A Kormány
a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 1–5., 7–16. és 18–21. pontjában, valamint (2) bekezdés 1–4. pontjában,
az V. és a VI. fejezet tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 18. pontjában, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 102. § tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (2) bekezdés 1–3. pontjában, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. analitikai vizsgálat: közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméktétel kémiai összetételének analitikai vizsgálata;
2. átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog átváltása alapján adott engedély;
3. borászati eljárás: az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikkében meghatározott eljárás;
4. borászati melléktermék: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet IV. rész 8. pontja szerinti borseprő és 9. pontja szerinti szőlőtörköly;
5. borászati melléktermékek kivonása: borászati melléktermékeknek a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló AM rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott módon történő felhasználása, megsemmisítése vagy megsemmisítésre átadása;
6. borászati termék előállítása: a szőlő feldolgozásának megkezdésével kezdődő és azzal a kiszerelést megelőző művelettel záruló folyamat, amelyet követően a termék analitikai és érzékszervi jellemzői már nem változnak meg;
7. borászati termék hamisítása: hamisított borászati termék előállítása;
8. borászati üzemengedélyes: a borászati üzem üzemeltetője;
9. bortípus: az azonos földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek között sajátos érzékszervi jellemzőik, kémiai összetételük vagy előállításukra vonatkozó követelményekre figyelemmel elkülönült csoportot alkotó borászati termékek halmaza;
10. érzékszervi vizsgálat: közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméktétel érzékszervi jellemzői megfelelőségének vizsgálata;
11. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplő, egy logikai egységet képező digitális térképréteg;
12. hagyományos kifejezés: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott követelményeknek;
13. hamisított borászati termék: olyan, borászati termékként közfogyasztásra forgalomba hozatalra szánt vagy közfogyasztásra forgalomba hozott termék, amelyet az adott borászati termék vonatkozásában nem engedélyezett eljárással állítottak elő, vagy amelynek előállításához az adott borászati termék vonatkozásában nem engedélyezett anyagot vagy engedélyezett anyagot az engedélyezettnél nagyobb mértékben használtak fel;
14. kisüzemi bortermelő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti személy;
15. klasszifikációs szint: a földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott minőségi szintet képviselő bortípus;
16. mobilpalackozó üzem: olyan, kizárólag kiszerelést végző borászati üzem, amely a kiszerelés elvégzését követően új állomáshelyre költöztethető;
17. must származási bizonyítvány: a szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, részben erjedt szőlőmust, valamint a még erjedésben lévő újbor előállításának igazolására szolgáló dokumentum;
18. napi szüret: egy vagy több összefüggő szőlőültetvényben vagy ültetvényrészben egy naptári napon végzett szőlőbetakarítási tevékenység;
19. rendeltetésszerű művelés: szőlőültetvény olyan művelése, amelynek keretében az ültetvény használója a gazdasági aktában meghatározott művelésmódnak megfelelő metszést alkalmaz, elvégzi a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és folyamatos gyomszabályozási munkákat, és gondoskodik arról, hogy a szőlőültetvény ne veszélyeztesse a szomszédos szőlőültetvények növénytermelési, növényegészségügyi biztonságát;
19a. * szőlővíz: sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény előállítása során a szőlőmustból vagy a sűrített szőlőmustból kivont folyadék;
20. szüret: egy vagy több összefüggő szőlőültetvényben vagy ültetvényrészben végzett szőlőbetakarítási tevékenység;
21. szüreti bejegyzés: egy összefüggő időtartam alatt végzett szüret adatainak bejegyzése az ePincekönyv rendszerbe;
22. * termelési jelentés: a borászati üzemengedélyes által az adott borpiaci év során leadott és származási bizonyítványt eredményező vagy a határidőig még el nem bírált, seprős újbor készítéséhez fel nem használt must származási bizonyítvány, továbbá első származási bizonyítvány igénylések által megjelölt borászati terméktétel mennyiségének ePincekönyv rendszerben nyilvántartott összessége;
23. termesztési alkalmassági vizsgálat: az Európai Unió valamely tagállamában fajtajegyzékre vett vagy a Kárpát-medencében korábban termesztésben lévő szőlőfajta Magyarországon történő osztályba sorolása érdekében végzett vizsgálatok összessége;
24. újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikke szerinti engedély;
24a. * újratelepítési jogosultság: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikke vagy 68. cikke szerinti, szőlőültetvény kivágására figyelemmel keletkező, az újratelepítési engedély megadásának alapjául szolgáló jogosultság;
25. ültetvényrész: egy szőlőültetvény felosztásával keletkező, meghatározott méretű és elhelyezkedésű terület.
2. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterületekről szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartást vezet.
(2) A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartás tartalmazza a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület
a) fekvése szerinti település nevét,
b) helyrajzi számát,
c) szőlőtermesztésre való alkalmasságának minősítését,
d) minősítés alapján meghatározott pontértékét, valamint
e) hektárban kifejezett nagyságát.
3. § (1) Földterület szőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolása, a kataszteri besorolás módosítása, valamint a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlése iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem) a NÉBIH bírálja el.
(2) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH részére.
(3) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) termőhelyi kataszterbe sorolás vagy kataszteri besorolás módosítása esetén az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet véleményét,
b) termőhelyi kataszterből történő törlés esetén a földterület fekvése szerint illetékes hegyközség hozzájárulását,
c) * a földterület fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy a termőhelyi kataszterbe sorolás, módosítás vagy törlés a földterületet érintő országos, kiemelt térségi, vármegyei területrendezési tervvel és településrendezési tervvel nem ellentétes, és
d) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet (a továbbiakban: MATE SZBI) szakvéleményét
da) a földterület ökológiai szempontú minősítésének megadásával a földterület szőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolása,
db) a kataszteri besorolás módosítása vagy
dc) a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlése
tekintetében.
(4) Szőlő termőhelyi kataszterbe összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető földterület sorolható be.
(5) Szőlő termőhelyi kataszterbe nem sorolható be olyan terület,
a) amely a MATE SZBI által adott szakvélemény alapján a miniszteri rendelet szerinti ökológiai minősítés során 190 értékpontot nem ér el,
b) * amelynek kataszterbe sorolása a területet érintő országos, kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési tervvel vagy településrendezési tervvel ellentétes,
c) amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő művelési ágban van nyilvántartva, vagy
d) amely tekintetében – az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet véleménye alapján – a kataszterbe sorolás az adott földrajzi árujelző hírnevét veszélyeztetheti.
4. § (1) A NÉBIH a termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem tárgyában hozott döntését közli
a) a földterület fekvése szerint illetékes
aa) hegybíróval,
ab) települési önkormányzat jegyzőjével,
b) a MATE SZBI-vel, valamint
c) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település esetén az elsőfokú építésügyi hatósággal.
(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti döntésről tájékoztatja a hegyközséget és az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetet.
(3) A NÉBIH döntését, annak véglegessé válását követően, megküldi
a) az ingatlanügyi hatóságnak, a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás jogi jellegnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (8) bekezdésében foglaltak szerint történő bejegyzése vagy törlése, valamint
b) * a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár), a termőhelyi fedvény módosítása
érdekében.
(4) * A Kincstár a NÉBIH döntésére figyelemmel módosított termőhelyi fedvényt átadja a Lechner Tudásközpontnak (a továbbiakban: LTK), amely a módosított termőhelyi fedvényt a VINGIS-ben megjeleníti.
5. § A termesztési alkalmassági vizsgálat engedélye (a továbbiakban: vizsgálati engedély) iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH-hez.
6. § A NÉBIH a vizsgálati engedélyben a termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta (a továbbiakban: vizsgálatba vont szőlőfajta) nevének az abból készült, közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméken való feltüntetését akkor engedélyezi, ha a szőlőfajta
a) engedélyezettként regisztrált az Európai Unió valamely tagállamában,
b) neve részben sem azonos egy már osztályba sorolt szőlőfajta nevével, és
c) neve sem részben, sem egészben nem tartalmaz földrajzi árujelzőt.
7. § (1) A vizsgálati engedély egy példányát a NÉBIH megküldi a telepítés helye szerint illetékes hegybírónak.
(2) A NÉBIH a kiadott vizsgálati engedélyek adatairól nyilvántartást vezet. A hatályát vesztett vizsgálati engedélyeket a NÉBIH törli a nyilvántartásból.
(3) A NÉBIH a vizsgálati engedély hatályának lejártáról 5 napon belül értesíti a vizsgálati engedély jogosultját, az ültetvény helye szerint illetékes hegybírót és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (a továbbiakban: HNT).
8. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálatot a vizsgálati engedély kiadásától számított 10 éven belül le kell folytatni. Ez az időtartam a vizsgálati engedély jogosultjának kérelmére, az abban megjelölt időtartamra, egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel a NÉBIH meghosszabbítja, ha az engedély megadásának feltételei továbbra is fennállnak.
(2) A termesztési alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálati engedély jogosultjának minden borpiaci év végéig adatot kell szolgáltatnia a NÉBIH részére.
(3) A NÉBIH a szőlőfajta osztályba sorolására vonatkozó javaslatot 5 egymást követő termőév eredményeinek rendelkezésre állása esetén készíti el. A NÉBIH az adott évben elkészült, osztályba sorolásra vonatkozó javaslatokat december 31-ig küldi meg az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(4) Az osztályba sorolásra vonatkozó javaslat tartalmazza, amennyiben releváns, a fajtanév szinonim nevét, valamint a szőlőfajta borászati termék készítésétől eltérő célú felhasználási módját.
(5) A NÉBIH a vizsgálati engedélyek nyilvántartásából törli a vizsgálati engedélyt, és arról értesíti a hegybírót, ha
a) a termesztési alkalmassági vizsgálat eredményei alapján a vizsgálatba vont szőlőfajta nem sorolható osztályba,
b) a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a kötelezett felszólítás ellenére elmulasztja.
9. § (1) A miniszter a NÉBIH javaslata alapján
a) a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat osztályba sorolja, és
b) dönt a borkészítésre nem alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának megszüntetéséről.
(2) A borkészítésre alkalmas szőlőfajta osztályba sorolását meg kell szüntetni, ha a szőlőfajtát a Nemzeti Fajtajegyzékből vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékéből törölték.
10. § (1) A miniszter nyilvántartást vezet az osztályba sorolt, borkészítésre alkalmas szőlőfajtákról (a továbbiakban: osztályba sorolt szőlőfajták jegyzéke).
(2) A miniszter az adott évben osztályba sorolt szőlőfajtákat és a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvett szőlőfajtákat, valamint az osztályba sorolás megszüntetéséből eredő módosításokat átvezeti az osztályba sorolt szőlőfajták jegyzékén, amelyet a módosításokkal együtt az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján közzétesz.
11. § A NÉBIH a termesztési alkalmassági vizsgálat alapján osztályba sorolt szőlőfajta kísérleti eredményeit a szőlőfajta osztályba sorolását követően, személyes adatok nélkül, a honlapján közzéteszi.
12. § (1) Az új telepítési engedély iránti kérelmet minden év április 1. és április 30. között lehet benyújtani a hegybíróhoz, aki azt a HNT-hez továbbítja.
