1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2023. február 1-jén és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2023. február 1-jétől az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.
(3) A 2023. február 1-jén folyamatban lévő, 2023. február 1-jét megelőzően több fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2023. február 1-jén hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.
2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.
(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.
3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél
a) a hatósági jóváhagyás iránti eljárás 2023. február 1-jét megelőzően megindult, vagy
b) az adásvételi szerződés közzététele a hatósági jóváhagyás iránti eljárás megindítását megelőzi, és a közzétételére 2023. február 1-jét megelőzően került sor,
a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául szolgál, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.
4. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. alcím, a 16. alcím, a 48. § (1) és (2) bekezdése, a 49. §, az 55. §, a 72. § és a 73. § d) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 112–114. §, a 117. § (2) bekezdése és a 118. § 2022. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 106. §, a 108. § és a 109. § 2022. április 1-jén lép hatályba.
(5) Az I. Fejezet, a 3–9. alcím, a 12–14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19–25. alcím, a 73. § a)–c) és e)–j) pontja, a 74. § (1)–(3) bekezdése, a 75. §, a 28–31. alcím, a 33–35. alcím, a 37–41. alcím, a 43–45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2023. február 1-jén lép hatályba.
5. § A 122. § a) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitását, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom elől történő elzárását az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának vagy kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyezheti. A magánút közforgalom számára történő elzárása tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedési hatóság véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére, valamint a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitása esetén a magánút közforgalom számára történő elzárása tényének a törlésére. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.”
(2) A Kkt. 29. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Az építtető az építtetői feladataival összefüggő területszerzési eljárások lefolytatása céljából jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet igényelhet. A földkönyvi adatszolgáltatás alapján átvett, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 82. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat az építtető az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.”
7. § A Kkt.
a) 29. § (1c) és (6) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b) 29. § (4b) és (4h) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
c) 32. § (3a) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrészek helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
d) 32. § (3c) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
e) 35/B. § (2) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg
lép.
8. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) a következő 174/A. §-sal egészül ki:
„174/A. § Ha a közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett valamennyi személy egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a közjegyző jogosult a 175. § (1) bekezdése szerinti képviselet ellátására. E felhatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”
(2) A Kjtv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához vagy a jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. Az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásba való bejegyzést a közjegyző kérelmére teljesíti, amelyhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló közokiratot. A közjegyző megkeresésére vagy kérelmére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”
9. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adós tulajdonában álló ingatlanon és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom és végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámolás elrendelésekor a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be, az ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat és végrehajtási jogot törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(2) A Cstv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetnie, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadnia. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen a végrehajtási eljárás szabályai szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy – ha azt ismeri – közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).”
(3) A Cstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban – a felszámoló kérelmére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján – az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.”
(4) A Cstv. 45. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felszámolás egyezséggel történő befejezetté nyilvánítása esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(5) A Cstv. 45/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felszámolás megszüntetése esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(6) A Cstv. 52. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A felszámolási zárómérleg tartalmazza:)
„g) azoknak az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyaknak az adatait, ahol az adós jogosultként vagy kötelezettként van bejegyezve, valamint a nyilvántartást vezető bíróság (hatóság) megnevezését.”
(7) A Cstv. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és tényeket, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(8) A Cstv. 60. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bíróság elrendeli az (1) és (2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek, továbbá a jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően és az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel rendeli el jog vagy adat keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzését.
(3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és adatok, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(9) A Cstv. 63/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Cstv. 63/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.
(5a) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és adatokat, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(10) A Cstv. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)–(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetet megillető jog vagy adat más javára történő átengedéséről vagy a jog vagy adat megszűnéséről.”
(11) A Cstv. 83/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve az adat más javára vagy érdekében történő bejegyzéséhez jogszerű érdek nem fűződik. Ha a jog vagy adat közhiteles nyilvántartásba van bejegyezve, a bíróság elrendeli annak törlését is.”
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni.”
11. § A Bt.
a) 26. § (4) bekezdésében a „határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
b) 26/B. § (4) és (5) bekezdésében a „határozattal megkeresi” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja” szöveg,
c) 38/A. § (5f) bekezdésében a „jogerős határozatával megkeresi” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozata alapján felhívja” szöveg,
d) 38/C. § (2) bekezdésében a „megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 38/C. § (7) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
f) 48. § (2) bekezdésében a „bejegyzése érdekében” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg
lép.
12. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A lefoglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.”
(2) A Vht. 191. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”
(3) A Vht. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”
13. § A Vht.
a) 136. § (1) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
b) 138/B. §-ában a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,
c) 153. § (3) bekezdésében a „bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében” szövegrész helyébe a „bejegyzése iránti felhívásában” szöveg
lép.
14. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102/B. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg lép.
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedést mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó végleges határozatán alapuló felhívása alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”
16. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„b) közfeladatot ellátó szerv: a feladatellátás idejétől és helyétől függetlenül az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy, továbbá a közhatalmat gyakorló, illetve a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott, illetve többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság;”
(2) Az Ltv. 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„r) illetékes közlevéltár: a közfeladatot ellátó szerv vagy közirat vonatkozásában a közlevéltári illetékességből fakadó feladatokat e törvény előírásai szerint ellátó levéltár;”
(3) Az Ltv. 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„t) metaadat: az iratkezelési folyamat során kezelt és nyilvántartott iratot leíró adat;”
17. § Az Ltv. 9. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A közfeladatot ellátó szerv köteles)
„h) a köziratokról vezetett nyilvántartásban metaadatként rögzíteni az irat beazonosításához szükséges adatokat – ideértve az irat beküldőjének vagy címzettjének nevét, címét, elérhetőségét –, valamint az irat tárgyának meghatározásához elengedhetetlen személyes adatokat;
i) a köziratokról vezetett nyilvántartásban rögzített metaadatokat a nyilvántartásnak az illetékes közlevéltár részére történő átadásáig vagy a nyilvántartás egészének selejtezéséig épségben megőrizni.”
18. § Az Ltv. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben meghatározott kivételekkel egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki:)
„c) a Főpolgármesteri Hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a társult képviselő-testületek közös hivatala és a nemzetiségi önkormányzat hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal) számára a jegyző (főjegyző) a Magyar Nemzeti Levéltárral, a 18. §-ban meghatározott esetekben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltárral és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével egyetértésben.”
19. § Az Ltv. 11. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét – az iratkezelési szabályzat alapján – az illetékes közlevéltár ellenőrzi. Ellenőrzési feladatának ellátása során)
„c) ha a közfeladatot ellátó szerv a b) pont alapján szükséges intézkedéseket határidőben nem teszi meg, az illetékes közlevéltár 15 napon belül a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárást kezdeményez.”
20. § Az Ltv. a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás
11/A. § (1) A 11. § c) pontja alapján az illetékes közlevéltár, a szerv iratkezelésének felügyeletére vagy ellenőrzésére jogosult egyéb szerv, szervezet vagy személy, illetve a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmény fennállása esetén 15 napon belül kezdeményezi a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) hivatalból történő lefolytatását.
(2) Az eljárásra a Magyar Nemzeti Levéltár (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) rendelkezik hatáskörrel.
(3) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga szabályszerű megőrzése súlyos veszélyeztetésének tényét, − az (5) bekezdésben foglaltak kivételével − figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a közfeladatot ellátó szerv figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi a veszélyeztetés megszüntetésére.
(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv határidőben nem gondoskodik az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibák és hiányosságok megszüntetéséről, a Hatóság kötelezi a szervet az irattári anyagának a szerv költségére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet szerint kijelölt központi szolgáltatónál (a továbbiakban: központi szolgáltató) történő elhelyezésére.
(5) A Hatóság határidő kitűzése nélkül kötelezheti a szervet irattári anyagának vagy annak meghatározott részének a közfeladatot ellátó szerv költségére a központi szolgáltatónál történő elhelyezésére, ha a köziratok megőrzése csak azonnali intézkedéssel biztosítható.
(6) Ha az (5) bekezdésben foglaltakat követően a közfeladatot ellátó szerv az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat megszünteti, kérelmére a Hatóság engedélyezi az irattári anyaga visszaadását és annak iratkezelését.”
21. § (1) Az Ltv. 13. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlevéltár feladatkörében)
„e) ellenőrzi az illetékességébe tartozó közfeladatot ellátó szervek iratkezelését, a közfeladatot ellátó szerv maradandó értékű köziratai megfelelő szintű védelmének megvalósulását;”
(2) Az Ltv. 13. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A közlevéltár feladatkörében)
„j) az őrizetében lévő levéltári anyag használatának elősegítése érdekében – digitalizálási terv alapján – gondoskodik kutatási célú digitális másolatok készítéséről és használatba adásáról.”
