Hatály: közlönyállapot (2021.V.6.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2021. évi XXXVII. törvény

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

1. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések.”

2. § Az Szjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés.”

3. § (1) Az Szjt. 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Sugárzás az a felhasználás is, amelyre akként kerül sor, hogy a műsort eredeztető eredeti rádió- vagy televíziószervezet műsort hordozó jeleit a rádió- vagy televízió-szervezettől különböző szervezet (a továbbiakban: nyilvánosságot elérő szervezet) teszi elérhetővé a nyilvánosság számára úgy, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet csak a nyilvánosságot elérő szervezet számára teszi elérhetővé a műsorhordozó jeleket (a továbbiakban: közvetlen betáplálás), anélkül, hogy a műsorhordozó jeleket a közvetlen betáplálással egyidejűleg közvetlenül a nyilvánosság számára is közvetítené. Az ilyen felhasználás egyetlen, egységes nyilvánossághoz közvetítési cselekménynek minősül. A nyilvánossághoz közvetítésre az eredeti rádió- vagy televízió-szervezeten kívül a nyilvánosságot elérő szervezetnek is felhasználási jogot kell szereznie, feltéve, hogy tevékenysége túllép azon, hogy a felhasználás technikai eszközeit biztosítja. Abban az esetben, ha a nyilvánosságot elérő szervezet csupán a felhasználás technikai eszközeit biztosítja, a rádió- vagy televízió-szervezet köteles felhasználási jogot szerezni az ilyen felhasználásra.”

(2) Az Szjt. 26. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a rádió- vagy televízió-szervezet kiegészítő online szolgáltatás keretében rádióműsort televíziós hír-, illetve időszerű, napi eseményekről szóló műsort, valamint a kizárólag saját forrásaiból készített televíziós műsort a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé teszi, a lehívásra hozzáférhetővé tételt és az ahhoz szükséges többszörözést úgy kell tekinteni, hogy az kizárólag az Európai Gazdasági Térség azon tagállamában valósul meg, amelyben a szervezet fő tevékenységi helye található. E bekezdés - a rádió szervezetek műsora kivételével - a sporteseményre, valamint az abban foglalt műveket tartalmazó műsorszámra nem alkalmazható.

(8b) A (8a) bekezdés szerinti kiegészítő online szolgáltatásnak minősül az olyan, a (8) bekezdés szerinti felhasználást megvalósító szolgáltatás, amely a rádió- vagy televízió-szervezet által vagy annak ellenőrzése és felelőssége mellett, televízió- vagy rádióműsornak a szervezet által megvalósított sugárzással egyidejűleg vagy azt követően meghatározott ideig történő, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételéből, valamint bármilyen, a sugárzott műsort kiegészítő tartalom lehívásra hozzáférhetővé tételéből áll.”

4. § (1) Az Szjt. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon, feltéve, hogy a felhasználásra ellenőrzött környezetben kerül sor, és az eredeti nyilvánossághoz közvetítés nem nyílt internet-hozzáférési szolgáltatás útján történt.”

(2) Az Szjt. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában ellenőrzött környezet az olyan környezet, amelyben a továbbközvetítés csak a továbbközvetítést megvalósító szervezet szolgáltatásának igénybevételére jogosultak számára válik érzékelhetővé.”

(3) Az Szjt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem alkalmazható a (3) bekezdés a rádió- vagy televízió-szervezet saját műsorai [80. § (1) bek.] vonatkozásában.”

5. § Az Szjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabad felhasználás szerződéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal való kizárása vagy korlátozása semmis, ideértve azt az esetet is, ha a szerző a felhasználás vonatkozásában megfelelő díjazásban részesül.”

6. § Az Szjt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § (1) E törvény alkalmazásában

1. iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás: olyan felhasználás, amely óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg;

2. kulturális örökségvédelmi intézmény: a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy muzeális intézmény, illetve levéltár, vagy közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum;

3. oktatási intézmény: olyan köznevelési-, szakképző- és felsőoktatási intézmény, amely iskolai oktatás célját szolgáló felhasználást végez.

(2) E fejezet alkalmazásában:

1. biztonságos elektronikus hálózat: olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.

2. kutatóhely: elsődlegesen tudományos kutatást, vagy tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet végző kutatóintézet, egyetem - ideértve annak könyvtárát is -, valamint kutató laboratórium és kutatást végző kórház, vagy egyéb olyan személy vagy szervezet - ideértve a kutatóhellyel szerződéses kapcsolatban álló kutatókat is -, amely tevékenységét

a) nonprofit alapon vagy adózás utáni eredményének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy

b) valamely közérdekű cél érdekében

végzi úgy, hogy a tudományos kutatás eredményeihez a kutatóhely felett többségi befolyást gyakorló személy vagy szervezet nem kaphat elsőbbségi hozzáférést.

3. szöveg- és adatbányászat: olyan automatizált analitikai módszer, amely információk feltárása céljából digitális formában lévő szövegeket és adatokat elemez.”

7. § (1) Az Szjt. 34. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást úgy kell tekinteni, hogy az átvevő művet felhasználó oktatási intézmény [33/A. § (1) bek. 3. pont] székhelye szerinti tagállamban valósul meg.”

(2) Az Szjt. 34. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a kották felhasználására.”

8. § Az Szjt. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A művet

a) a forrás, valamint az ott megjelölt szerző feltüntetésével kritika vagy ismertetés céljából, illetve

b) a mű felidézése, valamint humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából

bárki felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználás során az eredeti műből való átvételre a cél által indokolt terjedelemben kerülhet sor.”

9. § (1) Az Szjt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, feltéve, hogy a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fért hozzá. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.”

(2) Az Szjt. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kulturális örökségvédelmi intézmény [33/A. § (1) bek. 2. pont] valamint oktatási intézmény [33/A. § (1) bek. 3. pont] a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,

c) megjelent mű kisebb részéről, továbbá újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy

d) iskolai oktatás célját szolgáló felhasználáshoz szükséges.”

(3) Az Szjt. 35. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kulturális örökségvédelmi intézmény az általa

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás céljára előállított másolatot kutatóhely és más kulturális örökségvédelmi intézmény részére,

b) a (4) bekezdés d) pontja szerinti felhasználás céljára előállított másolatot oktatási intézmény [33/A. § (1) bek. 3. pont] részére

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló módon szabadon terjesztheti.”

10. § Az Szjt. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Szabad felhasználás a műveken végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, ha

a) a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fértek hozzá,

b) a jogosult a szabad felhasználás ellen előzetesen, megfelelő módon - az elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében géppel olvasható formában - nem tiltakozott, és

c) a szöveg- és adatbányászathoz szükséges másolatok megőrzésére kizárólag a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig kerül sor.

(2) Szabad felhasználás a kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] által műveken tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, feltéve, hogy

a) a felhasználást végző személy az érintett műhöz jogszerűen fért hozzá,

b) a szabad felhasználás keretében létrejött másolatok megfelelő biztonsági szinten vannak tárolva, és

c) megőrzésükre tudományos kutatás céljából kerül sor.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján létrejött többszörözött példányokat a felhasználásra jogosított személyek

a) az érintett kutatási együttműködés keretei között, vagy

b) a tudományos mű szakmai értékelése céljából

személyek egy zárt csoportja számára lehívásra hozzáférhetővé tehetik, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A nyilvánossághoz közvetítés kizárólag az e §-ban meghatározott célhoz szükséges mértékben és ideig állhat fenn.”

11. § Az Szjt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont], valamint az oktatási intézmények [33/A. § (1) bek. 3. pont] gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”

12. § (1) Az Szjt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben - az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint - meghatározott információforrásokat igénybe kell venni. A meghatározott információforrás mellőzhető, ha az abban végzett kutatás nyilvánvalóan nem vezetne az adott jogosult felkutatásához szükséges, még hiányzó információk megszerzéséhez.”

(2) Az Szjt. 41/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás engedélyezése közös jogkezelés körébe tartozik.”

13. § (1) Az Szjt. 41/B. § (1b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell)

c) a mű vagy a teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat, így különösen

ca) a mű vagy a teljesítmény címét, a szerző nevét,

cb) a mű vagy a teljesítmény első nyilvánosságra hozatalának évét,

cc) ha ez lehetséges, a szerző születésének és halálának évét, és

cd) a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét, és lakcímét vagy tartózkodási helyét;”

(2) Az Szjt. 41/B. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre lefolytatott eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.”

14. § Az Szjt. az alábbi IV/B. Fejezettel egészül ki:

„IV/B. FEJEZET

A KERESKEDELMI FORGALOMBAN NEM ELÉRHETŐ MŰVEK

Értelmező rendelkezések

41/L. § (1) E fejezet alkalmazásában:

1. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem az Európai Gazdasági Térség tagállama;

2. kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű: olyan mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény, amelyről a kereskedelmi forgalomban létére vonatkozóan az adott helyzetben általában elvárható gondossággal végzett vizsgálat alapján vélelmezhető, hogy a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető. A mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény nem tekinthető kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek, ha a mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény egyéb változata - ide nem értve a mű átdolgozását - a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető.

(2) A művek együttese is tekinthető kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek, kivéve, ha a hozzáférhetőség megállapítására lefolytatott elérhetőségvizsgálat alapján a művek együttesének egyes elemeit képező művek túlnyomó része vonatkozásában bizonyíték merült fel arra, hogy

a) e művek harmadik országban kerültek először nyilvánosságra hozatalra,

b) a filmalkotások és más audiovizuális művek esetében a filmelőállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található, vagy

c) e művek jogosultjai harmadik országok állampolgárai, de az a) és b) pont szerinti harmadik ország vagy tagállam esetükben nem határozható meg.

(3) A művek együttese kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek minősülhet a (2) bekezdés szerinti esetben is, ha az egyes elemeit képező művek vonatkozásában a 41/M. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezet az érintett harmadik ország jogosultjainak tekintetében is reprezentatív.

