A jogszabály mai napon ( 2022.05.29. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.VI.1. - 2022.VI.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi CXXX. törvény

a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:

a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint

b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges - így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.

II. FEJEZET

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3-11. * 

3-11. § * 

12. Lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása

12. § (1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, * 

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is - a 13. § (1) bekezdése szerinti okmány kivételével - 2022. június 30. napjáig érvényes.

(2) Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány (1) bekezdés szerinti érvényességi időt megelőző cseréjének.

13. § (1) A 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok - a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével - 2022. június 30. napjáig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdését

nem kell alkalmazni.

13. * 

14-16. § * 

14. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvénytől való eltérés

17. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény * 

a) 7. § (1) bekezdésétől eltérően, amennyiben az adós a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2021. október 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően azt kérelmezte, akkor az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. november 1-jétől fizetési haladékot kap,

b) 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2022. június 30. napjáig tart,

c) 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik,

d) 6. §-át és 8. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

15. A hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó egyes szerződések elszámolási szabályai

18. § (1) Az e § szerinti elszámolási szabályokat

a) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet által megállapított, valamint

b) a Vmt., az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet és e törvény által fenntartott

fizetési moratórium hatálya alá tartozó, természetes személy hitelkártya szerződésére, valamint fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésére (folyószámla-hitel) kell alkalmazni (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés).

(2) Ha a fizetési moratórium megszűnt, vagy az adós a fizetési moratóriumból kilép (e § alkalmazásában a továbbiakban: moratórium megszűnése), akkor a hitelező a moratórium megszűnését követően átszámítja az adósnak a fizetési moratórium alatt felhalmozódott tartozása összegét.

(3) A tartozás összege fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésből eredő tartozás esetén megegyezik a havi zárlati napok közötti időszakokban folyamatosan fennálló fizetési moratóriummal érintett hitelkeretből felhasznált és vissza nem fizetett tartozás összegével.

(4) A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (e § alkalmazásában a továbbiakban: átszámított tartozás), azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A tartozás átszámítását a hitelezőnek a moratórium megszűnését követő 60 napon belül kell elvégeznie, és e határidőben az átszámított tartozás összegéről az adóst tájékoztatnia.

(6) Az átszámított tartozást az adós az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül önkéntesen teljesítheti.

(7) Az adós (6) bekezdés szerinti önkéntes teljesítése hiányában az átszámított tartozást az adósnak 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetnie (e § alkalmazásában a továbbiakban: részletfizetés).

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti részletszabályokról a hitelező az adós részére tájékoztatást nyújt.

(9) A részletfizetés idejének meghatározása során a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet [a továbbiakban: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet] által megállapított, a havi törlesztőrészlet mértékére vonatkozó előírást figyelembe kell venni. Ha az átszámított tartozás a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra figyelemmel 12 hónapon belül nem fizethető vissza, a visszafizetés határideje a 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet szabályainak megfelelően meghosszabbodik.

(10) A tartozás e § szerinti megfizetésével összefüggésben a hitelező egyéb díjra nem jogosult.

16. * 

19. § * 

17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

20. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást a 2022. évben a tárgyévben sorsolással meghatározott hónap létszámadatai alapján kell 2022. december 31. napjáig megállapítani és jelentésben közzétenni.

18. A támogatott tevékenység határidejének meghosszabbítása

21. § (1) A 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges. * 

(2) A 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött és a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. december 31. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges. * 

(3) Ha a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát

a) az (1) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás esetében 2022. december 31-éig,

b) a (2) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás esetében 2023. december 31-éig

lehet az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának tekinteni.

(4) A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, vagy ezen idő alatt létrejött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat 2021. évi kiadási előirányzatai terhére az Operatív Törzs döntése vagy jóváhagyása alapján vállalt kötelezettségek esetén, ha a pénzügyi teljesítés elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalás tárgyévét követően keletkező költségvetési maradványt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.

19-21. * 

22-26. § * 

22. * 

27. § * 

23-25. * 

28-30. § * 

26. A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályok * 

31. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény).

(2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve.

(3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

(4) A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben (a továbbiakban: bevallási tervezet) érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból [ideértve a magánszemély (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait is] a magánszemély jogosultsága megállapítható.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában (a továbbiakban: bevallás) veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza, a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

a) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

b) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét,

c) a kedvezmény összegét és az annak kiutalásához szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét), és

d) annak a magánszemélynek a nevét és adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(6) A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. A magánszemély a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

c) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, azonban az (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot nem érinti.

32. § (1) A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

a) a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható [ideértve a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Art.) 112/A. §-a szerint az állami adó- és vámhatóság részére teljesített adatszolgáltatásokat is],

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy az Art. szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és

c) a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

(2) Ha a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és az Art. szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb a 31. § (2) bekezdése és legalább a 31. § (3) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint megállapított előleggel szemben az állami adó- és vámhatóság az Art. 76. §-a szerinti visszatartási jogot nem gyakorolja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

a) a bevallás benyújtását,

b) ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását, vagy

c) a bevallási tervezet javítását, kiegészítését

követően az Art.-nak a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.

33. § A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a 31. § (1) bekezdése szerint őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. A 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.

34. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult.

(2) Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben - a (3) bekezdés szerint - személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(4) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi - a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget követő sorrendben - a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A magánszemély a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

35. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése - figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is - szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

(2) Ha a kisadózó a 2021. évre a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény és a 34. § szerinti ekho-kedvezmény összege a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés a 31. § (1) bekezdés szerinti kedvezményt és a 34. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe.

(3) A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés - az (5) bekezdés szerint - személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg.

(4) A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(6) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi - a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget és a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-részét követő sorrendben - az (1) bekezdés szerinti visszatérítés, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét,

c) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, valamint, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, akkor jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult vagy jogosult lenne a családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

(9) Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést - figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire - bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

a) a saját és az őt bejelentő kisadózó vállalkozás nevét (elnevezését), adóazonosító számát,

b) a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a 2021. évre terhelő tételes adó összegét,

c) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámot vagy postai utalási címet,

d) valamennyi olyan - az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, jogosultságának e jogcímét, és

e) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(10) A nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultságot azonban nem érinti.

36. § (1) Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az elhunyt magánszemély családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerint megillető kedvezmény és a 34. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 35. § szerint megillető visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 35. § szerinti visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdést a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni. Ha e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt magánszemélynek a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre, valamint a 35. § szerinti visszatérítésre való jogosultsága megállapítható, a kedvezményt, visszatérítést az adó- és vámhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban hivatalból figyelembe veszi.

37. § A kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy

a) az Szja tv. 44/B. § (8) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában 74/A. § (3) bekezdés c) pontjában, 77/A. § (2) bekezdés i) és l) pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (7) és (9) bekezdésében és az 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontjában és 9. pont 9.9. alpont 9.9.2. alpontjában,

b) az Ekho tv. 13. § (6) bekezdésében,

c) az Art. 85. §-ában, 92. § (1) bekezdésében, 96. §-ában és 100. §-ában

előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig teljesíti.”

27. * 

38-40. § * 

28. Hatósági üzemanyagárra vonatkozó átmeneti szabályok * 

41. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) Melléklet I. pont A) alpontjában foglalt táblázatban meghatározott termékek mellett 2022. február 15. napjáig hatósági áras termék * 

a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét,

b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj,

amelyeknek - biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett - legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 480 forint literenként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

42. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 2021. november 18. napjáig a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban bejelentette, hogy

a) más üzemanyagtöltő állomás 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik,

b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és

c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik.

(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha

a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy

b) nyilvántartásba vétel után a nyilvántartott szolgáltatóval szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen alcímben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az ellenőrzést végző szerv részére.

(5) Az ezen alcím szerinti feladatok ellátása érdekében a kereskedelemért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatokat legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezeli.

43. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 41. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazására 2022. február 15. napjáig, ha a 41. § (1) bekezdése szerinti terméket 2021. november 15. napját megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyag töltőállomás üzemeltetője az engedélyt a 2021. november 15. napját megelőző három hónapon belül szerezte meg, a forgalmazási időszak az engedély megadásától számítódik. * 

(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 41. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 41. §-ban meghatározott áron forgalmazni. * 

(3) Köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat a 41. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.

(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

(5) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha az üzemanyagtöltő állomás a (3) bekezdés szerinti üzemszünetet hirdet.

(6) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.

44. § (1) Az Ártörvény 16. §-ától eltérően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi

a) a 43. § szerinti kötelezettségek,

b) a 41. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség,

c) az üzemanyag-forgalmazót terhelő, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti kötelezettség

megtartását.

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, az Ártörvény 16. §-ától eltérően

a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki,

b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendeli, hogy az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltethet, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év időtartam lehet.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.

(5) A kiszabott bírság megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(7) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

45. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kereskedelemért felelős minisztert értesíti, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

46. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 42. § szerinti nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás). * 

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter haladéktalanul írásban

a) kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy

b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására

[az a) és b) pont szerinti szolgáltató a továbbiakban együtt: kijelölt nyilvántartott szolgáltató].

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.

47. § (1) A 46. § szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.

(2) A 46. § szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától 2022. február 15. napjáig * 

a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek;

b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni;

c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket;

d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet - a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett - értékesítheti;

e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat.

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.

(4) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető a (2) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető, vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(5) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.

29. * 

48-51. § * 

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

30-34. * 

52-63. § * 

35. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

64-65. § * 

66. § * 

36-37. * 

67-72. § * 

38. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § Kormányrendelet az állami fenntartású egészségügyi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait feltételhez kötheti vagy korlátozhatja.”

39-41. * 

74-77. § * 

42. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

78. § * 

79. § * 

43. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása

80. § * 

81. § * 

44. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

82. § * 

83. § * 

45. * 

84-86. § * 

46. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

87-94. § * 

95. § * 

96-103. § * 

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. Hatálybalépés

104. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 83. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 81. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19-21. alcím, a 23-25. alcím, a 27. alcím, a 29-34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39-41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87-94. §, a 96-103. § és az 1. melléklet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 22. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor lép hatályba.

(6) A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19-21. alcím, a 23-25. alcím, a 27. alcím, a 29-34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39-41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87-94. §, a 96-103. § és az 1. melléklet hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

48. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

105. § E törvény

a) 27. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

b) 27. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

c) 88. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,

d) 89. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

e) 90. §-a és 101. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

49. Az Európai Unió jogának való megfelelés

106. § (1) Az 67-70. § a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1159 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2021. évi CXXX. törvényhez * 


  Vissza az oldal tetejére