A jogszabály mai napon ( 2024.04.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet

a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról

A Kormány a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások igénybevételére és azzal kapcsolatos eljárásra és tevékenységre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában

a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

b) bérköltség: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

c) egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2023/2831/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás,

d) elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

e) elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

f) foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

g) gyakornok: a harmincadik életévét be nem töltött szakképzettséggel rendelkező fiatal, aki iskolarendszerű oktatásban, felnőttoktatás vagy felnőttképzés keretében szerzett szakképesítést és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 15. § (2)–(4) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett felsőfokú szakképzettséggel nem rendelkezik,

h) hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

i) munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amely ellátása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaviszony keretében történik,

j) munkavédelmi eszköz: a kollektív műszaki és egyéni védelem céljából alkalmazott mindazon eszköz, berendezés, műszaki védelmi mód, egyéni védőeszköz, amely a munkavállalókat érő veszélyek és ártalmak károsító hatásait csökkenti,

k) súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

l) szolgáltatást kérő: az Flt.-ben meghatározott álláskereső (a továbbiakban: álláskereső), valamint szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy.

II. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

3. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás igénybevétele és az egyéni cselekvési terv

3. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatást kérőként azt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyt vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személyt – kivéve álláskeresőt – veszi nyilvántartásba, aki

a) rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és

b) vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel kapcsolatot tart.

(2) A kapcsolattartás során a szolgáltatást kérő

a) ha rendelkezik egyéni cselekvési tervvel, vállalja az abban előírt szolgáltatásokban történő részvételt,

b) – az álláskereső kivételével – mérlegeli a számára felajánlott foglalkoztatási lehetőséget, és eredményéről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c) *  az állami foglalkoztatási szerv által meghatározott időpontban személyesen megjelenik vagy elektronikus úton jelentkezik.

(3) Az állami foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartási kötelezettségének a szolgáltatást kérő – kivéve az álláskereső – személyesen, elektronikusan és telefonon is eleget tehet.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntés véglegessé válásának napjával törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatást kérőt, aki a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(5) *  Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérőt kérésére törli a nyilvántartásból a nyilatkozatában meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti nyilatkozat benyújtásának napjától.

(6) *  A szolgáltatást kérő halála esetén az állami foglalkoztatási szerv a tudomásszerzés napján – az elhalálozást követő naptól – törli a nyilvántartásából a szolgáltatást kérőt.

4. § (1) Minden szolgáltatást kérőnek és foglalkoztatónak joga van az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásának (a továbbiakban: szolgáltatás) ingyenes igénybevételéhez.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérőt, valamint foglalkoztatót tájékoztatja a jogairól és a kötelezettségeiről, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint nyújtja a szolgáltatásokat.

(4) *  A szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül vagy az információnyújtás, illetve a tanácsadás, valamint mentori szolgáltatást a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: OFA) keresztül, az állami foglalkoztatási szervre vonatkozó szabályok szerint nyújthatja.

5. § (1) *  Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresés eredményessége, valamint a megfelelő munkához jutás elősegítése érdekében egyéni cselekvési tervet készít azzal az álláskeresővel, aki

a) legalább hat hónapja nyilvántartott,

b) a harmincadik életévét nem töltötte be,

c) legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

d) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy

e) uniós finanszírozású programba bevonásra kerülő álláskereső.

(2) *  Az állami foglalkoztatási szerv minden szolgáltatást kérő részére – az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltak kivételével – felkínálja az egyéni cselekvési terv készítésének lehetőségét.

(3) Az egyéni cselekvési terv a szolgáltatást kérőre megállapított munkaerőpiaci célnak megfelelően tartalmazza

a) *  az állami foglalkoztatási szerv által a szolgáltatást kérő számára felajánlott szolgáltatásokat, támogatásokat, munkaerőpiaci programokat, valamint azok igénybevétele vagy az azokban történő részvétel feltételeit és módját,

b) az állami foglalkoztatási szerv által – a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a szolgáltatást kérő részére nyújtható pénzügyi juttatást,

c) a szolgáltatást kérőnek a megfelelő munkahelyhez jutás érdekében, az álláskereséssel kapcsolatban folytatott további tevékenységeit, köztük a munkahely önálló keresését.

(4) Az egyéni cselekvési terv tartalmának kialakításánál – a rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe kell venni

a) a munkaerőpiac helyzetét,

b) a szolgáltatást kérő

ba) munkaerőpiacon hasznosítható iskolai végzettségét, képzettségét, kompetenciáit,

bb) korábban betöltött munkakörét, beosztását, amelyet újból ellátna vagy betöltene,

bc) szakmai tapasztalatát, gyakorlatát, ismereteit, valamint

bd) az elhelyezkedését korlátozó tényezőket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szempontok mérlegelésével az állami foglalkoztatási szerv megállapítja, hogy a szolgáltatást kérő

a) várhatóan képes-e önállóan vagy az állami foglalkoztatási szerv által biztosított internetes alkalmazások önálló használatának segítségével elhelyezkedni a munkaerőpiacon, vagy

b) *  munkahelyhez jutásához várhatóan szükséges és célszerű az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásának, támogatásának vagy munkaerőpiaci programjának igénybevétele.

(6) *  Az állami foglalkoztatási szerv biztosítja, hogy az álláskeresőnek naprakész információja legyen az egyéni cselekvési terv tartalmáról. Amennyiben kötelező együttműködési elemet ír elő az állami foglalkoztatási szerv az egyéni cselekvési tervben, az álláskereső erről szóló tájékoztatását igazolnia kell elektronikusan vagy személyes átvétellel.

(7) *  Az egyéni cselekvési tervben foglaltak teljesülését az állami foglalkoztatási szerv az egyéni cselekvési tervben meghatározott időpontban – legalább három havonta – a szolgáltatást kérővel közösen értékeli. Az egyéni cselekvési tervet az abban foglaltak teljesítésével kapcsolatos értékelést követően, a szolgáltatást kérő jelenlétében lehet felülvizsgálni és módosítani.

4. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartása

6. § (1) A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet az információnyújtás vagy tanácsadás szolgáltatást abban az esetben nyújthatja az állami foglalkoztatási szerv szakmai programja alapján, ha megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek, valamint a tevékenységre irányuló szándékát az általa nyújtani kívánt szolgáltatásokkal együtt a miniszternek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével bejelentette.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetekről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról elektronikus nyilvántartást vezet.

(3) A miniszter a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetet, valamint az általa nyújtott szolgáltatási tevékenységet abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet vagy az általa – legalább heti húsz órában foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a tanácsadás jellegének megfelelő, felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, gyakorlattal rendelkezik.

(4) Ha a nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet adataiban – ideértve a jogutódlást is – változás következik be, az adatváltozást az adatban történt változástól számított nyolc napon belül a Szolg. törvény szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével bejelenti.

(5) A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet

aa) teljes nevét,

ab) cégjegyzékszámát, illetve egyéb nyilvántartási számát,

ac) által nyújtani kívánt szolgáltatások fajtáját,

b) a nyilvántartásba vétel hatályát,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját, továbbá

d) a nyilvántartásból való törlés időpontját, valamint indokát.

(6) A nyilvántartásba vétel érvényességi ideje a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételétől számított öt év, mely alatt köteles a nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatosan megfelelni.

(7) A nyilvántartás az (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a b)–d) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás az állami foglalkoztatási szerv honlapján kerül közzétételre.

(8) A nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében köteles a nyilvántartásba vételi számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan használni, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló, a szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségben a nyilvántartásban rögzített szolgáltatások fajtáival jól látható helyen kifüggeszteni.

7. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti adatait.

(2) A bejelentéskor igazolni kell

a) annak tényét, hogy a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, a szolgáltatás nyújtásához a megfelelő helyszínt biztosítani tudja, és

b) a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek meglétét.

5. Az OFA-ra vonatkozó különös szabályok * 

8. § *  Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatás nyújtása érdekében, a szolgáltatási feladatok ellátása céljából bevonhatja az információnyújtás és tanácsadás szolgáltatás nyújtásába az OFA-t.

6. Munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása

9. § *  (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet foglalkoztató köteles a munkaerőigényt elektronikus úton az állami foglalkoztatási szerv e célból létrehozott elektronikus felületén bejelenteni az állami foglalkoztatási szerv részére. Az állami foglalkoztatási szerv az elektronikus úton bejelentett munkaerőigény nyilvántartásba vételéről legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elektronikus úton tájékoztatja a foglalkoztatót és tart vele kapcsolatot.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény bejelentés teljesítésének elősegítése érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a foglalkoztatóval. A foglalkoztató köteles az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a munkaerőigénnyel kapcsolatban tájékoztatást adni.

10. § (1) *  A munkaerőigényt vagy annak megszűnését a foglalkoztató által a munkaerőigényben megjelölt foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni.

(2) *  A munkaerőigény több vármegyére kiterjedő munkavégzés esetén a foglalkoztatás megkezdésének helye szerint vagy a foglalkoztató székhelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél is bejelenthető.

(3) * 

(4) A foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor megadott, az Flt.-ben meghatározott adataiban bekövetkezett változásról nyolc napon belül tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

11. § A munkaerőigény a nyilvántartásba vétel napjától számított legfeljebb hatvan napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége a foglalkoztatónak a munkaerőigény lejártát megelőzően tett bejelentésére a lejártát követő legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.

12. § (1) *  Ha a munkaerőigényben meghatározott álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata alapján – hirdethető, az állami foglalkoztatási szerv az azzal kapcsolatos valamennyi adatot nyilvánosságra hozhatja. Ha a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor az állami foglalkoztatási szervtől munkaközvetítést kér – és a foglalkoztató nyilatkozata alapján nem hirdethető az állás –, az állami foglalkoztatási szerv a bejelentett munkaerőigény vonatkozásában nyilvánosságra hozza a munkavégzés helye szerinti település nevét, a munkakör megnevezését, az ahhoz szükséges szakképzettséget vagy szakképesítést, elvárt tapasztalatot és a várható keresetet. Az álláshelyhez kapcsolódó egyéb adatok az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által kiválasztott, a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatóval kapcsolatos további adatokról a munkaközvetítés során tájékoztatja a szolgáltatást kérőt.

(3) Ha a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor az állami foglalkoztatási szervtől munkaközvetítést kér, a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra a törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is kiközvetíthető.

7. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások ideje alatt nyújtható pénzbeli juttatás

13. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérő kérelmére álláskeresést ösztönző juttatásként pénzbeli juttatást állapít meg az állami foglalkoztatási szerv által a részére felajánlott szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartamára, ha

a) *  a szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartama harminc napon belül legalább az öt napot eléri,

b) *  a szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv vagy az állami foglalkoztatási szerv az OFA-n keresztül nyújtja,

c) a szolgáltatást kérő álláskeresési ellátásban nem részesül, vagy keresőtevékenységet nem folytat.

(2) A szolgáltatást kérő részére pénzbeli juttatás egy naptári évben legfeljebb kilencven napra állapítható meg.

(3) A pénzbeli juttatás napi összege megegyezik a megállapítás napján hatályos napi kötelező legkisebb munkabér 70%-ával.

(4) A pénzbeli juttatás a szolgáltatást kérő részére a szolgáltatás igénybevételének igazolását követően folyósítható.

III. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK FAJTÁI

8. Munkaközvetítés

14. § Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítő tevékenységét a szolgáltatást kérőkkel és a foglalkoztatókkal együttműködve folytatja.

15. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató részére munkaközvetítést akkor végez, ha a foglalkoztató

a) a munkaerőigényét e rendeletben meghatározott módon bejelentette,

b) a munkaközvetítést kéri, és

c) vállalja, hogy

ca) *  fogadja az állami foglalkoztatási szerv által kiállított közvetítő lappal vagy ajánlattételi lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lap esetén igazolja azon a munkaközvetítés eredményét, és

cb) fogadja az állami foglalkoztatási szerv képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

(2) *  Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítés során csak olyan szolgáltatást kérő számára állít ki közvetítő lapot vagy ajánlattételi lapot, aki megfelel a munkaerőigényben rögzített feltételeknek.

16. § (1) A munkaközvetítés során nem lehetséges a szolgáltatást kérő munkaközvetítése olyan foglalkoztatóhoz, ahol

a) sztrájk van folyamatban, vagy

b) a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.

(2) Az állami foglalkoztatási szervnek a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy a szolgáltatást kérő számára feltárja a megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy a foglalkoztatók részére a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő kerüljön kiválasztásra és közvetítésre.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.

8/A. *  Könnyített közvetítési eljárás

16/A. § *  (1) A könnyített közvetítési eljárásban – a járási hivatal a nyilvántartása alapján – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint

a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint

b) a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására

irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően a foglalkoztató részére – a bejelentett munkaerőigényének megfelelő szolgáltatást kérő közvetítése céljából – a munkaközvetítést legfeljebb hét nap alatt teljesíti.

(2) A foglalkoztató a munkaerőigényt és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál nyújthatja be. A könnyített közvetítési eljárás lefolytatására az (1) bekezdésben meghatározott határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik.

(3) A járási hivatal rögzíti a munkaerőigényt és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet legkésőbb azok beérkezését követő munkanapon és haladéktalanul megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a munkaerőigénynek megfelelő, közvetíthető szolgáltatást kérő. A munkaerőigény – a beérkezését követő naptól számított – hét napig érvényes, amely nem hosszabbítható meg.

(4) A járási hivatal csoportos közvetítési tájékoztatót tart, amennyiben van a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő, a foglalkoztató által megjelölt helyszínen és időpontban, legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hatodik napon. A járási hivatal a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő szolgáltatást kérőket tájékoztatja az üres álláshelyről, valamint a csoportos közvetítési tájékoztató helyszínéről és időpontjáról, legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő harmadik munkanapon.

(5) A csoportos közvetítési tájékoztató keretén belül az üres álláshelyhez kapcsolódó foglalkoztatás feltételei részletesen bemutatásra kerülnek, amelyek ismeretében a szolgáltatást kérő jelentkezhet az üres álláshelyre. A foglalkoztató képviselője a szolgáltatást kérőkkel a helyszínen egyeztet. Azok számára, akik az állásajánlatot elfogadják, a járási hivatal közvetítő lapot állít ki, amelyen rögzítésre kerülnek az ajánlat elfogadásához szükséges adatok. A járási hivatal a közvetítést legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hatodik napon lezárja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaerőigény bejelentéséről és a könnyített közvetítési eljárás eredményéről a járási hivatal igazolást állít ki a foglalkoztató részére a munkaerőigény beérkezését követő hét napon belül. Az igazolás tartalmazza

a) annak tényét, hogy a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő nem közvetíthető, vagy

b) a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő szolgáltatást kérő részére kiállított közvetítő lapok számát és a közvetítést követően fennmaradó üres álláshelyek számát.

(7) A foglalkoztató a munkaerőigény bejelentéséhez és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatásához megadott adataiban bekövetkezett változásról soron kívül, de legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hét napon belül tájékoztatja a járási hivatalt.

9. Információnyújtás

17. § (1) *  Az információnyújtás a foglalkozásokról, a térségben elérhető képzésekről, a régió, a vármegye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőiről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról és egyéb szolgáltatási formákról való tájékoztatás.

(2) Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését.

(3) Az információnak naprakésznek, helytállónak és széles körben könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

(4) Az információnyújtás történhet

a) egyéni,

b) csoportos,

c) rendezvényhez kötött,

d) elektronikus vagy online

formában.

(5) Információnyújtás szolgáltatás olyan természetes személynek is nyújtható, aki nem kéri a szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételét.

(6) *  Rendezvényhez kötött információnyújtás szolgáltatás esetén – a miniszter egyetértését követően – a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete terhére évente, fővárosi és vármegyei kormányhivatalonként, legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(7) *  Az információnyújtás típusai:

a) munkaerőpiaci információnyújtás: a térség munkaerőpiaci helyzetéről, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőiről, foglalkoztatási lehetőségekről, a térségben elérhető képzésekről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról és szolgáltatásokról szóló információnyújtás,

b) szociális információnyújtás: a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokról, szolgáltatásokról, a szolgáltatások tartalmáról, elérhetőségükről, a hozzájutás feltételeiről szóló, valamint életviteli problémák kezeléséhez kapcsolódó információnyújtás,

c) EURES információnyújtás: az elérhető, valós, bejelentett és ellenőrzött álláshelyekről, a munkavállalói jogokról és kötelezettségekről, adózásról, valamint a szociális biztonságról szóló információnyújtás,

d) munkaerőpiaci információk nyújtása foglalkoztatók részére: a munkaerőpiac szereplőiről, jellemzőiről, a munkaerőpiac legfontosabb szegmenseiről, azok jellemzőiről, a munkaerőpiac egyensúlyi viszonyairól, a munkaerő- kereslet és -kínálat alakulásáról a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapvető jogi szabályozásról, a költséghatékony foglalkoztatásról, a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoportokról és azok jellemzőiről, munkaerőigény, illetve létszámleépítés bejelentésének módjáról, a munkaerő-kiválasztásban alkalmazott és elérhető módszerekről, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalkoztatók részére nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, a támogatások igénylésének és felhasználásának módjáról szóló információnyújtás.

(8) *  Az információnyújtás formái megvalósulhatnak személyesen, elektronikusan, telefonon vagy online.

10. A tanácsadás

18. § (1) A tanácsadás olyan egy vagy több alkalomból álló segítségnyújtás, ahol feltárják azokat a körülményeket, amelyek alapján a tanácsadó a problémára a szolgáltatást kérővel közösen keres megoldást, vagy amely a foglalkoztató adott foglalkoztatási helyzetének megerősítéséhez kapcsolódik.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv vagy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet tanácsadás szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja a szolgáltatást kérő számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége, figyelembe véve a szolgáltatást kérő sajátos élethelyzetét, igazodva személyes igényéhez, személyiségéhez és a külső körülményeihez.

(3) *  A tanácsadások – online vagy személyesen – a következő formában valósíthatók meg:

a) egyéni tanácsadás,

b) csoportos tanácsadás,

c) csoportos fejlesztés.

(4) *  A tanácsadás típusai:

a) munkatanácsadás: a szolgáltatást kérő munkavállaláshoz kapcsolódó erősségeinek, fejlesztendő területeinek feltárása, a továbblépéshez egyéni terv készítése, amelynek keretében a feltáró munka részét képezheti a digitális kompetenciák felmérése is,

b) pályatanácsadás: pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz kapcsolódó tanácsadás, amely a szolgáltatást kérő érdeklődéséhez, képességeihez, személyes kompetenciájához és a mindenkori gazdasági igényekhez igazodó pályadöntését segíti elő,

c) álláskeresési tanácsadás: álláskeresési képességek fejlesztését szolgáló tanácsadás,

d) pszichológiai tanácsadás: munkavállaláshoz, pályadöntéshez, életvezetéshez kapcsolódó tanácsadás, amely segít feltárni a szolgáltatást kérő személyiségében rejlő, életvezetésből, személyiségproblémákból eredő, az elhelyezkedést akadályozó vagy nehezítő körülményeket, segít érzelmi nehézségeik kezelésében, a munkába állást akadályozó személyes problémáik megértésében, feldolgozásában, megoldásában,

e) EURES tanácsadás: a foglalkoztatóknak segítséget nyújt a szabad pozícióik európai szintű hirdetésében, álláskereső jelöltek elérésében, és munkaerő-felvételi lehetőségeik határon átívelő feltérképezésében. A szolgáltatást kérőknek segítséget nyújt a biztonságos külföldi munkavállaláshoz, az európai élet- és munkakörülményekbe történő beilleszkedéshez,

f) foglalkoztatási tanácsadás: a foglalkoztatók részére nyújtott tanácsadás, amely az újonnan létrejövő foglalkoztató részére nyújt segítséget a gazdaságos és költséghatékony működéshez, humánerőforrás gazdálkodáshoz, valamint a már működő foglalkoztatók esetében a stabil működés megteremtéséhez, a foglalkoztató fejlődésének elősegítéséhez, a foglalkoztatási nehézségek leküzdéséhez.

10/A. *  Mentori szolgáltatás

18/A. § *  (1) A mentori szolgáltatás célja a mentorált szolgáltatást kérő végig kísérése a munkaerőpiaci integráció teljes folyamatán, információkkal való ellátása, motiválása, támogatása az egyéni célok megvalósításához szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában, személyre szabott állásfeltárás, valamint elhelyezkedés esetén a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés segítése.

(2) A mentori szolgáltatás megvalósulhat személyesen, elektronikusan vagy online módon.

(3) A mentori szolgáltatás biztosítása során az állami foglalkoztatási szerv együttműködik a rehabilitációs hatósággal a munkaerőpiaci integráció elősegítése érdekében, ha a mentorált szolgáltatást kérő megváltozott munkaképességű személy.

IV. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

19. § Az állami foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatást folyamatosan nyújtja, a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást folyamatosan nyújthatja.

20. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást (a továbbiakban: támogatás) – súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatását és a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást kivéve – csak munkaerőpiaci program keretében nyújthat.

(2) Állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci programot a miniszter egyetértésével az állami foglalkoztatási szerv honlapján hirdet meg.

(3) *  Több vármegyére kiterjedő vagy országos szintű munkaerőpiaci programot a miniszter az állami foglalkoztatási szerv honlapján hirdet meg.

21. § (1) Munkaerőpiaci program keretében a támogatás visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában is nyújtható.

(2) A munkaerőpiaci program tartalmazza

a) azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerőpiaci helyzetének javítására a munkaerőpiaci program irányul,

b) azokat a térségeket, amelyekben a munkaerőpiaci program megvalósítására sor kerül,

c) a támogatást vagy támogatásokat,

d) a munkaerőpiaci programban való részvétel objektív feltételeit,

e) a munkaerőpiaci programban nyújtott támogatás objektív feltételeit,

f) a munkaerőpiaci program végrehajtásában közreműködő állami foglalkoztatási szervet,

g) a munkaerőpiaci program megvalósításának időtartamát,

h) a munkaerőpiaci programtól várt eredményt, valamint annak mérésének, értékelésének módját, gyakoriságát,

i) a munkaerőpiaci program költségvetését, forrását,

j) a munkaerőpiaci programban foglalt támogatás jogcímét.

(3) A munkaerőpiaci program a támogatás mellett szolgáltatást is tartalmazhat.

(4) *  A munkaerőpiaci program – a munkaerőpiaci programban való részvétel objektív feltételeinek meghatározásán túl – tartalmazhat ütemezést is a programba való bevonások kapcsán.

(5) *  A munkaerőpiaci program tartalmazhat a támogatások nyújtásával kapcsolatos olyan mérlegelési szempontokat, mely alapján a kormányhivatal és a járási hivatal figyelembe veszi:

a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,

b) a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,

c) a munkaadónak a kormányhivatallal és a járási hivatallal történő együttműködési tapasztalatait,

d) a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,

e) az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően

f) a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit.

22. § (1) Az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci program kialakítását, nyomon követését és felülvizsgálatát az állami foglalkoztatási szerv országos szinten az érdekelt felekkel együttműködésben végzi.

(2) Az együttműködés keretében az állami foglalkoztatási szerv által végrehajtott, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci programok kialakítása, végrehajtása, nyomon követése és felülvizsgálata a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel mint érdekelt felekkel rendszeres időközönként egyeztetésre kerül.

11. A támogatások igénybevételének feltételei

23. § Az a foglalkoztató részesülhet e rendelet szerinti támogatásban, aki

a) megfelel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló kormányrendelet alapján a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

b) *  megfelel az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott korábbi támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítése kapcsán lefolytatott ellenőrzésen, vagy a munkaerőpiaci ellenőrzés során megállapított kötelezettségeinek határidőben eleget tett, és

c) * 

d) megfelel az e rendeletben, illetve a munkaerőpiaci programban foglalt feltételeknek.

12. A támogatások nyújtására vonatkozó eljárási szabályok

24. § A támogatás közigazgatási hatósági eljárás keretében nyújtható.

25. § (1) A természetes személynek nyújtott támogatással kapcsolatos eljárás során – a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

(2) A támogatással kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – kérelmező választása szerint –

a) az álláskereső lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatott lakóhelye vagy tartózkodási helye vagy

c) a foglalkoztató székhelye, telephelye vagy a munkavégzés helye

szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.

(3) *  A (2) bekezdéstől eltérően, a munkaerőpiaci program keretében nyújtott támogatással kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint –

a) az álláskereső vagy szolgáltatást kérő lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatott lakóhelye vagy tartózkodási helye,

c) a foglalkoztató székhelye, telephelye vagy a munkavégzés helye vagy

d) az álláskereső vagy szolgáltatást kérő Flt. szerinti nyilvántartási helye

szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.

13. A támogatásokra vonatkozó pénzügyi szabályok

26. § (1) *  A támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből vagy európai uniós forrásból megvalósuló program keretében nyújthatók.

(2) *  A támogatás megállapított maximális összege – a tőketámogatást kivéve – álláskeresőnként vagy foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át.

(3) A támogatások – a munkaerőpiaci programban meghatározott eltérést kivéve – havonta, utólag kerülnek kifizetésre.

27. § (1) Ha a támogatás mértékének meghatározása a kötelező legkisebb munkabér alapulvételével történik, és a munkaerőpiaci program másképp nem rendelkezik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapítás napján hatályos kötelező legkisebb munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a támogatott kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

(2) Ha a támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, és a munkaerőpiaci program másképp nem rendelkezik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a támogatott kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

28. § Az állami foglalkoztatási szerv által igénybe vett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díjának anyagi fedezete biztosítására az Flt.-ben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Eszerint azt, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételére

a) *  a munkaközvetítéssel összefüggésben kerül sor, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészéből vagy európai uniós forrásból,

b) *  a foglalkoztatási alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggésben kerül sor, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből vagy európai uniós forrásból

kell biztosítani.

29. § (1) Ha a támogatásban részesülő a jogszabályban foglaltakat, a munkaerőpiaci programban vállaltakat vagy a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatást vissza kell követelni, ekkor a támogatásban részesülő köteles a támogatást visszafizetni.

(2) A támogatást a támogatásban részesülő akkor is köteles visszafizetni, ha az részére – jogszabályban vagy a munkaerőpiaci programban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható.

14. A támogatásokra vonatkozó európai uniós pénzügyi szabályok

30. § (1) *  A támogatások nyújtása során, valamint a munkaerőpiaci program részét képező támogatások nyújtása során Atr. szabályait, valamint az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

(2) *  A támogatások a 651/2014/EU bizottsági rendelettel, a 2023/2831/EU bizottsági rendelettel és a 1408/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújthatók.

(3) Ha a támogatások európai uniós értelemben vett állami támogatásnak minősülnek, csekély összegű (de minimis) támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként és a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatásként és a 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként nyújthatók.

(4) *  Csekély összegű támogatást kizárólag a 2023/2831/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a részére a támogatási kérelem benyújtását megelőző háromszor 365 napos időszak alatt nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(5) *  A 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2023/2831/EU bizottsági rendelet, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

(6) *  A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2023/2831/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai az állami foglalkoztatási szerv honlapján is közzétételre kerülnek.

(7) *  Nem ítélhető meg állami támogatás

a) a 14/A–14/B. alcím szerinti támogatás kivételével azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) a 14/A–14/B. alcím szerinti támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a 14/B–14/D. alcím szerinti támogatás kivételével az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra- termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

d) a 14/B–14/D. alcím szerinti támogatás kivételével elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

e) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

f) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

g) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

h) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(8) *  A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – a 14/D. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(9) *  A (8) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag a 2023/2831/EU bizottsági rendelet vagy az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

(10) *  Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.

(11) *  Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(12) *  Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(13) *  Amennyiben a 14/A–14/B. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(14) *  A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(15) *  A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(16) *  Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(17) *  Ha a támogatás nyújtása az (1) bekezdésben foglaltak alapján az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.

14/A. *  Csekély összegű támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/A. § *  (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 2023/2831/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben nyújtott csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) A 2023/2831/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2832/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

14/B. *  Mezőgazdasági csekély összegű támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/B. § *  (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon nyújtott csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt nyújtott csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás a 2023/2831/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a 2023/2831/EU bizottsági rendelet bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(5) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11–11/A. §-ban meghatározottak szerint biztosítja az (1) és az (5)–(6) bekezdésben foglaltak betartását.

14/C. *  Képzési támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/C. § *  (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.

14/D. *  Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/D. § *  (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(2) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(3) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(4) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(5) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

15. A támogatások ellenőrzésének szabályai

31. § (1) *  Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő köteles biztosítani az állami foglalkoztatási szerv és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére a támogatás felhasználására kiterjedő kormányzati ellenőrzés lehetőségét, valamint köteles a támogatás felhasználásáról a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére – megkeresésére – számadást készíteni.

(2) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében jogszabályban meghatározott adatokat a hatósági szerződésben meghatározott módon köteles a hatósági ellenőrzést végzők számára hozzáférhetővé tenni.

V. FEJEZET

A TÁMOGATÁSOK FAJTÁI

16. A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása

32. § *  Ha a foglalkoztató súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalóval létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a jogviszony kezdetének napjáig benyújtott kérelem esetén – ha munkaerőpiaci program eltérően nem rendelkezik – az állami foglalkoztatási szerv

a) a foglalkoztató – amennyiben nem költségvetési szerv – részére a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetét követően, a jogviszony első négy hónapjára a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló bére 50%-ának megfelelő összegben bértámogatást nyújt,

b) a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló részére a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetét követően, a foglalkoztatóval fennálló jogviszony első hat hónapjára munkavállalást ösztönző támogatásként a kötelező legkisebb munkabér 30%-ának megfelelő összegű bérkiegészítést nyújt.

33. § *  Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hat hónapon belül megszűnik. A foglalkoztatótól a bértámogatást vissza kell követelni, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hat hónapon belül a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel megszűnik.

17. A csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás

34. § (1) A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás nyújtható a felek részére a foglalkoztató által végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a foglalkoztatott számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

(2) *  A csoportos létszámleépítés szándékának bejelentését követően az állami foglalkoztatási szerv felveszi a kapcsolatot a foglalkoztatóval a létszámleépítésben érintett székhelyén, telephelyén vagy munkavégzési helyen.

(3) *  A csoportos létszámleépítés döntésének bejelentését követően az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató székhelyén, telephelyén vagy a munkavégzési helyén felveszi a létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottakkal a kapcsolatot.

35. § Ha a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott a felmondási idő alatt bejelentkezik az állami foglalkoztatási szervhez szolgáltatást kérőként, az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe veheti.

36. § (1) A foglalkoztató részére a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottanként a foglalkoztatott bére 50%-ának megfelelő összegben három hónap időtartamra bértámogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a foglalkoztatott számára hátrányos következményei elkerülése érdekében.

(2) A foglalkoztató részére nyújtott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a foglalkoztató

a) csoportos létszámleépítés szándékának bejelentését követő harminc napon belül az állami foglalkoztatási szerv megállapítja, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott munkaközvetítéssel történő elhelyezése nem lehetséges,

b) a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett,

c) igazolja, hogy a csoportos létszámleépítés a gazdasági körülmények miatt vált elkerülhetetlenné,

d) vállalja, hogy a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát közös megegyezéssel vagy felmondással nem szüntetni meg a támogatást követő három hónapban, és a kérelem benyújtásakor fennálló statisztikai állományi létszámot fenntartja.

(3) A foglalkoztató a támogatási időszakot követő egy évben csoportos létszámleépítéssel összefüggő támogatást nem vehet igénybe.

(4) Vissza kell követelni a támogatást a foglalkoztatótól, ha a foglalkoztató a támogatás időtartama alatt vagy azt követő három hónapban a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát közös megegyezéssel vagy felmondással megszünteti, vagy a kérelem benyújtásakori statisztikai állományi létszámot nem tartja fenn.

18. Bértámogatás

37. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott munkahelyének megtartása érdekében vagy új munkahelyek teremtéséhez a foglalkoztatott bérének legfeljebb 100%-ának megfelelő mértékben nyújthat bértámogatást.

(2) *  A foglalkoztató vállalja, hogy a bértámogatás időtartama alatt és azt követően a munkaerőpiaci programban meghatározott, de legalább a támogatás időtartamának felével megegyező időtartamig, azon foglalkoztatott tekintetében, aki után bértámogatásban részesül,

a) a munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint és azoknak a foglalkoztatott hátrányára történő módosítása nélkül foglalkoztatja a foglalkoztatottat, és

b) nem szünteti meg a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést az új munkahelyek teremtésénél nem kell alkalmazni

a) ha a támogatás mértéke a foglalkoztatott bérének 50%-át nem haladja meg, vagy

b) az elsődleges munkaerőpiacra történő szocializáció érdekében meghirdetetett munkaerőpiaci program esetén a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatottak vonatkozásában.

18/A. *  Gyakornoki támogatás

37/A. § *  Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint gyakornok alkalmazásával járó költségek vonatkozásában támogatást nyújthat, amely keretében támogatható a gyakornok munkabére, valamint a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan az eszközbeszerzés és a beilleszkedést elősegítő tevékenységek költsége, a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint.

19. Mobilitási támogatás

38. § (1) A munkaerő jobb eloszlása és a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítése érdekében az országon belüli munkaerőpiaci mobilitás támogatás keretében a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint

a) lakhatási támogatás,

b) utazási támogatás

nyújtható.

(2) *  Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása esetén, a jogviszony kezdetének napjáig benyújtott kérelem alapján legfeljebb egy évi időtartamra mobilitási támogatást nyújthat az álláskeresőnek, ha

a) *  az lakóhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye, a lakhatásának biztosítására, a lakásbérleti díj tekintetében havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összegű lakhatási támogatás formájában,

b) a lakóhelyétől 60 km-nél közelebbi, de a lakóhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye, a munkába járás biztosítására, a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér 5%-ának megfelelő összegű havi utazási támogatás formájában.

(3) Lakhatási támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható,

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

39. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony ideje alatt, legfeljebb egy évi időtartamra utazási támogatást nyújthat a foglalkoztatónak, annak a foglalkoztatotti létszámnak az erejéig, mely megegyezik azon álláskeresők számával, akikkel a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző három hónapban az Flt. szerinti munkaviszonyt létesített, ha

a) a foglalkoztatottjának a lakhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye, és

b) a munkába járás biztosításáról a foglalkoztató gondoskodik.

(2) Az utazási támogatás mértéke foglalkoztatottanként a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér 5%-ának megfelelő összegű havi támogatás. A támogatás összege foglalkoztatottanként nem haladhatja meg a 60 km távolság esetén adandó támogatás összegét.

(3) Vissza kell követelni a támogatást a foglalkoztatótól, ha a kérelem benyújtásakori statisztikai állományi létszámot a támogatás ideje alatt nem tartja fenn.

40. § A mobilitási támogatást igénybe vevő a támogatási időtartam lejártát követő egy évben nem részesülhet újabb mobilitási támogatásban.

20. Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása

41. § (1) A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújthat annak a foglalkoztatónak

a) aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít az álláskeresővel, olyan munkakör tekintetében, mely az álláskereső képzését igényli, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében az álláskereső részt vesz a jogszabályban meghatározott képzésben (a továbbiakban: képzés),

b) akinél a foglalkoztatott jogviszonya képzés nélkül nem lenne biztosítható,

c) aki a foglalkoztatott és a foglalkoztató alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása érdekében a foglalkoztatottakat képzésben részesíti.

(2) Meg kell szüntetni és vissza kell követelni a támogatást, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a képzés ideje alatt vagy azt követően a képzés időtartamának legalább felével megegyező időn belül a foglalkoztató felmondásával vagy közös megegyezéssel megszűnik.

42. § (1) A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint az állami foglalkoztatási szerv legalább a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összegű havi támogatást nyújthat álláskeresést ösztönző juttatásként annak az álláskeresőnek vagy csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottnak, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.

(2) Az álláskereső a támogatást követően – kivéve, ha ráépülő képzésben vesz részt – a képzés kétszeres időtartamának megfelelő ideig nem részesülhet munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatásában.

42/A. § *  Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatott és a foglalkoztató munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének javítása érdekében – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek hatékony megvalósítása céljából – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoztatók részére európai uniós forrásból munkavédelmi eszközbeszerzéshez nyújthat támogatást (munkavédelmi eszközbeszerzés támogatása).

21. Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás

43. § A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek,

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott – legalább egy hónap időtartamú – szolgáltatás keretében a vállalkozás indításához szükséges jogi, pénzügyi készségeket megszerzi, és

c) aki a szolgáltatás keretében üzleti terv készítésével bemutatja az indítani kívánt vállalkozás hatékonyságát és működésének részleteit.

44. § *  (1) Az állami foglalkoztatási szerv annak az álláskeresőnek, aki a vállalkozás indításához szükséges szolgáltatásban sikeresen részt vett,

a) hat hónapon keresztül a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatást és

b) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösének megfelelő mértékben egyszeri visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőketámogatást

nyújthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás önállóan is nyújtható.

45. § *  (1) Az álláskereső a tőketámogatás igénybevételekor vállalja, hogy a vállalkozást a támogatás kezdetétől számított huszonnégy hónapig fenntartja, és ezt a munkaerőpiaci programban rögzítettek szerint igazolja.

(2) Az álláskereső a kizárólag hat hónapon keresztül folyósítható, a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatás igénybevételekor vállalja, hogy a vállalkozást a támogatás kezdetétől számított tizenkét hónapig fenntartja.

(3) Ha a vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott fenntartási kötelezettség időtartamánál rövidebb idő alatt szüneteltetésre kerül vagy megszűnik, az egyszeri tőketámogatást és a hathavi bérjellegű támogatást az állami foglalkoztatási szerv a nem teljesített fenntartási időszak arányában – szüneteltetés esetén annak első, kezdő időpontjától számítva – visszaköveteli.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezés

46. § Ez a rendelet 2021. március 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezés

47. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő eljárások tekintetében – a visszakövetelés vonatkozásában is – e rendelet hatálybalépését megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt szolgáltatás nyújtásával összefüggően kötött szerződések tekintetében a hatálybalépést megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett hazai vagy uniós támogatási program keretein belül indított munkaerőpiaci programok támogatásaira, valamint a meghirdetett támogatásokra a hatálybalépést megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépését követően az állami foglalkoztatási szerv a 2021. évi éves szolgáltatási tervet 2021. április 30-ig készíti el.

(5) A munkaerőigény bejelentésével összefüggő kötelezettségének a foglalkoztató 2021. november 1-jéig az e rendelet hatálybalépése előtti szabályozás alapján is eleget tehet.

(6) *  E rendelet alapján

a) a 14/A. alcím szerinti támogatás esetén 2031. június 30-ig és a 14/B. alcím szerinti támogatás esetén 2028. június 30-ig,

b) a 14/C. és a 14/D. alcím szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

48. § (1) Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) *  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet,,

d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,

e) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

25. * 

49. § * 

1. melléklet a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

A szolgáltatásnyújtás személyi feltételei

1. Információnyújtás feltétele:

1.1. felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetében legalább egy éves foglalkoztatási területen szerzett szakmai tapasztalat, vagy egy év igazolt szakmai tapasztalat a 17. § (7) bekezdésében felsorolt területek valamelyikén és valamely képzettségi területen alapszakos, mesterszakos vagy osztatlan egyetemi diploma (korábbi főiskolai vagy egyetemi végzettség), vagy

1.2. középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén legalább három éves foglalkoztatási területen szerzett szakmai tapasztalat.

1.3. Az EURES információnyújtás esetében: B2 szintű angol, német vagy további EU-s nyelvismeret szükséges.

2. A munka-pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkaerőpiaci mentori szolgáltatás nyújtásának személyi feltételei:

Egy év igazolt szakmai tapasztalat a 17. § (7) bekezdésében felsorolt területek valamelyikén és valamely képzettségi területen alapszakos, mesterszakos vagy osztatlan egyetemi diploma (korábbi főiskolai vagy egyetemi végzettség), és elfogadható más képzési terület, amennyiben szakirányú továbbképzéssel befejezett végzettséggel rendelkezik az alábbiakban felsorolt képzési terültek valamelyikén:

a) Államtudományi

b) Bölcsésztudományi

c) Gazdaságtudományi

d) Jogi

e) Pedagógusképzés

f) Társadalomtudományi

Szakirányú végzettség hiányában legalább három év szakmai területen végzett gyakorlati idő szükséges. Pszichológiai tanácsadás nyújtásának személyi feltétele: szakirányú végzettség.