(4) E fejezet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveknek kell tekinteni azokat az irodalmi műveket, amelyeket utoljára 1999. augusztus 31-én, vagy azt megelőzően adtak ki Magyarország területén. Nem minősülnek kereskedelmi forgalomban nem elérhető műnek azon irodalmi művek, amelyek utolsó kiadása óta nyolc év nem telt el.

A kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználása

41/M. § (1) A szerzők és a szomszédos jogi jogosultak képviseletében a kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű nem kereskedelmi célú többszörözésének, terjesztésének és nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a kulturális örökségvédelmi intézménnyel, kivéve, ha a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult a (2) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználások tekintetében a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult bármikor - akár a felhasználás megkezdését követően is - tiltakozhat a felhasználás közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Az e felhasználási módot érintő tiltakozásra a Kjkt. 18. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e felhasználás esetében a jogosult egyes művei tekintetében is tiltakozhat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhasználási engedély hatálya az Európai Gazdasági Térség más tagállamában való felhasználásra is kiterjedhet.

(4) Nem szükséges a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult engedélye a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű többszörözéséhez és nyilvánossághoz közvetítéséhez, továbbá a szoftver átdolgozásához és terjesztéséhez, amennyiben a felhasználás kulturális örökségvédelmi intézmények által a gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű elérhetővé tételét célozza, feltéve, hogy

a) a felhasználás során a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult neve - ha ez lehetséges - feltüntetésre kerül,

b) a nyilvánossághoz közvetítés nem kereskedelmi céllal fenntartott honlapon valósul meg, és

c) a felhasználni kívánt műtípus tekintetében a kizárólagos jog gyakorlására reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlására vonatkozó engedéllyel és hatályos díjszabással.

(5) A (4) bekezdés szerinti szabad felhasználást a kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye szerinti tagállamban történő felhasználásnak kell tekinteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti felhasználás ellen a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult bármikor - akár a felhasználás megkezdését követően is - tiltakozhat. A felhasználást a tiltakozást követően észszerű időn belül be kell fejezni. A szerző vagy a szomszédos jogi jogosult ezen időpontot megelőzően, a (4) bekezdésnek megfelelően megvalósított felhasználások tekintetében díjazásra nem jogosult.

(7) A mű kereskedelmi forgalomban való elérhetőségének vizsgálatát (elérhetőségvizsgálat) a felhasználási engedélyt kérő kulturális örökségvédelmi intézmény köteles elvégezni. Az elérhetőségvizsgálat során a kulturális örökségvédelmi intézmény köteles az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárni.

(8) E § alkalmazásában a kulturális örökségvédelmi intézmény az (1) és (4) bekezdés szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért bevételeit csak a felhasználási jog fejében fizetendő díjra, valamint az engedély hatálya alá tartozó, a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek digitalizálásával és terjesztésével járó kiadások fedezésére fordíthatja.

41/N. § (1) A kulturális örökségvédelmi intézmény [33/A. § (1) bek. 2. pont] köteles nyilvántartást vezetni az általa a 41/M. § (1) és (4) bekezdése szerint végzett felhasználásokról, és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű azonosítását lehetővé tévő,

b) a felhasználási szerződést kötő felekkel kapcsolatos lényeges,

c) a felhasználási jog területi hatályára vonatkozó, és

d) a felhasználási engedély alapján megvalósított felhasználással kapcsolatos lényeges

információkat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat - kiegészítve a 41/M. § (6) bekezdése szerinti tiltakozás lehetőségére vonatkozó információkkal - haladéktalanul továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető online portálon történő hozzáférhetővé tétel céljából.

(3) A felhasználás a (2) bekezdés szerinti adatoknak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala általi hozzáférhetővé tételét követő 6 hónap elteltével kezdhető meg.

(4) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokról tájékoztatási célból nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz. A Hivatal a nyilvántartásban közzétett információkért felelősséggel nem tartozik.

(5) A Hivatal, valamint a 41/M. § alapján felhasználást végző intézmény és az e felhasználás engedélyezésére jogosult közös jogkezelő szervezet a honlapján angol és magyar nyelvű általános tájékoztatót tesz közzé a 41/M. § alapján végezhető felhasználások részleteiről. E tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a közös jogkezelő szervezeteknek a 41/M. §-sal összhangban történő engedélyezési lehetőségére, a 41/M. § (4) bekezdése szerinti szabad felhasználás részleteire, valamint a jogosultakat a 41/M. § (2) és (6) bekezdése alapján megillető tiltakozási lehetőségekre.

(6) A felhasználást végző intézmény az e fejezet szerinti egyes felhasználásokkal összefüggésben köteles tájékoztatást adni arról, hogy az adott felhasználásra a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művekre vonatkozó rendelkezések alapján került sor.”

15. § Az Szjt. 45. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása

a) sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött,

b) nem kizárólagos, ingyenes, a 26. § (8) bekezdés második mondatában meghatározott felhasználási jogot engedő,

c) szoftver és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő, vagy

d) a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött

felhasználási szerződés esetén.

(3) A közös jogkezelő szervezet és a felhasználó között felhasználási szerződés elektronikus úton abban az esetben jöhet létre, ha a közös jogkezelő szervezet és a felhasználó előzetesen az elektronikus út alkalmazását előíró írásba foglalt jognyilatkozatot tesznek, és a felhasználási szerződést az e jognyilatkozatban meghatározott elektronikus úton kötik meg. Az így megkötött felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni.”

16. § Az Szjt. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) A közvetlen betáplálással történő nyilvánossághoz közvetítési felhasználás engedélyezése, illetve azzal kapcsolatos díjigények érvényesítése érdekében a jogosult oly módon is köthet felhasználási szerződést a rádió- vagy televízió-szervezettel, hogy az kiterjed a szervezettől eredő műsorhordozó jelek nyilvánossághoz közvetítésében közreműködő, a nyilvánosságot elérő szervezetek tevékenységére is.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felhasználási szerződés alapján megfizetett felhasználási díj megfelelőségének ellenőrzése ezt szükségessé teszi, akkor a felhasználásban közreműködő rádió- vagy televízió-szervezet és a rádió- vagy televízió-szervezettől különböző szervezet egyaránt köteles az érintett felhasználással összefüggésben irányadó felhasználási díj megfizetésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat a jogosult számára megadni. Az adatszolgáltatással érintett közreműködő ez irányú felhívására a jogosult az így megismert adatokat köteles üzleti titokként kezelni, és azokat a díjfizetés ellenőrzésétől, valamint bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban felmerülő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől eltérő, egyéb célra nem használhatja.”

17. § Az Szjt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékaránytalanság.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a Kjkt. alapján a közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet által a felhasználóval kötött felhasználási szerződésre, valamint a közös jogkezelő szervezet által a díjigény gyakorlása körében a díjfizetésre kötelezettel kötött megállapodásra.”

18. § Az Szjt. a következő 50/A. és 50/B. §-sal egészül ki:

„50/A. § (1) A felhasználási szerződés alapján a felhasználó évente legalább egyszer köteles részletes tájékoztatást nyújtani a szerző számára

a) a műve felhasználásáról,

b) a felhasználás módjáról és mértékéről,

c) a mű felhasználásából eredő bevételekről minden felhasználási mód tekintetében külön-külön, és

d) a szerző részére fizetendő díjazásról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki azokra a felhasználási szerződésekre, amelyek tekintetében a szerző a díjazásról lemondott.

(3) A film és audiovizuális művekre vonatkozó felhasználási szerződésben a felek kiköthetik, hogy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a tájékoztatást a szerző a felhasználótól írásban vagy elektronikus úton kéri.

(4) A felhasználási jog átengedése [46. § (1) bek.], vagy a felhasználási jog átszállása [46. § (2) bek.] útján felhasználónak minősülő személy vagy jogutódja, a szerző kifejezett kérésére köteles azt az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni, amelyhez szükséges információval a felhasználásra elsődlegesen jogosított felhasználó nem rendelkezik.

(5) A szerző a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást a vele szerződő fél útján igényelheti.

(6) Ha az (1) bekezdésben foglalt, a felhasználási szerződésben elő nem írt tájékoztatási kötelezettség a felhasználásból származó bevételhez képest a felhasználó számára aránytalan költséggel járó adminisztratív terhet jelent, a tájékoztatási kötelezettséget az adott helyzetben általában elvárható mértékben kell teljesíteni.

(7) Az (1)-(6) bekezdést kell alkalmazni a felhasználási szerződés megszűnése esetére azzal az eltéréssel, hogy a tájékoztatási kötelezettséget a szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, amennyiben a szerző teljes műhöz való hozzájárulása nem jelentős, kivéve, ha a szerző alátámasztja, hogy a kért tájékoztatás a 48. § (1) bekezdésében biztosított igény érvényesítéséhez szükséges.

(9) Kollektív felhasználási szerződés rendelkezhet a tájékoztatásra vonatkozó szabályokról, feltéve, hogy rendelkezései megfelelnek az (1)-(8) bekezdésben előírt követelményeknek. A kollektív felhasználási szerződés olyan szerződés, amelyet egyfelől a szerzők, másfelől pedig az érintett felhasználók közötti felhasználási szerződés megkötésére létesítő okiratban feljogosított érdekképviseleti szervezetek kötöttek az érintett szerzők művei felhasználása engedélyezésének általános feltételeiről.

(10) Az (1)-(9) bekezdés nem alkalmazható

a) a munkaviszonyra vagy más hasonló jogviszonyban alkotott művekre vagy teljesítményekre [30. §], és

b) közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek által a felhasználókkal kötött felhasználási szerződésekre, valamint a közös jogkezelő szervezetek által a díjigények gyakorlása körében a díjfizetésre kötelezettel kötött megállapodásokra.

