1. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontjában az „adatszolgáltatás teljesítése érdekében;” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás teljesítése érdekében; továbbá a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerrel kapcsolatos hatáskörei gyakorlása érdekében;” szöveg lép.
2. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az 57/F. §-t követően a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:
„IV/B. FEJEZET
A NEMZETI ÉPÍTŐIPARI FELÜGYELETI ÉS ADATSZOLGÁLTATÓ RENDSZER
57/G. § E Fejezet alkalmazásában
a) foglalkoztatott: az e Fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés építési munkaterületén munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult, a vállalkozó kivitelezővel vagy a kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozással bármely munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
b) kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás: az e Fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés esetében a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló - így különösen őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási - tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.
57/H. § (1) A Kormány által rendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer működik.
(2) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer célja
a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása,
b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése,
c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése, a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon.
(3) Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (a továbbiakban: Üvegkapu) a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a (2) bekezdés szerinti célok érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, valamint azokat az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi.
(4) Az Üvegkapu valós időben tartja nyilván
a) az építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult foglalkoztatott, és
b) az a) pont alá nem tartozó személyek (a továbbiakban: vendég) - ide nem értve az építési munkaterületen feladatot ellátó hatósági, illetve igazgatási feladatot ellátó szervek képviselőit -
építési munkaterületre való be- és kilépésének adatait.
(5) A foglalkoztatott és a vendég számára az építési munkaterületre történő be- és kilépés kizárólag beléptető rendszer használata mellett történhet. A vendég az építési munkaterületre az adatainak rögzítését követően léphet be.
(6) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer, illetve annak részei üzemeltetőjét, valamint az Üvegkapu adatainak tárolását végző tárhelyszolgáltatót a Kormány rendeletben jelöli ki.
57/I. § (1) Az Üvegkapu használatát megelőzően - kormányrendeletben meghatározottak szerint - valamennyi foglalkoztató köteles a rendszerben regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint frissíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció, annak módosítása vagy törlése, valamint a regisztrációra kötelezett nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó egyéb szabályok megfelelő alkalmazásával, elektronikus úton történik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció - ha kormányrendelet további feltételeket nem állapít meg - tartalmazza
a) az érintett kivitelezői vagy kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás minőségét,
b) az elektronikus építési naplóból (a továbbiakban: e-építési napló) közvetlenül átvett adószámot,
c) azt, hogy az érintett mely más, az a) pontban meghatározott vállalkozással, személlyel áll az építési beruházás megvalósítása körében szerződéses jogviszonyban,
d) folyamatosan frissítve a foglalkoztatottak
da) nevét,
db) adóazonosító jelét, és
dc) azonosító eszközének egyedi azonosítóját.
(4) A (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja szerinti adatok szolgáltatásáért a foglalkoztató felelős.
57/J. § (1) Az építési munkaterületen történő tartózkodás naplózása
a) a foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott nevének és adóazonosító jelének, szakági tevékenységének, az építési munkaterületre való be- és kilépése időpontjának, a foglalkoztató adószámának,
b) a vendég esetében a név, a személyazonosításra alkalmas okmány azonosítója, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontja, továbbá a belépés célja
rögzítésével történik.
(2) Az üzemeltető a személyes adatok védelme érdekében
a) az Üvegkapuba kerülő be- és kilépési adatokat titkosítási eljárással titkosítja,
b) a személyes adatok megismerésére jogosult szerv számára a titkosítás feloldására szolgáló kulcsot biztosít.
(3) A foglalkoztatottra vonatkozó tartózkodási adatnak a természetes személyazonosító adat, illetve adóazonosító jel személyhez rendelésével történő megismerésére és kezelésére kizárólag
a) az állami adóhatóság - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szabályai szerint -, és
b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
jogosult, az 57/H. § (2) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben.
(4) A vendég tartózkodására vonatkozó adatokat a személyes adatok kivételével kizárólag az állami adóhatóság jogosult megismerni az építőipari foglalkoztatás jogszerűségének és az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségek ellenőrzése, valamint az építőipari adatok elemzése céljából.
(5) Az építésfelügyeleti hatóság az Üvegkapu adatainak megismerésére a (3) bekezdés szerinti személyes adatok megismerése nélkül jogosult.
(6) Az üzemeltető az 57/I. § szerinti regisztrációra kötelezett és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a kötelezett nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait.
(7) A tárhelyszolgáltató, az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, az építésgazdaságért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Üvegkapu statisztikai adatkörökbe tartozó - személyazonosításra alkalmatlan - adatait megismerheti, illetve azokat statisztikai célból felhasználhatja.
(8) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer
a) automatikus adattovábbítással az e-építési naplónak átadja - a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon - a foglalkoztatottak jelenléti adatait;
b) az e-építési naplóból automatikus adattovábbítással átveszi az adószámot,
c) kormányrendeletben foglalt más nyilvántartáshoz vagy adatbázishoz is kapcsolódhat, ha az nem jár személyes adat átadásával.
57/K. § (1) Az Üvegkapu és a beléptető rendszer használatával összefüggő kötelezettségek teljesítésének kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság - a hatáskörébe tartozó ágazati előírások betartásán túlmenően - különösen
a) a foglalkoztatottak és a vendégek építési munkaterületen tartózkodásának jogszerűségét, illetve
b) az Üvegkapu használatának szabályszerűségét
ellenőrzi.
(2) A foglalkoztatott építési munkaterületen tartózkodásának e fejezet szerinti jogszerűségéért, valamint a beléptető rendszer használatáért a foglalkoztató felelős, kivéve
a) ha a foglalkoztatott az Üvegkaput a fővállalkozó kivitelező tevékenysége vagy mulasztása miatt nem tudja szabályszerű módon használni,
b) az üzemzavart vagy más olyan rendkívüli eseményt, amely az Üvegkapu eszközeinek rendeltetésszerű használatát akadályozza.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogsértő tevékenységért a fővállalkozó kivitelező felelős.”
(2) Az Étv. a következő 61/C. §-sal egészül ki:
„61/C. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított rendelkezéseit azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárása 2021. december 31-ét követően indult meg.
(2) E törvénynek a Mód5. tv.-nyel megállapított rendelkezései megsértése miatt joghátrány 2022. július 1-jéig nem köthető ki és nem állapítható meg.”
(3) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„33. Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerrel összefüggésben a rendszerbe tartozó építőipari kivitelezési tevékenységek körét, az Üvegkapu működésére és használatára vonatkozó követelményeket, az Üvegkapu eszközeinek biztosítására irányuló, továbbá a csatlakozás további feltételeit meghatározó szolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat, az Üvegkapuban tárolt, személyes adatnak nem minősülő adatok, illetve az oda feltöltendő dokumentumok körét, az Üvegkapu más nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz való kapcsolódásának szabályait és - a személyes adatok kivételével - az automatikus adatátadással érintett adatok körét, az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségek betartásának ellenőrzésére vonatkozó részletes anyagi és eljárási szabályokat, valamint az Üvegkapu üzemeltetőjét és tárhelyszolgáltatóját”
(rendelettel állapítsa meg.)
3. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Az idegenrendészeti hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.”
4. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A menekültügyi hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.”
5. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Navtv.) 13. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A NAV adóigazgatási jogkörében)
„f) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása érdekében hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerhez és a részét képező rendszerekhez (a továbbiakban együtt: felügyeleti és adatszolgáltató rendszer), törvényben meghatározottak szerint jogosult a felügyeleti és adatszolgáltató rendszerben rögzített személyes adatok kezelésére, biztosítja az általa vezetett nyilvántartásokból meghatározott adatok felügyeleti és adatszolgáltató rendszerbe történő átadását,”
(2) A Navtv. 78. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A NAV feladatainak ellátása céljából - az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül - kezeli még továbbá:)
„e) a felügyeleti és adatszolgáltató rendszer törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott adatait.”
6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/J. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta- nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek - a (6) és (8) bekezdés kivételével - aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet teljesíteni.
(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézési ponton kívánja intézni.”
(2) A Khtv. 9/C. alcíme a következő 20/L-20/O. §-sal egészül ki:
„20/L. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
20/M. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta- nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak - képviseleti jogának igazolása mellett - aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél - az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül - bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 20/L. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával - az aláírásminta megújításának hiányában - az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
20/N. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerével és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket - az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az informatikai biztonság biztosítása érdekében - folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
20/O. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, valamint
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében - a 20/J-20/N. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében - az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(3) A Khtv. 21. §-a a következő a)-c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,”
(rendeletben határozza meg.)
(4) A Khtv. 20/J. § (8) bekezdésében a „ponton” szövegrész helyébe a „ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel” szöveg lép.
7. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:
„(28) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az elektronikus építési naplóban rögzítendő adószám érvényességét, amelynek eredményét az elektronikus építési napló részére automatikus adattovábbítással átadja.”
8. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az oktatási nyilvántartás működtetéséért felelős szerv a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából. Az adatszolgáltatás a középfokú nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek nevére, az oktatási intézmény nevére és címére, valamint a tanulmányok kezdetének, illetve a tanulmányok befejezésének várható időpontjára terjed ki.”
9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-5. §, a 6. § (4) bekezdése, valamint a 7. és 8. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
