Hatály: közlönyállapot (2021.VI.9.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2021. évi LXIX. törvény

egyes adótörvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés

1. a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,

2. b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az 1. pontban foglaltak teljesültek.”

2. § Az Szja tv. 44/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/F. § (1) Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.

(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a halála miatt a 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozattételi jogosultságának nem tudott eleget tenni, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg.”

3. § Az Szja tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.”

4. § Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait. Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága - illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen - 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.”

5. § Az Szja tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A jövedelmet a bevételből

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

(4) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse is az átalányadózást választotta, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.”

6. § Az Szja tv. XII. Fejezete a 67/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

67/C. § (1) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) A (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(8) A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti be.

(9) E § alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

7. § Az Szja tv. a következő 102. §-sal egészül ki:

„102. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 44/F. § az adózó örökösének kérelmére a hatálybalépését megelőzően keletkezett rendelkezési jogosultság esetében az elévülési időn belül is alkalmazható.

(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 48. § (3b) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévben kell alkalmazni.

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. §-t a magánszemély 2021. adóévre is alkalmazhatja. Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. § alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe.”

8. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

9. § Az Szja tv.

a) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyújtja” szövegrész helyébe a „nyújtja, azzal, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének minősül különösen az, ha az egyesület, a köztestület magánszemély tagja egy jogi személy bármely vagyoni hozzájárulására tekintettel válik jogosulttá az egyesület, a köztestület által nyújtott szolgáltatásra” szöveg,

b) 29/D. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3), illetve (3a) bekezdés” szöveg,

c) 49/A. § (7) bekezdésében a „bejelenti az állami” szövegrész helyébe a „bejelentette az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető állami” szöveg,

d) 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szöveg,

e) 50. § (4) bekezdésében az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

f) az 52. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szövegrész, az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

g) 67/A. § (4) bekezdésében a „számának feltüntetésével” szövegrész helyébe a „számának, külföldi illetőségének és az illetősége szerinti államnak a feltüntetésével” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) 49. § (4) bekezdés a) pontjában az „ , amelyet a személyi kedvezmény csökkent” szövegrész,

b) 49. § (2) és (5) bekezdése,

c) 50. § (7) bekezdésében a „Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.” szöveg,

d) 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások fejezet 6. pont 6.2. alpontja,

e) 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. pontjában az „illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó,” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

11. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó alanya a (2)-(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany.”

(2) A Tao. törvény 2. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)-(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)

a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

és az a)-c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.

(8) Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.”

12. § A Tao. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.”

13. § (1) A Tao. törvény 4. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. adózó: a 2. § (2)-(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;”

(2) A Tao. törvény 4. § 16/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: alapítóval vagy fenntartóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább három évre szóló megállapodás;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 23/f. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23/f. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;”

(4) A Tao. törvény 4. § 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„54. összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: olyan gazdálkodó szervezetekből álló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;”

14. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kivételével közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési alap,

zc) 300 százaléka közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő,

zd) 20 százaléka - alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka - közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány zc) alponton kívüli,

ze) 50 százaléka felsőoktatási intézmény a zc) alponton kívüli felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik

a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet,

b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap,

c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem, vagy fenntartója,

d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) az (1) bekezdés z) pont ze) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény

által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.”

15. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény 7. § (1) bekezdésének z) pont zc) és ze) alpontja szerinti támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,”

16. § A Tao. törvény 16/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 2. § (7) bekezdésében meghatározott belföldi illetőségű adózó az adóalapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre e törvény szerint társasági adókötelezettsége merül fel, továbbá azt az összeget, amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettsége merül fel, amelyet a külföldi adóbevallásával igazol.”

17. § A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a saját részvény, saját üzletrész közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő térítés nélküli átadásának társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha azt a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

18. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

„f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül.”

19. § A Tao. törvény 22/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (5) bekezdés szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.”

20. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (98) bekezdéssel egészül ki:

„(98) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdését, 18/C. § (23) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (99) bekezdéssel egészül ki:

„(99) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 4. § 54. pontját a 2020-ban kezdődő adóévére az adózó választása szerint alkalmazza.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (100) bekezdéssel egészül ki:

„(100) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatja fenn.”

21. § A Tao. törvény a következő 30/J. §-sal egészül ki:

„30/J. § A 3. számú melléklet B) rész 9. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

22. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

23. § A Tao. törvény

a) 2. § (2) bekezdés l) pontjában az „alapítvány” szövegrész helyébe az „alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” szöveg,

b) 4. § 23. pont g) alpont gb) alpontjában az „a 16/B. §” szövegrész helyébe az „a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. §” szöveg,

c) 4. § 28/b. pontjában az „alapítványt” szövegrész helyébe az „alapítványt, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt” szöveg,

d) 5. § (7a) bekezdésében a „vagyonkezelő alapítvány a bizalmi” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi” szöveg,

e) 10. § (2) bekezdésében a „bekezdésének r)” szövegrész helyébe a „bekezdés ny), r)” szöveg,

f) 22/C. § (10) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,

g) 28. § (6c) bekezdésében az „a 7., 8. és 16/B. §-ban” szövegrész helyébe az „a 7. §-ban, 8. §-ban és 16/B. § (1)-(6) bekezdésében” szöveg,

h) 5. számú melléklet 10. pontjában a „Magyar Távirati Iroda” szövegrész helyébe a „Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a Tao. törvény

a) 10. § (3) bekezdésében az „és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja” szövegrész,

b) 18/C. § (21) bekezdése,

c) 23. § (11) bekezdésében az „a 22. § (1) bekezdése és” szövegrész,

d) 24/A. § (1) bekezdésében a „ , továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget” szövegrész,

e) 26. § (12) bekezdése.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

25. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha

a) Magyarország Észak-atlanti Szerződés-beli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség, vagy

b) Magyarországnak a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének g) pont gc) alpontja szerinti adómentesség.”

26. § Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:

[Mentes az adó alól:

g) a termék importja]

gc) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának fegyveres ereje által, ha az a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, és e fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesz részt.”

27. § (1) Az Áfa tv. 99. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Abban az esetben, ha a beszerző külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy]

„c) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság - az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett - igazolja.”

(2) Az Áfa tv. 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás

a) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével, vagy

b) a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás)

történik.”

(3) Az Áfa tv. 99. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiléptetést a vámhatóság az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint igazolja, az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.

(4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy

a) a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és

b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője - az (5)-(8) bekezdések szerint - a külföldi utas részére visszatérítse.”

(4) Az Áfa tv. 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, vagy meghatalmazottja a termék értékesítőjének

a) átadja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, továbbá bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát, vagy

b) rendelkezésére bocsátja az elektronikus igazolást.”

28. § (1) Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

„c) az alábbiaknak megfelelően:

ca) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;

cb) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;”

(2) Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

„d) az alábbiaknak megfelelően:

da) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erőt, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;

db) a Közösség másik tagállamába irányul, a rendeltetési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállam fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.”

29. § Az Áfa tv. XI. Fejezete az „Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„A pénzforgalmi szolgáltatók általános kötelezettségei

183/B. § Ezen alcím alkalmazásában:

1. pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 22. pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár kivételével;

2. pénzforgalmi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 87. pont c)-f) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás;

3. fizetés: a Pft. 2. § 7. pontjában meghatározott fizetési művelet, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott készpénzátutalás;

4. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontjában meghatározott fizető fél;

5. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontjában meghatározott kedvezményezett;

6. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontjában meghatározott fizetési számla;

7. IBAN: az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 15. pontjában meghatározott IBAN;

8. BIC: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott BIC.

183/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartást vezet az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás vonatkozásában a kedvezményezettekről és a fizetésekről. A nyilvántartási kötelezettség a határon átnyúló fizetésekhez kapcsolódóan nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokra terjed ki. Határon átnyúló fizetésnek minősül, ha a fizető fél a Közösség egyik tagállamában, a kedvezményezett pedig a Közösség másik tagállamában, harmadik államban vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területen helyezkedik el.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus formában az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határon átnyúló fizetések számát tagállamonként, a 183/D. § (2) bekezdése szerinti azonosítók szerinti bontásban kell kiszámítani. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatónak tudomása van arról, hogy a kedvezményezett több azonosítóval rendelkezik, a számítást a kedvezményezettre vonatkoztatva kell elvégezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség arra a pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki, amely

a) belföldön székhellyel rendelkezik, vagy

b) az a) ponttól eltérő esetben, ha belföldön nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a kedvezményezett azon pénzforgalmi szolgáltatóit terheli, amelyek a Közösség területén helyezkednek el a pénzforgalmi szolgáltatót és elhelyezkedését egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód alapján. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem helyezkedik el a Közösség területén az említett kódok alapján, úgy az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóit terheli.

(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói a (2) bekezdés szerinti huszonöt, határon átnyúló fizetésre vonatkozó számítás során kötelesek figyelembe venni azokat az általuk nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat is, amelyek után nem ők, hanem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói kötelesek az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére.

(7) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartását köteles a fizetés időpontját magában foglaló naptári év végétől számított három naptári évig elektronikus formában megőrizni.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató által szolgáltatott adatokat az állami adó- és vámhatóság a belföldön teljesített ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettség ellenőrzéséhez használja fel.

183/D. § (1) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljesítési helyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a fizető fél a Közösség azon tagállamában helyezkedik el, amelyre

a) a fizető fél fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a fizető felet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában

b) a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.

(2) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett a Közösség azon tagállamában, harmadik területen vagy harmadik országban helyezkedik el, amelyre

a) a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a kedvezményezettet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában

b) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.

183/E. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató által vezetett 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód,

b) a kedvezményezett neve vagy a kedvezményezett vállalkozás neve, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,

c) a kedvezményezett bármely adószáma vagy egyéb nemzeti adóazonosítója, ha az rendelkezésre áll,

d) a kedvezményezett IBAN-száma vagy - ha az IBAN-szám nem áll rendelkezésre - bármely egyéb azonosító, amely egyértelműen azonosítja a kedvezményezettet, és megadja annak elhelyezkedését,

e) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód, amennyiben a kedvezményezett úgy fogad pénzösszeget, hogy nem rendelkezik fizetési számlával,

f) a kedvezményezett címe, ha az rendelkezésre áll, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,

g) a 183/C. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló fizetés adatai,

h) a g) pont szerinti határon átnyúló fizetésre vonatkozó visszafizetésekként azonosított fizetések adatai.

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) a fizetés vagy a visszafizetés dátuma és időpontja,

b) a fizetés vagy a visszafizetés összege és pénzneme,

c) a kedvezményezett által vagy a kedvezményezett nevében fogadott fizetés kezdeményezésének helye szerinti tagállam, adott esetben a visszafizetés rendeltetési helye szerinti tagállam, valamint a fizetés vagy a visszafizetés kezdeményezése vagy rendeltetése helyének meghatározásához felhasznált információ a 183/D. § szerint,

d) bármilyen hivatkozás, amely egyértelműen azonosítja a fizetést,

e) adott esetben információ arról, hogy a fizetést a kereskedő fizikai létesítményében kezdeményezték-e.”

30. § Az Áfa tv. 253/ZA. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/ZA. § (1) A címzettől beszedett adót, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallás tartalmazza a vámjogi szabad forgalomba bocsátott termékek adóalapját és ezen termékek után fizetendő adóból a beszedett adó, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét. A termék adóalapját és a beszedett adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termékre jutó adó beszedése megtörtént. Ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli, a termék adóalapját és az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor az adott terméket a címzett rendelkezésére bocsátotta. Ha a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, a termék adóalapját, valamint - ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli - az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor megállapították, hogy a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, de legkésőbb a megsemmisült, ellopott vagy elveszett termék szabadforgalomba bocsátása időpontját követő harmadik hónapról benyújtott bevallásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartás tartalmazza

a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,

b) a címzett nevét, elérhetőségét,

c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és

f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.

(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.”

31. § Az Áfa tv. 257/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/G. § (1) Az adóalany - a 178. § (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) A 10. számú melléklet és a 178. § (1a) bekezdés szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, a 184. § (2) bekezdésében és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.”

32. § (1) Az Áfa tv. 257/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áfa tv. 257/J. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, az adóalany az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Kivételesen méltányolhatónak e tekintetben az olyan eset minősül, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok az adóalany által folytatott gazdasági tevékenység sajátosságából fakadóan következik be az adómegállapításhoz való jog elévülését követően. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

(2) Az Áfa tv. 257/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áfa tv. 257/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, az adóalany az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Kivételesen méltányolhatónak e tekintetben az olyan eset minősül, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok az adóalany által folytatott gazdasági tevékenység sajátosságából fakadóan következik be az adómegállapításhoz való jog elévülését követően. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

33. § Az Áfa tv. „Különös adóvisszatérítés” alcíme a következő 257/L. §-sal egészül ki:

„257/L. § (1) A 257/K. §-tól eltérően, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jog elévült, az adóalany kérelmezheti a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó, a költségvetés felé megfizetett adó visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az adó alapjának csökkentésére a 77. § (7) bekezdés a), c), h) és i) pontjában, valamint (9) és (11) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, azzal, hogy az adóalany a 77. § (9) bekezdésében foglaltakról a kérelemben nyilatkozik,

b) a kérelem benyújtásakor a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjától kezdődően legfeljebb egy év telt el.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok időpontjától számított egy éven belül. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.

(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést.

(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, az adóalany köteles a megtérítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakra benyújtott bevallásában fizetendő adót növelő tételként szerepeltetni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó adó összegét.”

34. § (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gr) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gr) A Tanács (EU) 2020/1756 irányelve (2020. november 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról.”

(2) Az Áfa tv. 268. § a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„l) a Tanács (EU) 2019/2235 irányelve (2019. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról.”

(3) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gs) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gs) a Tanács (EU) 2020/284 irányelve (2020. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról.”

35. § Az Áfa tv. 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 12/B. §, 12/C. §, 253/E. § (4)-(5) bekezdését, 253/F-253/G. §-át, 253/J. § (5)-(7) bekezdését, 253/K-253/O. §-át, 253/S. §-át, 253/T. § (9)-(13) bekezdését, 253/U-253/Z. §-át és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 253/ZA. §-át 2021. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést.”

36. § (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 349. §-sal egészül ki:

„349. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.”

(2) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 350. §-sal egészül ki:

„350. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a kérelem benyújtását megalapozó ok a 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése hatálybalépésének napján vagy azt követően következett be.

(2) Az adóalany az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdés és 257/K. § (2a) bekezdés hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban.”

(3) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 351. §-sal egészül ki:

„351. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/L. §-a olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a 257/L. § szerinti, behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok

a) a 257/L. § hatálybalépésének napján vagy azt követően következett be, vagy

b) a 257/L. § hatálybalépését megelőzően következett be, de a hatálybalépés időpontjában a 257/L. § (1) bekezdésben hivatkozott jogvesztő határidő még nem telt el, feltéve, hogy ebben az esetben a kérelmet a hatálybalépéstől számított 180 napos jogvesztő határidőn belül benyújtja az adóalany.

(2) Az adóalany az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/L. § hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban.”

(4) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 352. §-sal egészül ki:

„352. § A 8/A. számú melléklet 6. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

(5) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 353. §-sal egészül ki:

„353. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 6. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap.”

37. § Az Áfa tv.

1. 85. § (1) bekezdés i) pontjában a „felnőttképző vagy” szövegrész helyébe a „felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy”,

2. 99. § (2) bekezdésében az „Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett” szövegrész helyébe az „Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett”,

3. 99. § (8) bekezdésében az „A termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is” szövegrész helyébe az „Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén a termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is”,

4. 178. § (1a) bekezdésében az „A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.” szövegrész helyébe az „A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére.”

szöveg lép.

38. § Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

39. § Hatályát veszti az Áfa tv.

a) 77. § (7) bekezdés d)-g) pontja,

b) 8/A. számú melléklet 6. pontja.

4. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása

40. § Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah)-ai) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg

dohánytermékek körében:)

ah) a füst nélküli dohányterméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot,

ai) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot;”

5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

41. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 952/2013/EU rendelet) 5. cikk 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státuszával rendelkező jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek szállítására és adóztatására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

42. § (1) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék előállítására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás;”

(2) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,

a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;”

(3) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. AHK-szám: az e-TKO és az e-EKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;”

(4) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 8-9. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba feladni jogosult személy;

9. bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy;”

(5) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 13-16. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. e-EKO: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;

14. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val vagy e-EKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;

15. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;

16. eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély, másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;”

(6) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. eseti igazolt feladó: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult személy;”

(7) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„17. e-TKO: adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;”

(8) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe, Észak-Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia), azzal az eltéréssel, hogy

a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak

aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint

ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,

b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a San Marino Köztársaság az Olasz Köztársaság területéhez, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;”

(9) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. importálás: a jövedéki termékek vámjogi szabadforgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban;”

(10) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában szabadforgalomba bocsátás:)

„d) jövedéki termék importálása, kivéve, ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, és a jövedéki termék szabálytalan behozatala, kivéve, ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdés e), f), g), vagy k) pontja alapján kiegyenlítésre került;”

(11) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 43a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„43a. szabálytalan behozatal: olyan jövedéki terméknek az Európai Unió területére való behozatala, amelyeket nem bocsátottak a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban szabad forgalomba, és amelyekre vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 79. cikk (1) bekezdésével összhangban vámtartozás keletkezett, illetve keletkezett volna, ha az áruk vámkötelesek lennének;”

(12) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„46. uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer;”

(13) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„17. kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár, továbbá sörgyártó üzemek együttműködése esetén az az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító sörgyártó üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik sörgyártó üzemével összesített éves termelése nem haladja meg a 200 ezer hektoliter sört;”

43. § A Jöt. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adókötelezettség keletkezik, ha)

„b) a jövedéki terméket importálják vagy szabálytalanul behozzák,”

44. § A Jöt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)

„a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,”

45. § (1) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„n) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya részére átadott jövedéki termékre.”

(2) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„o) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére átadott jövedéki termékre.”

(3) A Jöt. 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság

a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,

b) legfeljebb az uniós jogszabályban vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.

(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.”

46. § (1) A Jöt. 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)

„d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (14) bekezdése szerinti befejezését követően,”

(2) A Jöt. 12. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)

„f) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó és a csomagküldő kereskedő, ha a szállítás során a nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,”

47. § A Jöt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő, az eseti igazolt feladó és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.”

48. § A Jöt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását, az e-TKO és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest.”

49. § (1) A Jöt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is.”

(2) A Jöt. 18. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot

a) adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a címzett,

b) szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a feladó,

a fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa.”

(3) A Jöt. 18. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a jövedéki biztosíték

a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően, vagy

b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, a mentesüléskor, vagy

c) a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adó másik tagállamban történt igazoltan megfizetésekor

szabadul fel vagy használható fel ismételten.”

(4) A Jöt. 18. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért az vállalhat készfizető kezességet, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát.”

50. § (1) A Jöt. 21. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti adóelőleg összegével csökkentve - a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie]

„b) azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési eljárás keretében - az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével - szállítanak,

c) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, de még át nem vett jövedéki termékek adótartalmának összegét és

d) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.”

(2) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege)

„a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott és általa átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,”

(csökken.)

(3) A Jöt. 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint másik tagállamba történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.”

51. § (1) A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat is, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező, és a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.”

(2) A Jöt. 24. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóraktár engedélyese)

„b) a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

(3) A Jöt. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően a jövedéki terméket haladéktalanul felveszi az elektronikus nyilvántartásába, az adófelfüggesztés alatt álló készletébe.”

52. § A Jöt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.”

53. § A Jöt. 26. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eseti bejegyzett kereskedői engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult)

„c) aki az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett jövedéki termékek adótartalmával megegyező összegű jövedéki biztosítékot nyújt.”

54. § A Jöt. a következő 20/A. alcímmel egészül ki:

„20/A. Eseti igazolt feladó

27/A. § Eseti igazolt feladói engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult

a) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és

b) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.”

55. § A Jöt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja az (1)-(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összegét, a jövedéki biztosítékot a szállítás megkezdése előtt ki kell egészíteni a jövedéki termék adótartamára nyújtandó biztosítéki összeg erejéig.”

56. § A Jöt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként - folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, amelynek nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra.”

57. § A Jöt. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. Csomagküldő kereskedelem

35. § (1) Belföldről másik tagállamba irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a csomagküldő kereskedő számára.

(2) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele vagy belföldi székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a csomagküldő kereskedő vagy az adóügyi képviselő a 14. § (1) bekezdés c), d), és g) pontja szerinti feltételeket teljesíti.”

58. § A Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat - ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják - az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről

másik tagállambeli)

dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja”

(számára.)

59. § (1) A Jöt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható.

(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő adhat fel.

(1b) Másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át belföldön.

(1c) A kereskedelmi célú szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki termék belföldön elhagyja az adóraktár területét, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyét, az eseti igazolt feladó, illetve a bejegyzett feladó feladási helyét vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy telephelyét.

(1d) A kereskedelmi célú szállítás akkor fejeződik be, amikor a jövedéki terméket belföldön az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy átveszi.”

(2) A Jöt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kereskedelmi célúnak minősül az (1) bekezdés szerinti szállítás, ha a jövedéki terméket a másik tagállamban nem magánszemély veszi át vagy magánszemély a címzett, de a szállítás nem a (3) bekezdés vagy a 63. § rendelkezéseinek megfelelően történt.”

(3) A Jöt. 62. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kereskedelmi célú a szállítás, ha az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználására, saját maga szállítja másik tagállamba. Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja:”

(4) A Jöt. 62. § (4) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]

„l) füst nélküli dohánytermék esetében 500 gramm,

m) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében 500 gramm.”

(5) A Jöt. 62. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (7)-(14) bekezdést nem kell alkalmazni.

(7) A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)-(3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját, (6) bekezdését és (7) bekezdés b) pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható.”

(6) A Jöt. 62. §-a a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.

(10) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. §-t kell alkalmazni.

(11) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(12) A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.

(13) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.

(14) A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését - figyelemmel a (13) bekezdésre is - az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.”

60. § A Jöt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén az adókötelezettséget és az adófizetési kötelezettséget a csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő 35. § szerinti adóügyi képviselője teljesíti.

(2) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője minden belföldre küldött szállítmányt a belföldre történő feladás napján bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak a címzett nevére kiállított számlával igazolható.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetéséről - kérésre - igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.

(5) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul

a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,

b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, vagy

c) ha a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót másik tagállamban igazoltan megfizették.”

61. § A Jöt. 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedőnek a tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor nem kell adóbevallást benyújtania.”

62. § A Jöt. 150. §-a a következő (33)-(35) bekezdéssel egészül ki:

„(33) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 17. pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.

(34) Az állami adó- és vámhatóság a 2023. február 13-át megelőzően kiadott adóraktári engedélyt, jövedéki engedélyt, bejegyzett kereskedői engedélyt és bejegyzett feladói engedélyt 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott, illetve másik tagállamból átvett jövedéki termékek szállításának lehetőségével, továbbá a 2023. február 13-át megelőzően nyilvántartásba vett kisüzemi bortermelő nyilvántartásba vételében szereplő adatokat 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott jövedéki termékek szállításának lehetőségével.

(35) 2023. február 13-át megelőzően másik tagállamból adózottan feladott jövedéki termék átvételére a feladáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni a jövedéki termék átvételéig, de legkésőbb 2023. december 31-ig.”

63. § (1) A Jöt. 152. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv,”

(2) A Jöt. 152. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv,”

(3) A Jöt. 152. §-a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU) 2019/2235 tanácsi irányelv.”

64. § A Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 38. pontjában a „da)-dc)” szövegrész helyébe a „da)-dd)” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában az „a vámjogszabályok megsértésével” szövegrész helyébe a „szabálytalan behozatal során” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 62. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint 144. § (3) bekezdésében az „EKO” szövegrész helyébe az „e-EKO” szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés o) pont oe) alpontjában a „szabálytalan importálásban” szövegrész helyébe a „szabálytalan behozatalban” szöveg,

e) 13. § (6) bekezdésében a „kantinját,” szövegrész helyébe a „kantinját, a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját,” szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „állítható elő” szövegrész helyébe az „állítható elő, birtokolható” szöveg,

g) 24. § (2) bekezdésében b) pontjában az „a szabadforgalomba” szövegrész helyébe az „a belföldön szállítólevéllel szabadforgalomba” szöveg,

h) 42. §-ában az „adófelfüggesztési eljárás keretében szállító” szövegrész helyébe a „feladó” szöveg,

i) 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 40. cikke” szövegrész helyébe a „jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 48. cikke” szöveg,

j) 67. § (7) bekezdésében a „jövedéki termék értékesítéséről” szövegrész helyébe a „jövedéki termék belföldi értékesítéséről” szöveg,

k) 112. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja, valamint a 9. § (1) bekezdés n) pontja” szöveg,

l) 112. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „n) pontja” szövegrész helyébe az „n) és o) pontja” szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 52. pontja,

b) 25. alcíme,

c) 90. § (1) bekezdés „az EKO,” szövegrésze,

d) 112. § (1) bekezdés d) pontja,

e) 152. § i) pontja.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK

6. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

66. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

közszolgálati kötelezettség:)

„m) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony”

(keretében végzett kötelezettség;)

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK

7. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

67. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó kockázatitőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató a 2021-ben kezdődő adóévére vonatkozó pénzügyi szervezetek adókötelezettségét e törvénynek a 2021. december 31-én hatályos rendelkezései figyelembevételével határozza meg.”

68. § A Különadó törvény 7. § 13. pontjában az „a kockázati tőkealap-kezelőt” szövegrész helyébe az „a Kbftv. szerinti kockázatitőkealap-kezelőt” szöveg lép.

69. § Hatályát veszti a Különadó törvény

a) 4/A. § (4) bekezdés 2. pont b) és c) alpontja,

b) 4/A. § (6) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja,

c) 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,

d) 7. § 7. pontjában a „ , tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő” szövegrész,

e) 7. § 10-12. pontja és 19. pontja.

8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

70. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelő tételek:)

„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést az erre kötelezett elosztónál, valamint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszköz összegét, továbbá ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú melléklet B) rész 25. pontja szerint elismert összeget,”

(2) A Távhő törvény 6. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

„m) a korábbi adóévek negatív adóalapjából - a (18) és (19) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg.”

(3) A Távhő törvény 6. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az (1) bekezdés szerinti pozitív adóalapot, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A korábbi adóévek negatív adóalapja legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(19) A (3) bekezdés m) pontja és a (18) bekezdés alkalmazása során az adózó a Tao. tv. 17. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.”

71. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés m) pontja, (18) és (19) bekezdése első alkalommal a 2020. adóév negatív adóalapjára alkalmazható.

(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 25. pontjával összefüggésben első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.”

72. § A Távhő törvény 6. § (3) bekezdés j) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)” szövegrész helyébe az „a Tao. tv.” szöveg lép.

73. § Hatályát veszti a Távhő törvény 6. § (1) bekezdésében a „ , pozitív” szövegrész.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

74. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

„f) az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány,”

75. § Az Itv. 26. § (2g)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) Ha a vagyonszerző az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, az állami adóhatóság az erről való tudomásszerzést követően - az (1a) bekezdés f) pontjában foglaltak alkalmazását mellőzve - a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapulvételével kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(2h) Nem kell a (2g) bekezdést alkalmazni, ha az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegének visszafizetése kizárólag a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel meghiúsult gyermekvállalás miatt vált szükségessé.”

76. § Az Itv. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 99/X. §-sal egészül ki:

„99/X. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 26. § (2g)-(2h) bekezdést és módosított 86. § (4) bekezdést azokban az illetékügyben kell alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség e rendelkezések hatálybalépését követően keletkezik.”

77. § (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy]

of) az eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének számítása során az oa) alpont szerinti mérlegben kimutatott eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, az oa) alpont szerinti mérlegben nem szereplő eszközöknek (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok)nak a megszerzett társaság könyveiben az illetékkötelezettség keletkezésekor szereplő könyv szerinti értékével és csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok) könyv szerinti értékével, feltéve, hogy e korrekciók együttes hatása az e pont szerinti minősítést befolyásolja;”

(2) Az Itv. 102. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„u) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket;”

78. § Az Itv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

79. § Az Itv.

1. 32. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság által vagy a közigazgatási perben”,

2. 78. § (1) bekezdésében a „26. § (1a) bekezdés a)-d) pontjai” szövegrész helyébe a „26. § (1a) bekezdés a)-d) és f) pontjai”

szöveg lép.

80. § Hatályát veszti az Itv.

1. 26. § (1a) bekezdés f) pontjában az „(a továbbiakban: Korm. rendelet1.)” és az „(a továbbiakban: Korm. rendelet2.)”,

2. 86. § (4) bekezdésében a „- saját elhatározásából -”

szövegrész.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

81. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

a kifizetőnek]

ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés”

(alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;)

(2) A Szocho tv. 5. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]

„j) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével.”

82. § A Szocho tv. 17. alcíme címe helyébe a következő alcím cím lép:

„17. A 10-16. § szerinti adókedvezmények közös szabályai”

83. § A Szocho tv. II. Fejezete a 17. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„17/A. A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget - a 10-17. § szerinti adókedvezményt követő sorrendben - csökkenti

a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott

aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve

ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult - a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,

b) - ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett - az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,

c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.

(3) Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A 10-17. § figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségre törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.”

84. § (1) A Szocho tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 7. § (1) és (2) bekezdése szerinti adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján - figyelemmel a 7. § (5) és (6) bekezdése rendelkezésére - negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétele a 7. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.”

(2) A Szocho tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Mentesül az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján adó fizetésére nem kötelezett.”

85. § A Szocho tv. a következő 36/C. §-sal egészül ki:

„36/C. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.”

86. § A Szocho tv. a következő 36/D. §-sal egészül ki:

„36/D. § (1) A 17/A. § (1) bekezdés a) pontját

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: régi Szkt.) az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében akként kell alkalmazni, hogy

aa) szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést, szakma alatt a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni,

ab) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell figyelembe venni,

b) a régi Szkt.-nak az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza, akként kell alkalmazni, hogy a 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mérték 70 százalékát lehet az adóév olyan munkanapjai közül figyelembe venni, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, és az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.

(2) A 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a tárgyhónapra és tárgyhónapot megelőző időszakokra jogszerűen igénybe vett adókedvezménynek minősül az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az Szkt. 2022. június 30-án hatályos 107. § (2) bekezdése alapján jogszerűen igénybe vett kedvezmény is.”

87. § A Szocho tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki:

„36/E. § A 2022. augusztus 1-jét követően szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”

88. § A Szocho tv.

a) 2. § (1) bekezdésében a „15,5 százaléka” szövegrészek helyébe a „15 százaléka” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a „gyermekgondozási díj” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, a juttatás időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében az „az átalányban megállapított jövedelem” szövegrész helyébe „az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem” szöveg,

d) 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az adóévben el nem érő” szövegrész helyébe az „az adóévben meg nem haladó” szöveg,

e) 7. § (1) bekezdésében az „a Tbj. 41. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Tbj. 41. §-a” szöveg,

f) 13. § (4) bekezdésében az „adóalap” szövegrész helyébe az „adóalap [ide nem értve az 1. § (4)-(5) bekezdés szerinti jövedelmeket]” szöveg,

g) 34. § 11. pontjában az „ennek hiányában az év első” szövegrész helyébe az „ennek hiányában a tárgyhónap első” szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti a Szocho tv. 6. § (6) és (7) bekezdése.

11. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

90. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.”

91. § A Tbj. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)

után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”

92. § A Tbj. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha

a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”

93. § A Tbj. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.”

94. § Hatályát veszti a Tbj. 14. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

12. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

95. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„43. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, és a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szerepel vagy ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette,”

96. § Az Art. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]

(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, valamint a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszakot kell érteni.”

97. § Az Art. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § [Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése]

Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette-e. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát sem jelentette be, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el.”

98. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:

[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„22a. a természetes személynek kifizetett (juttatott) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozamát,

22b. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjában nevesített külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevétel esetén az arra vonatkozó adatot, hogy e személy a Tbj. szerint külföldinek minősül-e,”

99. § Az Art. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § [Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről]

(1) A területi ügyvédi kamara, a Magyar Állatorvosi Kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő és az állatorvos természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara, a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdőnapját, illetve szünetelés megszűnésének napját követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(3) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, a végrehajtó természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.”

100. § Az Art. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § [Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény adatszolgáltatása]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozó hatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést vagy adatkérést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési vállalkozás, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére, a megkeresést vagy az adatkérést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ezen elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.”

101. § Az Art. a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § [Az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során lemásolt adatok kezelése]

Ha az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során tudomására jut a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, azt haladéktalanul törli vagy - ha annak haladéktalan törlése nem lehetséges vagy az az ellenőrzési eljárás eredményes lefolytatására tekintettel aránytalan erőfeszítéssel járna - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint az ilyen adat kezelését korlátozza. Az e § szerint korlátozott adatot csak az érintett ismerheti meg, azon - az adat tárolásán túl - további adatkezelési művelet nem végezhető. Az e § szerint korlátozott adatot legkésőbb a törlés akadályául szolgáló körülmény elhárulását követően haladéktalanul törölni kell.”

102. § Az Art. 124. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentés adatait, valamint az az alapján képzett EKAER számot a bejelentés időpontjától számított tíz évig kezelheti.”

103. § Az Art. 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt teljes adóévre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóévének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja.”

104. § Az Art. 192. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) kapcsolatos eljárásban, és a jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

105. § Az Art. 206. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.”

106. § Az Art. 207. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.”

107. § Az Art. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„209. § [A késedelmi pótlék mértéke]

(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.

(2) A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani.”

108. § Az Art. 212. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az önellenőrzési pótlék napi mértékének meghatározása során a 209. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”

109. § (1) Az Art. 246. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

„h) az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az adózó az adóhatóság (2) bekezdés szerinti felhívása ellenére bejelentését nem vonta vissza, és nem gondoskodott másik megfelelő székhely vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem.”

(2) Az Art. 246. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a), b) és h) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.”

110. § Az Art. a következő 274/L. §-sal egészül ki:

„274/L. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényhez]

(1) Az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv7.) hatálybalépésétől számított három hónapon belül ellenőrzi az adózó által a Módtv7. hatálybalépését megelőzően bejelentett székhelyszolgáltató tekintetében a Módtv7. által megállapított 7. § 43. pontjában meghatározott feltételek teljesülését. Ha a bejelentett székhelyszolgáltató nem felel meg a 7. § 43. pontja szerinti feltételeknek, az állami adó- és vámhatóság a Módtv7.-tel megállapított 246. § (1) bekezdés h) pontja és 246. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2) A Módtv7.-tel megállapított 124. § (1a) bekezdését a Módtv7. hatálybalépését megelőzően tett bejelentések adatai és az e bejelentések alapján képzett EKAER számok tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az adatkezelési határidő kezdő időpontjának a bejelentés időpontja minősül.”

111. § Az Art. 274/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.”

112. § Az Art. 274/L. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Módtv7-tel megállapított 3. melléklet I. 4. pontját a hatálybalépést megelőzően az állami adó- és vámhatóság által megállapított, de a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségek megfizetésére, valamint a 2022. január 1-jét követően indult eljárásokban és az ugyanezen időpontot követően megkezdett megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

113. § Az Art.

a) 24. § (1) bekezdésében a „megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály” szövegrész helyébe a „megvizsgálja, hogy a változásbejegyzés napján a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), vagy c) pontjában meghatározott valamely akadály, vagy a változás-bejegyzés napját megelőző öt éven belül a 19. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározott valamely akadály” szöveg,

b) 131. § (4) bekezdésében az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában” szövegrész helyébe az „a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában” szöveg,

c) 174. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 178. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, a 178. § (3) bekezdésében, valamint 183. § (1) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

d) 174. § (4) bekezdésében, valamint 178. § (2) bekezdés c) pontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

e) 176. § (1) bekezdésében és 178. § (2) bekezdés e) pontjában az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter megkeresésére az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

f) 177. § (2) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság értesíti” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter értesíti” szöveg,

g) 240. §-ban az „elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése” szövegrész helyébe az „elmulasztása, nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal történő teljesítése” szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti az Art. 131. § (19) bekezdésében az „és az egészségbiztosítási szervet”, valamint az „és az egészségbiztosítási szervnek” szövegrész.

115. § Az Art. 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

13. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

116. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § [Az ellenőrzési és végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentésre vonatkozó különleges szabályok]

Az adóhatóság - az Art. 123/A. §-ban foglalt kötelezettsége mellett - az érintett kérelmére, az ellenőrzési vagy végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentést az érintett közreműködésével megvizsgálja, hogy a lemásolt adatok között van-e az érintettnek olyan személyes adata, amely a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges.”

117. § Az Air. 43. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem lehet betekinteni)

„h) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szignalizáció keretében az adóhatóság részére megküldött megkeresés irataiba.”

14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

118. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 15. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A felfüggesztés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

119. § Az Avt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság a végrehajtható okirat, vagy az ideiglenes biztosítási intézkedést és a biztosítási intézkedést elrendelő döntés kézbesítése előtt intézkedhet.”

120. § Az Avt. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„23. Tartozás külföldön történő érvényesítése során követendő eljárás

37. § (1) Az adóhatóság a tartozás külföldön történő érvényesítése érdekében - az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az e §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, az adós vagyonára a végrehajtást megindítja.

(3) Az adós külföldi vagyonából történő megtérülés érdekében az adóhatóság megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét, a követelés külföldi érvényesítése iránt. A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg.

(5) Az adóhatóság, a követelés összegének változásáról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti.”

121. § Az Avt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.

(2) Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.”

122. § Az Avt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet.”

123. § Az Avt. a 124. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a meghatározott cselekmény kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről.

(5) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt, vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)-(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről.”

VIII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

15. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

124. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. július 28-i (EU) 2015/2446. felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 143a. cikke szerinti, a kis értékű szállítmányok szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is.”

125. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kizárás tárgyában a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a vámhatóság 30 napon belül végzésben dönt, és arról az ügyfelet is tájékoztatja.”

(2) A Vtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a kizárási ok a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben merül fel, akkor az ügyben a felettes szerv vezetője által 30 napon belül kijelölt másik azonos hatáskörű szerv jár el. A kijelölésről a felettes szerv végzésben tájékoztatja az ügyfelet.”

126. § A Vtv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazolási kérelemről a vámhatóságnak az a szerve dönt 30 napon belül végzéssel, amelynek eljárása során a mulasztás történt.”

127. § A Vtv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kézbesítési kifogást a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó vámszerv bírálja el végzéssel 30 napon belül.”

128. § (1) A Vtv. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Gyorsított eljárás esetén a határozat eredeti példányát és a kiszabott bírság megfizetéséről szóló igazolást az érintett részére igazoltan át kell adni. Az átadott igazolás az alábbiakat tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv megnevezése, címe, adószáma,

b) a vámigazgatási bírság kiszabásáról rendelkező határozat száma,

c) az érintett neve, EORI száma, adóazonosító száma, annak hiányában a személyazonosító okmány száma,

d) a kiszabott és átvett vámigazgatási bírság összege.”

(2) A Vtv. 89. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kiszabott bírságnak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalással történő megfizetéséről a (4) bekezdésben meghatározott igazolást az eljáró vámszerv kizárólag az érintett kérésére állítja ki.”

129. § A Vtv. 95. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye)

„j) a kézbesítési kifogást elutasító”

(elsőfokú végzés ellen.)

130. § A Vtv.

a) 25. § (2) bekezdésében az „(EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA)” szövegrész helyébe az „FJA” szöveg,

b) 89. § (1) bekezdésében az „az 50 000 forintot” szövegrész helyébe az „a 100 000 forintot” szöveg,

c) 99. § (1) és (2) bekezdésében az „a fellebbezést elutasítja.” szövegrész helyébe az „a fellebbezést végzésével elutasítja.” szöveg,

d) 104. § (1) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg

lép.

IX. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

131. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, azonos besorolási kategória esetén központi szervnél betöltött munkakörhöz képest a területi szervnél betöltött munkakör, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;”

(2) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, továbbá azonos szervezeti szinten helyezkedik el;”

(3) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, azonos besorolási kategória esetén a területi szervnél betöltött munkakörhöz képest a központi szervnél betöltött munkakör, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is;”

132. § A NAV Szjtv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a pénzügyőr a (4) bekezdés alapján felajánlott pénzügyőri munkakört elfogadja, intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzéséről. A pénzügyőr az elfogadott munkakörbe abban az esetben helyezhető, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a 34. § (5) bekezdése szerinti körülményt a munkáltatói jogkör gyakorlója nem állapított meg. A kifogástalan életvitel ellenőrzése idejére a pénzügyőrt a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés alól mentesíti. A mentesítés időtartamára a pénzügyőr a távolléti díjának 50%-ára jogosult.”