50/B. § A felhasználó és a szerző közötti szerződés részévé váló, a 48. §, az 50/A. § vagy a 102. §-tól eltérő szerződési kikötés semmis. A semmis kikötés, valamint külföldi jog választása esetén az eltérő külföldi jog szabálya helyett a 48. §-t, az 50/A. § (1)-(9) bekezdését, valamint a 102. §-t kell alkalmazni. A semmisségre kizárólag a szerző érdekében lehet hivatkozni.”

19. § Az Szjt. V. Fejezete az 57. §-t követően a következő „A tartalommegosztó szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések” című alcímmel egészül ki:

A tartalommegosztó szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések

57/A. § E törvény alkalmazásában tartalommegosztó szolgáltatónak minősül az olyan, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 2. § k) pontja szerinti szolgáltató, amelynek fő vagy egyik fő célja a szolgáltatás igénybe vevője által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy szomszédos jogi teljesítmény

a) tárolása,

b) nyilvánossághoz közvetítése, ideértve a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételét is, és

c) üzletszerű összerendezése, és népszerűsítése.

57/B. § A tartalommegosztó szolgáltató nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételt végez, ha a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatása keretében hozzáférést biztosít a szolgáltatást igénybe vevő személyek által feltöltött művekhez vagy szomszédos jogi teljesítményekhez.

57/C. § A tartalommegosztó szolgáltató részére a mű vagy szomszédos jogi teljesítmény nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételére adott engedély kiterjed a szolgáltatást igénybe vevő személyek által az e szolgáltató tartalommegosztó szolgáltatása céljából megvalósított - nem kereskedelmi célú, illetve nem kereskedelmi mértékű bevételt eredményező - felhasználásokra is. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő szerzi meg a lehívásra hozzáférhetővé tételre vonatkozó engedélyt, annak hatálya a tartalommegosztó szolgáltatóra az igénybe vevőnek engedett felhasználási jog keretein belül kiterjed.

57/D. § A tartalommegosztó szolgáltató által az 57/B. § szerint végzett felhasználás tekintetében nem alkalmazható az Ektv. 10. §-ában meghatározott felelősségkorlátozás.

57/E. § (1) A tartalommegosztó szolgáltató felel a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatása keretében az azt igénybe vevő személy által jogosultság nélkül felhasznált mű vagy szomszédos jogi teljesítmény nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételéért.

(2) A tartalommegosztó szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el a felhasználási engedély megszerzése érdekében,

b) a szakmai előírásokra és szokásokra tekintettel az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatása keretében ne váljon elérhetővé olyan mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, amelyet az azonosításhoz szükséges lényeges információknak a tartalommegosztó szolgáltató részére való megküldésével a jogosult megjelölt, és

c) a jogosult által a jogosulatlan felhasználás okán megküldött, megfelelően indokolt értesítés beérkezését követően haladéktalanul intézkedett az értesítésben megjelölt műnek vagy szomszédos jogi teljesítménynek az eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele érdekében, és az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el az értesítésben megjelölt mű vagy szomszédos jogi teljesítmény jövőbeni elérhetővé tételének megakadályozására.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásra az Ektv. 13. §-ában foglalt eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Ektv. 13. §-ában a szolgáltató fogalma alatt a tartalommegosztó szolgáltatót kell érteni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedések tartalommegosztó szolgáltató általi alkalmazása nem eredményezheti a jogszerű felhasználások megakadályozását.

(5) Annak megítéléséhez, hogy a tartalommegosztó szolgáltató eleget tett a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az arányosság elvére tekintettel figyelembe kell venni különösen

a) a tartalommegosztó szolgáltató által nyújtott szolgáltatás méretét, típusát és igénybe vevőit,

b) a szolgáltatást igénybe vevő személyek által a tartalommegosztó szolgáltató szolgáltatásának keretei között felhasznált művek vagy szomszédos jogi teljesítmények típusát, és

c) a tartalommegosztó szolgáltató által a (2) bekezdésnek való megfeleléshez használt eszközök alkalmasságát és hatékonyságát, valamint ezen eszközöknek a szolgáltatót terhelő költségeit.

(6) E § alkalmazása nem vezethet általános nyomonkövetési kötelezettséghez.

57/F. § (1) Az olyan tartalommegosztó szolgáltató, amelynek

a) szolgáltatása kevesebb, mint három éve érhető el a nyilvánosság számára az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén, és

b) a 2003/361/EK bizottsági ajánlással összhangban kiszámított éves forgalma nem éri el a 10 millió eurót

a felelősség alóli mentesüléshez kizárólag az 57/E. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek köteles megfelelni azzal, hogy a jogosult által a jogosulatlan felhasználás okán megküldött értesítést követően köteles haladéktalanul intézkedni az értesítésben megjelölt műnek vagy szomszédos jogi teljesítménynek a szolgáltatása köréből való, az 57/E. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tartalommegosztó szolgáltató egyedi látogatóinak havi átlagos száma az előző naptári év alapján számítva meghaladja az 5 milliót, a tartalommegosztó szolgáltató az (1) bekezdés szerinti mentesüléshez köteles azt is bizonyítani, hogy az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal járt el az értesítésben megjelölt mű vagy szomszédos jogi teljesítmény jövőbeni elérhetővé tételének megakadályozására.

57/G. § (1) A tartalommegosztó szolgáltató hatékony és gyors jogorvoslat biztosítása érdekében panasztételi eljárást köteles működtetni a szolgáltatás igénybe vevői számára, különösen az általuk felhasznált mű vagy szomszédos jogi teljesítmény hozzáférhetetlenné tételével, valamint eltávolításával kapcsolatos viták rendezésére.

(2) Az egyes művek vagy szomszédos jogi teljesítmények hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására vonatkozó panaszt megfelelően indokolni kell.

(3) A szolgáltatás igénybe vevője által benyújtott, megfelelően indokolt panaszt a tartalommegosztó szolgáltatónak késedelem nélkül fel kell dolgoznia. A panasszal kapcsolatos döntésnek emberi felülvizsgálaton kell alapulnia.

(4) Az e §-ban meghatározott panasztételi eljárás nem zárja ki a bírói úton való jogérvényesítést vagy alternatív vitarendezési eljárások igénybevételének lehetőségét.

(5) A tartalommegosztó szolgáltató nem felel a szolgáltatás igénybe vevője által e § szerint benyújtott panasz nyomán ismét elérhetővé tett tartalomért.

57/H. § (1) A tartalommegosztó szolgáltató általános felhasználási feltételeiben köteles tájékoztatást nyújtani a szolgáltatást igénybe vevő számára a művek és szomszédos jogi teljesítmények szabad felhasználásának lehetőségeiről.

(2) A jogosult kérésére a tartalommegosztó szolgáltató köteles tájékoztatást nyújtani az 57/E. § (2) bekezdése szerinti eljárásairól, valamint a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételre vonatkozó engedély alapján megvalósuló felhasználásokról.”

20. § Az Szjt. 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 16. § (4) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, a 38. § (1) bekezdése, a 48. §, az 50/A. §, az 51. §, az 55. § (1) bekezdése, valamint a 102. § a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.”

21. § Az Szjt. 70. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti vételár megállapítása során a mű ellenértékéből az adón és más köztartozáson kívül semmilyen más összeg nem vonható le.”

22. § Az Szjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és az előadással kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés.”

23. § Az Szjt. a 82. §-t követően a következő „A sajtókiadványok kiadóinak védelme” című alcímmel egészül ki:

A sajtókiadványok kiadóinak védelme

82/A. § (1) Ezen alcím alkalmazásában sajtókiadványnak minősül az a főként újságírói jellegű irodalmi művekből álló - akár egyéb műveket vagy szomszédos jogi teljesítményeket is tartalmazó - gyűjtemény, amely

a) egy azonos cím alatt megjelenő időszakos kiadvány vagy rendszeresen aktualizált kiadvány,

b) célja a nyilvánosság tájékoztatása hírekről vagy más témákról, és

c) valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg sajtótermékben.

(2) Nem minősül sajtókiadványnak a tudományos céllal kiadott időszaki kiadvány.

82/B. § (1) A sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a sajtókiadványt

a) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg, és

b) az a) pont szerinti célból elektronikus úton többszörözzék,

amennyiben a felhasználást az Ektv. 2. § k) pontja szerinti szolgáltató valósítja meg.

(2) A sajtókiadvány kiadóját az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás illeti meg.

(3) A sajtókiadvány kiadója köteles megfelelő mértékű részesedést biztosítani a sajtókiadvány (1) bekezdés szerinti felhasználásából eredő bevételeiből a sajtókiadványban megjelent művek szerzőinek.

82/C. § Nem szükséges a sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása a nyilvánosságra hozott

a) sajtókiadványra mutató hiperhivatkozás,

b) sajtókiadvány egyes szavai vagy nagyon rövid részletei, vagy

c) sajtókiadvány egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú

felhasználásához.”

24. § (1) Az Szjt. 84. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a következő időtartamokban részesülnek védelemben:]

f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet;”

(2) Az Szjt. 84. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a következő időtartamokban részesülnek védelemben:]

g) a sajtókiadvány első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított két évig.”

25. § Az Szjt. 84/D. és 84/E. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„84/D. § (1) Nem szükséges az adatbázis-előállító engedélye az adatbázis 84/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti felhasználása esetében, amennyiben a felhasználás kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] általi, kereskedelmi forgalomban nem elérhető, gyűjteményének állandó részét képező adatbázis 26. § (8) bekezdése szerinti felhasználását célozza, feltéve, hogy

a) a felhasználás során az adatbázis előállítójának neve - amennyiben ez lehetséges - feltüntetésre kerül,

b) a felhasználás nem kereskedelmi céllal fenntartott honlapon valósul meg, és

c) a felhasználni kívánt adatbázis tekintetében a kizárólagos jog gyakorlására reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem rendelkezik engedéllyel.

(2) Szabad felhasználás az adatbázison végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges kimásolás [84/A. § (1) bek. a) pont], amennyiben a 35/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel.

(3) Szabad felhasználás a kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] által adatbázison tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges kimásolás [84/A. § (1) bek. a) pont], feltéve, hogy a 35/A. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel.

84/E. § A szabad felhasználásnak a 84/C. és 84/D. §-ban szabályozott eseteire a 33. §-t is alkalmazni kell.”

26. § Az Szjt. XI/A. Fejezete a következő 84/F. és 84/G. §-sal egészül ki:

„84/F. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.

(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is.

84/G. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis előállítója esetében is alkalmazni kell.

(3) Ahol jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével - az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.”

27. § (1) Az Szjt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben bármely bíróság vagy hatóság szakvéleményt kérhet a Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (a továbbiakban: SZJSZT). Az SZJSZT tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.”

(2) Az Szjt. 101. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) és a (3) bekezdés alapján elkészített szakvéleményeket a Hivatal elektronikus úton bárki számára hozzáférhető adatbázisba foglalja. Az adatbázisban megjelenő szakvélemények a felek megnevezését és az ügy egyéb azonosítást lehetővé tevő tényállási elemeit nem tartalmazhatják.

(7) Ha a (3) bekezdés szerinti felkérésben a felek az ügy és az SZJSZT szakvéleményének titokban tartását kérik, az adatbázis csak az ügy számát, tárgyát, és a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben tett - kivonatolt - megállapításokat tartalmazza.

(8) Az SZJSZT eljáró tanácsának tagjai a felkérés vagy kirendelés teljesítéséhez szükséges mértékben hozzáférhetnek a (6) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó szakvéleményekhez, abban az esetben is, ha a felek a (7) bekezdés szerinti titkosítást kérték.”

28. § Az Szjt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § Ha a felhasználó és a jogosult között vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek, a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös jogkezeléssel összefüggésben - illetve a 48. § és az 50/A. § vonatkozásában - felmerülő egyéb jogvita esetén a felek a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhatnak.”

29. § Az Szjt. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló törvénynek a választottbírósági tanács összetételére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait az SZJSZT tagjai közül kell kijelölni.”

30. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” című alcíme a következő 111/J. §-sal egészül ki:

„111/J. § (1) Ha a sajtókiadványt 2019. június 6. napján vagy azt követően hozták nyilvánosságra, a 82/B. § szerinti, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXXVII. törvény) által megállapított kizárólagos jogok megilletik a sajtókiadvány kiadóját is. A sajtókiadvány kiadója ezen kizárólagos jogait csak a 2021. június 1. napján, vagy ezt követően megvalósult felhasználások tekintetében gyakorolhatja.

(2) A Hivatal 2021. július 1-jén, külön eljárás lefolytatása nélkül kiegészíti a 26. § (5a) bekezdése szerinti vagyoni joggal azon közös jogkezelő szervezet engedélyét, illetve nyilvántartási bejegyzését, amely a 26. § (3) bekezdése szerinti jog, vagy a 77. § (1) bekezdése szerinti díjigény gyakorlására 2021. június 1. napján a Hivatal nyilvántartása szerint jogosult, kivéve, ha a szervezet 2021. június 30-ig kéri a Hivatalnál ennek mellőzését. A nyilvántartásnak a Hivatal által e bekezdés alapján történő kiegészítése nem minősül a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyszerzésnek.

(3) Az a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amelynek az engedélye kiterjed a 26. § (5a) bekezdése szerinti vagyoni jogra, e jog tekintetében akkor is kezdeményezheti a Kjkt. 147. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatását, ha a díjszabás alkalmazhatóságára hat hónapnál rövidebb idő állna rendelkezésre.

(4) A (3) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban nem alkalmazandó a Kjkt. 147. § (2) bekezdése, a tervezet alkalmazási időszakának legkorábbi időpontjaként a 2021. november 1. adható meg, a díjszabás alkalmazási időszakának végső időpontjaként pedig 2022. december 31. napját kell megjelölni.

(5) Az a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amelynek díjszabása a (3)-(4) bekezdés szerinti speciális eljárásban került jóváhagyásra, nem jogosult a 2021. évben a 26. § (5a) bekezdése szerinti vagyoni jog tekintetében a Kjkt. 146. §-a szerinti díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatásának kezdeményezésére.

(6) A 2021. június 1. napján folyamatban lévő árva mű felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásokra (41/B. §) e törvénynek a 2021. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 41/A. § (2) bekezdését, 41/A. § (9) bekezdését, 41/B. § (1b) bekezdés c) pontját, 41/B. § (7) és (8) bekezdését, 41/B. § (9) bekezdését kell alkalmazni.

(7) A 2021. június 1. napja előtt keletkezett és szerződésszerűen teljesített felhasználási szerződést érvényesnek kell tekinteni, ha e törvénynek a 2021. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 45. § (2) és (3) bekezdésében foglalt alaki követelményeknek megfelel.

