(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) A Covid19-világjárvány rendkívüli mértékben sújtja a tagállamok lakosságát, vállalkozásait, egészségügyi rendszereit és gazdaságait. Az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című, 2020. május 27-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a likviditás és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés folyamatos kihívást fog jelenteni. Emiatt létfontosságú a Covid1 9-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk utáni helyreállítás támogatása a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok célzott módosítása révén. E módosítások intézkedéscsomagot alkotnak, és elfogadásukra „tőkepiaci helyreállítási csomag” néven kerül sor.
(2) Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet * megállapítja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy azoknak a valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó követelményeket. Az intézkedéscsomag részeként, amelynek célja, hogy segítse a kibocsátókat a Covid19-világjárvány okozta gazdasági sokkot követő helyreállítás során, a tájékoztatóra vonatkozó szabályozás célzott módosításaira van szükség. Az említett módosításoknak lehetővé kell tenniük, hogy a kibocsátók és a pénzügyi közvetítők csökkenteni tudják költségeiket, és forrásokat tudjanak felszabadítani közvetlenül a Covid19- világjárványt követően a helyreállítási szakaszhoz. Az említett módosításoknak összhangban kell maradniuk az (EU) 2017/1129 rendelet átfogó célkitűzéseivel, a tőkepiacokon keresztül történő tőkebevonás elősegítése, a magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem biztosítása, a felügyeleti konvergencia tagállamokban való előmozdítása, valamint a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében. Az említett módosításoknak emellett teljes mértékben figyelembe kell venniük, hogy a Covid19- világjárvány milyen mértékben befolyásolta a kibocsátók jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait.
(3) A Covid19-válság törékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az uniós vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) és a startupokat. Adott esetben az uniós vállalkozások - és különösen a kkv-k, köztük a startupok és a közepes tőkeértékű vállalatok - számára rendelkezésre álló finanszírozási források elősegítése és diverzifikálása érdekében az indokolatlan akadályok felszámolása és a túlzott adminisztratív teher csökkentése javíthatja az uniós vállalkozások részvénypiacra jutási képességét, azon felül, hogy diverzifikáltabb, hosszabb távú és versenyképesebb befektetési lehetőségekhez való hozzáférést tesz lehetővé a lakossági és a nagybefektetők számára. E tekintetben e rendeletnek arra is törekednie kell, hogy megkönnyítse a potenciális befektetők számára a vállalati befektetési lehetőségek megismerését, mivel a potenciális befektetők gyakran nehezen tudják értékelni a rövid üzleti múlttal rendelkező startup vállalatokat és kisvállalkozásokat, ami kevesebb innovatív lehetőséget eredményez, különösen a vállalkozást indító személyek számára.
(4) A hitelintézetek eddig is aktívan részt vettek a finanszírozásra szoruló vállalkozások támogatására irányuló erőfeszítésben, és várhatóan a helyreállítás egyik alappillérét fogják képezni. Az (EU) 2017/1129 rendelet mentességet biztosít a hitelintézetek számára a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól egyes, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő, folyamatosan vagy ismétlődő módon kibocsátott értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy ezen értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén, egy 12 hónapos időszakra számítva összesen legfeljebb 75 millió EUR-t kitevő összegig. Ezt a mentességi küszöbértéket korlátozott időtartamra meg kell emelni a hitelintézetek tőkebevonásának előmozdítása és annak érdekében, hogy legyen mozgásterük a reálgazdaságban működő ügyfeleik támogatására. Mivel az említett mentességi küszöbérték alkalmazása a helyreállítási szakaszra korlátozódik, indokolt, hogy az csak korlátozott időtartamon át, 2022. december 31-ig álljon rendelkezésre.
(5) A Covid19-világjárvány súlyos gazdasági hatásainak haladéktalan kezelése érdekében olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek megkönnyítik a reálgazdaságba irányuló befektetéseket, lehetővé teszik a vállalkozások gyors feltőkésítését az Unióban, és biztosítják, hogy a kibocsátók a helyreállítás korai szakaszában ki tudják használni a nyilvános piacok kínálta lehetőségeket. E célkitűzések elérése érdekében célszerű létrehozni egy új, rövid formájú tájékoztatót „uniós helyreállítási tájékoztató” néven, amelyet, miközben kezeli a kifejezetten a Covid19-világjárvány nyomán felmerülő gazdasági és pénzügyi problémákat, a kibocsátók könnyen el tudnak készíteni, a kibocsátókat finanszírozni szándékozó befektetők - különösen a lakossági befektetők -könnyen meg tudnak érteni, az illetékes hatóságok pedig könnyen tudnak ellenőrizni és jóváhagyni. Az uniós helyreállítási tájékoztatót elsősorban az újratőkésítést elősegítő eszköznek kell tekinteni, amelyet az illetékes hatóságok gondosan nyomon követnek annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők tájékoztatására vonatkozó követelmények teljesüljenek. Fontos, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet e rendeletben foglalt módosításai nem használhatók fel az (EU) 2017/1129 rendelet ütemezett felülvizsgálatának és esetleges módosításának helyettesítésére, amelyet teljeskörű hatásvizsgálatnak kell kísérnie. E tekintetben nem lenne helyénvaló - a Covid19-világjárvány hatására vonatkozó információk kivételével - olyan további elemekkel egészíteni ki a közzétételi szabályozást, amelyeket az említett rendelet vagy az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * nem ír elő. Ilyen elemeket csak abban az esetben lehet bevezetni, ha a Bizottság az (EU) 2017/1129 rendeletnek az említett rendelet 48. cikkében előírt felülvizsgálata alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
(6) Fontos összehangolni a lakossági befektetői információkat és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat a különböző pénzügyi termékek és jogszabályok tekintetében, valamint biztosítani a teljeskörű befektetési választási lehetőséget és az összehasonlíthatóságot az Unióban. Emellett az (EU) 2017/1129 rendelet tervezett felülvizsgálata során figyelembe kell venni a fogyasztók és a lakossági befektetők védelmét annak érdekében, hogy harmonizált, egyszerű és könnyen érthető információs dokumentumok álljanak valamennyi lakossági befektető rendelkezésére.
(7) A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőkről a vállalkozások által szolgáltatott információk egyre fontosabbak a befektetők számára ahhoz, hogy mérjék befektetéseik fenntarthatósági hatását, és a fenntarthatósági megfontolásokat beépítsék a befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamataikba és kockázatkezelésükbe. Ennek következtében a vállalkozásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy reagáljanak mind a befektetők, mind a hitelintézetek ESG-tényezőkkel kapcsolatos igényeire, és meg kell felelniük az ESG-közzétételekre vonatkozó számos standardnak, amelyek gyakran széttöredezettek és következetlenek. Ezért a fenntarthatósággal kapcsolatos információk vállalkozások általi közzétételének javítása és az (EU) 2017/1129 rendeletben az ilyen közzétételre vonatkozóan előírt követelmények harmonizálása érdekében, ugyanakkor figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is, a Bizottságnak az (EU) 2017/1129 rendelet általa végzett felülvizsgálata keretében értékelnie kell, hogy helyénvaló-e a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat belefoglalni az (EU) 2017/1129 rendeletbe, és értékelnie kell, hogy helyénvaló-e jogalkotási javaslatot tenni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a fenntarthatósági célokkal való koherenciát és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk összehasonlíthatóságát az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaiban.
(8) Azon vállalkozások, amelyek részvényeit szabályozott piacon bevezették, vagy amelyek részvényeivel kkv-tőkefinan-szírozási piacon folyamatosan kereskedtek legalább a részvény-ajánlattételt vagy a szabályozott piacra való bevezetést megelőző 18 hónapban, kötelesek voltak betartani az időszakos és folyamatos közzétételre vonatkozóan az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * , a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , valamint - a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátói esetében - az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben * meghatározott követelményeket. Így a tájékoztató előírt tartalmának jelentős része már nyilvánosan hozzáférhető lesz, és a befektetők ezen információk alapján fognak kereskedni. Ezért az uniós helyreállítási tájékoztatót kizárólag a másodlagos részvénykibocsátás esetében kell használni. Az uniós helyreállítási tájékoztatónak elő kell segítenie a tőkefinanszírozást, és így lehetővé kell tennie a vállalkozásoknak a gyors feltőkésítést. Az uniós helyreállítási tájékoztató nem teheti lehetővé a kibocsátók számára a kkv-tőkefinanszírozási piacról valamely szabályozott piacra való váltást. Mindemellett az uniós helyreállítási tájékoztatónak kizárólag olyan alapvető információkra kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni. Mindazonáltal adott esetben a kibocsátóknak vagy ajánlattevőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy a Covid19-világjárvány hogyan befolyásolta a kibocsátók üzleti tevékenységeit, valamint azzal, hogy a világjárvány a jövőben várhatóan milyen hatást gyakorol - ha gyakorol egyáltalán - a kibocsátók üzleti tevékenységeire.
(9) Annak érdekében, hogy hatékony eszközt jelentsen a kibocsátók számára, az uniós helyreállítási tájékoztatónak egységes, korlátozott méretű dokumentumnak kell lennie, lehetővé kell tennie a hivatkozások alkalmazását, és részesülnie kell azokból az előnyökből, amelyeket a részvények Európa-szerte történő nyilvános ajánlattételére vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó engedély kínál.
(10) Az uniós helyreállítási tájékoztatóba bele kell foglalni egy, a befektetők, különösen a lakossági befektetők számára hasznos információkat tartalmazó rövid összefoglalót. Ezt az összefoglalót az uniós helyreállítási tájékoztató elején kell szerepeltetni, és olyan kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyek alapján a befektetők el tudják dönteni, hogy a részvények mely nyilvános ajánlattételét és szabályozott piacra történő bevezetését tanulmányozzák részletesebben, majd ezt követően az uniós helyreállítási tájékoztatót teljes egészében át tudják tekinteni döntésük meghozatalához. A kiemelt információknak tájékoztatást kell adniuk különösen a Covid19-világjárvány esetleges üzleti és pénzügyi hatásáról, valamint esetleges várható jövőbeli hatásáról. Az uniós helyreállítási tájékoztatónak biztosítania kell a lakossági befektetők védelmét az (EU) 2017/1129 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek betartásával, elkerülve ugyanakkor a túlzott adminisztratív terheket. E tekintetben elengedhetetlen, hogy az összefoglaló ne csökkentse a befektetővédelmet, és ne keltsen félrevezető benyomást a befektetőkben. A kibocsátóknak vagy ajánlattevőknek ezért nagyfokú gondossággal kell eljárniuk az említett összefoglaló elkészítése során.
(11) mivel az uniós helyreállítási tájékoztató lényegesen kevesebb információt nyújtana, mint a másodlagos kibocsátás esetén alkalmazandó egyszerűsített közzétételi szabályozás szerinti egyszerűsített tájékoztató, a kibocsátók nem használhatják azt az erősen hígító hatású részvénykibocsátásokra, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a kibocsátó tőkeszerkezetére, kilátásaira és pénzügyi helyzetére. Az uniós helyreállítási tájékoztató használatát ezért az olyan ajánlattételekre kell korlátozni, amelyek a forgalomban lévő tőke legfeljebb 150%-ából állnak. E rendeletben meg kell állapítani e küszöbérték kiszámításának pontos kritériumait.
(12) Az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás értékelését alátámasztó adatok gyűjtése érdekében az uniós helyreállítási tájékoztatót be kell vonni az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett tárolási mechanizmusba. A tárolási mechanizmus megváltoztatásával járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében az uniós helyreállítási tájékoztatóhoz ugyanazokat az adatokat fel kell tudni használni, mint amelyeket az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikke a másodlagos kibocsátási tájékoztató esetében meghatároz, feltéve, hogy a tájékoztatók két típusa továbbra is egyértelműen elkülönül egymástól.
(13) Az uniós helyreállítási tájékoztatónak - az értékpapírok, kibocsátók, ajánlattételek és bevezetések különböző típusainak sajátosságaira tekintettel - a tájékoztatók (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott egyéb formáit kell kiegészítenie. Következésképpen - kifejezett eltérő rendelkezés hiányában - az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti „tájékoztató” fogalmát a tájékoztatók valamennyi különböző formájára való hivatkozásként kell értelmezni, beleértve az e rendeletben meghatározott uniós helyreállítási tájékoztatót is.
