A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. bulletin: a gyártó által a légijármű, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz szerkezetének, üzemeltetésének, üzemben tartásának módosítását előíró, hivatalosan kiadott közlemény,
2. embertömeg: emberek összegyűlt csoportja, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak mozgásukban,
3. engedélyes: a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, szakszolgálat ellátására jogosító szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy, aki eredményes hatósági vizsgát tett, a szakszolgálati engedélye időbeli hatályának fennálltáig, továbbá a légijármű gyártására, javítására és karbantartására képes olyan szervezet, amely a katonai légügyi hatóság engedélyével rendelkezik,
4. földön tartózkodó személyek elkülöníthetősége: azon biztonsági célszint, amely azt hivatott garantálni, hogy a pilóta nélküli állami légijármű kezelője az állami légijárművet a feladat végrehajtásban részt nem vevő személyektől térben biztonságos távolságon kívül üzemelteti,
5. hasznos teher: a pilóta nélküli állami légijármű repüléséhez közvetlenül nem szükséges, különböző típusú eszközök, képrögzítő eszközök és szenzorok,
6. Hatóság: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott katonai légügyi hatóság,
7. kezelés: a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer irányítására, vezetésére irányuló tevékenység,
8. kezelő-oktató: pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére, üzemeltetésére, vezetésére és a kiképzés alatt álló személy oktatására és a kiképzett személy ellenőrzésére jogosult személy,
9. látást támogató eszköz: olyan berendezés, amely valamilyen módon növeli az emberi látás távolságát és a szem felbontóképességét, ide nem értve az éleslátást biztosító szemüveget, kontaktlencsét, valamint a napszemüveget,
10. légialkalmasság: a légijárműnek azon előírt folyamatos műszaki állapota, amely szerint annak szerkezeti, működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó előírásoknak, és üzemeltetése, valamint üzemben tartása ezen előírások szerint történik,
11. leszállási terület: a légi üzemeltetés céljára kijelölt terület azon része, ahonnan a légijárművek a le- vagy felszállást hajtják végre,
12. maximális felszálló tömeg: a gyártó által mellékelt dokumentumok alapján az a legnagyobb felszálló tömeg, amellyel a pilóta nélküli állami légijármű képes a repülés végrehajtására,
13. műszaki karbantartási napló (formulár): a gyártó által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a légijármű és főbb részegységek üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására, továbbá hivatalos bejegyzésekre szolgál, a légijármű, illetve a részegységek teljes élettartama alatt,
14. műszaki leírás és üzemeltetési utasítás: a kezelő személyzet feladat végrehajtását szabályozó, a gyártó által hivatalosan kiadott dokumentum vagy annak magyar nyelvű hitelesített fordítása, amely tartalmazza a kezelésre és karbantartásra vonatkozó utasításokat, valamint bemutatja a rendszer fő részeit és használatára vonatkozó rendszabályokat, kötelezettségeket,
15. pilóta nélküli állami légijármű rendszer: a pilóta nélküli állami légijárművet, a pilóta nélküli állami légijármű vezetéséhez szükséges távvezérlő munkaállomást és az ezek közötti folyamatos adatkapcsolatot nyújtó berendezést, valamint a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez szükséges egyéb berendezéseket magában foglaló rendszer,
16. szakszolgálati engedély meghosszabbítás: a jogosítás érvényességi idejének lejártát megelőzően, az előírt követelmények teljesítését követően a jogosításban foglalt szaktevékenység gyakorlását az engedélyes számára további meghatározott időtartamra lehetővé tevő katonai légügyi hatósági döntés,
17. szakszolgálati engedély megújítás: hatósági döntés egy jogosítás vagy engedély érvényességének lejártát követően, mely meghatározott követelmények teljesítése esetén meghatározott időtartamra biztosítja a jogosítással vagy engedéllyel járó jogosultságokat,
18. üzemben tartás: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzembentartó gondoskodik a pilóta nélküli állami légijármű kategóriára előírt alkalmasságáról, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer berendezései, eszközei üzemképes állapotáról,
19. üzemben tartó: a pilóta nélküli állami légijármű működését szervező, fenntartó felelős szervezet, amely:
a) * a honvédelmi szervek céljára szolgáló pilóta nélküli állami légijármű és rendszer tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt honvédségi szervezet,
b) * Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű és rendszer tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt szervek, szervezeti egységek,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egység, az általuk használt pilóta nélküli állami légijárművek és rendszerek tekintetében,
d) a Terrorelhárítási Központ által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű és rendszer tekintetében a Terrorelhárítási Központ,
e) az Országgyűlési Őrség által üzemben tartott pilóta nélküli állami légi jármű esetében az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt szervezeti egység,
f) * az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tekintetében annak központi szerve, az egyes feladatok ellátására létrehozott területi szervei, valamint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok,
g) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű esetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által kijelölt szervezeti egység,
h) a Nemzeti Védelmi Szolgálat által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű és légijármű rendszer tekintetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat,
i) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által üzembentartott pilóta nélküli állami légi jármű esetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt szervezeti egység,
j) a büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
k) az idegenrendészeti szerv által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű esetében a főigazgató által kijelölt szervezeti egység,
20. üzemeltetés: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzemeltető gondoskodik a pilóta nélküli állami légijármű repüléseinek szervezéséről, előkészítéséről, és a repüléseknek a használati és kezelési utasítás előírásai szerinti végrehajtásáról, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer további alrendszereinek rendeltetésszerű alkalmazásáról,
21. üzemeltető: az üzemben tartó által a pilóta nélküli állami légijárművek, pilóta nélküli állami légijármű rendszerek üzemeltetésére kijelölt szerv, szervezeti egység, szervezeti elem,
22. üzemidő: a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésének repült időben vagy naptári időben meghatározott időtartama, a gyártó által kiadott műszaki előírásokban meghatározott határállapot bekövetkezésének időpontjáig vagy az elavulásig,
23. VLOS: látótávolságon belüli üzemeltetés, ahol a kezelő képes a pilóta nélküli állami légijárművel való folyamatos, segítség nélküli vizuális kapcsolattartásra, ami lehetővé teszi, hogy a kezelő az ütközések elkerülése érdekében képes legyen befolyásolni a pilóta nélküli állami légijármű repülési útvonalát más légi járművekhez, személyekhez és akadályokhoz képest.
2. § (1) A pilóta nélküli állami légijárművek hasznos terhet magukban foglaló maximális felszálló tömegük alapján a következő kategóriákba sorolhatóak:
a) „A1”,
b) „A2”,
c) „B1”,
d) „B2”,
e) „C”,
f) „D” vagy
g) „E”.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű a légiközlekedésben abban az esetben vehet részt, ha eleget tesz a kategóriájára az 1. mellékletben előírt minimális követelményeknek.
3. § (1) Az „A1” és „A2” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege nem haladja meg a 4 kilogrammot.
(2) Az „A1” és „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartóját a Hatóság a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba veszi.
(3) Az „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az üzemben tartó által kiadott, a 18. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott nyilatkozat alapján üzemeltethető.
(4) Az „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a kezelő a repülés időtartama alatt VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(5) Az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az üzemben tartó által kiadott és a Hatóság által jóváhagyott intézkedés alapján, valamint repülésbiztonsági szervezet működtetése és az üzemben tartó által végrehajtott kockázatelemzés mellett üzemeltethető.
(6) Az intézkedést a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján hagyja jóvá.
(7) Az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli légijárművet a repülés időtartama alatt a kezelő VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) embertömeg felett üzemelteti, vagy
b) olyan veszélyes árut szállít, amely baleset esetén a 9. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
4. § (1) A „B1” és „B2” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja a 4 kilogrammot, de nem haladja meg a 25 kilogrammot.
(2) A „B1” és „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartóját a Hatóság az Lt. 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba veszi.
(3) A „B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az üzemben tartó által kiadott, 18. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott nyilatkozat alapján üzemeltethető.
(4) A „B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a repülés időtartama alatt a kezelő VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(5) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetését a 33. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a Hatóság a 2. melléklet szerinti típusalkalmassági eljárás során engedélyezi. A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az üzemben tartó által kiadott és a Hatóság által jóváhagyott intézkedés alapján, repülésbiztonsági szervezet működtetése és az üzemben tartó által végrehajtott kockázatelemzés mellett üzemeltethető.
(6) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli légijárművet a repülés időtartama alatt a kezelő VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) embertömeg felett üzemelteti, vagy
b) olyan veszélyes árut szállít, amely baleset esetén a 9. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
5. § (1) A „C” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja a 25 kilogrammot, de nem haladja meg a 150 kilogrammot.
(2) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedéllyel üzemeltethető.
(3) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság az Lt. 12. § (2) bekezdésében meghatározott állami légijármű nyilvántartásba veszi.
(4) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetését a Hatóság a 3. melléklet szerinti típusalkalmassági eljárás során engedélyezi.
(5) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
6. § (1) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű maximális felszálló tömege meghaladja a 150 kilogrammot, de nem haladja meg a 600 kilogrammot.
(2) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedéllyel üzemeltethető.
(3) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság az Lt. 12. § (2) bekezdésében meghatározott állami légijármű nyilvántartásba veszi.
(4) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetését a Hatóság e rendelet 3. melléklete szerinti típusalkalmassági eljárás során engedélyezi.
(5) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
7. § (1) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű maximális felszálló tömege meghaladja a 600 kilogrammot.
(2) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedéllyel üzemeltethető.
(3) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság az Lt. 12. § (2) bekezdésében meghatározott állami légijármű nyilvántartásba veszi.
(4) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetését a Hatóság a 3. melléklet szerinti típusalkalmassági eljárás során engedélyezi.
(5) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
8. § (1) Az „A1”–„B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetéséhez a következő dokumentumok megléte szükséges:
a) az üzemben tartó nyilvántartásba vétele,
b) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésére vonatkozó műszaki dokumentáció,
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer műszaki leírása és üzemeltetési utasítása,
d) az adott típusú pilóta nélküli állami légijárműhöz a gyártó által kiadott, a pilóta nélküli állami légijármű uniós jogharmonizációt végrehajtó jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelölés (CE jelölés) vagy a Hatóságtól korábban megszerzett típusalkalmassági bizonyítvány vagy új, egyedi pilóta nélküli állami légijármű esetén ideiglenes nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását igazoló dokumentum,
e) a típusképzéshez és jártasság fenntartáshoz szükséges oktatási tematika,
f) az „A2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetén a Hatóság által jóváhagyott, az üzemben tartó által kiadott, az üzemben tartó közvetlen alárendelt szervezetei, az üzemeltető és a képző szervezet kijelöléséről és azok feladatairól, valamint a pilóta nélküli állami légijárművek üzemeltetésről szóló intézkedés.
(2) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetéséhez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartójának nyilvántartásba vételi és a pilóta nélküli állami légijármű rendszer 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő típusalkalmassági bizonyítvány és
b) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet beosztásának betöltéséhez szükséges egészségi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumról szóló nyilatkozat
megléte szükséges.
(3) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetéséhez a következő okmányok megléte szükséges:
a) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó típusalkalmassági bizonyítvány,
b) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó hatályos légialkalmassági bizonyítvány,
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer nyilvántartásba vételi bizonyítványa,
d) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet szakszolgálatra való egészségi alkalmasságáról kiállított minősítési dokumentum és
e) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésére jogosító hatályos szakszolgálati engedély.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl azon pilóta nélküli állami légijármű esetén, amelynek fedélzetén elektromágneses kisugárzó eszköz van telepítve, az üzemeltetőnek rendelkeznie kell az állami frekvenciagazdálkodásért felelős hatóság által kiállított
a) hatályos egyedi engedéllyel vagy
b) állásfoglalással, amely a kisugárzó eszköz vonatkozásában a hatósági egyedi rádióengedélyeztetési eljárás alóli mentességet igazolja.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyarországon gyártott, új pilóta nélküli állami légijárművek tanúsítására az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(6) Az „A2” és a „B2”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetéséhez repülésbiztonsági szervezet működtetése szükséges. A Hatóság e tekintetben repülésbiztonsági szervezetként elfogadja az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) vagy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) bármely tagállamának illetékes hatósága által tanúsított repülésbiztonsági szervezetét. A NATO- vagy EU-tagállam illetékes hatósága által kiadott tanúsítvánnyal nem rendelkező repülésbiztonsági szervezetet a Hatóság auditálja.
(7) A légiközlekedés biztonsága érdekében az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzemben tartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.
