A jogszabály mai napon ( 2022.12.05. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet

az útügyi igazgatásról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 2. és 39. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az országos és helyi közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, továbbá ezek műtárgyaira és tartozékaira (a továbbiakban: közút).

2. Az országos közutak megjelölése

2. § (1) E rendelet alkalmazásában országos közútnak minősül az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, útszámmal vagy útjellel rendelkező, hierarchikusan felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, hatósági engedély alapján az országos közúthálózatba felvett vagy országos közútként forgalomba helyezett közút.

(2) Az országos közúthálózat - hierarchikusan felépülő rendszerének - elemei:

a) gyorsforgalmi út,

b) főút és

c) mellékút.

(3) Az országos közút útkategóriájának meghatározását, azonosítását, valamint az arra szolgáló útszám vagy útjel megállapítását, megváltoztatását és visszavonását az építtető vagy a közút kezelője kezdeményezi a közlekedésért felelős miniszternél.

(4) Az autópályát, az autóutat és a főutat egy-, két- vagy háromjegyű számmal, az egyéb országos közutat négy- vagy ötjegyű számmal kell jelölni. Az autópályát és autóutat „M” betűjellel is jelölni szükséges.

(5) Az irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkező, osztottpályás, emelt szolgáltatási szintet biztosító főútszakaszokat az emelt szolgáltatási színvonalat megjelölő „R” betűjellel is jelölni szükséges.

(6) Az ENSZ nemzetközi E-főúthálózathoz tartozó utakat (a továbbiakban: „E” jelzésű utak) az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A transzeurópai közlekedési hálózathoz (a továbbiakban: TEN-T közúti hálózat) tartozó utakat a 2. melléklet tartalmazza.

(8) A gyorsforgalmi út betűjelét és útszámát, a főút útszámát, az emelt szolgáltatási színvonalú főútszakaszokat jelölő „R” betűjelet és útszámot, valamint az „E” jelzésű út esetében az „E” betűjelet és útszámot az útirányjelző, útbaigazító és útvonal-megerősítő jelzőtáblákon fel kell tüntetni.

(9) A mellékút útjelét az útirányjelző, útbaigazító és útvonal-megerősítő jelzőtáblákon fel lehet tüntetni.

(10) Az országos közutak számozását a 3. melléklet szerinti szektoroknak megfelelően kell meghatározni. Az országos közutak számozását a Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom főúttól kezdve, az óramutató járásával megegyező irányban kell elvégezni.

3. § (1) Az országos közúthálózathoz tartozó főutak számozását a következők szerint kell elvégezni:

a) az egy számjegyű főutak a szektoralkotó utak, számozásuk egytől nyolcig tarthat,

b) a két és három számjegyű főutak útszámának első számjegye a szektorszám, a második és harmadik számjegye Budapesttől kiindulva az óramutató járásával megegyező irányban haladva növekszik.

(2) A két és három számjegyű főutak alkotják - a mellékutak útjelének a meghatározásánál irányadó - alszektorok határait.

(3) A két és három számjegyű főút jelölésének meghatározásánál, ha az út az egy számjegyű főúttal párhuzamosan vezető autópálya csomópontjáig vezet, a szektorhatárt nem kell figyelembe venni.

4. § (1) Az országos közúthálózathoz tartozó mellékút jelét a következők szerint kell meghatározni:

a) az összekötőutat négyjegyű számmal, a bekötőutat ötjegyű számmal kell jelölni úgy, hogy az első két számjegy azonos legyen az alszektor számával,

b) az összekötőutat és a bekötőutat az óramutató járásával megegyezően kell számozni,

c) a bekötőutat a szektorszám után 100-399 számokból álló számjeggyel kell jelölni.

(2) A mellékút számának meghatározását nem érinti az alszektor határa, ha

a) az út megjelölése egyértelmű,

b) új út esetén a szomszédos alszektorba eső útszakasz hossza legfeljebb a teljes út 10%-a, vagy legfeljebb 1 km vagy

c) a szektorhatár átlépése a meglévő út nyomvonalváltozása miatt következett be.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a mellékút útjele a kezdőszelvényénél érvényes alszektorszámot kapja.

5. § Az országos közúthálózathoz tartozó út csomóponti ágainak az útjelét a következő számozási alapelvek szerint kell meghatározni:

a) a gyorsforgalmi utak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye a gyorsforgalmi út betűjel nélküli száma - egy számjegyű gyorsforgalmi út esetében 0-val kiegészítve -, a következő három számjegyet a 400-599 és a 700-999 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében,

b) a főutak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye a főút száma - egy számjegyű gyorsforgalmi út esetében 0-val kiegészítve, három számjegyű főút esetében az első két számjegy -, a következő három számjegyet a 600-699 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében,

c) a mellékutak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye az alszektorszám, a következő három számjegyet a 600-699 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében.

3. A közút területének igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás

6. § (1) A közút területének igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) az igénybevétel helyét, célját;

b) a hozzájárulást kérelmező nevét és címét, akinek (amelynek) az érdekében az igénybevétel történik;

c) az elfoglalni kívánt útterület hosszúságát, szélességét, területméretét;

d) az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontját;

e) a közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy nevét és elérhetőségét; és

f) az igénybevétel eredményeként a közút területén, az alatt vagy a felett elhelyezett építmény vagy más létesítmény tulajdonosát és üzemeltetőjét, valamint elérhetőségeiket.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjéhez kell benyújtani, és a kérelemhez mellékelni kell

a) az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),

b) a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását, ha ez a kérelem elbírálásához szükséges,

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás tervét valamennyi építési ütemre vonatkozóan, amely tartalmazza a munkavégzés szüneteltetése idején (munkaidőn kívüli időszak, pihenőnap) érvényes ideiglenes forgalmi rendet is.

(3) Az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,

b) a csatlakozóút várható forgalmi adatait,

c) a csatlakozóút hossz-szelvényét és minta keresztszelvényét és

d) a csatlakozóút közúti jelzéseinek felsorolását.

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) az érintett ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat és

b) az építménynek, tevékenységnek, fának a közút tengelyétől, illetve területének határától mért távolságát.

(5) A közút kezelője a kérelemről - a kézhezvételtől számított - 21 napon belül dönt. Ezt a határidőt a közút kezelője egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja. Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határidő hosszabbításról - a kérelem előterjesztésétől számított - 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni. Ezt a közút kezelője a kérelemre rávezeti, és a kérelmezőnek megküldi.

(6) A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának és folyamatosságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá, ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.

(7) A hozzájárulás megtagadását a közút kezelője írásban megindokolja.

(8) A közút kezelője a saját kezelésében lévő közutat nem közlekedési céllal hozzájárulás és díjfizetés nélkül igénybe veheti, olyan feltételek mellett, mint amelyekkel a közút kezelője másnak a hozzájárulását megadhatná.

(9) Gyorsforgalmi úton - nemzetközi sportrendezvény kivételével - rendezvény megtartásához nem adható közútkezelői hozzájárulás. Nemzetközi sportrendezvény megtartásához a közútkezelői hozzájárulás a közlekedésért felelős miniszter egyetértése esetén adható meg, amelyet előzetesen a kérelmezőnek szükséges beszerezni és azt a kérelemhez mellékelni.

4. A közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díj

7. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az igénybevételi díjat az elfoglalt terület után a közút kezelője részére kell megfizetni. Az igénybevételi díj nem tartalmazza az igénybe vett terület biztosítása érdekében felmerülő egyéb költségeket.