(2) A HNT a beérkezett kérelmeket összesíti, és az adott évben a miniszter által a HNT véleménye alapján – az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikk (1)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján február 1-ig közzétett közlemény alapján az adott naptári évben az új telepítések számára engedélyezhető terület nagyságát meghaladó mértékű területre beérkező új telepítési engedély iránti kérelmek esetén, a (3) bekezdésre figyelemmel,
a) a kérelmeket május 30-ig az elsőbbségi kritériumok alapján rangsorolja, vagy
b) a kérelmekben szereplő területnagyságot arányosan visszaosztja.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti közleményben határozza meg, hogy a kérelmeket a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kell elbírálni.
(4) A hegybíró a (2) bekezdésre figyelemmel adja ki az új telepítési engedélyeket.
13. § (1) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a szőlőültetvény kivágására figyelemmel keletkezett, felhasználni kívánt újratelepítési jogosultságot.
(2) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor az újratelepítési jogosultsággal rendelkező
a) a gazdasági aktájában nyilvántartott bármely földterületet,
b) a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény szerinti őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: családi gazdaság) esetén a családi gazdaság bármely tagjának gazdasági aktájában nyilvántartott földterületet
megjelölhet újratelepítéssel érintett területként.
(3) Ha az újratelepítési engedély iránti kérelmet családi gazdaság tagja nyújtja be, és a kérelemben a családi gazdaság másik tagjának gazdasági aktájában nyilvántartott földterületet jelöl meg újratelepítéssel érintett területként, a családi gazdaság képviselőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a megjelölt földterület a családi gazdaság használatában van.
14. § A kérelem benyújtásakor telepítési jogosultságot nem kell igazolni
a) a szőlőültetvény új fajtára történő cseréje és átoltása esetén, ha a szőlőültetvény mérete nem nő,
b) ha az újratelepítést olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termőültetvény van, és az újratelepítést követően a szőlőültetvény mérete nem nő.
15. § (1) A földterületnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti telepítési joggal (a továbbiakban: telepítési jog) rendelkező használója a telepítési jog fennállásáig, de legkésőbb 2022. december 31-ig kérelmezheti a telepítési jog átváltását telepítési engedélyre (a továbbiakban: átváltott telepítési engedély).
(2) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelemre az újratelepítési engedély iránti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a felhasználni kívánt telepítési jogot. Az átváltott telepítési engedély a telepítési jog fennállásáig, de legfeljebb 2025. december 31-ig hatályos.
16. § (1) Új telepítési engedély, újratelepítési engedély és átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) iránti kérelmet a kérelemben megjelölt földterület fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell benyújtani.
(2) Nem nyújthat be telepítési engedély iránti kérelmet az, aki
a) az új telepítési engedélye visszavonását kezdeményezte, a visszavonásról szóló döntés véglegessé válásának,
b) nem végzi el a telepítést a telepítési engedély hatályossági idején belül – kivéve vis maior esetét, az új fajtára történő cserét, ha a szőlőültetvény mérete nem nő, valamint az átoltást – a telepítési engedély hatályának lejárati
napjától számított két éven belül.
17. § (1) A telepítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) közös tulajdonban álló ingatlan esetén valamennyi tulajdonostársnak,
b) az özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek, valamint az özvegyi joggal rendelkező személynek, továbbá
c) használatot biztosító jogviszony fennállása esetén a használatba adónak
a telepítésre vonatkozó, teljes bizonyító erejű, magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) valamennyi tulajdonos, haszonélvező, özvegyi joggal rendelkező és használatba adó
aa) természetes személy nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
ab) jogi személy cégnevét, székhelyét, adószámát,
b) a kérelmező nevét, címét és
c) az érintett földterület fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
18. § (1) A telepítési engedély iránti, hiányosan benyújtott kérelem esetén a hegybíró egy alkalommal, 15 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(2) Helyszíni szemle elrendeléséről a hegybíró értesíti a HNT főtitkárát.
(3) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára a kérelmet elbíráló hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.
(4) A hegybíró a véglegessé vált telepítési engedélyt a gazdasági aktában rögzíti.
19. § (1) A telepítési engedély – a szőlőfajtára irányuló módosítások kivételével – legfeljebb egy alkalommal módosítható.
(2) Új telepítési engedély módosítása nem vonatkozhat az engedélyben foglalt feltételek olyan megváltoztatására, amelyekkel az új telepítés nem lett volna engedélyezhető az új telepítési engedély iránti kérelem elbírálásakor, kivéve, ha a módosítási kérelem benyújtásakor hatályos jogszabály azt lehetővé teszi.
(3) * A telepítési engedélyben nem módosítható
a) a jogosult és
b) a megjelölt terület.
20. § A telepítési engedély módosítására és visszavonására egyebekben az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
21. § (1) Szőlőültetvény telepítése és kivágása tényét az ültetvény használójának a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a szőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell bejelenteni.
(2) Ha az újratelepítést részben vagy egészben olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termő szőlőültetvény van, a szőlőültetvény kivágásának ténye bejelenthető a telepítés tényének bejelentésével együtt.
22. § Ha a hegybíró a bejelentés ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentés hiányos, a bejelentéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a bejelentőt
a) a bejelentés vagy melléklete hiányáról,
b) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül a 21. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek, valamint
c) a hiánytalan bejelentés megtételének elmulasztása esetén megállapítható jogkövetkezményekről.
23. § (1) A telepítés megtörténtét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró, a kivágás megtörténtét a kivágással érintett földterület fekvése szerint illetékes hegybíró ellenőrzi a helyszínen olyan időpontban, amikor a terület megközelítése az időjárási viszonyok alapján lehetséges, az ellenőrzés tárgya jól látható, és telepítés esetén a szőlőfajta azonosítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a HNT főtitkára a földterület fekvése szerint illetékes hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.
(3) * Ha a telepítés vagy a kivágás támogatás felhasználásával történik, a támogatás igénybevételével kapcsolatban eljáró hatóság az általa végzett helyszíni ellenőrzések telepítésre vagy kivágásra vonatkozó adatait tartalmazó összesített kimutatást megküldi a hegybíró részére. A hegybírónak a helyszíni szemlét nem szükséges lefolytatni, ha a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll.
24. § (1) A földterület fekvése szerint illetékes hegybíró a telepítés vagy a kivágás tényét annak jogszerűsége megállapítása esetén a bejelentés napjával a gazdasági aktában rögzíti.
(2) A telepített szőlőültetvényt a szőlőültetvényhez kapcsolódó első szüreti bejegyzés napjától, de legkésőbb a telepítés napjának bejegyzésétől számított 5. naptári év első napjától termő szőlőültetvényként kell nyilvántartani.
25. § (1) * A VINGIS-t a Kincstár és az LTK vezeti a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
(2) A Kincstár térinformatikai eszközökkel a VINGIS-ben létrehozza azon adatok körét, amely alkalmas egy földterület *
a) termőhelyi kataszterbe tartozásának,
b) helyrajzi számának,
c) földrajzi árujelzők termékleírásában meghatározott termőhelybe tartozásának,
d) lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységbe (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) tartozásának,
e) Btv. 20. § (4) bekezdése szerinti adatainak
megjelenítésére.
(3) Az LTK lehetővé teszi a VINGIS internetes felületén az (1) bekezdés szerinti adatok miniszteri rendeletben meghatározott fedvényeinek térinformatikai eszközökkel történő megjelenítését.
26. § (1) A hegybíró a Btv. 5. § (2) bekezdése szerinti esetben a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének ellenőrzésére helyszíni szemlét rendel el.
(2) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára megküldi
a) a NÉBIH részére,
b) * a Kincstár részére, valamint
c) a helyszíni szemlét elrendelő hegybíró részére, amennyiben a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.
(3) A NÉBIH értesíti a hegybírót a Btv. 5. § (4) bekezdése alapján végrehajtott kivágásról, amelyet követően a hegybíró a szőlőültetvény kivágásának helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok alapján jár el.
(4) A hegybíró a kivágás tényének megállapítását követően vagy a NÉBIH kivágást megállapító jegyzőkönyve alapján az újratelepítési jogosultságot a gazdasági aktába bejegyzi.
(5) * A (4) bekezdéstől eltérően újratelepítési jogosultság a gazdasági aktába nem jegyezhető be, ha a hegybíró a (2) bekezdés szerinti helyszíni szemle során megállapítja, hogy a kivágással érintett ültetvény területe az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti művelés nélkül hagyott szőlőtermő terület.
27. § * (1) Az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti a hegybírónak.
(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti bejelentést nyilvántartásba veszi.
(3) A hegybíró a nyilvántartott bejelentésekkel összefüggő ültetvények legalább 5%-át a helyszínen ellenőrzi.
28. § * (1) * Az ültetvény használója a szüretet megelőző borpiaci év július 1-jéig megküldi a gazdasági aktát vezető hegybíró részére az általa a szőlőültetvény vagy ültetvényrész első szürete vonatkozásában megkötött szőlőfelvásárlási szerződést.
(2) A több borpiaci évre kötött szőlőfelvásárlási szerződést elegendő a szerződésben megadott első borpiaci évet megelőzően megküldeni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) * A hegybíró az ültetvény használója részére legkésőbb augusztus 1-jéig szüret bejelentő lapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amelynek termésére szóló szőlőfelvásárlási szerződést az (1) bekezdésben megadott határidőig nem küldték meg a hegybírónak.
(4) * A hegybíró a felvásárló részére legkésőbb augusztus 1-jéig felvásárlási űrlapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amely termésének felvásárlójaként az (1) bekezdés szerinti szerződésben megjelölték. A felvásárlási űrlap másolatát a hegybíró megküldi az ültetvény használója részére. A felvásárlási űrlapon rögzíteni kell a szőlőfelvásárlási szerződésben engedélyezett legmagasabb hozamot.
(5) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában módosul a szőlőfelvásárlási szerződés, azt az ültetvény használója haladéktalanul bejelenti a hegybírónak. Ha a szőlőfelvásárlási szerződés módosítására július 1-jét követően kerül sor, a hegybíró a módosult szőlőfelvásárlási szerződéssel le nem fedett szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában haladéktalanul szüret bejelentő lapot küld a szőlőültetvény és ültetvényrész használója részére.
(6) * Az ültetvény használója legkésőbb az első szüret utolsó napjáig nyilatkozik a hegybíró részére, ha szőlőültetvényét, ültetvényrészét több részre kívánja felosztani, vagy a felosztást meg kívánja változtatni. A változtatással kialakított ültetvényrészek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés alapján már kiadott, de a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz még be nem nyújtott szüret bejelentő lapokat és felvásárlási űrlapokat a hegybíró érvényteleníti, és új szüret bejelentő lapokat vagy felvásárlási űrlapokat küld meg a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
29. § * (1) * Ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel, az ültetvény használója a szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt határidőig, de legkésőbb a szüret utolsó napjáig megküldi a szüret bejelentő lapot a szőlőtermés felvásárlója részére. Az átadott szüret bejelentő lapon rögzíteni kell a szőlőfelvásárlási szerződésben engedélyezett legmagasabb hozamot.
(2) A felvásárló a felvásárlási űrlap alapján, vagy ha a felvásárlásról a hegybíró részére benyújtott nyilatkozattal nyilatkozott, a szüret bejelentő lap alapján a Btv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott felvásárlási jegyet állít ki.
(3) Ha a szőlőfelvásárlási szerződés árképletet vagy értékmegosztási záradékot alkalmaz, a felvásárlási jegyen szereplő árat legkésőbb a képletben vagy az értékmegosztási záradékban szereplő összes tényező ismertté válását követő hetedik munkanapig kell megadni.
(4) Az augusztus 1-jét megelőzően
a) megkezdett szüret kezdőnapjának, valamint
b) befejezett szüret befejezési napjának
az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése szempontjából augusztus 1-jét kell tekinteni.
30. § * (1) A szőlőültetvény vagy ültetvényrész további szüretének bejegyzése érdekében az ültetvény használója legkésőbb az új szüretet megelőző napig tájékoztatja a hegybírót a további szüretről. A hegybíró a tájékoztatást haladéktalanul továbbítja a felvásárló részére. A felvásárló köteles az ültetvény vagy ültetvényrész korábbi szüretéhez kapcsolódó felvásárlási jegyet a tájékoztatás megküldésétől számított 7 napon belül megküldeni a hegybíró részére.
(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás és az ültetvény vagy ültetvényrész korábbi szüretének bejegyzése alapján új szüret bejelentő lapot ad ki a szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában. Az új szüret bejelentő lap tartalmazza a maximálisan bejegyezhető termésmennyiséget és az annak megfelelő terméshozamot (a továbbiakban: adminisztratív termésmaximum), amelyet a hegybíró az ugyanazon év korábbi szüreteinek bejegyzésében rögzített termésmennyiségek összege, valamint az ugyanazon év korábbi szüreteire vonatkozó szőlőfelvásárlási szerződések figyelembevételével állapít meg.
(3) A felvásárlással érintett szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában további szüretről akkor jegyezhető be szüreti bejegyzés, ha
a) a hegybíró megállapítja, hogy a szőlőültetvény vagy ültetvényrész valamennyi korábbi szürete bejegyzésre került, vagy
b) a szőlőültetvényről vagy ültetvényrészről származó termést az ültetvény használója vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel.
31. § * (1) A szüretről a szőlőtermés
a) * felvásárlása esetén a felvásárló a felvásárlási jeggyel legkésőbb
aa) november 30-ig vagy
ab) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig,
b) saját feldolgozása esetén az ültetvény használója a szüret bejelentésével legkésőbb
ba) november 30-ig vagy
bb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig
adatot szolgáltat a hegybíró részére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a felvásárló a felvásárlási űrlap vagy szüret bejelentő lap alapján kiállított felvásárlási jeggyel legkésőbb november 30-ig szolgáltat adatot, ha a felvásárló a borászati üzembe betárolt szőlőt a 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt határidőtől eltérően legkésőbb az átvételt követő munkanapon, a betárolt szőlő fajtájának, cukortartalmának és a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítójának megadásával bejegyzi a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.
(3) * A hegybíró az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a szüret borpiaci évében legkésőbb július 15. napjáig szüretet jegyez be az ePincekönyv rendszerbe. A hegybíró a szüret bejegyzésekor a szőlő mennyiségét
a) a 28. § (1) bekezdése alapján megküldött szőlőfelvásárlási szerződésben meghatározott termésmennyiséggel,
b) a 30. § (2) bekezdése szerint megállapított adminisztratív termésmaximummal vagy
c) a megjelölt földrajzi árujelzőre vonatkozó hozamkorlát alapján megállapított értékkel
jegyzi be.
(4) Ha a szüreti bejegyzés nem teszi lehetővé azon földrajzi árujelző, illetve bortípus nevének használatát, amely
a) feltüntethető lenne a kiállított első származási bizonyítvány alapján a borászati terméken annak közfogyasztásra történő forgalomba hozatalakor, az első származási bizonyítványt be kell vonni, és kérelemre új első származási bizonyítványt kell kiállítani;
b) a végső származási bizonyítványon szerepel, a végső származási bizonyítványt be kell vonni, és az érintett borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníteni kell.
(5) Az ültetvény használója legkésőbb a szüret első napján a hegybírónak nyilatkozhat arról, hogy a gazdasági aktával rendelkező elismert termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy szövetkezet
a) a szüret adminisztrációjával összefüggő adataihoz hozzáférjen, valamint
b) nevében és képviseletében
ba) eljárhat a 28–30. § szerint,
bb) az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltathat.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ültetvény használója több évre vagy határozatlan időre is megteheti.
(7) Ha a felvásárló külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő személy, a felvásárlási jeggyel – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az ültetvényhasználó szolgáltat adatot a hegybíró részére.
32. § (1) A kormányhivatal borászati üzemengedélyt ad ki borászati termék
a) előállítását,
b) kiszerelését,
c) nem kiszerelt vagy kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező, valamint kiszerelt és forgalombahozatali azonosítóval rendelkező, de közfogyasztásra forgalomba még nem hozható borászati termék tárolását
végző borászati üzem működésére.
(2) A kormányhivatal a mobilpalackozó üzem működésének engedélyezésére a miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén borászati üzemengedélyt ad ki.
(3) A borászati termékek kiszerelését végző borászati üzem a borászati üzemengedély megadásával négy karakterből álló kódot kap.
33. § (1) A borászati üzemengedély – eltérő kérelem hiányában – határozatlan időre szól.
(2) Egy adott helyrajzi számú ingatlanon egy borászati üzem működtethető.
(3) A borászati üzem működése nem kezdhető meg mindaddig, amíg az adott ingatlanon korábban működő borászati üzem tevékenységével összefüggő, adók módjára behajtandó köztartozás áll fenn.
(4) Azon borászati üzem részére, amelynek engedélyét a NÉBIH vagy a kormányhivatal véglegessé vált döntésével felfüggesztette, nem adható új borászati üzemengedély a felfüggesztés időtartama alatt.
(5) A borászati üzemengedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásáig az új borászati üzemengedély iránti kérelem elbírálását fel kell függeszteni.
34. § * A borászati üzemengedélyes a borászati üzem
a) engedélyezett tevékenységében vagy az üzemengedély iránti kérelemben megadott adataiban bekövetkezett változást,
b) működésének megszüntetését, valamint
c) területén szőlőmust sűrítésére, finomított szőlőmustsűrítmény előállítására szolgáló, valamint a fordított ozmózis elvén működő berendezés üzembe helyezése esetén
ca) az üzembe helyezés napját,
cb) az ilyen berendezéssel folytatott tevékenységben bekövetkező változást, valamint
cc) az ilyen berendezéssel folytatott tevékenység megszüntetését
a tevékenységben, adatokban bekövetkező változás, a működés, tevékenység megszüntetése vagy az üzembe helyezés napját követő 7 napon belül bejelenti a NÉBIH és a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.
35. § (1) Borászati üzemben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag borászati termék, szőlőlé, valamint szőlőalapú alkoholos termék előállítása és kiszerelése végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékeken kívül más termék borászati üzemben akkor állítható elő, ha a NÉBIH engedélyezi a borászati üzemben az ehhez szükséges, borászati termék előállításához nem engedélyezett anyagok tárolását.
(3) Forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék borászati üzemen kívül a NÉBIH Btv. 7. § (2) bekezdése szerinti engedélyével szerelhető ki.
(4) A NÉBIH a (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyt a borászati üzemengedélyes kérelme szerinti időtartamra, de legfeljebb egy évre adja meg, ha biztosított a borászati termékek előállítására vonatkozó feltételek betartása.
36. § A borászati üzemengedély-nyilvántartás a Btv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmazza *
a) a borászati üzemengedélyes
aa) partnerazonosító számát,
ab) gazdasági akta számát,
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a borászati üzem
ba) címét,
bb) nyilvántartásba vételének dátumát;
c) a borászati üzemben
ca) végezhető, 32. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek felsorolását,
cb) * az engedély megadását követően továbbra is tárolni kívánt azon adómentes, fogyasztásra szánt borászati terméktételek mennyiségét hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal, amelyet az üzemengedély megadását megelőzően a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlanban tároltak;
d) a kiszerelést végző borászati üzemek 32. § (3) bekezdése szerinti kódját.
37. § * (1) A borászati üzemengedélyes a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére
a) a seprős újbor előállításának igazolására első származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be legkésőbb az előállítás borpiaci évében január 10-ig, a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében február 20-ig,
b) * must származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújt be
ba) a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek kivételével az előállítás borpiaci évében január 5-ig seprős újbor készítéséhez fel nem használt, továbbá a kitárolásra vagy értékesítésre szánt szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, részben erjedt szőlőmust és még erjedésben lévő újbor vonatkozásában az előállítás borpiaci évében január 10-ig,
bb) szőlőmust Magyarország területéről történő kivitele esetén a kivitel borpiaci évében november 30-ig, valamint
c) termelési jelentést nyújt be legkésőbb az előállítás borpiaci évében január 15-ig, a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében március 1-ig.
(2) Az első származási bizonyítvány kiállításakor a hegybíró az első származási bizonyítvánnyal érintett borászati termékre vonatkozó must származási bizonyítványt
a) módosítja az első származási bizonyítvánnyal összefüggően még fel nem használt mennyiségre, vagy
b) érvényteleníti és bevonja, ha az első származási bizonyítvánnyal összefüggően a teljes mennyiség felhasználásra került.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak alkalmazása mellett legkésőbb a borpiaci év július 15. napjáig kérelmezhető.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány kiállítása iránt a Btv. 9. § (4) bekezdése szerinti igazoláson alapuló kérelem legkésőbb az igazolás kiállítását követő 7. napig nyújtható be. Az ilyen módon benyújtott kérelem nem képezi a termelési jelentés részét.
(5) * A termelési jelentés elkészítése során nem kell figyelembe venni a borászati termék előállításához felhasznált, első származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel, valamint a további feldolgozással érintett borászati terméktételre készletigazolás céljából kiadott első származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel mennyiségét.
(6) A must, a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény Magyarország területéről történő kivitele esetén az e § szerint kiadott must származási bizonyítvány a kivitelre szánt must termék tétel végső származási bizonyítványa.
38. § (1) * A borászati üzem – a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivételével – a keletkezett borászati melléktermék lepárlóüzem részére történő átadástól eltérő kivonását minden borpiaci évben az adott borpiaci évre vonatkozóan egy alkalommal, az első borászati melléktermék tétel kivonásának tényleges megkezdése előtt legalább 7 nappal bejelenti a hegybíró részére. A bejelentést a hegybíró haladéktalanul továbbítja a NÉBIH részére.
(2) A borászati üzem a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivonására vonatkozó bejelentési kötelezettségének a derítési alj elszállítására vonatkozó bejelentéssel tesz eleget.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni
a) a kivonással érintett melléktermék megnevezését, valamint
b) a melléktermék kivonásának eljárását.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást az adott borászati melléktermék tétel kivonásának megkezdése előtt legalább 7 nappal be kell jelenteni a hegybíró részére.
(5) A végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj elszállítását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.
39. § (1) A borászati üzemnek be kell jelentenie a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére
a) a borpiaci évben első alkalommal elvégzendő műveletet megelőzően legalább 2 nappal a borászati termékek
aa) természetes alkoholtartalmának növelését vagy
ab) édesítését;
b) legkésőbb a borpiaci évben első alkalommal elvégzett művelet elvégzését követő első munkanapon a borászati termékek savtartalmának
ba) növelését vagy
bb) csökkentését.
(2) Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklet A. részében foglalt 2. táblázat 6.5., 6.6. és 6.9. sorában meghatározott borászati eljárás végrehajtását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.
(3) * A borászati üzem a művelet megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban bejelenti a NÉBIH részére
a) a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény előállítását, valamint
b) a szőlővíz megsemmisítésének idejét és módját.
40. § (1) Nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását (a továbbiakban: kísérlet) a NÉBIH engedélyezi az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a kérelmező által meghatározott, de legfeljebb ötéves időtartamra.
(2) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet megkezdésének időpontjáról annak megkezdését megelőző 8. napig értesíti a NÉBIH-et. A NÉBIH a kísérlet megkezdésének időpontjáról, valamint az engedély tartalmáról 8 napon belül tájékoztatja a minisztert.
(3) A kutatási projektet dokumentálni kell. A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet eredményéről annak befejezését követő 8 napon belül jelentést küld a NÉBIH részére, amelyet a NÉBIH 8 napon belül továbbít a miniszter részére.
41. § (1) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet befejezését megelőző 180. napig a kutatási projekt eredményeinek bemutatása és új kutatási projekt beterjesztése mellett kérelmezheti a kísérlet folytatásának legfeljebb 3 évvel történő meghosszabbítása, illetve a kísérlettel előállított termék mennyiségének növelése Európai Bizottság által történő engedélyezését. A kérelemnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás szükségességét alátámasztó indokokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a NÉBIH részére kell benyújtani. A NÉBIH a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően haladéktalanul, szakmai indokaival és javaslataival együtt megküldi a miniszter részére. Ha a kutatási projekt eredményei alapján az új kutatási projekt szükségessége megalapozott, a miniszter az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérelmezi az Európai Bizottságtól a kísérlet folytatásának engedélyezését.
(3) A nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának NÉBIH vagy az Európai Bizottság által történő engedélyezése esetén a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára – az engedélyben foglaltak betartásával – a borászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
42. § (1) A Jöt. 134. §-a szerinti egyszerűsített adóraktár engedélyese a Jöt. 136. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást
a) általános bortermelői regiszterben vagy
b) a 76. § (1) bekezdése szerinti, az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó számítógépprogrammal vagy az ePincekönyv rendszert használó online bortermelői regiszterben (a továbbiakban: online bortermelői regiszter)
vezeti.
(2) A Jöt. szerinti adóraktár engedélyes borászati üzemengedélyes olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyben szerepel az általános bortermelői regiszter adattartalma.
(3) A kisüzemi bortermelő a Jöt. 137. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást
a) kisüzemi bortermelői regiszterben,
b) általános bortermelői regiszterben vagy
c) online bortermelői regiszterben
vezeti.
(4) A hegybíró a kisüzemi bortermelői regiszter vezetésének tényét a kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes gazdasági aktájába bejegyzi.
(5) A szakmai-jövedéki nyilvántartást borászati üzemenként kell vezetni. Egy borászati üzemengedélyes csak egy típusú szakmai-jövedéki nyilvántartást vezethet.
43. § (1) A HNT a Btv. 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a papír alapon vezetett kisüzemi bortermelői regisztert és általános bortermelői regisztert hitelesíti, és nyilvántartja a Btv. 8/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A kisüzemi bortermelői regiszter és az általános bortermelői regiszter számítógépprogram (a továbbiakban: regiszter számítógépprogram) útján is vezethető. A regiszter számítógépprogramnak meg kell felelnie a 76. § (2) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A regiszter számítógépprogram útján vezetett kisüzemi bortermelői regiszter és általános bortermelői regiszter tekintetében alkalmazni kell a 76. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat.
44. § (1) A szakmai-jövedéki nyilvántartásba műveletenként kell bejegyezni
a) * legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő első munkanapig
aa) a szacharóz, a savtartalom növelésére használt termékek, valamint a savtompításra használt termékek ki- és betárolását,
ab) a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény előállítására irányuló művelet elvégzését, valamint az annak során keletkezett szőlővíz mennyiségét és tárolási helyét;
b) legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő 7. napig
ba) a borászati termékek ki- és betárolását,
bb) a szőlő betárolását, amennyiben a szőlő nem azonos borgazdasági egységből származik, és
bc) a melléktermékek (szőlőtörköly, borseprő) ki- és betárolását, kivonását;
c) legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő második hét első munkanapjáig
ca) a tárolótartály-nyilvántartásban bekövetkezett változást,
cb) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikk (2) bekezdése szerinti, a borászati terméken elvégzett borászati eljárásokat,
cc) a lepárlásra szánt szeszezett bor előállítását,
cd) az alkoholtartalom növelésére, az édesítésre, a savtartalom növelésére, valamint a savtompításra használt termékek felhasználását,
ce) az egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemek közötti áttárolást;
d) a szőlő betárolását legkésőbb november 30-ig, továbbá a november 30-át követő szüret esetén a művelet elvégzésének napját követő 7. napig, amennyiben a szőlő azonos borgazdasági egységből származik;
e) legkésőbb a művelet elvégzésének hónapját követő hónap 3. napjáig
ea) a más borászati termékké történő feldolgozást,
eb) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés e) pont i) alpontja szerinti kitárolásokat havi összesítés formájában,
ec) a melléktermék keletkezését,
ed) * az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti művelet elvégzését, a lepárlásra szánt szeszezett bor előállításán, valamint azon műveleten kívül, amelynek bejegyzésére e rendelet korábbi bejegyzést ír elő,
ee) az adómentes bor fogyasztását,
ef) a borászati üzemen belüli áttárolást,
eg) a veszteséget és annak pótlását és
f) legkésőbb július 31-ig a borpiaci év során a hivatalos zárkészletben bekövetkezett változásokat.
(2) Az előállított seprős újbort a tételre vonatkozó első származási bizonyítvány igénylésének napjáig, de legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni.
(3) Az előállított szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, valamint még erjedésben lévő újbort legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni, kizárólag abban az esetben, ha azon az (1) bekezdésben meghatározott valamely műveletet végeznek.
(4) Az általános bortermelői regisztert vagy kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes az (1) bekezdés e) pont eg) alponjától eltérően a borászati termék előállítása során keletkezett veszteséget a forgalomba hozatalkor összesítve is bejegyezheti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.
(5) * A szakmai-jövedéki nyilvántartásban – a borecet borból előállítása kivételével – nem kell rögzíteni a borecettel kapcsolatos műveleteket.
(6) * A borászati üzemengedélyben meghatározott adómentes fogyasztásra szánt borászati terméktétel mennyiségét a szakmai-jövedéki nyilvántartásba a borászati üzemengedély kiadásától számított 7 napon belül hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal kell bejegyezni.
45. § (1) * A borászati kísérőokmányt legkésőbb a szállítás megkezdését megelőzően kell kitölteni.
(2) * Borászati termék vonatkozásában borászati kísérőokmány csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktételre állítható ki.
(3) * A minőségi kifogás miatt visszavett borászati termékekről borászati kísérőokmányt kell kiállítani. A borászati kísérőokmány megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a konkrét minőségi kifogást.
(4) * A papíralapú borászati kísérőokmány tömbjét a HNT hitelesíti a borászati kísérőokmány kiállítására köteles személy kérésére. A hitelesített borászati kísérőokmány tömbökről a HNT nyilvántartást vezet.
(5) * A 75. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató a papíralapú borászati kísérőokmányokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségét a papíralapú borászati kísérőokmány másolati példányának a Btv. 18. § (11) bekezdése szerinti ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) részére történő benyújtásával teljesíti.
(6) * A (2) bekezdéstől eltérően származási bizonyítvány nélküli terméktételre is kiállítható borászati kísérőokmány a szőlőmust ugyanazon borgazdasági egység két borászati üzeme közötti vagy a bérfeldolgozótól történő szállításakor, ha a feldolgozást végző borászati üzem
a) a betárolt szőlőt a 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában vagy d) pontjában foglalt esetre vonatkozó határidőtől eltérően legkésőbb az átvételt követő munkanapon, a betárolt szőlő fajtájának, cukortartalmának és a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítójának megadásával, valamint
b) a kitárolt szőlőmustot a 44. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt esetre vonatkozó határidőtől eltérően legkésőbb a szállítást követő munkanapon
bejegyzi a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.
(7) * Nem kötelező borászati kísérőokmányt kiállítani
a) borászati terméknek az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés a) pontja vagy e) pont ii–vii. alpontja szerinti szállításakor,
b) borászati terméknek mobilpalackozó üzem igénybevételével megvalósuló kiszerelés céljából történő szállításakor, ha
ba) ugyanazon helyrajzi számú ingatlanon történik a borászati termék kiszerelése, mint ahol a borászati üzem található, vagy
bb) a kiszerelés során biztosított a borászati üzemmel való közvetlen kapcsolat, és a kiszerelést követően a kiszerelt borászati termékek haladéktalanul visszakerülnek a borászati üzem területére, továbbá
c) borecet szállításakor, ha a címzett nem egy másik borászati üzem.
46. § A borászati üzemengedélyes és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő szeptember 10-ig
a) a július 31-én birtokában lévő borászati termék készletről készletjelentést és
b) a megelőző borpiaci évben a borászati üzemből kitárolt borászati termékekről értékesítési
jelentést nyújt be a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.
47. § * (1) A NÉBIH a végső származási bizonyítvány kiállítását követően a – Btv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott borászati termék kivételével – automatikusan kiadja a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját.
(2) A borászati üzemengedélyes által egy borpiaci évben legfeljebb 100 hl mennyiségben forgalomba hozni vagy Magyarország területéről kiszállítani kívánt, még erjedésben lévő újbor forgalomba hozatala során nem kell alkalmazni a Btv. 9. § (1) bekezdés b) és c) pontját.
(3) A borászati üzemengedélyes a vizsgálati eredmény 49. §-ban és 52. §-ban meghatározott kézbesítését követő 7 napon belül a közfogyasztásra történő forgalomba hozatal feltételeként előírt érzékszervi, illetve analitikai vizsgálat megismétlése nélkül kérelmezheti a végső származási bizonyítvány visszavonását és új végső származási bizonyítvány kiállítását a földrajzi árujelző, a bortípus, az édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés megváltoztatásával, ha
a) az érzékszervi, illetve az analitikai vizsgálat eredménye alapján nem jelölhető a borászati terméktételen az eredeti végső származási bizonyítványon megadott földrajzi árujelző, bortípus, édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés, és
b) rendelkezésre áll valamely más földrajzi árujelző, bortípus, édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés használatát lehetővé tevő érzékszervi, illetve analitikai vizsgálati eredmény.
(4) A hegybíró a (3) bekezdésben foglalt kérelem alapján indult eljárásról haladéktalanul értesítést küld a NÉBIH részére.
(5) A hegybíró a (3) bekezdésben foglaltak alapján kiállított új végső származási bizonyítványt a visszavont származási bizonyítvány számának megjelölésével megküldi a NÉBIH részére. A (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállítása nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.
(6) A NÉBIH a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníti
a) a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő 7 napon belül, ha a borászati üzemengedélyes nem kérelmezi a (3) bekezdésben foglalt esetben a végső származási bizonyítvány visszavonását és új végső származási bizonyítvány kiadását,
b) a vizsgálati eredmények kézhezvételétől számított 7 napon belül, ha a végső származási bizonyítvány, az analitikai vizsgálati jegyzőkönyv, az érzékszervi vizsgálat, vagy amennyiben erre sor került, a megismételt érzékszervi vizsgálat eredménye vagy a tétellel kapcsolatban lefolytatott egyéb ellenőrzési eljárás alapján a borászati terméktétel – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – nem felel meg a követelményeknek, vagy
c) ha az analitikai vizsgálat jegyzőkönyve, illetve az érzékszervi vizsgálat eredménye – azon borászati termékek kivételével, amelyek forgalomba hozatalához a Btv. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem szükséges teljesíteni a Btv. 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírtakat – a végső származási bizonyítvány kiállítását követő 60 napon belül nem áll rendelkezésére.
(7) A forgalombahozatali azonosító érvénytelenítéséről a NÉBIH értesíti a hegybírót, aki az adott borászati terméktétel végső származási bizonyítványát visszavonja.
48. § (1) Az analitikai vizsgálatot a NÉBIH laboratóriuma vagy a NÉBIH által a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló rendeletben foglaltak szerint kiadott működési engedéllyel rendelkező, akkreditált nem állami laboratórium végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nem állami laboratóriumok tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.
49. § * Az analitikai vizsgálat mérési eredményeit és a vizsgálati jegyzőkönyvet a laboratórium a vizsgálat lezárásának napján elektronikusan átadja a NÉBIH részére, aki azt megküldi a borászati üzem és a hegybíró részére.
50. § (1) Földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy Magyarország területéről történő kivitele – a Btv. 9. § (2) bekezdésében és 10. §-ában foglalt kivételtől eltekintve – esetén a borászati terméktétel érzékszervi jellemzőinek meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában foglaltaknak. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak történő megfelelését a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalt megelőzően földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti érzékszervi vizsgálat nem megfelelő minősítése esetén az adott borászati termék érzékszervi vizsgálata legfeljebb két alkalommal, az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételétől számított 7 napon belül történő kérelmezése esetén megismételhető. A megismételt első érzékszervi vizsgálatot az FBB, a másodikat az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi.
51. § Földrajzi jelzés nélküli borászati termék az általános érzékszervi jellemzőknek való megfelelés esetén hozható közfogyasztásra forgalomba. Az érzékszervi jellemzők vizsgálatát, valamint, ha azt az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételét követő 7 napon belül kérelmezik, a megismételt érzékszervi vizsgálatot az OBB végzi.
52. § * Az 50. § és az 51. § szerinti érzékszervi vizsgálat eredményét és a vizsgálati jegyzőkönyvet az FBB és az OBB a vizsgálatot követő 3 napon belül átadja a NÉBIH-nek, aki azt megküldi a megrendelő részére.
53. § (1) FBB-t
a) a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet,
b) a HNT, valamint
c) a NÉBIH
hozhat létre és működtethet.
(2) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a HNT által létrehozott FBB működését a NÉBIH által történő nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
54. § (1) Az 53. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti FBB esetében a miniszteri rendeletben meghatározott tárgyi és szakmai követelmények teljesítésére való képességet a NÉBIH az FBB-t létrehozó földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy a HNT székhelye szerinti kormányhivatal bevonásával ellenőrzi az FBB nyilvántartásba vétele előtt és a nyilvántartásba vételt követően.
(2) A nyilvántartásba vett FBB szakmai követelményének teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kiterjed az FBB által elvégzett érzékszervi vizsgálatok során megállapított vizsgálati eredmények helytállóságának ellenőrzésére.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés az adott borpiaci évben forgalomba hozott, az FBB érzékszervi vizsgálata során a termékleírásnak megfelelőnek minősített borászati terméktételek szúrópróbaszerűen kiválasztott 5%-ára, de legalább 10 borászati terméktételre terjed ki. Az ellenőrzéssel érintett minták érzékszervi vizsgálatát az OBB végzi.
55. § A NÉBIH nyilvántartást vezet az OBB által az 50. § (2) bekezdése és az 54. § (3) bekezdése alapján végzett érzékszervi vizsgálatokról. A nyilvántartás tartalmazza az érintett borászati terméktételek
a) forgalombahozatali azonosítóját,
b) érzékszervi vizsgálatát végző FBB megnevezését és
c) OBB által végzett érzékszervi vizsgálatának eredményét.
56. § (1) * Az OBB legalább 15 és legfeljebb 25 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel.
(2) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás és utazási költségtérítés illeti meg.
(3) Az OBB a miniszter által elfogadott és a Minisztérium honlapján közzétett ügyrend alapján működik.
(4) A NÉBIH biztosítja az OBB működési feltételeit és ellátja titkársági feladatait.
57. § * (1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban bejelenti a hegybíró részére. A hegybíró a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati termék végső származási bizonyítványát a bejelentés adatai alapján visszavonja.
(2) * Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a borászati terméktétel egy része forgalomban marad, a borászati üzemengedélyes a hegybírótól a bejelentéssel egyidejűleg kérelmezi a végső származási bizonyítvány visszavonása mellett új végső származási bizonyítvány kiadását a forgalomban maradó borászati terméktétel mennyiségének megadásával. A hegybíró a további feldolgozással érintett borászati terméktételre készletigazolás céljából első származási bizonyítványt állít ki.
(3) A hegybíró a végső származási bizonyítvány (1) és (2) bekezdés szerinti visszavonásáról, valamint a (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállításáról a visszavont, valamint a kiállított végső származási bizonyítvány számának megjelölésével haladéktalanul értesíti a NÉBIH-et.
(4) A NÉBIH érvényteleníti az érintett forgalombahozatali azonosítót, ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a végső származási bizonyítványban szereplő borászati terméktétel teljes mennyiségét feldolgozzák. A (2) bekezdés szerinti eset nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.
(5) A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglaltakat kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű vizsgálat alapján ellenőrzi.
(6) Az (1) bekezdés szerinti feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a további feldolgozással érintett borászati terméktétel adataiban bekövetkezett változást, valamint a további feldolgozással létrejött borászati terméktételt bevezeti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.
58. § Az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország) által megkövetelt, borászati termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentumot (a továbbiakban: forgalombahozatali dokumentum) a NÉBIH állítja ki. A forgalombahozatali dokumentum kiállítását, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kell kérelmezni.
59. § (1) A borászati termék – a borecet kivételével – Btv. 10. § (2) bekezdése szerinti, harmadik országból történő behozatala esetén a NÉBIH a forgalombahozatali azonosítót az általa az importőr szállítmányonként beadott kérelmére elvégzett analitikai és érzékszervi vizsgálat megfelelő eredménye esetén adja ki.
(2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az (1) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálat, ha
a) az analitikai és érzékszervi vizsgálatot végző szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, kölcsönösen közzétették, és
b) az a) pont szerinti jegyzékben szereplő, a borászati termék származási helye szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálatot végző szerv a borászati terméktételt az analitikai és érzékszervi vizsgálat során megfelelőnek minősítette.
(3) Az importőr a borászati termék (2) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálatát tanúsító vizsgálati lap egy példányát a borászati termék határon való átszállításától számított 7 napon belül megküldi a NÉBIH részére.
60. § Borászati termék földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti egységes dokumentumot;
b) a Minisztérium honlapján közzétett minta szerint elkészített termékleírást;
c) a Kincstár által készített térképet *
ca) a lehatárolt termőhelyről és
cb) a feltüntethető kisebb földrajzi egységeknek az érintett településeket és azok szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeinek meghatározását tartalmazó lehatárolásáról;
d) annak igazolását, hogy a kérelmet a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén, vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták;
e) a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén a hegyközségi szavazások eredményét;
f) a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési jegyzőkönyvét.
61. § A termékleírásnak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a feltüntethető kisebb földrajzi egységek nevét a VINGIS-ben foglalt elnevezés szerint, továbbá azok jelölésének szabályait;
b) a földrajzi árujelzővel jelölhető, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt borászati termék kategóriákat (a továbbiakban: termékkategória);
c) a bortípusok és termékkategóriák egyedi szabályait, legalább bortípusonként meghatározva a borászati termékek
ca) kémiai összetételére és érzékszervi jellemzőire,
cb) előállítására,
cc) fajtaösszetételére,
cd) jelölésére és kiszerelésére
vonatkozó szabályokat;
d) a szőlőfeldolgozás és a borászati termék előállítása földrajzi területének meghatározását, a szőlőtermesztésre vonatkozó technológiai előírásokat;
e) a termőhelyen kívüli szőlőfeldolgozás és borászati termék előállításának lehetővé tétele esetén
ea) annak a szakigazgatási vagy közigazgatási egységnek a megnevezését, ahol erre lehetőség van,
eb) – amennyiben szükséges – ellenőrzési és bejelentési többletfeltételek meghatározását;
f) a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó, jogszabályban nem meghatározott további korlátozásokat;
g) az analitikai vizsgálatokat végző, 48. § (1) bekezdése szerinti laboratórium kijelölését;
h) az érzékszervi jellemzők vizsgálatát végző FBB kijelölését;
i) a jelölhető, a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezések listáját;
j) a termékleírás betartása ellenőrzésének elemeit és módszerét és
k) a földrajzi árujelzővel ellátott borászati termékekkel kapcsolatos hegyközségi feladatok ellátásának rendjét.
62. § (1) A miniszter a kérelmet a benyújtását követően megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott követelményeknek.
(2) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 116/A. § (9) bekezdése szerinti nyilatkozata kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a kérelmet a Bor Eredetvédelmi Tanácsnak (a továbbiakban: BET).
(3) A BET a kérelem megalapozottságára vonatkozó véleményét a miniszter által megállapított határidőn belül megküldi a miniszternek.
63. § (1) A miniszter a Vt. 116/A. § (10) bekezdésének megfelelően a Minisztérium honlapján közzéteszi a kérelmet, ha a részletes vizsgálat során megállapítást nyer, hogy azt az arra jogosult nyújtotta be, és a termékleírás, valamint az egységes dokumentum megfelel az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt feltételeknek.
(2) Az arra jogosult személyek által a kérelemmel szemben a Vt. 116/A. § (10) bekezdése alapján benyújtott felszólalás vagy kifogás (a továbbiakban együtt: kifogás) elbírálása előtt a miniszter nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt. A miniszter a kifogást megküldi a BET részére, amely véleményt nyilvánít a kifogással kapcsolatban a miniszter által megállapított határidőn belül.
64. § (1) A termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelem esetében – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(2) A miniszter az SZTNH-nak nem küldi meg
a) a termékleírás módosítása iránti kérelmet, kivéve, ha az a földrajzi árujelző elnevezésének módosítását vonja maga után, valamint
b) a földrajzi árujelző törlése iránt benyújtott kérelmet.
(3) A miniszter a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelmet teszi közzé.
65. § (1) A termékleírás módosításának jóváhagyása iránti kérelmet az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14–17. cikkében foglaltakra figyelemmel kell benyújtani.
(2) * A termékleírás termőhelyet érintő módosítása esetén a kérelemhez mellékelni kell a Kincstár által készített, módosított termőhelyi térképet.
66. § A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet az oltalom alatt álló földrajzi árujelző törlése iránt kérelmet nyújthat be a miniszterhez az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 106. cikkében, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19–21. cikkében foglaltak szerint.
67. § (1) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelmet az Európai Bizottsághoz a miniszter nyújtja be.
(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk a) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az ilyen hagyományos kifejezés módosítása és törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását a HNT kérelmezheti a miniszternél.
(3) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk b) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés (a továbbiakban: kiegészítő hagyományos kifejezés) oltalma, az oltalom alatt álló kiegészítő hagyományos kifejezés módosítása és a kiegészítő hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását
a) a HNT,
b) az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy
c) több földrajzi árujelzőt érintő kiegészítő hagyományos kifejezés esetén az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetek együttesen
kérelmezhetik a miniszternél.
68. § (1) A hagyományos kifejezés
a) oltalma iránti kérelem tartalmazza az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésében,
b) oltalmának törlése iránti kérelem tartalmazza az (EU) 2019/34 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikk (1) bekezdésében
foglalt adatokat.
(2) Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti kérelemre az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelem elbírálása esetében a 62. és 63. §-ban, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem elbírálása során a 64. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni.
69. § (1) Az e fejezetben foglalt eljárásokban a nemzeti jóváhagyó döntés meghozatalát követően a miniszter a kérelmet továbbítja az Európai Bizottság részére.
(2) A kérelmek elbírálásának uniós szakaszában érkező kifogásokkal kapcsolatos eljárásban a 62. és 63. § szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.
(3) A miniszter értesíti a Kincstárt *
a) földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem esetén az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról, valamint
b) földrajzi árujelző oltalmának megszerzése vagy a termékleírás termőhelyet érintő módosítása iránti kérelem esetén az Európai Bizottság határozatának meghozatalát követően az oltalom keletkezésének vagy a termékleírás módosításának napjáról.
(4) * A Kincstár a termékleírásban szereplő termőhelyet és a feltüntethető kisebb földrajzi egységet lehatároló térkép szerint frissíti a vonatkozó fedvényeket, és a térképi melléklettel együtt átadja azokat az LTK-nak. Az LTK a földrajzi árujelzőkhöz tartozó termőhely fedvényeket és a kisebb földrajzi egység fedvényeket frissíti, a termékleírások térképi mellékletét pedig közzéteszi a VINGIS internetes felületén.
70. § A Btv. 11. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően valamely borrégió nevével megegyező eredetmegjelöléssel rendelkező borászati termék előállításához olyan szőlő is felhasználható, amely tőkénként vörösbor készítése esetén legfeljebb 3,5 kilogramm, egyéb esetekben legfeljebb 4 kilogramm, de hektáronként legfeljebb 16 tonna szőlő vagy 120 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.
71. § (1) A Btv. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.
(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, legfeljebb 30 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.
(3) A miniszter a kérelem elbírálása során figyelembe veszi az érintett földrajzi árujelző termőterületének fajtaszerkezetét, a szőlővel való betelepítés mértékét, valamint azt, hogy a kérelem benyújtását megelőző utolsó három borpiaci év során a termőterület átlagosan mekkora részén termelték meg az adott földrajzi árujelzővel ellátott, közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek alapanyagát.
72. § (1) Az adott évi szüret vonatkozásában a Btv. 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, termékleírástól való eltéréshez történő hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.
(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, 7 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.
(3) A miniszter a kérelem elbírálása során a kérelemben jelzett indoklásnak megfelelően figyelembe veszi az adott év időjárási viszonyait vagy az adott földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek piaci helyzetét.
(4) Ha a kérelem beérkezését követő 7 napon belül hiánypótlás elrendelésére vagy a hozzájárulás megtagadására nem kerül sor, a hozzájárulást jogszerű hallgatás útján megadottnak kell tekinteni.
73. § (1) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Btv. 14. §-a szerinti, a földrajzi árujelző használatától való eltiltásra vonatkozó testületi döntésében meghatározza az eltiltás időtartama meghatározásának módját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltiltásra akkor kerülhet sor, ha a hegyközségi tagot a földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termék hamisításáról vagy hamis termékjelölésről szóló hatósági döntés elmarasztalta. Az eltiltás időtartamának arányosnak kell lennie a szabályszegés súlyával, esetleges ismételtségével.
(3) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót egy borászati üzemengedélyes földrajzi árujelző használatától való eltiltásáról hozott döntéséről.
74. § (1) A Btv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott borászati terméktételből a hegybíró mintát vesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintát a Btv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott hegyközségi tagok rendelkezésére kell bocsátani.
75. § (1) * A szőlőültetvény telepítéssel, kivágással, a felvásárlási jeggyel, a szüreti bejegyzéssel, a borászati melléktermékek kivonásával, a származási bizonyítványokkal, a borászati termékek borászati üzemek közötti áttárolásával, közfogyasztásra történő forgalomba hozatalával és borászati kísérőokmányaival kapcsolatos, továbbá a termelési, értékesítési és készletjelentési kötelezettségének (a továbbiakban együtt: elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség) közvetlenül vagy a 76. §-ban meghatározott számítógépprogram útján az ePincekönyv rendszeren keresztül tesz eleget
a) * az utolsó három borpiaci év átlagában legalább 10 hektár szőlőültetvényt használó ültetvényhasználó vagy
b) a nem kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyes.
(2) * Az (1) bekezdés értelmében ePincekönyv rendszer használatára nem kötelezett adatszolgáltató ügyfélszolgálaton keresztül tehet eleget elektronikusan teljesítendő adminisztrációs kötelezettségének, ha az ePincekönyv rendszert nem kívánja használni.
(3) Valamely elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség ügyfélszolgálaton keresztül történő intézése esetén az ültetvény használója vagy a borászati üzemengedélyes az ePincekönyv rendszeren keresztül megteendő bejelentést, átadandó adatot, dokumentumot, igazolást az adott dokumentum vagy másolati példánya ügyfélszolgálat részére történő átadásával teljesíti. Az ügyfélszolgálat megkeresése a hegybírónál kezdeményezhető.
(4) * Az adatszolgáltató az ePincekönyv rendszer működésének üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból történő szünetelése (a továbbiakban együtt: üzemszünet) időtartama alatt az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségeket – a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésre figyelemmel – közvetlenül a hegybírónál eljárva teljesíti.
(5) * Online bortermelői regiszter vezetése esetén, ha a szakmai jövedéki nyilvántartásba történő bejegyzésre előírt határidő üzemszünet ideje alatt jár le, a teljesítés határideje az üzemszünet elhárítását követő naptól számítva meghosszabbodik az üzemszünet miatt kiesett idővel.
(6) * Az adatszolgáltató az üzemszünet időtartama alatt
a) a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítójának kiadását a végső származási bizonyítvány NÉBIH részére történő benyújtásával kérelmezi,
b) a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban a NÉBIH által rendszeresített űrlapon bejelenti a NÉBIH részére.
(7) * Üzemszünet idején a 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően az ültetvény használója a szüret bejegyzését a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával kérelmezheti november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő hetedik napig. A hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példányát kiadja a feldolgozó részére. A másodpéldányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval.
(8) * Üzemszünet idején a 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően a szüreti bejegyzés igazolásával rendelkező szőlő további értékesítése esetén kérelemre a hegybíró a szüreti bejegyzés igazolásának visszavonását követően új szüreti bejegyzés igazolást állít ki. Az új szüreti bejegyzés igazolást a szőlőt felvásárlónak kell kiadni, a visszavont szüreti bejegyzés igazolás számának a feltüntetésével. A szőlő további feldolgozása esetén az új szüreti bejegyzés igazolást – az előző szüreti bejegyzés igazolás visszavonásával egyidejűleg – az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró adja ki, a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan.
76. § (1) Az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó, a miniszter által nyilvántartásba vett számítógépprogram (a továbbiakban: EPK számítógépprogram) használatával is teljesíthető
a) valamely elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség és
b) az online bortermelői regiszter vezetése.
(2) Az EPK számítógépprogram
a) nyilvántartja a felhasználókat és azok hozzáférési jogosultságát, nyomon követi a felhasználók körében, jogosultságában beállt változásokat;
b) biztosítja az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség teljesítése során az adattartalom rögzítését;
c) * az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése keretében rögzített adatokat legkésőbb az eseményt követő munkanap 13:00 óráig továbbítja az ePincekönyv rendszerbe;
d) naplózza a felhasználó által végzett munkafolyamatokat és az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség teljesítése keretében rögzített vagy továbbított adatok utólagos módosítását;
e) mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető és kinyomtatható a következő adattartalommal:
ea) a visszatöltés időpontja és indoka,
eb) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,
ec) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;
f) lehetővé teszi az általa az ePincekönyv rendszerbe továbbított adatoknak az ellenőrző hatóság részéről történő online lekérdezését;
g) nem engedélyezi az általa adott sorszám – ideértve a sztornózott sorszámot is – ismételt felhasználását.
(3) Az EPK számítógépprogram által az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése keretében rögzített adatokat az ePincekönyv rendszer tárolja.
(4) Az adatszolgáltatónak az EPK számítógépprogram használatára vonatkozó szándékát legkésőbb a használat megkezdését megelőző munkanapon írásban be kell jelentenie a hegybírónak. A hegybíró a bejelentést haladéktalanul továbbítja a NÉBIH és a kormányhivatal részére.
(5) Az EPK számítógépprogram használatával kapcsolatban bekövetkezett adatvesztést az adatszolgáltató 72 órán belül bejelenti a NÉBIH részére az ePincekönyv rendszeren keresztül.
(6) A NÉBIH vagy a kormányhivatal megtiltja az EPK számítógépprogram használatát, ha megállapítja, hogy az nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél az EPK számítógépprogram (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlését.
(7) Az (5) és a (6) bekezdésben foglalt esetben az adatszolgáltató köteles az esetlegesen elveszett adatok pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.
77. § A gazdasági akta a Btv. 20. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza
a) az adatszolgáltató
aa) termelői integrációs szervezetekről szóló rendeletben foglaltak szerint elismert termelői integrációs szervezetben (a továbbiakban: TISZ) fennálló tagsági jogviszonyára,
ab) által használt szőlőültetvények tekintetében a TISZ általi adatszolgáltatásra és termékértékesítésre,
ac) * által használt szakmai-jövedéki nyilvántartási formára,
b) a művelésmódra,
c) * az adatszolgáltató tevékenységével kapcsolatban
ca) az oltalom alatt álló elnevezést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezésére,
cb) az előállítás helyére,
cc) az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékkel kapcsolatban végzett tevékenységre, így különösen termelésre, feldolgozásra, kiszerelésre, valamint
cd) a termék kategóriájára
vonatkozó adatokat.
78. § (1) Az ültetvény használója a szőlőültetvény fekvése, a borászati üzemengedély jogosultja a borászati üzem helye, a szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárlási tevékenységével érintett hegyközség helye szerint illetékes hegybíró számára a gazdasági aktában való nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a Btv. 20. §-ában és a 77. §-ban meghatározott adatokat. A hegybíró a nyilvántartásba vételről kiadott határozatban tájékoztatja az adatszolgáltatót az egyedi azonosítását lehetővé tevő gazdasági akta számáról.
(2) Szőlőültetvény a gazdasági aktába akkor jegyezhető be, ha az adatszolgáltató az ültetvény használója.
(3) Ha az adatszolgáltató több hegybíró részére teljesít adatszolgáltatást, meg kell jelölnie a gazdasági aktáját vezető hegybírót. A gazdasági akta vezetésére jogosult hegybíró helyett az adatszolgáltató a következő borpiaci évtől kezdve másik hegybírót választhat. A gazdasági akta vezetése áttételének tényét az új gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában rögzíti.
(4) * Az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást az adatszolgáltató köteles 15 napon belül a gazdasági akta vezetésére jogosult hegybírónak bejelenteni.
79. § (1) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró, a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében a NÉBIH vagy a kormányhivatal bevonásával, legalább 5 évente ellenőrzi.
(2) Ha az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró megállapítja, hogy a gazdasági aktában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, a nyilvántartást az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv alapján módosítja. A nyilvántartás módosításáról a hegybíró értesíti az adatszolgáltatót.
(3) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában nyilvántartott adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a NÉBIH vagy a kormányhivatal megküldi a hegybírónak.
80. § Az adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenységének megszűnéséről a gazdasági aktát vezető hegybírót az adott borpiaci év végéig tájékoztatja. A hegybíró a tájékoztatást követő 15 napon belül – az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenység megszűnésének feltüntetésével – a gazdasági aktát lezárja.
81. § (1) A NÉBIH az 54. §-ban foglaltak figyelembevételével
a) megvizsgálja az FBB által az érzékszervi vizsgálatok során jelzett hiányosságokat és az FBB-re vonatkozó szakmai és tárgyi követelmények teljesítését,
b) ellenőrzi a nyilvántartásba vett FBB-k jogszerű működését,
c) az a) és a b) pontban meghatározott vizsgálat és ellenőrzés eredményéről minden év március 31-ig tájékoztatja a minisztert és a HNT-t.
(2) Az OBB, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB esetében a szakmai és tárgyi követelmények teljesítését, valamint a jogszerű működést a miniszter ellenőrzi.
(3) A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi
a) a származási bizonyítványok valóságtartalmát,
b) a szakmai-jövedéki nyilvántartást, a tényleges és a nyilvántartott készletek mennyiségi és minőségi azonosságát,
c) a borászati eljárások szabályszerű végrehajtását,
d) a bejelentésköteles borászati eljárásokat,
e) a borászati üzem tárolótartály-nyilvántartását,
f) a szüreti bejegyzést és annak módosítását,
g) az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások és a bejelentési kötelezettség betartását,
h) a közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék előírásoknak, földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék termékleírásnak való megfelelését,
i) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét,
j) * a borászati üzem működésének jogszerűségét, a borászati termékek tárolásának körülményeit, valamint a borászati üzem higiéniai követelményeknek történő megfelelését,
k) a borászati terméket szállító jármű rakományát,
l) a segéd- és adalékanyagok eredetét és minőségét,
m) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,
n) * a borászati termékek borászati kísérőokmányait, továbbá
o) a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó rendelkezések betartását, valamint a lepárlásra átadott borászati melléktermékek minőségét.
(4) A termékleírásnak való megfelelés (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzése kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat alapján, éves ellenőrzési tervnek megfelelően, az adott földrajzi árujelzővel ellátott borászati terméket előállító borászati üzemek legalább 10%-ára kiterjedően történik.
82. § (1) A hegybíró az ültetvény használóját a szőlőültetvény kivágására kötelezi
a) engedély nélküli telepítés esetén,
b) engedélytől eltérő telepítés esetén, ha a telepítés a szőlőültetvény átalakításával és az engedély módosításával sem felelne meg az engedély megadására vonatkozó követelményeknek,
c) a kísérleti célú ültetvényt kivéve, ha a telepítést nem osztályba sorolt szőlőfajtával vagy telepítésre fel nem használható szaporítóanyaggal végezték,
d) ha a szőlőültetvény a hegyközségi vagy a borvidéki rendtartásnak nem felel meg, és átalakítással sem lenne annak megfeleltethető.
(1a) * Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hegybíró az ültetvény használóját nem kötelezi az ültetvény kivágására, ha az ültetvény használója igazolja, hogy az ültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, és a mulasztási bírság megfizetésével egyidejűleg az újratelepítési engedély iránti kérelmet benyújtja a hegybíróhoz.
(2) A NÉBIH vagy a kormányhivatal
a) a Btv. 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felfüggesztés jogkövetkezményt
aa) borászati termék hamisítása, illetve az így előállított termék borászati üzemben való tárolása,
ab) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,
ac) * a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a tényleges készletek közötti nagyfokú eltérés,
ad) a melléktermék kivonására vonatkozó előírások megsértése,
ae) nem nyomon követhető tételek birtokban tartása,
af) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok,
ag) hatósággal együtt nem működő, hatóság munkáját akadályozó, a hatóság üzembe történő bejutását akadályozó tevékenység végzése;
b) a Btv. 22. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket
ba) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok,
bb) emberi életet, egészséget közvetlenül veszélyeztető műszaki állapot, körülmény fennállása;
c) a Btv. 22. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket
ca) borászati termék előállításához szükséges alapanyag nem megfelelő körülmények között történő tárolása,
cb) lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyag, kiegészítő anyag, segédanyag, adalékanyag tárolása,
cc) borászati termék előállításához meg nem engedett anyag tárolása,
cd) nem nyomon követhető alapanyag, kiegészítő anyag, segédanyag, adalékanyag felhasználása és tárolása,
ce) szennyeződés jelenléte, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő higiéniai hiányosság megállapítása;
d) a Btv. 22. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket
da) laboratóriumi eredmények alapján kifogásolt termék forgalmazása,
db) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,
dc) * a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a tényleges készletek közötti nagyfokú eltérés,
dd) nem nyomon követhető tételek birtokban tartása,
de) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok;
e) a Btv. 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket
ea) borászati termék hamisítása, illetve az így előállított termék borászati üzemben való tárolása,
eb) laboratóriumi eredmények alapján kifogásolt, nem javítható hibában szenvedő termék,
ec) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,
ed) * a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a tényleges készletek közötti nagyfokú eltérés,
ee) nem nyomon követhető tételek tárolása,
ef) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok;
f) a Btv. 22. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a származási helyre utaló elnevezés jogosulatlan használata;
g) a Btv. 22. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket az érzékszervi jellemzők vizsgálatára vonatkozó feltételek hiánya
esetén alkalmazza.
(2a) * A NÉBIH vagy a kormányhivatal abban az esetben állapíthatja meg a (2) bekezdés szerinti
a) adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértését, ha az ellenőrzött borászati terméktétel
aa) nem rendelkezik származási bizonyítvánnyal, vagy
ab) eredete vagy előállításának lépései nem nyomon követhetőek a szakmai-jövedéki nyilvántartásban szereplő bejegyzésekből;
b) nagyfokú eltérést a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a tényleges készletek között, ha a borászati üzemben tárolt bortételek ellenőrzés során megállapított összesített mennyisége legalább
ba) 100 hektoliterrel vagy
bb) a megállapított mennyiség 10%-ával
meghaladja a szakmai-jövedéki nyilvántartásba bejegyzett mennyiséget;
c) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok fennállását, ha az élelmiszer-higiéniai hiányosságok veszélyeztethetik a borászati terméktételek közfogyasztásra, további feldolgozásra való alkalmasságát.
(3) A NÉBIH vagy a kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt választja, amely a szabályszegés súlyával arányos, és a legalkalmasabb a jogszerű állapot helyreállításának kikényszerítésére.
(4) A kormányhivatal a (2) bekezdésben meghatározott valamely jogkövetkezmény alapjául szolgáló jogsértés három éven belül történő ismételt megvalósítása esetén a borászati üzemengedélyt visszavonja.
(5) Amennyiben törvény vagy e rendelet alapján bírság kiszabásának van helye, azt az eljáró hatóság a (2) bekezdés alapján megállapított jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg szabja ki.
83. § (1) Telepítési engedély nélkül telepített ültetvény esetén a mulasztási bírság összege
a) hektáronként 6000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja, a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,
b) hektáronként 12 000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első évben,
c) hektáronként 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően
végzi el.
(2) A bírság összegének forintban történő meghatározásakor a döntéshozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró árfolyamot kell használni.
(3) A mulasztási bírság összege 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed, ha
a) a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérően vágták ki,
b) a telepítés, kivágás tényét nem jelentették be, vagy
c) a telepítés, kivágás tényét bejelentették, de a telepítést vagy a kivágást nem hajtották végre, vagy nem fejezték be.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot az érintett terület mérete, a mulasztás időtartamának hossza, a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok száma és a mulasztási bírsággal érintett szőlőültetvény használója által használt szőlőültetvények összesített területnagyságának figyelembevételével kell kiszabni.
(5) A mulasztási bírság összege hektáronként 500 000 forint a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének a hegybíró felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén.
(6) * A mulasztási bírság összege 10 000 forinttól 500 000 forintig terjed
a) a gazdasági aktára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
b) az adatszolgáltatás, a nyilvántartási kötelezettség hiányos vagy valótlan adattartalommal való teljesítése,
c) a bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
d) a bejelentésköteles tevékenység bejelentés nélkül történő végzése vagy
e) * borászati kísérőokmány nélküli vagy nem megfelelő adattartalmú borászati kísérőokmánnyal való szállítása esetén.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot a mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett szőlőültetvény területe, a borászati terméktétel mennyisége, a mulasztás időtartama és a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok számának figyelembevételével kell kiszabni.
84. § * (1) A Btv. 22. § (5) bekezdése szerinti minőségvédelmi bírság összegét a 85. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a minőségvédelmi bírság legkisebb összege 50 000 forint, legmagasabb összege pedig a 85. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított érték.
85. § * (1) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a meg nem felelést okozó minőségi jellemzők számának, valamint az eltérés mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a jogsértéssel érintett borászati terméktétel mennyisége alapján literenként, a borászati termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseknek való meg nem felelés súlyára figyelemmel kell megállapítani.
(3) A Btv. 22. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a földrajzi árujelző a termékleírásában foglalt, a borászati termék előállítására, a szőlő származási helyére vagy maximális hozamára vonatkozó szabályoknak nem megfelelő borászati terméken kerül feltüntetésre, a minőségvédelmi bírság mértéke a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyisége nagykereskedelmi árának
a) 40%-a, ha nem éri el a 100 hl-t,
b) 50%-a, ha 100 és 250 hl közötti,
c) 60%-a, ha meghaladja a 250 hl-t, de nem éri el az 500 hl-t,
d) 70%-a, ha 500 és 1000 hl közötti,
e) 80%-a, ha 1000 hl fölötti
a borászati üzem által az előző borpiaci évben értékesített és az értékesítési jelentésben megadott borászati termék mennyisége. Ha a borászati terméktétel nagykereskedelmi ára nem állapítható meg, literenként 5000 forinttal kell számolni.
(4) A Btv. 22. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott minőségvédelmi bírság összege a borászati termék előállításához meg nem engedett anyag mennyiségétől függően legalább 50 000 forint, de legfeljebb 5 000 000 forint.
86. § (1) A NÉBIH a földterület használóját a hegyközség szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület hasznosításához való hozzájárulásának 180 napon belül történő beszerzésére kötelezi, ha a földterületen végrehajtott – a csemegeszőlő-telepítést kivéve – gyümölcsös, erdő vagy fásítás telepítéséhez, faiskola, halastó és nádas létesítéséhez, valamint a termőföld más célú hasznosításához a földterület használója elmulasztotta a hegyközség hozzájárulásának beszerzését.
(2) Amennyiben a földterület használója az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem teljesíti, a NÉBIH a földterület használóját a szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott területen az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
87. § Borászati termék hamisítása esetén
a) * a minőségvédelmi bírság kiszabása mellett el kell rendelni a hamisított borászati terméktétel teljes mennyiségének denaturálását és megsemmisítését,
b) a hatósági ellenőrzést a jogsértő valamennyi, a 32. § (1) bekezdése szerinti borászati tevékenységére ki kell terjeszteni.
88. § (1) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvényen termés található, a termés megsemmisítéséről az ültetvény használójának saját költségén kell gondoskodnia.
(2) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvény terméséből borászati terméket készítettek, az ültetvény használója a kivágás elrendeléséről szóló határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles az ültetvényről származó termésből készített borászati terméket lepárlásra átadni.
(2a) * Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alól mentesül az ültetvény használója, ha a szőlőültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, amely alapján a hegybíró újratelepítési engedélyt adott ki a földterületre.
(3) A lepárlásról a kötelezettnek szerződést kell kötni olyan lepárlóüzemmel, amely 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohol készítését végzi. A szerződés eredeti példányát a megkötésétől számított 15 napon belül a hegybíró részére meg kell küldeni.
(4) * A lepárlóüzem a lepárlásra vonatkozó szerződés alapján beszállított termék átvételét követő második hónap végéig köteles a lepárlást elvégezni, és a hegybíró részére a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát benyújtani.
(5) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség az ültetvény használóját terheli.
89. § (1) Az a borászati üzemengedélyes, aki három egymást követő borpiaci éven belül legalább két alkalommal
a) nem engedélyezett borászati eljárást alkalmaz,
b) az e rendeletben meghatározott bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget,
c) a must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és borecet kivételével borászati terméket érvényes forgalombahozatali azonosító nélkül értékesít nem borászati üzemengedélyes részére,
d) * a miniszteri rendeletben több fajtanév együttes jelölésére meghatározott szabályokat megsérti, vagy
e) egy földrajzi árujelző használatától a Btv. 14. §-a alapján eltiltásra kerül,
az a), c)–e) pontban meghatározott esetben a döntés közlését, a b) pontban meghatározott esetben az elmulasztott cselekmény pótlásának határidejét követő első borpiaci év végéig e rendelet által meghatározott kötelezettségeit a kockázatos üzemengedélyesre előírt szabályok szerint teljesíti.
(2) A 92. § (4) bekezdése szerinti értesítés alapján a gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktába bejegyzi az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését, és az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén tájékoztatja a borászati üzemengedélyest
a) arról, hogy kockázatos borászati üzemengedélyesnek minősül, valamint
b) a kockázatos borászati üzemengedélyesre vonatkozó kötelezettségekről.
(3) A kockázatos borászati üzemengedélyes
a) az általa kiállított felvásárlási jegyet legkésőbb a szüret utolsó napját követő munkanapon megküldi a hegybíró részére,
b) a szakmai-jövedéki nyilvántartásába a 44. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott műveleteket legkésőbb a művelet elvégzését követő munkanapon bejegyzi,
c) a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB által elvégzett érzékszervi és a NÉBIH laboratóriuma által elvégzett analitikai vizsgálatok megfelelő eredménye esetén hozhat közfogyasztásra forgalomba vagy szállíthat Magyarország területén kívülre borászati terméket,
d) az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségének közvetlenül az ePincekönyv rendszer használatával tesz eleget, és
e) online bortermelői regisztert vezet.
90. § (1) A NÉBIH az FBB-t a nyilvántartásból törli, ha az adott borpiaci évben az OBB az 50. § (2) bekezdése és az 54. § (3) bekezdése alapján végzett érzékszervi vizsgálata eredményeként az FBB által elvégzett érzékszervi vizsgálatokkal érintett bortételek több mint 50%-ának minősítését megváltoztatja.
(2) Ha a NÉBIH egy földrajzi árujelző termékleírásában az érzékszervi vizsgálatok elvégzésére kijelölt FBB-t törli az 53. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, az érzékszervi vizsgálatot az FBB ismételt nyilvántartásba vételéig, de legfeljebb 6 hónapig a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB végzi.
(3) A nyilvántartásból a (2) bekezdés alapján törölt FBB az egyéb feltételek változatlan fennállása esetén a törléstől számított 6 hónapon belül kérelmezheti a nyilvántartásba történő újbóli felvételét, ha igazolja, hogy a borbíráló szakvizsgával rendelkező tagjainak száma legalább 10%-kal növekedett, és meghaladja a borbíráló szakvizsgával nem rendelkező tagok számát.
91. § A NÉBIH a borászati termékek földrajzi eredet-, fajta- és évjárat-azonossági vizsgálatainak alapját képező referencia-adatbázist hoz létre és üzemeltet, amely tartalmazza
a) a Btv. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti és a hatósági ellenőrzés során végzett analitikai vizsgálatok eredményeit, valamint
b) a vizsgált borászati terméktételek forgalombahozatali azonosítóját.
92. § (1) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal megállapítja, hogy a földrajzi árujelzőt viselő borászati termék nem felel meg a termékleírásnak, az erről szóló döntését egyidejűleg megküldi a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetnek is.
(2) * A NÉBIH a Btv. 22. § (3) bekezdése szerinti intézkedésről, valamint az intézkedést elrendelő NÉBIH, Pest Vármegyei Kormányhivatal vagy kormányhivatal a Btv. 22. § (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti intézkedéséről szóló döntését egyidejűleg megküldi a HNT, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a borászati üzem fekvése szerint illetékes hegyközség részére is.
(3) A NÉBIH értesíti a HNT-t a borászati üzemengedélyes egyszerűsített adóraktári engedélyének visszavonásáról.
(4) A NÉBIH, valamint a kormányhivatal értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót a 89. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megállapító, véglegessé vált döntéséről.
93. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) * A 75. §, a 96. §, a 100. § és a 104. § 2022. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 90. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
94. § (1) Az e rendelet hatálybalépésének napján azonos helyrajzi számon nyilvántartott borászati üzemek az engedély időbeli hatálya alatt továbbra is működhetnek, ha biztosított a borászati üzemek egymástól való fizikai elválasztása.
(2) A kormányhivatal ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását.
(3) * A borászati üzemengedélyes a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 392/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 392/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően a borászati üzemében üzembe helyezett szőlőmust sűrítésére, finomított szőlőmustsűrítmény előállítására szolgáló, valamint a fordított ozmózis elvén működő berendezés rendelkezésre állását a 392/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül bejelenti a NÉBIH és a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.
95. § (1) A borászati üzemengedélyes a 100. §-ban meghatározott időpontig *
a) a szakmai-jövedéki nyilvántartását papír alapon vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően használt regiszter számítógépprogram használatával vezetheti a miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően, vagy
b) alkalmazhatja a szakmai-jövedéki nyilvántartások vezetésére vonatkozó, 2021. július 31-én hatályos előírásokat.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartásokat legkésőbb 100. §-ban meghatározott időpontban le kell zárni. Ezeket a szakmai-jövedéki nyilvántartásokat 2030. július 31-ig meg kell őrizni.
96. § * A 100. §-ban meghatározott időpontig a nem kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyes a betárolást követően 7 napon belül megküldi a hegybíró részére a borászati kísérőokmány másolatát.
96/A. § * (1) A 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően a 2023. július 31-ig terjedő időszakban az ültetvény használója a szüret bejegyzését a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával kérelmezheti november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő hetedik napig. A hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példánya a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval.
(2) A 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően a 2023. július 31-ig terjedő időszakban a szüreti bejegyzés igazolásával rendelkező szőlő további értékesítése esetén kérelemre a hegybíró a szüreti bejegyzés igazolásának visszavonását követően új szüreti bejegyzés igazolást állít ki. Az új szüreti bejegyzés igazolást a szőlőt felvásárlónak kell kiadni, a visszavont szüreti bejegyzés igazolás számának a feltüntetésével. A szőlő további feldolgozása esetén az új szüreti bejegyzés igazolást – az előző szüreti bejegyzés igazolás visszavonásával egyidejűleg – az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró adja ki, a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan.
97. § Amennyiben egy földrajzi árujelző termékleírása
a) az analitikai vizsgálatok elvégzésére nem jelöl ki egy szervezetet sem, az analitikai vizsgálatot a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH laboratóriuma,
b) az érzékszervi vizsgálatok elvégzésére a borászati hatóságot jelöli ki, az érzékszervi vizsgálatot a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB
végzi.
98. § (1) A 2021. július 31-én a Pest Megyei Kormányhivatal által nyilvántartott Helyi Borbíráló Bizottságok (a továbbiakban: HBB-k) e rendelet hatálybalépésének napjától FBB-ként működnek tovább.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott HBB-knek az FBB-kre vonatkozó, e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelését 2022. augusztus 1-jétől kell biztosítani, amit a NÉBIH ellenőriz.
99. § Az OBB e rendelet hatálybalépését megelőzően kinevezett tagjainak tagsági jogviszonya a kinevezésükről szóló okiratban meghatározott ideig fennáll.
100. § * A 75. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2024. július 31-ig az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségnek a 75. § (3) bekezdése alkalmazásával ügyfélszolgálaton keresztül is eleget lehet tenni.
101. § Ez a rendelet
a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet,
d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
e) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet,
f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
g) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. április 16-i (EU) 2019/935 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
102–103. § *
104. § *
105. § *
