A jogszabály mai napon ( 2021.09.19. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

106/2021. (III. 5.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgálatra berendelés és az egészségügyi szolgáltatás biztosításának veszélyhelyzeti különös szabályairól * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az országos kórház-főigazgató - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint, határozattal berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére azon egészségügyi dolgozót, aki

a) az egészségügyről szóló törvény szerinti működési nyilvántartásban érvényes bejegyzéssel szerepel, és

b) e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően nem állami vagy nem önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet végez, vagy kormányzati igazgatási szervvel szolgálati jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti berendelés nem alkalmazható

a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezet személyi állományára,

b) a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók esetében,

c) az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetében,

d) arra az egészségügyi dolgozóra, akinek a jogviszonya az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján nem alakult át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, továbbá

e) a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a háziorvosi ügyeleti feladat keretében egészségügyi tevékenységet végző személyek esetében.

(3) Az egészségügyi dolgozót egészségügyi tevékenység végzésére állami vagy önkormányzati fenntartású szolgáltatóhoz lehet az országos kórház-főigazgató által meghatározott időtartamra, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig berendelni.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés

a) az egészségügyi dolgozó várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,

b) az egészségügyi dolgozó gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

c) az egészségügyi dolgozó hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, vagy

d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti nyugellátásban részesülő egészségügyi dolgozóra, ha nem kapott SARS-CoV-2 elleni védőoltást, valamint igazoltan 6 hónapon belül nem esett át a COVID-19 betegségen.

(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatban kijelölt egészségügyi szolgáltató és a berendelt személy között szerződés jön létre, amely alapján a berendelt személy egészségügyi tevékenységet végez. A létrejött jogviszonyra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt megfelelően kell alkalmazni.

(6) A berendelés ideje alatt a berendelt egészségügyi dolgozó tekintetében munkáltatónak az (1) bekezdés szerinti határozatban kijelölt egészségügyi szolgáltató minősül.

(7) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint megállapított, a feladatellátásért járó pénzbeli ellentételezést az az egészségügyi szolgáltató biztosítja, ahol az egészségügyi dolgozó a berendelés alapján egészségügyi tevékenységet végez. Az egészségügyi dolgozó jogosult a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos utazási és szállásköltségeinek megtérítésére, azzal, hogy a költségtérítés mértékét, módját és az elszámolási rendjét az országos kórház-főigazgató határozza meg.

(8) Az országos kórház-főigazgató berendelésről szóló határozata tartalmazza

a) a munkavégzés helyét,

b) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzés kezdő és befejező időpontját és

c) a kijelölt munkahelyen történő munkavégzéshez kapcsolódó szállási és utazási feltételeket.

(9) Az (1) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtható. Az országos kórház-főigazgató a határozatát visszavonja, ha az egészségügyi dolgozó által jelzett, a (4) bekezdésben felsorolt mentességi ok valamelyike fennáll.

(10) Az egészségügyi dolgozó berendelésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya a berendelés időtartama alatt nem szüntethető meg.

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató, kártalanítás mellett, határozattal bármely - nem állami vagy önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú - egészségügyi szolgáltatót kötelezheti a SARS-CoV-2 vírus elleni védekezéshez szükséges ingatlan, valamint ingó eszközök és felszerelések rendelkezésre bocsátására a kijelölt állami vagy önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú egészségügyi intézmény részére.

(2) A kártalanítást a kötelezett egészségügyi szolgáltató kérelmére kell megállapítani. A kérelmet az országos kórház-főigazgatóhoz kell benyújtani. A kérelmet a benyújtástól számított 60 napon belül kell elbírálni.

(3) A kártalanítás fedezetét a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az Országos Kórházi Főigazgatóság költségvetésében biztosítja.

(4) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

a) az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának szabályait,

b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

d) az igénybevétel tárgyának az igénybevétel napján nyilvántartott könyv szerinti értékét,

e) a biztosítás alapján megtérülő összeget.

(5) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.

(6) A kártalanítás megfizetésére a döntés véglegessé válásának napjától számított 45 napon belül kerül sor.

(7) A ténylegesen felmerült kárát és költségét az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató igényelheti. Nem jár kártalanítás, ha az ingó és ingatlan rendelkezésre bocsátása nem akadályozta az igénybevétel tárgyának rendeltetésszerű használatát.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4. § * 


  Vissza az oldal tetejére