AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikke második bekezdésére, valamint 178. és 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) az a rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az említett cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amely régiók közül kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal - köztük különösen a demográfiai hanyatlásból eredő hátrányokkal - küzdő régiókra, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, a szigetek, valamint a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.
(2) A Kohéziós Alapot azért hozták létre, hogy hozzájáruljon az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez azáltal, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít a környezetvédelem és - a közlekedési infrastruktúra ágazatában (TEN-T) - a transzeurópai hálózatok területén az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * foglaltak szerint.
(3) Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet * meghatározza az ERFA-ra, az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+), a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra- alapra (ETHAA), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (MMIA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre (HIVE) alkalmazandó közös szabályokat, mely alapok és eszköz egy közös keret alapján működnek.
(4) Azon szabályok egyszerűsítése érdekében, amelyek a 2014-2020-as programozási időszakban voltak alkalmazandók mind az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra, egyetlen rendeletnek kell meghatároznia a mindkét alapra alkalmazandó szabályokat.
(5) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket - ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is - tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, figyelembe véve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Egyesült Nemzeteknek a gyermek jogairól szóló egyezményében és az Egyesült Nemzeteknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében meghatározott kötelezettségeket, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017-ben kihirdetett szociális jogok európai pillérének alapelveit is, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 9. cikkével összhangban, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. Ebben az összefüggésben az ERFA-t és a Kohéziós Alapot - az ESZA+-szal szinergiában - oly módon kell végrehajtani, amely előmozdítja az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállást, és az említett alapoknak törekedniük kell célkitűzéseiket abból a célból megvalósítani, hogy hozzájáruljanak a minőségi munkahelyek létrehozásához, a szegénység felszámolásához és a társadalmi befogadás előmozdításához. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására és a nemi dimenzió integrálására, továbbá a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre. Egyik alap sem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, és az infrastruktúra finanszírozása során mindkét alapnak biztosítania kell az akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára.
(6) Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására irányuló törekvés uniós előmozdítása keretében kell megvalósítani az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet. Tekintettel az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságára, - összhangban az Uniónak az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében, a részes felek 21. konferenciáját követően elfogadott, az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak (a továbbiakban: az ENSZ fenntartható fejlődési céljai) elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival - mindkét alap hozzá fog járulni az éghajlati fellépések érvényesítéséhez és azon átfogó cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30%-a éghajlat-politikai célkitűzéseket támogasson. E célból az ERFA keretében végrehajtott műveletek várhatóan az ERFA teljes pénzügyi keretösszegének 30%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan a Kohéziós Alap teljes pénzügyi keretösszegének 37%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. Továbbá, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon törekvéshez, hogy a többéves pénzügyi keret alapján eszközölt éves kiadásoknak a 2024-es évben 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig 10%-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között meglévő átfedéseket.
Mindkét alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi előírásait és prioritásait, és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 17. cikke értelmében vett „ne okozz jelentős kárt” környezeti célkitűzést, és amelyek biztosítják az alacsony szén-dioxid- kibocsátású gazdaságra való átállást a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető úton. Az ERFA és a Kohéziós Alap programjainak figyelembe kell venniük az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet * által létrehozott, az energiaunió és az éghajlat-politika irányításának keretében elfogadott integrált nemzeti energia- és klímatervek tartalmát.
(7) A belső piac integritásának védelme érdekében az ERFA és a Kohéziós Alap vállalkozásoknak kedvező műveletei meg kell, hogy feleljenek az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak.
(8) A partnerség elve az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásának kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű kormányzás megközelítésére épül, és biztosítja a regionális, helyi, városi és egyéb közjogi hatóságok, a civil társadalom, a gazdasági és a szociális partnerek, valamint adott esetben a kutatást végző szervezetek és az egyetemek részvételét. Az alapok végrehajtásának biztosítania kell az ESZA+-szal, az Igazságos Átmenet Alappal, az ETHAA-val, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) való koordinációt és kiegészítő jelleget.
(9) Szükséges megállapítani az ERFA támogatására vonatkozó rendelkezéseket a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében.
(10) Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységtípusok azonosítása érdekében egyedi szakpolitikai célkitűzéseket kell megállapítani a mindkét alapból történő támogatásnyújtásra vonatkozóan annak biztosítására, hogy azok hozzájáruljanak az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közös szakpolitikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz.
(11) Mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az európai gazdaság gerincét, az ERFA-nak továbbra is támogatnia kell a kkv-k fejlesztését fenntartható növekedésük és versenyképességük fokozása révén. Emellett, figyelembe véve a Covid19-világjárvány potenciálisan súlyos hatását vagy egyéb, a jövőben felmerülő, a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra hatással járó potenciális válsághelyzetet, az ERFA-nak támogatnia kell az ilyen válsághelyzetekből való kilábálást a kkv-k körében - többek között termelőberuházások útján - való munkahelyteremtés támogatásán keresztül.
(12) Az ERFA keretében támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk egy átfogó, nagy sebességű digitális infrastruktúrahálózat kialakításához, valamint a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás részeként a szennyezésmentes és fenntartható multimodális mobilitás előmozdításához, a tömegközlekedésre, a megosztott mobilitásra, a gyaloglásra és a kerékpározásra összpontosítva.
(13) A digitális korból fakadó lehetőségek megragadása érdekében az ERFA-nak hozzá kell járulnia egy olyan inkluzív digitális társadalom kialakításához, ahol a polgárok, a kutatóhelyek, a vállalkozások és a közigazgatások teljes mértékben kihasználják a digitalizáció által kínált lehetőségeket. A hatékony nemzeti, regionális és helyi szintű e-közigazgatáshoz hozzátartozik az eszközök kifejlesztése, valamint a szervezet és a folyamatok újragondolása a közszolgáltatások hatékonyabb, könnyebb, gyorsabb és alacsonyabb költségek melletti biztosítása érdekében. így különösen digitális és telekommunikációs technológiákat kell felhasználni a hagyományos hálózatok és szolgáltatások erősítésére a helyi közösségek érdekében, olyan projektek kidolgozásával, mint például az intelligens városok és községek.
(14) Az ERFA-ból az 1. szakpolitikai célkitűzés alapján nyújtott támogatásnak az olyan, intelligens szakosodási stratégiákhoz szükséges kapacitások kiépítésén kell alapulnia, amelyek nemzeti és/vagy regionális szintű prioritásokat határoznak meg a versenyelőnyük azáltal történő növelése érdekében, hogy egy vállalkozói tényfeltárási folyamat révén kutatási és innovációs erősségeket fejlesztenek ki, és összekötik azokat a vállalkozások igényeivel és a szükséges készségekkel. A folyamatnak lehetővé kell tennie a vállalkozói szemléletű szereplők - többek között az ipar, az oktatási szervezetek és a kutatóhelyek, a közigazgatások és a civil társadalom - számára, hogy valamely régió sajátos struktúrái és tudásbázisa alapján azonosítsák a fenntartható gazdasági fejlődést szolgáló legígéretesebb területeket. Mivel az intelligens szakosodás irányítási folyamata meghatározó jelentőségű a stratégia minősége szempontjából, az ERFA-nak támogatást kell nyújtania a hatékony vállalkozói tényfeltárási folyamathoz szükséges kapacitások kifejlesztéséhez és megerősítéséhez, valamint az intelligens szakosodási stratégiák előkészítéséhez vagy frissítéséhez.
(15) A klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósításának előmozdítása érdekében, kellően figyelembe véve az azzal járó társadalmi és gazdasági következményeket is, az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséhez és az energiaszegénység kezeléséhez. Ebben az összefüggésben különösen fontosak volnának az energiahatékonyságba - többek között az energiamegtakarítási rendszerekbe - irányuló beruházások, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben * meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal összhangban a fenntartható megújuló energiába irányuló beruházások, az intelligens energiarendszerekbe irányuló beruházások, valamint a katasztrófamegelőzésre, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra - többek között a védett természeti területek megóvásának, valorizációjának és előtérbe helyezésének - előmozdítására irányuló beruházások, továbbá az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó egyéb intézkedések, így például a magas szén-dioxid-elnyelési és -tárolási potenciállal rendelkező természeti területek megóvása és helyreállítása, többek között a mocsarak elárasztása révén, a hulladéklerakó-gáz leválasztása vagy az ipari folyamatok vagy termékek általi kibocsátás csökkentése. Továbbá támogatni kell a szennyezés bármely formájának - így például a lég-, a víz-, a talaj-, a zaj- és a fényszennyezés - csökkentésére irányuló beruházásokat.
(16) Az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott programok előkészítésekor szükséges figyelembe venni az integrált nemzeti energia- és klímaterveket, amelyek felvázolják a szakpolitikákat és intézkedéseket valamint kezelik az energiaszegénységet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az integrált nemzeti energia- és klímatervekben meghatározott, az energiaszegénység csökkentését célzó nemzeti célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében az ERFA-nak támogatnia kell különösen a lakóingatlanok és épületek energiahatékonyságának javítását, a módosított (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel * összhangban, a szén-dioxid-mentes épületállomány 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulás érdekében, csökkentve ezáltal az energiafogyasztást, és megtakarítást teremtve az energiaszegénység által érintett háztartások számára.
(17) A közlekedési összekapcsoltság javítása érdekében az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak elő kell mozdítania az 1315/2013/EU rendeletben említett transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését a vasúti közlekedést, a belvízi közlekedést, a közúti közlekedést, a tengeri közlekedést és a multimodális közlekedést szolgáló infrastruktúrába irányuló beruházás révén, ideértve a zajcsökkentő intézkedéseket is. Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak támogatnia kell a nemzeti, a regionális és a helyi, a határon átnyúló és a városi mobilitást is. Ennek során mindkét alapnak figyelmet kell fordítania a biztonságnak - különösen a meglévő hidak és alagutak biztonságának - a fokozására.
(18) Egy egyre inkább összekapcsolt világban és tekintettel a demográfiai és a migrációs dinamikára, egyértelmű, hogy az Unió migrációs politikája olyan közös megközelítést igényel, amely a különböző finanszírozási eszközök közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre támaszkodik. Ezért az ERFA-nak a programok előkészítése és végrehajtása során figyelmet kell fordítania a demográfiai kihívásokra. Annak érdekében, hogy a migrációkezelés terén koherens, erőteljes és következetes támogatást lehessen biztosítani a tagállamok közötti szolidaritási és felelősségmegosztási törekvésekhez, az ERFA-nak - a leginkább megfelelő területi szinten - támogatást kell nyújtania a harmadik országbeli állampolgárok, beleértve a migránsokat is, hosszú távú, inkluzív integrációjának elősegítéséhez, a társadalmi és gazdasági fejlődés javára, az említett személyek méltóságának és jogainak védelmére irányuló megközelítés alkalmazásával.
(19) A szociális innováció és a magas színvonalú foglalkoztatáshoz való inkluzív hozzáférés előmozdítása érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a „szociális gazdaság” szervezeteit, így például a szövetkezeteket, a biztosító egyesületeket, a nonprofit egyesületeket és a szociális vállalkozásokat.
(20) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében - különösen a marginalizált közösségekben - szükséges javítani a hozzáférést - többek között az infrastruktúra révén - a társadalmi, oktatási, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz, ideértve a sportot is, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek, a gyermekek és az idősek különleges szükségleteit.
(21) Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak elő kell mozdítania a marginalizált közösségek társadalmi-gazdasági befogadását - különös figyelmet fordítva a romák befogadására vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keretre az (EU) 2021/1060 rendelet IV. mellékletében említettek szerint, amely integrációs intézkedéseket határoz meg -, az alacsony jövedelmű háztartások, köztük a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett háztartások, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, többek között a speciális szükségletű személyek társadalmi-gazdasági befogadását is. így különösen a szociális jogok európai pillérének 19. alapelvével összhangban lehetővé kell tenni, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap támogassa a szociális lakhatás biztosítását. Figyelembe véve azon kihívásokat, amelyekkel a marginalizált roma közösségek az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzájutást illetően szembesülnek, az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia az életkörülményeik és fejlődési kilátásaik javításához.
(22) A táv- és online oktatásra és képzésre való felkészültség társadalmilag befogadó módon történő megerősítése érdekében az ERFA-nak - az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás terén az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javításával kapcsolatos feladata keretében - hozzá kell járulnia különösen a táv- és online tanulás tekintetében a reziliencia növeléséhez. A Covid19-világjárvány alatt az oktatás és a képzés folyamatosságának biztosítására irányuló erőfeszítések fontos hiányosságokat tártak fel a szükséges információs és kommunikációs technológiai (IKT) berendezésekhez való hozzáférés és a hálózati összekapcsoltság terén a hátrányos háttérű és a távoli régiókban élő tanulók esetében. Ebben az összefüggésben az ERFA-nak támogatnia kell a szükséges IKT-berendezések és a hálózati összekapcsoltság rendelkezésre bocsátását, ezáltal erősítve a táv- és online tanulást szolgáló oktatási és képzési rendszerek rezilienciáját.
(23) Az ERFA-nak hozzá kell járulnia az népegészségügyi rendszerek rezilienciájának javításához is a népegészségügyi rendszereknek a népegészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, az azokra való gyors reagálásra és az azokból történő kilábalásra való képességének megerősítése érdekében. Emellett, mivel a precedens nélküli Covid19-világjárvány feltárta a kritikus fontosságú felszerelések azonnali rendelkezésre állásának a vészhelyzetre való hatékony reagálás szempontjából vett fontosságát, az ERFA-ból nyújtott támogatások körét ki kell terjeszteni azon felszerelések beszerzésének lehetővé tételére is, amelyek a katasztrófákkal szembeni rezilienciának és az egészségügyi rendszerek- többek között az egészségügyi alapellátás - rezilienciájának a megerősítéséhez, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdításához szükségesek. Az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítését szolgáló felszerelések beszerzésekor e beszerzéseknek összhangban kell állniuk a nemzeti egészségügyi stratégiával, és nem haladhatják meg azt, valamint biztosítaniuk kell az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott az „EU az egészségért” programmal és az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus keretében rendelkezésre álló rescEU-képességekkel való kiegészítő jelleget.
(24) Az ERFA-nak támogatnia kell és elő kell mozdítania az intézményesített ellátásról a családi alapú vagy a közösségi alapú ellátásra való átállást olyan létesítmények támogatása révén, amelyek törekednének megelőzni a közösségtől való elszigetelődést, elősegítenék az emberek társadalmi integrációját, és törekednének független életkörülmények biztosítására.
(25) Célzott egyedi célkitűzést kell biztosítani a turisztikai és a kulturális ágazattól erősen függő regionális gazdaságok támogatására. Ez lehetővé tenné a kultúrában és a fenntartható turizmusban rejlő teljes potenciál kiaknázását a gazdasági helyreállítás, a társadalmi befogadás és a szociális innováció céljából, azon lehetőségek sérelme nélkül, hogy az ERFA-ból más egyedi célkitűzések keretében is lehessen támogatást nyújtani az említett ágazatoknak.
(26) A kreatív és kulturális ágazatokat, a kulturális szolgáltatásokat és a kulturális örökségi helyszíneket támogató beruházásokat bármely szakpolitikai célkitűzés keretében lehet finanszírozni, feltéve hogy hozzájárulnak az egyedi célkitűzésekhez, és az ERFA-ból nyújtott támogatások körébe tartoznak.
(27) A fenntartható turizmus egyensúlyt igényel a gazdasági, a társadalmi, a kulturális és a környezeti fenntarthatóság között. A fenntartható turizmus támogatására vonatkozó megközelítésnek összhangban kell lennie „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i bizottsági közleménnyel. így különösen figyelembe kell vennie a turisták jólétét, tiszteletben kell tartania a természeti és kulturális környezetet, és biztosítania kell a célpontok és a vállalkozások társadalmi-gazdasági fejlődését és versenyképességét egy integrált és holisztikus szakpolitikai megközelítés révén.
(28) Annak érdekében, hogy támogassák a tagállamoknak és a régióknak az új kihívások kezelésére, továbbá a polgáraik magas szintű biztonságának, valamint a marginalizálódás és a radikalizálódás megelőzésének biztosítására irányuló erőfeszítéseit, miközben az egyéb uniós szakpolitikákkal való szinergiákra és kiegészítő jellegre támaszkodnak, az ERFA keretében végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a biztonsághoz olyan területeken, ahol biztonságos és védett nyilvános terek és kritikus infrastruktúra biztosítására van szükség, így például a közlekedés és az energia területén, hozzájárulva ezáltal inkluzívabb és biztonságosabb társadalmak kialakításához.
(29) Az ERFA-nak az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében integrált módon támogatást kell nyújtania az integrált területfejlesztési eszközöket használó, ágazatokon átívelő területi stratégiákon alapuló gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztéshez, mind a városi, mind a nem városi térségek harmonikus fejlődésének biztosítása céljából. Továbbá, városi térségek fejlesztésekor különös figyelmet kell fordítani a funkcionális városi térségek támogatására a helyi hatóságok és a partnerek közötti, közigazgatási határokon átívelő együttműködés beindítása és a város-vidék kapcsolatok erősítése szempontjából vett jelentőségük miatt.
(30) Az ERFA-nak integrált módon - különösen a funkcionális térségeken belüli együttműködés megerősítése révén - kell támogatnia a fenntartható turizmust. A fenntartható turizmus gazdaságra gyakorolt hatásának fokozása érdekében a vállalkozásoknak és a közjogi hatóságoknak szisztematikusan együtt kell működniük, hogy hatékonyabban nyújtsanak minőségi szolgáltatásokat magas turisztikai potenciállal rendelkező területeken, megfelelően gondoskodva az ilyen területek fenntartható növekedését elősegítő, stabil jogi és közigazgatási környezet megteremtéséről. A fenntartható turizmus területén támogatott intézkedések figyelembe vehetik az e területen meglévő legjobb gyakorlatokat, így például a „turista kerület” megközelítést.
(31) A Kohéziós Alapnak az EUMSZ-ben előírt átfogó céljának eredményességéhez szükséges meghatározni és korlátozni azon szakpolitikai célkitűzéseket, amelyekhez a Kohéziós Alapnak támogatást kell nyújtania.
(32) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében programokat végrehajtó tagállamokban az intézmények átfogó közigazgatási kapacitásának és a kormányzásnak a javítása érdekében lehetővé szükséges tenni támogató intézkedések megtételét a programhatóságok és az olyan tevékenységek végrehajtásáért felelős ágazati vagy területi szereplők számára, amelyek relevánsak az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása szempontjából, valamennyi egyedi célkitűzésnek az (EU) 2021/1060 rendeletben említett horizontális elvek - többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak - figyelembe vételével történő megvalósítása keretében.
(33) Az együttműködési intézkedések ösztönzése és fellendítése céljából a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programokon belül szükséges megerősíteni a partnerekkel, köztük a helyi és regionális szintű partnerekkel végrehajtott együttműködési intézkedéseket egy adott tagállamon belül vagy különböző tagállamok között az összes egyedi célkitűzés keretében biztosított támogatással kapcsolatban. Az ilyen megerősített együttműködés kiegészíti az Interreg keretében folytatott együttműködést, és különösen a strukturált partnerségek közötti együttműködést kell támogatnia „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című, 2017. július 18-i bizottsági közleményben említett regionális stratégiák végrehajtása céljából. A partnerek ezért az Unió bármely régiójából jöhetnek, de lehetnek köztük határon átnyúló régiók és olyan régiók is, amelyek egy, az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti európai területi együttműködési csoportosulásnak, egy makroregionális vagy tengermedence-stratégiának vagy e kétféle típusú stratégia kombinációjának a hatálya alá tartoznak.
(34) Az ERFA-nak segítenie kell kezelni az Unión belüli főbb regionális egyenlőtlenségeket, valamint csökkenteni a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradását, többek között azokét, amelyek dekarbonizációs kötelezettségvállalások miatti kihívásokkal szembesülnek, és ezáltal erősítenie kell a regionális rezilienciát. A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nyújtott ERFA-támogatást ezért az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni az (EU) 2021/1060 rendeletben megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával” és az „Egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és reziliens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenetnek, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. A fenntartható városi mobilitásra és a szélessávfejlesztési beruházásokra fordított forrásokat részben figyelembe lehet venni a tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor. A tagállamoknak a partnerségi megállapodásaikban meg kell határozniuk, hogy régiókategória-szinten vagy nemzeti szinten felelnek-e meg a tematikus koncentrációs követelményeknek a teljes programozási időszakra vonatkozóan. A nemzeti szintű tematikus koncentrációt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük szerint kialakított három csoportja által kell létrehozni, és annak lehetővé kell tennie a rugalmasságot az egyes programok szintjén. Mivel a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás is hozzájárulhat a tematikus koncentrációhoz, meg kell határozni az ilyen hozzájárulás feltételeit. Emellett részletesen meg kell határozni a tagállamok besorolásának módszertanát, figyelembe véve a legkülső és a ritkán lakott északi régiók sajátos helyzetét.
(35) A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében helyénvaló az is, hogy tiszteletben kell tartani a tematikus koncentrációs követelményeket a teljes programozási időszak során, többek között az egy programon belüli prioritások vagy a programok prioritásai közötti átcsoportosítás esetén.
(36) Annak érdekében, hogy az ERFA támogatást nyújthasson az Interreg keretében az infrastruktúrába irányuló beruházások és az azokkal összefüggő kapcsolódó beruházások, valamint képzési és integrációs tevékenységek tekintetében, rendelkezni szükséges arról, hogy az ERFA-nak támogatást kell tudnia nyújtani az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott ESZA+ egyedi célkitűzései alá tartozó tevékenységekhez is.
(37) A korlátozott erőforrások felhasználásának leghatékonyabb módon történő koncentrálása érdekében az ERFA által a releváns egyedi célkitűzés keretében termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás * értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra kell korlátozni, kivéve az e rendeletben meghatározott konkrét beruházásokat.
(38) A termelőberuházásokhoz nyújtott ERFA-támogatással összefüggésben célszerű tisztázni, hogy termelőberuházás alatt a vállalkozások állóeszközeibe vagy immateriális javaiba irányuló beruházást kell érteni termékek és szolgáltatások előállítása céljából, és ezáltal hozzájárulva a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. Rendelkezni kell arról is, hogy bizonyos feltételek mellett az ERFA és a Kohéziós Alap a kkv-ktől eltérő, egyéb vállalkozásokba irányuló beruházásokat is támogathat. Továbbá, a korábbi programozási időszakok tapasztalatai alapján az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak támogatnia kell a kkv-től eltérő, egyéb vállalkozásokba irányuló beruházásokat - ideértve különösen a közműveket -, amennyiben azok olyan infrastruktúrákba irányuló beruházásokra vonatkoznak, amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre álló szolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést az energia, a környezet és a biológiai sokféleség, a közlekedés és a digitális összekapcsoltság területén.
(39) E rendeletnek meg kell határoznia azon különféle tevékenységtípusokat, amelyek költségei támogathatók kell, hogy legyenek az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból biztosított beruházások révén, az EUMSZ-ben meghatározott vonatkozó célkitűzéseik keretében, a közösségi finanszírozást is ideérve. A Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni, hogy a TEN-T-be és a környezetvédelembe irányuló beruházásokat támogasson, ideértve a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó energiával kapcsolatos beruházásokat is. Ebben az összefüggésben a Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni azt is, hogy kombinált energetikai és földrengésbiztossá tétellel kapcsolatos felújításokat támogasson. Az ERFA tekintetében a tevékenységek listájának figyelembe kell vennie sajátos nemzeti és regionális fejlesztési igényeket, valamint a saját potenciált, és a listát egyszerűsíteni kell. Az ERFA számára lehetővé kell tenni a következőkbe irányuló beruházások támogatását: infrastruktura, ideértve a kkv-k számára biztosítandó kutatási és innovációs üzleti infrastruktúrát; a marginalizált közösségek és a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony jövedelmű háztartások és a migránsok lakhatása; kultúra és örökség, fenntartható turizmus és a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások; a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetű, marginalizált és szegregált közösségekre; a kkv-kba, berendezésekbe, szoftverekbe és immateriális javakba irányuló termelőberuházások; valamint a tájékoztatással, kommunikációval, tanulmányokkal, hálózatépítéssel, együttműködéssel, a partnerek közötti tapasztalatcserével kapcsolatos intézkedések; és a klasztereket érintő tevékenységek. A programvégrehajtás támogatása érdekében mindkét alap számára lehetővé kell tenni technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatását is. Végül, az Interreg programokra vonatkozó beavatkozások szélesebb körű támogatásának biztosítása érdekében ki kell terjeszteni a hatályt, hogy az magában foglalja az ESZA+ hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó létesítmények és emberi erőforrások és költségek széles körének megosztását is.
(40) Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti transzeurópai közlekedési hálózati projekteket továbbra is a Kohéziós Alapból kell finanszírozni mind megosztott irányítás, mind az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a 2021-2027-es CEF-rendelet) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő közvetlen végrehajtási mód révén.
(41) Ugyanakkor fontos egyértelművé tenni, hogy melyek az ERFA és a Kohéziós Alap támogatási körén kívül eső tevékenységek - többek között a 2003/87/eK európai parlamenti és tanácsi irányelv * I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésének elérését célzó beruházások -, az említett irányelv részeként már létező, rendelkezésre álló finanszírozás duplikációjának elkerülése érdekében, továbbá a 651/2014/EU bizottsági rendeletben * meghatározott, nehéz helyzetben lévő vállalkozásokba irányuló beruházások, kivéve, ha azt a csekély összegű támogatásra vagy az ideiglenes állami támogatásra vonatkozó, a kivételes körülmények kezelésére megállapított szabályok engedélyezik. Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogathat repülőterekbe, hulladéklerakással és maradékhulladék-kezeléssel vagy fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos létesítményekbe irányuló bizonyos beruházásokat sem. Ezért az ERFA számára lehetővé kell tenni, hogy támogasson a regionális repülőterekre vonatkozó, célzott környezeti kárenyhítő, biztonsági és védelmi intézkedéseket mindaddig, amíg a beruházások elsődleges célja egyértelműen az Unió környezetvédelmi, biztonsági vagy védelmi normáinak megfelelően kerülne azonosításra, és összhangban volna az állami támogatási szabályokkal.
A maradékhulladék kezelésére szolgáló létesítmények kapacitását növelő beruházások esetében a maradékhulladék alatt az elsősorban nem elkülönítve gyűjtött települési hulladék és a hulladékfeldolgozás után visszamaradó hulladék értendő. A távfűtési hálózatok korszerűsítését a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben * meghatározott hatékony távfűtési rendszerek energiahatékonyságának javítása céljából lehetne támogatni az integrált nemzeti energia- és klímatervekben megállapított célkitűzések alapján. A megújuló energia előmozdítása céljából támogatást lehetne nyújtani a gáz és a megújuló energiaforrások kombinációjával üzemeltetett távfűtési kazánokhoz. Ilyen esetekben a mindkét alapból származó támogatásnak meg kell felelnie az ilyen kazánokhoz felhasznált megújulóenergia-input részarányának. Emellett kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra.
(42) A tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott közös kimeneti és eredménymutatók alkalmazásával rendszeresen információt kell átadniuk a Bizottságnak az elért haladásról. A közös kimeneti és eredménymutatók adott esetben programspecifikus kimeneti és eredménymutatókkal egészíthetők ki. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell a Bizottságnak jelentést tennie a teljes programozási időszak alatt az egyedi célkitűzések elérése terén tett haladásról, felhasználva e célból a II. mellékletben meghatározott alapvető mutatókat.
(43) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás * 22. és 23. pontja értelmében az ERFA-t és a Kohéziós Alapot a konkrét monitoring-követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a különösen a tagállamokat érintő adminisztrációs terhet és a túlszabályozást. Az említett követelmények adott esetben a mindkét alap gyakorlatban kifejtett hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló, mérhető mutatókat is magukban kell, hogy foglaljanak.
(44) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti, a magatartási kódexben egyértelműsített releváns szabályok keretén belül megfelelően indokolt, további rugalmasság iránti kérelmet nyújtsanak be az olyan közkiadásokra vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásokra vonatkozóan, amelyeket a közigazgatás a beruházásoknak az ERFA és a Kohéziós Alap részeként aktivált társfinanszírozása útján támogat. A Bizottságnak az ilyen kérést a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a magatartási kódexszel összhangban kell értékelnie.
(45) Az ERFA-nak kezelnie kell a hátrányos helyzetű - különösen a vidéki területek, valamint a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányoktól - többek között a demográfiai hanyatlástól - szenvedő területek problémáit az alapvető szolgáltatásokhoz, többek között digitális szolgáltatásokhoz való hozzájutás terén, növelve e területek vonzerejét a beruházások szempontjából, többek között üzleti beruházások és a nagy piacokkal való összekapcsoltság révén. Ennek során az ERFA-nak figyelmet kell fordítania bizonyos szigeti, határmenti vagy hegyvidéki régiók sajátos fejlesztési kihívásaira. Továbbá az ERFA-nak különös figyelmet kell fordítania az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben * említett azon NUTS 3 szintű és helyi közigazgatási egység szintű, olyan területek sajátos nehézségeire, amelyek - a regionális állami támogatásokról szóló, 2014-2020-as időszakra vonatkozó iránymutatások 161. pontjában meghatározott kritériumokkal összhangban - ritkán lakottak, nevezetesen olyanok, amelyek 12,5 fő/km2-nél kisebb népsűrűséggel rendelkeznek, vagy olyan területek, amelyek a 2007-2017-es időszakban évente átlagosan legalább 1%-os népességcsökkenést szenvedtek el. Az ilyen térségekre vonatkozóan a tagállamoknak meg kell fontolniuk egyedi önkéntes cselekvési tervek helyi szintű kidolgozását ezen népességi kihívásokkal szembeni fellépés érdekében.
(46) Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a hozzájárulást a gazdasági, demográfiai, környezeti és társadalmi kihívások hatékonyabb kezeléséhez, különösen a természeti és demográfiai hátrányokkal küzdő területeken, amint azt az EUMSZ 174. cikke előirányozza, a területfejlesztés terén hozott intézkedéseknek integrált területi stratégiákon kell alapulniuk a városi és a vidéki területeken is, és figyelmet kell fordítaniuk a város-vidék kapcsolatokra. Ezért az ERFA-támogatást a helyi, a regionális és a városi hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselőinek megfelelő bevonásának biztosításával, az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében meghatározott formákban kell biztosítani. Lehetővé kell tenni a területi stratégiák számára, hogy részesüljenek az ERFA-t, az ESZA+-t, az ETHAA-t és az EMVA-t is magában foglaló, több alapot átfogó és integrált megközelítés előnyeiből is.
(47) A vidéki területeken élő közösségek rezilienciájának, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti körülményeiknek javítása érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatást olyan projektek, mint például az intelligens falvak kidolgozására kell felhasználni a vidéki, hegyvidéki és távoli térségek sajátos szükségleteinek kezeléséről szóló, 2018. október 3-i európai parlamenti állásfoglalásban említettek szerint, különösen olyan új lehetőségek kialakításával, mint a decentralizált szolgáltatások és energetikai megoldások, a digitális technológiák és az innovációk.
(48) A fenntartható városfejlesztés keretén belül szükségesnek tekinthető az integrált területfejlesztés támogatása a városi térségeket - ideértve a funkcionális városi térségeket is - érintő gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a város-vidék kapcsolatok előmozdításának szükségességét. A városi térségeket célzó támogatás külön program vagy külön prioritás formáját öltheti, és lehetővé kell tenni számára, hogy élvezze a több alapból való finanszírozási megközelítés előnyeit. Azon városi térségek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztést szolgáló integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint az említett intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretébe tartozó programokban kell meghatározni, nemzeti szinten e célból az ERFA-források 8%-os minimumcélkitűzésének allokálásával együtt. Meg kell állapítani azt is, hogy e százalékos arányt a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani a programon belüli prioritások közötti vagy a programok közötti átcsoportosítás esetén, többek között a félidős felülvizsgálat alkalmával.
(49) Olyan megoldások azonosítása vagy biztosítása érdekében, amelyek a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket kezelnek uniós szinten, a fenntartható városfejlesztés területén végrehajtott Innovatív Vrosfejlesztési Tevékenységek helyébe egy közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtandó Európai Városfejlesztési Kezdeményezésnek kell lépnie. Az említett kezdeményezésnek valamennyi városi térségre ki kell terjednie - a funkcionális városi térségeket is ideértve -, és támogatnia kell az Európai Unió városfejlesztési menetrendjét. A helyi hatóságoknak a városfejlesztési menetrend keretébe tartozó tematikus partnerségekben való részvételre ösztönzése érdekében az ERFA-nak támogatnia kell az ilyen részvétellel kapcsolatos szervezési költségeket. A kezdeményezés kiterjedhet a városi kérdésekkel foglalkozó kormányközi együttműködésre is, különösen az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésére irányuló, helyi szintű kapacitásépítést célzó együttműködésre. A tagállamoknak, a regionális és a helyi hatóságoknak aktívan részt kell venniük az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés irányításában és végrehajtásában. Az ilyen irányítási modellen belül elfogadott intézkedések magukban foglalhatnak a regionális és helyi képviselők számára szervezett cseréket is. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés keretében végrehajtott intézkedéseknek elő kell mozdítaniuk a város-vidék kapcsolatokat a funkcionális városi térségeken belül. E tekintetben különös jelentőséggel bír az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal való együttműködés.
(50) Az interregionális innovációs projektek kereskedelmi hasznosítását és javítását az Unió egész területén elő kell mozdítani azon új interregionális innovációs beruházások révén, amelyeket a Bizottságnak kell irányítania. Az intelligens szakosodási területeken végrehajtandó innovációs projektek - többek között kísérleti projektek és kapacitásépítő intézkedések - támogatása által az interregionális innovációs beruházások különösen a kevésbé fejlett régiók számára járhatnak előnyökkel, lendületet adva innovációs ökoszisztémáiknak és a nagyobb uniós értékláncokba való integrálódási képességüknek. Hozzá kell járulniuk „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című, 2017. július 18-i bizottsági közlemény végrehajtásához is, különösen a kritikus területekre irányuló tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása érdekében.
(51) Külön figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra, nevezetesen az EUMSZ 349. cikke alapján olyan intézkedések elfogadásával, amelyek kiegészítő allokációt biztosítanak a legkülső régiók számára, hogy ellensúlyozzák az e régiókban az EUMSZ 349. cikkében említett, egy vagy több állandó hátráltató tényező - nevezetesen a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok, a néhány terméktől való gazdasági függés - eredményeként felmerülő többletköltségeket, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket. Lehetővé kell tenni, hogy az említett allokáció fedezzen az ilyen hátráltató tényezők által okozott többletköltségek ellensúlyozását célzó beruházásokat, működési költségeket és közszolgáltatási kötelezettségeket. Lehetővé kell tenni a működési támogatás számára, hogy fedezzen árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat és szállítási szolgáltatásokat kínáló induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, valamint a tárolási korlátokhoz, a gyártási eszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, továbbá a helyi piacon a humán tőke hiányához kapcsolódó műveletekkel összefüggő kiadásokat. Az említett allokációra nem alkalmazandók a tematikus koncentrációs követelmények. A belső piac integritásának védelme érdekében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott valamennyi művelethez hasonlóan, bármely, a külső régiókban a működési és beruházási támogatás finanszírozásához nyújtott ERFA-támogatásnak meg kell felelnie az EUMSZ 107. és 108. cikkében meghatározott, állami támogatásra vonatkozó szabályoknak.
(52) A Stabilitási és Növekedési Paktumban említett olyan kivételes és szokatlan körülményekre való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében, amelyek a programozási időszak alatt felmerülhetnek, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni ideiglenes intézkedések elfogadására, hogy elősegítse az ERFA-ból nyújtott támogatás ilyen körülményekre válaszul történő felhasználását. A Bizottságnak el kell fogadnia azon intézkedéseket, amelyek a legmegfelelőbbek az említett tagállamot érintő kivételes vagy szokatlan körülmények fényében, megőrizve ugyanakkor az alap célkitűzéseit. Továbbá, az ERFA kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul történő felhasználását célzó valamely ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási határozatokat bizottsági eljárás nélkül kell elfogadni, tekintve, hogy az alkalmazási kört a Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg, és az az e rendeletben meghatározott intézkedésre korlátozódik. A Bizottságnak nyomon kell követnie az intézkedések végrehajtását, és értékelnie kell azok megfelelőségét.
(53) E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el indokolt esetben a II. melléklet kiigazítása tekintetében, amely melléklet meghatározza azon mutatók listáját, amelyeket alapul kell venni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok teljesítményéről való tájékoztatás nyújtásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(54) Mivel e rendelet célját - nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak az Unióban fennálló főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazításával történő megerősítését - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt azonban e cél az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.
(55) Tekintettel e rendeletnek a programozási időszak kezdetét követő elfogadására, valamint figyelembe véve mind az ERFA és a Kohéziós Alap koordinált és összehangolt módon történő végrehajtásának szükségességét, továbbá a rendelet gyors végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
| TARTALOMJEGYZÉK | |
| I. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK | |
| 1. cikk Tárgy | |
| 2. cikk Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai | |
| 3. cikk Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó egyedi célkitűzések | |
| 4. cikk Az ERFA-támogatás tematikus koncentrációja | |
| 5. cikk Az ERFA-ból nyújtott támogatások köre | |
| 6. cikk A Kohéziós Alapból nyújtott támogatások köre | |
| 7. cikk Kizárás az ERFA és a Kohéziós Alap támogatási köréből | |
| 8. cikk Mutatók | |
| II. FEJEZET A SAJÁTOS TERÜLETI JELLEMZŐK KEZELÉSÉRE ÉS AZ INTERREGIONÁLIS INNOVÁCIÓS BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK | |
| 9. cikk Integrált területfejlesztés | |
| 10. cikk Támogatás hátrányos helyzetű térségek számára | |
| 11. cikk Fenntartható városfejlesztés | |
| 12. cikk Európai Városfejlesztési Kezdeményezés | |
| 13. cikk Interregionális innovációs beruházások | |
| 14. cikk Legkülső régiók | |
| III. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK | |
| 15. cikk Átmeneti rendelkezések | |
| 16. cikk A felhatalmazás gyakorlása | |
| 17. cikk Felülvizsgálat | |
| 18. cikk Hatálybalépés | |
| I. MELLÉKLET AZ ERFA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ KÖZÖS KIMENETI ÉS EREDMÉNYMUTATÓK - 8. CIKK (1) BEKEZDÉS | |
| II. MELLÉKLET AZ ERFA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ, A BIZOTTSÁG ÁLTAL - A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET 41. CIKKE (3) BEKEZDÉSE H) PONTJÁNAK III. ALPONTJA ÉRTELMÉBEN FENNÁLLÓ JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MEGFELELVE - ALKALMAZANDÓ, A 8. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPVETŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK.. |
(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és körét az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) tekintetében.
(2) Ez a rendelet meghatározza a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és körét is az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés tekintetében.
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére irányuló átfogó célkitűzéshez.
(2) Az ERFA hozzájárul az Unión belüli különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez azáltal, hogy részt vesz a fejlődésben lemaradt térségek strukturális kiigazításában és a hanyatló ipari térségek átalakításában, többek között a fenntartható fejlődés előmozdítása és a környezeti kihívások kezelése révén.
(3) A Kohéziós Alap hozzájárul projektekhez a környezetvédelem és - a közlekedési infrastruktúra ágazatában (TEN-T) - a transzeurópai hálózatok területén.
(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA a következő egyedi célkitűzéseket támogatja:
a) egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával (1. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:
i. a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése és fokozása, valamint a fejlett technológiák elterjedése;
ii. a digitalizáció előnyeinek a polgárok, a vállalkozások, a kutatóhelyek és a közjogi hatóságok javára fordítása;
iii. a kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kkv-k körében való munkahelyteremtésnek a fokozása, többek között termelőberuházások révén;
iv. intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségfejlesztés;
v. a digitális összekapcsoltság fokozása;
vi. * a „Stratégiai Technológiák Európárt” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatása;
b) egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és reziliens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenet, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával (2. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:
i. az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése;
ii. a megújuló energia előmozdítása az (EU) 2018/2001 irányelvvel - és az abban meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal - összhangban;
iii. a transzeurópai energiahálózaton (TEN-E) kívüli intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése;
iv. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket;
v. a vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;
vi. a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása;
vii. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése;
viii. a fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás részeként;
ix. * az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló beruházások támogatása;
c) egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával (3. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:
i. az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens, biztonságos, fenntartható és intermodális TEN-T hálózat fejlesztése;
ii. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;
d) egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával (4. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:
i. a munkaerőpiacok hatékonyságának és inkluzivitásának, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésével és a szociális gazdaság előmozdításával;
ii. az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén, többek között a táv- és az online oktatás és képzés tekintetében a reziliencia növelésével;
iii. a marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok - többek között a speciális szükségletű személyek - társadalmi-gazdasági befogadásának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén;
iv. a harmadik országbeli állampolgárok - többek között migránsok - társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén;
v. az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása;
vi. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén;
e) egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése valamennyi térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének és a helyi kezdeményezések ösztönzésével (5. szakpolitikai célkitűzés), a következők révén:
i. az integrált és inkluzív társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségekben;
ii. az integrált és inkluzív helyi társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségeken kívül.
Az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében a támogatást a területi és helyi fejlesztési stratégiák révén, az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkének a), b) és c) pontjában meghatározott formákban kell nyújtani.
(1a) * Az (1) bekezdés a) pontjának vi. alpontjában és b) pontjának ix. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritások szerint kerülnek programozásra, és nem haladhatják meg az ERFA kezdeti nemzeti allokációjának 20%-át.
A Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett prioritások számára kivételes egyszeri előfinanszírozásként kifizeti a programmódosítást jóváhagyó határozatban megállapított allokáció 30%-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében vagy az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 51. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. Az említett kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a programmódosítást 2025. március 31-ig benyújtják a Bizottságnak.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésével és az (EU) 2021/1059 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ERFA-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100%.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt két egyedi célkitűzés keretében a tagállamok olyan műveleteket is támogathatnak, amelyek az említett bekezdés a)-d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések keretében finanszírozhatók.
(3) A Kohéziós Alap a 2. és a 3. szakpolitikai célkitűzést támogatja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzéseken belül az ERFA vagy a Kohéziós Alap támogathat a
„Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés” alá tartozó olyan tevékenységeket is, amelyek:
a) növelik a programhatóságok kapacitásait; vagy
b) növelik az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása szempontjából releváns tevékenységek végrehajtásáért felelős ágazati vagy területi szereplők kapacitását, feltéve, hogy az hozzájárul a program célkitűzéseihez; vagy
c) fokozzák a tagállamon belüli és kívüli partnerekkel folytatott együttműködést.
A c) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy egy európai területi együttműködési csoportosulás, egy makroregionális vagy tengerimedence-stratégia vagy ezek kombinációjának a hatálya alá tartozó területen fekvő régiókból származó partnerekkel folytatott együttműködést is.
(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében az összes ERFA-forrást, a technikai segítségnyújtás kivételével, a (3)-(9) bekezdéssel összhangban minden tagállamban nemzeti szinten vagy a régiókategória-szinten kell koncentrálni.
(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrációja esetében külön kell kezelni a kifejezetten a legkülső régiók számára elérhető programokhoz allokált ERFA-forrásokat és az összes többi régióhoz allokált forrásokat.
(3) A tagállamok eldönthetik, hogy a tematikus koncentráció követelményének nemzeti szinten vagy a régiókategória- szinten felelnek-e meg. Mindegyik tagállam megjelöli választását az (EU) 2021/1060 rendelet 10. cikkében említett partnerségi megállapodásában. Az említett választás az említett tagállamnak az e cikk (1) bekezdésében említett összes ERFA-forrására, a teljes programozási időszakra vonatkozóan alkalmazandó.
(4) A nemzeti szintű tematikus koncentráció alkalmazása céljából a tagállamokat a bruttó nemzeti jövedelmük aránya alapján, a következők szerint kell besorolni:
a) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100%-ával egyenlő vagy magasabb annál (a továbbiakban: 1. csoport);
b) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 75%-ával egyenlő vagy magasabb annál, de 100%-ánál alacsonyabb (a továbbiakban: 2. csoport);
c) azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 75%-a alatt van (a továbbiakban: 3. csoport).
E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem aránya valamely tagállamnak az uniós adatok alapján a 2015-2017-es időszakra számított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a 27 tagállamnak az ugyanazon referencia-időszakra számított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlagos bruttó nemzeti jövedelme közötti arány.
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó, a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében a tagállamokat a 3. csoportba tartozóként kell besorolni.
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó, a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő szigetállam tagállamokra vonatkozó programok tekintetében a tagállamokat a 3. csoportba tartozóként kell besorolni.
(5) A régiókategória-szintű tematikus koncentráció alkalmazása céljából a régiókat az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikkének (2) bekezdésével összhangban a következő régiókategóriákba kell besorolni:
a) fejlettebb régiók;
b) átmeneti régiók;
c) kevésbé fejlett régiók.