9. § (1) A kockázatelemzést az üzemben tartó a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott műveletek egyedi jellemzői alapján határozza meg és küldi meg jóváhagyásra a Hatóság számára. A Hatóság a kockázatelemzést a (3)–(7) bekezdés szerinti megfelelőség esetén hagyja jóvá.
(2) Az üzemben tartó a kockázatelemzést a tervezett művelet típusokra egyszer készíti el, az ismétlődő műveleteket annak megfelelően hajtja végre.
(3) A kockázatok értékelésének
a) tartalmaznia kell a pilóta nélküli állami légijármű művelet jellemzőit,
b) javaslatot kell tennie operatív biztonsági célokra,
c) azonosítania kell a földi és légi műveletek következő kockázatait:
ca) annak a veszélynek a mértékét, amelyet az adott tevékenység a földön tartózkodó harmadik személyekre vagy vagyontárgyakra jelenthet,
cb) az érintett pilóta nélküli légi jármű összetettségét, teljesítményét és operatív jellemzőit,
cc) a repülés célját, a pilóta nélküli állami légijármű típusát, a más légi járművel való ütközés valószínűségét az igénybe vett légtér besorolása alapján,
cd) a pilóta nélküli állami légijármű művelet típusát, terjedelmét és összetettségét, a felelős szervezet vagy személy által kezelt forgalom mértékét és típusát,
ce) annak mértékét, hogy a pilóta nélküli állami légijármű műveletből fakadó kockázat által érintett személyek mennyire képesek felmérni és ellenőrzésük alatt tartani ezeket a kockázatokat,
d) azonosítania kell a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések körét,
e) meg kell határoznia a kiválasztott kockázatcsökkentő intézkedések eredményességének szükséges szintjét oly módon, hogy a művelet biztonságosan végrehajtható legyen.
(4) A pilóta nélküli állami légijármű művelet leírásának legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a végzett tevékenységek jellegét,
b) a tervezett művelet operatív környezetét és földrajzi területét,
c) a lakott terület feletti átrepülésre, a domborzati viszonyokra, a légtér típusára, a művelet által érintett légtérrészre, a szükséges kockázati pufferként szolgáló légtérrészre vonatkozó adatokat, ideértve a földrajzi övezetekre vonatkozó működési követelményeket is,
d) a művelet összetettségét, a tervezésre és a végrehajtásra, a személyi kompetenciákra, a tapasztalatra és az összetételre, valamint a művelet végrehajtásához igénybe venni kívánt szükséges technikai eszközökre vonatkozó adatokat,
e) a pilóta nélküli állami légijármű műszaki jellemzőit, a teljesítményét,
f) az érintett személyek alkalmasságát a művelet elvégzésére, így a személyzet összetételét, szerepét, felelősségi köreit, képzettségét és közelmúltbeli tapasztalatait.
(5) Az kockázatelemzésnek javaslatot kell tennie egy olyan biztonsági célszintre, amely megfelel a pilótával történő repülés biztonsági szintjének.
(6) A kockázatok azonosítása során meg kell határozni a nem csökkentett földi kockázatokat, figyelembe véve a művelet típusát és a művelet végzésének körülményeit, a következő kritériumokat:
a) VLOS,
b) az átrepült terület népsűrűsége,
c) embertömeg felett történő átrepülés,
d) a pilóta nélküli légi jármű mérete,
e) a művelet helyszínéül szolgáló légtér tulajdonságai,
f) a légtér besorolása,
g) az egyéb légiforgalomra és légiforgalmi szolgáltatásra gyakorolt hatás, az egyéb forgalomtól való elkülönítés.
(7) A javasolt biztonsági célszint eléréséhez szükséges lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása során a következő lehetőségeket kell figyelembe venni:
a) a földön tartózkodó személyek elkülöníthetőségére vonatkozó intézkedések,
b) a pilóta nélküli állami légijármű művelet következő stratégiai operatív korlátozásai:
ba) a művelet végzésére szolgáló földrajzi terület korlátozása,
bb) a művelet időtartamának vagy ütemezésének a korlátozása,
c) stratégiai kockázatcsökkentés közös repülési szabályok vagy közös légtérszerkezet és szolgáltatások révén,
d) az esetleges kedvezőtlen működési feltételek kezelésére való képesség,
e) szervezési tényezők (ideértve a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartó által kidolgozott üzemelési és karbantartási eljárásokat, valamint a gyártói felhasználói kézikönyvnek megfelelő karbantartási eljárásokat),
f) a repülés biztonságával foglalkozó személyek kompetenciájának és szakértelmének szintje,
g) az emberi tévedés kockázata az operatív eljárások alkalmazása során,
h) a pilóta nélküli állami légijármű következő tervezési jellemzője és tulajdonsága:
ha) az ütközés kockázatát csökkentő eszközök rendelkezésre állása,
hb) az ütközés erejét vagy a pilóta nélküli légi jármű törhetőségét korlátozó rendszerek rendelkezésre állása,
hc) a pilóta nélküli állami légijármű tanúsított szabványoknak megfelelő tervezése és üzembiztos kialakítása.
10. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer felszereltségi követelményét a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája határozza meg.
(2) Az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárműnek rendelkeznie kell legalább
a) magasság- és sebességparamétereket meghatározó berendezéssel,
b) pillanatnyi pozícióra vonatkozó, a magasság és WGS–84 földrajzi koordináta-rendszer szerinti koordináta-adatokat gyűjtő és a földi munkaállomáshoz történő továbbításra alkalmas berendezéssel,
c) térbeli helyzetet meghatározó berendezéssel,
d) rádiókapcsolat minőségét visszajelző berendezéssel,
e) a rendeltetésszerű működést figyelő állapotjelzőkkel,
f) üzemanyag és akkumulátor aktuális töltöttségi szintjét jelző berendezéssel és
g) a pilóta nélküli légijármű rendszer esetében a repülési paramétereket rögzítő berendezéssel.
(3) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárműnek, valamint pilóta nélküli állami légijármű rendszernek a (2) bekezdésben foglaltakon túl rendelkeznie kell
a) fedélzeti válaszadóval,
b) ütközésre figyelmeztető rendszerrel, ha nem elkülönített légtérben üzemel, és
c) rádióberendezéssel, amely alkalmas az illetékes légiforgalmi szolgálattal vagy katonai repülésirányító egységgel folyamatos kétirányú rádiókapcsolat létesítésére és fenntartására.
11. § (1) Az üzemben tartói feladatokat az üzemben tartói jogok gyakorlására kijelölt, a Hatóság által kiadott üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet látja el.
(2) Az üzemben tartó kötelezettsége, hogy a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos jogköröket, feladatokat szabályozza és ellenőrizze.
(3) Az üzemben tartó a pilóta nélküli állami légijármű rendszerek tekintetében intézkedik az üzemeltetői jogkörök és feladatok meghatározásáról, továbbá az alárendelt szervezetek közötti elosztásáról.
12. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelését kiképzés alatt álló személy oktató felügyelete mellett végezheti.
(2) A Hatóság elfogadja a pilóta nélküli állami légijármű rendszer szakszemélyzetének a NATO vagy az EU bármely tagállamának illetékes hatósága által kiadott szakszolgálati engedélyeit, valamint a kezelői jogosításokat, ha az a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelői vagy a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktatói szakszolgálati engedélyre vonatkozó feltételeknek megfelel.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó személy magyar pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére a harmadik ország légügyi hatóságai által jóváhagyott együttműködési megállapodások alapján jogosult.
(4) Más állam tulajdonában lévő vagy más állam nyilvántartásában szereplő pilóta nélküli állami légijármű rendszer e rendeletben foglaltak alapján kezelhető.
13. § Az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli légijárműre a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet, valamint a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletnek a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató honlapra és mobilalkalmazásra vonatkozó előírásai alkalmazandóak.
14. § (1) A katonai légiforgalmi szolgálat a légiforgalom mértékének függvényében illetékességi körzetében korlátozhatja a pilóta nélküli állami légijármű repülését.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű programozását úgy kell végrehajtani, hogy az a kezelő személyzet beavatkozása nélkül képes legyen egy előre meghatározott helyre repülni, vagy azonnal leszállni, ha
a) a pilóta nélküli állami légijármű fedélzeti akkumulátorának feszültségszintje az előírt minimális érték alá esik, vagy a tüzelőanyag kifogyásának veszélye áll fenn,
b) az irányfelületek mozgása korlátozott, és a visszatérés nem biztosított,
c) a földi munkaállomás meghibásodott, vagy üzemszerű működése nem biztosított,
d) a pilóta nélküli állami légijármű és a földi munkaállomás közötti adatkapcsolat megszakadt, vagy
e) a hatósugáron kívülre történő repülés veszélye áll fenn.
15. § (1) A „D” és „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállás céljából azokat az állami repülések céljára szolgáló repülőtereket veheti igénybe, amelyek repülőtérrendje tartalmazza a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtható fel- és leszállásokról szóló rendelkezéseket.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren történő fel- és leszállást csak az illetékes katonai légiforgalmi irányító szolgálat engedélyével, annak utasításai alapján végezhet, és kizárólag a következő területeken hajthat végre:
a) futópályán,
b) forgalmi előtéren,
c) gurulóúton,
d) kényszerleszálló mezőn,
e) heliporton vagy
f) repülőtérrendben szereplő, külön kijelölt fel- és leszálló területen.
16. § Az „A1”–„C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállása repülőtéren kívül is történhet.
17. § (1) A pilóta nélküli állami légijárművet polgári célra igénybe venni a típusra kiképzett, a pilóta nélküli állami légijármű szempontjából üzemeltetői jogokat gyakorló szervezet által kijelölt állomány igénybevételével, visszterhes szerződés keretében lehet.
(2) A Hatóság az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét az engedélyezési eljárása során nem köteles vizsgálni.
18. § (1) Az „A1”–„B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű – az e rendeletben előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a pilóta nélkül állami légijárművet és pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemben tartóját nyilvántartásba (a továbbiakban: Nyilvántartás) vette.
(2) A Nyilvántartás tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemben tartójának következő adatait:
a) az üzemben tartó megnevezését,
b) az üzemben tartó és az üzemben tartó alárendeltségébe tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltető címét,
c) az üzemben tartó alárendeltségébe tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetőjének megnevezését,
d) az üzemben tartó által alkalmazott pilóta nélküli állami légijármű típusát,
e) a pilóta nélküli állami légijármű rendeltetését,
f) a nyilvántartásba vétel időpontját,
g) az üzemben tartói nyilatkozatot arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi személy alkalmas feladatai ellátására, és a pilóta nélküli állami légijárművet megfelelő kompetenciaszinttel rendelkező kezelők fogják működtetni, és
h) az üzemben tartás során bekövetkezett adatmódosításokat.
(3) A Nyilvántartásban egy üzemben tartóhoz kizárólag egy egyedi nyilvántartási szám tartozhat.
(4) A nyilvántartásba vételkor kapott üzemben tartói nyilvántartási számot a pilóta nélküli állami légijárműre fel kell festeni, vagy a törzsre egyéb módon rögzíteni kell.
(5) Az üzemben tartó az üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű azonosíthatósága érdekében saját nyilvántartásban rögzítetteknek megfelelően a pilóta nélküli állami légijármű felületén saját egyedi azonosító számot vagy jelölést rögzít.
19. § (1) A „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű – az e rendeletben előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a pilóta nélkül állami légijárművet Nyilvántartásba vette.
(2) A Nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A Nyilvántartás tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) típusát,
b) gyári számát,
c) gyártásának időpontját, helyét,
d) rendeltetését,
e) üzemeltetőjének megnevezését, címét,
f) üzemben tartójának megnevezését, címét,
g) a nyilvántartásba vétel időpontját,
h) az egyedi légialkalmassági bizonyítvány kiadásának idejét, hatályának megújítását és
i) az üzemben tartás során bekövetkezett adatmódosításokat.
(4) A Nyilvántartásban egy pilóta nélküli állami légijárműhöz kizárólag egy egyedi nyilvántartási szám tartozhat.
(5) A nyilvántartásba vételkor kapott fedélzeti azonosító jelet a pilóta nélküli állami légijárműre fel kell festeni, vagy a törzsre egyéb módon rögzíteni kell.
20. § (1) A „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű nyilvántartásba vétele az üzemben tartó által a hatósághoz benyújtott kérelemre az első légialkalmassági bizonyítvány kiadásával egy időben történik.
(2) A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) típusát,
b) gyári számát,
c) gyártási idejét, helyét,
d) rendeltetését,
e) műszaki szemrevételezésének és ellenőrzésének kért időpontját, helyét,
f) üzemben tartója megnevezését, címét és
g) üzemeltetőjének megnevezését, címét.
