Hatály: közlönyállapot (2021.XI.17.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2021. évi CXX. törvény

egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről * 

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Ha az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza a polgár származási helyét, az állandó személyazonosító igazolványra a polgár kérelmében megjelölt származási hely kerül feltüntetésre és a nyilvántartást kezelő szerv a kérelmet a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás megindításával egyidejűleg az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere útján továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőhöz vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervhez.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-a a következő (16b) bekezdéssel egészül ki:

„(16b) Az állandó személyazonosító igazolvány (16a) bekezdés szerinti pótlása esetén az igazolványon az a származási hely kerül feltüntetésre, amely az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványon szerepelt.”

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A polgár az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szerepkör-tanúsítvány szerepkörének megfelelően az e-aláírási funkcióval más személy, illetve szervezet képviseletében is eljárhat.”

3. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/E. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha a honosított személy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 25/B. §-ában meghatározottak szerint tesz esküt vagy fogadalmat, részére az állandó személyazonosító igazolvány kérelmére kerül kiállításra.”

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 34. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az elektronikus ügyintézési ponton állandó személyazonosító igazolvány kiadása céljából előterjesztett kérelem esetén a (9) bekezdésben meghatározott szolgáltatás igénybevétele során felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/D. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.”

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 34. § (8) bekezdésében a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakcímét, valamint - ha az ügyben eljáró szerv annak kezelésére jogosult - személyi azonosítóját” szöveg,

b) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásának szabályait,” szövegrész helyébe a „nyilvántartásának szabályait, az elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályait,” szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 29. § (2c) bekezdése,

b) 29/E. § (3b) bekezdése.

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

8. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

9. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésénél a 22. §-ban meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a Hatóság elnökének rendeletében előírt tartalmi követelményeit kell alkalmazni.”

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása vagy a geotermikus energia kinyerése valószínűsíthető.”

11. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A geotermikus védőidomot az engedélyes kérelme alapján a bányafelügyelet jelöli ki.”

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztonsági szabályzatokat a Hatóság elnöke rendeletben teszi közzé.”

13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy bányászati hulladékkezelés során következik be, a vízvédelmi hatóságnak vagy a környezetvédelmi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a Hatóság elnökének rendelete szerinti bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.”

14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányászattal kapcsolatos közigazgatási feladatokat állami földtani feladatokat ellátó szervként és bányafelügyeletként a Hatóság látja el.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9a) és (9b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9a) A felügyeleti díj mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

(9b) A bányafelügyelet eljárásáért a Hatóság elnökének rendeletében megállapított mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9d) A bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt kőolaj, földgáz esetében fizetendő felügyeleti díj éves összegét a megállapítást követő minden 5. év december 31-ig felül kell vizsgálni.”

15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 47/D. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét a Hatóság elnökének a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletében meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve, ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.

(3) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a Hatóság elnökének a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló rendelete előírásait kell alkalmazni.”

16. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány

az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában)

„g) a tárolóhely bezárása esetén a felelősség átvételére,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány

a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,

b) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő helyekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírság mértékére,

c) az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

d) a hites bányamérői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

e) a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

f) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,

g) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírságok mértékére és kiszabására

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke

1. a földtani kutatásra,

2. e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére,

3. a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására,

4. a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra,

5. a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére,

6. a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére,

7. a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra,

8. az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,

9. az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,

10. a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,

11. a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra,

12. a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,

13. az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére,

14. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére, hatósági felügyeletére,

15. az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában

a) a potenciális tárolóhely felmérésére,

b) a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére,

c) a kutatási engedély átruházására,

d) szén-dioxid-áram besajtolására,

e) az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére,

f) a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra,

g) a tárolóhely bezárására,

h) a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire,

i) a korrekciós intézkedések elvégzésére,

j) az új tárolási engedélyes kijelölésére,

16. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára,

17. az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására,

18. a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására,

19. a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére,

20. a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére,

21. a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire,

22. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére,

23. az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra,

24. a hites bányamérőre,

25. a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire,

26. a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra,

27. a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére,

28. az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,

29. a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére,

30. a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,

31. a bányászati hulladékok kezelésére,

32. a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára,

33. a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,

34. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére

vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

(1c) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben területet zárt területté nyilvánítson.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

„35. a felügyeleti díj mértékére, fizetésére, beszedésére, kezelésére és nyilvántartására”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

17. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 51. § c) pontjában az „50/A. § (2) bekezdés m) pontja” szövegrész helyébe az „50/A. § (1b) bekezdés 31. pontja” szöveg lép.

18. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 43. § (4) bekezdése,

b) 43. § (7) bekezdése,

c) 43. § (9) bekezdésében az „A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi.” szövegrész,

d) 43. § (9c) és (9e) bekezdése,

e) 43/C. § (2) bekezdése,

f) 43/C. § (4) bekezdése,

g) 47/C. § (2) bekezdés h) pontja,

h) 50/A. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja,

i) 50/A. § (1) bekezdés 5-8. pontja,

j) 50/A. § (1) bekezdés 10. és 11. pontja,

k) 50/A. § (1) bekezdés 13. pontja,

l) 50/A. § (1) bekezdés 15-20. pontja,

m) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont a)-f) alpontja,

n) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont h) és i) alpontja,

o) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont k) és l) alpontja,

p) 50/A. § (1) bekezdés 23-25. pontja,

q) 50/A. § (1) bekezdés 27. és 28. pontja,

r) 50/A. § (1) bekezdés 30. pontja,

s) 50/A. § (2) bekezdés a)-d) pontja,

t) 50/A. § (2) bekezdés f) pontja,

u) 50/A. § (2) bekezdés h) pontja,

v) 50/A. § (2) bekezdés j)-n) pontja,

w) 50/A. § (2) bekezdés p) és q) pontja,

x) 50/A. § (3) bekezdés a) pontja.

3. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

19. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § A 16. § (5) bekezdésétől eltérően, 2022. december 31-ig a honosított személy akkor is tehet esküt vagy fogadalmat, ha

a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) a jogszabályban előírt feltételek elmaradása miatt megszüntette,

b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,

c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv, vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és

d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.”

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

20. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„19. ellátja a segélyhívó számokra érkező hívások, illetve egyéb jelzések fogadásából eredő feladatokat,”

21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A terrorizmust elhárító szerv)

„h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett - elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét.”

22. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fokozott ellenőrzés elrendelésének végrehajtását az elrendelő rendőri szerv vezetője - függetlenül a fokozott ellenőrzés előzetesen meghatározott időtartamától - havi rendszerességgel felülvizsgálja, és annak eredményéről a felettes rendőri szerv vezetőjét, ennek hiányában a minisztert tájékoztatja.”

23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (4) bekezdés szerint a rendőrség által kezelt adatok (7) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti.”

24. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv,”

25. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 4/A. § (6) bekezdésében a „valamint munkavállalókból” szövegrész helyébe a „munkavállalókból, valamint tisztjelöltekből” szöveg,

b) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe az „a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés]” szöveg,

c) 35/A. § (4) bekezdésében az „Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése vagy az Nbtv. 52/N. §-a szerint” szöveg,

d) 91/M. § (3a) bekezdésében az „- a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményre” szövegrész helyébe a „- nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre” szöveg,

e) 91/M. § (3b) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) vagy (4) bekezdésben” szöveg,

f) 92. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „- a 46/A-46/C. § kivételével -” szövegrész helyébe az „- a személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés, a rejtett ellenőrzés elrendelése, a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása, valamint a fokozott ellenőrzés elrendelése kivételével -” szöveg

lép.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

26. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a következő 8/B-8/D. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, továbbá jogosult az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikke szerinti megjelöléssel ellátni a kiadott utazási engedélyt,

b) az a) pontban foglalt eljárásában egyedileg értékeli a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, ennek érdekében - az adatkérés céljának megjelölésével - e törvény alapján adatokat kérhet a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, valamint a járványügyi adatot kezelő szervtől, továbbá jogosult az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett 30/A. § szerinti együttműködő szervnek továbbítani, feltéve, hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges,

c) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben dönt az utazási engedély megsemmisítéséről, az utazási engedély visszavonásáról,

d) jogosult konzultációt folytatni más tagállamokkal és az Europollal,

e) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az ETIAS nemzeti egység feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat,

f) felelős az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos kötelezettségek és feladatok teljesítéséért.

(2) A személyes adatoknak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ETIAS nemzeti egysége az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett kezelése - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikkére figyelemmel - nem minősül nemzetbiztonsági célú adatkezelésnek.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben jogosult az ETIAS-ban végzett automatizált feldolgozás eredményeit a rendeletben szereplő adatbázisokban rögzített adatokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal összevetni.

(4) A 30/A. § a)-h) pontjában meghatározott szervek és az ügyészség az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke szerint, az adatkezelés céljának megjelölésével kezdeményezhetik a személyes adatok ETIAS figyelőlistába történő bevitelét az ETIAS nemzeti egységnél.

(5) Az ETIAS nemzeti egység az ETIAS figyelőlistán elért találatról a kezdeményező szervet értesítheti, továbbá jogosult az általa kezelt adatot a kezdeményező szervnek továbbítani, feltéve, hogy a kezdeményező szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges.

8/C. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti hatóságok ETIAS adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,

b) teljesíti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,

c) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a központi hozzáférési pont feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.

(2) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából

a) - ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,

c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság

az ETIAS központi rendszeréből adatot igényelhet az ETIAS központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.

8/D. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében és a 8/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végezhet.”

27. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések” alcíme a következő 52/N. és 52/O. §-sal egészül ki:

„52/N. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében átveszi és kezeli a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzemben tartója által a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklet 3.1.2. pontja szerinti, a 4.3. pont alapján a belvízi hajózásra is alkalmazni rendelt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében biztosított elektronikus felületen rögzített adatokat (a továbbiakban: folyami utasadatok).

(2) A folyami utasadatok átvételének és kezelésének a célja a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése.

(3) A folyami utasadatok tekintetében az 52/H. § (6)-(8) és (10) bekezdését, valamint az 52/L. §-át alkalmazni kell azzal, hogy a légiutas-adaton a folyami utasadatot kell érteni.

(4) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, és a (3) bekezdéssel alkalmazni rendelt 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekménnyel érintett személy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. § (4) bekezdése alapján átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(5) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor - az elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (6) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(6) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (3) bekezdéssel alkalmazni rendelt 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben - ha a (4) bekezdés alapján átvett adatot az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta - a (4) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

(7) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak folyami utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

(8) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa átvett folyami utasadatokat az átvételtől számított 6 hónap elteltével az egyes adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná teszi.

52/O. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a folyami utasadatokkal végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a folyami utasadatok kezelését támogató informatikai alkalmazásban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó személy nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatot továbbít. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza.

(7) A naplórendszert a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a jogosulatlan hozzáféréstől védi.

(8) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

28. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

1. 52/H. § (1) bekezdésében az „az utasadat” szövegrész helyébe az „a légiutas-adat” szöveg,

2. 52/H. § (2) bekezdésében az „Az utasadatok” szövegrész helyébe az „A légiutas-adatok” szöveg,

3. 52/H. § (3) bekezdésében az „Az utasadat” szövegrész helyébe az „A légiutas-adat” szöveg és az „az utasadatot” szövegrész helyébe az „a légiutas-adatot” szöveg,

4. 52/H. § (4) bekezdés a) pontjában az „az utasadat” szövegrész helyébe az „a légiutas-adat” szöveg és az „utasadatokat” szövegrész helyébe a „légiutas-adatokat” szöveg,

5. 52/H. § (4) bekezdés b) pontjában az „az utasadatok” szövegrész helyébe a „légiutas-adatok” szöveg,

6. 52/H. § (4) bekezdés c) pontjában az „utasadatokról” szövegrész helyébe a „légiutas-adatokról” szöveg,

7. 52/H. § (8) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

8. 52/H. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az utasadat” szövegrész helyébe az „A légiutas-adat” szöveg és az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

9. 52/I. § (1) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

10. 52/I. § (2) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

11. 52/I. § (3) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

12. 52/I. § (4) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

13. 52/I. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

14. 52/I. § (5) bekezdés b) pontjában az „utasadat” szövegrész helyébe a „légiutas-adat” szöveg, az „az utasadat” szövegrész helyébe az „a légiutas-adat” szöveg és az „az utasadatok” szövegrész helyébe az „a légiutas-adatok” szöveg,

15. 52/I. § (6) bekezdésében az „utasadatot” szövegrészek helyébe a „légiutas-adatot” szöveg és az „az utasadatok” szövegrész helyébe az „a légiutas-adatok” szöveg,

16. 52/I. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „utasadat” szövegrész helyébe a „légiutas-adat” szöveg,

17. 52/J. § (1) bekezdésében a „tevékenység keretében nem” szövegrész helyébe a „tevékenység, vagy az 52/N. §-a szerinti kockázatelemző tevékenység keretében nem” szöveg és a „nyilvántartásából.” szövegrész helyébe a „nyilvántartásából, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. § (4) bekezdése szerint kezelt adatokból.” szöveg,

18. 52/L. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az utasadatot” szövegrész helyébe az „a légiutas-adatot” szöveg,

19. 52/L. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg és az „utasadat” szövegrész helyébe a „légiutas-adat” szöveg,

20. 52/L. § (2) bekezdésében az „utasadatot” szövegrész helyébe a „légiutas-adatot” szöveg,

21. 52/L. § (4) bekezdésében az „utasadatokat” szövegrész helyébe a „légiutas-adatokat” szöveg,

22. 52/L. § (8) bekezdésében a „tett utasadatokkal” szövegrész helyébe a „tett légiutas-adatokkal” szöveg és az „az utasadatokkal” szövegrész helyébe az „a légiutas-adatokkal” szöveg,

23. 52/M. §-ában az „utasadatokról” szövegrész helyébe a „légiutas-adatokról” szöveg,

24. 74. § l) pontjában az „utasadat” szövegrész helyébe a „légiutas-adat” szöveg,

25. 74. § p) pontjában az „az utasadat” szövegrész helyébe az „a légiutas-adat” szöveg,

26. 74. § q) pontjában az „az utasadat” szövegrész helyébe az „a légiutas-adat” szöveg és az „utasadatok” szövegrész helyébe a „légiutas-adatok” szöveg

lép.

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

29. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő 21/E. §-sal egészül ki:

„21/E. § Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

30. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke” szöveg,

b) 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál,” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál,” szöveg

lép.

7. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

31. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzemben tartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklet 3.1.2. pontja szerinti, a 4.3. pont alapján a belvízi hajózásra is alkalmazni rendelt előzetes tájékoztatási kötelezettségét a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felület használatával is teljesítheti. A folyami információs szolgáltatások központ az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott adatokkal - a hatósági feladatok végrehajtásának biztosítása céljából - adatfeldolgozási tevékenységet végez. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott személyes adatokat a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felülethez történő hozzáféréssel közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján átveheti.”

8. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

32. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

33. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - ellátja]

„c) az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendeletben előírtak szerint a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (4) bekezdésében”

(meghatározott hatósági feladatokat.)

34. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény „A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI” alcíme a következő 18/I. és 18/J. §-sal egészül ki:

„18/I. § Az egyes polgári célú pirotechnikai termékek magánszemélyek általi használatának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

18/J. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály az egyes polgári célú pirotechnikai termékek esetében előírhatja az állatvédelmi tájékoztató kötelező elhelyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

35. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18/J. § (2) bekezdése szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét.”

36. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i, 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek,

f) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,

g) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

h) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 23. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A 6. § (4) bekezdés c) pontja az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

37. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 7. pontjában az „az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve” szövegrész helyébe az „a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelve” szöveg lép.

10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

38. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azzal az EGT-állampolgárral szemben, aki

a) több mint tíz éve jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, kivéve, ha valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy

b) kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik.”

39. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha

a) a kiutasított személy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult,

b) a kiutasított személy olyan bűncselekmény elkövetése miatt került kiutasításra, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő,

c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget, vagy

d) a kiutasítás elrendelésére a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor, és a kiutasított személy kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges.”

40. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot

a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez,

b) a 75. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott résznyilvántartásokból az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében.”

41. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben a saját maga által rögzített adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni.”

42. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyar állampolgár családtagjaként érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártyáját vagy állandó tartózkodási kártyáját vissza kell vonni)

„b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonsági érdekét.”

11. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

43. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„x) Fehér Kártya: olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.”

44. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 20/G. §-sal egészül ki:

„20/G. § (1) Fehér Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,

b) a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok, és

c) nem folytat keresőtevékenységet Magyarországon, valamint magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik.

(2) Nem kaphat Fehér Kártyát:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,

b) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

f) a befogadott,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel rendelkezik,

i) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Unió területére, vagy

j) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy esetében a (2) bekezdésben foglalt valamely körülmény fennáll,

b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy

c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, folytat keresőtevékenységet vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.

(4) A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A Fehér Kártya kiadására irányuló kérelem tárgyában az idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg.

(6) Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedély nem állítható ki.”

45. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az ideiglenes letelepedési engedély kiadása vagy visszavonása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban húsz,

b) a másodfokú eljárásban tizenöt

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

46. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása, valamint a letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedély visszavonása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban húsz,

b) a másodfokú eljárásban tizenöt

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Fehér Kártya birtokában Magyarországon töltött idő nem számít be az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási időbe.”

47. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban húsz,

b) a másodfokú eljárásban tizenöt

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

48. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége

75/B. § A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának, illetve vállalkozási tevékenységének megszűnését a befejezés időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.”

49. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot:

a) az e fejezetben meghatározott idegenrendészeti résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez,

b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében:

ba) a 95. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik vízum, vagy vízumot helyettesítő engedély birtokosai,

bb) a 96. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek, és akik ennek alapján rendelkeznek az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel,

bc) a 99/A. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában Magyarországon tartózkodó hontalan személyek, vagy más olyan személyek tekintetében, akik egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)

„b) a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, illetve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából,”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerből adatot lekérdezni.

(10b) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben a saját maga által rögzített adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni.”

50. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 45. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,

b) 45. § (4) bekezdésében a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,

c) 45. § (8) bekezdés b) pontjában a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,

d) 47. § (6) bekezdésében a „jelentősen” szövegrész helyébe a „súlyosan” szöveg

lép.

12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

51. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 15. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,)

„c) akiről megalapozottan feltehető, hogy Magyarország általi befogadását megelőzően származási országában olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon történő elkövetés esetén három évig terjedő vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, és megalapozottan feltehető, hogy a kérelmező csak a bűncselekménye elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.”

52. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető, vagy

b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a bíróság tárgyalási határnap kitűzéséről rendelkezett és a kérelmező a keresetlevél benyújtását követően ismeretlen helyre távozott vagy a szálláshelyéről nem idézhető, a bíróság az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetésének abban az esetben is helye van, ha a kérelmező egyébként jogi képviselővel rendelkezik.”

53. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A menekültügyi hatóság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak

a) az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez szolgáltathat adatot,

b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében a 83. § (1) bekezdés y) pontjában meghatározott adatokat továbbíthatja.”

54. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 87. § (1a) bekezdés b) pontja az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

13. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

55. § Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1a) bekezdése és 20. §-a.

14. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

56. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti, az idegenrendészeti hatóság által elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, technikai minőség-ellenőrzése céljából az idegenrendészeti hatóság részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát továbbítja.”

57. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 98. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 83. § (1a) bekezdése

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

15. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

58. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § Az egészségügyről szóló törvény szerinti városi intézmények egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásainak megtételéhez az irányító megyei intézmény előzetes jóváhagyása szükséges. Az előzetes jóváhagyás alá tartozó kötelezettségvállalások körét és a jóváhagyás feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.”

59. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111/I. § E törvénynek az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 48/B. § (1) bekezdés b) pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

60. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „polgármester,” szövegrész helyébe a „polgármester - az 5000 fő vagy ez alatti lakosságszámú település polgármestere kivételével -,” szöveg lép.

61. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (4) bekezdése.

16. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

62. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény a következő 18. és 19. §-sal egészül ki:

„18. § Ez a törvény az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. § Ez a törvény az uniós űrprogram keretében kiépített, üzemeltetett és használt, az Unió biztonságát esetleg befolyásoló rendszerek és szolgáltatások biztonságáról és a 2014/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 30-i (KKBP) 2021/698 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

17. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

63. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 15. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § Az idegenrendészeti hatóság kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőség-ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - jogosult a 16. § b), f) és g) pontja szerinti adatok közül az ujj- és tenyérnyomatokra vonatkozó, valamint a 16. § h) pontja szerinti arcfénykép adatok átvételére.”

18. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

64. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a működtető végzi.”

19. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

65. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítés alapvető feltételeiről és szempontjairól a személyügyi igazgatásra vonatkozó rendelkezések között a miniszter által meghatározott rendben és tartalommal tájékoztatni kell.”

66. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 270. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a hivatásos állomány tagja a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen a 45. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos igénye miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.”

67. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rendőrség tisztjelöltje az őt ösztöndíj szerződéssel foglalkoztató rendvédelmi szerven kívül más rendőrségi szervnél is teljesítheti a szakmai gyakorlatát. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat során a tisztjelölt szolgálati fegyvert, felszerelést a szakmai gyakorlatot biztosító rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.”

68. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/P. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzés alapvető feltételeiről és szempontjairól a miniszter által meghatározott rendben és tartalommal tájékoztatni kell.”

69. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/V. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a rendvédelmi alkalmazott a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy az igazgatási jogviszonyát ténylegesen a 287/P. § (4a) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos igénye miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.”

70. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

„n) a munkavégzés alapvető feltételeiről és szempontjairól szóló tájékoztatás tartalmát és rendjét.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:)

„g) a munkavégzés alapvető feltételeiről és szempontjairól szóló tájékoztatás tartalmát és rendjét.”

71. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 361/A. §-sal egészül ki:

„361/A. § A 45. § (4) bekezdése, valamint a 287/P. § (4a) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség a rendvédelmi szervet a 2022. július 31-én szolgálati viszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában csak a hivatásos állomány tagja vagy a rendvédelmi igazgatási alkalmazott erre irányuló kérelme esetén terheli. A kérelem előterjesztése esetén a rendvédelmi szerv az írásbeli tájékoztatási kötelezettségét hatvan napon belül teljesíti.”

72. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekkel együtt)

„1. az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

73. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 154. § (2) bekezdésében az „időpótlékból és hivatásos pótlékból tevődik” szövegrész helyébe az „időpótlékból, hivatásos pótlékból és a 170. § (4) bekezdés szerint megállapított kiegészítő juttatásból tevődik” szöveg,

b) 170. § (4) bekezdésében a „kedvezményeket és” szövegrész helyébe a „kedvezményeket, juttatásokat és” szöveg,

c) 364. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „340. és 341. §-ban foglalt felhatalmazások” szövegrész helyébe a „felhatalmazása” szöveg

lép.

20. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

74. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. §-a a következő 40a-40c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„40a. szerepkör: a Kormány rendeletében meghatározott természetes személy közfeladatához kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, jogosultság;

40b. szerepkör-nyilvántartás: a szerepkört jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően igazoló, elektronikus nyilvántartás;

40c. szerepkör-tanúsítvány: olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik;”

75. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Diplomáciai ügyekben - ideértve a sportdiplomáciai ügyeket - az e törvény szerinti elektronikus ügyintézés szabályai - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem alkalmazandóak.”

76. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

„p) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.”

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

„p) szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás,”

(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

„q) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.”

(4) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében mesterséges intelligencián alapuló technológia is felhasználható.

(6) Ha jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, az a Kormány rendeletében meghatározott mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

(7) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a szolgáltatás útján, gépi úton tesz nyilatkozatot, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében jár el.

(8) Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendelete meghatározhatja azon ügyeket, ahol a (6) bekezdés szerinti szolgáltatások vagy ezen szolgáltatások valamelyikének használata kizárt.”

77. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény NEGYEDIK Része a következő XXI. Fejezettel egészül ki:

„XXI. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES KÜLÖNÖS, BIZALMI SZOLGÁLTATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK

59/A. Szerepkör tanúsítása

100/A. § A közfeladat gyakorlása ellátása során eljáró természetes személy tanúsítvány alany (jelen alcímben a továbbiakban: alany) szerepkörét a Kormány rendeletében kijelölt szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítvánnyal igazolhatja. A Kormány szerepkör-tanúsító szolgáltatóként kormányzati hitelesítési szolgáltatót jelölhet ki.

100/B. § (1) Szerepkör-tanúsítvány alkalmazása esetén a szerepkör-tanúsító szolgáltató - az alany elektronikus, a szerepköre igazolására irányuló kérésével - a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni és a szerepkör-nyilvántartásból átvenni az alany azonosításához és a szerepkör igazolásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.

(2) A szerepkör-nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti adatok szolgáltatását a szerepkör-tanúsító szolgáltató közreműködésével biztosítja.

100/C. § (1) A Kormány a szerepkör-tanúsítványok egységes felhasználása érdekében - központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként - szerepkör-tanúsító platform szolgáltatást biztosít.

(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató a szerepkör-tanúsítványt a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás útján biztosítja az alany számára.

(3) A szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás szolgáltatója a szerepkör-tanúsítvány kiállítása idejéig jogosult kezelni az alany azonosításához és a szolgáltató kiválasztásához szükséges személyes adatokat. A szerepkör-tanúsítvánnyal összefüggő adatokat a szolgáltató köteles fizikailag és logikailag elkülöníteni.

100/D. § A szerepkör igazolásával, a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal, valamint a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.”

78. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) e törvényben nem meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ezek részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével, valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,”

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a szerepköröket, a szerepkör igazolásával kapcsolatos részletszabályokat,

b) a 100/A. § szerinti szolgáltatót,

c) a szerepkör-tanúsítvány kibocsátásával, az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokkal kapcsolatos részletszabályokat,

d) a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatással kapcsolatos részletszabályokat.”

21. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

79. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört

a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta vagy

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza.

(3b) Elektronikus közokirat esetében jogszabály a (3a) bekezdéstől eltérő módon is lehetővé teheti az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkör teljes bizonyító erejű igazolását.”

80. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

„i) - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört

a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta vagy

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza.”

22. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása

81. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 11. §-a.

82. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 26. § (1) bekezdése.

23. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

83. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg lép.

24. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása

84. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 55. § 2023. január 1-jén lép hatályba.”

25. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

85. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A klinikai központ elnöke - az (5) bekezdésben foglalt irányítási jogköreinek gyakorlásán túl - írásban jogosult előzetesen jóváhagyni az irányítása alá tartozó városi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait. Ha a jóváhagyás megtagadása ellenére a városi intézmény az álláspontját fenntartja, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv dönt.”

26. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

86. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hatóság a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.”

87. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság látja el

a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,

b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,

c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,

d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és

e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)

és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.”

88. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

„o) megállapítja a földtani kutatásra, a Bt. hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére, a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására, a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra, a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére, a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére, a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra, a Bt. szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére, az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire, a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására, az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére, hatósági felügyeletére, az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában a potenciális tárolóhely felmérésére, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére, a kutatási engedély átruházására, szén-dioxid-áram besajtolására, az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére, a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra, a tárolóhely bezárására, a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire, a korrekciós intézkedések elvégzésére, az új tárolási engedélyes kijelölésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására, a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére, a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére, az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, a hites bányamérőre, a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire, a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére, a Bt. szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére, a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati hulladékok kezelésére, a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket.”

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

„p) megállapítja a bányafelügyelet felügyeleti tevékenységéért a bányafelügyelet részére fizetendő felügyeleti díj fizetésére, beszedésére, kezelésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.”

89. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 14. alcíme a következő 34/A-34/B. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A Hatóság a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az MBFSZ valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(2) A Hatóság a bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként kijelölt kormányhivatalok jogutódja az átkerülő feladatok, az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatotti állomány és eszközök tekintetében. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság és az érintett kormányhivatalok közötti átadás-átvételi megállapodások rögzítik.

(3) A jogok és kötelezettségek átszállása a jogelőddel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2022. január 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(5) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2022. január 1-jén folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, hatósági és végrehajtási ügyekben, törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(6) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött, 2021. december 31-én hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2022. január 1-jén a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(7) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által 2022. január 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben közigazgatási per megindítására irányuló keresetet 2021. december 31-ét követően a Hatóság ellen kell benyújtani.

(8) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött együttműködési megállapodás, koordinációs tanácsban, európai koordinációs tárcaközi bizottságban, nemzetközi szervezetben 2021. december 31-én fennálló tagság tekintetében a jogelőd szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2022. január 1-jétől a Hatóság jogosult eljárni. A Hatóság köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében a jogelőd helyett a Hatóság jogosult eljárni.

(9) Nem jelenti az adótitok és üzleti titok sérelmét, ha a jogelődök a Hatóság számára ezen titokkörbe eső adatokat adnak át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.

34/B. § (1) Az MBFSZ elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása 2021. december 31-én megszűnik. Az elnök és az elnökhelyettes a 11. § szerinti végkielégítésre jogosult, kivéve, ha megbízatása megszűnésétől számított 30 napon belül közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2) Az MBFSZ-nél foglalkoztatott és a kormányhivataltól átkerülő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint közszolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulása nem érinti a 2022. január 1-je előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles tizenöt napon belül a köztisztviselőt, illetve a közszolgálati ügykezelőt értesíteni és a közszolgálati munkaszerződést megkötni.

(3) 2022. január 1-jén annak a Hatósághoz átkerülő személynek, akinek 2021. december 31-én az MBFSZ-szel, a kormányhivatallal

a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá

alakul át.

(4) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át.

(5) A Hatóság általános jogutód az MBFSZ-től és a kormányhivataltól átkerülő foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuk fennállása tekintetében.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2022. január 1. napja előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél által tett egyoldalú jognyilatkozat alapján 2022. január 1. napját követően szűnik meg a jogviszony.

(7) Ha a közszolgálati munkaszerződés a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az érintett jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.

(8) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

(9) Az érintett a munkaköre, álláshelye alapján 2021. december 31. napján ellátott feladatait mindaddig elláthatja, amíg az álláshelyén ellátandó feladatok vagy az álláshely betöltésének a Küt. 6. § (2) bekezdése szerinti szakmai feltételei meg nem változnak.

(10) E § hatálybalépése nem szakítja meg a 2021. december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(11) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat alapján 2021. december 31. napján jogosult volt.

(12) Az érintett részére a 2021. december 31-én meglévő szabadságát 2021. december 31-ét követően - a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kiadni.

(13) Az érintett 2021. december 31-én meglévő, ki nem adott szabadságát 40 napon belül meg kell váltani.

(14) A (13) bekezdés szerinti megváltás során az érintettet 2021. december 1. napján megillető illetménnyel kell számolni.

(15) A 2021. december 31-én szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2021. december 31-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

a) 2 éven belül ki kell adni, vagy

b) 30 napon belül meg kell váltani.”

90. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az „az 1. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 1. § (1)-(2) bekezdésében” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés c) pontjában az „az (1) bekezdés a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a), c) és e) pontja” szöveg,

c) 35. §-ában az „a 31-34. §” szövegrész helyébe az „a 31-34/B. §” szöveg

lép.

27. Záró rendelkezések

91. § (1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 22. §, a 23. §, a 25. § c)-f) pontja, a 27. §, a 28. §, a 7. alcím, a 23. alcím, a 24. alcím és a 89. § 2021. december 30-án lép hatályba.

(3) A 26. §, 40. §, a 49. § (1) bekezdése, az 53. §, az 54. § és a 81. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(4) A 4-6. §, a 8-13. §, a 14. § (1) bekezdése, a 15. §, a 16. § (1)-(3) bekezdése, a 18. § a)-c) és e)-w) pontja, a 29. §, a 38. §, a 39. §, a 42-48. §, az 50-52. §, a 18. alcím, a 73. § a) és b) pontja, a 86. §, a 87. §, a 88. § (1) bekezdése és a 90. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 49. § (2) bekezdése, a 14. alcím és a 17. alcím a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(6) A 8. alcím és az 1. melléklet 2022. február 15-én lép hatályba.

(7) A 14. § (2)-(3) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, 18. § d) és x) pontja és a 88. § (2) bekezdése 2022. március 1-jén lép hatályba.

(8) A 20. § és a 24. § 2022. június 28-án lép hatályba.

(9) A 65. §, a 66. § és a 68-72. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(10) A 2. §, a 7. § b) pontja, a 74. §, a 76. § (2) és (3) bekezdése, a 77. §, a 78. § (2) bekezdése, a 79. § és a 80. § (2) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 21. § 2023. július 1-jén lép hatályba.

(12) A 41. §, a 49. § (3) bekezdése és a 82. § a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(13) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(14) A (12) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(15) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

92. § E törvény

a) 20-22. §-a, 25. § b), c) és f) pontja, 26. §-a, 28. § 24-26. pontja és 81. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 51. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,

c) 86-89. §-a, valamint 90. § a) és b) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján,

d) 25. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

93. § A 20. § és a 24. § a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

94. § A 26. §, a 40. §, a 49. § (1) bekezdése, az 53. § és az 54. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

95. § A 33. § és a 36. § (2) bekezdése az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

96. § A 41. § és a 49. § (3) bekezdése a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

97. § A 49. § (2) bekezdés, az 56. §, az 57. § és a 17. alcím

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

98. § Az 51. § a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

99. § Az 52. § a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46. cikk (11) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

100. § A 62. §

a) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) az uniós űrprogram keretében kiépített, üzemeltetett és használt, az Unió biztonságát esetleg befolyásoló rendszerek és szolgáltatások biztonságáról és a 2014/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 30-i (KKBP) 2021/698 tanácsi határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

101. § A 19. alcím az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2021. évi CXX. törvényhez

1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 28-35. sorral egészül ki:

28. Budapest, 38295/1, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
29. Budapest, 38295/2, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
30. Budapest, 38295/3, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
31. Budapest, 38295/4, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
32. Budapest, 38295/5, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
33. Budapest, 38295/6, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
34. Budapest, 38295/10, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
35. Budapest, 38295/11, valamint ebből az ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanok Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

  Vissza az oldal tetejére