A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Magyarország területéről külföldre az 1. mellékletben meghatározott, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék (a továbbiakban együtt: építőanyag) – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belgazdaságért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő regisztrációt (a továbbiakban: bejelentés) és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően
a) értékesíthető, illetve
b) vihető ki.
(2) E rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti bejelentést az értékesítő,
b) b) pontja szerinti bejelentést az építőanyagot külföldre kivinni szándékozó
természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg.
(2) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,
ab) állampolgárságát és
ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát,
bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését és
bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
c) az építőanyag 1. melléklet szerinti megnevezését és annak mennyiségi mutatóit, szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, az építőanyag aktuális piaci értékét, valamint
d) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben
da) az építőanyag szállítását végző jármű azonosításához szükséges adatokat és
db) a határátlépés tervezett helyét.
(3) A bejelentést a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon a 3. § (4) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.
(4) A bejelentéshez csatolni kell az építőanyag külföldre történő
a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – amennyiben az rendelkezésre áll – a számla, illetve
b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat
másolatát.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.
3. § (1) A miniszter a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés e követelményeknek
a) nem felel meg, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét elutasítja azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést szükséges megtenni, vagy
b) megfelel, a miniszter a bejelentés beérkezéséről tájékoztatja a bejelentőt azzal a figyelemfelhívással, hogy e tájékoztatás nem minősül a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának.
(2) Ha a bejelentés a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek megfelel, a miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatással egyidejűleg továbbítja az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére, aki a feladatkörében érintett miniszterek közreműködésével megvizsgálja, hogy az építőanyag külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a bejelentés továbbítását követő 7 munkanapon belül tájékoztatja a minisztert a (2) bekezdésben meghatározott körülménnyel kapcsolatos álláspontjáról, és a körülmény fennállta esetén egyúttal tájékoztatja, hogy az 5. §-ban meghatározott módon él az elővásárlási, illetve vételi jog gyakorlásával.
(4) A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül, ha az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
a) nem állapítja meg a (2) bekezdés szerinti körülmény fennálltát, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy
b) megállapítja a (2) bekezdés szerinti körülmény fennálltát, tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben meghatározott építőanyag vonatkozásában a magyar állam elővásárlási, illetve vételi jogot gyakorol, és a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti döntés kézhezvételéig a miniszterhez előterjesztett kérelmében a bejelentést a bejelentő írásban visszavonja, a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. A bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.
(6) A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
4. § (1) A miniszter által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(3) A bíróság a keresetlevél beérkezését követően nemperes eljárásban 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a döntést hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi.
5. § (1) A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot
a) a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra e jogszabály alapján elővásárlási jog,
b) a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – e jogszabály alapján vételi jog
illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorol.
(2) Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és a bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeg bejelentőnek történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.
(3) A 3. § (5) bekezdésében meghatározott módon a bejelentés visszavonása addig kérhető, amíg a miniszter 3. § (4) bekezdése szerinti döntése nem kerül közlésre.
(4) Ha az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási vagy vételi jogot, a magyar állam tulajdonába került építőanyag értékesítését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság az általa működtetett, a világhálón elérhető informatikai rendszer, az elektronikus aukciós rendszer (a továbbiakban: EAR) útján, elektronikus árverés keretében, egy alkalommal, két árverési körben köteles megkísérelni.
(5) A (4) bekezdés szerinti árverésen kizárólag olyan természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, vagy egyéb szervezet ajánlattevő vehet részt, aki vállalja, hogy a megvásárolt építőanyagot Magyarország területén kritikus infrastruktúrák létesítésére, működésére, fenntartására, fejlesztésére vagy a kormányzati népesedéspolitikai és szociális célokra használja fel.
6. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi.
(2) Az e rendeletben foglaltak megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság
a) az építőanyagot zár alá veszi, és
b) a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki.
(3) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
(4) A zár alá vett építőanyagra a magyar államot e jogszabály alapján vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorol. A vételi jog gyakorlása során megfelelően alkalmazni kell az 5. § (2) bekezdését.
