1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a Rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”
(2) A Kjt. 20/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„s) útlevelének okmányazonosítóját, érvényessége, illetve érvénytelensége tényét és ennek okát, valamint
t) kártyaformátumú vezetői engedélye okmányazonosítóját, érvényessége, illetve érvénytelensége tényét és ennek okát.”
(2) Az Nytv. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés s) és t) pontja szerinti adatot a nyilvántartás az 1. § (2) bekezdése szerinti célból - a személyazonosításra alkalmas adatokkal együtt - a polgárok személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványai érvényességének egységes nyilvántartása és igazolása céljából tartalmazza.”
(3) Az Nytv. 14. §-a a következő t) és u) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„t) az útiokmány-nyilvántartó szerv értesítése az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokról;
u) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető szerv értesítése a kártyaformátumú vezetői engedély okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokról.”
(4) Az Nytv. 15. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A jogszabályban meghatározott adatokon kívül a nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított
a) lakcímbejelentés iránti kérelem tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából,
b) személyazonosító igazolvány iránti kérelem a polgár kérésére tartalmazza kapcsolattartási adatait (telefonszám, elektronikus levelezési cím) az okmány átadása, valamint értesítés küldése céljából.”
(5) Az Nytv. a következő 19/H. §-sal egészül ki:
„19/H. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a törvény alapján az a)-d) pont szerinti adatok megismerésére jogosult szerv a személy azonosítása és a személyazonosság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel adatszolgáltatást kérhet a polgár
a) természetes személyazonosító adatairól,
b) arcképmásáról,
c) aláírásáról, és
d) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítójáról és érvényességéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a személyazonosítást és személyazonosság ellenőrzését követően - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adatkérő haladéktalanul törli.
(3) A 24. §-ban meghatározott szervek a polgár természetes személyazonosító adatai vonatkozásában a történeti adatokról is kérhetik az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást.”
(6) Az Nytv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyazonosság igazolására alkalmas hatóságiigazolvány-kiadási eljárásban - személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljából - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetve igénylésére.”
(7) Az Nytv. 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély automatikus hivatalbóli kiállítása érdekében, a vezetőiengedély-kiállítás feltételeinek előzetes ellenőrzése céljából jogosult igényelni a nyilvántartást kezelő szervtől az automatikus hivatalbóli vezetői engedély megszemélyesítésére alkalmas arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.”
(8) Az Nytv. 24/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/H. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv az egészségbiztosítási szerv és az állami adó- és vámhatóság részére, illetve - amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek - az útiokmány-nyilvántartás, és a közúti közlekedési nyilvántartás részére továbbítja a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.
(2) Az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján - jogosult a szülőknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak okmányazonosítója, érvényességi ideje, valamint a személyazonosságuk igazolására alkalmas hatósági igazolványait kiállító hatóság megnevezése adatának igénylésére.”
(9) Az Nytv. 26. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„A lakcím bejelentése és nyilvántartása”
(10) Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott esetekben - elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető.”
(11) Az Nytv. 26. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.”
(12) Az Nytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.
(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az adatszolgáltatás időpontját,
b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,
d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését, és
e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.
(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(4) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdése alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv fogalma alatt e törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervet kell érteni.
(5) A 24. §-ban meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt - kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet és a 24. § (2) bekezdése esetében - meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásban kezelt adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(7) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít.
(8) A nyilvántartás területi és helyi szervének adatvédelmi tisztviselője részére - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/M. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátása érdekében - a nyilvántartás területi és helyi szerve által vezetett (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásokból szolgáltatható adat.
(9) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.
(10) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal nyilvántartást vezet azokról a kormánytisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmánynyilvántartások adataihoz hozzáférni.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett kormánytisztviselő természetes személyazonosító adatait;
b) okmánynyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(12) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az érintett kormánytisztviselő 33/B. § (5) bekezdése szerinti adatait legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon a közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem megküldésével közli a nyilvántartást kezelő szervvel.
(13) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.”
(13) Az Nytv. VIII. fejezete a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési cím 2021. július 1-jével érvénytelenítésre kerül.
(2) Ahol jogszabály
a) e törvény szerinti értesítési címet említ, ott - jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - lakcímet,
b) személyi, lakcím és értesítési cím adatot tartalmazó nyilvántartást említ, ott személyi és lakcím adatot tartalmazó nyilvántartást
kell érteni.”
(14) Az Nytv. a következő 52/K. §-sal egészül ki:
„52/K. § (1) A nyilvántartásban szereplő érvényes értesítési címeket 2021. július 1. napjával a nyilvántartást kezelő szerv hivatalból érvényteleníti, valamint érvényét veszti a címjogosult és a postafiók bérlőjének 27/D. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozata.