(8) E törvénynek a 2021. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 50/A. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségnek a felhasználó a 2022. január 1. napján, valamint azt követően megvalósult felhasználások tekintetében köteles eleget tenni.

(9) Az 57/F. § (1) bekezdés a) pontját 2023. január 1. napjától kell alkalmazni.”

31. § (1) Az Szjt. 113. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

l) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv,”

(2) Az Szjt. 113. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

m) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

32. § Az Szjt.

1. 34. § (3) bekezdés a) pontjában a „segédkönyvvé” szövegrész helyébe a „pedagógus-kézikönyvvé”,

2. 34. § (3) bekezdés b) pontjában a „[33. § (4) bek.]” szövegrész helyébe a „[33/A. § (1) bek. 1. pont]”,

3. 34. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontja szerinti”,

4. 55. § (1) bekezdésében az „A felhasználási” szövegrész helyébe az „A 16. § (4) és a (6)-(7) bekezdéseit, valamint a felhasználási”,

5. 67. § (3) bekezdésében a „[33. § (4) bek.]” szövegrész helyébe a „[33/A. § (1) bek. 1. pont]”,

6. 70. § (8) bekezdésében a „nem műkereskedőtől” szövegrész helyébe a „műkereskedőnek nem minősülő természetes személytől”,

7. 95/A. § (1) bekezdésében a „a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott” szövegrész helyébe a „35. § (4) és (7) bekezdésében, a 35/A. § (2) bekezdésében a 41. §-ban, a 41/M. § (4) bekezdésében, a 84/D. § (1) bekezdésében és a 84/D. § (3) bekezdésében szabályozott”,

8. 101. § (3) bekezdésében az „A szerzői jogi szakértő testület” szövegrész helyébe az „Az SZJSZT”,

9. 101. § (4) bekezdésében az „a szerzői jogi szakértő testülettől” szövegrész helyébe az „az SZJSZT-től”,

10. 101. § (4) bekezdésében az „a testületet” szövegrész helyébe az „az SZJSZT-t”,

11. 101. § (5) bekezdésében az „A testület” szövegrész helyébe az „Az SZJSZT”,

12. 103. § (2) bekezdésében az „a szerzői jogi szakértő testületen” szövegrész helyébe az „az SZJSZT-n”

13. 105. § (2) bekezdésében és a 105/A. § (3) bekezdésében az „a szerzői jogi szakértő testület” szövegrész helyébe az „az SZJSZT”,

14. 105/A. § (6) bekezdésében a „30 napon belül a bíróság előtt keresettel” szövegrész helyébe a „harminc napon belül a bíróság előtt”,

15. 105/A. § (7) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „tizenöt”,

16. 112. § (2) bekezdésében „a szerzői jogi szakértő testület” szövegrész helyébe „az SZJSZT”

szöveg lép.

33. § Hatályát veszti az Szjt.

1. 35. § (2) és (3) bekezdése,

2. 60. § (5) bekezdése,

3. 62. § (5) bekezdése,

4. 66. § (5) bekezdése,

5. 67. § (5) bekezdése,

6. 84/C. § (4) bekezdése,

7. 107. § (3) bekezdése,

8. 109/A. §-a,

9. 110. §-a,

10. 111/F. §-a.

2. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

34. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 17. § (2) bekezdése szerinti jogosult - a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset kivételével - a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával tiltakozhat szerzői művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának a 17. § alapján közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A tiltakozás bármikor történhet azzal, hogy a tiltakozó nyilatkozat a kézhezvétel napját követő ötödik napon válik hatályossá. A tiltakozással érintett, már megkötött felhasználási szerződések esetében a tiltakozás - eltérő megállapodás hiányában - a tiltakozással érintett naptári félév utolsó napján válik hatályossá, feltéve, hogy a tiltakozásra az érintett félév első három hónapjának utolsó napjáig sor kerül. A naptári félév első három hónapjának utolsó napját követően tett tiltakozás hatálybalépésére legkésőbb a következő naptári félév utolsó napján kerülhet sor. A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, a tiltakozás jogát más módon nem korlátozhatja.”

35. § A Kjkt. XXI. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” című fejezete a következő 166. §-sal egészül ki:

„166. § A 18. § a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

36. § A Kjkt.

1. 111. § (4) bekezdésében a „bevétel” szövegrész helyébe a „jogdíjbevétel”,

2. 112. § (2) bekezdésében a „kétévente” szövegrész helyébe az „évente”

szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

37. § Ez a törvény 2021. június 1. napján lép hatályba.

38. § (1) A 6-8. §, a 9. § (2) bekezdése, a 10. §, a 11. §, a 14. §, a 17-20. §, a 23-25. §, a 28. §, a 31. § (1) bekezdése, a 32. § 1., 5. és 7. pontja a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 3. és a 4. §, a 16. § és a 31. § (2) bekezdése a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 8. § és a 9. § az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére