(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) A Covid19-világjárvány nemzetközi és európai polgári légi közlekedésre gyakorolt hatása miatt a harmadik országbeli légi fuvarozók és légi árufuvarozók kijelöléséhez és újbóli kijelöléséhez szükséges helyszíni ellenőrzéseknek az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet * mellékletének 6.8. pontja értelmében történő elvégzése a fuvarozók vagy áruszállítók befolyásán kívüli, objektív okokból továbbra is súlyos akadályokba ütközik.
(2) Ezért az Unióba irányuló szállítási lánc Covid19-világjárvány által érintett üzemeltetőire vonatkozó alternatív és gyors uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzési eljárás alkalmazhatóságát az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet mellékletének 6.8.1.7. pontjában meghatározott időponton túl is szükséges meghosszabbítani.
(3) Az Unió a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Vámigazgatások Világszervezete keretei között előmozdította a berakodás előtti előzetes áruinformációkra (pre-loading advance cargo information, PLACI) vonatkozó olyan nemzetközi szakpolitikai koncepció kidolgozását, amely alkalmas a Vámigazgatások Világszervezetének SAFE-szabvány-keretrendszerében szereplő meghatározás szerinti, 7 + 1 tételből álló adatkészlet * leírására. Azáltal, hogy a szállítmányozók, a légi fuvarozók, a postai szolgáltatók, az integrátorok, a meghatalmazott ügynökök vagy más jogalanyok a szállítmányokra vonatkozó adatokat az utolsó indulási ponton a rakomány légi járműbe való berakodása előtt minél korábban benyújtják a szabályozó hatóságoknak, a belépési vámhivatal által az indulás előtt elvégzett veszély- és kockázatelemzés formájában egy újabb, a biztonság további fokozását célzó lépésre kerül sor.
(4) Ezért - a polgári légi közlekedés védelme érdekében - az Unió vámterületére légi úton beszállítandó áruk első kockázatelemzését a belépési gyűjtő árunyilatkozat vonatkozásában az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * 106. cikkének (2) és (2a) bekezdésében említett minimális adatkészlet kézhezvételét követően, a harmadik országból induló légi járműbe való berakodás előtt a lehető leghamarabb el kell végezni. Az első kockázatelemzés elvégzésének követelménye 2021. március 15-től alkalmazandó.
(5) Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet * 186. cikke meghatározza az első belépési vámhivatal által végrehajtandó kockázatelemzési és ellenőrzési eljárást, a rendelet 182. cikke pedig bevezeti az import-ellenőrzési rendszert (ICS2), amely egy, a beadványokhoz, módosítási kérelmekhez, érvénytelenítési kérelmekhez, a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak feldolgozásához és tárolásához, valamint a vonatkozó információk vámhatóságokkal való cseréjéhez használható, a Bizottság és a tagállamok által egymással egyetértésben kialakított, uniós szinten összehangolt gazdasági szereplői interfész.
(6) Mivel a berakodás előtti előzetes áruinformációk kockázatelemzésének eredményei alapján 2021. március 15-től az Unióba irányuló szállítási lánc üzemeltetői bizonyos esetekben kötelesek a harmadik országokban történő műveleteik során konkrét légiközlekedés-védelmi kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazni, a polgári légi közlekedés védelmének végrehajtási szabályait ennek megfelelően sürgősen ki kell egészíteni.
(7) A jelenlegi Covid19-világjárvány nagy mértékben hátráltatja az uniós repülőtereket abban, hogy a robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) 3. szabványának megfelelő berendezések üzembe helyezési folyamatát befejezzék. A Bizottság és a tagállamok továbbra is szilárdan elkötelezettek a feladott poggyász átvizsgálására szolgáló legújabb technológiák bevezetésének befejezése mellett. Új ütemterv készült, amely a repülőtérkategóriákra épülő fontossági mechanizmus alapján további rugalmasságot biztosít a jelenlegi helyzethez való alkalmazkodáshoz, és kellő láthatóságot nyújt a felderítési teljesítményre vonatkozó magasabb szintű követelmények számára.
(8) Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes közös alapkövetelmények végrehajtásának módját illetően kisebb módosításokra van szükség. Egyes konkrét légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizációja, egyszerűsítése és megerősítése, a jogi egyértelműség javítása, a jogszabályok közös értelmezésének egységesítése, valamint a légi közlekedés védelmét szolgáló alapkövetelmények helyes végrehajtásának biztosítása érdekében ezen alapkövetelmények némelyikének végrehajtási módját ki kell igazítani.
(9) Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkében említett bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A melléklet 1. és 22. pontját azonban 2021. március 15-től, 2. pontját 2022. március 1-jétől, 14. pontját pedig 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. február 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
A melléklet a következőképpen módosul:
1. A szöveg a következő 6.0.4. ponttal egészül ki:
„6.0.4. E melléklet alkalmazásában: »berakodás előtti előzetes áruinformációk« vagy »PLACI«: az Unió vámterületére * légi úton beszállítandó áruk légiközlekedés-védelmi célú első kockázatelemzésének eljárása.”
2. A szöveg a következő 6.1.4., 6.1.5. és 6.1.6. ponttal egészül ki:
„6.1.4. Az áruknak és postai küldeményeknek a szigorított védelmi területekre való belépése kizárólag akkor engedélyezhető, miután megállapításra került, hogy a szállítmányt földi oldalról szállító jogalany az alábbi kategóriák közül melyikbe tartozik:
a) meghatalmazott ügynök;
b) ismert szállító;
c) a 6.6.1.1. c) pontnak megfelelően kijelölt fuvarozó, aki védelmi ellenőrzésnek korábban alávetett szállítmányt szállít;
d) az a), b) vagy c) pontok egyikében sem említett jogalany.
6.1.5. Amennyiben a 6.1.4. c) pont alkalmazandó, a 6-E. függelékben található nyilatkozat egy aláírt példányát a szigorított védelmi területekre belépést engedélyező meghatalmazott ügynök, légi fuvarozó vagy repülőtér-üzemeltető rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha az alábbi esetek egyike áll fenn:
a) a fuvarozó maga is meghatalmazott ügynök;
b) a szállítás a fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó nevében a szigorított védelmi területen történik.
A 6-E. függelékben található nyilatkozat egy aláírt példányának a fuvarozó általi benyújtása helyettesíthető egy azzal egyenértékű, a belépési pontnál teendő előzetes értesítéssel, amelyről annak a repülőtéren kívüli feladónak vagy meghatalmazott ügynöknek, akinek a nevében a szállítást teljesítik, vagy a szigorított védelmi területen a fogadó meghatalmazott ügynöknek vagy a légi fuvarozónak kell gondoskodnia.
6.1.6. Védelmi ellenőrzésen korábban át nem esett áruk vagy postai küldemények akkor engedhetők be a szigorított védelmi területekre, ha az alábbi lehetőségek közül egyre sor került:
a) belépés előtt a 6.2. pontnak megfelelően, a fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó felelősségvállalása mellett az árukat vagy postai küldeményeket átvizsgálták;
b) az árukat vagy postai küldeményeket a meghatalmazott ügynök vagy a légi fuvarozó felelősségvállalása mellett a meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó szigorított védelmi területen található telephelyére kísérik.
Átadáskor az ilyen szállítmányt az átvizsgálásig védeni kell a jogosulatlan beavatkozástól.
A szállítmányt kísérő vagy a szállítmányt a jogosulatlan beavatkozástól védő személyzet felvételének és képzésének a 11.1.1. pontnak, illetve legalább a 11.2.3.9. pontnak megfelelően kell történnie.”;
3. A 6.3.1.2. pontban a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) A felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr mielőtt a védelmi programban megjelölt létesítményeken helyszíni szemlét hajtana végre, megvizsgálja a védelmi programot annak megállapítása céljából, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményeknek.
Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet * 29. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő - kivéve a 6.2. pontban szereplő átvizsgálási követelmények tekintetében -, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező meghatalmazott ügynökként való jóváhagyás iránt folyamodott. Az AEO-engedélyt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.”
4. a 6.3.1.4. pontban a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikkével összhangban az illetékes vámhatóság által a meghatalmazott ügynök telephelyén végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő - kivéve a 6.2. pontban szereplő átvizsgálási követelmények tekintetében.”;
5. A 6.3.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„6.3.1.5. Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazott ügynök már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény vagy létesítmények tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.
Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb a visszavonást követő 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban meghatalmazott ügynöki státussal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban.
Ha a meghatalmazott ügynök már nincs birtokában a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélynek vagy ha AEO-engedélye a 952/2013/EU rendelet 39. cikke e) pontjának és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 28. cikkének való meg nem felelés miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a meghatalmazott ügynök 300/2008/EK rendelet követelményeinek való megfelelését.
A meghatalmazott ügynök a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélye tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.”
6. A 6.3.1.8. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„6.3.1.8. A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz a meghatalmazott ügynökök jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedély birtoklása szempontjából releváns lehet. Ezen információk közé tartoznak a meghatalmazott ügynökök részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, a meghatalmazott ügynöki jogállás visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.
A felelős hatóságok és a nemzeti vámhatóságok meghatározzák ezen információcsere módját.”;
7. A 6.3.2.6. pontban a g) pont helyébe a következő szöveg lép:
„g) azon meghatalmazott ügynök felelős hatóságtól kapott egyedi azonosítója, amely a más meghatalmazott ügynök által a szállítmányra vonatkozóan megállapított védelmi státust elfogadta, az átrakodási műveletek alatt is.”;
8. A 6.3.2.6. pont a következő bekezdéssel egészül ki:
„Azt az átrakandó árut vagy postai küldeményt, amely vonatkozásában a légi fuvarozó vagy a nevében eljáró meghatalmazott ügynök nem tudja az e pontban vagy adott esetben a 6.3.2.7. pontban előírt információkat a kísérő dokumentációban megerősíteni, át kell vizsgálni a következő járatot biztosító légi járműbe való berakodás előtt.”;
9. A 6.4.1.2. pontban a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező ismert szállítóként való jóváhagyás iránt folyamodott. Ebben az esetben a kérelmező kitölti a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrzőlista« című dokumentum első részét, és azt a kérelmező törvényes képviselőjének vagy a létesítmény védelemért felelős személynek az aláírásával ellátott kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt eljuttatja a felelős hatósághoz.