(6) A tagállamoknak nemzeti szinten a következő tematikus koncentrációs követelményeknek kell megfelelniük:
a) az 1. csoportba tartozó tagállamok vagy a fejlettebb régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 85%-át az 1. és a 2. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30%-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják;
b) a 2. csoportba tartozó tagállamok vagy az átmeneti régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 40%-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30%-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják;
c) a 3. csoportba tartozó tagállamok vagy a kevésbé fejlett régiók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásaik legalább 25%-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, és legalább 30%-át a 2. szakpolitikai célkitűzésre fordítják.
Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a régiókategória-szinten felel meg a tematikus koncentrációs követelményeknek, az e bekezdés első albekezdésében meghatározott küszöbértékek a vonatkozó régiókategóriába tartozó valamennyi régió viszonylatában együttesen alkalmazandók az (1) bekezdésben említett ERFA-forrásokra.
(7) Amennyiben egy tagállam a technikai segítségnyújtásra szánt forrásokon kívüli összes Kohéziós Alap-forrásának - amely az (EU) 2021/1060 rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározott átcsoportosítást követően számított, az e rendelet 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának viii. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források nélküli összeg - több mint 50%-át a 2. célkitűzéshez rendeli, az 50%-ot meghaladó allokáció figyelembe vehető az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.
Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a régiókategóriák szintjén felel meg a tematikus koncentrációnak, a tematikus koncentrációs követelményeknek az első albekezdéssel összhangban való teljesítése céljára figyelembe vett, a Kohéziós Alap-forrásokat az érintett tagállam teljes népességében képviselt relatív részedésüknek megfelelő arányban kell a különböző régiókategóriákhoz rendelni.
A tagállamok az (EU) 2021/1060 rendelet 10. cikkében említett partnerségi megállapodásukban meghatározzák, hogy figyelembe fogják-e venni a Kohéziós Alap-forrásokat a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozó tematikus koncentrációs követelmények tekintetében.
(8) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának v. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó forrásokat egy külön prioritás keretében kell programozni.
A (6) bekezdéstől eltérve, az ilyen források 40%-át kell figyelembe venni a (6) bekezdésben az 1. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.
A tematikus koncentrációs követelmények tekintetében az e bekezdés második albekezdésével összhangban figyelembe vett források nem haladhatják meg a (6) bekezdésben az 1. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs minimumkövetelmények 40%-át.
(9) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának viii. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó forrásokat egy külön prioritás keretében kell programozni.
A (6) bekezdéstől eltérve, az ilyen ERFA-források 50%-át kell figyelembe venni a (6) bekezdésben a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor.
A tematikus koncentrációs követelmények tekintetében az e bekezdés második albekezdésével összhangban figyelembe vett források nem haladhatják meg a (6) bekezdésben a 2. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozóan meghatározott tematikus koncentrációs minimumkövetelmények 50%-át.
(10) Az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelményeknek a teljes programozási időszak során meg kell felelni, többek között amikor ERFA-allokációk átcsoportosítására kerül sor egy program prioritásai között vagy programok között, többek között az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával.
(11) Amennyiben egy adott programhoz az 1. és/vagy a 2. szakpolitikai célkitűzés tekintetében nyújtott ERFA-allokáció az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet 104. cikkével összhangban elvégzett pénzügyi korrekciók következtében csökken, az e cikk (6) bekezdésében meghatározott tematikus koncentrációs követelménynek való megfelelést nem kell újra értékelni.
(12) Ez a cikk nem alkalmazandó az (EU) 2021/1060 rendelet 110. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, ritkán lakott északi régiók számára biztosított kiegészítő finanszírozásra.
(1) Az ERFA a következőket támogatja:
a) az infrastruktúrába irányuló beruházások;
b) alkalmazott kutatási és innovációs tevékenységek, többek között ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmányok;
c) a szolgáltatásokhoz való hozzáférésbe irányuló beruházások;
d) kkv-kba irányuló termelőberuházások, valamint a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését célzó beruházások;
e) berendezések, szoftverek és immateriális javak;
f) hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és innovációs klasztereket érintő tevékenységek, többek között vállalkozások, kutatóhelyek és közjogi hatóságok között;
g) információ, kommunikáció és tanulmányok; és
h) technikai segítségnyújtás.
(2) * A kkv-ken kívüli, egyéb vállalkozásokba irányuló termelőberuházások is támogathatók:
a) amennyiben kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontja alapján támogatott kutatási és innovációs tevékenységek terén;
b) amennyiben elsődlegesen energiahatékonysági intézkedéseket és a megújuló energiát támogatják a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja alapján;
c) amennyiben pénzügyi eszközök révén az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkének 6. és 7. pontjában meghatározott kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és közepes piaci tőkeértékű vállalatokra irányulnak; vagy
d) amennyiben kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra irányulnak a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontja alapján támogatott kutatási és innovációs tevékenységek terén;
e) * amennyiben hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzéshez vagy a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzéshez a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben mért átlagos GDP-je nem éri el a 2015-2017-es időszakra vonatkozóan az uniós adatok alapján kiszámított EU-27-átlagot, továbbra is a kkv-kra összpontosítva.
Az e) pont Interreg programokra alkalmazható, amennyiben a program Unión belüli földrajzi lefedettsége kizárólag az említett pontban meghatározott régiókategóriákból áll.
(3) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogat képzési, egész életen át tartó tanulási, átképzési és oktatási tevékenységeket is.
(3a) * A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés és az említett albekezdés b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogat képzési, egész életen át tartó tanulási, átképzési és oktatási tevékenységeket is.
(4) A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának iv. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás és az említett albekezdés d) pontjának v. alpontjában meghatározott 4. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítéséhez és a katasztrófákkal szembeni reziliencia megerősítéséhez szükséges felszerelések beszerzését is.
(5) Az Interreg keretében az ERFA a következőket is támogathatja:
a) létesítmények és humánerőforrás megosztása; és
b) az (EU) 2021/1057 rendeletben meghatározottak szerint az Európai Szociális Alap Plusz keretében a 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos, kísérő puha beruházások és egyéb tevékenységek.
(6) Az ERFA vissza nem térítendő támogatások formájában támogathatja a kkv-k forgóeszközének finanszírozását, amennyiben ez az (EU) 2021/1060 rendelet 20. cikkében említett kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul ideiglenes intézkedésként feltétlenül szükséges.
(7) Amennyiben az érintett tagállamok által benyújtott kérelem alapján a Bizottság megállapítja, hogy teljesülnek a (6) bekezdésben megállapított követelmények, végrehajtási határozatot fogad el, amely meghatározza azon időtartamot, amely alatt engedélyezett az ERFA-ból nyújtott ideiglenes kiegészítő támogatás.
(8) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (6) bekezdés végrehajtásáról, és értékeli, hogy az ERFA-ból nyújtott ideiglenes kiegészítő támogatás elegendő-e az alap kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul történő felhasználásának megkönnyítéséhez. A Bizottság az értékelése alapján, amennyiben helyénvalónak ítéli, javaslatokat tesz e rendelet módosítására, többek között a 4. cikk szerinti tematikus koncentrációs követelményekre vonatkozóan.
(9) Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy az (EU) 2021/1060 rendelet 20. cikkének (3) bekezdésével összhangban folytasson strukturált párbeszédet e cikk (6), (7) és (8) bekezdésének alkalmazásáról.
(1) A Kohéziós Alap a következőket támogatja:
a) a környezetvédelemre irányuló beruházások, ideértve a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó energiával kapcsolatos beruházásokat is, különös hangsúlyt helyezve a megújuló energiára;
b) a TEN-T-be irányuló beruházások;
c) technikai segítségnyújtás;
d) információ, kommunikáció és tanulmányok.
A tagállamok megfelelő egyensúlyt biztosítanak az a) és a b) pont szerinti beruházások között, az egyes tagállamokra jellemző beruházási és infrastrukturális igények alapján.
(2) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított összeget TEN-T projektekre kell felhasználni.
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogathatja a következőket:
a) atomerőművek leszerelése vagy létesítése;
b) a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésének elérését célzó beruházás;
c) dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása;
d) valamely, a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozás, kivéve, ha azt a kivételes körülmények kezelése céljából megállapított, a csekély összegű támogatásra vagy az ideiglenes állami támogatásra vonatkozó szabályok engedélyezik;
e) repülőtéri infrastruktúrába irányuló beruházás, kivéve a legkülső régiók esetét vagy a már meglévő, a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 153. pontjában meghatározott regionális repülőterekbe irányuló beruházásokat, a következő esetek bármelyikében:
i. a környezeti hatás mérséklését célzó intézkedésekbe irányuló beruházás; vagy
ii. az „egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatásból eredő biztonsági, védelmi és légiforgalmi szolgáltatási rendszerekbe irányuló beruházás;
f) a hulladék hulladéklerakóban történő ártalmatlanítására irányuló beruházás, kivéve:
i. a legkülső régiók esetét, kizárólag kellően indokolt esetekben; vagy
ii. a meglévő hulladéklerakók ártalmatlanítását, átalakítását vagy biztonságossá tételét célzó beruházásokat, feltéve hogy az ilyen beruházások nem növelik azok kapacitását;
g) a maradékhulladék kezelésére szolgáló létesítmények kapacitását növelő beruházás, kivéve:
i. a legkülső régiók esetét, kizárólag kellően indokolt esetekben;
ii. az olyan technológiákba irányuló beruházást, amelyek a maradékhulladékból származó anyagoknak a körforgásos gazdaság céljából való hasznosítására szolgálnak;
h) a fosszilis tüzelőanyagok előállításával, feldolgozásával, szállításával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházás, a következők kivételével:
i. a szilárd fosszilis tüzelőanyag-tüzelésű - azaz szén-, tőzeg-, lignit-, olajpala-tüzelésű - fűtési rendszerek gáztüzelésű fűtési rendszerekre való lecserélése, a következők céljából:
- a távfűtési és -hűtési rendszerek olyan korszerűsítése, hogy azok elérjék a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott „hatékony távfűtés és -hűtés” státuszát,
- a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények olyan korszerűsítése, hogy azok elérjék a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott „nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés” státuszát,
- beruházás olyan földgáztüzelésű kazánokba és fűtési rendszerekbe a lakásokban és az épületekben, amelyek felváltják a szén-, tőzeg-, lignit- vagy olajpalaalapú létesítményeket;
ii. beruházás a gázszállító és -elosztó hálózatok bővítésébe és rendeltetésük módosításába, e hálózatok átalakításába vagy utólagos átalakításába, feltéve hogy az ilyen beruházás alkalmassá teszi a hálózatokat arra, hogy a rendszerhez megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat - így például hidrogént, biometánt vagy szintézisgázt - adjanak hozzá, és lehetővé teszi a szilárd fosszilis tüzelésű létesítmények lecserélését;
iii. beruházás:
- a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * meghatározott tiszta járművekbe közcélból, és
- a polgári védelem és a tűzoltóság általi használatra tervezett és épített vagy adaptált járművekbe, légi járművekbe és hajókba.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjának i. és ii. alpontjában említett uniós beruházásra irányuló uniós támogatás teljes összege nem haladhatja meg az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból az érintett tagállam számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nyújtott összes programallokáció következő felső határait:
a) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 60%-át, vagy azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90%-át, és amelyek bruttó belföldi energiafogyasztásában a szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a felső határ 1,55%;
b) az (a) pontban foglalt tagállamoktól eltérő azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je nem éri el az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90%-át, a felső határ 1%;
c) azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó GNI-je eléri vagy meghaladja az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének 90%-át, a felső határ 0,2%.