(14) Az (EU) 2017/1129 rendelet előírja a pénzügyi közvetítők számára, hogy tájékoztassák a befektetőket arról, hogy a tájékoztató kiegészítésére kerülhet sor, és - bizonyos körülmények között - a kiegészítés közzétételének napján vegyék fel a kapcsolatot a befektetőkkel. A befektetőkkel való kapcsolatfelvétel határideje, valamint azon befektetők körének meghatározása, akikkel kapcsolatba kell lépni, nehézséget okozhat a pénzügyi közvetítők számára. A pénzügyi közvetítők támogatása és forráshoz jutásának biztosítása - ugyanakkor a magas szintű befektetővédelem fenntartása - érdekében arányosabb szabályozást kell megállapítani. Különösen azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi közvetítőknek legkésőbb az első jegyzési időszak lezárásakor kapcsolatba kell lépniük az értékpapírokat vásárló vagy jegyző befektetőkkel. Első jegyzési időszak alatt azt az időszakot kell érteni, amely alatt a kibocsátó vagy az ajánlattevő a tájékoztatóban előírtaknak megfelelően értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt tesz, és az első jegyzési időszak fogalmából ki kell zárni azokat a későbbi időszakokat, amelyek során az értékpapírokat továbbértékesítik a piacon. Az első jegyzési időszaknak magában kell foglalnia az értékpapírok elsődleges és másodlagos kibocsátását is. Az említett szabályozásnak pontosítania kell, hogy a pénzügyi közvetítőknek kiegészítés közzétételekor mely befektetőkkel kell felvenniük a kapcsolatot, és meg kell hosszabbítania az említett befektetőkkel való kapcsolatfelvétel határidejét. Az e rendeletben előírt új szabályozástól függetlenül az (EU) 2017/1129 rendelet hatályos rendelkezései - amelyek biztosítják, hogy a kiegészítés az összes befektető számára hozzáférhető legyen, azáltal, hogy előírják a kiegészítés nyilvánosan elérhető weboldalon való közzétételét - továbbra is alkalmazandók.
(15) Mivel az uniós helyreállítási tájékoztatókra vonatkozó szabályozás a helyreállítási szakaszra korlátozódik, indokolt, hogy e szabályozás 2022. december 31-én hatályát veszítse. Az uniós helyreállítási tájékoztatók folytonosságának biztosítása érdekében az uniós helyreállítási tájékoztatókra vonatkozó szabályozás hatályvesztése előtt jóváhagyott uniós helyreállítási tájékoztatók esetében biztosítani kell a szerzett jogokra vonatkozó rendelkezés érvényesülését.
(16) A Bizottságnak 2022. július 21-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (EU) 2017/1129 rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. E jelentésnek többek között értékelnie kell, hogy az uniós helyreállítási tájékoztatókra vonatkozó közzétételi szabályozás megfelelő-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez. Az értékelésnek ki kell terjednie arra a kérdésre is, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetők védelme és az adminisztratív terhek csökkentése között.
(17) A 2004/109/EK irányelv előírja, hogy azok a kibocsátók, akiknek az értékpapírjait valamely tagállamban lévő vagy működő szabályozott piacra bevezették, a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől kezdve éves pénzügyi beszámolóikat egységes elektronikus beszámolási formátumban készítsék el és tegyék közzé. Erről az egységes elektronikus beszámolási formátumról a Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete * részletesen rendelkezik. Figyelembe véve, hogy az éves pénzügyi beszámolóknak az egységes elektronikus beszámolási formátum használatával való elkészítése további emberi és pénzügyi erőforrások ráfordítását igényli, különösen az elkészítés első évében, és figyelembe véve, hogy a Covid19-világjárvány miatt a kibocsátók erőforrásai korlátozottak, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármely tagállam egy évvel elhalassza az éves pénzügyi beszámolóknak az egységes elektronikus beszámolási formátum használatával való elkészítésére és közzétételére vonatkozó követelmény alkalmazását. E lehetőség igénybevétele érdekében a tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot az ilyen halasztás lehetővé tételére irányuló szándékáról, és szándékát megfelelően indokolnia kell.
(18) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a reálgazdaságba irányuló beruházásokat megkönnyítő, a vállalkozások gyors feltőkésítését az Unióban lehetővé tevő, és a kibocsátóknak a helyreállítás korai szakaszában a nyilvános piacok kínálta lehetőségek kihasználását biztosító intézkedések bevezetését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban azok terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(19) Az (EU) 2017/1129 rendeletet és a 2004/109/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Az (EU) 2017/1129 rendelet a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„l) 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig a hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, amennyiben a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amely értéket egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:
i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; valamint
ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.”
2. Az 1. cikk (5) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:
„k) 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig a hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, amennyiben a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amely értéket egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:
i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; valamint
ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.”
3. A 6. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A 14. cikk (2) bekezdésében, a 14a. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a szükséges információkat, amelyek lényegesek abból a szempontból, hogy a befektetők megalapozottan felmérhessék:”.
4. A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(12a) E cikk (3)-(12) bekezdésétől eltérve, a 14a. cikk szerint elkészített uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell az e bekezdés szerint készített összefoglalót.
Az uniós helyreállítási tájékoztató összefoglalóját rövid, tömören megfogalmazott dokumentumként kell elkészíteni, és annak maximális terjedelme kinyomtatva két A4-es méretű oldal lehet.
Az uniós helyreállítási tájékoztató összefoglalója nem tartalmazhat a tájékoztató egyéb részeire utaló kereszthivatkozásokat, és nem utalhat hivatkozással egyéb információkra, továbbá:
a) könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell, hogy készüljön;
b) nyelvezetének és stílusának elő kell segítenie az információ megértését, így különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és a befektetők számára érthető legyen;
c) a következő négy szakaszból kell, hogy álljon:
i. az e cikk (5) bekezdésében említett valamennyi információt, többek között figyelmeztetéseket és az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának időpontját tartalmazó bevezető;
ii. a kibocsátóra vonatkozó kiemelt információk, beleértve adott esetben egy legalább 200 szavas külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásáról;
iii. a részvényekre vonatkozó kiemelt információk, beleértve az e részvényekhez fűződő jogokat, illetve az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozásokat;
iv. a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételre és/vagy azok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó kiemelt információk.”
5. A rendelet a következő cikkel egészül ki:
„14a. cikk
Uniós helyreállítási tájékoztató
(1) Az alábbi személyek dönthetnek úgy, hogy részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy részvények szabályozott piacra történő bevezetése esetén az e cikkben meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályozás alapján uniós helyreállítási tájékoztatót készítenek:
a) olyan kibocsátók, amelyek részvényeit szabályozott piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek a korábban kibocsátott, meglévő részvényekkel helyettesíthető részvényeket bocsátanak ki;
b) olyan kibocsátók, amelyek részvényeit kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, feltéve, hogy a szóban forgó részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételhez tettek közzé tájékoztatót, és amelyek a korábban kibocsátott, meglévő részvényekkel helyettesíthető részvényeket bocsátanak ki;
c) olyan részvényekre ajánlatot tevő felek, amelyeket szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább az elmúlt 18 hónapban.
A kibocsátók csak akkor készíthetnek uniós helyreállítási tájékoztatót, ha a felajánlani kívánt részvények száma - az uniós helyreállítási tájékoztatón keresztül egy 12 hónapos időszakon keresztül már esetlegesen felajánlott részvények számával együtt - az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának időpontjában legfeljebb 150%-a a szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon már bevezetett részvények számának.
A második albekezdésben említett 12 hónapos időszak az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának napján kezdődik.
(2) A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve és a 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell az ahhoz szükséges releváns, szűkebb körű információkat, hogy a befektetők megérthessék az alábbiakat:
a) a kibocsátó kilátásai és pénzügyi teljesítménye, valamint a kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében az elmúlt üzleti év vége óta bekövetkezett esetleges jelentős változások, valamint hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi üzleti stratégiája és célkitűzései, beleértve adott esetben egy legalább 400 szóból álló külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásairól, valamint annak várható jövőbeli hatásairól;
b) a részvényekre vonatkozó lényeges információk, többek között a részvényekhez fűződő jogok és az ilyen jogokra vonatkozó esetleges korlátozások, a kibocsátás indokai és a kibocsátás által a kibocsátóra - többek között általános tőkeszerkezetére - gyakorolt hatás, valamint a tőkeellátottság és a kötelezettségek közzététele, a működő tőkéről szóló nyilatkozat, és a bevételek felhasználása.
(3) Az uniós helyreállítási tájékoztatóban foglalt információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell megfogalmazni és bemutatni, hogy a befektetők, különösen a lakossági befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak, figyelembe véve a 2004/109/EK irányelv és adott esetben az 596/2014/EU rendelet alapján már közzétett szabályozott információkat, valamint adott esetben az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben * említett információkat.
(4) Az uniós helyreállítási tájékoztatót egységes dokumentumként kell elkészíteni, amely tartalmazza az Va. mellékletben meghatározott minimuminformációkat. Maximális terjedelme kinyomtatva 30 A4-es méretű oldal lehet, és a tájékoztatót könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell elkészíteni.
(5) Sem az összefoglaló, sem a 19. cikknek megfelelően hivatkozás útján beépített információ nem számít bele az e cikk (4) bekezdésében említett maximális terjedelembe.
(6) A kibocsátók dönthetnek arról, hogy az Va. mellékletben meghatározott információkat milyen sorrendben tüntetik fel az uniós helyreállítási tájékoztatóban.”
6. A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (2) és (4) bekezdéstől eltérve, a (2) bekezdés első albekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott határidő az uniós helyreállítási tájékoztató esetében hét munkanapra csökken. A kibocsátónak a jóváhagyási kérelem benyújtásának tervezett időpontja előtt legalább öt munkanappal értesítenie kell az illetékes hatóságot.”
7. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az uniós helyreállítási tájékoztatót be kell sorolni az e cikk (6) bekezdésében említett tárolási mechanizmusba. A 14. cikk szerint elkészített tájékoztatók besorolásához használt adatok felhasználhatók a 14a. cikknek megfelelően elkészített uniós helyreállítási tájékoztatók besorolásához, feltéve, hogy a tájékoztatók két típusát az említett tárolási mechanizmusban megkülönböztetik.”
8. A 23. cikk a következőképpen módosul:
a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérve 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig, amennyiben a tájékoztató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez kapcsolódik, és az (1) bekezdésben említett jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merült fel vagy ilyet észleltek a jegyzési időszak lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt - a két esemény közül az előbb bekövetkezőt figyelembe véve -, akkor azok a befektetők, akik a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, a kiegészítés közzététele után három munkanapon belül elállhatnak az elfogadó nyilatkozatuktól. Ezt a határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítésnek tartalmaznia kell az elállási jog végső határidejét.
A kiegészítésnek jól láthatóan elhelyezett magyarázatot kell tartalmaznia az elállási joggal kapcsolatban, egyértelműen feltüntetve, hogy:
a) az elállási jog kizárólag azokat a befektetőket illeti meg, akik a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, és csak akkor, ha az értékpapírok még nem kerültek átadásra a befektetőknek, amikor a jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság felmerült vagy azt észlelték;
b) a befektetők milyen időtartamon belül élhetnek elállási jogukkal; valamint
c) a befektetők kivel léphetnek kapcsolatba, ha élni kívánnak elállási jogukkal.”;
b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérve 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig, amennyiben a befektetők az értékpapírokat pénzügyi közvetítőn keresztül vásárolják vagy jegyzik, az érintett értékpapírokra vonatkozó tájékoztató jóváhagyásának időpontja és az első jegyzési időszak lezárásának időpontja közötti időszakban, a pénzügyi közvetítőnek tájékoztatnia kell az említett befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, a kiegészítés közzétételének várható helyéről és időpontjáról, valamint arról, hogy a pénzügyi közvetítő ilyen esetben segítséget nyújt a befektetőknek abban, hogy gyakorolhassák az elfogadó nyilatkozattól való elállási jogukat.
Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett befektetők a (2a) bekezdésben említett elállási joggal rendelkeznek, a pénzügyi közvetítőnek a kiegészítés közzétételének napját követő első munkanap végéig kapcsolatba kell lépnie ezekkel a befektetőkkel.
Ha az értékpapírok vásárlása vagy jegyzése közvetlenül a kibocsátónál történik, a kibocsátónak tájékoztatnia kell a befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, arról, hogy várhatóan hol teszik közzé a kiegészítést, valamint arról, hogy ilyen esetben a befektetők jogosultak lehetnek az elfogadó nyilatkozatuktól való elállásra.”
9. A rendelet a következő cikkel egészül ki:
„47a. cikk
Az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás időbeli korlátozása
A 7. cikk (12a) bekezdésében, a 14a. cikkben, a 20. cikk (6a) bekezdésében és a 21. cikk (5a) bekezdésében meghatározott, az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás 2022. december 31-én hatályát veszti.
A 2021. március 18. és 2022. december 31. között jóváhagyott uniós helyreállítási tájékoztatókra továbbra is a 14a. cikk alkalmazandó érvényességük végéig vagy a 2022. december 31-ét követő tizenkét hónap elteltéig, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.”
10. A 48. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) E jelentésben többek között azt kell értékelni, hogy a tájékoztató összefoglalója, a 14., 14a. és 15. cikkben megállapított közzétételi szabályozás, valamint a 9. cikkben említett egyetemes regisztrációs okmány továbbra is megfelelőek-e kitűzött célkitűzéseik szempontjából. A jelentésnek mindenekelőtt a következőket kell tartalmaznia:
a) a 15. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyek által kiadott, növekvő vállalatok uniós tájékoztatóinak száma, e számadatok alakulásának elemzése, valamint a kereskedési helyszíneknek a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának alkalmazására jogosult személyek általi kiválasztására vonatkozó trendek elemzése;
b) annak elemzése, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatója megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív terhek csökkentése között;
c) a jóváhagyott uniós helyreállítási tájékoztatók száma és e szám alakulásának elemzése, valamint az uniós helyreállítási tájékoztatók által a kibocsátás időpontjában mozgósított tényleges további piaci tőkeérték becslése az uniós helyreállítási tájékoztatóval kapcsolatos tapasztalatok utólagos értékelés céljából való összegyűjtése érdekében;
d) az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítésének és jóváhagyásának költsége a hagyományos tájékoztató, a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos jelenlegi költségeihez képest, feltüntetve az elért teljes pénzügyi megtakarítást és azt, hogy mely költségek csökkenthetők tovább, valamint az e rendeletnek való megfelelés összes költsége a kibocsátók, ajánlattevők és pénzügyi közvetítők számára, továbbá e költségek megadása a működési költségek százalékában;
e) annak elemzése, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és a tájékoztató alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív terhek csökkentése között, valamint a befektetésekhez szükséges alapvető információk hozzáférhetőségének elemzése;
f) annak elemzése, hogy helyénvaló lenne-e meghosszabbítani az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás időtartamát, ideértve azt is, hogy a 14a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett küszöbérték - amelynek túllépése esetén az uniós helyreállítási tájékoztató nem használható - megfelelő-e;
g) annak elemzése, hogy a 23. cikk (2a) bekezdésében és a 23. cikk (3a) bekezdésében meghatározott intézkedések elérték-e azt a célt, hogy további egyértelműséget és rugalmasságot biztosítsanak mind a pénzügyi közvetítők, mind a befektetők számára, és helyénvaló lenne-e ezeket az intézkedéseket állandóvá tenni.”
11. Az e rendelet mellékletében található szöveg Va. mellékletként kerül beillesztésre.
A 4. cikk (7) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(7) A 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó minden éves pénzügyi beszámolót egységes elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteni, amennyiben az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (EÉPH) elvégezte a költséghaszon elemzést. Bármely tagállam azonban lehetővé teheti a kibocsátók számára, hogy az említett jelentéstételi kötelezettséget a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan alkalmazzák, feltéve, hogy az említett tagállam 2021. március 19-ig értesíti a Bizottságot az ilyen késedelem lehetővé tételére irányuló szándékáról, és szándékát megfelelően indokolja.”
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. február 16-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | A. P. ZACARIAS |
„Va. MELLÉKLET
AZ UNIÓS HELYREÁLLÍTÁSI TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ MINIMUMINFORMÁCIÓK
I. Összefoglaló
Az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell a 7. cikk (12a) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.
II. A kibocsátó neve, a bejegyzése szerinti ország, a kibocsátó weboldalára mutató link
A részvényeket kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve jogiszemély-azonosítóját (LEI), hivatalos és kereskedelmi nevét, azt az országot, amelyben bejegyezték, valamint azt a weboldalt, ahol a befektetők információhoz juthatnak a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, azokról az elsődleges piacokról, amelyeken részt vesz a versenyben, főrészvényeseiről, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek összetételéről és vezető tisztségviselőiről, továbbá adott esetben hivatkozás útján beépített információt (azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a tájékoztató részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a tájékoztatóba).
III. Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról
1. Felelősségvállalási nyilatkozat
Azon személyek azonosítása, akik felelnek az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint az uniós helyreállítási tájékoztatóban foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és az uniós helyreállítási tájékoztatóból nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.
Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:
a) név,
b) üzleti elérhetőség,
c) képzettség, valamint
d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.
2. Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat
A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely az uniós helyreállítási tájékoztatót e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem az uniós helyreállítási tájékoztató által érintett részvények minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság az uniós helyreállítási tájékoztatót csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítése a 14a. cikknek megfelelően történt.
IV. Kockázati tényezők
A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a „Kockázati tényezők” című részben.
Minden egyes kategóriában a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értékelése alapján leglényegesebb kockázatokat - figyelemmel a kibocsátóra, illetve a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre gyakorolt negatív hatásokra és az előfordulásuk valószínűségére - kell először feltüntetni. A kockázatokat az uniós helyreállítási tájékoztató tartalmának alá kell támasztania.
V. Pénzügyi kimutatások
Az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatásokat. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké.
Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel * és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * összhangban kell elkészíteni.
Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Ellenkező esetben az uniós helyreállítási tájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:
a) egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;
b) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.
Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.
A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.
Adott esetben előzetes információkat is a tájékoztatóba kell foglalni.
VI. Osztalékpolitika
A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó mindenkori korlátozásokkal kapcsolatos politikájának ismertetése, valamint a részvény-visszavásárlási politika bemutatása.
VII. Trendekre vonatkozó információk A következők ismertetése:
a) a gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és az uniós helyreállítási tájékoztató dátuma közötti időszakban;
b) azon ismert trendek, bizonytalansági tényezők, kereslet, kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben;
c) tájékoztatás a kibocsátó rövid és hosszú távú - pénzügyi és nem pénzügyi - üzleti stratégiájáról és célkitűzéseiről, beleértve adott esetben egy legalább 400 szóból álló külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásairól, valamint annak várható jövőbeli hatásairól.
Amennyiben az e szakasz a) vagy b) pontjában említett trendek egyikében sem következik be jelentős változás, egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.
VIII. Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői
Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott részvények számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét, az ajánlattétel feltételeit, valamint az esetleges elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárást.
Amennyiben a kibocsátónak tudomása van róla, tájékoztatást kell adni arról, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó ügyvezető, felügyelő vagy ügyviteli testületeinek tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5%-át le kívánják jegyezni.
Ismertetni kell minden, az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5%-ának lejegyzésére irányuló kötelezettségvállalást, valamint a jegyzési és kihelyezési megállapodások minden lényeges jellemzőjét, többek között a kibocsátással kapcsolatos garanciavállalásban részt vevő, vagy kötelezettségvállalási alapon, illetve „a legnagyobb gondosság” elve alapján megállapodni kész szervezetek nevét és címét, valamint a kvótákat).
IX. Alapvető információk a részvényekről és jegyzésükről
A következő alapvető információk megadása a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekről:
a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);
b) a részvényekhez fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;
c) a jegyzés helye és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartama, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új részvények kibocsátásának dátumával együtt.
X. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása
Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.
Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.
XI. Állami támogatás átvétele
Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a kibocsátó részesült-e bármilyen formájú állami támogatásban a helyreállítás során, valamint a kapott támogatás céljának, eszköztípusának és összegének, valamint adott esetben feltételeinek a bemutatása.
Az arról szóló nyilatkozatnak, hogy a kibocsátó részesült-e állami támogatásban, tartalmaznia kell arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az információkat kizárólag a tájékoztatóért felelős személyek felelősségére bocsátják rendelkezésre, a 11. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, hogy az illetékes hatóságnak a tájékoztató jóváhagyásában betöltött szerepe a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzését célozza, és ezért az állami támogatásra vonatkozó nyilatkozat tekintetében az illetékes hatóság nem köteles függetlenül ellenőrizni ezt a nyilatkozatot.
XII. A működő tőkéről szóló nyilatkozat
A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működő tőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, és ha nem, akkor hogyan szándékozik biztosítani a további szükséges működő tőkét.
XIII. Tőkeellátottság és kötelezettségek
A tőkeellátottságról és a kötelezettségekről szóló nyilatkozat (megkülönböztetve a garanciával, illetve biztosítékkal fedezett és a garanciával, illetve biztosítékkal nem fedezett kötelezettségeket), amelynek dátuma nem lehet régebbi az uniós helyreállítási tájékoztató dátumát megelőző 90 napnál. A „kötelezettségek” kifejezés magában foglalja a közvetett és a függő kötelezettségeket is.
A kibocsátó tőkeellátottságában és kötelezettségeiben a 90 napos időszakon belül beállt lényeges változás esetén kiegészítő információkat kell megadni a szóban forgó változások magyarázó leírás formájában történő bemutatásával vagy az érintett számadatok aktualizálásával.
XIV. Összeférhetetlenség
Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.
XV. A kibocsátást követő felhígítás és részesedés
Be kell mutatni annak összehasonlítását, hogy a nyilvános ajánlattétel következtében történt tőkeemelést megelőzően és azt követően hogyan alakul a meglévő részvényeseknek az alaptőkéből és a szavazati jogokból való részesedése, azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek nem jegyeznek új részvényeket, illetve ettől elkülönülve azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek gyakorolják a jegyzési jogaikat.
XVI. Rendelkezésre álló dokumentumok
Nyilatkozat arról, hogy uniós helyreállítási tájékoztató érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:
a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;
b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az uniós helyreállítási tájékoztató tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.
Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.”