(2) A járási hivatal 2021. június 15-ig az értesítési címmel rendelkező személyeket az (1) bekezdés szerinti változásról - a lakcímükön - értesíti.”
(15) Az Nytv. a következő 52/L. §-sal egészül ki:
„52/L. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére haladéktalanul átadja a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok tekintetében az útiokmány-nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartásban szereplő útlevelek okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokat, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető közúti közlekedési nyilvántartó szerve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásában szereplő kártyaformátumú vezetői engedélyek okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka, 2021. szeptember 11-én fennálló adatokat.”
4. § Az Nytv.
1. 1. § (1) bekezdésében a „személyi, lakcím és értesítési cím adatait” szövegrész helyébe a „személyi- és lakcímadatait” szöveg,
2. 1. § (2) bekezdésében, valamint 2. § (6) bekezdésében a „személyi, lakcím és értesítési cím adatokat” szövegrész helyébe a „személyi- és lakcímadatokat” szöveg,
3. 1. § (3) bekezdésében a „személyazonosító, lakcím és értesítési cím adatok” szövegrész helyébe a „személyazonosító- és lakcímadatok” szöveg,
4. 9. § (2) bekezdés m) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok házasságkötés során választott házassági nevének felvétele” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,
5. 9. § (3) bekezdésében az „adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva” szövegrész helyébe az „adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva” szöveg,
6. 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „valamint az értesítésicím-bejelentőlapot” szövegrész helyébe a „valamint a 2021. július 1. napját megelőzően keletkezett értesítésicím-bejelentőlapot” szöveg,
7. 14. § s) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgároknak” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok esetén” szöveg,
8. 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „név, lakcím és értesítési cím adatok” szövegrész helyébe a „név- és lakcím adatok” szöveg, a „felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről” szövegrész helyébe a „felvilágosítás a lakcímről” szöveg,
9. 18. § (4) bekezdés a) pontjában a „név, lakcím és értesítési cím adatait” szövegrész helyébe a „név- és lakcím adatait” szöveg,
10. 21. § y) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,
11. 24/E. § (2) bekezdésében az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,
12. 36. § (6) bekezdésében az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti az Nytv.
1. 4. § (3) bekezdés d) pontja,
2. 5. § (15) bekezdése,
3. 5. § (16) bekezdése,
4. 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „és az értesítési cím bejelentése” szövegrész,
5. 8/A. § e) pontja,
6. 14. § i) pontja,
7. 15. § (3) bekezdése,
8. 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „értesítési cím adatok,” szövegrész,
9. 17. § (2) bekezdés f) pontjában az „és értesítési cím” szövegrész,
10. 21. § gy) pontjában és 21/A. §-ában az „az értesítési cím,” szövegrész,
11. 21. § h) pontjában az „ , az értesítési címadatokra” szövegrész,
12. 21. § p) pontjában és 22. § j) pontjában az „értesítési cím adatok,” szövegrész,
13. 21. § q) pontjában az „az értesítési cím adatok,” szövegrész,
14. 21. § u) és v) pontjában az „ , az értesítési címre” szövegrész,
15. 21. § zs) pontjában az „ , az értesítésicím-adat” szövegrész,
16. 23. §-ában az „az értesítési cím adatok és” szövegrész,
17. 26. § (2d) bekezdése,
18. 26. § (5) bekezdésében az „és az értesítési cím bejelentésének” szövegrész,
19. 27. § (1) bekezdése,
20. 27/D. §-a,
21. 36. § (4) bekezdésében az „és a 27/D. § (2) bekezdése” szövegrész,
22. 47. § (1) bekezdés a) pontjában az „az értesítési cím bejelentési eljárásnak,” szövegrész,
23. 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „és az értesítési cím bejelentésről” szövegrész.
6. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(2) A Vgtv. 45/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
7. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
„d) a nyomozó hatóság, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;”
(2) A Szaztv. 32. §-a a következő y) és z) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„y) az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez,
z) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez.”
(3) A Szaztv. 36. §-a a következő y) és z) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„y) az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez,
z) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez.”
(4) A Szaztv. 37. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -]
„h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,” [kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]
8. § A Szaztv.
a) 46/A. § (2) bekezdésében az „adatalany” szövegrész helyébe az „érintett” szöveg,
b) 46/A. § (3) bekezdésében az „adatalanyok” szövegrész helyébe az „érintettek” szöveg
lép.
9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A tűzvédelmi hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének különös szabályai
14/A. § A tűzvédelmi hatóság előtt elektronikusan kezdeményezett, valamint a tűzvédelmi hatóság által hivatalból indított hatósági eljárásokban és hatósági ellenőrzések során - a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tűzvédelmi hatósági eljárások kivételével - a tűzvédelmi hatóság a katasztrófavédelemről szóló törvény szerint Integrált Hatósági Rendszeren keresztül elektronikusan tartja a kapcsolatot.”
(2) A Ttv. a következő 53. §-sal egészül ki:
„53. § Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény által megállapított 46/A. § (1) bekezdését a 46/A. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő szakértő esetében 2021. augusztus 1. napjától kell alkalmazni.”
10. § A Ttv. 46/A. § (1) bekezdésében az „aki büntetlen előéletű” szövegrész helyébe az „aki büntetlen előéletű, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt” szöveg lép.
11. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„i) élettárs: az élettársi nyilvántartásban szereplő élettárs, a közjegyző előtt tett nyilatkozat alapján okiratban feltüntetett élettárs.”
(2) Az Utv. 7. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Kérelemre a magánútlevél a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.”
(3) Az Utv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állampolgár a (2) bekezdésben meghatározott okok egyidejű fennállása esetén legfeljebb két érvényes második magánútlevéllel rendelkezhet.”
(4) Az Utv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, vele közös háztartásban élő, az (1) bekezdés szerinti javaslatban megjelölt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és eltartott gyermeke.”
(5) Az Utv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Rendkívül indokolt esetben szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását a személy vonatkozásában a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javasolja.
(5) A szolgálati útlevélre való jogosultság fennállását az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, ennek hiányában a javaslatot tevő szerv vagy hivatal vezetője évenként felülvizsgálja.”
(6) Az Utv. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet soron kívüli, sürgősségi vagy - a 21/B. § (5a) bekezdésében foglalt kivétellel - azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, továbbá az azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(7) Az Utv. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél pótlása. A pótlás feltétele, hogy a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a pótlás érdekében hozzájárult.
(5a) Elektronikus kapcsolattartás útján is kérelmezhető a második magánútlevél kiállítása, ha a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a második magánútlevél kiállítása érdekében hozzájárult. Elektronikus kapcsolattartás útján nem kérelmezhető a második magánútlevél azonnali eljárás keretében történő kiállítása.”
(8) Az Utv. 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)
„p) a 7. § (10) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadat feltüntetésének tényét.”
(9) Az Utv. 27. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban szereplő útlevél okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelensége tényéről és ennek okáról értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.”
(10) Az Utv. 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a települési önkormányzat, a közjegyző, a bírósági végrehajtó és a költségvetési szerv, illetve törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy.”
(11) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A második biometrikus adatot)
„a) az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél pótlása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében -
aa) a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig kezeli, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törli,
ab) a kérelmező hozzájárulásának hiányában kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiállításáig kezeli és ezt követően haladéktalanul törli,”
(12) Az Utv. 41. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben - hogy rendeletben határozza meg]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útiokmány-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, megállapításának, megfizetésének, elszámolásának, kezelésének szabályait;”
12. § Az Utv.
a) 7. § (3) bekezdésében az „a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot” szövegrész helyébe az „az ujjnyomat adatot” szöveg,
b) 7. § (7) bekezdésében az „adattartalma kiegészül” szövegrész helyébe az „adattartalma - a hajós szolgálati útlevél kivételével - kiegészül” szöveg,
c) 9. § (1) bekezdésében az „- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész helyébe az „a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel” szöveg,
d) 9. § (2) bekezdésében az „Annak az állampolgárnak” szövegrész helyébe az „Annak a magánútlevéllel rendelkező állampolgárnak” szöveg,
e) 9. § (3) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, az „egy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
f) 12. § (1) bekezdés g) és h) pontjában és 13. § (1) bekezdés e) pontjában a „házastársa, élettársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa” szöveg,
g) 12. § (1) bekezdés i) pontjában és 13. § (1) bekezdés f) pontjában a „házastársának, élettársának” szövegrész helyébe a „házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának” szöveg,
h) 15. §-ában a „házastársának és eltartott gyermekének” szövegrész helyébe a „házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának és eltartott gyermekének” szöveg,
i) 19. § (1) bekezdésében az „úti okmányt visszavonja” szövegrész helyébe az „úti okmányt - ha az nincs az okmány elvételére, visszatartására, bevonására jogosult hatóság, az eljárásban közreműködő szerv vagy az útlevélhatóság birtokában - visszavonja” szöveg,
j) 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,” szövegrész helyébe a „továbbá második biometrikus adatát, és annak tárolhatóságára vonatkozó adatát,” szöveg,
k) 24. § (1) bekezdés j) pontjában az „a hivatalos útlevél használatára” szövegész helyébe az „a hivatalos útlevél - a hajós szolgálati útlevél kivételével - használatára” szöveg,
l) 24. § (1) bekezdés n) pontjában az „az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját” szövegész helyébe a „meghatalmazotti átvétel esetén az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját” szöveg,
m) 27. § (1f) bekezdésében az „az érintett családi és utónevét” szövegrész helyébe az „az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, az útlevél érvényességére vonatkozó adatot, az útlevél okmányazonosítóját” szöveg
lép.
13. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„3. Okirattár: a 2022. január 1-jét megelőzően keletkezett alapiratok, nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok papír alapú példányainak, továbbá a 2022. január 1-től a nyilvántartásban szereplő adatok bejegyzését és változását igazoló alapiratok és okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok eljáró hatóság által hitelesített másolatának elektronikus, vagy az ügytől függően papír alapú példányainak, továbbá a bevont külföldi okmányoknak a nyilvántartása.”
(2) A Kknyt. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„24. Alapirat: a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti ügyekben az okirattár részét képező, kormányrendeletben meghatározott közlekedési igazgatási hatósági eljárásban felhasznált vagy keletkezett irat.”
(3) A Kknyt. 5. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a hatáskörébe tartozó okmánykiállításra irányuló eljárás során az útiokmány-nyilvántartásból közvetlen hozzáférés útján, az érintett személy azonosítása céljából adatot igényel az útiokmány adatairól.”
(4) A Kknyt. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) olyan egységes nyilvántartás, amely az alábbi résznyilvántartásokból áll:]
„d) az okirattárból;”
(5) A Kknyt. 9/D. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a „P” betűjelű rendszámtábla kivételével tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:)
„e) fajtáját.”
(6) A Kknyt. 9/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása - a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott „P” betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől az azonos jogosultságnak megfelelő „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblák kivételével - tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:
a) alvázszámát,
b) gyártmányát,
c) típusát,
d) színét, és
e) fajtáját.
(4) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott „E” és „P” betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől kiadott azonos jogosultságnak megfelelő „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat.”
(7) A Kknyt. a következő 9/E. §-sal egészül ki:
„9/E. § (1) Az okirattár a hatósági eljárások nyomonkövethetősége, ellenőrizhetősége érdekében tartalmazza a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjainak adatait, valamint az alapiratokat. Az adatlapok és az alapiratok egymással összekapcsolhatók.
(2) Az okirattár a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjai tekintetében tartalmazza
a) a hatósági eljárásra irányuló kérelmet vagy hivatalból indított ügy adatait, valamint az ügy tárgyát és ügyszámát,
b) az eljáró hatóság nevét, kódját,
c) az eljáró ügyintéző nevét és elektronikus azonosítóját,
d) az eljárásban érintett ügyfél természetes személyazonosító adatait, nem természetes személy esetén megnevezését, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát,
e) az eljárásban érintett lakcímét, nem természetes személy esetén székhelyét,
f) a kérelmező ügyfél nevében eljáró személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét.”
(8) A Kknyt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § p) pontja és 36. § n) pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolat biztosítására, az érintett beazonosítására használhatja fel.”
(9) A Kknyt. 24. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A nyilvántartó a személyre szabott ügyintézési felület útján ingyenes szolgáltatást biztosít a járművezető vagy a járművezető-jelölt részére az automatikus okmánykiállítási eljáráshoz kapcsolódóan a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzése, valamint a magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén az ezekhez szükséges, ügyfél által biztosított adatok, továbbá a biztosítandó feltételek és a kizáró okok megismerése céljából, az ehhez szükséges mértékben. A szolgáltatás a vezetői engedély kiállítását követő 30. napig érhető el.
(3c) A (3b) bekezdés szerinti szolgáltatás útján a járművezető vagy a járművezető-jelölt elektronikus azonosítását követően közvetlenül tájékozódhat
a) az arcfényképe és saját kezű aláírása felhasználhatóságára,
b) az egészségi alkalmasságára,
c) a vezetési jogosultságának szünetelésére,
d) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére,
e) a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzésére vagy az az alóli mentesülésre,
f) a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozataira
vonatkozó adatairól.”
14. § A Kknyt.
a) 1. § (1) bekezdésében az „a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és” szövegrész helyébe az „a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és nyilvántartásba vételét igazoló, valamint” szöveg,
b) 2. § 6. pontjában a „forgalomban tarthatóságát” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében, valamint c) pont cb) alpontjában a „forgalomban tarthatóságát” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában a „forgalomban tarthatóságát” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabály mellékletében csatolandóként meghatározott iratokat” szövegrész helyébe az „az okirattár részére jogszabályban meghatározott iratokat” szöveg,
f) 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „megszerzésének” szövegrész helyébe a „megszerzésének és engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének” szöveg,
g) 9/C. § (2) bekezdésében a „nyilvántartó” szövegrész helyébe a „nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, a „9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdése, vagy ideiglenes rendszámtáblák esetén a 9/D. §” szöveg,
h) 12. §-ában az „a tulajdonos 9. § (1) bekezdés a) pontjában, és d) pont da), dc) alpontjában, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban” szövegrész helyébe az „a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben” szöveg,
i) 13. § (1) bekezdésében a „forgalomban tarthatóságát” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét” szöveg, az „az üzembentartó (tulajdonos) 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban” szövegrész helyébe az „a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben” szöveg,
j) 13. § (2) bekezdésében az „a járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában és a jármű 9. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának 9/D. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában, továbbá az ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű 9/D. § (3) és (4) bekezdésében” szöveg,
k) 15. § (2) bekezdésében és 41/C. §-ában az „okmánytár” szövegrész helyébe az „okirattár” szöveg,
l) 15. § (2) bekezdés a)-c) pontjában az „okmánytárba” szövegrész helyébe az „okirattárba” szöveg,
m) 16. § (2) bekezdésében az „okmánytárból” szövegrész helyébe az „okirattárból” szöveg,
n) 19. § (1) bekezdés f) pontjában a „9. § (1)-(1c) bekezdésében és (2)-(6a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1b) és (2)-(6a) bekezdésében, 9/A. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti a Kknyt.
a) 5. § (1) bekezdés g) pontja,
b) 9/D. § (2) bekezdés e) pontja.
16. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény XI. Fejezete a következő 60/B. §-sal egészül ki:
„60/B. § Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt.”
17. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 31. § (2) bekezdésében az „a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok” szövegrész helyébe az „az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok és eljárásrend, valamint azok figyelembevételével a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által, az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett módszertani útmutató” szöveg lép.
18. § Hatályát veszti az Ebtv. 64/B. § (4) bekezdése.
19. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportrendészeti nyilvántartás a sportrendezvényen történő részvételből a szervező, utazó sportszervezet által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, valamint a külföldön távoltartással érintett személyek következő adatait tartalmazza:)
„d) a szervező és az utazó sportszervezet által továbbított képmás.”
20. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 49. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A biztosító az adott járművet vagy ideiglenes rendszámot illetően tett, a 46. § (2a) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó, ajánlati kötöttséget eredményező biztosítási ajánlatot hatályosult ajánlatként kezeli. A biztosító a hatályosult ajánlat azonosítása céljából egyedi azonosító karaktersort, ajánlati azonosítót képez. A biztosító a hatályosult ajánlatról az ajánlati azonosító megadásával a hatályosulást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni. A biztosító a hatályosult ajánlat esetleges elutasításáról legkésőbb az elutasítást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni.
(1b) A közlekedési igazgatási hatóság kérésére a kiadott rendszám járműnyilvántartásba, vagy ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő bejegyzéséhez, illetve a biztosítási kötelezettséggel járó nyilvántartásba vételi eljárás során a kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számáról vagy az ajánlati azonosítóról, vagy ezek hiányáról, továbbá az alvázszámról, valamint az üzemben tartó nevéről elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szervet. A biztosítást igazoló okirathoz vagy ajánlati azonosítóhoz rögzített rendszámról a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet.
(1c) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számához vagy az ajánlati azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi a rendszámot, amellyel egyidejűleg informatikai rendszerén keresztül értesíti a biztosítót a rendszámról.”
21. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 50. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező)
„ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,”
(2) Az At. 81/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az útlevélhatóság - saját, illetve közreműködői feladatellátása érdekében - a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. § (10) bekezdése alapján kérelmezett magánútlevél kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből a kérelmező nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven közvetlen hozzáféréssel átveszi.”
22. § Hatályát veszti az At. 89. § (1) bekezdése.
23. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Közfoglalkoztató lehet:)
„l) start szociális szövetkezet.”
24. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elérhetőségi címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,
c) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,
d) a nem természetes személy ügyfél
da) cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,
db) természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint
f) az üggyel érintett ingatlan
fa) természetes személy tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,
fb) nem természetes személy tulajdonosának cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma, természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma.”
(2) A Kat. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv - ha törvény hosszabb határidőt nem állapít meg - az (1) bekezdés szerinti adatokat
a) veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatosan kiszabott bírságok esetében bírságfizetés teljesítését követő hat évig kezeli,
b) a hatáskörébe utalt hatósági eljárások esetében - a c) pontban meghatározott kivétellel - az eljárások végleges lezárását követő hat évig kezeli,
c) a veszélyes áruk szállítására használt tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások esetében az engedélyek érvényességét követő hat évig kezeli.”
(3) A Kat. a következő VII/C. Fejezettel egészül ki:
„VII/C. FEJEZET
A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HATÁSKÖRÉBE UTALT HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
79/B. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatása érdekében törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eljárásokban az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján az ügy elektronikus intézéséhez elektronikus Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) biztosít.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott hatósági eljárásaiban az ügyfél - az elektronikus azonosítását követően - a kérelmét és egyéb beadványait az IHR-en keresztül nyújtja be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az általa kiállított dokumentumokat az IHR-be tölti fel.
(3) Az IHR támogatja a hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.
(4) Az IHR a kérelmező számára biztosítja a hatósági eljárást megelőző tájékozódást biztosító felületet, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, elektronikus azonosítását követően az IHR keretei között működtetett ügyfélportálra tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat.
79/C. § A 79/B. § (1) bekezdése szerinti, elektronikusan kezdeményezett ügyekben a magyarországi székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező, a 79/B. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfél és képviselője számára a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az elektronikus ügyintézést az IHR alkalmazásával biztosítja.”
(4) A Kat. 80. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„s) az IHR működésének részletes szabályait, az IHR üzemeltetőjét, valamint azokat az esetköröket, amelyekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére az egyes dokumentumokat az IHR igénybevételével kell megosztani.”
25. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
26. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) I. Fejezete a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(2) A Kttv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztviselői tekintetében, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”
(3) A Kttv. 258. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
27. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 13. alcíme a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
28. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne - az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve - legalább két EGT-államra,”
(2) Az Lrtv. 2. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az üzemeltető azonosítási vizsgálatot folytat le)
„e) ágazati kritérium módosítása esetén az ágazati kritériumot szabályozó kormányrendeletet módosító kormányrendelet hatálybalépését követő 60 napon belül.”
(3) Az Lrtv. 2. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által is kijelölt, az 1. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelem kivételével egy rendszerelemnek több ágazatban való nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésének (kettős kijelölés) nincs helye.
(6b) Ha egy nemzeti létfontosságú rendszerelem az ágazati kritériumok teljesülésének lehetősége alapján több ágazatban is kijelölhető nemzeti létfontosságú rendszerelemmé, a későbbi kijelölési eljárást lefolytató ágazati kijelölő hatóság megkeresi az általános javaslattevő hatóságot annak érdekében, hogy az az ágazati függőségek és kitettség vizsgálatának eredménye alapján javaslatot tegyen a korábbi kijelölés visszavonására, vagy fenntartására. Az általános javaslattevő hatóság e körben kiadott ügyindító javaslata alapján a korábbi kijelölési eljárást lefolytató ágazati kijelölő hatóság hivatalból kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.”
(4) Az Lrtv. 2. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ágazati kijelölő hatóság a (6) bekezdés szerinti kijelölő határozatban]
„b) kötelezi az üzemeltetőt, hogy biztonsági összekötő személyt bízzon meg vagy foglalkoztasson, és a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, elektronikus levelezési címét, telefonszámát a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a kormányrendeletben nyilvántartó hatóságként kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) részére - a nyilvántartó hatóság által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban és módon - küldje meg, valamint”
(5) Az Lrtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kezdeményezést, illetve az üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést - az (1) bekezdés c) pontja kivételével az ágazati javaslattevő hatóság bevonásával - az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról az ágazatért felelős miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja.”
(6) Az Lrtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve a hatáskörébe utalt hatósági eljárások során, valamint az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a rendkívüli események bejelentése és kivizsgálása, a végleges döntéssel összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, a kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából - bírságfizetési kötelezettség megállapítása esetén - a bírságfizetési kötelezettség teljesítését követő 30. napig, valamint - az ágazati kijelölő hatóságnak a rendszerelem kijelölése visszavonása esetén - e határozatnak a véglegessé válását követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatai, elektronikus levelezési címe, telefonszáma,
b) az ügyfél természetes személy képviselőjének neve, telefonszáma, e-mail címe, valamint
c) a rendkívüli eseményt bejelentő személy neve és telefonszáma.
(5) A (4) bekezdés alapján kezelt adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható.”
(7) Az Lrtv. 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzétett formában és módon, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.”
(8) Az Lrtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az európai létfontosságú rendszerelem, nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak,
a) az ágazati kijelölő hatóság vagy az ellenőrzést koordináló szerv kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv soron kívüli módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy
b) az ágazati kijelölő hatóság, az ellenőrzést koordináló szerv vagy a nyilvántartó hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.”
(9) Az Lrtv. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A kijelölési és a kijelölés visszavonása iránti eljárás elektronikus ügyintézésének különös szabályai
9/C. § Ezen alcím rendelkezéseit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtti eljárásokban kell alkalmazni. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtt indult valamennyi hatósági eljárásban, így különösen a kijelölési, kijelölés visszavonása iránti eljárásokban az ügyfél elektronikus azonosítását követően az azonosítási jelentését, nyilatkozatát, adatszolgáltatását a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti Integrált Hatósági Rendszeren (a továbbiakban: IHR) keresztül nyújtja be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére.
9/D. § Az üzemeltető elektronikus azonosítását követően az IHR-be tölti fel az azonosítási jelentését, az üzemeltetői biztonsági tervet, a biztonsági összekötő személy adatközlő lapját, a rendkívüli események bejelentésére szolgáló űrlapot, valamint más, a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásához szükséges dokumentumokat.
9/E. § Az IHR működtetése, a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése, valamint az ügyfél hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából az IHR rendszer üzemeltetője jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé az ügyfél által megjelölt adatokat, valamint az ügyfél részére a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.”
(10) Az Lrtv. 14. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„n) állapítsa meg az IHR működésének a részletszabályait.”
29. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 48. alcíme a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és az állomány tagja számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
30. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 60. alcíme a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a hivatásos állomány tagja számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(2) A Hszt. 287/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a rendvédelmi szerv munkavállalója esetében a feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy munkaviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”
(3) A Hszt. 287/C. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(4) A Hszt. 288/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az igazgatási jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a rendvédelmi alkalmazott számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
31. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. A kéményseprő-ipari műszaki irányelvek
7/A. § (1) A kéményseprő-ipari műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az égéstermék-elvezető létesítésével, használatával, valamint tűz elleni védelmével kapcsolatos, az építésügyi, gázipari és tűzvédelmi tárgyú jogszabályokban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő követelményeket (a továbbiakban: kéményseprő-ipari műszaki irányelv).
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője kiadja a kéményseprő-ipari műszaki irányelveket.
(3) Az égéstermék-elvezető létesítésével, használatával, valamint tűz elleni védelmével kapcsolatos, az építésügyi, gázipari és tűzvédelmi tárgyú jogszabályokban meghatározott biztonsági szint elérhető
a) kéményseprő-ipari műszaki követelményeket érintő nemzeti szabvány betartásával,
b) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
c) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bizottságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve működteti.”
(2) A Kstv. 8. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;”
32. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) III. Fejezete a következő 8/A. alcímmel egészül ki:
„8/A. Videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés
17/A. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel - ezen alcímben meghatározott részletszabályok szerint - a Kormány rendeletében kijelölt szerv által biztosított, élő videóképes telekommunikációs csatornán alapuló kép- és hangfelvétel továbbítására és rögzítésére alkalmas rendszer használatával is tarthatja a kapcsolatot. A Kormány rendeletében megjelölt szervet e § tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.
(2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során
a) - ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepelnek - a (3) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint, az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával készített arcképmásának az összevetése útján vagy
b) - ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepelnek - az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz útján,
és az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél rendelkezésre álló vagy az ügyfél által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, az ügyfél eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított egy évig megőrzi.
(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során rögzített felvételt nem őrzi meg, ha
a) az ügyfél az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és
b) a (7) bekezdés szerinti arcképmás vagy aláírás felvételezésére sem kerül sor.
(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben és okból az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az okmányról készült képfelvételnek a (4) bekezdés szerinti időtartamban történő rögzítésére és tárolására.
(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény az ügyfél arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,
a) az arcképmást,
b) jogszabályban foglalt esetben az aláírást
az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti rendszer használatával is felveheti.
(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli az ügyfél (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.
17/B. § (1) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, az a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.
(2) Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.
(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.
17/C. § (1) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi az így intézhető ügyeket.
(2) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél személyes jelenlét útján tette volna meg. A technológiai feltételek rendelkezésre állása esetén az ügyfél a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során a 17. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot is tehet.
(3) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás útján olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.
17/D. § Ezen alcímben foglaltak nem alkalmazhatóak a büntetőeljárás, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben foglalt eljárások, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti eljárás, a szabálysértési eljárás, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti peres és nemperes eljárás során.”
(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„i) a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszert biztosító szervet.”
33. § Az E-ügyintézési tv. 35/A. § (3) bekezdésében az „az érintett családi és utónevét” szövegrész helyébe az „az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, nemét, a (2) bekezdés szerinti okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját” szöveg lép.
34. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha)
„b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, vagy azokat automatikus információátvétel útján meg tudja szerezni,”
35. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki, ennek során, továbbá az adóigazolvány egyéb okból történő kiállítása esetén megküldi az adóigazolvány kiállításához szükséges adatokat az adóigazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére.”
(2) Az Art. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására irányuló eljárás során az eljáró közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben az általa rögzített, az adózó által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, a jármű gyártójának kódját, valamint a befizetett illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát, kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, teljesítményét, össztömegét, gyártási évét, a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja azonosító adatait, lakcímét, székhelyét) elektronikus úton továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak.”
(3) Az Art. 131. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:
„(27) Az állami adóhatóság az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer útján adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére a szociális igazgatásról szóló törvény szerinti szociális ellátások és támogatások, a gyermektartásdíj megelőlegezésének és a hadigondozottak ellátásának megállapításával, ellenőrzésével és folyósításával összefüggésben szükséges adatokról.”
(4) Az Art. a következő 274/K. §-sal egészül ki:
„274/K. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatásához kapcsolódó átmeneti rendelkezés]
A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a 87. § (3) bekezdése szerinti adattartalommal, a 2021. július 1-jén fennálló állapotnak megfelelően az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon és határnapig adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatás hiányával érintett időszakról.”
36. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 7. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a honvédelmi alkalmazottak számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
37. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 82. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a kormánytisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv - törvényben meghatározott esetekben és módon - megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”
(2) A Kit. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(3) A Kit. 278. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(4) A Kit 280. § (1) bekezdése a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„20a. Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer: a személyügyi központ által az e törvény hatálya alá tartozó, valamint más foglalkoztatási jogviszonyokban álló foglalkoztatottak és munkáltatók részére térítésmentesen nyújtott szolgáltatások összessége, mely módszertani támogatást, szakrendszert, elemző felületet foglal magába.”
(5) A Kit. 281. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„4. a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer
a) által nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó feltételeket, szabályokat, eljárásrendet,
b) informatikai üzemeltetését végző szervezetet, valamint
c) az állásportálokkal való együttműködési megállapodás tartalmi elemeit;”
38. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
39. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv - törvényben meghatározott esetekben és módon - megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”
(2) A Küt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közszolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a különleges jogállású szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(3) A Küt. 102. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a különleges jogállású szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(4) A Küt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a továbbképzés minősítési és nyilvántartási rendjére, tervezésére, a képzésfejlesztés és szolgáltatás feltételeire, a minőségirányítás rendjére, a továbbképzési kötelezettségre, a továbbképzés pénzügyi és intézményi feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.”
40. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
41. § (1) Az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 49. §-ának a Kknyt. 14/A. § d) pontját megállapító rendelkezése a „végzése, vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzése egy példányának” szövegrész helyett a „végzésének, vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésének az intézkedés foganatosításához szükséges, az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonata” szöveggel lép hatályba.
(2) A Módtv. 72. §-ának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. § (2) bekezdését módosító rendelkezése az „az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában” szövegrész helyett az „az (1) bekezdés a)-e), g)-m) és o) pontjában” szöveggel lép hatályba.
(3) A Módtv. 92. §-ának az E-ügyintézési tv. 42/B. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „a 32. § (2) bekezdése” szövegrész helyett az „a 31. § (2) bekezdése” szöveggel lép hatályba.
(4) Nem lép hatályba a Módtv. 74. §-a.
42. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a NAV jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a foglalkoztatott számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 239. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a NAV jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”
43. § A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény 4. §-ának az Nytv. 24/J. §-át megállapító rendelkezése a „bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, az értesítési cím adat és a nyilvántartásból kikerülés helye” szövegrész helyett a „bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a nyilvántartásból kikerülés helye” szöveggel lép hatályba.
44. § Nem lép hatályba az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIV. törvény
a) 21. § (4) bekezdése,
b) 38. § (3) bekezdése.
45. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 3. § (7), (9)-(11) bekezdése, a 4. § 1-3., 6., 8., 9. pontja, az 5. §, a 7. § (4) bekezdése, a 11. § (1), (3)-(7), (10)-(12) bekezdése, a 12. § a)-l) pontja, a 13. § (3) bekezdése, a 14. § a)-d), i)-j) és n) pontja, a 17. §, a 18. §, a 20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 28. § (1)-(3), (5), (8) és (10) bekezdése, a 31. §, a 35. §, a 41. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 44. § b) pontja, az 1. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § (1)-(5) és (15) bekezdése, és a 11. § (9) bekezdése 2021. szeptember 11-én lép hatályba.
(4) A 2. § (2) bekezdése, a 4. § 5. pontja, a 6. § (1) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, a 13. § (1), (2), (4) és (7) bekezdése, a 14. § e) és k)-m) pontja, a 15. §, a 24. §, a 25. §, a 26. § (1) és (3) bekezdése, a 27. §, a 28. § (4), (6), (7) és (9) bekezdése, a 29. §, a 30. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 32. §, a 34. §, a 36. §, a 37. § (2)-(5) bekezdése, a 38. §, a 39. § (2) és (3) bekezdése, a 40. §, a 41. § (3) bekezdése, a 42. §, a 43. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 13. § (6) bekezdése és a 44. § a) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 11. § (2) és (8) bekezdése és a 21. § (2) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 6. § (2) bekezdése 2023. június 25-én lép hatályba.
46. § (1) Ez a törvény
a) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek, valamint
b) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 28-i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanács rendelet, valamint
c) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 2. melléklet IX. pontjában foglalt táblázat 4. sorában az „1992. évi LXVI. törvény 27/A. § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat” szövegrész helyébe az „1992. évi LXVI. törvény 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat” szöveg,
b) 2. melléklet IX. pontjában foglalt táblázat 15. sorában a „személyi, lakcím és értesítési cím adatait” szövegrész helyébe a „személyi- és lakcímadatait” szöveg
lép.
2. Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet IX. pontjában foglalt táblázat 3. és 6. sora.
