzáadása | 36 | savasságot szabályozó anyag | igen | |
| 46. | kalcium-szulfát hozzáadása | 37 | savasságot szabályozó anyag | igen | |
| 47. | citromsav hozzáadása | 38 | savasságot szabályozó anyag, stabilizáló anyag | igen | |
| 48. | kén-dioxid hozzáadása | 39 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 49. | kálium-biszulfit hozzáadása | 40 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 50. | kálium-metabiszulfit hozzáadása | 41 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 51. | kálium-szorbát hozzáadása | 42 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 52. | lizozim hozzáadása | 43 | tartósítószer és antioxidáns | igen (ha adalékanyagként használták fel) | |
| 53. | L-aszkorbinsav hozzáadása | 44 | tartósítószer és antioxidáns | igen | |
| 54. | metaborkősav hozzáadása | 45 | stabilizáló anyag | igen | |
| 55. | gumiarábikum hozzáadása | 46 | stabilizáló anyag | igen | |
| 56. | mannoprotein alapú élesztő hozzáadása | 47 | stabilizáló anyag | igen | |
| 57. | karboximetil-cellulóz hozzáadása | 48 | stabilizáló anyag | igen | |
| 58. | kálium-poliaszpartát hozzáadása | 49 | stabilizáló anyag | igen | |
| 59. | fumársav hozzáadása | 50 | stabilizáló anyag | igen | |
| 60. | argon hozzáadása csomagológázként | 51 | gáz és csomagológáz | igen | |
| 61. | nitrogén hozzáadása csomagológázként | 52 | gáz és csomagológáz | igen | |
| 62. | szén-dioxid hozzáadása csomagológázként | 53 | gáz és csomagológáz | igen | |
| 63. | karamell hozzáadása | 54 | egyéb eljárás | igen | |
| 64. | tirázslikőr hozzáadása | 55 | egyéb eljárás | igen | |
| 65. | expedíciós likőr hozzáadása | 56 | egyéb eljárás | igen | |
| 66. | részleges sűrítés | 57 | egyéb eljárás | nem | |
A. Alapadatok
1. Adatszolgáltató borvidéke, hegyközsége (vagy hegyközségi tanácsa)
2. Nem természetes személy adatszolgáltató esetén
2.1. név, rövid név
2.2. székhely, telephely, fióktelephely
2.3. adószám
2.4. statisztikai számjel
2.5. képviseletre jogosult neve
2.6. nyilvántartási szám/cégjegyzék szám
2.7. nyilvántartó hatóság
2.8. bejegyzés dátuma, hatály kezdete
2.9. határozott idejű működés vége
2.10. iratőrzés helye
3. Természetes személy adatszolgáltató esetén
3.1. név, születési név
3.2. születési hely és idő
3.3. anyja neve
3.4. lakcím, tartózkodási hely
3.5. törvényes képviselő neve
3.6. adóazonosító jel/adószám
3.7. egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó nyilvántartási szám
4. telefonszám, elektronikus levelezési cím, levelezési cím, weboldal címe
5. statisztikai számjel
6. MÁK ügyfél-azonosító
7. NAK nyilvántartási szám
8. NÉBIH partnerazonosító szám
9. FELIR azonosító
10. jogi forma
11. termelői csoporthoz való tartozás esetén termelői csoport neve és székhelye, valamint annak megjelölése, hogy a termelői csoport elismert termelői csoport-e
12. gazdasági akta száma
13. gazdasági aktát vezető hegybíró
14. adatszolgáltatás típusa (hegyközségi tag, nyilvántartott adatszolgáltató, önkéntes tag, külföldi termelő, külföldi felvásárló)
15. tevékenység (szőlőtermesztés, szőlőfelvásárlás, borászati termék előállítás, borfelvásárlás)
16. borászati üzemengedély száma
17. adóraktári engedély száma
18. kisüzemi bortermelő esetén kisüzemi bortermelői tevékenység kezdete
B. Szőlőültetvényre vonatkozó adatok
1. Az ültetvény használójának adatai
1.1. Név
1.2. Nyilvántartási szám
1.3. Ültetvény használatának jogcíme
2. Összefüggő ültetvény adatai
2.1. Település
2.2. Dűlő (termékleírás szerint)
2.3. Aldűlő (termékleírás szerint)
2.4. Helyrajzi szám(ok)
2.5. Terület (m2)
2.6. Telepítés éve (becsült éve, ha nem ismert)
3. Szőlőparcella termesztési jellemzői
3.1. Fajta neve (kódja)
4. A szőlő jellemzői
4.1. Telepítési engedély státusz
4.2. Termő státusz
4.3. Típus
4.3.1. Osztályba sorolt szőlőfajtával beültetett
4.3.2. Borpárlat előállítására alkalmas fajta
4.3.3. Osztályba nem sorolt szőlőfajtával beültetett
4.3.4. Vegetatív szaporítóanyag termelésre
4.3.5. Szőlőiskola
4.3.6. Alany anyatelep
4.3.7. Későbbiekben oltásra szánt
4.3.8. Termelés alól kivont
4.3.9. Kísérleti célú ültetvény
5. Ültetvény térállása
5.1. Szabálytalan, szórt
5.2. Szabályos
5.2.1. térállása
6. Művelésmód
6.1. Fejművelés
6.2. Fej- és bakművelés közötti átmenet
6.3. Bakművelés
6.4. Legyezőművelés
6.5. Combművelés
6.6. Vertiko-művelés
6.7. Alacsony kordon (törzsmagasság 60 cm alatt)
6.8. Középmagas kordon (törzsmagasság 60–120 cm)
6.9. Moser kordon (törzsmagasság 120–140 cm)
6.10. Sylvoz-kordon törzsmagasság (törzsmagasság 130–150 cm)
6.11. Guyot-művelés
6.12. Ernyőművelés
6.13. Egyesfüggöny-művelés (törzsmagasság 160–180 cm)
6.14. GDC-művelés (törzsmagasság 160–180 cm)
6.15. Lyra művelés
6.16. Egyéb
7. Tőkeállomány
7.1. Telepített tőkeszám
7.2. Tényleges tőkeszám aránya
7.2.1. >90%
7.2.2. 75–89%
7.2.3. 50–74%
7.2.4. <49%
C. Borászati tevékenységre és kapacitásra vonatkozó adatok
1. Borvidék
2. Hegyközség (vagy hegyközségi tanács)
3. Nyilatkozattevő
3.1. Név
3.2. Cím
3.3. GA szám
4. A borászati üzem helye (település, cím vagy helyrajzi szám)
5. Tevékenység típusa
5.1. kisüzemi bortermelő
5.2. egyszerűsített adóraktár engedélyese
5.3. adóraktár engedélyes
6. A borászati üzem adóraktári engedélyszáma
7. A borászati üzem működési engedélyszáma
8. Üzemeltetés kezdete
9. Tároló és erjesztő kapacitás (hektoliter)
9.1. fahordó
9.2. kóracél
9.3. műanyag
9.4. vasbeton
9.5. egyéb
10. Létesítés éve
11. Tevékenység
11.1. szőlőfeldolgozás, borkészítés
11.2. borászati termék tárolása
11.3. palackozás
11.4. mozgó palackozás
11.5. pezsgőgyártás
11.6. mustsűrítés
11.7. termelői borkimérés
11.8. kannatöltés
11.9. egyéb