21. § (1) A Hatóság az üzemben tartó által megjelölt helyen folytatja le az üzemképes állapotban lévő légijármű
a) nyilvántartásba vételére,
b) ideiglenes nyilvántartásba vételére vagy
c) első egyedi légialkalmassági bizonyítványa kiadására
irányuló eljárást.
(2) A Hatóság a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű nyilvántartásba vételéről magyar és angol nyelvű bizonyítványt állít ki két eredeti, egymással mindenben megegyező példányban. A bizonyítvány első példányát az üzemben tartó, második példányát a Hatóság tárolja. A bizonyítvány tartalmazza a hajtómű típusát, valamint a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) fedélzeti azonosító jelét,
b) típusát,
c) gyártási számát,
d) gyártási évét,
e) gyártójának megnevezését,
f) rendeltetését,
g) üzemben tartójának megnevezését és annak címét,
h) üzemeltetőjének megnevezését és annak címét.
(3) Az üzemben tartó bejelentése alapján a (2) bekezdés szerinti bizonyítványt annak megsemmisülése vagy elvesztése esetén a Hatóság hivatalból visszavonja, és kérelemre újat ad ki.
(4) Az üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adat változását a Hatóságnak a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelenti. A bejelentés alapján a Hatóság a bizonyítványt visszavonja, és új, a (2) bekezdés szerinti bizonyítványt állít ki.
22. § (1) A Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű rendszer légialkalmassági követelményeknek való korlátozott megfelelése miatt a pilóta nélküli állami légijármű rendszert ideiglenesen nyilvántartásba veszi
a) kísérleti légijármű repülése céljából,
b) új légijármű berepülése, tesztprogramnak megfelelő ellenőrző repülés céljából,
c) a gyártó létesítményei közötti repülések esetén vagy
d) a légijármű e rendelet szerinti típus- és légialkalmassági eljárásának befejezéséig.
(2) A Hatóság az ideiglenes nyilvántartásba vétellel a légijármű korlátozott légialkalmasságát ismeri el.
(3) A Hatóság döntése alapján a légijármű az (1) bekezdésben foglalt feltételek megszűnéséig, de legfeljebb egy évig tartható ideiglenes nyilvántartásban.
(4) Az ideiglenes nyilvántartásba vételre a nyilvántartásba vételi eljárás szabályai irányadóak.
23. § Más lajstromban már nyilvántartott légijármű esetén az üzemben tartó a nyilvántartásba vételre irányuló kérelméhez – a légiközlekedés biztonságának magas szinten tartása érdekében – a következő dokumentumokat csatolja:
a) a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítványt,
b) a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott egyedi légialkalmassági bizonyítványt,
c) a légijármű műszaki-kereskedelmi átvételéről szóló dokumentumot és
d) az előző lajstrombavételt nyilvántartó állam illetékes hatósága igazolását arról, hogy a légijárművet a saját nyilvántartásából (lajstromából) törölte.
24. § Ha a légijármű nem rendelkezik az illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítvánnyal, a 22. § szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a gyártó vagy az üzemben tartó a Hatóságtól kérelmezheti a „B2”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmasságának megállapítását.
25. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésből történő végleges kivonásakor az üzemben tartó a kivonást – a kivonási jegyzőkönyv, a légialkalmassági bizonyítvány és a nyilvántartásba vételt tanúsító bizonyítvány csatolásával – 15 napon belül bejelenti a Hatóságnak.
(2) A bejelentés alapján a Hatóság a pilóta nélküli állami légijárművet a nyilvántartásból törli.
(3) A kivonási jegyzőkönyv tartalmazza
a) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer típusát,
b) a pilóta nélküli állami légijármű gyári számát,
c) a pilóta nélküli állami légijármű fedélzeti azonosító jelét,
d) az üzemidőt az üzembe helyezés kezdetétől,
e) a selejtezés okát és
f) a pilóta nélküli állami légijármű vagy légijármű rendszer selejtezés utáni tervezett sorsát.
26. § (1) Az „A1”–„B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer javítása, karbantartása az üzemben tartó által megjelölt szervezet által, a gyártó előírásai és a Hatóság részére tett nyilatkozat alapján végezhető. A Hatóság elfogadja a NATO vagy az EU bármely tagállamának illetékes hatósága által tanúsított gyártó, javító, karbantartó szervezeteket.
(2) A „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer gyártása, javítása és karbantartása kizárólag a Hatóság által kiállított működési engedély birtokában végezhető.
(3) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító működési engedély a következő feltételek megléte esetén állítható ki:
a) a gyártásra, felújításra, javításra, karbantartásra tervezett pilóta nélküli állami légijármű rendszer dokumentációja − beleértve a technológia leírását is − rendelkezésre áll,
b) a szükséges típusú és minőségű gépi berendezés rendelkezésre áll, valamint a szerszámozottság, illetve az egyes alkatrészek gyártása, felújítása közreműködők útján biztosított,
c) a gyártó szervezet által a tervezésre, a gyártásra, a javításra, a karbantartásra előírt anyagkezelési rendszer rendelkezésre áll,
d) a szükséges anyagvizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése biztosított,
e) a tevékenység folytatásához szükséges előírt mérésekhez a mérő- és ellenőrző berendezések rendelkezésre állnak, vagy az közreműködőkkel biztosítható,
f) a tevékenység folytatásához szükséges műhelyek kialakítása megfelel az előírt tisztasági és klímakövetelményeknek,
g) a tevékenységi folyamat minőségét a munkafázisok során minőségi ellenőrök ellenőrzik és igazolják, és
h) a légiellenőrzés vagy a működőképesség ellenőrzésének végrehajtásához szükséges feltételek önállóan vagy közreműködők útján biztosíthatók.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek – a dokumentáció – hiányában is végezhető az állami légijármű gyártása, javítása, karbantartása tevékenység, ha
a) a dokumentáció elkészítésére a kérelmezőnek erre alkalmas szervezete van,
b) együttműködés keretében a kérelmező elkészítteti azt, vagy
c) a tevékenységet megfelelő szakirányú végzettségű mérnök vezeti, és a kérelmező a dokumentációt a minőségi átadás idejére elkészíti vagy elkészítteti.
(5) A gyártó a pilóta nélküli állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemidejét, a naptári és működési korlátozásokat, a saját vagy más, erre jogosult szervezet üzemeltetési, javítási tapasztalatai alapján, továbbá a típusra elfogadott műszaki dokumentumai figyelembevételével állapítja meg, és azokat a formulárokban, törzskönyvekben igazolja.
27. § A NATO- és az EU-tagállam területén székhellyel rendelkező vagy az Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszernek megfelelő szervezetnek az illetékes hatóság által történt tanúsításáról szóló dokumentumokat a Hatóság külön tanúsítási eljárás nélkül is elfogadhatja az illetékes külföldi hatóság és a Hatóság közötti kölcsönös elismerés esetén.
28. § (1) Ha a Hatóság a szervezet tevékenységi engedélyének ellenőrzése során figyelmeztetést tartalmazó döntést hoz, abban javító intézkedés megtételét írhatja elő, amelyben felhívhatja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezheti annak megszüntetésére.
(2) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító működési engedély kiállítását követően a szervezet tevékenységében bekövetkezett bármely változtatás, amely a légijármű, annak alkatrésze és berendezése légialkalmasságát érinti, vagy a minőségbiztosítási rendszer módosításával jár, új tevékenységi engedély kiadásához kötött.
(3) Az új tevékenységi engedélyben a hatóság hatályon kívül helyezi a korábban kiadott tevékenységi engedélyt.
29. § (1) A tervező-, gyártó-, javító- és karbantartó szervezetnek szervezeti kézikönyvvel kell rendelkeznie, amely tartalmazza
a) a szervezet által kijelölt felelős vezető nyilatkozatát arról, hogy a szervezet a jogszabályok által előírt követelményrendszernek megfelel,
b) a szervezet felelős vezetőinek névjegyzékét, a szervezeti hierarchiára vonatkozó adatokat, a felelősségi körök pontos meghatározását, a Hatósággal való kapcsolattartásra jogosultak kijelölését,
c) a szervezeti ábrát és leírását,
d) a humánerőforrás-kapacitás általános leírását,
e) a telephelyek általános leírását,
f) a szervezet releváns beosztásainak munkaköri leírását és az aláírásra jogosult személyek körét,
g) a szervezet szervezeti rendszerében bekövetkezett változások Hatósághoz történő bejelentésének eljárásrendjét,
h) a működési kézikönyv módosításának leírását,
i) a minőségbiztosítási rendszer leírását és
j) a szervezet működési eljárásait és tevékenységi köreit.
(2) A szervezeti kézikönyv módosítása esetén a szervezet a Hatóság részére – a változások megküldésével – 30 napon belül bejelenti a módosításokat.
30. § (1) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító működési engedély minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szervezet részére adható.
(2) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja
a) a dokumentumok kiállításának, elfogadásának, módosításának rendjét,
b) a szerződéses partnerek, alvállalkozók ellenőrzésének rendjét, auditját,
c) annak igazolását, hogy az újonnan gyártott vagy használtan átvett légijármű, alkatrész, berendezés, felszerelés azonos az elfogadott tervrajzokkal,
d) a légijármű, alkatrész, berendezés, felszerelés azonosíthatóságát biztosító adatokat és nyomon követhetőségének a rendjét,
e) a gyártási folyamatok, a kalibrálóeszközök és tesztberendezések leírását,
f) az ellenőrzések és tesztprogramok leírását, a minőségbiztosítási szempontból nem megfelelő alkatrész, berendezés, felszerelés ellenőrzésének, kiszűrésének rendjét,
g) a nyilvántartások és vezetésük rendjét,
h) az alkalmazottak szakmai végzettségi követelményeinek a leírását,
i) a termék, az alkatrész vagy a berendezés kezelésének, tárolásának, csomagolásának a rendjét,
j) a belső ellenőrzés és feltárt hiányosságok megszüntetésének a rendjét,
k) a gyártó auditált telephelyén kívüli üzemben az auditált gyártási tevékenység leírását,
l) a légijármű gyártási tevékenységének befejezésétől a megrendelő részére történő leszállításig a termék, az alkatrész vagy a berendezés biztonságos üzemeltetési feltételeinek leírását és
m) azt, hogy a helyiségek megfelelnek a technológiai, munkavédelmi és környezetvédelmi követelményeknek.
31. § A Hatóság a tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes az engedélyben foglalt tevékenységét megszünteti.
32. § (1) Pilóta nélküli állami légijármű csak abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre az illetékes hatóság az elvégzett típusalkalmassági vizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az „A1”–„B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése típusalkalmassági eljárás nélkül végezhető.
(3) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése típusalkalmassági eljárás nélkül végezhető, ha az adott típusú pilóta nélküli állami légijárműhöz a gyártó által kiadott, a pilóta nélküli állami légijármű uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelölés (CE jelölés) tartozik, vagy az üzemben tartó igazolja valamely illetékes NATO- vagy EU-tagállam hatóságának döntését arról, hogy a légijármű építése megfelel a nemzetközi előírásoknak, határozatoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek. Igazolás hiányában a típusalkalmassági eljárást a 2. mellékletben meghatározottak szerint kell végrehajtani.
(4) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatát a 3. mellékletben meghatározottak szerint kell végrehajtani.
(5) A típusalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a légijármű építése a nemzetközi előírásoknak, határozatoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelel.
(6) Típusalkalmassági eljárásban korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállításának van helye olyan légijármű esetében, amely repülésbiztonsági szempontból légiközlekedésre alkalmas, azonban repülési jellemzőire vagy a környezetvédelmi követelményekre tekintettel korlátozások alkalmazása szükséges.
(7) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel típusalkalmassági vizsgálat lefolytatása szükséges minden – eddig üzemben nem tartott – új típusú pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer hazai beszerzése esetén, valamint a (8) bekezdés alapján jelentősen módosított pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer első alkalmazása előtt.
(8) Jelentős módosításnak minősül mindazon fejlesztési, átalakítási munka, valamint szervezési és elvi módosítás, amely a típusalkalmassági bizonyítványban meghatározott felhasználási kör, repülési tulajdonság, szerkezet, üzemidő és az üzemben tartási rendszer megváltozását eredményezi.
(9) A Hatóság a gyártó előírásaitól eltérő korlátozást a repülésbiztonság követelményeire való tekintettel állapíthat meg.
(10) A Hatóság által kijelölt típusalkalmassági vizsgálatot végrehajtó bizottság a típusalkalmassági vizsgálat lezárása után vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza
a) a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer leírását,
b) a vizsgálati programnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok és próbák eredményeit, a vizsgálat esetleges elhagyásának okait,
c) a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer vizsgálatakor végrehajtandó ellenőrzések felsorolását,
d) az üzembe állításra, kiszolgálásra, javításra, az üzemidők vezetésére vonatkozó követelményeket,
e) a jóváhagyott műszaki dokumentumok jegyzékét és
f) a típusalkalmasság kiadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot.
33. § (1) A típusalkalmasság megállapítására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárás a légijármű gyártója, annak megbízottja vagy az üzemben tartó által a Hatóság részére benyújtott kérelemre indul. A kérelem mintáját a Hatóság a honlapján közzéteszi.
(2) A típusalkalmassági vizsgálat kezdeményezésekor a kérelmező a gyártó ország légiközlekedési hatósága által kiállított típusalkalmassági bizonyítványt bemutatja.
(3) A típusalkalmassági bizonyítvány kiadásához a kérelmező a Hatóság részére mellékeli a légijármű tervrajzát, előzetes alapadatait, ideértve az üzemeltetési jellemzőket és korlátozásokat.
(4) A kérelmező mellékeli a légijármű fedélzetére telepített elektromágneses kisugárzó, kommunikációs és nem kommunikációs berendezések alkalmazhatóságával kapcsolatosan a külföldi illetékességű hírközlési hatóság által kibocsátott, érvényes engedélyeket.
(5) A Hatóság a NATO vagy az EU tagállamában gyártott vagy rendszeresített pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer típusalkalmassági vizsgálata során elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának hatályos igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó európai uniós és nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas.
(6) A kérelmező biztosítja a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket és eszközöket.
34. § (1) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt angol és magyar nyelven állítja ki.
(2) A típusalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges helyszín és légtér biztosítása a kérelmező feladata.
(3) A típuson végrehajtott típusalkalmassági vizsgálatot követően a pilóta nélküli állami légijárművön további légialkalmassági vizsgálatot nem kell végrehajtani.
(4) A pilóta nélküli állami légijármű légialkalmasságának fenntartásáért az üzemeltető felelős a pilóta nélküli állami légijármű teljes élettartama alatt.
35. § (1) Az „A1”–„B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzembe helyezésének feltétele, hogy az üzemben tartó megküldi a légiközlekedési hatóság vagy külföldi hatóság döntését arról, hogy a légijármű építése a nemzetközi előírásoknak, határozatoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelel.
(2) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a 32. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülése esetén az üzembe helyezés érdekében típusalkalmassági vizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a pilóta nélküli állami légijármű rendszer a benyújtott dokumentumok alapján a célja szerinti felhasználásra képes, valamint gyakorlati repüléssel igazolni kell a pilóta nélküli állami légijármű biztonságos alkalmazhatóságát.
(3) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzembe helyezésének feltétele a típusalkalmassági eljárás lefolytatása és az érvényes légialkalmassági bizonyítvány megléte.
36. § (1) A Hatóság a 32. § (3) bekezdésében foglaltak, valamint a típusalkalmassági eljárás lefolytatását követően az alkalmasnak minősített pilóta nélküli állami légijármű típusra típusalkalmassági bizonyítványt ad ki, amely tartalmazza
a) a pilóta nélküli állami légijármű típusát,
b) a pilóta nélküli állami légijármű rendeltetését,
c) a földi vezérlőegység típusát,
d) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer gyártóját,
e) az arra való utalást, hogy a pilóta nélküli állami légijárműre vonatkozó műszaki adatokat a bizonyítványhoz csatolt, „Műszaki és teljesítményadatok” megnevezésű leírás tartalmazza, és
f) a pilóta nélküli állami légijárműre vonatkozó, érvényesnek elismert dokumentáció felsorolását.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetében az első légialkalmassági bizonyítvánnyal együtt is kiadható.
(3) A típusalkalmassági bizonyítványt a Hatóság határozatlan időtartamra adja ki.
(4) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt visszavonja
a) a pilóta nélküli állami légijármű típus utolsó egyedi példányának nyilvántartásból való törlésekor,
b) a pilóta nélküli állami légijármű típus jelentős módosítása esetén, vagy
c) ha a pilóta nélküli állami légijármű a biztonságos üzemeltetésre alkalmatlanná válik.
37. § (1) A típusalkalmassági bizonyítványnak része a melléklet, amely tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű
a) technikai jellemzőit,
b) üzemeltetési korlátozását,
c) teljesítményadatait,
d) a légiüzemeltetési és kiszolgálási utasítás jegyzékét, valamint
e) a földi vezérlőegysége adatait.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány eredeti példányát a Hatóság őrzi, és annak egy-egy másolati példányát a gyártó, valamint az üzemben tartó részére kiadja.
(3) A típusalkalmassági vizsgálat során készített iratokat, továbbá a típusalkalmassági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a pilóta nélküli állami légijármű típus utolsó egyedi példányának nyilvántartásból való törlését követő 5 évig kell megőrizni.
38. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű szerkezetének, az üzemben tartási vagy kiszolgálási rendszerének a repülés biztonságára is kiható módosítása esetén akkor tartható továbbra is üzemben, ha a tervezett módosításokat a Hatóság jóváhagyta. A módosítást a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelés esetén hagyja jóvá.
(2) A változtatás alapulhat
a) a gyártó vagy a javító vállalat által előírt változtatás esetén az illetékes szervezetek által kibocsátott bulletin előírásain vagy
b) az üzemben tartó által kezdeményezett, az üzemeltetési és az üzemben tartási tapasztalatokon, felhasználási igényeken alapuló javaslaton.
(3) Az üzemben tartó a jóváhagyásra irányuló kérelmét legalább 21 nappal a változtatásra irányuló tevékenység megkezdését megelőzően megküldi a Hatóság részére.
(4) Az üzemben tartó a bejelentési kötelezettséget utólag, a változtatást követő 30 napon belül teljesíti, ha
a) a gyártó azonnali hatállyal végrehajtandó ellenőrzéseket, utómunkálatokat ír elő, vagy
b) az üzemben tartási, üzemeltetési tapasztalatok alapján a repülés biztonsága érdekében azonnali beavatkozásra van szükség.
(5) Az üzemben tartó a részére a gyártó, valamint a javító szervezet által kibocsátott bulletin érkezése esetén
a) bejelenti a Hatóság felé a bulletin érkezését, számát és tárgyát,
b) tájékoztatja a Hatóságot a bulletinben előírtak végrehajtási tervéről, vagy indokolja a végrehajtás esetleges elmaradását, és
c) kéri a Hatóság hozzájárulását a tervezett változtatás bevezetéséhez.
(6) Az üzemben tartó az általa kezdeményezett változtatás esetén
a) bejelenti a Hatóságnak a változtatás indokát és annak célját,
b) tájékoztatja a Hatóságot a változtatás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről, az általa elérendő előnyökről, valamint esetleges hátrányokról,
c) a Hatóság rendelkezésére bocsátja az összes, a tárgyban érintett dokumentumot, valamint biztosítja a szükségessé váló ellenőrzés, műszaki szemle végrehajtási feltételeit, és
d) kéri a Hatóság hozzájárulását a szükségessé váló módosítás bevezetéséhez, amely hozzájárulást a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján adja meg.
39. § Ha a Hatóság a változtatást jóváhagyta és kötelezettségként előírta, akkor az üzemben tartó gondoskodik a változtatások bevezetéséről.
40. § (1) A légialkalmassági vizsgálat célja a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.
(2) A légiközlekedésben az a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű vehet részt, amely a Hatóság által kiállított, hatályos légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik és megfelel az e rendeletben előírt légialkalmassági feltételeknek.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek alól kivétel az a pilóta nélküli állami légijármű, amelyet a légialkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében berepülnek, valamint amelynek ellenőrző repülését végzik.
(4) A pilóta nélküli állami légijárművet a légialkalmassági bizonyítványban meghatározott időbeli hatály alatt úgy kell üzemeltetni, üzemben tartani, hogy az megfeleljen a teljes szerkezetre és a részegységekre vonatkozó üzemeltetési előírásoknak, valamint az eredeti építési és szilárdsági követelményeknek. Változás esetén a pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság engedélye nélkül tovább üzemeltetni nem lehet.
(5) A pilóta nélküli állami légijármű légialkalmassági bizonyítványának időbeli hatálya 24 hónap.
(6) A Hatóság – ha azt korlátozó tényező indokolja – rövidebb időbeli hatályt is meghatározhat.
(7) Illetékes hatóság által tanúsított folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet alkalmazása esetén a légialkalmasság folyamatos fenntartásáért, a karbantartások időben és megfelelő minőségben történő végrehajtásáért a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet felelős.
41. § (1) A gyártó által felszerelt berendezéseken kívül a pilóta nélküli állami légijárművön csak olyan felszerelés használható, amelyek alkalmazásához a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján hozzájárult.
(2) A gyártó egyes alkatrészekre és részegységekre műszaki nyilvántartás, üzemidő, működésszám, ciklusidő, naptári idő és törzskönyv vezetését írhatja elő. Ezen alkatrészek és részegységek használata az alkalmasságot igazoló dokumentumok alapján történik.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű irányításához nem tartozó rádiótechnikai berendezés vagy egyéb hírközlő és zavaró berendezés külön engedéllyel üzemeltethető. Ha a berendezésre nincs üzemben tartási engedély, a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltethető, azonban a hírközlő berendezés üzembe nem helyezhető.
42. § (1) A típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező és a Nyilvántartásba felvett „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű légialkalmassági vizsgálatát a következő esetekben szükséges elvégezni:
a) a pilóta nélküli állami légijármű első üzembe helyezése előtt,
b) a légialkalmassági bizonyítvány hatályának lejárta esetén,
c) közepes- vagy nagyjavítás végrehajtása után,
d) a pilóta nélküli állami légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülésének javítása után,
e) ha a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági bizonyítványában foglalt repülési, műszaki jellemzőiben jelentős változás következik be,
f) jelentős változtatások, korszerűsítéssel kapcsolatos átalakítások során vagy
g) a pilóta nélküli állami légijármű üzemidejének meghosszabbításakor.
(2) A légialkalmassági vizsgálat az üzemben tartónak a Hatósághoz benyújtott kérelmére indul, amelyet legalább 1 hónappal a vizsgálat tervezett időpontja előtt kell benyújtani.
(3) A légialkalmassági vizsgálat az üzemeltető által üzemképesnek minősített pilóta nélküli állami légijárműre kérhető.
43. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálat keretében ellenőrzi a pilóta nélküli állami légijármű földi és légi üzemképességét, valamint azt, hogy a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartása a jóváhagyott üzemeltetési és üzemben tartási utasítás alapján történik.
(2) A légialkalmassági vizsgálat kiterjed
a) a pilóta nélküli állami légijármű dokumentumainak, műszaki állapotának ellenőrzésére,
b) a pilóta nélküli állami légijármű szerkezetének, csomópontjának, rendszereinek mintavételezésen alapuló műszaki vizsgálatára,
c) az objektív kontrolleszköz adatainak és a légiüzemeltetés tapasztalatainak elemzésére és
d) a pilóta nélküli állami légijármű hajtóművének és légi üzemképességének ellenőrzésére.
(3) A légialkalmassági vizsgálat során a Hatóság megállapítja
a) hogy a pilóta nélküli állami légijármű, valamint felszerelései az általános és az adott típusra érvényes előírásoknak megfelelnek,
b) hogy az esedékes karbantartási és előírt időszakos munkákat, ellenőrzéseket hiánytalanul, megfelelő minőségben elvégezték,
c) hogy a pilóta nélküli állami légijármű és valamennyi tartozéka a felülvizsgálat időpontjában üzemképes,
d) hogy a pilóta nélküli állami légijármű teljesítményadatai a vonatkozó előírásnak megfelelnek,
e) hogy a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartása a Hatóság által jóváhagyott üzemben tartási és üzemeltetési utasítás előírásai szerint történik,
f) hogy a legutolsó vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön elvégzett változtatás, módosítás és ennek bejelentése vagy jóváhagyása megtörtént,
g) az előző vizsgálat óta kiadott bulletinek, gyári utasítások végrehajtását és
h) a pilóta nélküli állami légijármű dokumentumainak előírásszerű vezetését.
(4) A légialkalmassági vizsgálat alatt az azzal összefüggésbe nem hozható vagy azt akadályozó kiszolgálási, karbantartási vagy javítási munka a légijárművön nem végezhető.
44. § (1) A légialkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérelmet az üzemeltető nyújtja be a Hatósághoz, legalább 1 hónappal a vizsgálat tervezett időpontja előtt.
(2) A légialkalmassági vizsgálat az üzemeltető által üzemképesnek minősített légijárműre kérhető.
(3) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálat keretében ellenőrzi az állami légijármű földi és légi üzemképességét, valamint az állami légijárműnek a jóváhagyott üzemeltetési rendszer szerinti üzemben tartását.
(4) Az üzemeltető a légialkalmassági vizsgálatra történő felkészülés időszakában
a) ellenőrzi a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemképességét, és – szükség estén – végrehajtja a karbantartását,
b) előkészíti a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartási dokumentumait,
c) kijelöli megbízottját, aki elkészíti a szükséges kimutatásokat és a vizsgálat idején segíti a bizottságot feladatai végrehajtásában,
d) biztosítja a vizsgálathoz szükséges feltételeket, és
e) a vizsgálatot megelőzően a pilóta nélküli állami légijárművet – típustól függően – előzetes előkészítés vagy repülés előtti előkészítés terjedelmében ellenőrzi.
(5) A Hatóság a vizsgálattal összefüggésben legalább a következő dokumentumokat tekinti át:
a) a légialkalmassági vizsgálatot megelőző utolsó időszakos munka dokumentumait,
b) a pilóta nélküli állami légijármű munkanaplóit, a repülési lapját a vizsgálat időpontját megelőző negyedévre visszamenően,
c) a vizsgálatot megelőző negyedévben előfordult meghibásodások jegyzékét, a megelőzésre tett üzemeltetői intézkedéseket,
d) a pilóta nélküli állami légijárműre felépített, nyilvántartásra kötelezett berendezések dokumentumait, formulárokat, törzskönyveket,
e) egyes berendezések dokumentumain lévő gyári számok és a pilóta nélküli állami légijármű megfelelő formulárjában lévő, valamint a légijárműre felépített berendezések gyári számának azonosságát,
f) az előző vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön végrehajtott és végre nem hajtott gyári bulletinek jegyzékét, a végrehajtás elmaradásának okát,
g) a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetését, üzemben tartását érintő elöljárói szakintézkedések végrehajtását,
h) az előző légialkalmassági vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön végrehajtott változtatások jegyzékét,
i) a pilóta nélküli állami légijárműbe töltött üzemi és kenőanyagok, munkafolyadékok bevizsgálási lapjait és
j) a pilóta nélküli állami légijárműre felépített objektív kontrolleszköz feljegyzéseit.
(6) Az üzemben tartó a típus- és légialkalmasságot érintő szakmai intézkedéseinek 1 példányát a kibocsátást követően haladéktalanul megküldi a Hatóságnak.
45. § (1) Hatósági műszaki ellenőrzés az üzemképes pilóta nélküli állami légijárművön az üzemeltető képviselőjének jelenlétében végezhető. Ha a Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű valamely rendszerénél hibát tár fel, az üzemeltető szakemberei bevonásával mélyebb szintű technológiai ellenőrzést végez. A Hatóság az elvégzendő munkák körét írásban határozza meg.
(2) A Hatósági műszaki ellenőrzés kiterjed
a) a légijármű feliratozásai, jelzései, a felségjel, a fedélzeti azonosító jel, a feliratok, a műszerfal láthatóságára, előírásszerűségére,
b) a vész- és mentőberendezések ellenőrzésére,
c) a légijármű külső állapotának ellenőrzésére, a külső borítás épségére, szerelőnyílások, borítólemezek rögzítőelemei épségére, az antennák, a Pitot-cső, az érzékelőelemek sérülésmentességére,
d) az összejelölések ellenőrzésére és
e) – külön Hatósági elrendelés esetén – az egyéb szerkezeti elemek, csomópontok, fedélzeti rendszerek és földi tartozékok állapotának ellenőrzésére.
(3) A Hatóság a hatósági műszaki ellenőrzés tapasztalatait, az átadás időpontját „Hibafelvételi lap”-on rögzíti. A „Hibafelvételi lap” másodpéldányát az üzemeltető képviselőjének át kell adni, aki intézkedik a hibák megszüntetése érdekében. A hibák kijavításáról a Hatóság a megküldött dokumentumok és visszaellenőrzés alapján győződik meg.
46. § (1) A Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű hajtóműpróbáját a berepülési utasításban meghatározott mértékben végzi el.
(2) A hajtóműpróba elvégzésénél a paramétereket a berepülési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek másodpéldányát az átadás időpontjának feltüntetésével az üzemeltető képviselőjének át kell adni.
(3) A feltárt hibák kijavítása után a Hatóság a megküldött dokumentumok vagy ismételt hajtóműpróba alapján győződik meg a légijármű üzemképességéről.
47. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű légi üzemképességének megállapítása berepüléssel történik.
(2) A berepülés célja a pilóta nélküli állami légijármű légi üzemképességének, esetleges üzemeltetési korlátozásainak megállapítása.
(3) A berepülés lehet
a) hatósági légialkalmassági berepülés, amelyet el kell végezni
aa) az újonnan beszerzett légijármű átvételekor,
ab) az ipari javítás utáni átvételkor,
ac) időszakonként, az esedékes légialkalmassági minősítéskor,
ad) a légijármű fő darabjainak üzemidő-hosszabbításakor,
ae) a légijármű átalakítása, a berendezések módosítása, valamint az eredeti típusra nem alkalmazott új berendezés beépítése után vagy
af) a légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülés javítása után,
b) javító vállalat által végrehajtott berepülés, amely az ipari javítás befejezése után a kivitelezés üzemközi ellenőrzésére és minősítésére, a légijármű üzemképességének és teljesítményadatainak megállapítására irányul, vagy
c) üzemeltetői berepülés, amely végrehajtandó
ca) az időszakos munkák elvégzése után,
cb) a hajtómű, a motor, a légcsavar cseréje esetén,
cc) a navigációs berendezések és műszerek cseréje, valamint javítása után,
cd) a szervezet vezető mérnökének döntése alapján,
ce) a légijármű másik egységhez történő átadás-átvétele során, vagy
cf) ha a légijármű repülési stabilitására és kormányozhatóságára kiható javítást kell végezni.
(4) A berepülési feladatot végrehajthatja
a) hatósági berepülés esetén a hatóság vagy az általa esetenként megbízott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja,
b) a javító vállalat által végrehajtandó berepülésnél hatályos oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező, a javító vállalat által külön felkészített és a Hatóság által megbízott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet tagja vagy
c) az üzemeltetői berepülésnél az üzemeltető által kijelölt, hatályos oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetének tagja.
(5) A pilóta nélküli állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű rendszer hatósági légialkalmassági berepülését nem hajthatja végre az, aki
a) a légiközlekedési baleset, repülőesemény hatósági kivizsgálását rendeltetésszerűen végző szervezeti egység tagja, vagy
b) a javító vállalat által végrehajtott berepülésre kijelölt pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet tagja.
48. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű hatósági berepülése csak akkor kezdhető meg, ha a 44–49. §-ban előírt ellenőrzések során feltárt valamennyi hiányosságot megszüntették, ezekről a Hatóság meggyőződött, és az üzemeltető a repülésre történő előkészítést a légijárművön végrehajtotta.
(2) A Hatóság a berepülés megkezdése előtt tájékoztatja a feladatot végrehajtó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetet a légijármű műszaki állapotáról, ismerteti a felmerült műszaki igényeket és a berepülés időpontját. A berepüléssel kapcsolatos igényléseket a minősítő repülést végrehajtó személyzet parancsnoka végzi.
(3) A kezelők a berepülést – a típusra vonatkozó légi üzemeltetési korlátozások betartásával – a hatóság által jóváhagyott berepülési program alapján végzik.
(4) A berepülés időjárási feltételeit a berepülési programok előírásai határozzák meg.
49. § (1) A berepülés végrehajtásakor az ellenőrzött paramétereket az 55. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti próbalapon és jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másodpéldányát az üzemeltető képviselője kapja, aki intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetéséről.
(2) Ha a pilóta nélküli állami légijármű kezelője a berepülés során az előírt paraméterektől eltérést tapasztal, a felmerült hibák kijavítása után az adott feladatot megismétli, kivéve, ha az ismételten ellenőrizendő részfeladat beilleszthető a berepülés következő felszállásába, és annak végrehajtását nem zavarja.
(3) A Hatóság az ismételt felszállás szükségességéről a pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetének a pilóta nélküli állami légijárműről adott minősítése és a szaktechnikus véleménye mérlegelésével dönt. A berepülés ismételt végrehajtása a hiba megszüntetésének ellenőrzésére irányul.
(4) A Hatóság a feltárt hibák kijavítása után a javításról szóló iratok alapján meggyőződik a légijármű üzemképességéről.
50. § (1) A Hatóság a 44–49. §-ban meghatározottak végrehajtását követően a jegyzőkönyvek alapján minősíti a légijárművet, amelyet hatósági vizsgálati jegyzőkönyvébe rögzít.
(2) A minősítés tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű alkalmasságát vagy azt, hogy milyen korlátozásokkal alkalmas a légiközlekedésben való részvételre. A Hatóság a minősítés alapján kiállítja vagy meghosszabbítja a légijármű légialkalmassági bizonyítványát.
51. § A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatot felfüggeszti, ha
a) az üzemeltető a műszaki dokumentációt nem készítette elő,
b) a pilóta nélküli állami légijármű előkészítettsége, karbantartottsága nem megfelelő,
c) az üzemeltető képviselője feladatának nem tesz eleget,
d) a vizsgálat személyi, tárgyi feltétele nem biztosított,
e) a pilóta nélküli állami légijárművön a vizsgálattal össze nem függő munkát végeznek, vagy
f) a pilóta nélküli állami légijármű berepülése során bármilyen, a légialkalmasságot vagy a berepülés eredményességét, biztonságát befolyásoló meghibásodás lép fel.
52. § A Hatóság kiegészítő vizsgálatot rendel el, ha a pilóta nélküli állami légijárművön olyan rendellenességet vagy változást észlelt, amely a repülés biztonságát veszélyezteti.
53. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatba bevonhat állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő, szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyt is.
(2) A Hatóság a vizsgálatba bevont személy részére megbízólevelet állít ki, amelyben meghatározza a megbízott feladatkörét és a megbízás hatályát.
(3) A megbízólevél visszavonható.
54. § A NATO vagy az EU tagállamában gyártott vagy rendszeresített pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer típusalkalmassági vizsgálata esetén a Hatóság elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának hatályos igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó európai uniós és nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas.
55. § (1) A légialkalmassági vizsgálat során a következő dokumentumok kerülnek kiállításra:
a) a „Hatósági vizsgálati jegyzőkönyv”, amelyet a Hatóság és az üzemeltető tölt ki, és amelyhez mellékelni kell a következő jegyzékeket és dokumentumokat:
aa) az üzemeltető által készített jegyzékeket, amelynek az 1. pontja tartalmazza az előző felülvizsgálat óta kiadott, a típusra vonatkozó gyári bulletinek jegyzékét a végrehajtás idejével vagy a végrehajtás elmaradásának indokolásával, a 2. pontja pedig tartalmazza az első felülvizsgálat óta a légijárművön, annak üzemben tartási rendszerén bekövetkezett változások jegyzékét,
ab) a „Hibafelvételi lap”-ot,
ac) a „C”– „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetén hajtómű próbalapot és
ad) a légialkalmassági berepülési jegyzőkönyvet;
b) a légialkalmassági bizonyítvány.
(2) A dokumentumok kitöltése során
a) a szervezet vezető mérnöke az üzemeltető által készített jegyzékekben foglaltak valódiságát aláírásával igazolja,
b) az üzemeltető bemutatja a légijármű üzemeltetésének megfelelőségéről, a légijármű üzemképességéről készített nyilatkozatot,
c) a Hatóság légialkalmassági vizsgálatra kijelölt képviselői a légialkalmassági vizsgálat során készült egyéb dokumentumokat aláírásukkal hitelesítik, és
d) a pilóta nélküli állami légijármű kezelője a pilóta nélküli állami légijármű minősítése során a berepülési jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti.
(3) A Hatóság ellenőrzi, hogy az üzemeltető a dokumentumokba csak hiteles, rendszeresített alapnyilvántartás alapján tett bejegyzést.
(4) A légialkalmassági vizsgálat dokumentumai két példányban készülnek. Az első példányt az üzemeltető, a második példányt a Hatóság tárolja.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti „Hatósági vizsgálati jegyzőkönyv” tartalmazza
a) a vizsgálatot kérelmező és elrendelő nevét,
b) a vizsgálat célját,
c) a légijármű
ca) üzemeltetőjét,
cb) típusát,
cc) gyári számát,
cd) gyártási idejét,
ce) összes felszállásának számát,
cf) összes üzemidejét, a hátralévő üzemidejét,
cg) nagyjavításainak időpontját,
ch) utolsó javítása óta eltelt üzemidejét,
ci) utolsó javítása óta végrehajtott leszállások számát,
cj) üzemképességére vonatkozó megjegyzést és
d) a földi és légi vizsgálat eredményét.
(6) A pilóta nélküli állami légijármű légiközlekedésre alkalmasságának megállapítását követően a Hatóság légialkalmassági bizonyítványt állít ki, mely tartalmazza a légijármű
a) nyilvántartási számát,
b) típusát és a modell megnevezését,
c) gyártója megnevezését és
d) gyártási számát.
56. § (1) Az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az adott kategóriára vonatkozó, a „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az adott típusra vonatkozó képzés, sikeres vizsga és az üzemben tartó által engedélyezetteknek megfelelően üzemeltethető.
(2) Szakszolgálati engedély nélkül az e rendeletben meghatározott képzési, vizsga- és egyéb követelmények teljesítése esetén üzemeltethetők az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművek.
(3) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű csak a típusra szóló érvényes szakszolgálati engedély és érvényes repülőegészségi minősítési dokumentum birtokában üzemeltethető.
(4) A szakszolgálati engedély repülőegészségi, valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig vagy visszavonásig hatályos.
(5) A Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedélyét az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén kiadja, meghosszabbítja, megújítja vagy kiterjeszti.
(6) A Hatóság az engedélyes szakszolgálati engedélyét az engedélyben foglalt feltételek megsértése esetén visszavonja, helyszíni intézkedés keretében elveheti.
(7) Hatálytalan szakszolgálati engedély vagy repülőegészségi minősítési dokumentum helyszíni elvételére a rendőrség is jogosult. Az elvett okmányt az eljáró rendőri szerv 7 napon belül megküldi a Hatóságnak.
57. § (1) A szakszolgálati engedély meghosszabbítása, kiterjesztése vagy megújítása iránti kérelmet a kérelmező az esedékesség időpontja előtt legfeljebb 90 nappal, de legalább 30 nappal megelőzően, írásban nyújthatja be a Hatósághoz a Hatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2) A nyomtatvány tartalmazza
a) a kérelmező természetes személyes azonosító adatait, rendfokozatát, állampolgárságát, lakóhelyét, legmagasabb iskolai és szakmai végzettségét, a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése esetén az angol nyelvű rádiótávbeszélő engedélyt vagy az ismereteket igazoló dokumentum számát és keltét és az angolnyelv-ismeret szintjét igazoló dokumentum számát,
b) a munkáltató megnevezését, postacímét, elektronikus címét, telefonszámát és faxszámát,
c) a szakszolgálati engedély számát és időbeli hatályát,
d) a kérelem jellegét,
e) a pilóta nélküli állami légijármű kategóriáját és típusát,
f) a kért jogosítást és típust,
g) a kért kiterjesztést,
h) a pilóta nélküli állami légijármű kategóriában teljesített összes repült időt,
i) az elmúlt 12 hónapban teljesített repült időt,
j) a keltezést és a kérelmező aláírását és
k) a munkáltató igazolását arról, hogy a kérelmező megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek.
(3) A benyújtott kérelmen a Hatóság feltünteti
a) a nyilvántartásba vétel időpontját, év, hó, nap szerint,
b) a hatósági nyilvántartási számot,
c) az elméleti vizsga jegyzőkönyvének számát, az elméleti vizsga időpontját, a vizsgabizottság elnökének nevét, rendfokozatát,
d) a gyakorlati vizsga jegyzőkönyvének számát, a gyakorlati vizsga időpontját, a vizsgabizottság elnökének nevét, rendfokozatát,
e) a megszerzett jogosítást, kiterjesztést és
f) a szakszolgálati engedély számát, kiadásának időpontját.
58. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása, meghosszabbítása, megújítása vagy kiterjesztése iránti kérelmet a munkáltató útján kell benyújtani. A munkáltató igazolja a pályázó vagy engedélyes e rendeletben előírt feltételeknek való megfelelését.
(2) A szakszolgálati engedély kétnyelvű, amelyet magyar és angol nyelven a Hatóság ad ki.
(3) A szakszolgálati engedély rovataiba bejegyzést csak a Hatóság, a hatósági feladatkört ellátó szolgálati személyek esetében a munkakör ellátásához szükséges bejegyzéseket csak a Hatóság vezetője tehet.
(4) A szakszolgálati engedély két példányban készül. A szakszolgálati engedély első példányát az engedélyes kapja meg, második példányát a Hatóság tárolja.
(5) Az engedélyes a szakszolgálati tevékenység ellátása során köteles a szakszolgálati engedélyt magánál tartani, és a hatósági ellenőrzést végző személy felszólítására bemutatni.
(6) Az engedélyes köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a szakszolgálati engedélye elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült.
(7) Az elveszített, megrongálódott vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a Hatóság visszavonja, és az engedélyes kérelmére pótolja.
59. § (1) A pályázó külföldön szerzett szakszolgálati engedélye vagy képzése akkor fogadható el a Hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt olyan nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki vagy folytatták, amely Magyarországot is kötelezi.
(2) Szakszolgálat külföldi állam által nyilvántartásba vett pilóta nélküli állami légijárművel belföldön abban az esetben látható el, ha a nyilvántartó állam hatósága azt engedélyezte.
(3) A Hatóság külföldi állampolgár részére engedélyt adhat arra, hogy szakszolgálati tevékenységet folytasson. A külföldi állampolgárnak rendelkeznie kell
a) az illetékes külföldi szervezet által kiállított, a tevékenységnek megfelelő, a légijármű kategóriára vonatkozó szakszolgálati engedéllyel, igazolással vagy az illetékes külföldi hatóság által tanúsított oktató szervezet által kiadott, a tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel,
b) a magyar légiközlekedést érintő szabályozókból a Hatóság előtt tett sikeres vizsgával és
c) a Hatóság vezetőjének a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján kiadott hozzájárulásával a tevékenység folytatásához.
60. § (1) A Hatóság ellenőrzi a szakszemélyzet elméleti és gyakorlati jártasságát, valamint felkészültségét.
(2) A Hatóság elméleti vagy gyakorlati vagy − ha a gyakorlati ellenőrzés alapvető elméleti hiányosságokat is megállapít − elméleti és gyakorlati vizsga letételére kötelezheti azt az engedélyest, aki az ellenőrzés során szakmai szempontból nem felelt meg a követelményeknek.
(3) Ha az engedélyes a tevékenysége során a szakmai szabályokat vétkesen oly mértékben megszegi, hogy azzal a légiközlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti, a Hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja.
(4) A visszavonás indokoltságáról, annak esetleges meghosszabbításáról a Hatóság vezetője 5 napon belül dönt.
61. § (1) Az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet képzését képzési engedéllyel rendelkező képző vagy oktató szervezet vagy a gyártó előírásai alapján készült tematika alapján az üzemben tartó végezheti.
(2) Az üzemben tartó által végzett képzés esetén az üzemben tartónak mint oktató szervezetnek rendelkeznie kell
a) képzésfajtánként a Hatóság által jóváhagyott képzési tematikával, valamint kidolgozott tananyaggal és oktatási segédletekkel,
b) megfelelő felkészülést biztosító képzési létesítménnyel, eszközökkel és
c) az „A1”–„B2” kategóriának megfelelő üzemeltetéshez szükséges képzettséggel rendelkező oktatókkal.
(3) A képzés tematikáját a 4. mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani.
(4) Az üzemben tartó által végzett képzés esetén a képzési tematikát az üzemben tartó a Hatóság részére jóváhagyásra megküldi.
62. § (1) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet képzését képzési engedéllyel rendelkező képző vagy oktató szervezet tanfolyam jellegű képzés keretében végzi.
(2) Képzési engedélyt olyan szervezet kaphat, amely teljesíti a képzésre, valamint az oktató szervezetre előírt feltételeket.
(3) Az oktató szervezetnek rendelkeznie kell
a) az oktató szervezet működését és szervezeti felépítését tartalmazó kézikönyvvel,
b) képzésfajtánként a Hatóság által jóváhagyott képzési tematikával, valamint kidolgozott tananyaggal és oktatási segédletekkel,
c) megfelelő felkészülést biztosító képzési létesítménnyel, eszközökkel és
d) oktatói szakszolgálati engedéllyel vagy oktatói képzettséggel rendelkező oktatókkal.
(4) A képző szervezetnek a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakon túl rendelkezni kell a képző szervezet által kiadott, a képzés végrehajtásának feladatait előíró intézkedéssel.
(5) A képző és az oktató szervezettel összefüggő általános követelményeket az üzemben tartó határozza meg, amelyet jóváhagyásra megküld a Hatóság részére. A jóváhagyást a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján adja meg.
63. § (1) A Hatóság ellenőrzi a képzési engedély kiadásához és az üzemben tartói képzéshez előírt feltételeknek történő folyamatos megfelelést.
(2) Ha a Hatóság megállapítja, hogy a szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, figyelmeztetést tartalmazó döntésben – határidő megjelölésével – felszólítja a szervezetet a hiányosságok felszámolására.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint megadott határidőig a szervezet a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a Hatóság az engedélyt visszavonja.
64. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek a szakszolgálati engedély megszerzése, meghosszabbítása, kiterjesztése vagy megújítása esetén az engedély megszerzését vagy lejártát megelőző 6 hónapon belül tanfolyamon kell részt vennie. A tanfolyamon való részvétel a vizsgára bocsátás előfeltétele.
(2) A tanfolyam célja olyan speciális témakörökből összetevődő szakmai ismeret elsajátításának és szinten tartásának biztosítása, amely lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező vagy a pályázó számára a szakterületéhez kapcsolódó ismeretek birtokában feladata hatékony ellátását.
(3) A „C”, a „D”, az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló tanfolyam tematikáját az 5. mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani.
(4) A szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam előtt a képző vagy az oktató szervezet tájékoztatja a Hatóságot
a) a tanfolyam helyéről és időpontjáról,
b) a szakterület megnevezéséről,
c) a résztvevők névsoráról,
d) az adott tanfolyam órarendjéről és
e) a tervezett oktatók névsoráról.
(5) A szakszolgálati engedély meghosszabbítására és kiterjesztésére szervezett tanfolyam időtartama 5 nap. A tanfolyamot az indítását követő 20 naptári napon belül be kell fejezni.
(6) A szakszolgálati engedély megszerzésére, kiterjesztésére szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 30 tanóra, a meghosszabbításra szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 15 tanóra.
(7) A pályázó a tanfolyamon köteles részt venni. Hiányzás az összóraszám 20%-ának erejéig igazolható.
(8) A pályázót új tanfolyamra kell beiskolázni, ha a (7) bekezdésben előírt feltétel nem teljesül.
(9) A pályázó beiskolázásáról, képzéséről a munkáltató intézkedik, aki a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről vezetett nyilvántartás alapján részvételi tervet készít
a) katonai szervezetnél a belső rendelkezésben foglaltak szerint,
b) rendvédelmi szervnél minden év november 30-ig.
(10) A munkáltató a pályázók részvételi tervét – tájékoztatás céljából – minden év december 15-ig megküldi a Hatóságnak.
65. § (1) A szakszolgálati vizsga során a Hatóság meggyőződik a pályázó önálló munkavégzéshez szükséges jártasságának meglétéről.
(2) A Hatóság gyakorlati vizsgát a repülések tervezése függvényében tart.
66. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzésének vizsgakövetelményeit „C”, „D”, „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetén az 5. mellékletben foglaltak alapján határozza meg.
(2) A vizsgabizottság legalább 3 főből áll. A vizsgabizottságba a következő szervezetek delegálhatnak tagokat:
a) a pilóta nélküli légijármű rendszer üzemben tartója,
b) a vizsgázó (pályázó) állományilletékes szervezete,
c) a képző vagy oktató szervezet,
d) a katonai légügyi hatóság.
(3) A bizottság elnöke és tagja a Hatóság személyi állományába tartozó, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, az adott szakterületen jártas személy lehet. Bizottsági tagként indokolt esetben a munkáltató egyetértésével az üzemben tartó vagy az üzemeltető oktatói szakszolgálati engedéllyel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező tagja (a továbbiakban: hatósági megbízott) is kijelölhető.
(4) A hatósági megbízotti engedély kiadásának feltétele a Hatóság által maghatározott vizsgakövetelmények témaköreiből sikeres elméleti vizsga teljesítése.
(5) A hatósági megbízotti engedély hatálya 12 hónap. Az engedélyt a Hatóság visszavonja, ha a hatósági megbízott a szakmai vagy eljárási szabályokat megsérti.
(6) A hatósági megbízottak személyére az engedély lejártát megelőző 30 napon belül a munkáltató tesz javaslatot.
(7) A hatósági megbízottak vizsgáztatói tevékenységét a Hatóság folyamatosan ellenőrzi.
(8) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet és pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet oktató szakszolgálati engedély tartalmát a 6. melléklet határozza meg.
67. § (1) A szakszolgálati vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
(2) Az elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek értékelése kétfokozatú minősítéssel, „megfelelt” és „nem felelt meg” értékeléssel történik.
(3) A gyakorlati vizsgához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket a pályázó képző vagy oktató szervezet biztosítja.
(4) A vizsgázó felkészültségét a vizsgabizottság ellenőrzi.
(5) Sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó
a) elméleti vizsga esetén bármely témakörben szerzett pontszáma nem éri el az adható pontszám 70%-át, ezért „nem felelt meg” értékelést kapott, vagy
b) gyakorlati vizsga esetén „nem felelt meg” értékelést kapott.
(6) Eredménytelen vizsga után a vizsgázó 3 alkalommal tehet ismételt vizsgát.
(7) Az ismételt vizsga időpontját a Hatóság vezetője határozza meg, amely
a) az első eredménytelen vizsgát követő legalább 15 nap elteltével,
b) az első eredménytelen megismételt vizsgát követő legalább 30 nap elteltével vagy
c) a második eredménytelen megismételt vizsgát követő legalább 90 nap elteltével, a szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése és a Hatóság által jóváhagyott a vizsgázó egyéni képességeinek megfelelően kialakított speciális gyakorlati képzési program teljesítése után
jelölhető ki.
68. § Az állami célú légiközlekedésben pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére szakszolgálati engedélyt az kaphat, aki
a) a szakszolgálatra a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája, valamint a szakszolgálat típusa szerint e rendeletben meghatározott szakmai és egészségi követelményeknek megfelel,
b) rendelkezik az egyes szakszolgálati engedélyek megszerzéshez és kiterjesztésekhez e rendeletben előírt feltételekkel, és
c) sikeres elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgát tett.
69. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély megszerzésének feltétele
a) a 7. melléklet szerinti adattartalmú kérelem benyújtása a Hatósághoz,
b) az 1. mellékletben meghatározott, az adott kategóriára vonatkozó iskolai végzettség,
c) szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam igazolása vagy tanúsított képző szervezet által kiállított, a sikeres vizsga letételét igazoló bizonyítvány,
d) a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély esetén a légiközlekedési hatóság által kibocsátott angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély vagy az ismereteket igazoló dokumentum száma és kelte és
e) a hatóság által a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján jóváhagyott képzési tematikában meghatározott repülési feladat az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszerrel gyakorló pilótakezelő személyzetként.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet szakszolgálati engedély meghosszabbításának feltétele
a) a 68. § szerint kiadott szakszolgálati engedély és
b) legalább 5 repülési feladat sikeres végrehajtása pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetként a vizsgát megelőző 12 hónapban.
70. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet szakszolgálati engedély jogosítja az engedélyest a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő szakszolgálati tevékenység végzésére.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet szakszolgálati engedély kiterjeszthető pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktató szaktevékenység végzésére.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet szakszolgálati engedély időbeli hatálya 36 hónap.
71. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés megszerzésének feltételei a következők:
a) legalább középfokú iskolai végzettség,
b) szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam igazolása vagy tanúsított képző szervezet által kiállított, a sikeres vizsga letételét igazoló bizonyítvány és
c) legalább 40 felszállás az adott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzeteként.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés meghosszabbításának feltétele
a) a 68. § szerint kiadott szakszolgálati engedély és
b) legalább 5 repülési feladat pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzeteként, valamint 5 repülési feladat légijármű irányító oktatóként a vizsgát megelőző 12 hónapban.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés jogosítja az engedélyest pilóta nélküli állami légijármű rendszer irányítására, valamint a kezelő személyzet felkészítésére.
(4) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés engedély időbeli hatálya 24 hónap.
72. § (1) A Hatóság jogosult a légiközlekedési szaktevékenységgel összefüggő elméleti és gyakorlati jogosultság, valamint a felkészültség ellenőrzésére.
(2) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt az ellenőrzés során a helyszínen elveszi, ha
a) a szakszolgálati engedély időbeli hatálya lejárt,
b) a nyilvántartás szerint azt nem az engedélyben feltüntetett személy részére állították ki,
c) a szakszolgálati engedélyben illetéktelen személy részéről javítás, törlés vagy más beavatkozás jelei észlelhetők vagy a szakszolgálati engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy
d) az engedélyes az ellenőrzés során nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, magatartásával a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti vagy a szakszolgálati tevékenység ellátásának szabályait megsérti.
(3) A Hatóság a szakszolgálati engedély elvételéről jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott indokát.
(4) A szakszolgálati engedély helyszíni elvételének elrendelésére okot adó körülményről a Hatóság haladéktalanul értesíti a munkáltatót.
(5) A szakszolgálati engedély a helyszíni elvételt követően csak akkor adható vissza, ha
a) a szakszolgálati engedély hatályos, és
b) az engedélyes sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett.
(6) Ha az engedélyessel szemben szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény vagy szabálysértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, akkor az eljárás megindítása esetén a szakszolgálati engedélyt a rendőrség a helyszínen elveszi. Az elvett okmányt az eljáró rendőri szerv 5 napon belül megküldi a Hatóságnak.
73. § (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának vagy meghosszabbításának valamely feltétele hiányzik, a feltétel teljesítéséig,
b) az engedély egészségi alkalmasságának időbeli hatálya lejárt, az alkalmasság megállapításáig,
c) az engedélyes szakszolgálati tevékenységét 12 hónapot meghaladóan nem gyakorolta, a megszerzés feltételeinek teljesítéséig,
d) az engedélyes az e rendeletben meghatározott feltételeket a megjelölt határidőig nem teljesíti,
e) az engedélyes a szakszolgálat ellátására egészségileg véglegesen alkalmatlanná válik,
f) az engedélyes munkaköre úgy módosul, hogy az adott munkakörben szakszolgálati tevékenységet nem végez, vagy
g) beosztása, munkaköre – a szakszolgálati engedélyköteles más beosztásba, munkakörbe történő áthelyezés kivételével – megszűnik.
(2) A munkáltató a szakszolgálati engedélyt annak felfüggesztése vagy visszavonása esetén a Hatóság részére haladéktalanul, de legkésőbb a határozat véglegessé válásától számított 7 napon belül megküldi.
74. § (1) Az „A1”–„B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek rendelkeznie kell a beosztás ellátásához jogszabályban előírt egészségi, pszichikai és fizikai feltételekkel.
(2) A „C”–„E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek rendelkeznie kell az állami célú légi közlekedés repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, a Hatóság által kiállított repülőegészségi minősítéssel.
75. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
76. § (1) Az 57. § (2) bekezdésében, a 69. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az 1. melléklet E:2–E:4 mezőjében és a 6. melléklet 1.1.6. és 1.1.7. alpontjában meghatározott nyelvi követelménynek való megfelelés előírására vonatkozó rendelkezéseket 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett jogosultságokat, képző szervezetek jóváhagyását, valamint a típusalkalmassági és légialkalmassági bizonyítványok hatályát.
| A | B | C | D | E | |||
| 1. | Kategória | Felszálló tömeg | A pilóta nélküli állami légijárművel és a kezelő személyzettel szemben támasztott követelmények a végrehajtandó feladatok szerint | Kezelői tanfolyam minimum iskola követelménye | Egyéb képesítés | ||
| 2. | E | 600 kg felett | 1. Típusalkalmassági bizonyítvány 2. Szakszolgálati engedély | Felsőfokú képesítés | |||
| 3. | D | 150 kg fölött és 600 kg-ig | 3. Állami légijármű nyilvántartásba vételi bizonyítvány 4. Légialkalmassági bizonyítvány 5. Repülésbiztonsági szervezet 6. Fel- és leszállás ellenőrzött repülőtéren („C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetén ellenőrzött repülőtéren kívül is) 7. Kétirányú rádiókapcsolat biztosítása 8. Transzponder használata 9. Ütközésre figyelmeztető rendszerrel | Középfokú képesítés | Angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély | ||
| 4. | C | 25 kg fölött és 150 kg-ig | („C” kategória esetén, ha ellenőrzött légtérben üzemel) | ||||
| 5. | B | 4 kg fölött és 25 kg-ig | B1 | 1. Üzemben tartói nyilatkozat 2. Üzemben tartó nyilvántartásba vétele | |||
| B2 | 1. Üzemben tartó nyilvántartásba vétele 2. Típusalkalmassági bizonyítvány vagy EU jogszabályi megfelelést igazoló gyártói CE jelölés vagy hatóság által kiadott tanúsítvány 3. Repülésbiztonsági szervezet 4. Kockázatelemzés | ||||||
| 6. | A | 4 kg és az alatt | A1 | 1. Üzemben tartói nyilatkozat 2. Üzemben tartó nyilvántartásba vétele | Alapfokú képesítés | ||
| A2 | 1. Hatóság által jóváhagyott intézkedés 2. Üzemben tartó nyilvántartásba vétele 3. Repülésbiztonsági szervezet 4. Kockázatelemzés | ||||||
1. Jogszabályi megfelelőség vizsgálata
1.1. A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a jogszabályi megfelelőség vizsgálatánál a következő feladatokat kell végrehajtani:
1.1.1. össztömeg ellenőrzése,
1.1.2. kategória megállapítása,
1.1.3. rendelkezésre álló gyártói és más állam légügyi hatósága által kiállított engedélyek vizsgálata,
1.1.4. a kommunikációra használt rádió berendezés engedélyeinek vizsgálata, amelynek illeszkednie kell a NATO és az EU előírásaihoz, és
1.1.5. annak biztosítása, hogy a műszaki és az üzemeltetési utasítás tartalmazza azokat a szükséges leírásokat és eljárásokat, amely alapján a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltethető.
2. Gyakorlati vizsgálat
2.1. A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a műszaki alkalmasság megállapításához a következő vizsgálatokat kell végrehajtani:
2.1.1. egyszerű időjárási körülmények között, eseti légtérben és sík terepviszonyok között a pilóta nélküli állami légijárművel egy meghatározott útvonalat kell végigrepülni, ahol az útvonaltól való eltérés nem haladhatja meg horizontálisan a 100 métert, vertikálisan az 50 métert,
2.1.2. a pilóta nélküli állami légijármű rendszernek biztosítania kell a folyamatos adatkapcsolatot a műszaki leírásban rögzített távolságon belül, és
2.1.3. a gyakorlati vizsgálat során műszaki leírásban rögzített vészhelyzeti eljárásokat a pilóta nélküli állami légijárműnek végre kell hajtania, külső beavatkozás nélkül.
1. Jogszabályi megfelelőség vizsgálata
1.1. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a jogszabályi megfelelőség vizsgálatánál a következő feladatokat kell végrehajtani:
1.1.1. össztömeg ellenőrzése,
1.1.2. kategória megállapítása,
1.1.3. rendelkezésre álló gyártói és más állam légügyi hatósága által kiállított engedélyek vizsgálata és
1.1.4. a kommunikációra használt rádió berendezés engedélyeinek vizsgálata, aminek illeszkednie kell a NATO és az EU előírásaihoz.
1.2. A Hatóság a típusalkalmassági vizsgálat során – a gyártóval egyeztetve – megállapítja azoknak a gyári vagy üzemi vizsgálatoknak a körét és a tartalmát, amelyeket részben vagy egészben vizsgálata alapjául elfogad, és amelyek az alkalmassági bizonyítvány kiadására, illetve megtagadására irányuló döntéshez szükségesek. E vizsgálatok köre a következő:
1.2.1. az anyagvizsgálat,
1.2.2. a fárasztási, szilárdsági és merevségi vizsgálat,
1.2.3. a tömeg- és tömegközéppont-mérés,
1.2.4. a gyári ellenőrző repülés.
1.3. A Hatóság elfogadhatja a gyári ellenőrzés, illetve berepülés hivatalos jegyzőkönyvét is.
2. Gyakorlati vizsgálat
2.1. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a műszaki alkalmasság megállapításához a következő vizsgálatokat kell végrehajtani:
2.1.1. az üzemeltetési utasításban meghatározott, megengedett időjárási körülmények között, eseti légtérben és sík terepviszonyok között a pilóta nélküli állami légijárművel egy meghatározott útvonalat kell végigrepülni, ahol az útvonaltól való eltérés nem haladhatja meg horizontálisan az 500 métert, vertikálisan a 100 métert,
2.1.2. a pilóta nélküli állami légijármű rendszernek biztosítania kell a folyamatos adatkapcsolatot a műszaki leírásban rögzített távolságon belül, és
2.1.3. a gyakorlati vizsgálat során műszaki leírásban rögzített vészhelyzeti eljárásokat a pilóta nélküli állami légijárműnek végre kell hajtania, külső beavatkozás nélkül.
1. A pilóta nélküli állami légijármű kezelő elméleti tanfolyam szervezéséhez szükséges engedély megszerzésére irányuló képzés tematikáját a képző szervezet az üzemben tartó iránymutatásai alapján alakítja ki és a Hatóság hagyja jóvá.
2. A tanfolyam tematikájának legalább a következőkre kell kiterjednie:
2.1. repülésbiztonság,
2.2. légtérkorlátozások,
2.3. jogi szabályozás,
2.4. emberi teljesítőképesség határai,
2.5. operatív eljárások,
2.6. általános pilóta nélküli légijármű ismeret,
2.7. adatvédelem,
2.8. biztosítás,
2.9. légiközlekedés-védelem.
1. Elméleti képzés
1.1. A pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki az üzemben tartó igényei alapján, és a Hatóság hagyja jóvá.
1.2. Az elméleti képzés általános és az adott kategóriára vonatkozó specifikus ismeretekből áll, amelyek legalább a következő területek, tevékenységek oktatását foglalják magukban:
1.2.1. Aerodinamikai alapismeretek
1.2.2. Repülésmechanikai alapismeretek
1.2.2.1. Szárnyon keletkező erők
1.2.2.2. Sárkányszerkezet igénybevételei
1.2.3. Elektrotechnikai alapismeretek
1.2.4. Rádióhullámok alapismerete
1.2.4.1. Elektromágneses hullámok
1.2.4.2. Hullámhossz, amplitúdó, frekvencia
1.2.4.3. Frekvencia, frekvenciasávok
1.2.5. Légiközlekedési alapismeretek
1.2.5.1. Jogi szabályozás
1.2.5.1.1. Alapfogalmak
1.2.5.1.2. A pilóta nélküli állami légijármű vezető, a segítő személy és az üzemben tartó feladata
1.2.5.1.3. A pilóta nélküli állami légijármű alapfelszereltsége
1.2.5.1.4. Üzemeltetéshez szükséges engedélyek
1.2.5.1.5. A pilóta nélküli állami légijármű működtetésének feltételei
1.2.5.2. Látva repülés szabályai
1.2.5.2.1. Minimális távolságok
1.2.5.2.2. Légiforgalmi szabályok és légiforgalmi szolgálatok
1.2.5.2.3. Definíciók
1.2.5.2.4. Légiforgalmi szolgálatok szerepe
1.2.5.2.5. Légtér felosztása
1.2.5.2.6. Légtérosztályok szabályai
1.2.5.2.7. Repüléstájékoztató körzetek, irányító körzetek és repülőtéri irányító körzetek felosztása
1.2.5.2.8. Légiforgalmi irányító szolgálatok és repüléstájékoztató szolgálatok feladatai
1.2.5.3. A Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény
1.2.6. Repülésmeteorológiai alapismeretek
1.2.6.1. Meteorológia tájékoztatások beszerzése és alkalmazása
1.2.6.2. A látási viszonyok alakulása különböző időjárási körülmények között
1.2.6.3. Szél, felhőzet, csapadék és köd hatása a repülésre
1.2.7. Helymeghatározás, navigáció
1.2.7.1. GPS elve, működése, pontossága, hatótávolsága
1.2.7.2. Légiforgalmi térképek alkalmazása
1.2.8. Az adott kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó specifikus ismeretek moduljai
1.2.9. Repüléstervezés
1.2.9.1. Időjárás-előrejelzés és jelenlegi időjárás
1.2.9.2. Repülési útvonal meghatározása
1.2.9.3. Repülés előkészítése
1.2.9.4. Szükséges engedélyek beszerzése
1.2.9.5. Repülés végrehajtása
1.2.9.6. Dokumentáció
1.2.10. Repülésbiztonság
1.2.10.1. Veszélyek és hibák felismerése, kezelésének lehetőségei
1.2.10.2. Kényszerhelyzetek megoldási lehetőségei
1.2.11. Légialkalmasság
1.2.11.1. A légialkalmassági tanúsítvány kiadásának feltételei
1.2.11.2. A légialkalmassági vizsgálat menete
1.2.11.3. A légialkalmassági felülvizsgálat ideje és menete
2. Gyakorlati képzés
2.1. A pilóta nélküli állami légijármű szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki, és a Hatóság hagyja jóvá.
2.2. A tematika legalább a következő területek, tevékenységek oktatását foglalja magában:
2.2.1. A pilóta nélküli állami légijármű felszállása előtti tevékenységek
2.2.1.1. Az időjárás megfelelőségének ellenőrzése
2.2.1.2. A pilóta nélküli állami légijármű rendszer összeszerelése
2.2.1.3. Adatkapcsolat létrehozása a pilóta nélküli állami légijármű és a munkaállomás között
2.2.1.4. A pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállásához szükséges helyszín biztosítása
2.2.1.5. Szükség esetén a légiforgalmi szolgálat engedélyének beszerzése
2.2.2. A pilóta nélküli állami légijármű repülése közbeni tevékenységek végrehajtása a pilóta nélküli állami légijármű felszereltségének, műszerezettségének, valamint műszaki lehetőségeinek függvényében
2.2.2.1. A pilóta nélküli állami légijármű rendeltetésszerű vezetése látást támogató eszközök használata nélkül
2.2.2.1.1. Elkerülő manőverek
2.2.2.1.2. Kényszerhelyzeti eljárások
2.2.2.1.3. Repülés végrehajtása normál és oldalszélben
2.2.3. A pilóta nélküli állami légijármű földet érése utáni tevékenységek
2.2.3.1. Adatkapcsolat megszüntetése a pilóta nélküli állami légijármű és a munkaállomás között
2.2.3.2. A pilóta nélküli állami légijármű rendszer szétszerelése
2.2.3.3. Repülési és üzemi napló készítése
3. A vizsga
3.1. Elméleti vizsga
A növendéknek elméleti vizsga keretében kell bizonyítania, hogy az 1. pontban meghatározott tantárgyakból rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a pilóta nélküli állami légijármű vezetőt megillető jogosultságoknak megfelel. Az elméleti vizsgához tartozó minimumkövetelményeket meg kell határozni.
3.2. Jártassági vizsga
A növendéknek jártassági vizsga keretében kell bizonyítania, hogy rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a pilóta nélküli állami légijármű vezetőt megillető jogosultságoknak megfelel. A jártassági vizsgát a repülés fázisainak megfelelően, a 2. pontban meghatározott tematika szerint kell lefolytatni.
3.3. A Hatóság a vizsgaszabályzatban határozza meg a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat.
3.4. A sikeres vizsga feltételei
3.4.1. A jártassági vizsga csak akkor kezdhető meg, ha a növendék sikeres elméleti vizsgát tett.
3.4.2. A növendéknek a vizsga megkezdéséig legalább 10 fel- és leszállással, valamint legalább 5 repült órával kell rendelkeznie az adott pilóta nélküli állami légijármű kategóriára vonatkozóan.
3.4.3. A vizsga csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a növendék mind az elméleti, mind a jártassági vizsgarészt sikeresen teljesítette.
3.5. Az elméleti vizsga elévülési ideje 1 év.
4. Az oktatói jogosítás megszerzésének feltételei
4.1. Repülési tapasztalat
4.1.1. Az oktatónak legalább 40 felszállással kell rendelkeznie adott pilóta nélküli állami légijárművel kezelőként.
4.1.2. A felszállások számát, valamint a repült órák számát a repülési naplóval kell igazolni.
4.2. Kompetencia
4.2.1. Az oktató képes
4.2.1.1. a növendéket a vonatkozó szakszolgálati engedély kiadásához szükséges szintre felkészíteni,
4.2.1.2. a pilóta nélküli állami légijárműre, valamint a feladatban részt vevő és részt nem vevő személyek és a forgalomban részt vevő más légijárművekre, pilóta nélküli légijárművekre tekintve veszélyes helyzeteket felismerni, a vészhelyzeteket elkerülni,
4.2.1.3. az időt megfelelően beosztani az oktatási célkitűzések eléréséhez,
4.2.1.4. a növendék teljesítményének értékelésére,
4.2.1.5. a növendék előrehaladását figyelemmel kísérni,
4.2.1.6. a növendéket vizsgáztatni,
4.2.1.7. a képzési időszakokat értékelni, és
4.2.1.8. az eredményeket jelenteni.
5. A pilóta nélküli állami légijármű szakszolgálati engedély formai követelményei
A pilóta nélküli állami légijármű szakszolgálati engedély tartalmazza
5.1. a szakszolgálati engedély számát,
5.2. az engedélyes nevét, lakcímét,
5.3. a kiállító hatóság nevét, bélyegzőjét,
5.4. a jogosításokat,
5.5. az engedélyes saját kezű aláírását és
5.6. az engedély érvényességét.
1. A kérelmező adatai:
1.1. A kérelmező neve, rendfokozata;
1.2. A kérelmező állampolgársága;
1.3. A kérelmező állandó lakhelye;
1.4. A kérelmező legmagasabb iskolai végzettsége, okmány száma;
1.5. A kérelmező szakmai végzettsége;
1.6. A kérelmező angolnyelvismeret-szintje, okmány száma;
1.7. A kérelmező angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély száma.
2. A munkáltató adatai:
2.1. A munkáltató neve;
2.2. A munkáltató címe;
2.3. A munkáltató elérhetőségei:
2.3.1. Telefonszám/faxszám;
2.3.2. Elektronikus levélcím.
3. A szakszolgálati engedélyre vonatkozó adatok:
3.1. A szakszolgálati engedély száma, hatálya;
3.2. A kérelem jellege:
3.2.1. Megszerzés;
3.2.2. Hosszabbítás;
3.2.3. Kiterjesztés;
3.2.4. Csere.
4. A pilóta nélküli állami légijármű adatai:
4.1. A pilóta nélküli állami légijámű kategóriája;
4.2. A pilóta nélküli állami légijármű típusa.
5. A kért jogosítás szintje:
5.1. Kezelő;
5.2. Oktató.
6. A kiterjesztés megnevezése;
7. A repülési idővel összefüggő adatok:
7.1. Az összes repült órák száma;
7.2. Az utolsó 12 hónapban teljesített repült órák száma.
8. A munkáltató igazolása arról, hogy a kérelmező a rendeletben foglalt előírásoknak megfelel.
9. A Hatóság által kitöltött adatok:
9.1. Az elméleti vizsga jegyzőkönyvének száma, a vizsga időpontja, az elnök neve;
9.2. A gyakorlati vizsga jegyzőkönyvének száma, a vizsga időpontja, az elnök neve;
9.3. A megszerzett kategória, kiterjesztés megnevezése;
9.4. A szakszolgálati engedély száma, kiadásának időpontja.
A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet és pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő személyzet oktató kétnyelvű szakszolgálati engedély a következőket tartalmazza:
1. a kiállító hatóság neve,
2. a „PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ KEZELŐ SZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY” szöveg,
3. a kiállító állam megnevezése,
4. az engedély száma,
5. az engedélyes neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
6. a kiállító hatóság bélyegzője, a kiállítás dátuma, a kiállító aláírása,
7. az első kiadás dátuma,
8. az engedély időbeli hatálya,
9. a rádióforgalmazási jogok,
10. megjegyzések,
11. a rádióforgalmazási jogokat igazoló engedély száma,
12. az engedélyben használt rövidítések megnevezése,
13. az „A légiközlekedési szakszemélyzetnek mindig magánál kell tartania szakszolgálati engedélyt és az orvosi minősítést igazoló betétlapot, ha a szakszolgálati engedéllyel járó jogokat gyakorolja.” szöveg,
14. a „Jelen szakszolgálati engedély egy fényképes személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt érvényes!” szöveg,
15. az üzemeltethető pilóta nélküli légijármű rendszerek típusa,
16. a kiterjesztések, az ezzel kapcsolatos megjegyzések, korlátozások.