(2) Az igénybevételi díj összegét

a) országos közút esetén a 4. melléklet szerint;

b) helyi közút esetén a helyi önkormányzat rendeletében foglalt díjtételek alkalmazásával - melyek nem haladhatják meg a 4. mellékletben foglalt értékeket -;

c) a közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén a tulajdonos által meghatározott, a 4. mellékletben foglalt értékeket meg nem haladó díjtételek alkalmazásával;

d) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő kerékpárutakra a 4. melléklet A. és B. pontja esetében is a mellékutakon alkalmazott díjtételek figyelembevételével

kell megállapítani.

(3) Nem kell igénybevételi díjat fizetni

a) vasúti átjáróban - a vasúti átjáróhoz kapcsolódóan - a vasút üzemeltetője által vagy megrendelésére végzett munka,

b) a közút építéséhez vagy üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel,

c) az állami, önkormányzati vagy egyházi ünnepeken rendezett legfeljebb 2 óra időtartamú megemlékezés

esetén, ha az elfoglalt útterület járműforgalmának elvezetésére az érintett közútkezelő műszakilag alkalmas terelőutat jelöl ki.

(4) Az igénybevételi díj szempontjából elfoglalt útterületnek a forgalom számára nem járható, korlátozóelemekkel lehatárolt, útburkolattal rendelkező teljes terület számít.

(5) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közút nem közlekedési célú igénybevétele nem kezdhető meg.

(6) Az igénybevételi díj mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján minden megkezdett egész napra, a területfoglalás szempontjából minden megkezdett négyzetméterre vagy kilométerre kell megállapítani. Az országos közutak kezelője a tárgyévet követő év május 31-ig a honlapján nyilvánosan elérhető módon közzéteszi az országos közutak átlagos napi forgalmi adatait, amely adatok a díjszabás alátámasztásául szolgálnak.

(7) A kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő igénybevétel esetén pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértékét - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg és szabja ki az igénybe vevővel szemben. A közút kezelője a kérelmében megjelöli a hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően igénybe vett útterület

a) nagyságát,

b) igénybevételének időtartamát és

c) forgalma akadályozásának mértékét.

(8) A pótdíjat az igénybevétel tényleges tartamára - a hozzájárulástól eltérő igénybevétel esetén a szabálytalanság fennállásának időtartamára - kell megállapítani. A pótdíj összege a (6) bekezdés szerint irányadó díj kétszerese,

(9) A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az általa havonta beszedett díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig a „Közúthálózat fenntartás és működtetés” fejezeti kezelésű előirányzat javára köteles átutalni.

5. A közutak osztályba sorolása

8. § (1) Az állam tulajdonában lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak. Az országos közutakat úthálózati szempontból - jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján - a következő hálózati útosztályok (a továbbiakban: útosztály) valamelyikébe kell besorolni:

a) gyorsforgalmi utak (külterületi, belterületi):

aa) autópályák,

ab) autóutak,

ac) gyorsforgalmi utak csomóponti elemei;

b) főutak (külterületi, belterületi):

ba) elsőrendű főutak,

bb) másodrendű főutak;

c) mellékutak (külterületi, belterületi):

ca) összekötőutak,

cb) bekötőutak,

cc) gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai,

cd) egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak).

(2) Az önkormányzatok tulajdonában levő közutak a helyi közúthálózatba tartoznak. A helyi közutakat úthálózati szempontból - jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján - a következő útosztályok valamelyikébe kell besorolni:

a) belterületi közutak:

aa) belterületi gyorsforgalmi utak,

ab) belterületi elsőrendű főutak,

ac) belterületi másodrendű főutak,

ad) gyűjtőutak,

ae) kiszolgáló- és lakóutak;

b) külterületi közutak;

c) kerékpárutak;

d) gyalogutak és járdák.

(3) Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzőit, az útosztályba sorolás feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.

6. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

1. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

Az ENSZ EGB nemzetközi („E” jelzésű) úthálózatához tartozó közutak Magyarországon

A B C D E
1. Nemzetközi út száma Útvonal Út száma Kezdőszelvény
(km szelvény)
Végszelvény
(km szelvény)
2. E573 Püspökladány-Nyíregyháza-Záhony 4 174 + 889 216 + 775
3. M35 36 + 548 43 + 505
4. 354 0 + 000 15 + 425
5. 4 241 + 208 266 + 870
6. M3 226 + 455 233 + 290
7. 403 1 + 200 14 + 970
8. 41 7 + 844 7 + 932
9. 4 287 + 405 341 + 851
10. E575 Vámosszabadi-Győr 14 6 + 066 12 + 612
11. 813 0 + 027 13 + 261
12. E579 Görbeháza-Nyíregyháza- Vásárosnamény-Beregdaróc M3 186 + 000 279 + 823
13. 41 44 + 680 72 + 823
14. E60 Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár - Győr-Budapest-
Püspökladány-Ártánd
M1 16 + 360 172 + 408
15. M0 0 + 000 40 + 562
16. M4 25 + 667 92 + 669
17. 406 0 + 000 4 + 256
18. 4 93 + 1048 174 + 889
19. 42 0 + 000 37 + 748
20. 47 30 + 112 34 + 890
21. M4 214 + 665 242 + 037
22. E65 Rajka-Mosonmagyaróvár-Csorna- Szombathely-
Körmend-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Letenye
M70 0 + 000 2 + 440
23. M7 210 + 542 234 + 272
24. 74 0 + 950 53 + 394
25. 76 54 + 3909 79 + 559
26. 86 46 + 538 80 + 393
27. 87 22 + 3642 26 + 425
28. M86 80 + 950 142 + 1020
29. M85 0 + 000 26 + 619
30. M1 128 + 940 165 + 524
31. M15 0 + 708 14 + 505
32. E653 Tornyiszentmiklós-Letenye M70 0 + 000 21 + 264
33. E66 Rábafüzes-Veszprém-Székesfehérvár
(-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok)
8 0 + 000 190 + 574
34. 7 74 + 160 78 + 342
35. 63 89 + 450 90 + 154
36. M7 58 + 928 63 + 762
37. 62 2 + 369 42 + 579
38. M6 66 + 691 74 + 745
39. M8 74 + 960 82 + 725
40. 51 74 + 237 85 + 312
41. 52 4 + 632 54 + 130
42. M5 80 + 081 85 + 424
43. 445 5 + 342 13 + 531
44. 441 0 + 000 28 + 390
45. 4 70 + 220 71 + 451
46. 311 31 + 086 34 + 134
47. M4 72 + 478 92 + 665
48. 406 0 + 000 4 + 256
49. 4 93 + 1048 98 + 821
50. E661 Balatonkeresztúr-Nagyatád-Barcs 68 0 + 000 93 + 900
51. 61 153 + 698 154 + 520
52. 6 261 + 536 262 + 293
53. E68 Szeged-Nagylak M43 0 + 800 57 + 727
54. E71 Letenye-Nagykanizsa-Balatonaliga-
Budapest-Miskolc-Tornyosnémeti
M70 0 + 000 2 + 440
55. M7 16 + 253 234 + 272
56. M0 3 + 981 53 + 570
57. M31 0 + 000 12 + 416
58. M3 25 + 705 150 + 092
59. M30 1 + 550 29 + 510
60. 3 189 + 600 246 + 843
61. E73 Budapest-Szekszárd-Mohács-Udvar M6 14 + 000 189 + 709
62. 57 1 + 1033 8 + 076
63. 56 49 + 219 61 + 503
64. E75 Rajka-Győr-Budapest- Szeged-Röszke M15 0 + 708 14 + 505
65. M1 16 + 360 165 + 524
66. M0 0 + 000 29 + 814
67. M5 22 + 772 173 + 896
68. E77 Budapest-Parassapuszta M0 53 + 338 71 + 353
69. M2 17 + 300 48 + 011
70. 2 40 + 162 78 + 670
71. E79 Miskolc-Debrecen- Berettyóújfalu-Ártánd M30 1 + 550 29 + 510
72. M3 149 + 645 186 + 000
73. M35 0 + 400 67 + 790
74. M4 211 + 025 242 + 037

A nemzetközi úthálózat magyarországi szakaszai

2. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

A TEN-T közúti hálózat elemei Magyarországon

A B C D E
1. TEN-T hálózati besorolás Távlati elnevezés Jelenlegi nyomvonalvezetés
2. Út km szelvény Helyszín
3. Törzshálózat M0 M0 0-77 Budapest körgyűrű
(meglévő szakasza)
4. kiépítetlen 77- Budapest körgyűrű
(hiányzó szakasza)
5. M1 M1 16-172 Budapest (M0 csomópont) - Hegyeshalom, országhatár
6. M15 M15 0-14 Mosonmagyaróvár
(M1 csomópont) - Rajka, országhatár
7. M2 M2 17-48 Budapest (M0 csomópont) - Vác
8. 2. sz. főút 40-79 Vác - Parassapuszta, országhatár
9. M3 M3 12-280 Budapest (M0 csomópont)
- Vásárosnamény
10. M3 kiépítetlen 280-287 Vásárosnamény
11. 41. sz. főút 45-73 Vásárosnamény - Beregsurány, országhatár
12. M5 M5 21-174 Budapest (M0 csomópont) - Röszke, országhatár
13. M43 M43 0-58 Szeged (M5 csomópont) - Csanádpalota, országhatár
14. M7 M7 13-234 Budapest (M0 csomópont) - Letenye, országhatár
15. M70 M70 0-21 Letenye (M7 csomópont) - Tornyiszentmiklós, országhatár
16. Átfogó hálózat M30 M30 0-30 Emőd (M3 csomópont) - Miskolc
17. 3. sz. főút 190-247 Miskolc - Tornyosnémeti, országhatár
18. M34 M34 kiépítetlen 0-32 Vásárosnamény - Záhony, országhatár (hiányzó szakasz)
19. M35 M35 0-68 M3 csomópont - M4 csomópont
20. M6 M6 14-190 Budapest (M0 csomópont) - Bóly
21. 57. sz. főút 2-8 Bóly - Mohács - Udvar, országhatár
22. 56 sz. főút 49-61
23. M8-M4 8. sz. főút 0-190 Rábafüzes, országhatár
- Székesfehérvár
24. M7 60-64 Székesfehérvár
25. 62. sz. főút 2-42 Székesfehérvár - Dunaújváros
26. M6 67-75 Dunaújváros - Dunavecse
27. M8 74-83
28. 51. sz. főút 75-85 Dunavecse - Solt
29. 52. sz. főút 5-54 Solt - Kecskemét
30. M5 80-85
31. 445. sz. főút 5-13
32. 441. sz. főút 0-28 Kecskemét - Cegléd
33. 4. sz. főút 70-71
34. 311. sz. főút 31-34 Cegléd - Püspökladány
35. M4 72-92
36. 406. sz. főút 0-4
37. 4. sz. főút 93-175
38. 42. sz. főút 0-37 Püspökladány - Berettyóújfalu - Ártánd, országhatár
39. 47. sz. főút 30-34
40. M4 214-242
41. M86-M9 M85 0-27 Mosonmagyaróvár - Csorna - Szombathely - Körmend
42. M86 81-143
43. 87. sz. főút 25-26
44. 86. sz. főút 52-80
45. 8. sz. főút 147-162 Körmend - Vasvár
46. 74. sz. főút 1-75 Vasvár - Nagykanizsa
47. M7 206-211
48. 61. sz. főút 57-194 Nagykanizsa - Kaposvár - Tamási
49. 65. sz. főút 0-45 Tamási - Szekszárd
50. 6. sz. főút 139-143
51. M9 0-21 Szekszárd - Baja
52. 51. sz. főút 139-156
53. 511. sz. főút 0-4
54. 55. sz. főút 8-98 Baja - Szeged

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi szakaszai

3. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

Az országos közúthálózat számozási rendszere és az utak számozása, szektorelv

Országos közúthálózat útszámozási rendszere

4. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

Országos közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

A. Területalapú díjtétel mértéke

Gyorsforgalmi út: 1 000 Ft/m2/nap

A B
1. Főút Ft/m2/nap
2. Átlagos napi forgalom
(Egységjármű/nap)
kulturális rendezvény vásár, egyéb építési munkaterület
3. 0-4000 5 10 25
4. 4001-8000 10 20 50
5. 8001-12 000 15 25 75
6. 12 000 felett 20 30 100
7. Mellékút Ft/m2/nap
8. Átlagos napi forgalom
(Egységjármű/nap)
kulturális rendezvény vásár, egyéb építési munkaterület
9. 0-4000 2 5 10
10. 4001-8000 5 10 20
11. 8001-12 000 8 12 40
12. 12 000 felett 10 15 50

B. Sportrendezvény által érintett útszakasz hosszán alapuló díjtétel mértéke

- gyorsforgalmi út: 100 000 Ft/km/nap
- főút 5000 Ft/km/nap
- mellékút 1000 Ft/km/nap

5. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

I. Az országos közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Autópályák

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító, és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű, és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.

2. Autóutak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott, és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

3. Gyorsforgalmi utak csomóponti elemei

Az autópályák és autóutak csomópontjainak összekötőpályái, összekötőágai, gyűjtő-elosztó pályái, valamint kiválási és becsatlakozási elemei, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak. (Az átmenő főpálya - igazgatási szempontból - a gyorsforgalmi út részét képezi.)

4. Elsőrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése - ha megengedett a balra kanyarodás - csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

5. Másodrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz - csak kivételes esetben - létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

6. Összekötőutak

A településeket egymással és a főúthálózattal kötik össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását.

7. Bekötőutak

Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét.

8. Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai

Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.

9. Egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak)

Nem gyorsforgalmi utak - minimum 30 méter hosszú - csomóponti ágai, továbbá delta átkötések, parkolóhelyi utak és kerékpárutak.

II. A helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Belterületi közutak

A települések településrendezési (településszerkezeti és -szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közutak.

1.1. Belterületi gyorsforgalmi utak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Város- (település-) részek, illetve települési centrumok közötti jelentős forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként két vagy több forgalmi sávval rendelkező osztott pályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása és ellátása magas színvonalú. A belterületi gyorsforgalmi úton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. A forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. Az út menti épületekhez, ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. Irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassítósávos szakaszokat.

1.2. Belterületi elsőrendű főutak

Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek (körforgalmúak vagy jelzőlámpával szabályozottak, több egymás utáni jelzőlámpás csomópont esetén lehetőleg a jelzőlámpás csomópontok összehangolásával). A megállás és várakozás általában csak külön várakozósávban engedélyezett. Új út építése, illetve korszerűsítése esetén kapubejáró létesítése (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek.

1.3. Belterületi másodrendű főutak

Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön várakozósávban megengedett.

1.4. Gyűjtőutak

A település lakó- és kiszolgálóútjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.

1.5. Kiszolgáló- és lakóutak

1.5.1. A kiszolgálóutak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak.

Idetartoznak:

- a szervizutak [általában a főutak mellett elhelyezkedő - rendszerint - egyirányú utak, amelyek a mellettük lévő területek: üzletek, szolgáltatóintézmények (pl. benzinkutak, szervizek stb.) kiszolgálását biztosítják],

- az iparterületi és a mezőgazdasági belterületi közutak (általában nehéz és lassú forgalmat bonyolítanak le),

- egyéb kiszolgálóutak (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterületek kiszolgálását biztosító közutak).

1.5.2. A lakóutak a települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítják le.

2. Külterületi közutak

A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak.

3. Kerékpárutak

Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is).

4. Gyalogutak és járdák

A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.


  Vissza az oldal tetejére