22. § Az Ltv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlevéltár az e törvényben meghatározottak szerint az illetékességi körébe tartozó közfeladatot ellátó szerv esetében ellátja iratkezelésének ellenőrzését, jóváhagyja iratkezelési szabályzatát és iratselejtezését, meghatározza a szerv maradandó értékűnek minősülő iratainak körét, valamint jogosult és kötelezett irattári anyaga maradandó értékű iratainak átvételére.”
23. § Az Ltv. 17. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A Magyar Nemzeti Levéltár illetékességébe tartozik – a 18. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel –
a) a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Alkotmánybíróság és az Alkotmánybíróság Hivatala, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank,
b) a miniszterelnök és a központi államigazgatási szerv,
c) a központi államigazgatási szerv területi szervei és a rendvédelmi szerv,
d) illetékes közlevéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány,
e) illetékes közlevéltárral nem rendelkező helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat testülete, hivatala és intézménye, továbbá
f) az a)–e) pontban meghatározott szervek jogelőd szervei
iratkezelése, iratai, valamint minden olyan közfeladatot ellátó szerv iratkezelése és minden olyan közirat, amely nem tartozik más közlevéltár illetékességi körébe.”
24. § Az Ltv. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási levéltár illetékessége kiterjed a fenntartó felsőoktatási intézményre, a fenntartó felsőoktatási intézmény által felügyelt gazdasági társaságra és fenntartott intézményre, továbbá mindezek jogelődeinek és a jogelődei által felügyelt gazdasági társaságnak a működése során keletkezett irataira.”
25. § Az Ltv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési vagy nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén, a nemzetiségi önkormányzat működési területén működő vagy működött, a települési vagy nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság iratkezelésére és irattári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó települési vagy nemzetiségi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.”
26. § Az Ltv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak, vagy kiállítási, illetve állományvédelmi vagy ügyviteli célból e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon, határozott időre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv vagy jogutódja, illetve ezek felügyeleti szerve részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem kutatási vagy ügyviteli célból másolattal is teljesíthető.”
27. § Az Ltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet. A vallási közösség levéltára az illetékes közlevéltár egyidejű értesítése mellett a közlevéltár illetékességébe tartozó feladatok átvállalásával gyűjtheti a vallási közösség által fenntartott intézmény köziratnak minősülő maradandó értékű iratait is, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.
(2) A kultúráért felelős miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak levéltári anyagának a vallási közösség levéltárában, valamint más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.
(3) Az illetékes közlevéltár az illetékességébe tartozó, vallási közösség által fenntartott szervekre vonatkozó feladatkör (1) bekezdés szerinti átadásáról jegyzéket vezet és azt honlapján nyilvánosságra hozza.”
28. § Az Ltv.
1. 5. § (3) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „muzeális intézmény” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „készített iratokat” szövegrész helyébe a „készített, a szerv működése vagy feladatköre szempontjából érdemi adatot tartalmazó iratokat” szöveg,
3. 9. § (1) bekezdés f) pontjában az „, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár)” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár” szöveg,
4. 12. § (1) bekezdésében az „a (4) és (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2)–(8) bekezdésben” szöveg,
5. 12. § (8) bekezdésében az „illetékes levéltárnak” szövegrész helyébe az „illetékes közlevéltárnak” szöveg,
6. 14. § (1) bekezdésében az „önkormányzat,” szövegrész helyébe az „önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,
7. 15. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „felsőoktatási levéltár, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,
8. 16. § (1) bekezdésében az „A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározottak szerint más közlevéltár illetékességébe nem tartozó közfeladatot ellátó szervek, illetve azok irattári anyaga” szöveg,
9. 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetékességi köre” szövegrész helyébe az „illetékessége” szöveg,
10. 19. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „levéltári anyagára” szövegrész helyébe az „irataira” szöveg és az „a működése során keletkezett levéltári” szövegrész helyébe az „az irattári” szöveg,
11. 19. § (3) bekezdésében az „iratokra terjed” szövegrész helyébe az „iratokra és szervekre terjed” szöveg,
12. 19. § (6) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
13. 19/A. § (4) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
14. „Települési önkormányzat levéltára” alcím címében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
15. 20. § (2) bekezdésében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
16. 21. §-ában a „levéltári anyagának őrzésére” szövegrész helyébe a „maradandó értékű iratainak őrzésére és iratkezelésének ellenőrzésére” szöveg és az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
17. 22. § (1) bekezdésében a „már nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „már jogszerűen nyilvánosságra” szöveg,
18. 23. §-ában az „átadó szerv hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „átadó szerv vagy annak az érintett levéltári anyag tekintetében illetékes jogutódja hozzájárulásával” szöveg,
19. 24/A. § (2) bekezdésében a „személyekkel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „személyekkel, továbbá az 1956-os forradalomban résztvevő személyekkel kapcsolatban” szöveg és az „elhurcolásukkal összefüggésben” szövegrész helyébe az „elhurcolásukkal, illetve az 1956-os forradalom során betöltött szerepükkel összefüggésben” szöveg,
20. 32. § (1) bekezdésében az „az illetékes közlevéltártól” szövegrész helyébe az „a közlevéltártól” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti az Ltv.
a) 33. § (1) bekezdés e) pontja,
b) 34/A. § (3) bekezdése.
30. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében az „előírásaival.” szövegrész helyébe az „előírásaival vagy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával és 8. §-ával.” szöveg lép.
31. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
(2) A Tvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.
(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.”
(3) A Tvt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
(4) A Tvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásba, jogszabályban meghatározottak szerint – a természetvédelmi hatóság felhívására – az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”
(5) A Tvt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve azt az ingatlant, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba – az igazgatóság felhívására – az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”
(6) A Tvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
32. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében a „fel” szövegrész helyébe a „be” szöveg lép.
33. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 26/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „tényének feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
b) 26/C. § (2) bekezdésében a „tilalom tényét jegyezteti fel” szövegrész helyébe a „tilalmat jegyeztet be” szöveg,
c) 26/C. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetett” szövegrész helyébe a „bejegyeztetett” szöveg, a „tilalom tényét” szövegrész helyébe a „tilalmat” szöveg,
d) 26/C. § (4) bekezdésében a „tilalom tényét feljegyezteti” szövegrész helyébe a „tilalmat bejegyezteti” szöveg
lép.
34. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A településfejlesztési tervet és annak módosítását a (2) bekezdés szerinti személy településtervezési jogosultsággal nem rendelkező, kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettségű személy bevonásával is előkészítheti.”
35. § Az Étv. 18. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi építési szabályzattól független, határozatba foglalt településrendezési illeszkedés követelmény hatályosulása céljából a helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül.
(4) A (3) bekezdés szerinti településrendezési illeszkedési követelmény meghatározásától számított harminc napon belül az új helyi építési szabályzat – vagy a szabályzatból hiányzó kötelező szabályozási elem – előkészítését meg kell kezdeni és azt egy éven belül el kell fogadni. A településrendezési illeszkedés követelménye az új helyi építési szabályzat vagy – a szabályozási elem megalkotásával – módosításra kerülő helyi építési szabályzat hatálybalépésével hatályát veszti.
(5) Ha a helyi építési szabályzat tartalmaz illeszkedési előírást, akkor meg kell határozni a helyi építési szabályzatban az illeszkedési előírás területi hatályát is, továbbá, hogy az illeszkedés a 13. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények közül melyre vonatkozik.
(6) Ha a településen több fejlesztési igény merül fel, a helyi építési szabályzat fejlesztésekkel összefüggő módosítását egy eljárás keretében indokolt végrehajtani.”
36. § Az Étv. „Telekalakítás” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A telekalakítási hatóság a természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak nem megfelelő engedély iránti kérelmet elutasítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.
(3) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.
(4) Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.”
37. § Az Étv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésügyi hatóság tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak – jogszabályban meghatározottak szerinti – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.”
38. § Az Étv. 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az építésügyi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak meg nem felelő, engedély iránti kérelmet elutasítja.
(4) A (3) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.”
39. § Az Étv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) és (2) bekezdés, valamint a 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni. A kötelezettség teljesítését követően az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság intézkedik a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében.”
40. § Az Étv. 53/G. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Fennmaradási engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése nem kérhető.”
41. § Az Étv. 60. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha a korábbi R. alapján készült településrendezési eszköz olyan mértékű módosítása válik indokolttá, amely új településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat elfogadását eredményezi, a (14) bekezdésben meghatározott határidőt követően is van lehetőség 2023. december 31-ig a korábbi R. tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.”
42. § Az Étv. a következő 60/K. §-sal és 60/L. §-sal egészül ki:
„60/K. § A 60/H. § a), b) és d)–f) pontja esetében tetőtér-beépítés alatt az épület bővítésével nem járó tetőtér-beépítést kell érteni.
60/L. § (1) E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított
a) 16. § (4) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési terv készítésénél,
b) 18. § (6) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő helyi építési szabályzatok módosításánál is alkalmazni kell.
(2) A Mód5. tv. által megállapított 18. § (5) bekezdésének teljesítése érdekében a szükséges helyi építési szabályzat módosítását 2022. december 31-ig kell elfogadnia a helyi önkormányzatnak.”
43. § Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„38. a településfejlesztési terv előkészítése során bevonásra kerülő személyekre irányadó szakirányú végzettséget”
(rendelettel állapítsa meg.)
44. § Az Étv.
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,
2. 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint” szövegrész helyébe a „, táj- és kertépítészeti alkotások, valamint” szöveg,
3. 1. § (1) bekezdés d) pontjában az „építmények építészeti-műszaki” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások építészeti-műszaki” szöveg és a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,
4. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „építmények kivitelezésére” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások kivitelezésére” szöveg,
5. 7. § (3) bekezdés a) pontjában a „részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével” szövegrész helyébe az „előnyben részesítve annak összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével” szöveg,
6. 8. § (2a) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén – ide nem értve, ha a szabályozási vonal változása miatt keletkezik új beépítésre szánt terület –” szöveg,
7. 8. § (6) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervnek és közműszolgáltatónak” szöveg,
8. 8. § (7) bekezdésében a „köteles az érintett települési önkormányzat a 60. § (9) bekezdésében szereplő időpontig a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolni” szövegrész helyébe az „az érintett települési önkormányzat a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolhatja” szöveg és a „meghatározni” szövegrész helyébe a „meghatározhatja” szöveg,
9. 9/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,
10. 9/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,
11. 9/A. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg azzal, hogy egy településre és egy fővárosi kerületre csak egy településfejlesztési terv készülhet” szöveg,
12. 9/B. § nyitó szövegrészében az „a település területének” szövegrész helyébe az „– a településfejlesztéssel összhangban – a település területének” szöveg,
13. 13. § (6) bekezdésében a „helyi építési szabályzat, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat E-TÉR-be történő feltöltését kezdeményezi” szövegrész helyébe a „helyi építési szabályzatot, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzatot feltölti az E-TÉR-be” szöveg,
14. 15. § (2) bekezdésében a „polgármestere gondoskodik.” szövegrész helyébe a „polgármestere gondoskodik azzal, hogy az érintett települések közigazgatási területe vonatkozásában az egyeztetés külön-külön eljárásban történik.” szöveg,
15. 20. § (6) bekezdésében, 30/A. § (5) bekezdésében, valamint 47. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,
16. 27. § (11) bekezdésében a „lakó és üdülő” szövegrész helyébe a „lakó vagy üdülő” szöveg,
17. 29. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
18. 30. § (11) bekezdésében a „településrendezési eszköz” szövegrész helyébe a „településrendezési terv” szöveg,
19. 30/A. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyeztetni” szövegrész helyébe a „be kell jegyeztetni” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,
20. 30/A. § (5a) bekezdésében a „feljegyezni” szövegrész helyébe a „bejegyezni” szöveg,
21. 32. § (1) bekezdésében az „építményegyüttes” szövegrész helyébe az „építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás” szöveg,
22. 44. § (1) bekezdésében a „használatbavételi engedélyt” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,
23. 44. § (2) bekezdésében a „meg kell adni,” szövegrész helyébe a „meg kell adni, a használatbavételt tudomásul kell venni,” szöveg,
24. 44. § (3) bekezdésében a „kikötések tehetők.” szövegrész helyébe a „kikötések tehetők, a használatbavétel tudomásulvétele esetén a hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezettség állapítható meg.” szöveg,
25. 44. § (4) bekezdésében a „használatbavételi engedély” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvétele vagy az építmény elkészültének bejelentése” szöveg,
26. 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására” szöveg,
27. 52. § (8) bekezdés b) pontjában az „előidézése” szövegrész helyébe az „előidézése, valamint az építésrendészeti eljárás” szöveg,
28. 57. § (5) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni” szöveg,
29. 60. § (7a) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,
30. 60. § (7b) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,
31. 60. § (10) bekezdésében a „településrendezési koncepció” szövegrész helyébe a „településfejlesztési koncepció” szöveg és a „2022. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg,
32. 60. § (12) bekezdésében a „tervnek tekintendő tervet” szövegrész helyébe a „tervnek tekintendő integrált településfejlesztési stratégiát” szöveg,
33. 60. § (14) bekezdésében a „2022. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2022. július 1-jétől” szöveg és a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. június 30-ig” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti az Étv.
a) 8. § (3) bekezdése,
b) 33/A. § (9) bekezdése,
c) 35. § (6) bekezdése,
d) 47. § (2) bekezdés f) pontja,
e) 57/A. § (6) bekezdésében a „köztisztviselők és” szövegrész,
f) 59/B. § (4) bekezdésében a „Területi, Építészeti és Informatikai” szövegrész,
g) 60. § (8) bekezdésében az „és fővárosi kerületeknek” szövegrész.
46. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 100. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a közművelődési intézmények, a közösségi színterek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,”
(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„q) az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállását,”
47. § Hatályát veszti a Kultv.
a) 38/D. §-a,
b) 100. § (1) bekezdés n) pontja.
48. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog a jog jogosultjának és az ingatlan átadójának közös kérelme alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlanok rendelkezésére bocsátásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Nvtv.-ben szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése során az ingatlanügyi hatóság kizárólag a 26. § (7a) bekezdésében, valamint az Nvtv. 12. § (3b) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja.
(8) A (7) bekezdés szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogot törli az ingatlan-nyilvántartásból.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött – bányaszolgalmi jogot alapító – szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.”
(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, feljegyzett tényt vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot érintő perben a felperes kérelmére, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.”
(5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”
49. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 7. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,
b) 16. § a) pontjában az „a vagyonkezelői jog,” szövegrészek helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,
c) 27. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelő, a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja” szöveg,
d) 27. § (5) bekezdésében a „vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog,” szöveg
lép.
50. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műemléki értéket hordozó ingatlan telekalakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a védett érték épségét, jellegét, fenntarthatóságát és a településszerkezetben, településképben betöltött szerepét a kialakuló telekhatárok biztosítják. Műemléki értéket hordozó, történetileg vagy használati módjában összetartozó ingatlanok telekegységének biztosítására, valamint az ilyen ingatlanok egyesítésére törekedni kell.”
51. § A Kötv. 52. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kereskedelmi forgalomban – így különösen árverésen – történő tulajdonátruházás céljából átadott, védetté nyilvánított kulturális javak esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a kereskedő tudomására.
(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) a személyazonosító adatait és a lakcímét az ezt igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal, vagy kereskedelmi forgalomban értékesítés céljából történő átadás esetén a kereskedővel.”
52. § A Kötv. 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot és a terhelési tilalmat olyan ingatlanra kell bejegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került bejegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése csak a jogi jelleg bejegyzését követően kezdeményezhető.”
53. § A Kötv. 71. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság központi nyilvántartást vezet)
„d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott, Magyarország területéről jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,”
54. § A Kötv. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a kulturális javakra és a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
55. § A Kötv. „A hatósági eljárások szabályai” alcíme a következő 75/C. §-sal egészül ki:
„75/C. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban az eljáró hatóság az eljárást elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, az ügyfél elektronikus úton tart kapcsolatot az eljáró hatósággal.”
56. § A Kötv. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése iránt a 67. § (8) bekezdésének alkalmazásával kell intézkedni.”
57. § (1) A Kötv. 86. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37–40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg)
„a) kiemelten védett műemlék ingatlan esetében, valamint az 1998. január 1-je előtt műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védettséget szerző védett műemlék ingatlanok esetében e törvény erejénél fogva; az 1998. január 1-jétől védettséget szerzett védett műemlék ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja,”
(2) A Kötv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlanon közfeladatot ellátó önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében az önkormányzat helyett második helyen a használót illeti meg e jog.”
58. § A Kötv.
1. 6. § (4) bekezdésében a „megóvását” szövegrész helyébe a „megóvását, tudományos kutatását és értékelését” szöveg,
2. 6. § (5) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet szerinti igénybevétel” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beavatkozás, illetve tevékenység” szöveg,
3. 31. § (3) bekezdésében a „68. §” szövegrész helyébe a „68. § és 86. §” szöveg,
4. 32. § c) pontjában a „műemlék vagy műemléki terület” szövegrész helyébe a „műemlék, történeti kert, történeti temetkezési hely, történeti táj, műemléki jelentőségű terület” szöveg,
5. 32. § f) pontjában a „kiemelten védett műemlék esetében a kiemelten védett műemlék, valamint műemléki környezete helyrajzi számú meghatározását, védett műemlék és műemléki terület esetében a védelem szerinti ingatlan helyrajzi számú meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrészt, valamint a kijelölt műemléki környezet” szövegrész helyébe a „műemlék esetében a műemlék helyrajzi számmal történő meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrész meghatározását, műemléki terület esetében a területet alkotó ingatlanok helyrajzi számmal történő meghatározását, illetve földrajzi azonosítókkal lehatárolt kijelölését, továbbá – ha a műemléki érték jellege alapján a miniszter indokoltnak tartja – a műemlék műemléki környezetének kijelölését, a műemléki környezet” szöveg,
6. 32/B. § (4) bekezdésében a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül. A műemléki környezet a műemlék védőövezete. A műemlék védettségének megszüntetése esetén a jogszabályban meghatározott műemléki környezet megszűnik” szöveg,
7. 33. §-ában a „védelmét” szövegrész helyébe a „védelmét, valamint a védett értékek egységes tulajdonosi szerkezetét” szöveg,
8. 41. § (2) bekezdésében a „jellegük” szövegrész helyébe a „jellege” szöveg és az „az azok” szövegrész helyébe az „a műemlék” szöveg,
9. 61/D. § (3) bekezdés e) pontjában a „feljegyzéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,
10. 61/K. § (3) bekezdésében az „egyedi településképi arculati kézikönyv” szövegrész helyébe a „kiemelt településképi arculati kézikönyv” szöveg és az „az egyedi kézikönyv” szövegrész helyébe az „a kiemelt kézikönyv” szöveg,
11. 67. § (6) bekezdés a) pontjában és 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése” szövegrész helyébe az „és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése” szöveg,
12. 67. § (7) bekezdésében és 84. § (3) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
13. 72. § (1) bekezdésében a „fennállásának” szövegrész helyébe a „létrejöttének, fennállásának” szöveg,
14. 72. § (1a) bekezdésében a „korlátozható, ezen adatok közléséért igazgatási szolgáltatási díj nem szedhető” szövegrész helyébe a „korlátozható. A védettség tényére vonatkozó adatot nyilvánosan elérhető elektronikus felületen hozzáférhetővé kell tenni” szöveg,
15. 72. § (6) bekezdésében és 74. § (2) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
16. 74. § (3) bekezdésében a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,
17. 75/A. § (1a) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi szerv” szöveg,
18. 87. § (2) bekezdésében a „határvonallal” szövegrész helyébe a „határral” szöveg
lép.
59. § Hatályát veszti a Kötv.
a) 67. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyilvántartott műemléki érték,” szövegrész,
b) 86. § (1a) bekezdése,
c) 92/A. § (7) bekezdése,
d) 93. § (2) bekezdés n) pontjában a „nyilvántartott” szövegrész,
e) 93. § (2) bekezdés q) és r) pontja.
60. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 96/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
b) 96/A. § (2) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
c) 96/A. § (5) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlésére” szöveg
lép.
61. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetve annak módosítását a közösség 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnak annak okirattárba helyezése céljából benyújtja.”
62. § A Ttv.
a) 6. §-ában a „társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szövegrész helyébe a „társasháztulajdon földrészletre vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „feljegyzik” szövegrész helyébe a „bejegyzik” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 55/A. § (2) bekezdésében a „feljegyezte” szövegrész helyébe a „bejegyezte” szöveg,
e) 55/B. § (2) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg
lép.
63. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében az „a használati jog megszűnésével egyidejűleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történő törlést” szövegrész helyébe a „kéri a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését” szöveg lép.
64. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
a) 43/A. § (7) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
b) 43/A. § (11) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére” szöveg,
c) 44. § (5) bekezdésében a „jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére irányuló” szövegrész helyébe a „joggal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 42. § b) pontjában és 42/C. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész,
b) 42/C. § (2) és (3) bekezdésében a „vagy feljegyzésre” szövegrész.
66. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha az e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.
(1b) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében – jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett – kérelmezi az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is.
(1c) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.”
(2) A Ctv. 111. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a cég törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a tagot kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz.”
(3) A Ctv. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni. Ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén a törlési kérelmet az 1. § (1b) bekezdésének alkalmazásával kell előterjeszteni. A cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés esetén a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el.”
(4) A Ctv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a bíróság (2) vagy (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”
(5) A Ctv. a következő 131/R. §-sal egészül ki:
„131/R. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”
67. § A Ctv.
a) 117. § (1) bekezdés c) pontjában, 117. § (3) bekezdésében, 124/B. § (1) bekezdésében és 130. § (2) bekezdésében a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,
b) 118. § (6a) bekezdésében a „tulajdonjog bejegyzéséről” szövegrész helyébe a „tulajdonjog bejegyzéséről, valamint szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
c) 118. § (6a) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 118. § (6b) bekezdésében a „feljegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
e) 124/B. § (6) bekezdésében a „feljegyzéséhez” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez” szöveg,
f) 124/B. § (8) bekezdésében a „feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
g) 124/C. § (4) bekezdésében a „jóváhagyja” szövegrész helyébe a „jóváhagyja, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
h) 130. § (7) bekezdésében a „feljegyzéséhez érdek nem fűződik” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez érdek nem fűződik, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti a Ctv. 1. számú melléklet I. pont 9. alpontja.
69. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.”
(2) A Vet. „Előmunkálati jog” alcíme a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § (1) Az előmunkálati jog megszűnését a Hatóság az engedélyes bejelentésére, a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzés esetén hivatalból állapítja meg. Az engedélyes a megszűnést követő 30 napon belül az előmunkálati jog megszűnését bejelenti a Hatóságnak.
(2) Az előmunkálati jog megszűnése esetén a Hatóság az előmunkálati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.”
(3) A Vet. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Ha az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges. A vezetékjog létrejöttét a Hatóság állapítja meg.”
(4) A Vet. 123. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruláson alapuló vezetékjog a 124–126. §-ban meghatározott jogokat és kötelezettségeket foglalja magában. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”
(5) A Vet. 125. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a véglegessé vált határozat alapján, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2) Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a Hatóság a vezetékjog létrejöttét megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”
(6) A Vet. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére a Hatóságtól építési engedélyt kérhet, ha az erőmű idegen ingatlanon történő elhelyezését biztosító az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. szerint megkötött megállapodáson alapuló használati szolgalom fennáll.”
70. § A Vet.
a) 114/F. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg,
b) 126. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
c) 127. § (2) bekezdésében a „megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „megállapodás és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapján” szöveg,
d) 128. § (1) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 129. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
f) 131. § (2) bekezdésében a „szolgalmi jog” szövegrész helyébe a „vezetékszolgalom és használati szolgalom” szöveg,
g) 132. § (2) bekezdésében és 132/A. §-ában a „megállapodás birtokában” szövegrész helyébe a „megállapodáson alapuló vezetékszolgalom alapján” szöveg
lép.
71. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 26. § (2) bekezdésében a „jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan” szövegrész helyébe a „jogot az ingatlan” szöveg,
b) 28/A. § (9) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11–13. §-a” szövegrész helyébe, az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. C. törvény 4–6. §-a” szöveg
lép.
72. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a 40/G. §-t követően a következő alcímmel és 40/H–40/V. §-sal egészül ki:
„Országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése
40/H. § (1) Azon ingatlan esetében, amely nem áll az állam tulajdonában, de területén olyan közút található,
a) amely az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti országos közútnak, vagy annak műtárgyának minősül, és
b) amelyet 2022. január 1-jét megelőzően helyeztek forgalomba,
továbbá, ha fennállnak a 40/I. §-ban meghatározott feltételek, ezen alcím szerinti, az ingatlan tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárásnak van helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban e törvény rendelkezéseit a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű céloknak megfelelően, az ezen alcímben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az érintett országos közúthálózat felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, az érintett országos közúthálózat vagyonkezelője vagy az országos közút korábbi építtetője (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: eljárást kérő) kérheti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban nem alkalmazható a 14. §, a 21/A. §, a 24/C. §, a 31/A. §, a 35. §, a 37/B–39. §, és a 40/A. §.
40/I. § A 40/H. § szerinti eljárást a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű célok biztosítása érdekében lehet lefolytatni, ha
a) a közérdekű cél megvalósítása az országos közút által érintett földrészleten fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;
b) az országos közút által érintett földrészlet tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy csere útján nem lehetséges, vagy meghiúsult;
c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és
d) a 40/H. § szerinti eljárással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával járó hátrányt meghaladják.
40/J. § (1) Az ingatlan állam általi megvásárlása és a 40/H. § szerinti eljárás kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti.