Az AEO-engedélyt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.
Az aláírt nyilatkozatot vagy az érintett felelős hatóság, vagy az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben az ellenőr a nyilatkozatot kérésre az érintett felelős hatóság rendelkezésére bocsátja;”;
10. A 6.4.1.4. pontban a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján az illetékes vámhatóság által az ismert szállító létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő.”;
11. A 6.4.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„6.4.1.5. Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy az ismert szállító már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni az ismert szállító jogállását.
A felelős hatóság közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb a visszavonást követő 24 órán belül gondoskodik arról, hogy az ismert szállító jogállásának változása megjelenjen a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban.
Ha az ismert szállító már nincs birtokában a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélynek vagy ha AEO-engedélye a 952/2013/EU rendelet 39. cikke e) pontjának és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 28. cikkének való meg nem felelés miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az ismert szállító 300/2008/EK rendelet követelményeinek való megfelelését.
Az ismert szállító a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedélye tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.”;
12. A 6.4.1.7. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„6.4.1.7. A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz az ismert szállító jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett AEO-engedély birtoklása szempontjából releváns lehet. Ezen információk közé tartoznak az ismert szállítók részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, az ismert szállítói jogállás visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.
A felelős hatóságok és a nemzeti vámhatóságok meghatározzák ezen információcsere módját.”;
13. A 6.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„6.5.1. A meghatalmazott ügynök adatbázist tart fenn a 2017. június 1. előtt kijelölt minden listás szállító valamennyi alább felsorolt adatával:
a) a vállalat adatai, beleértve hiteles üzleti címét is;
b) a folytatott tevékenység jellege;
c) elérhetőségek, beleértve a védelemért felelős személy vagy személyek elérhetőségét is;
d) adószám vagy cégjegyzékszám;
e) a 6-D. függelékben található »Kötelezettségvállalási nyilatkozat - Listás szállító« című dokumentum aláírt példánya.
Amennyiben a listás szállító rendelkezik a 952/2013/EU bizottsági rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 33. cikke szerinti AEO-engedéllyel, az AEO-engedély számát is nyilván kell tartani az első bekezdésben említett nyilvántartásban.
Az adatbázist vizsgálat céljából hozzáférhetővé kell tenni a felelős hatóság számára.”;
14. A szöveg a következő 6.6.1.3., 6.6.1.4. és 6.6.1.5. ponttal egészül ki:
„6.6.1.3. A fuvarozó gondoskodik arról, hogy a védelmi ellenőrzésen átesett légi árut és postai küldeményeket összegyűjtő, szállító, tároló és átadó személyzet tekintetében legalább a következőkre sor kerüljön:
a) a személyes feddhetetlenség ellenőrzése, ami a személyazonosság és az önéletrajz és/vagy megadott referenciák ellenőrzéséből áll;
b) a 11.2.7. pont szerinti általános védelmi tudatosságnövelő képzés.
6.6.1.4. A 6.6.1.3. pontban említett feladatok ellátása vagy az e fejezetben meghatározott védelmi ellenőrzések végrehajtása közben a fuvarozó árukhoz és postai küldeményekhez felügyelet nélkül hozzáférő teljes személyzetének:
a) sikeresen teljesítenie kell a védelmi háttérellenőrzést;
b) a 11.2.3.9. pont szerinti védelmi képzésen kell átesnie.
6.6.1.5. Ha a fuvarozó másik vállalat szolgáltatásait veszi igénybe a 6.6.1.3 pontban felsorolt feladatok közül egy vagy több ellátására, a másik vállalatnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a) fuvarozói megállapodást köt a fuvarozóval;
b) tartózkodik a további alvállalkozásba adástól;
c) végrehajtja - az esettől függően - a 6.6.1.3. és a 6.6.1.4. pont rendelkezéseit.
Az alvállalkozó fuvarozó az ügynök vagy szállító nevében végzett fuvarozás egészéért teljeskörű felelősséget vállal.”;
15. A 6.8.1.7. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„A 2020. április 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakban a felelős hatóság eltérhet a 6.8.2. pontban meghatározott eljárástól, és ideiglenesen kijelölhet ACC3-ként egy légi fuvarozót abban az esetben, ha az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre a Covid19-világjárvány előidézte válsághoz kapcsolódó és a légi fuvarozó felelősségi körén kívül eső, objektív okok miatt nem kerülhetett sor. A kijelölés feltételei a következők:”;
16. A 6.8.3.6. és a 6.8.3.7. pont helyébe a következő szöveg lép:
„6.8.3.6. A 6.8.3.1-6.8.3.5. pontban említett védelmi ellenőrzések elvégzése után az ACC3 vagy a védelmi ellenőrzések alkalmazásáért felelős, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök (RA3) gondoskodik arról, hogy a szállítmányt kísérő dokumentációban, ami lehet légi fuvarlevél, azzal egyenértékű postai dokumentáció vagy egy külön nyilatkozat elektronikus vagy írott formában, szerepeljenek legalább a következő információk:
a) az ACC3 egyedi alfanumerikus azonosítója;
b) a szállítmány 6.3.2.6. d) pontban említett védelmi státusa, amelyet - az esettől függően - az ACC3 vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök (RA3) állapított meg;
c) a szállítmány egyedi azonosítója, például az egyedi vagy összevont légi fuvarlevél száma, ha van;
d) a szállítmány tartalma vagy adott esetben a szállítmányok összevonásának feltüntetése;
e) a védelmi státus kiadásának alapja, kitérve többek között az alkalmazott átvizsgálási módszerre vagy a szállítmánynak az átvizsgálás alóli mentesítése okára az ICAO szállítmányvédelmi nyilatkozati rendszerében szereplő előírásoknak megfelelően.
Összevont szállítmányok esetében az ACC3 vagy az az uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök (RA3), aki az összevonást végezte, minden egyes szállítmányra vonatkozóan megőrzi az első bekezdés a)-e) pontjában meghatározott információkat legalább a szállítmányok első uniós repülőtérre való megérkezésének várható időpontjáig vagy 24 óráig, attól függően, hogy melyik időszak hosszabb.
6.8.3.7. A 6-F. függelékben felsorolt harmadik országokból érkező légi fuvarozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fedélzetén szállított áruk és postai küldemények megfeleljenek a 6.8.3.6. pontban szereplő vonatkozó előírásoknak. Ezen szállítmányok kísérő dokumentációjának legalább az ICAO szállítmányvédelmi nyilatkozati rendszerének vagy az előírt információkat egyenértékű módon biztosító alternatív rendszernek kell megfelelniük.”;
17. A 6.8.3.9. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„6.8.3.9. A 6.8.3.8. pontban nem említett harmadik országból érkező, tranzitként kezelendő vagy átrakandó olyan szállítmányokat, amelyek kísérő dokumentációja nem felel meg a 6.8.3.6. pontnak, a következő járat előtt a 6.2. pontnak megfelelően kell kezelni.”;
18. A 6.8.4.11. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„A 2020. április 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakban a felelős hatóság eltérhet a 6.8.5. pontban meghatározott eljárástól, és ideiglenesen kijelölhet RA3-ként vagy KC3-ként egy harmadik országbeli jogalanyt abban az esetben, ha az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre a Covid19-világjárvány előidézte válsághoz kapcsolódó és a szervezet felelősségi körén kívül eső, objektív okok miatt nem kerülhetett sor. A kijelölés feltételei a következők:”;
19. A 6.8.4.12. pontban a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) a kijelölés legfeljebb hat hónapra szól és a 6.8.4.11. pontban meghatározott eltérési időszakon belül meghosszabbítható.”;
20. A 6.8.5.5., a 6.8.5.6. és a 6.8.5.7. pontot el kell hagyni;
21. A 6.8.6.1. pontban az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. Ha a Bizottság vagy valamely felelős hatóság egy ACC3, RA3 vagy KC3 műveletei tekintetében olyan súlyos hiányosságot állapít meg, vagy olyan súlyos hiányossággal kapcsolatos írásbeli tájékoztatásban részesül, amely vélhetően jelentősen befolyásolja az Unió légi közlekedésének biztonságát, akkor:
a) haladéktalanul tájékoztatja erről az érintett légi fuvarozót vagy jogalanyt, és felkéri, hogy tegye meg észrevételeit, valamint hozza meg a megfelelő intézkedéseket a súlyos hiányosság vonatkozásában;
b) mihamarabb tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
Az első bekezdésben megállapított súlyos hiányosság megállapítható a következő tevékenységek bármelyike révén:
1. megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek;
2. dokumentumok vizsgálata, ideértve az ACC3, RA3 vagy KC3 ellátási láncába tartozó más üzemeltető uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzési jelentését is;
3. az érintett ACC3, RA3 vagy KC3 tevékenységeivel kapcsolatban tényszerű írásbeli információk kézhezvétele más hatóságoktól és/vagy üzemeltetőktől az előírások megszegését egyértelműen jelző dokumentált bizonyíték formájában.”;
22. A szöveg a következő 6.8.7. ponttal egészül ki:
„6.8.7. Berakodás előtti előzetes áruinformációk (PLACI)
6.8.7.1. Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke értelmében a PLACI kockázatelemzést a harmadik országból való indulás előtt kell elvégezni, amikor az első belépési vámhivatal megkapja az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * 106. cikkének (2) és (2a) bekezdésében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő minimális adatkészletet.
6.8.7.2. Amennyiben az első belépési vámhivatal a PLACI kockázatelemzés során megalapozottan gyanítja, hogy az Unió vámterületére légi úton belépő szállítmány súlyos kockázatot jelenthet a polgári légi közlekedésre, az adott szállítmányt a 6.7. pont szerint magas kockázatú áruként vagy postai küldeményként kell kezelni.
6.8.7.3. A 6-F. függelékben felsorolt harmadik országokat és Izlandot kivéve, a harmadik országbeli légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy, amikor megkapja az első belépési vámhivataltól azt az értesítést, amelynek alapján egy szállítmányt a 6.8.7.2. pont szerint magas kockázatú áruként vagy postai küldeményként kell kezelni:
a) az adott szállítmány vonatkozásában végrehajtja a C(2015) 8005 végrehajtási határozat mellékletének 6.7.3. és 6.7.4. pontjában felsorolt védelmi ellenőrzéseket abban az esetben, ha van a védelmi ellenőrzések elvégzésére jóváhagyott ACC3 vagy RA3;
b) gondoskodik arról, hogy a védelmi ellenőrzések elvégzésére jóváhagyott ACC3 vagy RA3 megfeleljen az a) pontban előírt rendelkezéseknek. Az első belépési vámhivatalt tájékoztatni kell, ha a szállítmányt a védelmi ellenőrzések alkalmazása céljából át fogják adni vagy átadták egy másik üzemeltetőnek, jogalanynak vagy hatóságnak. A másik üzemeltetőnek, jogalanynak vagy hatóságnak gondoskodnia kell az a) pontban említett védelmi ellenőrzések végrehajtásáról, és vissza kell igazolnia annak a légi fuvarozónak, üzemeltetőnek, jogalanynak vagy személynek a védelmi ellenőrzések végrehajtását és azok eredményét, akitől a szállítmányt átvette;
c) az első belépési vámhivatal felé visszaigazolja az a) pontban említett védelmi intézkedések végrehajtását és azok eredményét.
Az első bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kért védelmi ellenőrzéseket már korábban végrehajtották. Ha azonban a korábbi védelmi ellenőrzések végrehajtása után fény derült konkrét veszélyre vonatkozó információkra, a légi fuvarozótól, üzemeltetőtől, jogalanytól vagy személytől kérhető a védelmi ellenőrzés meghatározott módszerekkel történő megismétlése, és annak az első bekezdés c) pontjában meghatározott visszaigazolása. A légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy tudomására hozható bármely olyan elem és információ, amely a védelmi célkitűzés hatékony teljesítéséhez szükséges.
6.8.7.4. Az a 6-F. függelékben felsorolt harmadik országbeli vagy izlandi légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy, aki az első belépési vámhivataltól olyan értesítést kap, amely előírja valamely szállítmánynak a 6.8.7.2. pont szerint magas kockázatú áru és postai küldeményként való kezelését:
a) az adott szállítmány vonatkozásában végrehajtja legalább a magas kockázatú árukra és postai küldeményekre vonatkozó 17. számú ICAO-mellékletben meghatározott védelmi ellenőrzéseket * ;
b) gondoskodik arról, hogy a védelmi ellenőrzések elvégzése szempontjából az a) pont követelményeit teljesítse egy, a harmadik ország érintett felelős hatósága által jóváhagyott üzemeltető, jogalany vagy hatóság. Az első belépési vámhivatalt tájékoztatni kell, ha a szállítmányt a védelmi ellenőrzések alkalmazása céljából át fogják adni vagy átadták egy másik üzemeltetőnek, jogalanynak vagy hatóságnak. A másik üzemeltetőnek, jogalanynak vagy hatóságnak gondoskodnia kell az a) pontban említett védelmi ellenőrzések végrehajtásáról, és vissza kell igazolnia annak a légi fuvarozónak, üzemeltetőnek, jogalanynak vagy személynek a védelmi ellenőrzések végrehajtását és azok eredményét, akitől a szállítmányt átvette;
c) az első belépési vámhivatal felé vissza kell igazolnia az a) pontban említett védelmi intézkedések végrehajtását és azok eredményét.
Az első bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kért védelmi ellenőrzéseket már korábban végrehajtották. Ha azonban a korábbi védelmi ellenőrzések végrehajtása után fény derült konkrét veszélyre vonatkozó információkra, a légi fuvarozótól, üzemeltetőtől, jogalanytól vagy személytől kérhető a védelmi ellenőrzés meghatározott módszerekkel történő megismétlése, és annak az első bekezdés c) pontjában meghatározott visszaigazolása. A légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy tudomására hozható bármely olyan elem és információ, amely a védelmi célkitűzés hatékony teljesítéséhez szükséges.
6.8.7.5. Amennyiben az első belépési vámhivatal a PLACI kockázatelemzés során megalapozottan gyanítja, hogy az Unió vámterületére légi úton belépő szállítmány súlyos kockázatot jelent a biztonságra és ez a berakodást megtiltó értesítés kiadásához vezet, a szállítmányt nem lehet - az esettől függően - légi járműbe berakodni, vagy onnan kirakodni.
6.8.7.6. Az a harmadik országbeli légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy, aki az első belépési vámhivataltól olyan értesítést kap, amely a 6.8.7.5. pont szerint megtiltja valamely szállítmány légi járműbe való berakodását:
a) gondoskodik arról, hogy a birtokában lévő szállítmányt ne rakodják be a légi járműbe, illetve ha a szállítmányt már berakodták a légi járműbe, azt azonnal rakodják ki;
b) az Unió vámterületére való első belépési vámhivatal felé megerősíti, hogy a kérést teljesítette;
c) együttműködik az első belépési vámhivatal tagállamának érintett hatóságaival;
d) tájékoztatja azon állam polgári légiközlekedés-védelmi hatóságát, ahol az értesítést átvevő légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy található, valamint azon harmadik ország polgári légiközlekedés-védelmi hatóságát, ahol a szállítmány jelenleg található, amennyiben e két ország különbözik.
6.8.7.7. Ha a szállítmány már az ellátási lánc mentén már másik légi fuvarozónál, üzemeltetőnél vagy jogalanynál van, a 6.8.7.5. pontban meghatározott, berakodást megtiltó értesítést átvevő légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy azonnal tájékoztatja a másik légi fuvarozót, üzemeltetőt, jogalanyt vagy személyt arról, hogy:
a) gondoskodni fog a 6.8.7.6. pont a), c) és d) alpontjában szereplő rendelkezéseknek való megfelelésről;
b) megerősíti a 6.8.7.6. pont b) alpontjának a 6.8.7.5. pontban meghatározott értesítést átvevő légi fuvarozóra, üzemeltetőre, jogalanyra vagy személyre történő alkalmazását.
6.8.7.8. Ha a légi jármű már felszállt a fedélzetén egy olyan szállítmánnyal, amelyet az első belépési vámhivatal 6.8.7.5. pont szerinti értesítése alapján nem lehetett volna berakodni, az értesítést átvevő légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy azonnal tájékoztatja:
a) a 6.8.7.6. pont c) alpontjában említett tagállam érintett hatóságait abból a célból, hogy tájékoztassák és összeköttetésbe lépjenek azon tagállam érintett hatóságaival, ahol a légi jármű az Unió felett először átrepül;
b) azon harmadik ország polgári légiközlekedés-védelmi hatóságát, ahol az értesítést átvevő légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy található, valamint azon harmadik ország polgári légiközlekedés-védelmi hatóságát, ahonnan a járat felszállt, amennyiben e két ország különbözik.
6.8.7.9. Azt követően, hogy átvette az első belépési vámhivatal által kiadott 6.8.7.5. pont szerinti értesítést, ugyanezen tagállam felelős hatósága az esettől függően végrehajtja a tagállam nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában szereplő vonatkozó biztonsági vészhelyzeti terveket, valamint a válságkezelésre és a jogellenes beavatkozásokkal szembeni fellépésre vonatkozó nemzetközi standardokat és ajánlott gyakorlatokat, illetve gondoskodik ezek végrehajtásáról, vagy együttműködik bármilyen további intézkedés végrehajtásában, beleértve a kiindulási harmadik ország hatóságaival, valamint adott esetben a tranzit és/vagy átrakás szerinti ország vagy országok hatóságaival való koordinációt.
6.8.7.10. Azon harmadik országbeli légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy, aki a Vámigazgatások Világszervezetének SAFE keretrendszere által meghatározott elveknek megfelelően, berakodás előtti előzetes áruinformációk rendszerét végrehajtó harmadik ország vámhatósága által kiadott értesítést vett át, gondoskodik a 6.8.7.3., 6.8.7.4., 6.8.7.6., 6.8.7.7. és 6.8.7.8. pontokban meghatározott előírások végrehajtásáról.
Ez a pont kizárólag az alábbi feltételek valamelyikét teljesítő árukra vagy postai küldeményekre vonatkozik:
a) a szállítmányokat egy uniós repülőtérre tranzit vagy átrakás céljából szállítják, azt megelőzően, hogy elérnék az azon harmadik országban található repülőteret, mint végső rendeltetési helyet, ahol az értesítő vámhatóság található;
b) a szállítmányokat egy uniós repülőtérre tranzit vagy átrakás céljából szállítják, mielőtt egy további tranzit vagy átrakodás történne az azon harmadik országban található repülőtéren, ahol az értesítő vámhatóság található.
A harmadik országban értesítést átvevő légi fuvarozó, üzemeltető, jogalany vagy személy a 6.8.7.6(c) és a 6.8.7.8(a) pontban meghatározott követelmények teljesítése céljából azonnal tájékoztatja az Unióba való első leszállás tagállamának érintett hatóságait.
Ha a légi jármű már felszállt, az információt azon tagállam érintett hatóságainak nyújtja, ahol a légi jármű az Unió felett először átrepül, amely az Unióba való első leszállás tagállamának érintett hatóságaival együttműködésben gondoskodik a 6.8.7.9. pontban említett intézkedések végrehajtásáról.
Mind azon tagállam érintett hatóságai, ahol a légi jármű az Unió felett először átrepül, mind az Unióba való első leszállás tagállamának érintett hatóságai tájékoztatják a megfelelő vámhatóságot.”
23. A 11.6.3.6. pont a következő mondattal egészül ki:
„A felelős hatóságnak meg kell adnia az általa jóváhagyott ellenőröknek a nem nyilvános jogszabályok és nemzeti programok azon vonatkozó részeit, amelyek a műveleteket és ellenőrizendő területeket említik.”;
24. A 11.6.3.8. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„11.6.3.8. Az ellenőrként eljáró felelős hatóság kizárólag akkor végezhet ellenőrzést azon légi fuvarozók, üzemeltetők és jogalanyok vonatkozásában, amelyek a saját felelőssége vagy egy másik tagállam felelős hatóságának felelőssége alá tartoznak, ha a hatóság ezt kifejezetten kérte vagy erre kijelölte.”;
25. A szöveg a következő 11.6.3.11. ponttal egészül ki:
„11.6.3.11. Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jóváhagyása legfeljebb 5 évre szól.”;
26. A 11.6.4.1. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„11.6.4.1. Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr:
a) nem tekinthető jóváhagyottnak mindaddig, amíg adatait fel nem veszik a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba;
b) a felelős hatóság által vagy annak nevében kiadott státusigazolással kell, hogy rendelkezzen;
c) nem végezhet uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzést, ha egy harmadik országban vagy valamely nemzetközi szervezetnél működő, egyenértékű rendszer keretében rendelkezik légiközlekedés-védelmi ellenőri státusszal, kivéve, ha a 11.6.4.5. pont alkalmazandó.
A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba a felelős hatóság által felvetett uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök kizárólag az azon felelős hatóság felelőssége alá tartozó légitársaságok, üzemeltetők vagy jogalanyok ellenőrzését végezhetik.”;
27. A 11.6.5.6. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„11.6.5.6. Alapértelmezett esetben az ellenőrzési jelentést angol nyelven kell megírni, és azt a helyszíni szemlét követő legfeljebb egy hónapon belül meg kell küldeni a felelős hatóság, illetve az ellenőrzött jogalany részére.
A felelős hatóság az ellenőrzési jelentést az átvételétől számított legfeljebb hat héten belül értékeli.
Ha a jelentés olyan légitársaságra, üzemeltetőre vagy jogalanyra vonatkozik, amelynek kijelölése a fenti bekezdésekben említett időszakot követően jár le és ezért folyik az ellenőrzése, a felelős hatóság az értékelés elvégzésére hosszabb időt is meghatározhat.
Ez esetben a felelős hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az eljárást a státus érvényességének lejárta előtt befejezzék, kivéve, ha további információkra és okirati bizonyítékokra van szükség az értékelés sikeres elvégzéséhez.
A jelentés átvételétől számított három hónapon belül az ellenőr a jelentés minőségéről írásbeli visszajelzést, valamint adott esetben a felelős hatóság által szükségesnek ítélt ajánlásokat és észrevételeket kap. Amennyiben szükséges, a visszajelzés egy példányát továbbítják az ellenőrt jóváhagyó felelős hatóságnak is.
Más légitársaságok, üzemeltetők vagy jogalanyok e rendelet szerinti kijelölése céljából a felelős hatóság kérheti és tizenöt napon belül jogosult megkapni az ellenőrzési jelentés egy angol nyelvű példányát az ellenőrzési jelentést saját nemzeti nyelvén elkészítő vagy az ellenőrzést végző ellenőrtől azt megkövetelő felelős hatóságtól.”;
28. A 12.0.2.1. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
„12.0.2.1. A 12.0.5. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a következő védelmi berendezéseket 2020. október 1-je után csak akkor lehet beépíteni, ha azokat »EU-bélyegző« vagy »EU-bélyegző folyamatban« státuszjelöléssel látták el a 12.0.2.5. pontban foglaltak szerint:
a) fémérzékelő kapuk (WTMD);
b) robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS);
c) robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD);
d) folyékony robbanóanyagok felderítésére szolgáló berendezések (LEDS);
e) fémérzékelő eszközök (MDE);
f) biztonsági szkennerek;
g) lábbelivizsgáló berendezések;
h) robbanógőz-felderítő eszközök (EVD).”;
29. A 12.0.2.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
»12.0.2.3. Az »EU-bélyegzőt« csak olyan vizsgálóközpontok által tesztelt védelmi berendezések esetében helyezhető el, amelyek az Európai Polgári Repülési Konferencia közös értékelési eljárásával összhangban lévő minőség-ellenőrzési intézkedéseket hajtanak végre a megfelelő hatóság felelősségvállalása mellett«.
30. A 12.0.5.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:
»12.0.5.3. A 12.0.5.1. vagy a 12.0.5.2. pont alapján nemzeti szinten jóváhagyott biztonsági berendezések nem kapják meg automatikusan az »EU-bélyegző« megjelölést.«;
31. A szöveg a következő 12.3.1. ponttal egészül ki:
„12.3.1. Legkésőbb 2023. január 1-jétől az áruk és postai küldemények, valamint a 6. fejezetnek megfelelően védelmi ellenőrzés alá vont légifuvarozói postai küldemények és légifuvarozói anyagok átvizsgálására használt minden beépített berendezésnek többnézetűnek kell lennie.
A felelős hatóság objektív okok miatt a 2023. január 1-je előtt beépített egynézetű röntgensugaras berendezések használatát engedélyezheti a következő időpontokig:
a) a 2016. január 1-je előtt beépített egynézetű röntgensugaras berendezésekét legkésőbb 2025. december 31-ig;
b) a 2016. január 1-je után beépített egynézetű röntgensugaras berendezésekét a beépítés napjától legfeljebb tíz évig vagy - ha az korábban van - legkésőbb 2027. december 31-ig.
A felelős hatóság tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben a második bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.”;
32. A 12.4.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:
„12.4.2. A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások
12.4.2.1. Minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) A 2014. szeptember 1-je előtt üzembe helyezett berendezéseknek meg kell felelniük legalább a 2. szabványnak;
b) A 2014. szeptember 1-je és 2022. augusztus 31-e között üzembe helyezett berendezéseknek meg kell felelniük legalább a 3. szabványnak;
c) A 2022. szeptember 1-je és 2026. augusztus 31-e között üzembe helyezett berendezéseknek meg kell felelniük legalább a 3.1. szabványnak;
d) a 2026. szeptember 1-je után üzembe helyezett berendezéseknek meg kell felelniük legalább a 3.2. szabványnak.
12.4.2.2. A 2. szabvány 2021. szeptember 1-jén hatályát veszti.
12.4.2.3. A 2. szabvány szerinti robbanóanyag-felderítő eszközök használatának meghosszabbítása tekintetében az engedélyezés céljából a repülőterek négy kategóriára oszthatók:
a) I. kategória - 2019-ben 25 millió főnél nagyobb utasforgalmat bonyolító repülőtér;
b) II. kategória - az e rendelet 5-A. függelékében felsorolt harmadik országok közül - kivéve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát - legalább egybe menetrend szerinti járatokat indító repülőtér;
c) III. kategória - minden egyes tagállamnak a 2019-ben legnagyobb forgalmat bonyolító repülőtere, amennyiben az még nem került az I. vagy II. kategóriába besorolásra;
d) IV. kategória - egyéb repülőtér.
12.4.2.4. A felelős hatóság a 2. szabvány szerinti robbanóanyag-felderítő eszközök használatát 2021. szeptember 1-jétől kezdődően a következő táblázatnak megfelelően engedélyezheti:
| 2011. január 1-je előtt üzembe helyezett, 2. szabvány szerinti robbanóanyag-felderítő eszközök | 2011. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között üzembe helyezett, 2. szabvány szerinti robbanóanyag- felderítő eszközök | ||
| Az I. kategóriába tartozó repülőterek | 2022. március 1. | 2023. március 1. | |
| A II. vagy III. kategóriába tartozó repülőterek | 2022. szeptember 1. | 2023. szeptember 1. | |
| A IV. kategóriába tartozó repülőterek | 2023. március 1. | 2024. március 1. |
12.4.2.5. A felelős hatóság értesíti a Bizottságot arról, ha engedélyezi, hogy egy 2. szabvány szerinti robbanóanyag-felderítő eszköz 2021. szeptember 1-jétől kezdődően használatban maradjon.
12.4.2.6. A kézipoggyászok átvizsgálására tervezett robbanóanyag-felderítő eszközöknek meg kell felelniük legalább a C1 szabványnak.
12.4.2.7. A hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket tartalmazó kézipoggyászok átvizsgálására tervezett robbanóanyag-felderítő eszközöknek meg kell felelniük legalább a C2 szabványnak.
12.4.2.8. A hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket, valamint folyadékokat, aeroszolokat és géleket tartalmazó kézipoggyászok átvizsgálására tervezett eszközöknek meg kell felelniük legalább a C3 szabványnak.
12.4.2.9. A C3 szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszközök a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálása tekintetében a 2. szabványnak megfelelő, folyékony robbanóanyagok felderítésére szolgáló berendezésekkel egyenértékűnek tekintendők.”.