(3) E cikk alkalmazásában egy adott tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét vásárlóerő-egységben kell mérni, és a 2015-2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján kell kiszámítani, valamint a 27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra számított, vásárlóerő-egységben mért, egy főre jutó átlagos bruttó nemzeti jövedelmének százalékos arányaként kell kifejezni.
E cikk alkalmazásában a szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az energiafogyasztásban a szén, a tőzeg, a lignit és az olajpala 2018-ban mért arányát jelenti.
(4) Az ERFA és a Kohéziós Alap által az (1) bekezdés h) pontjának i. és ii. alpontja alapján támogatott műveleteket az irányító hatóságnak 2025. december 31-ig kell kiválasztania. Az ilyen műveletek nem nyúlhatnak át a következő programozási időszakra.
(5) A Kohéziós Alap nem támogathat lakáscélú beruházást, kivéve, ha az az energiahatékonyságnak vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatos.
(6) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de részt vehetnek Interreg programokban az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * meghatározott feltételeknek megfelelően.
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében az I. mellékletben meghatározott közös kimeneti és eredménymutatókat, valamint adott esetben programspecifikus kimeneti és eredménymutatókat kell alkalmazni az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának ii. alpontjával és 42. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.
(2) A kimeneti mutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott mérföldkövek és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.
(3) Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet * (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 41. cikke (3) bekezdésének h) pontja értelmében fennálló jelentéstételi kötelezettségének megfelelve, a Bizottság a II. melléklettel összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozó információkat.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy megtegye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk releváns kiigazításait.
(5) A Bizottság értékeli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával összefüggésben miként veszik figyelembe az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott beruházások stratégiai jelentőségét, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1) Az ERFA az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét célkitűzés keretébe tartozó programokon belül támogatja az integrált területfejlesztést az említett rendelet III. címének II. fejezetével összhangban.
(2) A tagállamok az ERFA által támogatott integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében említett formákban hajthatnak végre.
Az EUMSZ 174. cikkével összhangban az ERFA különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű régiókat és területeket érintő kihívások kezelésére, így különösen a vidéki térségekre és azon térségekre, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek. A tagállamok az (EU) 2021/1060 rendelet 11. cikke első albekezdésének i) pontjával összhangban a partnerségi megállapodásaikban adott esetben integrált megközelítést határoznak meg az ilyen régiók és területek demográfiai kihívásainak vagy sajátos szükségleteinek kezelése tekintetében. Az ilyen integrált megközelítés magában foglalhat egy, az említett célra szánt finanszírozás melletti kötelezettségvállalást.
(1) A gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelése érdekében az ERFA az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét célkitűzés keretébe tartozó programokon belül támogatja a városi térségekre, köztük a funkcionális városi térségekre irányuló, az (EU) 2021/1060 rendelet 29. vagy 32. cikkével összhangban területi vagy közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést (a továbbiakban: fenntartható városfejlesztés).
Különös figyelmet kell fordítani a környezeti és éghajlati kihívások kezelésére, így különösen a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra történő átállásra, a digitális technológiákban rejlő potenciál innovációs célú kiaknázására és a funkcionális városi térségek fejlesztésének támogatására. Ezzel összefüggésben az 1. és a 2. szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő prioritások keretében programozott, fenntartható városfejlesztési források beszámítandók a 4. cikk szerinti tematikus koncentrációs követelmények teljesítésének céljára.
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretébe tartozó, nem technikai segítségnyújtási célú, nemzeti szintű ERFA-források legalább 8%-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében említett egy vagy több formában.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 29. cikkének (3) bekezdésével és 32. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban a műveleteket a releváns területi hatóságoknak vagy szerveknek kell kiválasztaniuk, vagy be kell vonni őket a műveletek kiválasztásába.
Az érintett programoknak meg kell határozniuk az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának viii. alpontja alapján az említett célra tervezett összegeket.
(3) A teljes programozási időszak során meg kell felelni az e cikk (2) bekezdése alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százaléknak, amikor ERFA-allokációk átcsoportosítására kerül sor egy program prioritásai között vagy programok között, többek között az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával.
(4) Amennyiben az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet 104. cikkével összhangban elvégzett pénzügyi korrekciók következtében az ERFA- allokáció csökkentésére kerül sor, az e cikk (2) bekezdésének való megfelelést nem kell újra értékelni.
(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést.
E kezdeményezés lefedi valamennyi városi térséget, beleértve a funkcionális városi térségeket is, és támogatja az EU városfejlesztési menetrendjét, ideértve a helyi hatóságoknak az EU városfejlesztési menetrendjének keretében kialakított tematikus partnerségekben való részvételéhez nyújtott támogatást is.
(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés a fenntartható városfejlesztés tekintetében a következő két ágból áll:
a) innovatív intézkedések támogatása;
b) a tudás- és kapacitásépítés, a területi hatásvizsgálatok, a szakpolitika-fejlesztés és a kommunikáció támogatása.
Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városi kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat. Különös figyelmet kell fordítani az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését szolgáló helyi szintű kapacitásépítésre irányuló együttműködésre.
A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Városfejlesztési Kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről.
(3) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés irányítási modellje magában foglalja a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és a városok részvételét, valamint megfelelő koordinációt és kiegészítő jelleget biztosít az (EU) 2021/1059 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó, a fenntartható városfejlesztéssel foglalkozó célzott programmal.
(1) Az ERFA támogatja az interregionális innovációs beruházási eszközt.
(2) Az interregionális innovációs beruházási eszköz támogatja olyan interregionális innovációs projektek piaci hasznosítását és javítását, amelyek képesek lehetnek ösztönzőleg hatni az európai értékláncok fejlesztésére.
(3) Az interregionális innovációs beruházási eszköz az alábbiakat egyenlően támogató következő két ágból áll:
a) közös intelligens szakosodási területeken megvalósuló interregionális innovációs projektekbe irányuló beruházásokhoz biztosított pénzügyi és tanácsadói támogatás;
b) értékláncok kevésbé fejlett régiókban történő fejlesztéséhez biztosított pénzügyi és tanácsadói támogatás, valamint kapacitásépítés.
(4) A források legfeljebb 2%-a tanulási és értékelési tevékenységekre fordítható a két ág keretében támogatott projektek eredményeinek kiaknázása és terjesztése érdekében.
(5) A Bizottság az említett beruházásokat közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre.
(6) A Bizottságot a munkájában szakértői csoport segíti.
A szakértői csoport a tagállamok, a regionális hatóságok és a városok képviselőiből, valamint az üzleti élet, a kutatás és a civil társadalmi szervezetek képviselőiből áll. A szakértői csoport összetételének törekednie kell a nemek egyensúlyának biztosítására.
A szakértői csoport támogatja a Bizottságot egy hosszú távú munkaprogram meghatározásában és a pályázati felhívások előkészítésében.
(7) Ezen eszköz végrehajtásakor a Bizottság biztosítja a koordinációt és a szinergiát más uniós finanszírozási programokkal és eszközökkel, és különösen az (EU) 2021/1059 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott Interreg C ággal.
(8) Az interregionális innovációs beruházási eszköz az Unió egész területét lefedi.
Harmadik országok az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet * (a továbbiakban: a Horizont Európa rendelet) 16. és 23. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban vehetnek részt ebben az eszközben.
(1) A 4. cikk nem alkalmazandó a legkülső régiók számára elkülönített egyedi kiegészítő allokációra. A legkülső régiók számára elkülönített ezen egyedi kiegészítő allokációt az e régiókban - az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több, a fejlődésüket hátráltató állandó tényező eredményeként - felmerülő többletköltségek ellensúlyozására kell használni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció a következőket támogatja:
a) az e rendelet 5. cikkében meghatározott körbe tartozó tevékenységek;
b) e rendelet 5. cikkétől eltérve, működési költségeket fedező intézkedések a legkülső régiókban - az EUMSZ 349. cikkében említett, egy vagy több, a fejlődésüket hátráltató állandó tényező eredményeként - felmerülő többletköltségek ellensúlyozása céljából.
Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció támogathat a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségek és szerződések teljesítéséhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokat is.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett allokáció nem támogathatja a következőket:
a) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékeket érintő műveletek;
b) az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott segítség;
c) adómentességek és szociális járulékok alóli mentesség;
d) a nem vállalkozások által teljesített olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.
(4) Az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjától eltérve, az ERFA támogathat a legkülső régiókban vállalkozásokba irányuló termelőberuházásokat, az említett vállalkozások méretétől függetlenül. *
Az 1300/2013/EU rendeletet és az 1301/2013/EU rendeletet vagy az azok alapján elfogadott bármely jogi aktust továbbra is alkalmazni kell az ERFA vagy a Kohéziós Alap által a 2014-2020-as programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre.
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2021. július 1-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkével összhangban 2027. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. június 24-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | A. P. ZACARIAS |
1. táblázat
Az ERFA-ra („Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” és Interreg) és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös kimeneti és eredménymutatók **
| Szakpolitikai célkitűzés | Egyedi célkitűzés | Kimenet | Eredmények | |
| (1) | (2) | (3) | (4) | |
| 1. Egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával (1. szakpolitikai célkitűzés) | i. A kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése és fokozása, valamint a fejlett technológiák elterjedése | RCO (1) 01 Támogatott vállalkozások (ebből: mikro-, kis-, közép-, nagyvállalkozás)* (2) RCO 02 -Vissza nem térítendő támogatások által támogatott vállalkozások* | RCR (3) 01 -Támogatott szervezetekben létrehozott munkahelyek* RCR 102 - Támogatott szervezetekben létrehozott kutatói állások* | |
| RCO 03 - Pénzügyi eszközök által támogatott vállalkozások* RCO 04 - Nem pénzügyi támogatásban részesített vállalkozások* RCO 05 - Támogatott új vállalkozások* RCO 06 - Támogatott kutatólétesítményekben dolgozó kutatók RCO 07 - Közös kutatási projektekben részt vevő kutatást végző szervezetek | RCR 02 - A közpénzből származó támogatásokhoz kapcsolódó magánberuházások (ebből: vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök)* (2) RCR 03 - Termék- vagy szervezeti innovációt bevezető kis- és középvállalkozások (kkv-k)* RCR 04 - Marketing- vagy szervezeti innovációt bevezető kkv-k* | |||
| RCO 08 - A kutatási és innovációs berendezések névleges értéke RCO 10 - Kutatást végző szervezetekkel együttműködő vállalkozások RCO 96 - Uniós projektekbe irányuló interregionális innovációs beruházások* | RCR 05 - Vállalkozáson belüli innovációs tevékenységet folytató kkv-k* RCR 06 - Benyújtott szabadalmi bejelentések* RCR 07 - Védjegyek iránti kérelmek és formatervezési minták bejelentései* RCR 08 - Támogatott projektek keretében készült kiadványok | |||
| ii. A digitalizáció előnyeinek a polgárok, a vállalkozások, a kutatóhelyek és a közjogi hatóságok javára fordítása | RCO 13 - Vállalkozások számára kifejlesztett digitális szolgáltatások, termékek és eljárások értéke* | RCR 11 - Új és korszerűsített közcélú digitális szolgáltatások, termékek és eljárások felhasználói* | ||
| RCO 14 - Digitális szolgáltatások, termékek és eljárások kifejlesztése céljából támogatott közintézmények* | RCR 12 - Vállalkozások által kifejlesztett új és korszerűsített digitális szolgáltatások, termékek és eljárások felhasználói* RCR 13 - Magas digitális intenzitást elérő vállalkozások* | |||
| iii. A kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kkv-k körében való munkahelyteremtés fokozása, többek között termelőberuházások révén | RCO 15 - Létrehozott vállalkozói inkubátor kapacitás* RCO 103 - Támogatott gyorsan növekvő vállalkozások* | RCR 17 - A piacon fennmaradó új vállalkozások* RCR 18 - Inkubátorház létrehozását követően inkubátorszolgáltatást igénybe vevő kkv-k* RCR 19 - Nagyobb árbevételt elérő vállalkozások* RCR 25 - Egy alkalmazottra jutó magasabb hozzáadott értéket előállító kkv-k* | ||
| iv. Intelligens szakosodási, ipari átállásii és vállalkozási célú készségfejlesztés | RCO 16 Intézményi érdekelt felek vállalkozói tényfeltárási folyamatban való részvétele RCO 101 - Intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségekbe beruházó kkv-k* | RCR 97 - A kkv-kban támogatott tanulószerződéses gyakorlati képzések RCR 98 - Intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségekre irányuló képzést elvégző kkv-alkalmazottak (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelmi, egyéb) (2)* | ||
| v. A digitális összekapcsoltság fokozása | RCO 41 - Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz hozzáférő addicionális háztartások RCO 42 - Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz hozzáférő addicionális vállalkozások | RCR 53 - Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető háztartások RCR 54 - Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető vállalkozások | ||
| vi. * az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCO RCO 125 - Vállalatok: Elsősorban digitális technológiai és mélytechnológiai innovációs termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 126 - Vállalatok: Elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 127 - Vállalatok: Elsősorban biotechnológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások [Ezeket a mutatókat az RCO 01-RCO 04 részhalmazaiként kell jelenteni] | Az i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCR | ||
| 2. Egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid- kibocsátású gazdaság és reziliens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenet, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával (2. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése | RCO 18 - Jobb energiahatékonyságú lakóingatlanok RCO 19 - Jobb energiahatékonyságú középületek RCO 20 - Újonnan épült vagy felújított távfűtés- és távhűtés hálózatok vezetékei RCO 104 - Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek száma RCO 123 - Szilárd fosszilis tüzelőanyagú berendezéseket felváltó földgáztüzelésű melegvíz- és fűtési rendszerekkel ellátott lakóingatlanok | RCR 26 - Éves elsődleges energiafogyasztás (ebből: lakóépületek, középületek, vállalkozások, egyéb) (2) RCR 29 - Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások* RCR 105 - Szilárd fosszilis tüzelőanyagról földgázra átállított melegvíz- és fűtési rendszerekből származó becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások | |
| ii. A megújuló energia alkalmazásának előmozdítása az (EU) 2018/ 2001 irányelvvel - és az abban meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal - összhangban | RCO 22 - Megújuló energiát előállító addicionális termelőkapacitás (ebből: villamos energia, hőenergia) (2)* RCO 97 - Támogatott megújulóenergia-közösségek* | RCR 31 - Összes előállított megújuló energia (ebből: villamos energia, hőenergia) (2)* | ||
| RCR 32 - Megújuló energia céljából létesített addicionális működési kapacitás* | ||||
| iii. A transzeurópai energiahálózaton (TEN-E) kívüli intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése | RCO 23 - Intelligens energiarendszerek digitális irányítási rendszerei RCO 105 - Megoldások a villamos energia tárolására RCO 124 - Földgázszállító és -elosztó hálózatok újonnan épült vagy felújított vezetékei | RCR 33 - Intelligens energiarendszerekhez csatlakoztatott felhasználók RCR 34 - Intelligens energiarendszerekkel kapcsolatos projektek bevezetése | ||
| iv. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztémaalapú megközelítéseket | RCO 24 - Természeti katasztrófákkal szemben új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési, -készültségi, -előrejelző és -reagálási rendszerekbe irányuló beruházások* RCO 122 - Nem az éghajlathoz kapcsolódó természeti kockázatokkal és az emberi tevékenységgel összefüggő kockázatokkal szemben új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési, -készültségi, -előrejelző és -reagálási rendszerekbe irányuló beruházások RCO 25 - Újonnan kiépített vagy megerősített árvízvédelem part menti övezetekben, folyó- és tópartokon RCO 106 - Újonnan épített vagy megerősített, földcsuszamlás elleni védelem RCO 26 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából épített vagy felújított zöld infrastruktúra* RCO 27 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló nemzeti és alacsonyabb szintű stratégiák* RCO 28 - Erdőtüzekkel szembeni védintézkedésekkel lefedett terület RCR 121 - Az éghajlattal kapcsolatos természeti katasztrófákkal (árvíz és erdőtűz kivételével) szembeni védintézkedésekkel lefedett terület | RCR 35 - Árvízvédelmi intézkedésekkel érintett lakosság RCR 36 - Erdőtűzzel szembeni védintézkedésekkel érintett lakosság RCR 37 - Az éghajlattal kapcsolatos természeti katasztrófákkal (árvíz vagy erdőtűz kivételével) szembeni védintézkedésekkel érintett lakosság RCR 96 - Nem az éghajlathoz kapcsolódó természeti kockázatokkal és az emberi tevékenységgel összefüggő kockázatokkal szembeni védintézkedésekkel érintett lakosság* | ||
| v. A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása | RCO 30 - Az ívóvíz törzshálózat új vagy felújított vezetékeinek hossza | RCR 41 - Korszerűsített vízközműhálózatra csatlakoztatott lakosság RCR 42 - Legalább 2. fokozatú szennyvíztisztítóval rendelkező közműrendszerre csatlakoztatott lakosság | ||
| RCO 31 - Új vagy felújított szennyvízelvezető közművezetékek hossza RCO 32 - Új vagy felújított szennyvíztisztítási kapacitás | RCR 43 - Vízveszteség a vízközműrendszerekben | |||
| vi. A körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása | RCO 34 - Addicionális hulladék-újrafeldolgozási kapacitás RCO 107 - Elkülönített hulladékot gyűjtő létesítményekbe irányuló beruházások RCO 119 - Újrahasználatra előkészített hulladék | RCR 103 - Elkülönítetten gyűjtött hulladék RCR 47 - Újrafeldolgozott hulladék RCR 48 - Nyersanyagként felhasznált hulladék | ||
| vii. A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése | RCO 36 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodástól eltérő célokból támogatott zöld infrastruktúra RCO 37 - Védelmi és helyreállító intézkedésekkel kezelt Natura 2000 területek nagysága RCO 38 - Támogatott helyreállított földterület nagysága RCO 39 - Felszerelt légszennyezés-megfigyelő rendszerekkel ellátott terület | RCR 50 - Levegőminőség-javítási intézkedésekkel érintett lakosság* RCR 95 - Új vagy korszerűsített zöld infrastruktúrához hozzáférő lakosság* RCR 52 - Zöld területek, szociális lakhatás, gazdasági vagy egyéb használatok céljára használt helyreállított terület | ||
| viii. A fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás részeként | RCO 55 - Új villamos- és metróvonalak hossza RCO 56 - Átépített vagy korszerűsített villamos- és metróvonalak hossza RCO 57 - Környezetbarát járművek kapacitása a közösségi közlekedésben* RCO 58 - Támogatott célzott kerékpáros infrastruktúra* RCO 59 - Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások)* RCO 60 - Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerekkel rendelkező városok és települések | RCR 62 - Az új vagy korszerűsített közösségi közlekedés éves felhasználói RCR 63 - Az új vagy korszerűsített villamos- és metróvonalak éves felhasználói RCR 64 - A célzott kerékpáros infrastruktúra éves felhasználói | ||
| ix. * az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii., iv. és vi. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCO RCO 125 - Vállalatok: Elsősorban digitális technológiai és mélytechnológiai innovációs termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 126 - Vállalatok: Elsősorban tiszta és erőforrás-hatékony technológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások RCO 127 - Vállalatok: Elsősorban biotechnológiai termelőberuházásokkal kapcsolatban támogatott vállalkozások [Ezeket a mutatókat az RCO 01-RCO 04 részhalmazaiként kell jelenteni] | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely RCR | ||
| 3. Egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával (3. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens, biztonságos, fenntartható és intermodális TEN-T hálózat fejlesztése | RCO 43 - Új vagy felfejlesztett közutak hossza - TEN-T (4) RCO 45 - Átépített vagy korszerűsített közutak hossza - TEN-T RCO 108 - Új vagy korszerűsített forgalomirányítási rendszerekkel ellátott közutak hossza - TEN-T RCO 47 - Új vagy felfejlesztett vasútvonalak hossza - TEN-T RCO 49 - Átépített vagy korszerűsített vasútvonalak hossza - TEN-T RCO 51 - Új, felújított vagy korszerűsített belvízi utak hossza - TEN-T RCO 109 - Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel felszerelt, működésben lévő vasútvonalak hossza - TEN-T | RCR 55 - Újonnan épített, átépített, felújított vagy korszerűsített közutak éves felhasználói RCR 56 - A jobb közúti infrastruktúrának köszönhető időmegtakarítás RCR 101 - A jobb vasúti infrastruktúrának köszönhető időmegtakarítás RCR 58 - Újonnan épített, felújított, átépített vagy korszerűsített vasútvonalak éves felhasználói RCR 59 - Vasúti teherfuvarozás RCR 60 - Belvízi teherfuvarozás | |
| ii. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is | RCO 44 - Új vagy felfejlesztett közutak hossza - nem TEN-T RCO 46 - Átépített vagy korszerűsített közutak hossza - nem TEN-T RCO 110 - Új vagy korszerűsített forgalomirányítási rendszerekkel ellátott közutak hossza - nem TEN-T RCO 48 - Új vagy felfejlesztett vasútvonalak hossza - nem TEN-T RCO 50 - Átépített vagy korszerűsített vasútvonalak hossza - nem TEN-T RCO 111 - Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel felszerelt, működésben lévő vasútvonalak hossza - nem TEN-T RCO 52 - Új, felújított vagy korszerűsített belvízi útvonalak hossza - nem TEN-T RCO 53 - Új vagy korszerűsített vasútállomások és megállóhelyek* RCO 54 - Új vagy korszerűsített intermodális kapcsolatok* | |||
| 4. Egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával (4. szakpolitikai célkitűzés) | i. A munkaerőpiacok hatékonyságának és inkluzivitásának, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság előmozdításával | RCO 61 - A foglalkoztatási szolgálatok új vagy korszerűsített létesítményeinek alapterülete | RCR 65 - A foglalkoztatási szolgálatok új vagy korszerűsített létesítményeinek éves felhasználói | |
| ii. Az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén, többek között a táv- és az online oktatás és képzés tekintetében a reziliencia növelésével | RCO 66 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási létesítmények osztálytermi kapacitása RCO 67 - Az új vagy korszerűsített oktatási létesítmények osztálytermi kapacitása | RCR 70 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási létesítmények éves felhasználói RCR 71 - Az új vagy korszerűsített oktatási létesítmények éves felhasználói | ||
| iii. A marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok - többek között a speciális szükségletű személyek - társadalmi-gazdasági befogadásának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén | RCO 65 - Az új vagy korszerűsített szociális lakások kapacitása* RCO 113 - A marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági befogadását szolgáló integrált intézkedések keretébe tartozó projektek által érintett lakosság* | RCR 67 - Az új vagy korszerűsített szociális lakások éves felhasználói | ||
| iv. A harmadik országbeli állampolgárok - többek között migránsok - társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén | RCO 63 - Az új vagy korszerűsített átmeneti befogadó létesítmények kapacitása | RCR 66 - Az új vagy korszerűsített átmeneti befogadó létesítmények éves felhasználói | ||
| v. Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása | RCO 69 - Az új vagy korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása | RCR 72 - Az új vagy korszerűsített e-egészségügyi szolgáltatások éves felhasználói RCR 73 - Az új vagy korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények éves felhasználói | ||
| RCO 70 - Az új vagy korszerűsített szociális ellátó intézmények kapacitása (a lakások kivételével) | RCR 74 - Az új vagy korszerűsített szociális ellátó intézmények éves felhasználói | |||
| vi. A kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén | RCO 77 - Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek száma* | RCR 77 - Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek látogatói* | ||
| 5. Egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése valamennyi térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének és a helyi kezdeményezések ösztönzésével (5. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az integrált és inkluzív társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségekben | RCO 74 - Az integrált területfejlesztési stratégiák keretébe tartozó projektek által érintett lakosság* RCO 75 - Támogatott integrált területfejlesztési stratégiák* RCO 76 - Integrált területfejlesztési projektek RCO 80 - Támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák* RCO 112 - Az integrált területfejlesztési stratégiák előkészítésében és végrehajtásában részt vevő érdekelt felek RCO 114 - Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek* | ||
| ii. Az integrált és inkluzív helyi társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségeken kívül | ||||
| ** Bemutatási okból a közös kimeneti és eredménymutatók egy szakpolitikai célkitűzésen belül egyedi célkitűzések szerint vannak csoportosítva, de nem korlátozódnak egy-egy egyedi célkitűzésre. Így különösen az 5. szakpolitikai célkitűzés felhasználhatja az 1-4. szakpolitikai célkitűzésnél felsorolt releváns közös mutatókat. Emellett, a programok várható és tényleges teljesítményéről való teljes kép kialakítása érdekében a (*)-gal jelölt közös mutatók adott esetben az 1-4. szakpolitikai célkitűzések bármelyike alá tartozó egyedi célkitűzések által felhasználhatók. (*) RCO: REGIO közös kimeneti mutató. (2) A bontás csak a jelentéstételhez szükséges, a programozáshoz nem. (3) RCR: REGIO közös eredménymutató. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.) | ||||
2. táblázat
További közös kimeneti- és eredménymutatók az ERFA-ra vonatkozóan az Interreg keretében
| Interreg-specifikus mutatók | RCO 81 - Határokon átnyúló közös tevékenységekben való | RCR 79 - Szervezetek által bevezetett közös stratégiák és | |
| részvétel | cselekvési tervek | ||
| RCO 115 - Határokon átnyúló, közösen szervezett nyilvános események | RCR 104 - Szervezetek által bevezetett vagy javított megoldások | ||
| RCO 82 - A nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a társadalmi befogadást előmozdító közös tevékenységekben való részvétel RCO 83 - Közösen kidolgozott stratégiák és cselekvési tervek RCO 84 - Közösen kidolgozott és projektekben végrehajtott kísérleti tevékenységek | |||
| RCO 116 - Közösen kidolgozott megoldások | RCR 81 - Közös képzési programok elvégzése | ||
| RCO 85 - Közös képzési programokban való részvétel | RCR 82 - Enyhített vagy megoldott, határokon átnyúló jogi vagy közigazgatási akadályok | ||
| RCO 117 - Határokon átnyúló, azonosított jogi vagy közigazgatási akadályokra vonatkozó megoldások RCO 86 - Aláírt közös közigazgatási vagy jogi megállapodások | RCR 83 - Aláírt közös közigazgatási vagy jogi megállapodások hatálya alá tartozó személyek | ||
| RCO 87 - Határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek | RCR 84 - A projekt befejezését követően határokon átnyúló együttműködést folytató szervezetek | ||
| RCO 118 - Makroregionális stratégiák többszintű irányítása céljából együttműködő szervezetek | RCR 85 - A projekt befejezését követően határokon átnyúló közös tevékenységben való részvétel | ||
| RCO 90 - Határokon átnyúló innovációs hálózatokat szolgáló projektek RCO 120 - Város-vidék kapcsolatok fejlesztését szolgáló határokon átnyúló együttműködést támogató projektek |
| Szakpolitikai célkitűzés | Egyedi célkitűzés | Kimenet | Eredmények | |
| (1) | (2) | (3) | (4) | |
| 1. Egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-össze- kapcsoltság előmozdításával (1. szakpolitikai célkitűzés) | i. A kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése és fokozása, valamint a fejlett technológiák elterjedése | CCO (1) 01 - Innovációs célból támogatott vállalkozások CCO 02 - Támogatott kutató létesítményekben dolgozó kutatók | CCR (2) 01 - Termék-, eljárási, marketing- vagy szervezeti innovációt bevezető kis- és középvállalkozások (3) (kkv-k) | |
| ii. A digitalizáció előnyeinek a polgárok, a vállalkozások, a kutatóhelyek és a közjogi hatóságok javára fordítása | CCO 03 - Digitális termékek, szolgáltatások és eljárások kifejlesztése céljából támogatott vállalkozások és közintézmények | CCR 02 - Az új vagy korszerűsített digitális termékek, szolgáltatások és eljárások éves felhasználói | ||
| iii. A kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kkv-k körében való munkahelyteremtés fokozása, többek között termelőberuházások révén | CCO 04 - A növekedés és a versenyképesség fokozása céljából támogatott kkv-k | CCR 03 - A támogatott vállalkozásokban létrehozott munkahelyek | ||
| iv. Intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségfejlesztés | CCO 05 - Intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségekbe beruházó kkv-k | CCR 04 - Intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú készségekre irányuló képzést elvégző kkv-alkalmazottak | ||
| v. A digitális összekapcsoltság fokozása | CCO 13 - A nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz hozzáférő addicionális háztartások és vállalkozások | CCR 12 - A nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető új háztartások és vállalkozások száma | ||
| vi. * az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCO | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCR | ||
| 2. Egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid- kibocsátású gazdaság és rezi- liens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenet, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával (2. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az energiahatékonyságot szolgáló intézkedések előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése | CCO 06 - Az energiahatékonyságot javító intézkedésekbe irányuló beruházások | CCR 05 - Megtakarítás az éves primerenergiafogyasztásból | |
| ii. A megújuló energia alkalmazásának előmozdítása az (EU) 2018/2001 irányelvvel - és az abban meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal - összhangban | CCO 07 - Megújuló energiát előállító új termelőkapacitás | CCR 06 - Addicionális előállított megújuló energia | ||
| iii. A transzeurópai energiahálózaton (TEN-E) kívüli intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése | CCO 08 - Intelligens energiarendszerek digitális irányítási rendszerei | CCR 07 - Intelligens energiarendszerekhez csatlakoztatott addicionális felhasználók | ||
| iv. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket | CCO 09 - Új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési, -készültségi, -előrejelző és -reagálási rendszerekbe irányuló beruházások | CCR 08 - Árvízzel, erdőtűzzel és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófákkal szembeni védintézkedésekkel érintett addicionális lakosság | ||
| v. A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása | CCO 10 - Új vagy korszerűsített szennyvíztisztítási kapacitás | CCR 09 - A legalább 2. fokozatú szennyvíztisztítóval rendelkező közműrendszerhez csatlakoztatott addicionális lakosság | ||
| vi. A körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása | CCO 11 - Új vagy korszerűsített hulladék- újrafeldolgozási kapacitás | CCR 10 - Addicionális újrafeldolgozott hulladék | ||
| vii. A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése | CCO 12 - Zöld infrastruktúra területe | CCR 11 - Levegőminőség-javítási intézkedésekkel érintett lakosság | ||
| viii. A fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása a nettó nulla szén-dio- xid-kibocsátású gazdaságra való átállás részeként | CCO 16 - A villamos- és metróvonalak bővítése és korszerűsítése | CCR 15 - Az új vagy korszerűsített villamos- és metróvonalak éves felhasználói | ||
| ix. * az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCO | Az 1. szakpolitikai célkitűzés alatti i., iii. és iv. egyedi célkitűzés tekintetében felsorolt bármely CCR | ||
| 3. Egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával (3. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezi- liens, intelligens, biztonságos, fenntartható és intermodális TEN-T hálózat fejlesztése | CCO 14 - TEN-T közúthálózat: új, felújított, átépített vagy korszerűsített közutak CCO 15 - TEN-T vasúthálózat: új, felújított, átépített vagy korszerűsített vasútvonalak | CCR 13 - A jobb közúti infrastruktúrának köszönhető időmegtakarítás CCR 14 - A jobb vasúti közlekedést igénybe vevő utasok éves száma | |
| ii. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodá- lis nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is | CCO 22 - nem TEN-T közúthálózat: új, felújított, átépített vagy korszerűsített közutak CCO 23 - nem TEN-T vasúthálózat: új, felújított, átépített vagy korszerűsített vasútvonalak | |||
| 4. Egy szociálisabb és befoga- dóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával (4. szakpolitikai célkitűzés) | i. A munkaerőpiacok hatékonyságának és ink- luzivitásának, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság előmozdításával | CCO 17 - A foglalkoztatási szolgálatok új vagy korszerűsített létesítményeinek alapterülete | CCR 16 - A foglalkoztatási szolgálatok új vagy korszerűsített létesítményeinek éves felhasználói | |
| ii. Az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén - többek között a táv- és az online oktatás és képzés tekintetében a rezi- liencia növelésével | CCO 18 -A gyermekgondozási és az oktatási létesítmények új vagy korszerűsített kapacitása | CCR 17 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási létesítmények éves felhasználói | ||
| iii. A marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok - többek között a speciális szükségletű személyek - társadalmi-gazdasági befogadásának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén | CCO 19 -A szociális lakhatási létesítmények új vagy korszerűsített kapacitása CCO 25 - A marginalizált közösségek, az alacsony jövedelmű háztartások és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági befogadását szolgáló integrált intézkedések keretébe tartozó projektek által érintett lakosság | CCR 18 - Az új vagy korszerűsített szociális lakhatási létesítmények éves felhasználói | ||
| iv. A harmadik országbeli állampolgárok - többek között migránsok - társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált intézkedések, többek között lakhatási és szociális szolgáltatások révén | CCO 26 -Az átmeneti befogadó létesítmények új vagy korszerűsített kapacitása | CCR 20 - Az új vagy korszerűsített átmeneti befogadó létesítmények éves felhasználói | ||
| v. Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása | CCO 20 -Az egészségügyi ellátó létesítmények új vagy korszerűsített kapacitása | CCR 19 - Az új vagy korszerűsített egészségügyi szolgáltatások éves felhasználói | ||
| vi. A kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén | CCO 24 - Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek | CCR 21 - Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek látogatói | ||
| 5. Egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése valamennyi térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének és a helyi kezdeményezések ösztönzésével (5. szakpolitikai célkitűzés) | i. Az integrált és inkluzív társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségekben | CCO 21 - Az integrált területfejlesztési stratégiák által érintett lakosság | ||
| ii. Az integrált és inkluzív helyi társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és a biztonság előmozdítása a városi térségeken kívül | ||||
| (1) CCO: REGIO alapvető közös kimeneti mutató. (2) CCR: REGIO alapvető közös eredménymutató. (3) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.). | ||||
