1. § *
2. § *
3-4. § *
5. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás, ha a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató telephelye ugyanazon településen található,”
6. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 21/A. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
„Utazási költségtérítési támogatás
22. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt, illetve ezen szolgáltatásokat beutaló nélkül igénybe vevő biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
b) ha a szolgáltatás igénybevétele olyan egészségügyi szolgáltatónál történik,
ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
bb) amely a ba) alpont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, illetve, ha az egészségügyi szolgáltatást ott vette igénybe, vagy
c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás, valamint a szolgáltatás ezen egészségügyi szolgáltatónál történt igénybevétele esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti távolság figyelembevételével - támogatás abban az esetben vehető igénybe, ha az utazás Magyarország területén történik. Az egészségügyi szolgáltatóhoz külföldi lakóhelyről vagy tartózkodási helyről utazó biztosítottak a lakóhelyükhöz vagy tartózkodási helyükhöz legközelebb eső határátkelő és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti útvonalra jogosultak támogatásra. A biztosított támogatásra nem jogosult, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti közlekedése betegszállítás vagy mentés keretében valósult meg.
(3) A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.
(4) A korai fejlesztést és gondozást, illetve a nem önkéntes pedagógiai szakszolgálati feladatellátást nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás vehető igénybe.
(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.
(6) Az utazási költségekhez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg
a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,
b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet az utazási költségtérítési támogatásra vonatkozó igényt rögzítő egészségügyi szolgáltató szükségesnek tartja.
(7) Helyi utazás költségeihez támogatás nem vehető igénybe.
(8) Az utazási költségekhez nyújtott támogatás összegét külön jogszabály határozza meg.”
7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A 27. § (3) bekezdése szerinti ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.”
8. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus úton benyújtott utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet az egészségbiztosító automatikus döntéshozatali eljárásban bírálja el.”
9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) Az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, magyarországi lakcím hiányában a fővárosban eljárásra jogosult egészségbiztosító bírálja el.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az utazási költségtérítési támogatást az egészségbiztosító folyósítja.”
10. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (1) bekezdés c) pontja.
11-14. § *
15. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelőbizottság a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység tevékenységére vonatkozóan
a) elfogadja a stratégiai ellenőrzési tervet, a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, azok módosításait, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzést végző személy vagy a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője által tájékoztatásul megküldött jelentéseket, és a belső ellenőrzés tárgybeli tájékoztatására alapozva ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására a belső ellenőrzési kapacitás rendelkezésre állásának figyelembevétele mellett,
e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
f) ajánlásokat és javaslatokat dolgozhat ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján a belső ellenőrzés egyidejű tájékoztatása mellett, és
g) jóváhagyja a belső ellenőrzési alapszabályt, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvet.”
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság - a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrzési alapszabályában, illetve belső ellenőrzési kézikönyvében meghatározott eljárásrend szerinti - előzetes egyetértésével adható.”
16. § *
17. § *
18. § *
19. § *
20. § (1) *
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető vagy központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti központi szolgáltató, vagy törvényben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú,
a) a vagyonkezelő feladatellátásához nem szükséges - a Vtv. 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű - immateriális jószágoknak, tárgyi eszközöknek, készleteknek,
b) a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagoknak,
c) a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagoknak
az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti értékesítési bevétel
a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának, vagy
b) közszolgáltatási szerződés szerinti feladat teljesítése, vagy közszolgáltatási eszközállomány technológiai korszerűsítését célzó beszerzés
céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben az elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely a cél finanszírozására szolgál.”
21-24. § *
25. § *
26-28. § *
29. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni]
„h) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),”
[az a)-l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].
(2) *
30. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges és annak elfogadásával az MVH a vagyon értékesítési, bevételszerzési lehetőségeit mérlegelve egyetért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MVH részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra, illetve a vagyonelemként átvett követelést kezelésre és érvényesítésre át kell adni. Az átadó és az MVH az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása, követelés kezelése és érvényesítése során felmerülő költségekről.