133. § A NAV Szjtv. 47. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (2) bekezdés c)-f) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, távolléti díjnak, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”

134. § A NAV Szjtv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A harminc napot meghaladó átrendelés esetén az átrendelés idejére a foglalkoztatott az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatoknak megfelelő alapilletményre és munkaköri pótlékra jogosult. Ha az így megállapított alapilletmény kevesebb, mint az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletmény, akkor a foglalkoztatott az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletményére jogosult.”

135. § A NAV Szjtv. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a foglalkoztatott részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. Ha a munkaidő eléri a tizenkét órát, legfeljebb két részletben negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a munkaidő eléri a huszonnégy órát, legfeljebb két részletben a munkaidő részeként hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”

136. § A NAV Szjtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, távolléti díj, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor.”

137. § A NAV Szjtv. 158. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A NAV a foglalkoztatott szolgálati jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.”

138. § A NAV Szjtv. 167. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(8) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kit. szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.”

139. § A NAV Szjtv. 215. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A (3) bekezdés b)-c), e)-g) és j) pontjában meghatározott esetben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, ide nem értve

a) ha a 195. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi határozat azonnal végrehajthatóvá válik, és a 195. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetet,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,

ba) ha az érintett munkavégzési helye megszűnése miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazására,

bb) ha a kinevezés egyoldalú módosítása a 47. § (2) bekezdés e) pontján, a 47. § (4) bekezdésén vagy a 142. § (1) bekezdésén alapul, illetve

bc) ha a kinevezési okirat szerinti szervezeti egységet érintő átszervezés miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására.

(6) Ha a teljesítményértékelésen alapuló munkáltatói intézkedés elleni perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy a teljesítményértékelésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - harminc napon belül helyre kell állítani.”

140. § A NAV Szjtv. 239. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkavállaló

a) munkaviszonyára a 11. §-t, a 12. §-t, a 18. § (6)-(8) bekezdését, a 19. §-t, a 163.-164. §-t, a 168. §-t és a 216. §-t,

b) szabadságára a 110. § (1) és (4)-(5) bekezdését,

c) munkabérére és egyéb járandóságára a 154.-160. §-t

alkalmazni kell.”

141. § A NAV Szjtv. 251. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A korrekciós díj része a 3. § (6) bekezdésében meghatározott illetménynek, valamint a 161. § (2) bekezdése szerinti távolléti díjnak.”

142. § A NAV Szjtv.

a) 94. § (2) bekezdésében az „átlagos” szövegrész helyébe a „megfelelő” szöveg,

b) 133. § (4) bekezdés c) pontjában, a 133. § (7) bekezdésében, 136. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább jó” szövegrész helyébe a „legalább megfelelő” szöveg,

c) 165. § (5) bekezdésében az „átlagos vagy azt el nem érő” szövegrész helyébe az „átlag alatti” szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti a NAV Szjtv. 57. § (2) bekezdés c) pontjában a „teljesítményértékelésére,” szövegrész.

X. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

17. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

144. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (8) bekezdés előírását. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”

145. § Az Szt. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni - a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti - jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

146. § Az Szt. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (7) bekezdés előírását. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”

147. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„o) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt előírásoknak.”

148. § Az Szt. 158. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálói jelentés kibocsátóját, ha az a független könyvvizsgálói jelentés kibocsátására nem volt jogosult, illetve ha a független könyvvizsgálói jelentést nem jogszerűen bocsátotta ki.”

149. § Az Szt. 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

150. § Az Szt. 177. §-a a következő (83) és (84) bekezdéssel egészül ki:

„(83) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját először a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(84) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

151. § Az Szt.

1. 25. § (7) bekezdés c) pontjában a „javak” szövegrész helyébe a „javak (különösen: know-how)” szöveg,

2. 47. § (2) bekezdés e) pontjában az „a 61. §” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdésében, valamint a 61. §” szöveg,

3. 47. § (9) bekezdésében az „az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig” szövegrész helyébe az „a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig)” szöveg,

4. 50. § (6) bekezdésében a „számlában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,

5. 73. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint (3) bekezdésében a „számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,

6. 73. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „ , illetve stornó számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg

lép.

152. § Hatályát veszti az Szt.

1. 25. § (7) bekezdés a) pontjában a „know-how,” szövegrész,

2. 47. § (3) bekezdésében az „ellenérték arányában” szövegrész,

3. 151. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés)” szövegrész.

18. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

153. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamarai hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek.”

154. § A Kkt. „A kamarai tag jogai” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.

(2) A kamara az elektronikus okiratban történő kiállításra és elektronikus aláírásra vonatkozó részletes előírásokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg.”

155. § A Kkt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:)

„b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) végzettséggel rendelkezik és szakképesítését, végzettségét oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja,”

156. § A Kkt. 109. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kamara az alapszabályában lehetővé teheti, hogy az e törvény szerinti választások lebonyolítása elektronikus úton, elektronikus választási rendszer használatával történjen, amelynek részletes szabályait a választási szabályzatban kell megállapítani.”

157. § A Kkt. 114. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamara alapszabálya lehetővé teheti, hogy a küldöttgyűlésen a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az alapszabályban kell megállapítani.”

158. § A Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontjában a „céggel” szövegrész helyébe a „céggel vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménnyel” szöveg lép.

XI. FEJEZET

NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

19. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

159. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve e törvény kötelezettséget állapít meg.”

160. § Az Aktv. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II-VII. Fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.”

161. § Az Aktv. 4. § (6) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)

„1a. aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím;”

162. § Az Aktv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy

b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki,

és alapos indokkal valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a megkereső tagállamában végrehajtandó biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a megkeresés tárgyát képező követelésre vonatkozó okiratot. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. §-ában foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során alkalmazni kell.

(5) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) biztosítási intézkedést foganatosíthat akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére a 29. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.”

163. § Az Aktv. 41/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).”

164. § Az Aktv. 41/K. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha)

„b) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő még nem telt le vagy

c) az a) pont szerinti jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.”

165. § Az Aktv. 41/P. § (2) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen)

„b) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által megoldandó jogi és ténybeli kérdések tekintetében közösen megállapított követendő szempontokra,”

166. § Az Aktv. 41/R. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanácsadó bizottság az (1)-(2) bekezdésben hozott döntéséről értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.”

167. § Az Aktv. 42/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).”

168. § Az Aktv. 43/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi.”

169. § Az Aktv. a következő 45/N. §-sal egészül ki:

„45/N. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő, a III/A. Fejezetben szabályozott európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásokat, a IV. Fejezetben szabályozott Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokat, valamint a IV/A. Fejezetben szabályozott adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.”

170. § Az Aktv.

1. 4. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az „V/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „V/B. Fejezet és az 1. melléklet” szöveg,

2. 33. § (2) bekezdésében, az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasíthatja” szöveg,

3. 42. § (1) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg

lép.

171. § Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

XII. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

172. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. § (7) bekezdésében és 5/A. § (6) bekezdésében a „4/A. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „4/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.

173. § Az Szftv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését és 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2021. rendelkező évi nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.”

21. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

174. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki.

„(2a) A foglalkoztató a (2) bekezdés b) pontja alapján a társadalombiztosítási azonosító jel közlésére akkor köteles, ha azzal a háztartási alkalmazott rendelkezik, vagy jogszabály alapján rendelkeznie kellene.”

22. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

175. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 76/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi. A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről, a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat honlapján közzéteszi.”

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezések

176. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 125. §-130. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 37. § 1. pontja, 118. §, 123. § és a 124. § 2021. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 9. § a) pontja, 12. §, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 75. §, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 78. §-80. §, 121. § és az 5. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 96. § és 99. § 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(6) A 111. §, 113. § c)-f) pontja, 163. §, 167. §, 169. § és 170. § 3. pontja 2021. október 1-jén lép hatályba.

(7) Az 1. §, 3. §-6. §, 9. § b) és d)-g) pontja, 10. § c) pontja, 11. §, 13. § (1) bekezdése, 16. §, 23. § b) és g) pontja, 67. §-69. §, 88. § c) pontja, 90. §-93. §, 98. §, 112. §, 115. §, 144. §-147. §, 149. §-151. §, 152. § 1-2. pontja, 154. §, 161. §, 168. §, 170. § 1. pontja, 171. §-173. §, 1. melléklet 4. és 7. pontja, 3. melléklet 1. pontja, 6. és 7. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 25. §, 26. §, 28. §, 34. § (2) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 58. §, 64. § a), e), l) pontja, 82. §, 83. §, 86. §, 87. § és 88. § a) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 41. §, 42. § (1)-(7) és (9)-(12) bekezdése, 43. §, 44. §, 45. § (3) bekezdése, 46. §-57. §, 59. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 60. §, 61. §, 63. § (1) bekezdése, 64. § b)-d) és f)-j) pontja, 65. § a)-c) és e) pontja 2023. február 13-án lép hatályba.

(10) A 29. § és 34. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 36. § (5) bekezdése és a 39. § b) pontja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett - Magyarország és az Egyesült Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját megállapító - egyedi határozat közzétételét követő 31. napon lép hatályba.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

177. § (1) E törvény 11. §-a, 13. § (4) bekezdése, 16. §-a és 23. § b) pontja az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 34. § (1) bekezdése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról szóló 2020. november 20-i 2020/1756 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 41. §-a, 42. § (1)-(12) bekezdése, 43-44. §-a, 45. § (1), (3) bekezdése, 46. §-a, 49. § (1)-(3) bekezdése, 50. § (1) bekezdése, 52. §-55. §-a, 57. §-a, 59. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 60. §-a, 63. § (1) bekezdése, 64. § b)-d), f) és h)-i) pontja, 65. § a)-b) pontja a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 42. § (13) bekezdése és 63. § (2) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 29. §-a és 34. § (3) bekezdése a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló 2020. február 18-i Tanács 2020/284 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 25. §-a, 26. §-a, 28. §-a, 34. § (2) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 58. §, 63. § (3) bekezdése és 64. § a) és e) pontja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU) 2019/2235 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) E törvény 149. §-a a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapítja meg.

(8) E törvény 160. §-a a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9) E törvény 164. §-166. §-a az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017. október 10-i 2017/1852/EU tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés b) pontjának, 6. cikk (2) bekezdésének, 11. cikk (2) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.

(10) E törvény 3. melléklet 1. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

a lakáscélú támogatás, ha az)

„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet, valamint a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.8. alponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

„3.8. a köztársasági elnök által alapított

a) klímavédelmi célú alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás;

b) a COVID-19 vírus járványban elhunytak hozzátartozóit segítő alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében adott juttatás.”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.47. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.47. a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalókat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján megillető munkavállalást ösztönző juttatás a kifizetés időpontjától függetlenül.”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.48. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.48. az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész;”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.49. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti

a) aktív felhasználóként,

b) energiaközösség tagjaként

megszerzett, villamos energia értékesítésből származó bevétele - figyelemmel a 9. pont 9.9 alpont rendelkezésére - legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig.”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.24. a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet szerint az álláskereső részére nyújtható mobilitási támogatás a kifizetés időpontjától függetlenül;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.44. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.44. kifizető által biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár magáncélú használata.”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.9. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések:)

„9.9. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (ezen alpont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.

9.9.1. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le.

9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve a 4. pont 4.49. alpontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt, és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó-és vámhatóságnak.

9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.

9.9.4. A 9.9.3. alpont alkalmazása esetében a magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”

2. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„8. a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja;

9. a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat;”

2. Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„8. a Tbj. rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;

9. a Tbj., a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, tagdíj;”

3. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 9. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„9. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek, illetve annak fenntartójának visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”

3. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 25. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„25. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó hanem harmadik személy juttatja és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el;”

4. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. Egyesült Királyság, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló Jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével.”

5. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

Az Itv.

1. 1. melléklet I. alcím II. pont 3. alpontjában az „I/1-2. pontban” szövegrész helyébe az „I. pontban és az 1-2. alpontban”,

2. 1. melléklet I. alcím II. pont 9. alpontjában a „II/4-8. pontban” szövegrész helyébe a „4-8. pontban”

szöveg lép.

6. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

Az Art. 3. melléklet I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget - a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot, az illetéket, a cégautóadót, a belföldi gépjárművek adóját, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

7. melléklet a 2021. évi LXIX. törvényhez

1. Az Aktv. 1. melléklet III.B.6. pont a) alpontja nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található aktuális levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:”

2. Az Aktv. 1. melléklet V.D.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:

Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2. a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:

ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy

cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.”

3. Az Aktv. 1. melléklet V.E.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények változásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül újra elvégzi a számla minősítését a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően, az alábbi eltérésekkel:

a) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos

aa) nyilatkozatát vagy

ab) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.

Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Számlatulajdonost Jelentendő Személyként kell kezelnie mindkét tagállam vagy más állam tekintetében.

b) ha a körülmények változása folytán kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a Számlatulajdonos Pénzügyi Intézménynek, Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek kiegészítő dokumentációt vagy adott esetben a Számlatulajdonos nyilatkozatát kell beszereznie annak Pénzügyi Intézménynek vagy Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak történő minősítéséhez. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a dokumentumokat, a Számlatulajdonost Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyként kell kezelnie.

c) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy az Ellenőrzést gyakorló személy a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést gyakorló személy

ca) nyilatkozatát vagy

cb) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.

Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.

4. Az Aktv. 1. melléklet VI.2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”

5. Az Aktv. 1. melléklet VI. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Ha az Új Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül az V/E/3. a)-c) pontban említett eltéréssel újra elvégzi a számla minősítését.”

6. Az Aktv. 1. melléklet III.B. pontja 1. alpontjában és 2. alpont nyitó szövegrészében az „állandó” szövegrészek helyébe az „aktuális” szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére