1. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)
a) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
b) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
c) a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és
d) a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,
e) * az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével,
f) * az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek információbiztonsági tanúsítását végző szervezetek (a továbbiakban: tanúsító szervezet) nyilvántartásba vételével,,
g) * a szerkezetátalakítási szakértők hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a bíróság általi kijelölésük és hivatalból történő kirendelésük során alkalmazott, a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer fejlesztésével és működtetésével, egyes tevékenységeik szabályozásával, a tevékenységük feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával, valamint,
h) * nemzeti kiberbiztonsági tanúsítással, valamint a kiberbiztonsági felügyelettel,
i) * a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti ESG adatszolgáltatásra kötelezettek hatósági ellenőrzésével, az ESG törvény szerinti felügyelettel, nyilvántartással akkreditálással és szabályozással, az ESG törvény szerinti elektronikus felületek működtetésével, továbbá az ESG törvényben meghatározott egyéb tevékenységeivel
kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
(1a) * A Hatóság a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.
(1b) * A Hatóság a hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat ellátó szerv.
(2) A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal (a továbbiakban: koncessziós eljárás) és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatokat.
(3) A Hatóság székhelye Budapest.
(4) A Hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
(5) *
2. § (1) A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy – önkormányzati rendelet kivételével – törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(2) * A Hatóság az 1. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörökben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (1)–(3), (6) és (8) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy, szervezet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok előkészítése során.
(3) A Hatóság elnöke a Hatóság tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek.
3. § (1) * A Hatóság látja el
a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,
b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,
c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,
d) * a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény,
e) * a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), és,
f) * a szerkezetátalakításról szóló törvény
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.
(2) * A Hatóság látja el a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a gazdasági reklám tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 17. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat.
(3) A Hatóság szerencsejáték ügyben felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet gyakorol a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény és ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek a betartását illetően az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó szerencsejátékokat és szerencsejáték-szervezőket érintően.
(4) A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:
a) a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint nyilvántartást vezet a koncessziós eljárásokról és a koncessziós szerződésekről,
b) gondoskodik az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján történő közzétételéről,
c) * figyelemmel kíséri a koncessziós eljárásokat, valamint a koncessziós szerződések teljesítését, hatósági ellenőrzés keretében – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint – ellenőrzi az (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti törvényekben szabályozott, azon kizárólagos állami gazdasági tevékenység folytatását, amely gyakorlásának jogát az állam koncesszió útján időlegesen átengedte (a továbbiakban: koncesszióköteles tevékenység), valamint jogsértés esetén megteszi a törvényben meghatározott intézkedéseket,
d) a koncessziós eljárások előkészítése és lebonyolítása során – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben állásfoglalásokat ad ki,
e) véleményezi a koncesszióval kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat,
f) statisztikai adatokat gyűjt a koncessziós eljárásokról, a koncessziós szerződésekről, amely statisztikai adatokat honlapján rendszeres időközönként közzétesz,
g) * előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi eljárás, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, az állam nevében történő megszüntetése tekintetében.
(5) * A dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Végrehajtási Rendelet) 3. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítókibocsátó a Hatóság. A Hatóság, mint azonosítókibocsátó
a) ellátja a Végrehajtási Rendelet 9. cikke szerinti csomagolási egység szintű és 13. cikke szerinti gyűjtőcsomagolás szintű egyedi azonosító (a továbbiakban: egyedi azonosító) létrehozásával és kibocsátásával kapcsolatos feladatokat,
b) végzi a Végrehajtási Rendelet 36a. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzést, és
c) kidolgozza a Végrehajtási Rendelet 3. cikk (8) bekezdés b) pontja szerinti kilépési tervet.
(6) * A Hatóság látja el – a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok kivételével – a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait, továbbá a Kibertan.tv. hatálya alá tartozó érintett szervezetek, valamint azok elektronikus információs rendszerei kiberbiztonsági felügyeletét.
(7) * A Hatóság látja el a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat.
(8) * A Hatóság látja el az ESG törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.
4. § (1) * A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a 3. § (1) és (8) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet.
(2) A Hatóság a feladatai ellátásához kapcsolódóan nemzetközi együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet. Külföldi szabályozó hatóság az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Hatóság által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.
(3) A Hatóság megkeresésére a koncessziós eljárással, koncessziós szerződéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tíz napon belül tájékoztatást adni.
5. § (1) * A Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az ezen alcímben, és a 3. § (1), (3) és (8) bekezdésében felsorolt törvényekben, valamint a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A Hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülő rendelkezésen alapuló hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2a) * A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében lefolytatott hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit az e törvényben, a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és a Kibertan.tv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának legfeljebb három alkalommal van helye.
(4) A Hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügy a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(5) A Hatóság hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(6) * A Hatóság elnökének rendelete közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.
(7) * A Hatóság szervezeti és működési szabályzata a Hatóság elnökének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a Hatóságnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőre átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a Hatóság elnöke nevében jár el.
5/A. § * A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti, nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatkörében az ellenőrzés eredményeként a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével – a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és a Kibertan.tv.-ben foglaltakon túl – a következő jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) kötelezheti a gyártót az uniós és a nemzeti megfelelőségi nyilatkozat módosítására vagy visszavonására,
b) a megfelelőségértékelő szervezet tanúsítványkibocsátási jogát részben vagy teljeskörűen felfüggesztheti vagy visszavonhatja,
c) a megfelelőségértékelő szervezetet törölheti a nyilvántartásból,
d) az engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja,
e) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a tanúsításra utaló kifejezés, jelölés használatával történő forgalmazás, nyújtás, reklámozás korlátozását vagy megtiltását,
f) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a megfelelőségi jelölés eltávolíttatását, valamint
g) az uniós vagy a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvány hatályát korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja.
5/B. § * A Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
6. § (1) A Hatóság eljárása, valamint hatósági ellenőrzése során jogosult az üggyel kapcsolatos üzleti titkot tartalmazó iratokba betekinteni, az iratokról másolatot, kivonatot készíteni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a Hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról, ha az a Hatóság jogszabályban meghatározott feladatának ellátásához szükséges.
(3) * Az állami adó- és vámhatóság átadja a Hatóságnak az Fdvtv. 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelemre utaló körülmény megállapítása esetén a tényállást alátámasztó iratokat.
6/A. § * (1) * A Hatóság a bányafelügyeleti, a szerencsejáték-felügyeleti, a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletével kapcsolatos, valamint a kiberbiztonsági tanúsítással és a kiberbiztonsági felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó személy részére e minősége igazolására szolgálati igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.
(2) Az igazolvány személyes adatként tartalmazza
a) az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó személy nevét, arcképmását, valamint
b) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.
(3) Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(4) A Hatóság az igazolvány kiállításához a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.
(5) A Hatóság az igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat tartalmazza.
(6) Ha az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.
7. § (1) * A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető.
(2) A Hatóság legfeljebb négy elnökhelyettesét a Hatóság elnöke kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes megbízatási idejének lejártát követően ismételten kinevezhető.
(3) A Hatóság elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.
8. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni.
(2) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Küt.) foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel, és
a) legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi területek legalább egyikén, vagy
b) legalább hároméves közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkezik.
(3) A Hatóság elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 90%-a.
(4) A Hatóság elnökhelyettesének havi illetménye az elnök havi illetményének 90%-a.
(5) A Hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.
(6) A Hatóság elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
9. § (1) * A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) 70. életéve betöltésével,
c) halálával,
d) lemondásával,
e) a (4) bekezdés szerinti felmentésével.
(2) * A Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a)–d) pontja esetén a köztársasági elnök állapítja meg.
(3) * A Hatóság elnöke a köztársasági elnökhöz intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni. *
(4) A köztársasági elnök felmenti a Hatóság elnökét, *
a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha a kinevezését követően beállott körülmény folytán a kinevezés feltételei már nem állnak fent,
c) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnök tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
d) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
e) * ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.
10. § (1) * A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) halálával,
c) az elnök általi (3) bekezdés szerinti felmentéssel,
d) az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,
e) lemondásával,
f) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével.
(2) A Hatóság elnökhelyettese a Hatóság elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor lemondhat tisztségéről. Lemondás esetén a lemondási idő 60 nap. A lemondást nem kell indokolni, és érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3) * A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét,
a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökhelyettesével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.
(4) * Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
11. § (1) * A Hatóság elnöke jogviszonyának a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint elnökhelyettese jogviszonyának a 10. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, valamint
b) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hatóság döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette – ide nem értve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat.
(3) Törvény a Hatóság elnökére és elnökhelyettesére vonatkozóan további elhelyezkedési tilalmat is megállapíthat.
(4) Tekintettel a (2) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, a Hatóság elnökét, illetve elnökhelyettesét a megbízatásának megszűnésével egyidejűleg, ha legalább egy évig, de három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 6 havi, ha három évig, vagy annál hosszabb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű összeg illeti meg, amelyet a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni.
12. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem lehet
a) * köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b) * helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, más különleges jogállású szerv foglalkoztatottja, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
c) a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja,
d) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
e) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
g) olyan személy, aki az a)–c) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint
h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3) Az (1) bekezdés vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe nem tartozó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött igazgatósági tagsági és felügyelőbizottsági tagsági tisztség.
(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.
(5) A Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese nem lehet a Kar elnökségének tagja vagy annak közeli hozzátartozója.
13. § A Hatóság elnöke
a) * vezeti a Hatóság munkaszervezetét, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározza a Hatóság szervezetét, létszámkeretét és a kiadmányozás rendjét,
b) képviseli a Hatóságot,
c) gyakorolja a Küt.-ben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
d) a Hatóság költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
e) külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy a Hatóság szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,
g) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, külföldi szabályozó hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,
h) * kijelöli, valamint felmenti a Koncessziós Tanács alelnökét,
i) * megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséhez szükséges alap-(törzs-)tőke és távszerencsejáték, online kaszinójáték területén szerzett szerencsejáték-szervezői gyakorlat mértékével, a távszerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékével, az engedélyezéshez szükséges személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételekkel, a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaságot a távszerencsejáték-szervezés engedélyezésére irányuló eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásba vétel feltételeivel, az ilyen gazdasági társaság fióktelepére, a fióktelep képviseletét ellátó személyre vonatkozó követelményekkel, a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély leghosszabb időtartamának mértékével, a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, a távszerencsejáték szervezésére vonatkozó játékosvédelmi cselekvési terv kötelező tartalmi elemeivel, elkészítésének gyakoriságával, Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról történő szervező általi beszámolással, az engedély nélküli szerencsejáték szolgáltatásában közreműködő személyek kötelezettségeivel, a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével, a szerencsejáték-felügyeleti díj, távszerencsejáték-szervezési díj mértékével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
j) * megállapítja a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók adatszolgáltatásának, szakmai beszámoltatásának, hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a vagyoni biztosítékoknak a körét, mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell, a felszámolók névjegyzékébe nem került – de a folyamatban lévő csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, felszámolóként való közreműködésre jogosult – felszámoló tevékenységével, nyilvántartásával, szakmai beszámoltatásával, adatszolgáltatásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat, a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait, a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor és a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait, a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait, a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, a felszámolóbiztosok, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és formai követelményeire, valamint nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
k) * megállapítja az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat, a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása részletes eljárási szabályait, a végrehajtók működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket, az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat, a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a Kar igazgatási jellegű feladatainak ellátására és panaszügyintézésére, továbbá a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, a fegyelmi eljárásban közreműködő személyek részére járó költségtérítésről szóló szabályokat, a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezésére szolgáló biztosíték összegének kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, az Integrált Végrehajtási Rendszer (a továbbiakban: IVR) bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából, a végrehajtói díjszabást és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő elszámolásának részletes szabályait, az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, valamint ezek megfizetésének módját, az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire, a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, a végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével összefüggő elszámolás, ügyvitel és ügykezelés részletes szabályait, az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére, továbbá az önálló bírósági végrehajtó szakmai beszámoltatására, a szakmai beszámoló elkészítésére, tartalmára, benyújtására, valamint a szakmai beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének hatósági ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
l) * megállapítja a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére és a dohánytermék-nagykereskedő az Fdvtv. szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó – személyes adatnak nem minősülő – adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére, az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a dohányboltban forgalmazható termékekre és nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat,
m) megállapítja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére vonatkozó részletszabályokat,
n) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
o) * megállapítja a földtani kutatásra, a Bt. hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére, a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására, a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra, a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére, a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére, a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra, a Bt. szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére, az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire, a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására, a geotermikus energia kutatására, a kutatási terület kialakítására és mértékére, a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére, a kutatási engedély tartalmi követelményeire, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására, az ásványi nyersanyag természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására, az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában a potenciális tárolóhely felmérésére, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére, a kutatási engedély átruházására, szén-dioxid-áram besajtolására, az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére, a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra, a tárolóhely bezárására, a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire, a korrekciós intézkedések elvégzésére, az új tárolási engedélyes kijelölésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásra és bejelentésre, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására, a bányatelek megállapítására és módosítására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására, a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére, a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, a hites bányamérőre, a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire, a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a Bt. szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére, a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati hulladékok kezelésére, a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra,
p) * megállapítja a bányafelügyelet felügyeleti tevékenységéért a bányafelügyelet részére fizetendő felügyeleti díj fizetésére, beszedésére, kezelésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
q) * megállapítja – a Kibertan.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatósági tevékenység kivételével – a Kibertan.tv. szerinti tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárásnak, a hatósági ellenőrzésnek, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a megfelelőségi jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályokat, – a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével – a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetekkel szemben támasztott követelményekre, a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá meghatározza a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszereket, a Kibertan.tv. 20. § (5) bekezdése alapján kötelezően alkalmazandó nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer alapján tanúsított IKT-termékeket, IKT-szolgáltatásokat vagy IKT-folyamatokat, valamint az ezek alkalmazására kötelezett érintett szervezeteket, a kiberbiztonsági felügyelet és feladatellátás, továbbá a hatósági ellenőrzés lefolytatásának és az éves ellenőrzési terv elkészítésének részletes szabályait, az érintett szervezetek kiberbiztonsági felügyeleti hatósági nyilvántartásba vételének rendjét, a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, a biztonsági eseménykezelésben részt vevő közreműködő esetében a biztonsági események kezeléséhez szükséges feltételeket, a biztonsági eseménykezelésben részt vevő közreműködő biztonsági események kezelésére vonatkozó szabályoknak és a biztonsági események kezeléséhez szükséges feltételeknek történő megfelelése tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat, az auditorok nyilvántartásba vételi eljárásának rendjét, az auditorral szemben támasztott követelményeket, a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjét, valamint a kiberbiztonsági audit – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb díját, a kiberbiztonsági felügyeleti díj mértékét, megfizetésének módját és időpontját,
r) * megállapítja a Hatóság által létrehozott és kibocsátott egyedi azonosító díját és az egyedi azonosító kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokat,
s) * megállapítja az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,
t) * megállapítja az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó, valamint poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó és ezt tanúsító szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat, valamint meghatározza a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezettek körét,
u) * megállapítja a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat; a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait; a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat; az előkutatás és a Bt. hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait; a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait; a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit; építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait; világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit és megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit; a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását; az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó szabályokat és követelményeket a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt; a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait, továbbá előzetes egyetértési jogot gyakorol a Bt. szerinti hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, valamint az állam nevében történő megszüntetése tekintetében,
v) * megállapítja a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására vonatkozó részletes szabályokat,
w) * megállapítja a Bt. szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó – a Bt.-ben meghatározott tevékenységi körökön belüli – gazdasági tevékenységet, az építőipari nyers- és alapanyagok körét, a Bt. 25/A. §-a szerinti adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és az ásványi nyersanyagok körét, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat,
x) * megállapítja a szerkezetátalakítási szakértő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő bírósági kijelölésének és kirendelésének; az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének, valamint a kijelölés és a kirendelés megszüntetésének részletes szabályait; a szerkezetátalakítási szakértők szerkezetátalakítási alap- és továbbképzésének szabályait; a szerkezetátalakítási szakértők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és formai követelményeire, valamint nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
y) * megállapítja az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményeket.
13/A. § * A Hatóság elnöke
1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,
2. a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.
14. § A Hatóság feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Hatóság elnöke meghívásra a Kormány ülésén részt vesz.
15. § (1) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.
(3) A Hatóság elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes teszi meg.
16. § (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
(3) A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.
17. § (1) A Hatóság köztisztviselője – a Küt. szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl – törvény eltérő rendelkezése hiányában nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkavégzésre irányuló jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezettel.
(2) A Hatóság köztisztviselője öröklés kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalom a Hatóság munkavállalójára is vonatkozik.
18. § (1) A Hatóság köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződés aláírásakor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről, a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 17. § (2) bekezdése szerinti öröklés tényét.
(2) A Hatóság köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződés aláírása előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdoni részesedését a közszolgálati munkaszerződés aláírásától vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(3) A Hatóság köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
a) a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi részesedéssel, vagy
b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben tagsági viszonnyal, munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal
rendelkezik.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a Hatóság munkavállalójára alkalmazni kell.
19. § (1) A Hatóság köztisztviselői és munkavállalói kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni.
(2) A Hatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Hatóság nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
20. § (1) A Hatóság a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat a költségvetési törvényben megállapított központi költségvetési forrásból, valamint saját bevételeiből fedezi.
(2) A Hatóság bevételét képezi
a) a felügyeleti díj,
b) a Hatóság által kiszabott bírságok,
c) az igazgatási szolgáltatási díj,
d) az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után fizetendő általános költségátalány 15%-a,
e) a felügyeleti hozzájárulás,
f) felszámolás alatt álló jogi személyek vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére létrehozott elektronikus értékesítési rendszer működtetéséből származó bevételek és díjak,
g) a 3. § (5) bekezdése szerinti azonosítókibocsátási tevékenységből származó bevétel, és
h) * a távszerencsejáték-szervezési díj, valamint
i) * az egyéb bevételek.
(3) Az állam a Hatóságnak évente felügyeleti hozzájárulást fizet. A felügyeleti hozzájárulás éves mértéke az éves költségvetési törvényben a Hatóság tekintetében megállapított kiadási és bevételi előirányzat különbsége. A felügyeleti hozzájárulás összegét indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével, azzal, hogy a tárgyévi felügyeleti hozzájárulás összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző év felügyeleti hozzájárulás összegénél.
(4) A Hatóság által kiszabott bírságból származó bevétel *
a) képzési és tudományos-oktatási programoknak,
b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének,
c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint
d) civil fogyasztóvédelmi és függőségkezelési szervezeteknek
a támogatására fordítható.
(5) A tárgyévben a (4) bekezdés szerint rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és azonos célokra felhasználható. *
(6) * A Hatóság kérelemre indult eljárásáért, továbbá a Hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért – Hatóság elnöke által kiadott rendelet eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(7) * Törvényben, a Hatóság elnökének rendeletében megállapított, a Hatóságnak fizetendő igazgatási szolgáltatási, felügyeleti díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
(8) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételek 9%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg.
21. § (1) A Hatóság keretében Koncessziós Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, a koncesszióról szóló törvény és a kizárólagosan az állam által végezhető gazdasági tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban együtt: koncessziót szabályozó törvények) alapelveinek, a közérdek érvényesítése érdekében, amelynek keretében a Tanács
a) * az igazságügyért felelős miniszterrel, a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszterrel és központi kormányzati igazgatási szervvel, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve – és adott esetben az országos gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve – a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elősegítendő iránymutatásokat, közleményeket, tájékoztatókat ad ki, útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből és a koncesszióköteles tevékenységek ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a koncessziókkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról,
b) a koncessziós szabályozás kialakítása tekintetében az arra jogosultnál javaslatot tesz jogszabály kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását,
d) kapcsolatot tart a koncesszió, illetve koncessziós eljárások szabályozását, az egyes koncessziók odaítélését ellátó külföldi szervekkel, hatóságokkal,
e) figyelemmel kíséri a koncessziós eljárások és a koncessziós szerződések teljesítését,
f) vezeti az egyes koncessziókkal kapcsolatos, a Hatóság elnökének rendeletében foglalt hatósági nyilvántartásokat,
g) megállapítja ügyrendjét,
h) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(2) A hattagú Tanács tagja a Hatóság elnöke és a Hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes. A Tanács tagja továbbá a miniszterelnök, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy.
(3) A Hatóság elnökének felkérése alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal más személy részt vehet.
(4) A Tanács tagja évente köteles beszámolni az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő célok, képviselendő általános érdekek, és koncessziót szabályozó törvények céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek az érvényesüléséről.
(5) Nem lehet a Tanács tagja, aki
a) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, vagy
b) büntetett előéletű, illetve foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(6) A (2) bekezdés szerinti kijelölt tagok megbízatása kilenc évre szól. A tag megbízatásának lejártát követően ismételten kijelölhető.
(7) A tagok kijelölésének és visszahívásának részletes szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.
(8) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(9) A tagok – az elnök kivételével – ülésenként tiszteletdíjra jogosultak, amelynek mértékéről a Tanács javaslatára az elnök dönt azzal, hogy az ülésenkénti tiszteletdíj mértéke nem lehet több a mindenkori kötelező legkisebb munkabér kétszeresénél.
22. § (1) A Tanács elnöke a Hatóság elnöke.
(2) A Tanács elnöke
a) képviseli a Tanácsot,
b) a Tanács hatáskörébe tartozó halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében – a Tanács ügyrendjében meghatározottak szerint – a tanácsülések közötti időszakban – elektronikus hírközlő eszköz útján – való szavazást kezdeményez.
(3) A Tanács elnökét távolléte esetén a Tanács alelnöke a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti.
(4) A Tanács alelnökét hároméves időtartamra a Hatóság elnöke jelöli ki és menti fel a Tanács tagjai közül a Tanács javaslatára. Az alelnöki tisztségből történő felmentés a Tanácsban betöltött tagságot nem érinti.
(5) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében,
e) halálával,
f) az összeférhetetlenség megállapításával,
g) ha a bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény elkövetése miatt megállapítja a büntetőjogi felelősségét.
(6) Az (5) bekezdés d) és f) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács elnöke – az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével – állapítja meg.
(7) A Tanács tagját a kijelölésre jogosult személy a Tanácsban végzett szakmai tevékenységére figyelemmel – a Tanács elnökének előzetes egyetértésével – bármikor írásban visszahívhatja. A visszahívást indokolni kell.
(8) A Tanács tagja a Tanácsban betöltött tisztségéről bármikor írásban lemondhat. A lemondást nem kell megindokolni. A lemondást a Hatóság elnökével és a kijelölésre jogosult személlyel is közölni kell.
(9) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén a kijelölésre jogosult személy vagy szervezet harminc napon belül új tagot jelöl ki, és a kijelölésről írásban értesíti a Hatóság elnökét.
23. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnök összeállítja az ülés napirendjét és vezeti az ülést.
(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3) A Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
24. § A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet – ideértve a Tanács tevékenységének koordinálását is – a Hatóság végzi.
25. § A Tanács elnöke, a Tanács alelnöke és a Tanács tagjai vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minősített adatot és üzleti titkot kötelesek megőrizni.
26–28. § *
29. § Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Hatóság elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest, *
b) a Hatóság hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat, *
c) az egyes koncessziókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésének részletes szabályait,
d) a Hatóság által a koncesszióköteles tevékenységek gyakorlása tekintetében lefolytatható hatósági ellenőrzés részletes szabályait, *
e) a koncesszióba adó és a koncesszióba vevő ellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségeit, amelynek keretében a Hatóság a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásához kapcsolódó adatok teljes körű megismerésére jogosult és azok átadását kérheti, *
f) * a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását, *
g) * a Hatóság által kibocsátott egyedi azonosító díját és az egyedi azonosító kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokat, *
h) * az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát. *
30. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 32. § (1) bekezdése 2021. szeptember 30-án lép hatályba.
(3) Az 1–29. §, a 31. §, a 32. § (2)–(15) bekezdése, a 33–34. §, a 36–37. §, a 38. § (1)–(7) bekezdése, a 38. § (8) bekezdés b), c), g) és h) pontja, a 39–53. § 2021. október 1-jén lép hatályba.
31. § (1) A Hatóság a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az SZF valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait, ideértve az SZF által megszerzett szerzői jogokat, forráskódokat és licenceket is.
(2) A Hatóság – az Fdtv. 4. § (2) bekezdése szerinti feladatok és az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével – az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ND Zrt.) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az ND Zrt. valamennyi feladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait, ideértve a megszerzett szerzői jogokat, forráskódokat és licenceket is.
(3) A Hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) átkerülő feladatok és az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek tekintetében a NAV jogutódja. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság és a NAV közötti átadás-átvételi megállapodás rögzíti.
(4) A Hatóság az igazságügyi minisztertől és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől átkerülő feladatok, az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatotti állomány és eszközök, az átkerülő feladatok ellátásával kapcsolatban a jogelőd által megszerzett szerzői jogok, forráskódok és licencek tekintetében az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) és a Miniszterelnöki Kormányiroda (a továbbiakban: MKI) jogutódja. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság, az IM és az MKI közötti átadás-átvételi megállapodások rögzítik.
(5) A jogok és kötelezettségek átszállása a jogelőddel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(6) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2021. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(7) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2021. október 1-jén folyamatban lévő
a) peres és nemperes eljárásokban,
b) hatósági ügyekben a (11) bekezdésben foglalt kivétellel,
c) általános és törvényességi felügyeleti eljárásokban, és
d) fegyelmi eljárásokban
a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(8) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött, 2021. szeptember 30-án hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2021. október 1-jén a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(9) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által 2021. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben közigazgatási per megindítására irányuló keresetet 2021. szeptember 30-át követően a Hatóság ellen kell benyújtani.
(10) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött együttműködési megállapodás, koordinációs tanácsban, európai koordinációs tárcaközi bizottságban, nemzetközi szervezetben 2021. szeptember 30-án fennálló tagság tekintetében a jogelőd szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2021. október 1-jétől a Hatóság jogosult eljárni. A Hatóság köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében a jogelőd helyett a Hatóság jogosult eljárni.
(11) * A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt és az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó azon pályázati felhívást, amely alapján a pályázati eljárás lefolytatása az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény hatályba lépése napján folyamatban van, ismételten közzé kell tenni és a pályázati eljárást a közzétételt követően újra le kell folytatni. A pályázati felhívás ismételt közzétételével egyidejűleg a folyamatban lévő pályázati eljárások megszűnnek. Annak a pályázónak, aki a folyamatban lévő pályázati eljárás során érvényes pályázatot nyújtott be és az ismételten közzétett pályázati felhívásra is pályázni kíván, elegendő büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia arról, hogy a benyújtott pályázatát az adott végrehajtói álláshely betöltésére az ismételt pályázati felhívás tekintetében továbbra is fenntartja, valamint arról, hogy vele szemben az ismételten lefolytatásra kerülő pályázatban való részvételével összefüggésben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. E nyilatkozatot szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, valamint a pályázati felhívásban szereplő módon és határidőben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére megküldeni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilatkozattétel napjához képest kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát.
(12) Nem jelenti az adótitok és üzleti titok sérelmét, ha a jogelődök a Hatóság számára ezen titokkörbe eső adatokat adnak át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.
(13) * A 20. § (3) bekezdése szerinti felügyeleti hozzájárulás mértéke 2021. évben hétszázötvenmillió forint, 2022. évben ötmilliárd-háromszázhetvenkilencmillió-ötszázezer forint.
32. § (1) Az SZF elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása 2021. szeptember 30. napján megszűnik. Az elnök és az elnökhelyettes a 11. § (1) bekezdés szerinti végkielégítésre jogosult, kivéve, ha megbízatása megszűnésétől számított 30 napon belül közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
(2) Az SZF-nél foglalkoztatott és az IM-től és az MKI-tól átkerülő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint 2021. október 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át, oly módon, hogy arra e törvény eltérő rendelkezése hiányában 2021. október 15. napjáig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2021. szeptember 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulása nem érinti a 2021. október 1-je előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles a köztisztviselőt tájékoztatni és a közszolgálati munkaszerződést 2021. október 15. napjáig megkötni.
(3) 2021. október 1-jén annak a Hatósághoz átkerülő személynek, akinek 2021. szeptember 30-án az SZF-fel, az IM-mel, az MKI-val
a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá,
b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá
alakul át.
(4) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át.
(5) A Hatóság általános jogutód az SZF-től, az IM-től, az MKI-től és az ND Zrt.-től átkerülő foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuk fennállása tekintetében.
(6) A (2) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2021. október 1. napja előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata alapján e törvény hatálybalépését követően szűnik meg a jogviszony.
(7) Ha a közszolgálati munkaszerződés a (2) bekezdés szerinti határnapig nem kerül megkötésre, az érintett jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 2021. október 16. napjával szűnik meg.
(8) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(9) Az érintett a munkaköre, álláshelye alapján 2021. szeptember 30. napján ellátott feladatait mindaddig elláthatja, amíg az álláshelyén ellátandó feladatok vagy az álláshely betöltésének a Küt.-ben meghatározott szakmai feltételei meg nem változnak.
(10) E § hatálybalépése nem szakítja meg a 2021. szeptember 30. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat, illetve munkabérként a munkaszerződés alapján 2021. szeptember 30. napján jogosult volt.
(12) Az érintett részére a 2021. szeptember 30-án meglévő azon időarányos szabadságát, amelyre 2021. szeptember 30-ig jogosultságot szerzett, 2021. szeptember 30-át követően – a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.
(13) Az érintett 2021. szeptember 30-án meglévő, (12) bekezdés szerinti ki nem adott szabadságát 40 napon belül meg kell váltani.
(14) A (13) bekezdés szerinti megváltás során az érintettet 2021. szeptember 1. napján megillető illetménnyel, illetve munkabérrel kell számolni.
(15) A 2021. szeptember 30-án szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2021. szeptember 30-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
33. § (1) Az ND Zrt.-től a 31. § (2) bekezdés alapján a Hatósághoz kerülő munkavállaló munkaviszonya – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. október 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át, oly módon, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában 2021. október 15. napjáig a munkavállaló munkaszerződését kell alkalmazni. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles a munkavállalót értesíteni és a közszolgálati munkaszerződést 2021. október 15. napjáig megkötni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha a Hatóság törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontjával megszűnik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (4) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.
(4) A munkavállaló 2021. október 15. napjáig aláírja a közszolgálati munkaszerződést, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben jogviszonya 2021. október 16. napjával megszűnik. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az érintett 2021. október 15. napjáig nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a közszolgálati munkaszerződést.
(5) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közszolgálati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(6) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően közszolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.
(7) A Hatóság a (2), (3) és (5) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.
(8) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre munkabérként a munkaszerződés alapján 2021. szeptember 30. napján jogosult volt.
34. § *
34/A. § * (1) A Hatóság a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az MBFSZ valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.
(2) A Hatóság a bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként kijelölt kormányhivatalok jogutódja az átkerülő feladatok, az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatotti állomány és eszközök tekintetében. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság és az érintett kormányhivatalok közötti átadás-átvételi megállapodások rögzítik.
(3) A jogok és kötelezettségek átszállása a jogelőddel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(4) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2022. január 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(5) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2022. január 1-jén folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, hatósági és végrehajtási ügyekben, törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(6) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött, 2021. december 31-én hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2022. január 1-jén a jogelődök helyébe a Hatóság lép.
(7) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által 2022. január 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben közigazgatási per megindítására irányuló keresetet 2021. december 31-ét követően a Hatóság ellen kell benyújtani.
(8) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött együttműködési megállapodás, koordinációs tanácsban, európai koordinációs tárcaközi bizottságban, nemzetközi szervezetben 2021. december 31-én fennálló tagság tekintetében a jogelőd szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2022. január 1-jétől a Hatóság jogosult eljárni. A Hatóság köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében a jogelőd helyett a Hatóság jogosult eljárni.
(9) Nem jelenti az adótitok és üzleti titok sérelmét, ha a jogelődök a Hatóság számára ezen titokkörbe eső adatokat adnak át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.
34/B. § * (1) Az MBFSZ elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása 2021. december 31-én megszűnik. Az elnök és az elnökhelyettes a 11. § szerinti végkielégítésre jogosult, kivéve, ha megbízatása megszűnésétől számított 30 napon belül közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
(2) Az MBFSZ-nél foglalkoztatott és a kormányhivataltól átkerülő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint közszolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulása nem érinti a 2022. január 1-je előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles tizenöt napon belül a köztisztviselőt, illetve a közszolgálati ügykezelőt értesíteni és a közszolgálati munkaszerződést megkötni.
(3) 2022. január 1-jén annak a Hatósághoz átkerülő személynek, akinek 2021. december 31-én az MBFSZ-szel, a kormányhivatallal
a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá,
b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá
alakul át.
(4) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át.
(5) A Hatóság általános jogutód az MBFSZ-től és a kormányhivataltól átkerülő foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuk fennállása tekintetében.
(6) A (2) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2022. január 1. napja előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél által tett egyoldalú jognyilatkozat alapján 2022. január 1. napját követően szűnik meg a jogviszony.
(7) Ha a közszolgálati munkaszerződés a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az érintett jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.
(8) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(9) Az érintett a munkaköre, álláshelye alapján 2021. december 31. napján ellátott feladatait mindaddig elláthatja, amíg az álláshelyén ellátandó feladatok vagy az álláshely betöltésének a Küt. 6. § (2) bekezdése szerinti szakmai feltételei meg nem változnak.
(10) E § hatálybalépése nem szakítja meg a 2021. december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(11) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat alapján 2021. december 31. napján jogosult volt.
(12) Az érintett részére a 2021. december 31-én meglévő szabadságát 2021. december 31-ét követően – a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.
(13) *
(14) *
(15) A 2021. december 31-én szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2021. december 31-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő
a) 2 éven belül ki kell adni, vagy
b) 30 napon belül meg kell váltani.
34/C. § * E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) és f) pontját, és 13. § t) pontját e rendelkezések hatálybalépését követően a Hatóság elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek.
34/D. § *
35. § * Az 1–4. §, az 5. § (6) bekezdése, a 7–25. §, a 29. § és a 31–34/C. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
36. § * A 3. § (5) bekezdése és a 13. § r) pontja
a) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése,
b) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló (EU) 2018/574 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2023. március 1-i (EU) 2023/448 bizottsági végrehajtási rendelet, és
c) a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
36/A. § * (1) Az 1. § (1) bekezdés h) pontja, a 3. § (6) bekezdése, az 5. § (2a) bekezdése, az 5/A. § és a 13. § q) pontja az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
36/B. § * (1) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja és a 13. § x) pontja
a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak
való megfelelést szolgálja.
(2) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja és a 13. § x) pontja a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
37. § *
38. § (1)–(7) *
(8) Hatályát veszti az Szjtv.
a) *
b)–c) *
d) 28/A. § (6) bekezdésében a „Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint.” szövegrész,
e)–f) *
g)–h) *
39–53. § *