(3) Az MVH az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából, a követelés érvényesítéséből származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét - az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.”
31. § (1) *
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata a kincstár közreműködésével a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig az ott meghatározott teljes adatkörre vonatkozóan adatot szolgáltat a tárgyévet megelőző évben realizált helyi adók összegéről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, valamint a helyi adóbevételből - a megyei önkormányzat támogatásával - részesült települési önkormányzatok számára az adott önkormányzatot érintő adatkörre vonatkozóan.”
(3)-(4) *
32-33. § *
34. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1-7. *
8. *
9. *
10-11. *
lép.
35. § *
36-42. § *
43. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. nemzeti laboratórium: felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítására,”
44. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„l) közfinanszírozású támogatás útján gondoskodik a nemzeti laboratóriumok hazai rendszerének kialakításáról és működésük támogatásáról.”
45. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programokban kitűzött célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. Az értékelést a támogató és a jogszabályban, támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott személy végzi. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy
a) a 11. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alapkutatási tevékenység finanszírozási modelljét a bizalmi elvre épülő, a bevont egyéni kutatói kiválósághoz, az elért teljesítményhez és a kutatás-fejlesztési eredmények minőségi és mennyiségi jellemzőihez, ezek társadalmi, gazdasági hatásához kötött értékeknek megfelelő, a kutatási programok finanszírozását hosszú távra, fenntartható módon, átfogó minőségbiztosítási rendszer keretében érvényesített támogatás határozza meg,
b) a 12. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés eredményeinek piaci, kereskedelmi hasznosítását tükröző értékelési szempontokat is alkalmazni kell,
c) a 12/A. alcím szerint nyújtott támogatások esetén a kutatás és a kísérleti fejlesztés eredményeinek társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását, valamint a kialakított kutatás-fejlesztési együttműködések minőségét és mennyiségét tükröző értékelési szempontokat is alkalmazni kell,
d) a kutatás-fejlesztési infrastruktúrák értékelési szempontjait - erre vonatkozó fogalmi rendszer és értékelési módszertan alapján - a Kormány által kijelölt szerv által koordinált értékelő testület határozza meg.”
46. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kormány által kijelölt szerv az NKFI Alap Kutatási Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai, a szakértői csoportok elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.”
47. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NKFI Alapból pályázat útján elnyert közfinanszírozási támogatás felhasználásáról és a kutatómunka előrehaladásáról a kedvezményezettnek a pályázati kiírásban szereplő időtartamra figyelemmel, a támogatási szerződésben előírt ütem szerint, be kell számolnia a Kormány által kijelölt szervnek, amely - szakértői vélemény alapján - dönt a beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a közfinanszírozási támogatás további folyósításáról, szükség esetén a támogatási szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről.”
48. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok kiírására, értékelésére, a támogatási döntés meghozatalára a 25. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”
49. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprészének terhére nyújtott támogatások
29/A. § (1) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére nemzeti laboratórium létrehozatalára, fejlesztésére, tevékenységére, valamint működésére nyújtható támogatás.
(2) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható támogatás:
1. több régiót érintő, stratégiailag fontos országos kutatás-fejlesztési, valamint innovációs programokra,
2. ösztöndíjra, különös tekintettel fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítésére,
3. publikálási támogatásra, ideértve a kiadványkészítés költségeinek támogatását,
4. a kutatáshoz szükséges szellemi termékekre, nyomtatott vagy elektronikus folyóiratokra, könyvekre, adatbázisokra, azok előfizetési díjaira, tartalmak beszerzésére, licencdíjra, felhasználási vagy hozzáférési költségre - ideértve a tudományos közleményekhez való szabad hozzáférést is,
5. a kutatás-fejlesztés, valamint innováció területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására,
6. a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek hasznosításával kapcsolatos költségek fedezetének biztosítására,
7. a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeként született új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére,
8. a kutatás-fejlesztés és innováció infrastrukturális feltételeinek biztosítására és fejlesztésére, ideértve a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt,
9. a tudományos kutatáshoz a szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére, bérlésére, hozzáférési díj biztosítására - ideértve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés díját és költségeit is -, személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási kiadások finanszírozására,
10. a kutatás-fejlesztést és innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek, innovációs inkubátorházak létrehozásának támogatására,
11. az innovációhoz kapcsolódó, az innovációt ösztönző kapcsolatok kialakulásának elősegítését célzó, az innovációs eredmények ismertetésére szolgáló konferenciák és rendezvények tartására, szakkiállítások rendezésére,
12. az innováció ösztönzésére, valamint kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló tevékenységek folyó ráfordításaira,
13. a nemzetközi innovációs, tudományos és technológiai együttműködés támogatására, ideértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását,
14. kutatás-fejlesztési és innovációs munkahelyek létrehozására, a kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak biztosítására és fejlesztésére, a kutató-fejlesztői utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutató-fejlesztői, oktatói továbbképzés támogatására, a kutató-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi innovációs területen történő szakmai beilleszkedésének támogatására,
15. a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására,
16. a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására,
17. külföldi kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére, ha szerződés garantálja, hogy annak szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik, valamint külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételére,
18. nemzetközi együttműködés keretében kutatási infrastruktúra magyarországi létesítésére, valamint Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére.
29/B. § (1) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok kiírására, azok értékelésére, a támogatási döntés meghozatalára - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 25. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A pályázatok és a közfinanszírozású támogatásban részesült projektek tartalmi értékelésére a Kormány által kijelölt szerv a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott programirányítási rendszert működtet. A programirányítási rendszer szerinti testületek elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jelöli ki. Az értékelésben a programirányítási rendszer szerinti testületek mellett - a Kormány által kijelölt szerv vezetőjének felkérése alapján - anonim szakértők közreműködhetnek.
29/C. § A Kormány által kijelölt szerv a programirányítási rendszer szerinti testületek elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.”
50. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
1. 11. § (3) bekezdésében az „és Kutatási” szövegrész helyébe a „, Kutatási és Nemzeti Laboratóriumok” szöveg,
2. 24. § (1) bekezdésében a „terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázatokhoz” szövegrész helyébe a „Kutatási Alaprésze terhére” szöveg,
3. 25. § (1) bekezdésében a „terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe a „Kutatási Alaprésze terhére finanszírozott” szöveg,
4. 25. § (4) bekezdésében az „Alapból meghirdetett kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe az „Alap Kutatási Alaprészéből meghirdetett” szöveg,
5. 25. § (5) és (7) bekezdésében az „A kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe az „Az NKFI Alap Kutatási Alaprészéből meghirdetett” szöveg,
6. 28. §-ában a „terhére a következő célokra nyújtható innovációs” szövegrész helyébe az „Innovációs Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható” szöveg, és
7. 29. § (2) bekezdésében az „innovációs” szövegrész helyébe az „NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott” szöveg
lép.
51-52. § *
53. § *
54-58. § *
59. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház (a továbbiakban: Görögkatolikus Metropólia) tulajdonába kerülnek a Görögkatolikus Metropólia által ellátott közfeladatok ellátásának elősegítése céljából.
(2) Az 1. melléklet szerinti ingatlanokat a Görögkatolikus Metropólia a terhekkel együtt szerzi meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Görögkatolikus Metropólia az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 60. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
60. § (1) Az 59. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) készíti elő és köti meg. A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(2) Az 59. § (1) bekezdése szerinti, ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a magyar állam javára történő ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az OKFŐ kérelmezi.
61. § (1) Az 59. § (1) bekezdése szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló állami tulajdonú és a Felső-Szabolcsi Kórház vagyonkezelésében álló ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Görögkatolikus Metropólia tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó tulajdonosi joggyakorló OKFŐ és az átvevő Görögkatolikus Metropólia képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
62. § (1) Az 1. mellékletben szereplő ingatlanok és a 61. § (1) bekezdése szerinti ingóságok vonatkozásában a Felső-Szabolcsi Kórház és az OKFŐ között fennálló vagyonkezelési szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) Az 1. mellékletben szereplő ingatlanok vonatkozásában a Görögkatolikus Metropólia tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséig a Görögkatolikus Metropóliát a közfeladatok ellátása érdekében ingyenes használati jog illeti meg, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba nem szükséges bejegyezni.
63. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 25. §, a 34. § 9. pontja, az 59-62. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(3) A 18. § 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 53. § 2021. október 1-jén lép hatályba.
(5) Az 5-10. §, a 15. §, a 20. § (2) és (3) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 30. §, a 31. § (2) bekezdése és a 43-50. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 2. § és a 34. § 8. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
64. § E törvény
1. 18. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, és
2. 60. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
65. § E törvény 11-14. §-a a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
| A | B | C | D | ||
| TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | MAGYAR ÁLLAM TULAJDONI HÁNYADA | MEGNEVEZÉS | ||
| 1. | Kisvárda | 3553/16 | 1/1 | Kivett kórház | |
| 2. | Kisvárda | 3545/17 | 1/1 | Kivett parkoló | |
| 3. | Kisvárda | 1284/1 | 1/1 | Kivett orvosi rendelő | |
| 4. | Kisvárda | 3553/3 | 1/1 | Kivett vízmű | |
| 5. | Kisvárda | 2444/38 | 1/1 | Kivett beépített terület | |
| 6. | Kisvárda | 2444/38/A/1 | 1/1 | lakás | |
| 7. | Kisvárda | 2444/38/A/2 | 1/1 | lakás | |
| 8. | Kisvárda | 2444/38/A/3 | 1/1 | lakás | |
| 9. | Kisvárda | 2444/38/A/4 | 1/1 | lakás | |
| 10. | Kisvárda | 2444/38/A/5 | 1/1 | lakás | |
| 11. | Kisvárda | 2444/38/A/6 | 1/1 | lakás | |
| 12. | Kisvárda | 2444/38/A/7 | 1/1 | lakás | |
| 13. | Kisvárda | 2444/38/A/8 | 1/1 | lakás | |
| 14. | Kisvárda | 2444/38/A/9 | 1/1 | lakás | |
| 15. | Kisvárda | 2444/38/A/10 | 1/1 | lakás | |
| 16. | Kisvárda | 2444/38/A/11 | 1/1 | lakás | |
| 17. | Kisvárda | 2444/38/A/12 | 1/1 | lakás | |
| 18. | Kisvárda | 2444/38/A/13 | 1/1 | lakás | |
| 19. | Kisvárda | 2444/38/A/14 | 1/1 | lakás | |
| 20. | Kisvárda | 2444/38/A/15 | 1/1 | lakás | |
| 21. | Kisvárda | 2444/38/A/16 | 1/1 | lakás | |
| 22. | Kisvárda | 2444/38/A/17 | 1/1 | lakás | |
| 23. | Kisvárda | 2444/38/A/18 | 1/1 | lakás | |
| 24. | Kisvárda | 2444/38/A/19 | 1/1 | lakás | |
| 25. | Kisvárda | 2444/38/A/20 | 1/1 | lakás | |
| 26. | Kisvárda | 2444/38/A/21 | 1/1 | garázs | |
| 27. | Kisvárda | 2444/38/A/22 | 1/1 | garázs | |
| 28. | Kisvárda | 2444/38/A/23 | 1/1 | garázs | |
| 29. | Kisvárda | 2444/38/A/24 | 1/1 | garázs | |
| 30. | Kisvárda | 3553/6 | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |
