1. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 160. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előfizető számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:)
„b) az előfizetői névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatóak fel – az előfizető rendelkezése szerint – közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás céljából, akkor, ha e célok valamelyikét az előfizető az előfizetői szerződésben kifejezetten megjelölte;”
2. § (1) Az Eht. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy előfizetői kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz az előfizető tekintetében
a) csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, piackutatás céljára, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult,
b) nem alkalmazható közvélemény-kutatás céljára, ha azt az előfizető
ba) a 160. § (4) bekezdés a) pontja szerint,
bb) a 160. § (4) bekezdés b) pontja szerint a közvélemény-kutatás célját kifejezetten megjelölő vagy
bc) az előfizetői szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt,
a hírközlési szolgáltató részére egy évben legalább egy alkalommal megtett nyilatkozatával a kapcsolatfelvételt ellenzi.”
(2) Az Eht. 162. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közvélemény-kutatási célú kapcsolatfelvételre nyilvános adattár felhasználása nélkül, véletlenszerűen, a rendelkezésre álló számtartomány alapján képzett telefonszám (a továbbiakban: véletlenszerű számképzés) tárcsázásával kerül sor, a kapcsolatfelvétel során a (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, kivéve, ha az előfizető
a) a 160. § (4) bekezdés a) pontja szerint vagy
b) a 160. § (4) bekezdés b) pontja szerint a közvélemény-kutatás célját kifejezetten megjelölő vagy
c) az előfizetői szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt,
a hírközlési szolgáltató részére egy évben legalább egy alkalommal megtett nyilatkozatával a kapcsolatfelvételt ellenzi.
(6) A közvélemény-kutató köteles az általa közvélemény-kutatás céljára alkalmazott hívószámát a Hatóság és a hírközlési szolgáltató részére, a közvélemény-kutatás megkezdését megelőzően harminc nappal átadni. A hívószámok listáját a Hatóság a honlapján közzéteszi.
(7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott közvélemény-kutatás vonatkozásában a 160. § (4) bekezdés a) és – ha az előfizető a nyilatkozatában a közvélemény-kutatási célt kifejezetten megjelölte – b) pontja, továbbá az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, valamint az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot tett előfizetőre vonatkozó korlátozás biztosítása érdekében a hívásvégződtetési forgalmi szolgáltatást nyújtó szolgáltató a közvélemény-kutatót mint hívó felet letiltja.
(8) A véletlenszerű számképzést követő tárcsázás esetén a közvélemény-kutatási célú kapcsolatfelvételt kezdeményező, a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kktv.) szerinti közvélemény-kutató szerv köteles az előfizetőt arról tájékoztatni, hogy az előfizető telefonszám adata véletlenszerű számképzésből képződött és a közvélemény-kutatást a közvélemény-kutató szerv milyen célból végzi.
(9) Az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolatfelvételre kizárólag a Kktv. szerinti közvélemény-kutatás céljából kerülhet sor.”
3. § Az Eht. a következő 163/O. §-sal egészül ki:
„163/O. § (1) E törvénynek az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 162. § (1) bekezdését első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni, akként, hogy
a) a 162. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az előfizető által a Módtv2. hatálybalépése előtt tett nyilatkozatot kell alapul venni, valamint
b) a 162. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében – a 160. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megtételéig – az előfizetőre vonatkozóan azt kell feltételezni, hogy a 162. § (1) bekezdése szerinti hívórendszer vagy más automatizált eszköz alkalmazását, valamint a 162. § (5) bekezdése szerinti kapcsolatfelvételt nem ellenzi.
(2) A hírközlési szolgáltató legkésőbb 2022. május 30. napjáig tájékoztatja az előfizetőt az (1) bekezdés tartalmáról, valamint biztosítja az előfizető részére a 162. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában, valamint (5) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilatkozat megtételének lehetőségét.
(3) A közvélemény-kutató a Módtv2. által megállapított 162. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő harminc napon belül teljesíti.”
4. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról egyaránt mandátumot szerez, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a választást követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el.
(4) Ha valamely mandátumszerzés későbbi időpontban következik be, a képviselőnek az újabb mandátumszerzés időpontját követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy lemond-e a betöltött képviselői mandátumáról vagy a később szerzett mandátumot nem fogadja el. Ha a képviselő lemond a betöltött képviselői mandátumáról, úgy arról a kompenzációs listáról – amelyről a betöltött képviselői mandátumot szerezte – törölni kell.”
5. § Hatályát veszti az Övjt. 8. § (3) bekezdés c) pontja.
6. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Fővárosi kerületi önkormányzati képviselő csak akkor lehet egyidejűleg a fővárosi közgyűlésnek a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerzett tagja is, ha a kerületi önkormányzati képviselői mandátumát egyéni választókerületben szerezte.”
7. § Az Mötv. 146/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146/G. § E törvénynek az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIII. törvénnyel módosított 28. § (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13-i választásán listáról mandátumot szerzett önkormányzati képviselők esetén is alkalmazni kell.”
8. § Hatályát veszti az Mötv. 28. § (2) bekezdésében a „, ha a megbízólevelét át nem vevő jelöltön kívül a listán szereplő valamennyi jelölt kiesett” szövegrész.
9. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 136. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a meghallgatást megelőzően úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy és a sértett erre irányuló meghallgatását mellőzi, és a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti.”
10. § A Szabs. tv. 136. § (1) bekezdésében a „sértettet meghallgatásra” szövegrész helyébe a „sértettet – a (3a) bekezdés kivételével – meghallgatásra” szöveg lép.
11. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 124/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az Országgyűlés Hivatalánál határozott idejű közszolgálati jogviszony – a Kttv. 38. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – az Országgyűlés 1. § a)–c) pontjában meghatározott tisztségviselője, valamint a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság elnöke munkájának segítésére – a tisztségviselő, valamint a bizottság elnöke megbízatásának időtartamára figyelemmel, ismételt határozott idejű kinevezés keretében is – létesíthető.”
12. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit kormányrendelet állapítja meg.”
13. § A Kbt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési tervével egyidejűleg – vagy ha közbeszerzési terv készítésére nem köteles, az adott év március 31. napjáig – intézkedési tervet tesz közzé, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyekkel az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárásokban a verseny szintjének növelését segíti elő.”
14. § A Kbt. 111. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„n) nyomtatott és elektronikus könyvek, újságok, folyóiratok, időszakos kiadványok, valamint az elsődlegesen az előbbieket tartalmazó, kutatási, közművelődési vagy oktatási célt szolgáló elektronikus adatbázisok, illetve azok felhasználására vonatkozó jogok, a kulturális javak körébe tartozó tárgyak és rájuk vonatkozó jogok megszerzésére, hangszerek, hangszertartozékok és hangszeralkatrészek beszerzésére;”
15. § A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„20. az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit, a közbeszerzési eljárásokban a verseny szintjének növelése érdekében hozandó intézkedési terv közzétételére irányuló kötelezettség feltételeit, valamint a közbeszerzésekben a verseny javítása érdekében szükséges monitoring és szervezeti intézkedések szabályait;”
16. § (1) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFE tv.) 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:
„3/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében – az állam tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti ingatlanok (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
(2) Az Alapítvány a Budapest XII. kerület 8398/2 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát per-, teher- és igénymentesen, a Budapest I. kerület 7599/2 helyrajzi számú, valamint a Budapest XII. kerület 8398/3 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány a 7599/2 helyrajzi számú, valamint a 8398/3 helyrajzi számú ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 3/D. § (2) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül – az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanokban elhelyezett, állami tulajdonú, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
(5) A Budapest XII. kerület 8398/3 helyrajzi számú ingatlan tekintetében – a KEKVA tv. 12. § (6) bekezdésére figyelemmel – a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.
(6) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”
(2) Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/D. §-sal egészül ki:
„3/D. § (1) A 3/C. § (4) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá.
(2) A 3/C. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.”
(3) Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/E. §-sal egészül ki:
„3/E. § (1) A Déryné Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám. 01–09–351845 székhely: 1131 Budapest, Reitter Ferenc utca 132.) üzletrésze 100%-át a magyar állam tulajdonszerzését követően alapítói vagyoni juttatásként, az induló tőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az Alapítvány az (1) bekezdés alapján tulajdonába adott üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az értékesítésből származó bevételt az Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.
(3) Az (1) bekezdése szerinti üzletrész tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az üzletrész felett az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”
17. § Az SZFE tv. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
18. § Az SZFE tv.
a) 3/A. § (1) bekezdésében a „2021. évi IX. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.)” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „3/A. §,” szövegrész helyébe a „3/A. §, a 3/C. §, a 3/E. §,” szöveg és a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „2. és a 3. melléklet” szöveg
lép.
19. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. alcím és a 8. alcím, valamint az 1–2. melléklet 2021. december 1-jén lép hatályba.
21. § E törvény
a) 2. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 3. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
c) 16. § (1) és (3) bekezdése, 17. §-a, 18. § a) pontja, 8. alcíme, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
„3. melléklet a 2020. évi LXXII. törvényhez
Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok
| A | B | C | D | ||
| Település | Helyrajzi szám | A magyar állam tulajdoni hányada | Megnevezés | ||
| 1 | Budapest | 7599/2 | 2/2 | kivett irodaház | |
| 2 | Budapest | 8398/3 | 1/1 | kivett múzeum | |
| 3 | Budapest | 8398/2 | 1/1 | kivett beépítetlen terület | |
| ” |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:27 mezője a következő 5. ponttal egészül ki:
„5. a kortárs színművészet támogatása a magyar színjátszás múltjának megismertetésével és bemutatásával, valamint értékeinek és örökségének megőrzésével és hozzáférhetővé tételével.”
