A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –,
a 49. § a)–c), e) és f) pontja tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 18. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 10. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjára terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) belügyi rendvédelmi szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
b) egyéni továbbképzési terv: a hivatásos állomány tagja részére az Országgyűlési Őrség által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek és egyéni fejlesztési igények teljesítését biztosító képzési terv,
c) éves továbbképzési terv: a hivatásos állomány tagja egyéni továbbképzési terveinek alapján összeállított terv,
d) központi továbbképzési program: az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt olyan rendészeti továbbképzési program, amely az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának
da) valamennyi tagja vagy
db) meghatározott rendfokozati állománycsoportba tartozó valamennyi tagja
részére egységes felkészítést biztosít,
e) minősített továbbképzési program: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 9. pontja szerinti továbbképzési program, amely alapján folyó továbbképzési tevékenység a képzés kivitelezésén túl magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását is,
f) rendészeti továbbképzési program: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által fejlesztett és lebonyolított bejelentésköteles továbbképzési program, amely széles körű szakmai ismereteket közvetít, és amely az Országgyűlési Őrség parancsnokának erre irányuló döntése esetén központi továbbképzési programként is elrendelhető,
g) vezetői továbbképzési program: olyan rendészeti továbbképzési program, amely a vezetői készségek továbbfejlesztésére irányul,
h) vezetőképzés: a rendészeti vezetővé képző tanfolyam és a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam.
3. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzését
a) központi továbbképzési programokkal,
b) rendészeti továbbképzési programokkal,
c) * irányítói és vezetői továbbképzési programokkal,
d) minősített továbbképzési programokkal, valamint
e) a belügyi rendvédelmi szerv által a saját állománya számára szervezett, az R. szerinti szakmai belső továbbképzési programokkal
kell megvalósítani.
(2) * A központi továbbképzési programot, a rendészeti továbbképzési programot az irányítói és a vezetői továbbképzési programot a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége szervezi és bonyolítja le.
(3) Az Országgyűlési Őrség által lebonyolított minősített továbbképzési programnak meg kell felelnie az R. szerinti továbbképzési programminősítési eljárásban meghatározott követelményeknek, továbbá az R. alapján megállapított minőségirányítási követelményeknek.
(4) Az Országgyűlési Őrség által szervezett minősített továbbképzési programon az Országgyűlési Őrség beleegyezésével a belügyi rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet, ha a továbbképzési program a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.
4. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány továbbképzésének tervezési és értékelési rendszere kialakításával és működtetésével összefüggésben
a) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat, valamint
b) a minisztérium által működtetett Rendészeti, Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV) nyilvántartja a hivatásos állomány tagjainak egyéni továbbképzési tervét és az Országgyűlési Őrség éves továbbképzési tervét.
(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente elkészíti a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervét, valamint az egyéni továbbképzési tervek alapján az Országgyűlési Őrség éves továbbképzési tervét.
(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kifejleszti és a továbbképzési programminősítési eljárás keretében történő nyilvántartásba vétel érdekében a minősített továbbképzési programot a rendészetért felelős miniszterhez benyújtja.
(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében
a) az egyéni továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját szervezetén belül lebonyolítani tervezett továbbképzéseket,
b) a továbbképzések megvalósításáról statisztikai célú adatszolgáltatást végez a tárgyévet követő év január 15-ig a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége részére.
5. § (1) A hivatásos állomány tagjának továbbképzési kötelezettsége a 3. § (1) bekezdése szerinti továbbképzéseken való részvétellel, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott beszámítással teljesíthető. A (2)–(4) bekezdés szerinti beszámítás a központi továbbképzési programokon való részvételi kötelezettség alól nem mentesít.
(2) A továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerinti rendészeti szakvizsga teljesítése 30 továbbképzési ponttal, a rendfokozati vizsga teljesítése 8 továbbképzési ponttal beszámításra kerül.
(3) A hivatásos állomány azon tagja esetében, aki munkaköre vagy szolgálati feladatai ellátásához e rendelet hatálya alá nem tartozó, de más jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, az ott szerzett továbbképzési pontok a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe – a hivatásos állomány tagjának kérelmére, legfeljebb 8 továbbképzési pontértékig – beszámításra kerülnek. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálatán keresztül benyújtott kérelemben köteles megjelölni azt a jogszabályi hivatkozást, amely a beszámítani kért képzés teljesítését számára előírta, továbbá a továbbképzés címét és nyilvántartási számát, valamint a továbbképzéssel megszerzett továbbképzési pontszámot.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja oktatói, tananyagfejlesztői feladatot lát el, e tevékenység a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a hivatásos állomány tagjának kérelmére, legfeljebb 8 továbbképzési pontértékig beszámításra kerül. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálatán keresztül benyújtott kérelemben köteles szerepeltetni az oktatói, tananyagfejlesztői feladatokra vonatkozó adatokat.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti beszámítással teljesített továbbképzési pontok az RVTV-n kerülnek rögzítésre.
6. § (1) Az Országgyűlési Őrség által szervezett minősített továbbképzési program teljesítésének mérése az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott, a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által előzetesen véleményezett tanulmányi és vizsgaszabályzat figyelembevételével, továbbképzési pontrendszerrel történik. Egy továbbképzési pont egy tanulmányi munkaórának felel meg.
(2) A továbbképzési időszak alatt – a (3)–(6) bekezdésben, valamint a 12. § (1), (3) és (7) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hivatásos állomány
a) vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 128 továbbképzési pontot,
b) tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 96 továbbképzési pontot,
c) tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 64 továbbképzési pontot
kell teljesítenie.
(3) A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagja által teljesítendő továbbképzési pontok számát a (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a rész-szolgálatteljesítési idővel arányosan kell megállapítani.
(4) Ha a hivatásos állomány rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult tagja csökkentett szolgálatteljesítési időben teljesít szolgálatot, az általa teljesítendő továbbképzési pontok számát a (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a szolgálatteljesítési idő csökkentésével arányosan kell megállapítani.
(5) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagjának besorolási osztálya megváltozik, vagy őt vezetői beosztásba nevezik ki, illetve ilyen beosztással bízzák meg, a továbbképzési időszak során megszerzendő továbbképzési pontok mennyiségét időarányosan kell megállapítani. A besorolási osztály megváltozása, illetve a vezetői kinevezés vagy megbízás előtti időszakra a korábbi továbbképzési kötelezettség időarányos részét, a változás bekövetkeztét követően a magasabb továbbképzési kötelezettség időarányos részét kell figyelembe venni.
(6) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja vezetői kinevezését vagy megbízását visszavonják, a továbbképzési kötelezettségét az új beosztásának megfelelően kell teljesítenie.
7. § (1) Évente a hivatásos állomány
a) vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 8 továbbképzési pont értékben,
b) tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 6 továbbképzési pont értékben,
c) tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 4 továbbképzési pont értékben
rendel el központi továbbképzést az Országgyűlési Őrség parancsnoka.
(2) A részére meghatározott központi továbbképzésen a hivatásos állomány tagja köteles részt venni.
(3) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű továbbképzési pontot a hivatásos állomány tagjának úgy kell megszereznie a továbbképzési időszak alatt, hogy a központi továbbképzések teljesítésével járó továbbképzési pontértéken felül még szükséges továbbképzési pontok
a) legfeljebb 45%-át az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kötelezően előírt továbbképzési programon történő részvétellel,
b) az a) pont szerinti képzéseken szerzett pontértéken felül fennmaradó részét a továbbképzésre kötelezett által – szolgálati elöljárója beleegyezésével – önállóan választott továbbképzési programon történő részvétellel
szerzi meg.
(4) Az 5. § (2)–(4) bekezdése szerint beszámított pontértékek a (3) bekezdés b) pontja szerinti, önállóan választott képzésbe számíthatóak be.
(5) A hivatásos állomány tagjának a továbbképzési időszak egyes éveiben kötelező megszereznie a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik éve végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.
(6) A hivatásos állomány tagja az Országgyűlési Őrség parancsnokának egyetértésével a 6. § (2) bekezdésében előírtnál több továbbképzési pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. Ha a hivatásos állomány tagja a továbbképzési időszakban a számára előírtnál több továbbképzési pontot teljesít, az előírt pontmennyiséget meghaladó továbbképzési pontok – legfeljebb az adott továbbképzési időszakra előírt továbbképzési pontmennyiség 25%-ának megfelelő mértékben – a következő továbbképzési időszakra átvihetők, feltéve, hogy a többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.
8. § (1) A hivatásos állomány tagja által teljesített továbbképzésről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány az RVTV-ről letölthető elektronikus formában kerül kiállításra. A tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.
(2) A tanúsítványnak tartalmaznia kell
a) a továbbképzést teljesítő nevét, születési nevét, születési idejét és helyét,
b) a továbbképzési program megnevezését, valamint a továbbképzési programot végrehajtó szerv megnevezését,
c) a megszerzett továbbképzési pontok számát,
d) a kiállítás dátumát,
e) a kiállító megnevezését,
f) a továbbképzési program nyilvántartásba vételi kódját, valamint
g) a képzés számát.
(3) A továbbképzési pont igazolására akkor kerülhet sor, ha a résztvevő maradéktalanul teljesítette a továbbképzési programban előírt követelményeket.
(4) Az Országgyűlési Őrség a továbbképzési pontokat az RVTV igénybevételével tartja nyilván.
9. § (1) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja évente vezetői továbbképzésen köteles részt venni.
(2) A vezetői továbbképzés beszámít a 6. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.
(3) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által szervezett vezetői továbbképzésen vesz részt. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei vezetői továbbképzésének végrehajtásába a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.
9/A. § * (1) Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott V–VIII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztást (a továbbiakban: irányítói szolgálati beosztás) betöltő tagja irányítói továbbképzésen köteles részt venni.
(2) Az irányítói továbbképzés olyan rendészeti továbbképzési program, amely az irányítói szolgálati beosztást betöltők részére szükséges kompetenciák fejlesztését célozza.
(3) Az irányítói továbbképzés három tréningből, majd azok elvégzését követően irányítói képzésekből áll.
(4) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja az irányítói szolgálati beosztásból nem irányítói szolgálati beosztásba kerül, akkor továbbképzési kötelezettségét az új szolgálati beosztásának megfelelően kell teljesítenie.
(5) Az irányítói továbbképzés beszámít a 6. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.
9/B. § * (1) Az irányítói I. tréning a reális önismeretet, a pszichés terhelhetőséget és a hatékony stresszkezelést fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő egy éven belül köteles elvégezni.
(2) Az irányítói II. tréning a hatékony problémamegoldási, konfliktuskezelési és döntési képességeket fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő három éven belül köteles elvégezni.
(3) Az irányítói III. tréning a teljesítmény hatékony menedzselési képességét – beleértve a mások motiválását és értékelését, valamint a hatékony feladatelosztást – fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő négy éven belül köteles elvégezni.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tréning oktatására jogosult trénerekre az R. 55. §-át kell alkalmazni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti irányítói továbbképzést akkor is el kell végezni, ha az több továbbképzési időszakot érint.
(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tréningekből álló irányítói továbbképzés elvégzését követő továbbképzési időszaktól kezdődően a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja továbbképzési időszakonként legalább egy irányítói képzést köteles elvégezni, amelynek szervezésére kizárólag a minisztérium jogosult, végrehajtásába ugyanakkor más szerveket, szervezeteket is bevonhat.
10. § (1) A továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a továbbképzési kötelezettség a hivatásos szolgálati jogviszonyba történő kinevezés napján kezdődik.
(2) A továbbképzés a továbbképzési időszakokban történik.
(3) A hivatásos állomány tagjának éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésen való részvétellel járó távollét a 15 munkanapot nem haladhatja meg.
(4) Ha az Országgyűlési Őrség alapvető feladatainak vagy a hivatásos állomány tagja munkaköri feladatainak év közben bekövetkező változása indokolja, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a (3) bekezdésben foglalt korlátozástól eltérően is előírhat továbbképzést a hivatásos állomány tagja számára.
(5) A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő, jelenléti kötelezettséggel járó továbbképzésen való részvételhez szükséges időre – beleértve a vizsga időtartamát is – a hivatásos állomány tagja számára szolgálatmentességet kell biztosítani.
11. § (1) A továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagja esetében – a (2)–(6) bekezdésben és a 12. §-ban foglalt kivétellel – négy év.
(2) Ha a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagjának fizetési várakozási ideje négy évnél hosszabb vagy rövidebb, a továbbképzési időszak a fizetési várakozási idő várható leteltéhez igazodóan kerül megállapításra, a továbbképzési időszak utolsó napja a fizetési várakozási idő leteltének napja. Ha a fizetési várakozási idő leteltének napja megváltozik, az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata a továbbképzési időszak időtartamát felülvizsgálja, és a változást az RVTV-n rögzíti.
(3) A hivatásos állomány tagjának nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba történő kinevezéskor a folyamatban lévő továbbképzési időszak időtartama nem változik. A kinevezéskor folyamatban lévő továbbképzési időszak leteltét követően – a (2), illetve a (4)–(6) bekezdésben és a 12. §-ban foglalt kivétellel – a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja esetében a továbbképzési időszak időtartama négy év.
(4) A továbbképzési időszak befejeződik, ha a továbbképzésre kötelezett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.
(5) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 97. §-án alapuló, az Országgyűlési Őrséghez történő áthelyezése esetén az áthelyezés előtt megkezdett, az R. vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 35/2017. (XII. 20.) BM utasítás szabályai szerinti továbbképzési időszak nem szakad meg, és az áthelyezést megelőzően megszerzett továbbképzési pontokat az áthelyezést követően az Országgyűlési Őrségnél is figyelembe kell venni.
(6) A hivatásos állomány tagjának megszűnik a továbbképzési kötelezettsége, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra.
12. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának továbbképzési időszaka négy évtől eltérő időtartamú, a 6. § (2) bekezdésében meghatározott továbbképzési pontokat a négyéves időtartamhoz viszonyítva időarányosan kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolására a Hszt. 121. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában nem kerül sor, a továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolásának napjáig meghosszabbodik, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja által a továbbképzési időszakban megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem emelkedik a 6. § (2) bekezdésében meghatározott pontmennyiséghez képest.
(3) A hivatásos állomány tagjának
a) szülési szabadsága,
b) 3 hónapot meghaladó külföldre vezénylése,
c) 3 hónapot meghaladó, de rendelkezési állományba helyezéssel nem járó egészségügyi szabadsága
esetén a továbbképzési időszakban szerzendő továbbképzési pontokat az a)–c) pont szerinti időszakon kívüli időtartammal időarányosan kell teljesíteni, azonban a továbbképzési időszak tartama nem változik.
(4) A Hszt. 117. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezés a továbbképzési időszakot nem szakítja meg.
(5) A Hszt. 117. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés b) vagy h)–k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel a továbbképzési időszak megszakad, és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik, a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.
(6) A Hszt. 117. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés c)–g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik, a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.
(7) A Hszt. 117. § (6) bekezdés d) pontjára figyelemmel a fizetési várakozási időbe a továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül figyelembe veendő időtartammal időarányosan a megszerzendő továbbképzési pontok számát csökkenteni kell, azonban a továbbképzési időszak csak a Hszt.-ben meghatározott összesen négy év elteltekor szakad meg.
(8) A Hszt. 281. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra a továbbképzési időszak megszakad, és kizárólag ezen időtartam befejeződését követően folytatódik, a megszerzendő pontok mennyisége nem változik.
(9) A Hszt. 73–75. §-a szerinti szünetelés időtartamára a továbbképzési időszak megszakad, és kizárólag ezen időtartam befejeződését követően folytatódik, a megszerzendő pontok mennyisége nem változik.
13. § (1) A hivatásos állomány tagja számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást – legalább az előírt kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben – az Országgyűlési Őrség a költségvetéséből biztosítja.
(2) Az Országgyűlési Őrség a minisztériumnak a hivatásos állomány létszáma alapján továbbképzési hozzájárulást (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizet. Az Országgyűlési Őrség a normatív hozzájárulás útján fizeti meg az e rendelet szerinti továbbképzések díját, továbbá a rendészeti szakvizsgával és a rendfokozati vizsgával kapcsolatos költségeket, a rendészeti szakvizsga felkészítési díját és első alkalommal a vizsgadíját. A normatív hozzájárulás alapja a rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 60%-a, amelyet az Országgyűlési Őrség minden év február 15-ig, az Országgyűlési Őrségnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 70%-ának alapulvételével, előirányzat-átadással teljesít.
(3) Ha az Országgyűlési Őrség a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a továbbképzésre kötelezettek nem vesznek részt a továbbképzésben, illetve ha az Országgyűlési Őrség által megfizetett normatív hozzájárulás az adott naptári év utolsó napján meghaladja a hivatásos állomány továbbképzésen részt vett létszámával arányosan fizetendő normatív hozzájárulás összegét, a minisztérium a továbbképzésekre fel nem használt normatív hozzájárulás összegét a következő évi továbbképzés költségébe beszámítja.
(4) Ha az Országgyűlési Őrség továbbképzési igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor az Országgyűlési Őrség többlet-normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében a minisztérium részére. A különbözetet az Országgyűlési Őrség a következő évben fizetendő normatív hozzájárulással összevontan fizeti meg előirányzat-átadás útján.
(5) A hivatásos állomány tagjai továbbképzési kötelezettségeinek teljesítését biztosító forrás kizárólag a programjegyzékben szereplő továbbképzési programok útján, valamint a továbbképzési rendszer működtetésére és fejlesztésére használható fel.
(6) A minisztérium a tárgyévet követően részletes kimutatást készít a megfizetett normatív hozzájárulás összegének felhasználásáról és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjai által igénybe vett továbbképzésekről, valamint a következő évre – az Országgyűlési Őrség 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatása és az elszámolás alapján megállapított – előirányzat-átadás útján történő fizetési kötelezettségről, amelyet január 31-ig megküld az Országgyűlési Őrség részére.
(7) A továbbképzés során felmerülő utazás, étkezés és szállás költségeit az Országgyűlési Őrség a költségvetéséből biztosítja.
(8) A 9. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői továbbképzésre a minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti megállapodás alapján kerül sor. Ha a vezetői továbbképzésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával került sor, a teljesített továbbképzésekről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott igazolás alapján a minisztérium megtéríti a megállapodásban rögzített költségeket.
14. § (1) A hivatásos állomány tagjának továbbképzése tervszerűen az éves és egyéni továbbképzési tervek alapján történik.
(2) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót az Országgyűlési Őrség parancsnoka adja ki, és – a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével – az RVTV-n keresztül közzéteszi.
(3) A továbbképzési tervek tartalmazzák a továbbképzési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat.
15. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik. Az éves és egyéni továbbképzési tervet az Országgyűlési Őrség parancsnoka az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.
(2) Az egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év teljesítményértékelésének eredményét, illetve a hivatásos állomány tagja legutolsó minősítésének a további előmenetelre vonatkozó javaslatait.
16. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által jóváhagyott éves továbbképzési tervet az Országgyűlési Őrség a tárgyév március 31-ig megküldi a rendészetért felelős miniszter részére.
17. § (1) A rendészeti vezetőkiválasztási eljárásban (a továbbiakban: vezetőkiválasztási eljárás) való részvételre a hivatásos állomány tagját az Országgyűlési Őrség parancsnoka jelölheti, a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével.
(2) A vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre a hivatásos állomány azon tagja jelölhető, aki legalább 4 év hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, és a legutolsó éves teljesítményértékelése kivételes vagy jó teljesítményfokozatú.
18. § (1) A vezetőkiválasztási eljárás során a hivatásos állomány tagja az R. 28. § (1) bekezdése szerinti kompetenciafelmérésen vesz részt.
(2) A hivatásos állomány tagja a vezetőkiválasztási eljárásban való részvétel idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
(3) A kompetenciafelmérést végző személyek kijelölésére, a vezetőkiválasztási eljárás lefolytatására, a vezetőkiválasztási eljárás eredményének értékelésére és nyilvántartására az R.-ben, továbbá az R. szerint kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók.
(4) A kompetenciafelmérés során megállapított adatok, illetve a vezetőkiválasztási eljáráshoz használt informatikai rendszerben kezelt adatok tekintetében a minisztérium az adatkezelő.
19. § (1) A minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a hivatásos állomány vezetőkiválasztási eljárásban részt vevő tagja számára igazolást állít ki a vezetőkiválasztási eljárás teljesítéséről. Az igazolás legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.
(2) A vezetőkiválasztási eljárás eredményéről az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata útján az Országgyűlési Őrség parancsnokát is tájékoztatni kell.
(3) A hivatásos állománynak a vezetőkiválasztási eljárást eredményesen teljesítő tagja – hozzájárulása esetén – felvételre kerül az Országgyűlési Őrség által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank utánpótlási nyilvántartásába.
(4) Az eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás első alkalommal 6 hónap elteltével ismételhető meg. Az ismételten eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás 2 év elteltével ismételhető meg újra.
20. § A hivatásos állománynak a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank utánpótlási nyilvántartásába felvett tagja rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vehet részt.
21. § Ha a hivatásos állomány tagját a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank vezetői nyilvántartásából azért kell törölni, mert a vezetői megbízását visszavonták, és azt követően nem kapott más vezetői megbízást, akkor – ha korábban eredményesen vett részt a vezetőkiválasztási eljárásban – hozzájárulásával az adatbank utánpótlási nyilvántartásába kerül felvételre.
22. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített vezetői beosztások betöltéséhez előírt felnőttképzési, az alapvető vezetői készségeket fejlesztő tanfolyam, melyet a minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége szervez és bonyolít le.
(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon történő részvételre az Országgyűlési Őrség parancsnokának kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki
a) az Országgyűlési Őrség által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankban szerepel,
b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vagy mentesül annak letétele alól, és
c) a vezetőkiválasztási eljárást eredményesen teljesítette.
23. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam szervezésére, lefolytatására, zárófelmérés és vizsgagyakorlat keretében történő értékelésére az R.-ben, továbbá az R. szerint kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók.
(2) A minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a rendészeti vezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.
(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam eredményéről a minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége az Országgyűlési Őrség parancsnokát tájékoztatja.
(4) A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, a zárófelmérés és a vizsgagyakorlat idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
24. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített középvezetői és kiemelt vezetői besorolású, vezetői beosztásnak minősülő szolgálati beosztások betöltéséhez előírt felnőttképzési, felsővezetői készségeket fejlesztő tanfolyam, melyet a minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége szervez és bonyolít le.
(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon történő részvételre az Országgyűlési Őrség parancsnokának kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(3) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki a rendészeti vezetővé képző tanfolyam követelményeinek eleget tett, vagy annak teljesítése alól mentesül.
25. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam szervezésére, lefolytatására, zárófelmérés keretében történő értékelésére az R.-ben, továbbá az R. szerint kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók.
(2) A minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.
(3) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam eredményéről a minisztérium vezetőkiválasztással és vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége az Országgyűlési Őrség parancsnokát tájékoztatja.
(4) A hivatásos állomány tagja a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam és a zárófelmérés idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
26. § (1) A vezetőkiválasztási eljárással és a vezetőképzéssel kapcsolatos költségeket az Országgyűlési Őrség a minisztérium részére előirányzat-átadás útján fizeti meg a tárgyévi továbbképzési normatív hozzájárulással összevontan. A vezetőkiválasztási eljárásban, valamint a vezetőképzésen részt vevők tárgyévi tervezett létszámáról az Országgyűlési Őrség a minisztériumot január 15-ig tájékoztatja.
(2) Ha az Országgyűlési Őrség az (1) bekezdés szerinti költséget megfizeti, azonban a tervezett számú érintett nem vesz részt a vezetőkiválasztási eljárásban vagy a vezetőképzésben, a minisztérium a fel nem használt összeget a következő évi vezetőkiválasztási eljárás és vezetőképzés költségébe beszámítja.
(3) Ha az Országgyűlési Őrség vezetőkiválasztási eljárással és vezetőképzéssel kapcsolatos igényei az év folyamán meghaladják az (1) bekezdés szerint megfizetett összeget, akkor az Országgyűlési Őrség többlet-hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében a minisztérium részére. A különbözetet az Országgyűlési Őrség a következő évben fizetendő normatív hozzájárulással összevontan fizeti meg előirányzat-átadás útján.
27. § (1) A vezetőkiválasztási eljárásban történő részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 35%-a.
(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 200%-a.
(3) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 150%-a.
28. § (1) A minisztérium a tárgyévet követően részletes kimutatást készít az Országgyűlési Őrség vezetőkiválasztási eljárással és vezetőképzéssel kapcsolatban megfizetett hozzájárulásának felhasználásáról és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjai által igénybe vett szolgáltatásokról, valamint a következő évre – az Országgyűlési Őrség 26. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatása és az elszámolás alapján megállapított – előirányzat-átadás útján történő fizetési kötelezettségről, melyet január 31-ig megküld az Országgyűlési Őrség részére.
(2) A vezetőkiválasztási eljárásban és a vezetőképzésben történő részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási, étkezési és szállásköltséget az Országgyűlési Őrség a hivatásos állomány tagja részére a jogszabályoknak megfelelően biztosítja.
(3) Akit önhibájából a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vagy a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam költségeit megfizetni.
29. § (1) A hivatásos állomány tagja rendfokozati vizsgát tesz
a) a Hszt. 121. § (2) bekezdése alapján a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba történő előléptetés esedékessége esetén, ha a magasabb rendfokozathoz rendfokozati vizsgát kell teljesíteni,
b) a Hszt. 122. §-a alapján, ha magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba történő kinevezését tervezik, és az rendfokozati előmenetellel is jár,
c) a Hszt. 125. § (3) bekezdése alapján soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés esetén.
(2) A hivatásos állomány tagja önkéntes jelentkezés alapján teljesítheti a következő, magasabb rendfokozati vizsgát az előmenetelének elősegítésére, magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba történő kinevezhetősége érdekében.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát a rendfokozatba történő előléptetést megelőző utolsó fizetési fokozatában, az Országgyűlési Őrség parancsnoka írásbeli kötelezése alapján teljesíti. A rendfokozati vizsga a fizetési fokozat bármely évében teljesíthető, a teljesítés évéről a rendfokozati vizsgára kötelezett dönt.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a kinevezését tervező munkáltatói jogkört gyakorló erre irányuló írásbeli kötelezése alapján teljesíti a rendfokozati vizsgát.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát utólag teljesíti, legkésőbb a magasabb rendfokozatba történő előléptetést követő egy éven belül. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagját az előléptetéskor írásban kötelezi a rendfokozati vizsga letételére.
30. § A hivatásos állomány tagja
a) törzsőrmesteri vagy főtörzsőrmesteri rendfokozatba történő előléptetés esetén tiszthelyettesi,
b) zászlósi, törzszászlósi vagy főtörzszászlósi rendfokozatba történő előléptetés esetén zászlósi,
c) főhadnagyi vagy századosi rendfokozatba történő előléptetés esetén tiszti,
d) őrnagyi vagy alezredesi rendfokozatba történő előléptetés esetén főtiszti
rendfokozati vizsga teljesítésére köteles.
31. § (1) Mentesül a rendfokozati vizsga letétele alól, aki
a) rendészeti szakvizsgával rendelkezik − vagy annak letétele alól a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályok szerint mentesül −, és rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot,
b) címzetes rendfokozattal rendelkezik, vagy
c) alacsonyabb rendfokozattal járó szolgálati beosztásba helyezést követően újra magasabb rendfokozatba kerül, de az ehhez tartozó vagy magasabb rendfokozati vizsgát korábban már teljesítette.
(2) Nem kell rendfokozati vizsgát tenni hivatásos szolgálati jogviszony létesítése esetén, továbbá az első tiszti rendfokozatba történő kinevezéskor.
32. § (1) Az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata a rendfokozati vizsga szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatai keretében
a) megtervezi a rendfokozati vizsgák időpontjait,
b) konzulensi felkészítéseket szervez,
c) biztosítja a rendfokozati vizsga személyi és tárgyi feltételeit,
d) kezdeményezi az RVTV-n a követelményrendszer, a felkészítő tananyag, a vizsgakérdéssor, a vizsgaidőpontok és az eredmények közzétételét.
(2) Az Országgyűlési Őrség a rendfokozati vizsga szervezéséhez és lebonyolításához a minisztérium által üzemeltetett RVTV-t használja.
(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kiadja a vizsgaszabályzatot, melyet a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A vizsgaszabályzat tartalmazza a felkészítés és a rendfokozati vizsgák megszervezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgajegyzőkönyvekről és a vizsgaokmányokról szóló iratmintákat.
(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt, megbízólevéllel rendelkező személy jogosult ellenőrizni a rendfokozati vizsga lebonyolításával kapcsolatos szabályok betartását. Az ellenőrzésre kijelölt személy a rendfokozati vizsgán jelen lehet, és a rendfokozati vizsga menetét megfigyelheti, továbbá az iratokba betekinthet.
33. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát a rendfokozati vizsgára jelentkezéskor hatályos
a) általános részi és
b) – az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott – különös részi
követelményrendszeren alapuló felkészítő tananyag és vizsgakérdéssor alapján teljesíti.
(2) A rendfokozati vizsga
a) tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati vizsga esetében különös részből,
b) tiszti és főtiszti rendfokozati vizsga esetében általános és különös részből
áll.
(3) A rendfokozati vizsgával kapcsolatos részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A rendfokozati vizsga általános része a hivatásos állomány tagja által elsajátítandó közszolgálati és ágazati ismereteket tartalmazza, amely követelményrendszerét az 1. melléklet 5. pontja részletezi.
(5) A rendfokozati vizsga különös része két elkülönült ismeretanyagból áll, amelyek
a) az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános ismereteket, valamint
b) az egyes szolgálati beosztásokhoz kötődő szakmaspecifikus ismereteket
tartalmazzák.
34. § (1) A rendfokozati vizsga különös részi követelményrendszerét, az általános és a különös részi követelményrendszereken alapuló felkészítő tananyagot és vizsgakérdéssort az Országgyűlési Őrség parancsnoka adja ki.
(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a különös részi követelményrendszer, a felkészítő tananyag és a vizsgakérdéssor összeállítása érdekében az Országgyűlési Őrség állományából munkacsoportot hoz létre.
(3) A felkészítő tananyagot és a vizsgakérdéssort folyamatosan felül kell vizsgálni, és módosítási javaslat esetén azt az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére jóváhagyásra fel kell terjeszteni.
(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az általános és a különös részi felkészítő tananyaghoz kapcsolódó konzulenseket írásban jelöli ki.
(5) A rendfokozati vizsgát az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata szervezi.
(6) Az általános részi és különös részi követelményrendszert, a felkészítő tananyagot és a vizsgakérdéssort az Országgyűlési Őrség – a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével – az RVTV-n teszi közzé.
35. § (1) Az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata évente 2 alkalommal biztosít lehetőséget rendfokozati vizsga letételére. A kitűzött időpontokat az Országgyűlési Őrség – a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével – közzéteszi az RVTV-n.
(2) A hivatásos állomány tagjának az egyéni továbbképzési tervében szerepeltetni kell a tárgyévre tervezett rendfokozati vizsgát.
(3) Rendfokozati vizsgát a hivatali munkarend szerinti munkanapra kell szervezni.
(4) A rendfokozati vizsgára a hivatásos állomány tagja a közzétett felkészítő tananyag alapján, önállóan vagy erre vonatkozó igénye esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt konzulensek közreműködésével készül fel. Az egyéni felkészülésre szolgálatmentesség nem jár, a konzultáció időtartamára a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontján alapuló szolgálatmentességet kell biztosítani.
36. § (1) A rendfokozati vizsgára a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen lehet jelentkezni.
(2) Önkéntes jelentkezés esetén a rendfokozati vizsga letétele alól mentesítés nem adható.
(3) Önkéntes jelentkezés esetén a hivatásos állomány tagja a választott vizsgaidőpontot megelőző legalább 60 nappal jelzi az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálatának a vizsgázási szándékát.
(4) A vizsgázót az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata rögzíti a rendszerben (a továbbiakban: jelentkeztetés) a rendfokozati vizsgára az RVTV-n a vizsgaidőpontot megelőző legalább 45 nappal.
(5) A jelentkeztetést követő 5 napon belül a vizsgázó az RVTV-n automatikus értesítést kap a jelentkeztetésről és a rendfokozati vizsga időpontjáról. Az automatikus értesítés tartalmazza a rendfokozati vizsga követelményrendszerének, valamint a felkészítő tananyag és a vizsgakérdéssor elektronikus elérhetőségét.
37. § (1) A vizsgázó legkésőbb a rendfokozati vizsgát megelőző 15 nappal benyújtott kérelmére a rendfokozati vizsgát az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata elhalasztja.
(2) Ha a vizsgázó halasztási kérelem nélkül nem jelenik meg a rendfokozati vizsgán, a vizsgaidőpontot követő 5 napon belül igazolással élhet. Eredményes igazolás esetén a halasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Halasztott rendfokozati vizsga esetén a vizsgázónak a rendfokozati vizsgára jelentkezés szabályai szerint ismételten jelentkeznie kell úgy, hogy a halasztott rendfokozati vizsgát az eredeti vizsgaidőpontot követő vizsgán teljesíthesse.
(4) A halasztott rendfokozati vizsgát az új vizsgára jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni.
38. § (1) A rendfokozati vizsgát az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt háromtagú vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt, az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata által meghatározott helyen és időben, írásbeli vizsga keretében kell teljesíteni.
(2) A rendfokozati vizsga rendjéért, a vizsgaszabályzat betartásáért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgabizottság munkáját az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata által megbízott jegyzőkönyvvezető segíti.
(3) A vizsgázó részére a rendfokozati vizsga napjára a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontján alapuló 4 óra szolgálatmentességet kell biztosítani.
39. § (1) A vizsgabizottság a rendfokozati vizsga eredményét vizsgarészenként, százalékban határozza meg, és a vizsgarészeket megfelelt vagy nem megfelelt minősítéssel látja el. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os eredmény szükséges.
(2) A tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozati vizsga esetében a különös rész minősítése adja a rendfokozati vizsga eredményét is. A főtiszti, tiszti rendfokozati vizsga mindkét vizsgarészének teljesítése esetén a vizsgabizottság megállapítja a rendfokozati vizsga eredményét. A vizsgarészek összesített eredménye alapján a vizsgabizottság a rendfokozati vizsgát megfeleltre vagy nem megfeleltre minősíti.
(3) Főtiszti, tiszti rendfokozati vizsga esetén, ha a vizsgázó valamely vizsgarészt nem vagy nem megfeleltre teljesítette, megismételheti a vizsgarészt. A rendfokozati vizsga minősítésénél a megismételt vizsgarész értékelését kell figyelembe venni.
(4) Megismételt rendfokozati vizsga esetén a vizsgázónak a rendfokozati vizsgára jelentkezés szabályai szerint ismételten jelentkeznie kell úgy, hogy a megismételt rendfokozati vizsgát az eredeti vizsgaidőpontot követő vizsgán teljesíthesse.
(5) A megismételt rendfokozati vizsgát az új vizsgára jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni, az általános szabályok alkalmazásával.
40. § Az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata a vizsgázó kérésére a rendfokozati vizsga eredményének megállapítását követő 5 munkanapon belül lehetőséget biztosít a vizsgajegyzőkönyv megtekintésére. Ezen határidő lejártát követően a vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvet a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogait szabályozó előírások szerint tekintheti meg.
41. § (1) A rendfokozati vizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet az Országgyűlési Őrség parancsnokánál a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszt 15 munkanapon belül, indokolt határozattal bírálja el, mely döntéssel szemben további jogorvoslatnak helye nincs.
(2) A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított 3 hónapon túl panasz nem nyújtható be.
42. § Az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata a rendfokozati vizsga eredményét az RVTV-ben rögzíti. Megfelelt minősítésű rendfokozati vizsga esetében a minisztérium által kiállított vizsgabizonyítványt a vizsgázó és a személyi anyaggyűjtőben történő elhelyezés céljából az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata az RVTV-n keresztül töltheti le. A vizsgabizonyítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.
43. § (1) A vizsgabizottság tagja
a) tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó és legalább 5 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja,
b) tiszti rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább őrnagyi rendfokozattal és legalább 5 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja,
c) főtiszti rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább 10 év tényleges szolgálati idővel rendelkező, vezetői besorolási osztályba tartozó tagja
lehet.
(2) A vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyvvezető nem működhet közre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozójának vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. A rendfokozati vizsgán közreműködő személy az összeférhetetlenségről a rendfokozati vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a vizsgaszervezőt.
(3) Az elfogultságot a vizsgázó is bejelentheti. A bejelentésre a 41. § szerinti panaszban van lehetőség, az elfogultságra okot adó körülmények és tények részletes kifejtésével. A panasz helybenhagyása esetén a lefolytatott rendfokozati vizsga eredménye semmis.
44. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
45. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek esetében az első továbbképzési időszak 2022. január 1-jével indul. Az első továbbképzési időszak időtartamát a fizetési fokozatban történő előresorolás várható esedékességére tekintettel az Országgyűlési Őrség humánigazgatási szakszolgálata a hivatásos állomány tekintetében egyénenként állapítja meg, és 2022. január 15-ig rögzíti az RVTV-n.
(2) Az Országgyűlési Őrség a 2022. évre vonatkozó továbbképzési normatív hozzájárulás, valamint a vezetőkiválasztási eljárással és a vezetőképzéssel kapcsolatos költségek megfizetését 2022. február 15-ig teljesíti előirányzat-átadás útján.
46. § Az R. vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 35/2017. BM utasítás szabályai szerint 2022. január 1-jét megelőzően
a) elvégzett vezetőkiválasztási eljárás megfelel az e rendelet szerinti vezetőkiválasztási eljárásnak,
b) teljesített rendészeti vezetővé képző tanfolyam egyenértékű az e rendelet szerinti rendészeti vezetővé képző tanfolyammal, valamint
c) teljesített rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam egyenértékű az e rendelet szerinti rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal.
47–49. § *
1. A rendfokozati vizsga rendszere
| A | B | C | D | ||
| 1. | ÁLLOMÁNYCSOPORT | ÁLTALÁNOS RÉSZ | KÜLÖNÖS RÉSZ | ||
| 2. | főtiszti és tiszti rendfokozati vizsga | közszolgálati és belügyi ágazati ismeretek | az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános ismeretek | az egyes szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó szakterületi ismeretek | |
| 3. | zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozati vizsga | nincs általános rész | |||
2. Vizsgakérdések
2.1. Általános rész: 20 vizsgakérdés állománycsoportonként (tiszt, főtiszt).
2.2. Különös rész:
2.2.1. 20 vizsgakérdés az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános ismeretekkel kapcsolatban állománycsoportonként (tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt) – „A” tételsor,
2.2.2. 20 vizsgakérdés a szakmai ismeretekkel kapcsolatban állománycsoportonként (tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt) – „B” tételsor.
3. A követelményrendszer a 30. § a)–d) pontjában megjelölt négy rendfokozati vizsgára differenciáltan kerül kialakításra. A tiszthelyettesi és a zászlósi rendfokozati vizsga követelményrendszerének és a felkészítő tananyagnak a kialakításakor a hangsúlyt a mindennapi szolgálatellátás során jelentkező és elvárt gyakorlati ismeretek számonkérésére kell helyezni.
4. Általános elvárások
4.1. A vizsgázó a beosztási szintjéhez és viselt, illetve elérendő rendfokozatának megfelelő szinten
4.1.1. legyen tájékozott Magyarország alkotmányos intézményeiről, alkotmányos alapelvekről, legyen tisztában az alapvető jogokkal és azok érvényesítésének szabályaival, ismerje a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel együttműködő közigazgatási (és igazságszolgáltatási) szervek tevékenységét és felépítését, legyen tájékozott Magyarország társadalmi, közéleti, gazdasági folyamataiban, valamint az európai uniós tagsággal összefüggő, Magyarországot érintő kérdésekben,
4.1.2. ismerje a rendvédelem szervezeti, működési (funkcionális) előzményeit, történetét, ismerje az Országgyűlési Őrség feladatait, szervezetét és működését, az ezeket meghatározó jogszabályokat és egyéb normákat,
4.1.3. ismerje a betöltött vagy betölteni tervezett szolgálati beosztáshoz kapcsolódó jogszabályokat, egyéb normákat, szakmai szabályokat és követelményeket, rendelkezzen a szakterület ellátásához szükséges felkészültséggel, a beosztási szintjének megfelelő rendvédelmi erőforrás-gazdálkodási ismeretekkel,
4.1.4. ismerje a hivatásos szolgálati jogviszony alapvető elemeit és szabályait (jogok és kötelezettségek), valamint a hivatásos állománnyal szemben érvényesülő magatartási és etikai szabályokat,
4.1.5. kommunikáljon, a vizsgázó megjelenése a kommunikációjának kulturáltsága erősítse a rendvédelmi feladatokat ellátó szervbe vetett közbizalmat, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és a rendfokozat tekintélyét.
5. A rendfokozati vizsga általános részének követelményrendszere
5.1. Államszervezeti, közszolgálati és társadalmi ismeretek
5.1.1. Államszervezeti és közszolgálati ismeretek: Magyarország államszervezeti berendezkedésének és intézményrendszerének, az alapvető jogoknak az ismerete, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel együttműködő állami és önkormányzati szervek és civil szervezetek feladatai, működése; az Európai Unió intézményei és Magyarország kapcsolata az uniós intézményekkel,
5.1.2. Magyarország társadalmi és gazdasági folyamatai: Magyarország társadalmi rétegződése (nem, kor, életmód, kisebbségek stb. szerint), különös tekintettel a szolgálati hely szerinti területre, Magyarország gazdasági infrastruktúrája (közszolgáltatások, pénzügyi és bankrendszer, oktatási rendszer, civil szervezetek).
5.2. Az Országgyűlés elnöke feladat- és hatáskörének ismertetése.
5.3. Az Országgyűlés elnöke által vezetett Országgyűlés Hivatala szervezeti felépítése bemutatása, az Országgyűlés elnöke irányítása alá tartozó szervek rendszere.
5.4. A rendvédelmi szervek, illetve feladataik rendszere és feladataik rövid ismertetése.
5.5. A rendészet nemzetközi aspektusai.