(2) Az ingatlan tulajdonosa annak a szervnek a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését kérheti, akivel az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás a tulajdonos kezdeményezésétől számított 90 napon belül nem jött létre.
(3) A tulajdonos a közérdekű cél jogosultjának a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését 2027. december 31-éig kérheti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre.
(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a 40/H. § szerinti eljárást valamennyi tulajdonostársnak kérelmeznie kell.
40/K. § (1) A 40/H. § (1) bekezdése szerinti ingatlan adásvétellel vagy cserével történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő – jogszabályon vagy szerződésen alapuló – elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható.
(2) A 40/H. § szerinti eljárás az ingatlan egy részére is lefolytatható. Az eljárás során a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás és részleges kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást kell érteni.
(3) Ha az országos közút építését megelőzően nem került sor a 7. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására, illetve az érintett szervek, szervezetek hozzájárulását nem kérték meg, a 40/H. § szerinti eljárást kérő köteles intézkedni azok teljesítéséről, vagy ha az nem lehetséges, az érintett szerveket, szervezeteket tájékoztatni a 40/H. § szerinti eljárás megindításáról.
(4) Az ingatlan tulajdonának tehermentes megszerzésére vonatkozó, a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot kell érteni.
40/L. § (1) A kártalanításra, a kártalanítás megállapítására, a kártalanítást kizáró okokra, továbbá a kártalanítás módjára a 9. §, 11. §, 13. §, 16. §, 17. §, 19. § és 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant, kisajátítási tárgyalás alatt pedig 40/H. § szerinti eljárás során megtartott tárgyalást kell érteni.
(2) A kártalanítás megfizetésére a 40/H. § szerinti eljárással az állam javára tulajdont szerző, az állam nevében eljáró, az eljárást kérő köteles.
(3) A kártalanítási összeg a károsodás bekövetkeztekor, az országos közút építésének megkezdése napjától esedékes. A kártalanításra jogosultat a károsodás bekövetkeztének napjától kezdődően évente az ingatlan valóságos forgalmi értékének 2%-a is megilleti azzal, hogy az évente járó kompenzáció teljes összege nem haladhatja meg az ingatlan valóságos forgalmi értékének 10%-át. Ha az országos közút építésének kezdő napja nem állapítható meg, az esedékesség időpontjának a forgalomba helyezés napját kell tekinteni.
(4) Az eljárást kérő a 40/H. § szerinti eljárásban köteles bírósági letétbe helyezni a kártalanítási összeget, ha a 21. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak.
(5) A kártalanítás megfizetésének e §-ban nem szabályozott kérdéseiben a 21. § (2) és (3), valamint (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
40/M. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás lefolytatására az országos közút által érintett földrészlet fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. Az ügyintézési határidő 75 nap.
(2) A 40/H. § szerinti eljárás eljárási költségeit az eljárást kérő viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kérő a kisajátítási hatóság részére megtéríti.
(3) A 40/H. § szerinti eljárásban ügyfél
a) az eljárást kérő és
b) a kártalanításra jogosult.
(4) A 40/J. § szerinti kötelezés alapján indult eljárásban a kérelem visszavonásának nincs helye.
(5) A 22. § (1) bekezdésében, valamint a 23. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet kell érteni.
40/N. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet ingatlanonként kell benyújtani.
(2) A kérelmet az eljárást kérő nyújtja be. A kérelem 2027. december 31-éig nyújtható be a kisajátítási hatósághoz.
(3) A kisajátítási hatóság az ingatlan tulajdonosának a 40/J. §-on alapuló kérelmére kötelezi a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására a 40/H. § (2) bekezdésében meghatározott szervet.
(4) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a 40/I. §-ban meghatározott közérdekű célt.
(5) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az eljárást kérő bejelentését az országos közút által érintett földrészlet tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);
b) az eljárást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;
c) az eljárással érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;
d) az eljárással érintett országos közút nyilvántartási adatait (például az út száma, jele, érintett km szelvénye);
e) szükség szerint a 40/K. § (3) bekezdésben foglaltak megtörténtét igazoló dokumentumokat, valamint
f) ha az eljárás az ingatlannak nem a teljes területét érinti, akkor az ingatlan megosztásához szükséges, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot.
(6) Ha a változási vázrajz záradéka a 40/H. § szerinti eljárás folyamán lejár, a kisajátítási hatóság a változási vázrajzot újrazáradékolás céljából az ingatlanügyi hatóságnak megküldi, és ezt követően eljárását az újrazáradékolásig felfüggeszti.
(7) A 40/H. § szerinti eljárásban a 24. § (5) bekezdés f) pontjában, (6), (7) és (9) bekezdésében, valamint a 24/A. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítást kérő alatt az eljárást kérőt, kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet, a kisajátítással érintett ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlant kell érteni.
40/O. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtását követő eljárási cselekmények végzésére, a tárgyalás kitűzésére és lefolyatására, illetve a szakértő kijelölésére a 25–27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kisajátítással érintett tulajdonosok helyett a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan tulajdonosát kell érteni, továbbá a kisajátítási hatóság országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindításának ténye feljegyzése és elidegenítési tilalom feljegyzése iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.
(2) A kisajátítási hatóság a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában a 40/I. §-ban és a 40/J. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy fennállnak-e a 40/H. § szerinti eljárás e törvényben meghatározott egyéb feltételei.
40/P. § (1) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a 40/Q. §-ban meghatározott kivétellel – külön rendelkezik arról, hogy a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért, továbbá a 40/H. § szerinti eljárással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást – kamatokkal együtt – a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni, és az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.
(3) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.
(4) Az eljárást kérő kérelmére az (1) és (2) bekezdés szerint kiállított igazolások beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki az eljárást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság – a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatban foglalt birtokbabocsátási határidőt figyelembe véve – tájékoztatást ad a birtokba bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a birtokbabocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére kézbesíti.
(5) A 40/H. § szerinti eljárásban a csereingatlannal történő kártalanításra és a birtokbabocsátásra a 29. § (3) és (5)–(8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot, a kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant kell érteni.
40/Q. § (1) Ha az eljárást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.
(2) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.
40/R. § (1) Ha a 40/H. § szerinti eljárás az ingatlannak csak egy részét érinti, az ingatlan megosztásáról – telekalakítási eljárás lefolytatása nélkül, a kérelemhez mellékelt változási vázrajz alapján – a kisajátítási hatóság dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntés meghozatala során a kisajátítási hatóságnak a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a részleges kisajátítás során a telekalakításra irányadó építésjogi követelményekre vonatkozó vizsgálatot is le kell folytatnia.
40/S. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során
a) a pert az eljárást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;
b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
c) a tevékenység megvalósulásának helyeként a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan fekvésének helyét kell figyelembe venni;
d) a 40/H. § szerinti eljárás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha
da) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon belül kell meghozni,
db) a per ezen határidőn belül befejezhető;
e) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság az eljárást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy a 40/H. § szerinti eljárásnak nincs helye, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.
40/T. § (1) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg.
(2) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válása után a határozatot az eljárást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – ha az eljárás nem a földrészlet egészét érinti, az utóbbi részére a változási vázrajzot is mellékelve – meg kell küldeni. Ha a 40/H. § szerinti eljárás során az állam tulajdonába kerülő ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat véglegessé válásáról a többi ügyfelet is értesíteni kell.
(3) A véglegessé vált határozatot az adó helyesbítése, illetve kivetése céljából az illetékes helyi adóhatóságnak is meg kell küldeni.
40/U. § (1) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válásával az országos közút által érintett földrészlet e törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába és ellenérték nélkül az eljárást kérő által megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles a változást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(2) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat vagy – az ingatlan adásvétel vagy csere útján történő megszerzése esetén – kérelem és adásvételi vagy csereszerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság
a) 40/H. § szerinti eljárás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat, valamint a változási vázrajz,
b) adásvétel vagy csere esetén kérelem, valamint adásvételi vagy csereszerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá a változási vázrajz
alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási hatóság megkeresésére, a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában hozott döntés alapján törli az ingatlan-nyilvántartásból a 40/O. § (1) bekezdésében foglalt tényre, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzést.
40/V. § (1) A 40/H. §-ban megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót.
(2) A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, ha a 40/H. § szerinti eljárás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.”
73. § A Kstv.
a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „feljegyezték, feljegyzés alatt áll” szövegrész helyébe a „bejegyezték, bejegyzés alatt áll” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdés n) pont na) alpontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.)” szöveg,
e) 6. § (6) bekezdésében a „jegyeztet fel” szövegrész helyébe a „jegyeztet be” szöveg,
f) 6. § (7) bekezdésében és 40/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
g) 25. § (1) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,
h) 25. § (1) bekezdésében és 40/B. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,
i) 37. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg, a „feljegyzést” szövegrész helyébe a „bejegyzést” szöveg,
j) 40/B. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyezni” szövegrész helyébe a „be kell jegyezni” szöveg
lép.
74. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;”
(2) A Tfvt. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező véglegessé vált határozatának megküldésével értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.”
(3) A Tfvt. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozatot – annak véglegessé válását követően – közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).”
(4) A Tfvt. „Gyümölcstermőhelyi kataszter” alcíme a következő 58/C. §-sal egészül ki:
„58/C. § A gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően
a) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;
b) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolással vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület
ba) fekvése szerinti település neve,
bb) helyrajzi száma,
bc) az érintett alrészlet jele; és
c) ha a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti
ca) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és
cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz
szükséges.”
75. § A Tfvt.
a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdés c) pontjában a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg,
c) 6/A. § (1) bekezdésében a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg
lép.
76. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/G. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg lép.
77. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a 36/P. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás
36/Q. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárásban a közjegyző a választottbírósági határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a bejegyzéssel érintett ingatlan fekszik. Ha az ingatlan fekvése alapján több közjegyző illetékessége is fennáll, az eljáró közjegyzőt az országos kamara elnöke a közjegyzők székhelye szerinti sorrendben jelöli ki. Az országos kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Ha a hatósági felhívás nem végrehajtható, az ingatlanügyi hatóság döntéséről a közjegyző tájékoztatja az eljáró választottbíróságot.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a választottbírósági határozattal érintett felek valamelyike a közjegyző munkadíját, költségátalányát és készkiadását megelőlegezze.
Ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítése
36/R. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítésére irányuló kérelemhez csatolni kell az ügyleti meghatalmazás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát.
(2) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a meghatalmazott lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(3) A külföldön kiállított ügyleti meghatalmazást a közjegyző akkor rögzíti az ingatlanügyi hatóság informatikai rendszerében, ha az okirat megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény külföldön kiállított okiratokra vonatkozó követelményeinek.”
78. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére.”
(2) Az Evt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is.
(2) Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül
a) köteles hatósági felhívást intézni az ingatlanügyi hatósághoz az ingatlan-nyilvántartásnak, valamint
b) a települési önkormányzatot megkeresni a településrendezési eszközöknek
az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”
79. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a felhíváshoz csatolja a biztosítási intézkedést elrendelő végzést.”
(2) A Hetv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,
b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) és b) pontban foglalt esetek kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat) vagy az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs) vagy az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző a bejegyzésre felhívja az ingatlan-nyilvántartást, és a felhíváshoz csatolja a hagyatékátadó végzést.”
(3) A Hetv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a hagyatékátadó végzést csatolja.”
80. § A Hetv.
a) 75. § (4) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „felhívásban” szöveg, a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,
b) 75. § (5) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „felhívása” szöveg,
c) 83. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg,
d) 108. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
e) 108. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
f) 108. § (4) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg, a „megkeresés” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,
g) 108. § (5) bekezdésében a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzés” szövegrészek helyébe a „bejegyzés” szöveg
lép.
81. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.”
82. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha bíróság e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”
(2) A Cnytv. 46. alcíme a következő 111/A. §-sal egészül ki:
„111/A. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”
83. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság véglegessé vált határozata alapján kerül sor.”
84. § A Vksztv.
a) 55/A. § (2) bekezdésében a „kérelem ingatlanügyi hatóság által érkeztetett másolatát” szövegrész helyébe az „eljárás megindítása tényének ingatlanügyi hatóság általi igazolását” szöveg,
b) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg,
c) 55/F. § (1) bekezdésében a „határozatot a kormányhivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi” szövegrész helyébe a „határozatban foglaltak bejegyzésére a kormányhivatal felhívja az ingatlanügyi hatóságot” szöveg,
d) 80. § (2) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg
lép.
85. § Hatályát veszti a Vksztv.
a) 13/A. § (1) és (3) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész,
b) 13/A. § (2) bekezdésében és 74. § (1) bekezdés 24. pontjában a „közhiteles” szövegrészek,
c) 55/F. § (2) bekezdése,
d) 81. § (3) bekezdése,
e) 81. § (5) bekezdésében az „az ingatlanügyi hatóság, valamint” szövegrész.
86. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
a) 14. § (3) bekezdésében az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, az „átvezetéshez” szövegrész helyébe a „bejegyzéshez” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében az „átvezetéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,
c) 14. § (6) bekezdésében az „átvezetés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdés h) pontjában az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez” szövegrész helyébe az „és tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez” szöveg,
e) 23. § (2a) bekezdésében az „átvezetéssel” szövegrész helyébe a „bejegyzéssel” szöveg,
f) 28. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében és 28. § (2a) bekezdés d) pontjában a „perfeljegyzés” szövegrész helyébe a „perbejegyzés” szöveg,
g) 38. § (1) bekezdés d) pontjában az „átvezetésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg
lép.
87. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Nem állítható ki tanúsítvány a különleges védelemről azon kulturális javak esetén, amelyek szerepelnek a Kötv. 71. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartásban, vagy velük szemben – jogtalan megszerzésük vagy átruházásuk, illetve jogellenes behozataluk vagy kivitelük miatt – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján visszaszolgáltatási eljárás van folyamatban.”
88. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, és az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Az eljárás soron kívüli ügyintézési határideje az eljárás ügyintézési határidejének a fele.”
89. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
a) 5:18. § (2) bekezdésében, 5:20. §-ában és 5:145. § (1) bekezdésében a „rajta álló” szövegrész helyébe a „földön létesített” szöveg,
b) 5:19. § (1) bekezdésében az „azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték” szövegrész helyébe az „e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg,
c) 5:164. § (1) bekezdésében a „határozatával – szolgalmat” szövegrész helyébe a „határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával – szolgalmat” szöveg,
d) 6:216. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetni” szövegrész helyébe a „bejegyeztetni” szöveg
lép.
90. § Hatályát veszti a Ptk.
a) 5:124. § (1) bekezdésében az „, illetve feljegyzése” szövegrész,
b) 5:125. § (1) bekezdésében a „feljegyeztetheti, illetve” szövegrész,
c) 5:125. § (2) bekezdésében a „feljegyzés iránti kérelemben, illetve a” szövegrész,
d) 5:125. § (3) bekezdésében az „a feljegyzés, illetve” szövegrész.
91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok alapján indult bejegyzési eljárások felfüggesztése érdekében a bíróság intézkedését kérheti. A bíróság az ügyészi kérelem tárgyában előzetesen végrehajtható végzéssel dönt. A bíróság végzése alapján az ingatlanügyi hatóság az érintett beadványok intézésére irányuló eljárását a bíróság jogerős döntéséig felfüggeszti.”
92. § A Ptké. VI. fejezete a következő 22/D. alcímmel egészül ki:
„22/D. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai
(A Ptk. 6:226. §-ához)
53/D. § (1) Ha ugyanarra a dologra nézve több jogszabály más javára állapít meg elővásárlási jogot és a jogszabály az ilyen jog gyakorlásának rangsoráról nem rendelkezik vagy e jogok gyakorlásának rangsora az elővásárlási jogot alapító jogszabályokból nem állapítható meg,
a) az állam (ideértve annak szerveit is), a helyi önkormányzat (ideértve annak szerveit is), illetve más személy az őt megillető elővásárlási jogot ebben a sorrendben gyakorolhatja, egyebekben
b) a korábban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés alapján fennálló elővásárlási jog megelőzi a későbbi időpontban hatályba lépett jogszabályon alapuló elővásárlási jogot.
(2) Az (1) bekezdést a jogszabályon alapuló visszavásárlási jog, vételi jog és eladási jog esetében is alkalmazni kell.”
93. § A Ptké. 44. §-ában a „szabályozásának az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését” szövegrész helyébe a „szabályozása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését” szöveg lép.
94. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész részére – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (2) bekezdése alapján folytatott vizsgálat során – megkeresésre át kell adni:]
„i) az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 7. §-ában, 8. § (1) bekezdésében, valamint 9. §-ában foglalt adatokat,”
95. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”
(2) Az Are. tv. 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő – jogszabályban meghatározott módon – értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”
(3) Az Are. tv. 83. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell)
„e) a Családi Csődvédelmi Szolgálat felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósági adósságrendezési eljárásra utaló adat törlését kezdeményezze azokból a hatósági nyilvántartásokból, ahová e törvény alapján bejegyzésre került, hatósági felhívással rendelje el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését az ingatlan-nyilvántartásból, továbbá az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről értesítse az állami és az önkormányzati adóhatóságot, és az adós, adóstárs lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,”
(4) Az Are. tv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Az ingatlan-nyilvántartásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással rendeli el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését. Az e bekezdés szerinti adatváltozások bejegyzése díjmentes.”
96. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzat a széles körű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal, több nemzetiségi önkormányzat esetén valamennyi nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.”
97. § A Tktv.
a) 2/A. § (2) bekezdésében a „területre egyedi” szövegrész helyébe a „területre kiemelt” szöveg, a „továbbiakban: egyedi” szövegrész helyébe a „továbbiakban: kiemelt” szöveg, az „az egyedi” szövegrész helyébe az „a kiemelt” szöveg és az „Az egyedi” szövegrész helyébe az „A kiemelt” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdés i) pontjában az „egyedi” szövegrész helyébe a „kiemelt” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdés c) pontjában az „a településképi véleményezési” szövegrész helyébe az „a szakmai konzultációra, a településképi véleményezési” szöveg,
d) 16/C. § (2) bekezdésében a „bekezdés b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a Tktv. 8/A. §-a.
99. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 347/A. §-sal egészül ki:
„347/A. § [Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott ítélet biztosítékadás mellett]
(1) A bíróság kizárólag biztosítékadás mellett hozhat olyan ítéletet, amellyel az ingatlanon fennálló közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy az ingatlant megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja.
(2) A biztosíték mértéke az ingatlan megfelelő ellenértékének fedezésére előreláthatóan szükséges összeg.
(3) Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.
(4) A bíróság – tulajdonba adás esetén – az ítéletében rendelkezik a biztosíték kiadásáról az ellenérték jogosultja részére. Ha a biztosíték összege
a) kisebb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben az ellenérték fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a biztosítékot adó felet,
b) nagyobb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben a fennmaradó biztosíték kiadásáról rendelkezik a biztosítékot adó fél részére.
(5) A tulajdonba adás meghiúsulása esetén a bíróság ítéletében a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.”
(2) A Pp. 414. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fél kérelmére az elsőfokú bíróság elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és a felülvizsgálati eljárás befejezését követően – az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való visszaérkezésétől számított tizenöt napon belül – elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”
(3) A Pp. 446. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból elrendeli a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.”
(4) A Pp. 543. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg a halasztó hatályú igényperről haladéktalanul értesíti a végrehajtót, továbbá ha a halasztó hatályú igényper ingatlanra vonatkozik, haladéktalanul elrendeli a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését is.”
(5) A Pp. 544. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a bíróság a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelte, az eljárást befejező határozatában elrendeli e tény törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”
100. § Hatályát veszti a Pp. 544. § (3) bekezdésében az „ingatlanigényper esetén pedig az ingatlanügyi hatóság részére is” szövegrész.
101. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az ügyfél kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik.”
102. § Hatályát veszti az Ákr. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a beadvány elintézését függőben tartja, vagy” szövegrész.
103. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény XI. Fejezete a következő 40/A. alcímmel egészül ki:
„40/A. Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívás kezdeményezése
58/A. § A választottbíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozatát hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kijelölése végett megküldi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére.”
104. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ügyvédi megbízás csak olyan ügyben vállalható el, amelynek az esetében a 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban előírt jogi és technikai feltételekkel
a) az ügyvédi iroda tagja, illetve az ügyvéd,
b) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd alkalmazottja, vagy
c) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd részvételével működő társulás tagja
– almegbízott igénybevétele nélkül – legkésőbb a teljesítéskor rendelkezik. Az e bekezdésbe ütköző megállapodás semmis.”
(2) Az Üttv. 21. alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügy) jogi képviselet ellátására az az ügyvéd és kamarai jogtanácsos jogosult, akinek a jogosultságát az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyezték (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult).
(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogi képviselet ellátására vonatkozó, valamennyi a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett személy által egybehangzóan adott meghatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”
(3) Az Üttv. 24. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § Ingatlan-nyilvántartási ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult,
b) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult alkalmazott ügyvédet foglalkoztató ügyvéd,
c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult taggal vagy alkalmazottal rendelkező ügyvédi iroda ügyvéd tagja,
d) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosultat foglalkoztató munkáltatóval rendelkező kamarai jogtanácsos,
e) az a)–c) pont szerinti ügyvédi tevékenység gyakorlójának irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, valamint
f) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója
jogosult.”
(4) Az Üttv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,
e) ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás, valamint
f) kizárás.”
(5) Az Üttv. 109. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás hatálya alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.”
(6) Az Üttv. 109. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás tartamába a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának az időtartama nem számít bele.”
(7) Az Üttv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ügy tárgya legalább részben az eljárás alá vont személy ingatlan-nyilvántartásban való eljárási jogosultságán alapuló tevékenységével függ össze és az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának nincs helye, az elsőfokú fegyelmi tanács az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot függesztheti fel, ha az eljárás alá vont személynek az ingatlan-nyilvántartásban való eljárása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.”
(8) Az Üttv. 130. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást alkalmazott, akkor az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot, ha kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, akkor az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a határozatban fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság és az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.”
(9) Az Üttv. 130. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.
(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”
(10) Az Üttv. 130. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésére egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.”
(11) Az Üttv. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi tanács
a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően,
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
az adott fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.”
105. § Az Üttv. a 183. §-t követően a következő 85/A. alcímmel egészül ki:
„85/A. Ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárásra jogosultság nyilvántartásba vétele és törlése az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
183/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező ügyvéd vagy alkalmazott ügyvéd
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,
b) rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételekkel,
c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárással összefüggő ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének a fedezetét, olyan kiegészítő felelősségbiztosítás biztosítja, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege ötvenmillió forint és
d) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező kamarai jogtanácsos
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,
b) munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételek biztosítottak és
c) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a nyilvántartásba vétel feltételeinek a fennállását.
(4) A területi kamara hivatalból, azonnal végrehajtható határozattal törli annak az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem felel meg.
(5) Törölni kell az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát annak, aki ezt kéri.”
106. § Az Üttv. 91. alcíme a következő 208/C. §-sal egészül ki:
„208/C. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2022. szeptember 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöke a 2023. február 1-jétől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2023. február 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.”
107. § Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
108. § Az Üttv.
a) 155. § (2) bekezdés f) pontjában a „tematikáját,” szövegrész helyébe a „tematikáját, dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez előírt számonkérésről,” szöveg,
b) 158. § (1) bekezdés 21. pontjában a „rendjéről,” szövegrész helyébe a „rendjéről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzésről és számonkérésről,” szöveg,
c) 158. § (7) bekezdésében a „teljesítéséhez számonkérés” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez – az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzés kivételével – számonkérés” szöveg,
d) 161. § (2) bekezdés a) pontjában a „továbbá az” szövegrész helyébe a „továbbá megszervezi és ellenőrzi az” szöveg
lép.
109. § Hatályát veszti az Üttv. 159. § (4) bekezdés f) pontja.
110. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a) 83. § (1) bekezdésében a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
b) 83. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet” szöveg,
c) 83. § (2) bekezdés c) pontjában a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg
lép.
111. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületet, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területet, egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területet a megyei területrendezési tervben sajátos területfelhasználású térségbe kell sorolni. A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási kategória területét az (1) bekezdés szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.”
112. § A Trtv. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
113. § A Trtv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
114. § A Trtv. 17. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § Az erdők övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
115. § A Trtv. 78. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)
„c) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény esetén haladhatja meg a 10 métert.”
116. § A Trtv. 79. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)
„f) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén haladhatja meg a 10 métert.”
117. § (1) A Trtv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési terv készítésénél kertes mezőgazdasági terület vagy tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, országos jelentőségű védett természeti területen tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.”
(2) A Trtv. 84. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Kertes mezőgazdasági terület övezetén:)
„i) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
118. § A Trtv. 87. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:)
„g) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
119. § A Trtv.
1. 5. § (2) bekezdés 2. pontjában az „egyes” szövegrész helyébe a „továbbá az” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdésében az „ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a” szövegrész helyébe az „egyes térségekben a területfelhasználásra, az ország településein a” szöveg,
3. 11. § c) pontjában a „különleges honvédelmi” szövegrész helyébe a „különleges beépítésre nem szánt honvédelmi” szöveg,
4. 11. § e) pontjában a „honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési övezetbe” szövegrész helyébe a „különleges – ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet –, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe” szöveg,
5. 12. § (2) bekezdésében a „nem kell alkalmazni, ha” szövegrész helyébe a „nem kell mérlegelni, ha” szöveg,
6. 12. § (3) bekezdésében a „véderdőt” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg, a „véderdő kijelölése” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterület kijelölése” szöveg és a „véderdő területét” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg,
7. 23. § (2) bekezdésében a „téradatgazdák” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervek vagy azok területi szervei” szöveg és a „téradatgazdának” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervnek” szöveg,
8. 25. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
9. 26. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
10. 27. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
11. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „mezőgazdasági terület vagy” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület vagy” szöveg,
12. 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „mezőgazdasági terület, kertes” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kertes” szöveg,
13. 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „települési területfelhasználási egység” szövegrész helyébe az „építési övezet” szöveg,
14. 50. § (2) bekezdés j) pontjában az „új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület” szövegrész helyébe az „új ipari gazdasági terület” szöveg,
15. 50. § (2) bekezdés k) pontjában az „építési övezet területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület” szövegrész helyébe az „és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet” szöveg és a „területének legalább 30%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 30%, amelyet” szöveg,
16. 50. § (2) bekezdés l) pontjában a „területének legalább 50%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 50%, amelyet” szöveg,
17. 68. § b) pontjában a „települési övezetként” szövegrész helyébe a „terület övezetként” szöveg,
18. 80. § b) pontjában a „kisebb telek nem építhető be” szövegrész helyébe a „kisebb telken épület nem helyezhető el” szöveg,
19. 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „3%-os beépítésével” szövegrész helyébe a „3%-os beépítettséggel” szöveg,
20. 87. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „helyezhető el” szövegrész helyébe az „építhető és bővíthető” szöveg,
21. 87. § (3) bekezdésében az „építmény helyezhető el” szövegrész helyébe az „építmény építhető” szöveg
lép.
120. § Hatályát veszti a Trtv.
a) 5. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,
b) 22. §-ában az „előzetes” szövegrész,
c) 25. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
d) 26. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
e) 26. § (4) bekezdésében a „továbbá az erőművek” szövegrész,
f) 27. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
g) 34. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,
h) 46. § (2) bekezdés 2. pontjában a „megújuló energiahasznosítási,” szövegrész.
121. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„a) az ingatlan tulajdoni lapján
aa) kisajátítási eljárás megindítása,
ab) telekalakítási eljárás megindítása,
ac) felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
ad) földminősítési eljárás megindítása,
ae) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása, felügyeleti eljárás megindítása,
af) a bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
ag) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
ah) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
ai) az Inytv.-ben meghatározott perek vagy büntetőeljárás megindítása,
aj) a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
ak) a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,
al) a megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
am) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása
tény szerepel.”
(2) A Foktftv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függőben tartás esetét.”
122. § A Foktftv.
a) 2. §-ában az „1997. évi CXLI. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény” szöveg,
b) 6/B. §-ában és 16. § (7) bekezdésében a „32. §” szövegrész helyébe a „35. §” szöveg
lép.
123. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően
a) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;
b) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolással vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület
ba) fekvése szerinti település neve,
bb) helyrajzi száma,
bc) az érintett alrészlet jele; és
c) ha a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti,
ca) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és
cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz
szükséges.”
124. § (1) Az Inytv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, a benne foglaltak helyességét vélelmezni kell.
(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ában foglaltak irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.
(3) Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének az anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk.-t kell alkalmazni.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet
a) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,
b) törlési és kiigazítási perben.
(5) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(6) Ha az ingatlan-nyilvántartás és más közhiteles nyilvántartás között eltérés van az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ingatlanadat tekintetében, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatot kell irányadónak tekinteni.
(7) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis − az ellenkező bizonyításáig − hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.
(8) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn.
(10) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.
(11) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadat esetében a bejegyzés helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet:
a) hivatalból, a hatóság észlelése alapján,
b) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,
c) törlési és kiigazítási perben.”
(2) Az Inytv. 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak – az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel – a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy a bíróság a bírósági elrendelésben ennél korábbi időpontot nem határoz meg.”
(3) Az Inytv. 36. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, a meghatalmazást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni, ha
a) az ügyleti meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz,
b) az ügyleti meghatalmazás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamely korlátozást tartalmazza.”
(4) Az Inytv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ingatlanra bejegyezhető jogot vagy tényt érintően külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor használható fel, ha azt magyar közjegyző az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon rögzítette.”
(5) Az Inytv. 21. alcíme a következő 47/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„47/A. § Ha a beadványt a rangsorban előrébb álló beadvány előzi, az ügyintézési határidő a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő munkanapon kezdődik.”
(6) Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„48. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti:
a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidő elteltéig;
b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt – a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti – kisajátítási terv is.
(3) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött – bányaszolgalmi jogot alapító – szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást – legfeljebb hat hónapra – akkor is felfüggeszti,
a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,
b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,
c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy,
d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
(6) A (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.
(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.”
(7) Az Inytv. 52. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a kérelem benyújtása olyan időpontra esik, amelyben az ingatlanügyi hatóságnál a munka szünetel, az automatikus döntéshozatali eljárás ügyintézési határidejének kezdő időpontja
a) a kérelem benyújtását követő első munkanap,
b) a 47/A. §-ban meghatározott időpont, ha a beadványt a rangsorban beadvány előzi.”
(8) Az Inytv. 64. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, közokiratba foglalt vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározottak szerint regisztrált és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha rendelkezik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradékkal.”
(9) Az Inytv. 68. §-a és 69. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„68. § (1) A bíróság hivatalból, a keresetlevél alperesnek történő kézbesítésével egyidejűleg, előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli
a) a törlési és kiigazítási,
b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,
c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,
e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog – ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is – alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló,
f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási, valamint
g) az ingatlan művelési ágával és minőségi osztályával kapcsolatos kiigazítási
per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést szintén hivatalból hozza meg.
(3) A bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a bíróság hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli a büntetőeljárás megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) A nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, tényt vagy adatot érintő perben hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(5) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(6) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés törlése céljából.
(7) A bejegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perbejegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.
(8) A perbejegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetve felmentő ítéletet hozott. A perbejegyzés törléséről szóló bejegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.
69. § (1) Polgári perben a felperes kérelmére, a jogainak megóvása érdekében, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésének valamely feltétele fennáll, a bíróság – a perbejegyzés elrendelésével egyidejűleg – előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli, hogy a perbejegyzés teljesítését követően érkezett beadványok intézésére irányuló eljárását az ingatlanügyi hatóság a perbejegyzés alapjául szolgáló per jogerős befejezéséig függessze fel. A bíróság a kérelemmel összefüggésben az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(2) Büntetőeljárásban a perbejegyzést követően érkezett beadványok intézésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését az eljárás jogerős befejeződéséig az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló vagy a sértett jogosult kezdeményezni. A bíróság az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a 48. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerint az eljárását felfüggesztette, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésében a felfüggesztés időtartamát a per jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja.
(4) A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmére a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését követően érkezett beadványok intézésének felfüggesztését
a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,
b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,
c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy
d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztésének tényét az ingatlanügyi hatóság bejegyzi a tulajdoni lapra.
(6) A bíróság (1)–(4) bekezdés szerinti határozata ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a másodfokon eljáró bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül dönt.
(7) A bíróság fellebbezhető végzésben a per vagy a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően is rendelkezhet a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendeléséről, ha megítélése szerint a felfüggesztés fenntartása már nem indokolt. A felfüggesztés megszüntetését polgári és közigazgatási perben a felek, büntetőeljárásban a (2) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetik.
(8) A per félbeszakadása esetén a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését a bíróság megszünteti.”
125. § Az Inytv. XI. Fejezete a 72. §-t követően a következő 40/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„40/A. A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás
72/A. § (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:
a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,
b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,
c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, és
d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdonátruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.
(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.
(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően – ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően – lehet lefolytatni.”
126. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„3. a lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;”
(2) Az Inytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,
c) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”
127. § Az Inytv.
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja a „megkeresésére” szövegrész helyett a „felhívására” szöveggel,
b) 59. § (1) bekezdése a „határozata alapján” szövegrész helyett a „határozata vagy jogszabály rendelkezése alapján” szöveggel,
c) 73. § (5) bekezdés a) pontja a „hatóság törvényben” szövegrész helyett a „hatóság, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv törvényben” szöveggel
lép hatályba.
128. § Nem lép hatályba az Inytv. 97. § (3) bekezdése.
Az Üttv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 11a. sorral egészül ki:
| (A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | ügyvéd | alkalmazott ügyvéd | kamarai jogtanácsos | ügyvédjelölt | jogi előadó | európai közösségi jogász | alkalmazott európai közösségi jogász | külföldi jogi tanácsadó | ügyvéd- asszisztens | ||
| 2 | I. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó, nyilvános adatok) | ||||||||||
| „ | |||||||||||
| 11a | ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárni jogosult | K | K | K | – | – | – | – | – | – | |
| ” | |||||||||||