7. § (1) Az építőanyag EAR útján, elektronikus árverés keretében történő értékesítésekor az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdés n) pontja szerinti kikiáltási ár az első és a második árverés során egyaránt
a) az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlása esetén az építőanyag vételára,
b) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vételi jog gyakorlása esetén az 5. § (2) bekezdése szerint a tulajdonszerzéskor a magyar állam által megfizetett összeg.
(2) Az 5. § (4) bekezdése szerinti árverés eredménytelensége esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság jogosult az építőanyag az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti átruházására.
(3) Az értékesített építőanyaggal kapcsolatosan érvényesített szavatossági igény teljesítésére a bejelentő köteles, azzal, hogy a szavatossági igénnyel érintett építőanyag mint szolgáltatás teljesítési időpontjaként az e § szerinti értékesítés időpontját kell figyelembe venni.
8. § Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a vételi jog gyakorlásának feltételeit rendeletben állapítsa meg.
9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
10. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
11. § A 2. § szerinti bejelentési kötelezettséget az e rendelet hatálybalépését követő 5. munkanapon túli időpontra eső kivitelre kell alkalmazni.
12. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
| A | B | ||
| 1. | Vámtarifa- szám | Egyéb bejelentésköteles termékek megnevezése | |
| 2. | 2517 | Kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, amelyet általában betonozáshoz vagy út- vagy vasútkövezéshez használnak, vagy más ballaszt, gömbölyű kavics és kvarckavics, mindezek hőkezelve is; makadámsalak, kohósalak vagy hasonló ipari hulladék a vtsz. első részében említett anyagokkal keverve is; kátrányozott makadám; a 2515 vagy a 2516 vtsz. alá tartozó kőfajták szemcséje, szilánkja és pora, mindezek hőkezelve is | |
| 3. | 2523 | Portlandcement, bauxitcement, salakcement, szuperszulfátcement és hasonló hidraulikus cement festve vagy klinker formában is | |
| 4. | 3816 | Tűzálló cementek, habarcsok, betonok és hasonló termékek | |
| 5. | 6806 | Salakgyapot, kőzetgyapot és hasonló ásványi gyapotféle; rétegesen duzzasztott vermikulit, duzzasztott (expandált) agyag, habsalak és hasonló duzzasztott (expandált) ásványi anyag; keverék és áru hő- és hangszigetelő vagy hangelnyelő ásványi anyagból, a 6811, 6812 vtsz. alá vagy a 69. árucsoportba tartozók kivételével | |
| 6. | 6809 | Gipszből készült tábla, lap, panel és egyéb termékek | |
| 7. | 7209 | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból hidegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonat nélkül | |
| 8. | 7210 | Síkhengerelt, 600 mm vagy azt meghaladó szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | |
| 9. | 7211 | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | |
| 10. | 7212 | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | |
| 11. | 7213 | Melegen hengerelt rúd vasból, nem ötvözött acélból, szabálytalan tekercsben | |
| 12. | 7214 | Melegen hengerelt, húzott vagy extrudált rúd vasból, nem ötvözött acélból, bevágásokkal, bordákkal | |
| 13. | 7215 | Hidegen alakított vagy húzott rúd vasból, nem ötvözött /nem forgácsolható/ acélból | |
| 14. | 7216 | Melegen vagy hidegen alakított szelvény / szögvas / idomvas / profil vasból, nem ötvözött acélból | |
| 15. | 7217 | Huzal vasból, nem ötvözött acélból, bevonat nélkül / nem nemesfémen kívül bármilyen anyaggal bevonva | |
| 16. | 7219 | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék rozsdamentes acélból | |
| 17. | 7222 | Más rúd rozsdamentes acélból; szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból | |
| 18. | 7225 | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék, más ötvözött acélból | |
| 19. | 7228 | Más rúd más ötvözött acélból; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból | |
| 20. | 7301 | Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból |
