AZ EURÓPAI PARLAMENT 2020. június 18-i (2021/C 362/12) AJÁNLÁSA

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról (2020/2023(INI)) ^* 

P9_TA(2020)0152

Ajánlások a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokhoz

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre(EUMSZ), különösen annak 218. cikkére,

- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

- tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2020. február 25-i (EU, Euratom) 2020/266 tanácsi határozatra ^*  és az ahhoz csatolt függelékben foglalt, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásra vonatkozó, nyilvánosságra hozott irányelvekre,

- tekintettel az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására ^* , az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására ^* , az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására ^* , az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására ^* , az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének aktuális állásáról szóló, 2019. szeptember 18-i állásfoglalására ^* , a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására ^* , valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására ^* ,

- tekintettel az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 18-i szövegtervezetére ^* ;

- tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2020. január 29-i jogalkotási állásfoglalására ^* ,

- tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra ^*  (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), valamint a megállapodást kísérő, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatra ^*  (a továbbiakban: a politikai nyilatkozat),

- tekintettel a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére,

- tekintettel a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság leveleire,

- tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (4) bekezdésére és 54. cikkére,

- tekintettel a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

- tekintettel a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0117/2020),

A. mivel a politikai nyilatkozat irányadó a tárgyalásokra nézve, és meghatározza egy ambiciózus, átfogó, mély és rugalmas partnerség paramétereit a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés terén - amelynek középpontjában egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás áll -, valamint a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás, a külpolitika, a biztonság és védelem és az együttműködés tágabb területeinek paramétereit; mivel a Tanács által 2020. február 25-én az említett alapon elfogadott európai uniós (EU) megbízatás jelenti a tárgyalási keretet, amely egy határozott és átfogó partnerségről rendelkezik az EU és az Egyesült Királyság között, koherens struktúrát és átfogó irányítási keretet alkotva; mivel az EU nem fogja elfogadni az Egyesült Királyság elaprózott megközelítését, amelynek célja különálló, önálló megállapodások sorozatának megtárgyalása;

B. mivel az uniós megbízatás az Európai Tanács 2018. március 23-i iránymutatásain és a politikai nyilatkozaton alapul;

C. mivel az Egyesült Királysággal kialakítandó, jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások csak a kilépésről rendelkező megállapodás és annak három jegyzőkönyve hatékony és teljes körű végrehajtásán alapulhatnak;

D. mivel az EU-nak fenn kell tartania erőfeszítéseit és elszántságát a mindkét fél, köztük az Egyesült Királyság miniszterelnöke által 2019. október 17-én tett politikai nyilatkozatban és az uniós megbízatásban egyértelműen előírt nagyra törő megállapodás megtárgyalására vonatkozóan; mivel az Egyesült Királyság 2020. január 31. óta nem tagja az EU-nak;

E. mivel a tárgyalásokkal kapcsolatos jelenlegi időhiány kizárólag az Egyesült Királyság döntéseiből fakadt;

F. mivel a jövőbeli megállapodást egy átfogó irányítási keretbe kell beágyazni, és mivel az Európai Unió Bíróságának kell lennie az uniós jog értelmezéséért felelős egyedüli szervnek;

G. mivel az átmeneti időszakban az uniós jog valamennyi szakpolitikai területen továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, kivéve a Szerződések azon rendelkezéseit és azokat a jogi aktusokat, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése előtt nem voltak kötelező erejűek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban; mivel 2020. május 14-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királyság ellen a szabad mozgásra vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt;

H. mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése több millió polgárt érint, az Egyesült Királyság EU-ban élő, utazó vagy dolgozó állampolgárait, az Egyesült Királyságban élő, utazó vagy dolgozó uniós polgárokat; és nem uniós vagy egyesült királyságbeli állampolgárságú embereket;

I. mivel az Egyesült Királyság harmadik országként nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és nem élvezheti ugyanazokat az előnyöket, továbbá nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeknek, mint egy tagállam, és ezért az átmeneti időszak végén mind az EU, mind pedig az Egyesült Királyság helyzete jelentősen meg fog változni; mivel az EU és az Egyesült Királyság közös alapelveket és értékeket vall; mivel a jövőbeli partnerségi megállapodásban figyelembe kell venni az Egyesült Királyság földrajzi közelségét, összekapcsoltságának szintjét és az uniós szabályokkal való jelenlegi magas szintű harmonizációt, valamint az e szabályok miatti kölcsönös egymásrautaltságot; és mivel az EU a kezdetektől fogva világossá tette, hogy minél több kiváltságot és jogot kíván az Egyesült Királyság, annál több kötelezettséget kell vállalnia;

J. mivel az EU és az Egyesült Királyság a politikai nyilatkozatban megállapodott abban, hogy 2020 júniusában magas szintű ülést hívnak össze, ahol felmérik az elért eredményeket, hogy megállapodjanak a jövőbeli partnerségről folyó tárgyalások előmozdítására szolgáló intézkedésekről; mivel a 2020. június 15-i magas szintű találkozó végén a két fél közös nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között megjegyezték, hogy új lendületre van szükség;

K. mivel az EU-nak és a tagállamainak egysége elengedhetetlen a tárgyalások során, hogy a lehető legjobban megvédjék az EU, többek között az uniós polgárok érdekeit; mivel az EU és tagállamai egységes álláspontot képviseltek a kilépésről rendelkező megállapodásról szóló teljes tárgyalás és annak elfogadása során, valamint azóta is; mivel ezt az egységet tükrözi az EU és tagállamai határozott támogatását élvező Michel Barnier, az EU tárgyalója és az uniós munkacsoport vezetője tárgyalási megbízatásának elfogadása;

L. mivel az EU és az Egyesült Királyság a politikai nyilatkozatban megállapodtak abban, hogy a jövőbeli kapcsolatnak olyan közös értékeken kell alapulnia, mint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és védelmezése, a demokratikus elvek, a jogállamiság, a nemzetközi szabályokon, többek között az ENSZ Alapokmányán alapuló rend, a nonproliferáció, a leszerelési elvek, a béke és biztonság, továbbá a fenntartható fejlődés támogatása és a környezet védelme, és hogy ezek az értékek a politikai nyilatkozat keretében folytatott együttműködés alapvető előfeltételei, amelyeket kötelező erejű politikai rendelkezésekkel kell kifejezésre juttatni, és amelyek alapja a kölcsönös bizalom; mivel az EU-t köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodást az Egyesült Királyság emberi jogok európai egyezménye (EJEE) keretének tiszteletben tartása melletti folyamatos elkötelezettségétől kell függővé tenni;

M. mivel a Covid19-világjárvány teljesen váratlan és előre nem látható új helyzetet teremtett, amely jelentős következményekkel jár az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások ütemére és hatékonyságára; mivel ha nem sikerül megállapodásra jutni, mindkét félnek rendkívül drámai gazdasági változásokra kell felkészülnie, amelyeket súlyosbít a Covid19 okozta világjárvány és annak várható gazdasági következményei; mivel a globális világjárvánnyal való szembesülés és annak várható geopolitikai, gazdasági és társadalmi következményei még szükségesebbé teszik a partnerek és a szövetségesek közötti együttműködési mechanizmusok javítását;

Általános elvek

1. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalások négy fordulóját követően nem történt valódi előrelépés, kivéve a néhány területen bekövetkező minimális nyitást; tudomásul veszi az EU és az Egyesült Királyság közötti lényeges eltéréseket, többek között a tárgyalandó szöveg hatókörét és jogszabályi felépítését illetően; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya korlátozott hatókörrel képzeli el a jövőbeli tervezett partnerséget, és a tárgyalások tekintetében elaprózott megközelítést alkalmaz, csak azokra a területekre fókuszálva, amelyek az Egyesült Királyság érdekeit szolgálják; megismétli, hogy egy ilyen „szemezgetős” megközelítés elfogadhatatlan az EU számára; rámutat, hogy az Egyesült Királyság javaslatai elmaradnak a kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat szerinti, az Egyesült Királyság által elfogadott kötelezettségvállalásoktól, ideértve a biztonsági és védelmi kérdésekről szóló megállapodás megtárgyalásának elutasítását is;

2. ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak szilárd meggyőződésen alapul az az álláspontja, hogy a politikai nyilatkozatban foglaltak szerint a tárgyalások valamennyi területén egyszerre kézzelfogható előrelépést kell elérni, ideértve az egyenlő versenyfeltételeket, a halászatot, a belső biztonságot és a kormányzást; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások egymástól elválaszthatatlanok, és az EU nem fog bármilyen áron megállapodást kötni - különösen ami a szabadkereskedelmi megállapodást illeti - úgy hogy ne rendelkezne erős, egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó garanciákkal és kielégítő halászati megállapodással; így teljes mértékben támogatja a Bizottságot abban, hogy az Egyesült Királyság által javasolt különálló megállapodások elfogadása helyett megvédi az EU által javasolt átfogó szerződéstervezet szükségességét;

3. kitart amellett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatokról szóló megállapodásnak koherensnek kell lennie, és igazodnia kell a két fél földrajzi közelségéhez, másrészt a két fél gazdaságának nagyfokú összefonódásához;

4. üdvözli az Egyesült Királyság jogalkotási javaslattervezeteinek közzétételét, ha erre késedelmesen került is sor; megjegyzi, hogy ellentétben az Egyesült Királyságnak a meglévő precedensek alkalmazására vonatkozó állításaival, ezek közül a javaslatok közül sok jelentősen meghaladja az utóbbi években az EU által harmadik országokkal kötött egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban foglaltakat; emlékeztet arra, hogy bármiféle végleges megállapodásnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia;

5. üdvözli, hogy a Parlament 2020. február 12-i állásfoglalásában és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2020. február 25-i (EU, Euratom) 2020/266 tanácsi határozatban ^*  (a továbbiakban: tárgyalási irányelvek) foglalt tárgyalási célkitűzések nagymértékben közelítenek egymáshoz; hangsúlyozza, hogy a Bizottság a Parlament teljes körű támogatását élvezi abban, hogy a tárgyalási irányelvekkel összhangban tárgyaljon az Egyesült Királysággal, mivel mindhárom intézmény nagyjából egyetért azokkal célkitűzésekkel, amelyeket ezeknek a tárgyalásoknak el kell érniük;

6. üdvözli az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 18-án közzétett uniós szövegtervezetét, amely egy mély és szoros partnerségre irányuló átfogó megállapodást javasol, amely nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmére terjed ki, hanem a torzulások és a tisztességtelen versenyelőnyök - ideértve a mezőgazdasági ágazattal, az állat- és növény-egészségügyi előírásokkal és az állami támogatásokkal kapcsolatos torzulások - megakadályozásának és a kereskedelem és a beruházások fejlődése szempontjából kedvező légkör megteremtésének módjaira;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy átlátható módon folytassa a tárgyalásokat, mivel az átláthatóság elősegíti a tárgyalási folyamatot, valamint a polgárok és a vállalkozások számára is előnyös, mivel lehetővé teszi számukra, hogy jobban felkészüljenek az átmenet utáni szakaszra; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben biztosítson nyilvános konzultációt és folyamatos párbeszédet a szociális partnerekkel és a civil társadalommal, valamint a nemzeti parlamentekkel; üdvözli a Bizottság azon gyakorlatát, hogy időben tájékoztatja a Parlamentet a tárgyalásokról, és elvárja, hogy ez a gyakorlat a tagállamokkal megosztott információkkal összhangban folytatódjon;

8. emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság között az EUMSZ 217. cikke alapján létrejött minden jövőbeli társulási megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) szigorú összhangban kell lennie a következő elvekkel:

i. harmadik ország nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és előnyökkel, illetve nem ugyanolyan kötelezettségeknek tesz eleget, mint az Európai Unió tagállama vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagja;

ii. a belső piac és a vámunió teljes integritásának és megfelelő működésének védelme, a négy szabadság oszthatatlansága; különösen a gazdasági pilléren belüli együttműködés mértékének összhangban kell lennie a személyek mobilitásának megkönnyítésére tett kötelezettségvállalásokkal, például a vízummentes utazással, a kutatók, diákok, ideiglenes szolgáltatók és üzleti utazók mobilitásával, valamint a szociális biztonság terén folytatott együttműködéssel;

iii. az EU döntéshozatali autonómiájának megőrzése;

iv. az uniós jogrend és ezzel összefüggésben az Európai Unió Bírósága (EUB) mint az uniós jog értelmezéséért felelős végső szerv szerepének védelme;

v. a demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok további tiszteletben tartása, amelyeket különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az emberi jogok európai egyezménye és annak jegyzőkönyvei, az Európai Szociális Charta, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, valamint az ENSZ és az Európa Tanács egyéb nemzetközi emberi jogi szerződései határoznak meg, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása, külön emlékeztet arra, hogy a jövőbeli viszonyt attól kell függővé tenni, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett-e az EJEE keretének tiszteletben tartása iránt;

vi. egyenlő versenyfeltételek többek között a vállalkozások számára is, magas szintű, azonos normák biztosítása a szociális, munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi területen, az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, valamint az adózásra, a versenyre és állami támogatásra vonatkozó politikákban, többek között a verseny és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó megbízható és átfogó keretrendszeren keresztül; az egyenlő versenyfeltételeket hatékony vitarendezési és végrehajtási mechanizmusok révén kell biztosítani, többek között a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet tekintetében is; emlékeztet különösen arra, hogy minden jövőbeli megállapodást teljes mértékben az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) tiszteletben tartásától kell függővé tenni;

vii. az elővigyázatosság elve, azon elv, hogy a környezeti kárt elsőként a forrásnál kell helyreállítani, valamint a „szennyező fizet” elv;

viii. a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló uniós megállapodások védelme, beleértve az EGT-megállapodást, valamint e kapcsolatok átfogó egyensúlyának megtartása;

ix. az Unió pénzügyi stabilitásának garantálása és az uniós szabályozási és felügyeleti rendszernek és standardoknak való megfelelés, valamint azok alkalmazásának biztosítása;

x. a jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly, beleértve adott esetben az arányos pénzügyi hozzájárulást;

xi. minden tagállam számára megfelelő és méltányos, polgáraink érdekeit szem előtt tartó eredmény garantálása;

9. hangsúlyozza, hogy az EU főtárgyalója a Parlament teljes körű és határozott támogatását élvezi, amikor kitart amellett, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az Egyesült Királysággal kötött megállapodás kritikus eleme, mivel ez az EU részéről nem dogmák vagy ideológiák követése, hanem az Egyesült Királysággal kötendő ambiciózus és kiegyensúlyozott partnerség létrehozásának, valamint a belső piac és az uniós vállalatok versenyképessége megőrzésének, továbbá a szociális védelem, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem magas szintje fenntartásának és jövőbeli fejlesztésének előfeltétele;

10. e tekintetben teljes mértékben tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását, amelyet az EU nem szándékozik veszélyeztetni a jelenlegi tárgyalások során; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság sohasem lesz egyenlő más harmadik országokkal a korábbi uniós tagállami jogállása, a jelenlegi teljes szabályozási harmonizáció, valamint a két fél közötti jelentős kereskedelmi volumen, továbbá az EU-hoz való földrajzi közelsége miatt, amelyek együttesen indokolják az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó erőteljes és robusztus rendelkezések szükségességét a megállapodásban;

11. hangsúlyozza, hogy az EU-nak ahogyan azt a politikai nyilatkozatban és a tárgyalási irányelvekben mindenkor jelezte folytatnia kell erőfeszítéseit és elkötelezettségét a következő területeket érintő megállapodás megkötésére: kereskedelmi és gazdasági együttműködés, bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, külpolitika, biztonság és védelem, valamint tematikus területeken folytatott, például a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos együttműködés; pragmatikus és észszerű megközelítésre szólít fel mindkét oldalon;

12. hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszak végén a tárgyalások kimenetelétől függetlenül teljesen felkészültnek kell lenni az Egyesült Királyság belső piacból és vámunióból való kilépésére; hangsúlyozza, hogy ha nem érnek el megállapodást, a következmények még markánsabbak lesznek; rámutat, hogy az EU bármelyik forgatókönyvre készen áll;

13. e tekintetben üdvözli a Bizottság ágazatspecifikus „készenléti értesítéseit”, amelyek biztosítani kívánják, hogy az uniós ipar készen álljon arra az elkerülhetetlen sokkhatásra, amelyet az Egyesült Királyság belső piacról való kilépése fog okozni; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy - lehetővé téve a megfelelő felkészülést - teljes körűen tájékoztassák az uniós polgárokat és vállalkozásokat annak kockázatáról, hogy az átmeneti időszak azt megelőzően véget érhet, hogy sikerül megkötni a megállapodás;

14. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a készültségi és rendkívüli intézkedéseket jóval az átmeneti időszak vége előtt felgyorsítsák, különösen abban az esetben, ha a tárgyalások során patthelyzet alakul ki; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendkívüli intézkedéseknek ideigleneseknek és egyoldalúaknak kell lenniük;

15. ismételten támogatja a tárgyalási irányelveket, amelyek szerint Gibraltárra nem vonatkozik az EU és az Egyesült Királyság között megkötendő megállapodások területi hatálya, és minden külön megállapodás szükségessé teszi a Spanyol Királyság előzetes jóváhagyását;

16. hangsúlyozza a Gibraltárról szóló jegyzőkönyv határ menti ingázókra, az adózásra, a környezetre és a halászatra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának fontosságát; felszólítja a spanyol és az egyesült királyságbeli kormányt, hogy gondoskodjanak az e kérdések kezeléséhez szükséges együttműködésről;

17. emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikke rendelkezik azon lehetőségről, hogy a vegyes bizottság 2020. június 30-ig határozatot fogadjon el az átmeneti időszak 2020. december 31-ét követő meghosszabbításáról; tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság a vegyes bizottság 2020. június 12-i ülését követően úgy határozott, hogy nem veszi fontolóra az átmeneti időszak meghosszabbítását; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is nyitott egy ilyen meghosszabbításra;

A kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása

18. emlékeztet arra, hogy a jogilag kötelező erejű, kilépésről rendelkező megállapodás az Egyesült Királyság Unióból történő rendezett kilépésére vonatkozó szabályok végrehajtásának eszköze, amely nem tárgyalható újra, és az EU-Egyesült Királyság vegyes bizottság egyetlen célja e megállapodás alkalmazásának felügyelete; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás hatékony végrehajtása az Egyesült Királysággal való megállapodás sikeres megkötéséhez szükséges bizalom meglétének előfeltétele és alapvető eleme, valamint az Egyesült Királyság tárgyalási folyamattal kapcsolatos jóhiszeműség iránti elkötelezettségének fokmérője;

19. kitart amellett, hogy a lehető leghamarabb kézzelfogható eredményeket kell elérni, és szilárd garanciákkal kell rendelkezni arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak vége előtt hatékonyan és teljes egészében végre fogja hajtani a kilépésről rendelkező megállapodást, hangsúlyozza, hogy a végrehajtás nyomon követése a Parlament munkájának szerves részét képezi, és megismétli, hogy az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell a vegyes bizottság által folytatott valamennyi megbeszélésről és meghozott határozatról, továbbá hogy a Parlament továbbra is éberen ügyel és maradéktalanul gyakorolja előjogait; ezzel összefüggésben emlékeztet az Európai Bizottság elnökének a Parlament 2019. április 16-i plenáris ülésén vállalt kötelezettségére, valamint a 2020. január 30-i (EU) 2020/135 tanácsi határozatból eredő kötelezettségekre; felszólítja a vegyes bizottság társelnökeit, hogy tanácsadásukba aktívan vonják be a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket;

20. emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás az uniós és az egyesült királyságbeli állampolgárok, ideértve családtagjaikat is, kölcsönös védelméről rendelkezik, akiknek meg kell kapniuk a jogaikra és a lakóhelyük szerinti országban való további tartózkodáshoz, munkához és az oda utazáshoz szükséges eljárásokra vonatkozó összes szükséges információt; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság kilépése által érintett polgárok számítanak az időben biztosított megbízható információkra a jogaikat és a jogállásukat illetően, ezért sürgeti a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy adjanak elsőbbséget e kérdésnek; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben és védjék meg az Egyesült Királyság EU-ban élő állampolgárainak a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti jogait, és adjanak meg számukra minden szükséges információt és jogbiztonságot helyzetükkel és jogaikkal kapcsolatban, beleértve azt is, hogy konstitutív vagy deklaratív tartózkodási rendszert alkalmaznak-e;

21. ismételten hangsúlyozza, hogy a polgárok jogai továbbra is abszolút elsőbbséget élveznek, és eltökélt szándéka a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt állampolgári jogok garantálása az EU és az Egyesült Királyság állampolgárai és családtagjaik számára; sürgeti az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy a jövőbeli megállapodásban törekedjenek a mobilitási jogok magas szintjének elérésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig kevés ambíciót mutatott a polgárok mobilitását illetően, annak ellenére, hogy abból az Egyesült Királyság és állampolgárai a múltban profitáltak;

22. aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező”uniós polgároktól bürokratikus akadályok miatt megtagadták a szociális ellátásokat az Egyesült Királyságban; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetek indokolatlan megkülönböztetéssel és jelentős következményekkel járnak, különösen súlyos gazdasági és társadalmi bizonytalanság idején;

23. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok az Egyesült Királyságban komoly nehézségekkel szembesülnek a letelepedett jogállás megszerzése kapcsán többek között a Covid19- járvány következményeként is; úgy véli, hogy aránytalanul magas az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást kapott kérelmezők száma a letelepedett jogállást kapott kérelmezők számához képest; sürgeti az Egyesült Királyság Belügyminisztériumát, hogy tanúsítson rugalmasságot a kérelmezők által arra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok elfogadását illetően, hogy az előírt öt éven át az országban tartózkodtak; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a kérelmezők nem kapnak semmilyen tárgyi bizonyítékot a számukra megítélt státuszra vonatkozóan;

24. felhívja a feleket, hogy biztosítsák az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv szigorú végrehajtását, mivel ez a jövőbeli megállapodás sikeres megkötésének előfeltétele; emlékeztet arra, hogy a jegyzőkönyvet úgy dolgozták ki és fogadták el, hogy tiszteletben tartsa a békefolyamatot és fenntartsa a nagypénteki megállapodást, biztosítva, hogy az Ír-szigeten ne legyen ellenőrzött határ, ugyanakkor védve a belső piac integritását, és alapvető fontosságú a vállalkozások, különösen az agrár-élelmiszeripari ágazat, a polgárok, a környezet és a biológiai sokféleség védelme szempontjából; hangsúlyozza az uniós polgárok és a szolgáltatások Ír-szigeten megvalósuló szabad mozgásának fontosságát a sziget egészének gazdaságát érő károk korlátozása érdekében, és hogy egy jövőbeli megállapodásnak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel; sürgeti az Egyesült Királyság hatóságait annak biztosítására, hogy Észak-Írország lakosainak jogai ne sérüljenek;

25. kifejezi azzal kapcsolatos aggályát, hogy az Egyesült Királyság kormányának nyilvános közleményeiben a kilépésről rendelkező megállapodásban vállalt jogi kötelezettségeinek teljesítése iránti politikai akarat hiánya tapasztalható, konkrétan az Ír-tengert érintő áruellenőrzések tekintetében;

26. emlékeztet arra, hogy az EU-Egyesült Királyság vegyes bizottságnak az átmeneti időszak vége előtt fontos döntéseket kell hoznia az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásáról;

27. reméli, hogy megállapodás születik az EU és az Egyesült Királyság között valamennyi intézményi megállapodásról, például az Európai Bizottság belfasti technikai irodájának létrehozásáról annak ellenére, hogy az egyesült királyságbeli hatóságok többször elutasítóan nyilatkoztak egy ilyen iroda megnyitásáról;; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak részletes ütemtervet kell előterjesztenie és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, például elő kell készítenie az uniós vámkódex végrehajtását és a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező árukra vonatkozó vámeljárások bevezetését, valamint biztosítania kell, hogy az EU-n kívülről Észak-Írországba érkező áruk tekintetében valamennyi szükséges SPS-ellenőrzést és egyéb szabályozási ellenőrzést el lehessen végezni, ami az egyértelműség vállalkozások számára való megteremtésének érdekében is szükséges;

28. hangsúlyozza az egyértelmű jogi szabályok, az átlátható végrehajtás és a hatékony ellenőrzési mechanizmusok fontosságát a héa- és vámcsalás, a tiltott kereskedelem (csempészet) vagy egy esetlegesen nem egyértelmű jogi kerettel való egyéb csalárd visszaélés rendszerszintű kockázatainak elkerülése érdekében, többek között a hamis származási nyilatkozatok és a nem a belső piacra szánt termékek megnövekedett kockázata miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen rendszeres és hatékony ellenőrzéseket, és rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a határellenőrzési helyzetről;

29. megjegyzi, hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkében használt „fennáll annak a kockázata, hogy az árut a későbbiekben [...] az Unióba szállítják” fordulat nem egyértelmű, és a vegyes bizottság későbbi határozataitól függ, és kitart amellett, hogy a szóban forgó határozatokat az Európai Parlament formális felügyelete mellett hozzák meg; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a vegyes bizottság említett cikk végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslatairól, ideértve az áruk „kockázatosnak” minősítésére vonatkozó konkrét feltételek meghatározását vagy bármely korábbi határozatának módosítását;

30. emlékeztet arra, hogy az átmeneti időszak lejártáig az Egyesült Királyság köteles többek között hozzájárulni az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Unió Műholdközpontja finanszírozásához, valamint a a részvételével zajló közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteinek költségeihez;

31. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság köteles végrehajtani minden korábban meglévő, illetve az átmeneti időszak alatt elfogadott korlátozó intézkedést és szankciót, támogatnia kell az EU nyilatkozatait és álláspontjait a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben, és eseti alapon részt kell vennie az EU által a KBVP keretében létrehozott katonai műveletekben és polgári missziókban, azonban nem kap vezető minőséget az új részvételi keretmegállapodásban, ugyanakkor pedig tiszteletben kell tartania az EU döntéshozatali autonómiáját és az idevágó uniós döntéseket és jogszabályokat, beleértve a védelmi beszerzéssel és transzferekkel kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat is; megerősíti, hogy az ilyen együttműködés feltétele a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog, valamint az uniós alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása;

Gazdasági partnerség

Kereskedelem

32. tudomásul veszi az Egyesült Királyság döntését, hogy az EU-hoz fűződő jövőbeli gazdasági és kereskedelmi partnerségét egy „átfogó szabadkereskedelmi megállapodás” alapján alakítja ki, ahogyan azt a brit kormány által 2020. február 27-én közzétett, „Az Egyesült Királyság tárgyalási megközelítése” című dokumentum rögzíti; hangsúlyozza, hogy bár az Európai Parlament elvben támogatja, hogy az EU konstruktívan tárgyaljon az Egyesült Királysággal egy kiegyensúlyozott, ambiciózus és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, egy ilyen megállapodás jellegéből fakad, hogy sohasem lesz egyenértékű a „zökkenőmentes” kereskedelemmel; osztja a 27 tagállam által elfogadott tárgyalási iránymutatásban kifejtett álláspontot, miszerint az, hogy az EU milyen hatókörű és mennyire ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást fogadna el, közvetlenül attól függ, hogy az Egyesült Királyság - tekintettel a földrajzi közelségre, a kölcsönös gazdasági függőségre és összekapcsoltságra, a piacok integrációjára - beleegyezik-e az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó átfogó, kötelező érvényű és végrehajtható rendelkezésekbe, valamint egy, a partnerség szerves részét képező kétoldalú halászati megállapodás megkötésébe; újólag megerősíti, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jöhet létre kereskedelmi megállapodás, ha az nem tartalmaz teljes, fenntartható, kiegyensúlyozott és hosszú távú halászati megállapodást, amely lehetővé teszi a vizekhez, erőforrásokhoz és piacokhoz való hozzáférés optimális feltételek melletti fenntartását a közös halászati politika elveivel összhangban, és amelyet az átmeneti időszak vége előtt fogadnak el;

33. megjegyzi, hogy ellentétben az Egyesült Királyság azon állításával, hogy a meglévő precedensekre támaszkodik, az Egyesült Királyság jogalkotási javaslattervezeteiben szereplő számos javaslat jelentősen meghaladja az EU által az utóbbi években harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán folytatott tárgyalások tartalmát, például a pénzügyi szolgáltatások, a szakmai képesítések kölcsönös elismerése és a megfelelőségértékelés, az állat- és növény-egészségügyi előírások rendszerének egyenértékűsége vagy a származási szabályok kumulációja területén; támogatja a kétoldalú kumulációs rendszert, amely a legmegfelelőbb megoldás, mivel az az EU és az Egyesült Királyság közötti integráció támogatását foglalja magában, nem pedig azon harmadik országokkal való integrációt, amelyekkel az EU szabadkereskedelmi megállapodást kötött, továbbá úgy véli, hogy egy rendelkezni kell egy ad hoc mechanizmusról a swapkockázatok ^*  ellen;

34. e tekintetben mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig megtagadta az elköteleződést, annak ellenére, hogy kötelezettséget vállalt a politikai nyilatkozatban például a közbeszerzés, a tengeri szállítás és a jövőbeli földrajzi jelzések védelme tekintetében, különösen mivel az Egyesült Királyság néhány ilyen témát az USA-val és Japánnal folytatott tárgyalásra vonatkozó megbízatásban is szerepeltetett; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy az Egyesült Királyság eddig nem nyújtott be javaslatot a kkv-kra vonatkozóan;

35. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó nulla kvóta, nulla vámtarifa szerinti célkitűzés iránti folyamatos elkötelezettség továbbra is nélkülözhetetlen feltétele az éppen az Egyesült Királyság által a szóban forgó tárgyalások tekintetében előírt, rendkívül szűk határidők mellett tervezett megállapodás kellő időben történő megkötésének, különösen mivel a korábbi tapasztalatok kellően igazolták, hogy egy vámtarifaszámonkénti tárgyalás több évig is eltarthat; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság kormányának azon szándéka miatt, hogy eltávolodik ettől a célkitűzéstől; kiemeli, hogy ez valószínűleg leginkább a mezőgazdasági termékeket érintené, mivel a szabadkereskedelmi megállapodásokban a fennmaradó nem nulla vámtételű vámsorok általában ezt az ágazatot érintik; e tekintetben megismétli, hogy függetlenül attól, hogy megszüntetik-e a vámtarifaszámok 100%-át vagy annál kevesebbet, ez nem változtat az EU határozott egyenlő versenyfeltételek iránti igényén; megismétli, hogy az egyenlő feltételeket biztosító rendelkezéseknek azonosan magas szinten kell fenntartaniuk a környezeti, szociális és foglalkoztatási normákat, a megfelelő és releváns uniós és nemzetközi szabványokra támaszkodva, ideértve a hatékony hazai végrehajtás biztosításához szükséges megfelelő mechanizmusokat, valamint olyan határozott és átfogó versenyjogi és állami támogatási keretet kell tartalmazniuk, amely megakadályozza a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzítását az állami támogatásokra való puszta utalás helyett, ahogyan azt sajnos az Egyesült Királyság teszi;

36. e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, hogy ragadja meg az e tárgyalások által biztosított lendületet az európai vállalatok és kkv-k versenyképességének fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a megállapodás céljául azt kell kitűzni, hogy a lehető leghamarabb lehetővé tegye a piacra jutást és a kereskedelem megkönnyítését a kereskedelmi zavarok minimalizálása érdekében; ösztönzi a feleket, hogy hozzanak létre kkv-kapcsolattartó pontokat, és felszólít egy olyan stabil, átlátható és kiszámítható jogi keret létrehozására, amely nem ró aránytalan terhet a kkv-kra;

37. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás valóban előmozdítsa az EU érdekeit, a tárgyalásoknak a Parlament 2020. február 12-i állásfoglalásában és különösen annak 14. pontjában meghatározott alábbi célkitűzések elérésére kell irányulniuk, mivel az állásfoglalásban megfogalmazottak továbbra is teljes mértékben érvényesek; hangsúlyozza továbbá, hogy a tárgyalásoknak ki kell kiterjedniük az alábbiakra:

i. kölcsönösen előnyös piaci hozzáférés az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzés, a szakmai képesítések elismerése, valamint a termékekre vonatkozó szabályok tekintetében; hangsúlyozza, hogy stabil, megbízható és fenntartható értékláncokra van szükség;

ii. a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e védzáradékokra az uniós belső piac integritásának és stabilitásának védelme érdekében, például a váratlan importhullámokkal, csalásokkal és a piacvédelmi intézkedések kijátszásával szemben;

iii. a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak meg kell haladniuk WTO e területre vonatkozó szabályait, ahogyan a versenyjoggal és az állami támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak és végrehajtási lehetőségeknek is;

iv. a digitális kereskedelem fejlesztésére és megkönnyítésére vonatkozó szabályoknak kezelniük kell az elektronikus úton történő kereskedelem indokolatlan akadályait, beleértve az adatlokalizálási követelményeket is, meg kell őrizniük az EU szabályozási autonómiáját, és nyitott, biztonságos és megbízható online környezetet kell biztosítaniuk a vállalkozások és a fogyasztók számára, feltéve, hogy az egyesült királyságbeli online kiskereskedők betartják a vonatkozó belső piaci szabályokat, és hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi keret által biztosított védelemmel lényegében egyenértékű védelmi szintet biztosít, a harmadik országokba irányuló adattovábbításra vonatkozóan is;

v. az SPS-intézkedéseknek kockázatértékelésen kell alapulniuk, teljes mértékben tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét;

vi. a földrajzi jelzéseknek a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt védelme nem képez tárgyalási alapot; a jövőbeli megállapodásnak az átmeneti időszak végét követően bejegyzett földrajzi jelzéseket is védenie kell és fenn kell tartania;

vii. erőteljes prudenciális kivételeket kell előírni annak érdekében, hogy mindkét fél számára jogilag garantálják a közérdekből történő szabályozáshoz való jogot;

viii. emlékeztet rá, hogy figyelembe kell venni az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos következményeit, többek között a nők gazdasági szerepét védő és előmozdító uniós fellépések számára biztosított egyenlő versenyfeltételek révén, például a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem terén;

ix. a partnerségben kell elérni hosszú távú éghajlati célokat;

x. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket és óvintézkedéseket a kilépésről rendelkező megállapodás jövőbeli kapcsolatokról - különösen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról - szóló, 2021. január 1-jén hatályba lépő megállapodás hiányában történő lejárata esetére, beleértve az érintett munkavállalók és a vállalkozások számára okozott károk lehető legnagyobb mértékű csökkentését célzó rendkívüli intézkedéseket;

xi. felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az Unió harmadik országbeli kereskedelmi partnereire, különösen a fejlődő országokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni Nagy-Britanniával, mivel a brit behozatal jelentős mennyiségű részét teheti ki a harmadik országok Európai Unióba irányuló kivitelének;

Egyenlő versenyfeltételek

38. sajnálja, hogy az Egyesült Királyság Unióval szembeni tárgyalási álláspontja eddig nem kezdeményezett részletes tárgyalásokat az egyenlő versenyfeltételekről; rámutat arra, hogy ez az álláspont nem tükrözi az EU és az Egyesült Királyság által aláírt politikai nyilatkozat 77. bekezdését; sürgeti ezért az Egyesült Királyság kormányát, hogy sürgősen vizsgálja felül tárgyalási álláspontját, és konstruktívan vegyen részt az egyenlő versenyfeltételekről szóló tárgyalásokban, mivel ez szükséges feltétele annak, hogy a Parlament egyetértését adja az Egyesült Királysággal kötendő kereskedelmi megállapodáshoz;

39. megismétli, hogy az Egyesült Királyság földrajzi közelsége és az EU-val szembeni kölcsönös függősége miatt az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó megállapodás hatóköre és mélysége alapvető fontossággal bír az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat általános jövőjének meghatározásában; ezért úgy véli, hogy a politikai nyilatkozattal összhangban biztosítani kell a szabályozási konvergenciáról szóló megállapodás törekvéseinek és liberalizációjának megfelelő egyenlő versenyfeltételeket, és teljesítendő feltételként védeni kell az uniós előírásokat, hogy a dinamikus összehangolást szem előtt tartva elkerüljék a negatív versenyt, valamint a kereskedelmi forgalomra indokolatlan és aránytalan káros hatást kifejtő intézkedéseket; beleértve az állami támogatásokat is; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy az Egyesült Királyság ne jusson tisztességtelen versenyelőnyhöz a védelem szintjének veszélyeztetésével, valamint meg kell akadályozni a piaci szereplők általi szabályozási arbitrázst;

40. emlékeztet azon elkötelezettségére, hogy megakadályoz mindenfajta „dömpinget” az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat keretében; rámutat arra, hogy a tárgyalások fő eredménye az egyenlő versenyfeltételek garantálása a versenyképesség, a magas szintű szociális és fenntarthatósági normák - többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a polgárok és a munkavállalók jogai - jövőbeni megőrzése érdekében, határozott kötelezettségvállalások, végrehajtható rendelkezések és a csökkentést kizáró záradékok révén, az alábbiak dinamikus összehangolása érdekében:

i. verseny és állami támogatások, továbbá minden más általános vagy ágazatspecifikus szabályozási intézkedés, aminek meg kell akadályoznia a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzulását, és rendelkezéseket kell tartalmaznia az állami tulajdonú vállalatokról, ideértve a mezőgazdasági termelést támogató intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is;

ii. a kapcsolódó adóügyek, beleértve az adócsalás, az adókikerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat;

iii. az EU szociális modelljének részét képező szociális és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása (beleértve a szociális dömpinggel szembeni egyenlő szintű védelmet és garanciákat), legalább a meglévő közös szabályok által előírt jelenlegi magas szinten;

iv. a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos előírások, beleértve a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtásának kötelezettségvállalását, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítását;

v. a fogyasztók magas szintű védelme, beleértve a termékek egészségügyi minőségét az élelmiszer-ágazatban;

vi. fenntartható fejlődés;

41. rámutat arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előírások nem enyhülnek, ugyanakkor felhatalmazzák az EU-t és az Egyesült Királyságot arra, hogy magasabb szintű normák meghatározása vagy további területek bevonása céljából módosítsanak a kötelezettségvállalásokon, az arányosság és a szükségesség elveivel teljes összhangban; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a kötelezettségvállalások és rendelkezések autonóm ideiglenes intézkedések, valamennyi területre kiterjedő megbízható vitarendezési mechanizmus és korrekciós intézkedések, többek között bírósági felülvizsgálat útján végrehajthatóak legyenek, a dinamikus összehangolás érdekében megadva az Unió számára a szankciók elfogadásának végső lehetőségét, többek között a fenntartható fejlődést illetően is; hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek olyan horizontális mechanizmust tesznek szükségessé, mint például egy olyan átfogó irányítási keret, amely az együttműködés valamennyi területére kiterjed;

42. nyomatékosan kiemeli a következő területekre vonatkozó, csökkentést kizáró záradékokat: i. alapvető munkahelyi jogok; ii. munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások; iii. méltányos munkakörülmények és foglalkoztatási normák; iv. tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vállalati szinten; és v. szerkezetátalakítás;

43. úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a biológiai sokféleség csökkenése megállításának és visszafordításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának, a környezetnek és a jelentős egészségügyi kérdéseknek a tervezett partnerség alapvető elemeit kell alkotniuk; megállapítja, hogy a Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását minden jövőbeli átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemévé teszi;

44. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli védelmi szintekre vonatkozó úgynevezett „kilincszáradék” nem elegendő, mivel nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket és nem ösztönzi a törekvések szintjének emelését, és úgy véli, hogy ha az EU vagy az Egyesült Királyság emeli éghajlat- vagy környezetvédelmi szintjét, a másik félnek biztosítania kell, hogy szabványai és célértékei az éghajlat- és környezetvédelem legalább egyenértékű szintjét biztosítsák;

45. határozottan úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak be kell tartania az adózásra, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok uniós vívmányokon belül, valamint világszerte folyamatosan fejlődő normáit, ezen belül az adózási átláthatóságot, az adóügyekkel kapcsolatos információcserét és az adókikerülés elleni intézkedéseket, a gyümölcsöző és bizalmon alapuló kölcsönös együttműködés biztosítása érdekében, és foglalkoznia kell tengerentúli területeinek, támaszponti felségterületeinek és koronafüggőségeinek helyzetével, valamint a felelősségteljes kormányzásra vonatkozó uniós kritériumoknak és az átláthatósági követelményeknek való megfelelésükkel, különösen az adóügyi információk cseréje, az adózás átláthatósága, a méltányos adóztatás, az adókikerülés elleni intézkedések, valamint az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni normái tekintetében; felszólítja továbbá az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy tartsák fenn a Pénzügyi Akció Munkacsoport normáit; emlékeztet - Gibraltárra vonatkozóan - a tárgyalási irányelvekre és az EU jogi szövegtervezetében foglalt rendelkezésekre;

46. ismételten hangsúlyozza a magas szintű normák, az egyértelmű nyomon követhetőség, a magas szintűellenőrzési szolgáltatások és az egyenlő versenyfeltételek fenntartásának szükségességét a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, az élelmiszer-biztonság és -címkézés, valamint az állati és növényi egészség, az állatjólét, az állat- és növényegészségügyi és a környezetvédelmi politika és szabványok területén;

47. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EU szociális, környezetvédelmi és éghajlat-politikájának keretében létező és jövőbeli elvek és eszközök (pl. dömpingellenes intézkedések, európai iparpolitika, kötelező átvilágítási jogszabályok, a fenntartható beruházások uniós osztályozási rendszere, a „ne okozz kárt” elv, a szén-dioxid-határ kiigazításának mechanizmusa, a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a pénzügyi szolgáltatási szektorban) jogilag nem vitathatók az Európai Unió és az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodásának keretében és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban;

Konkrét ágazati kérdések és tematikus együttműködés

Belső piac

48. hangsúlyozza, hogy az EU belső piacához való hozzáférés előfeltétele a belső piacra vonatkozó uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelés;

49. hangsúlyozza, hogy a dinamikus szabályozási összehangolásnak és a termékekre vonatkozó szabályok - többek között a termékbiztonságra és a nyomon követhetőségre vonatkozó szabályok - érvényesítését, továbbá az uniós fogyasztók magas szintű védelmét, valamint az uniós vállalkozások jogbiztonságának garantálását elősegítő szigorú piacfelügyeletet biztosító rendelkezéseknek alapvető és pótolhatatlan részét kell képezniük minden olyan jövőbeli megállapodásnak, amelynek célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása;

50. emlékeztet arra, hogy egy új megállapodás minden esetben vámellenőrzésekhez és -vizsgálatokhoz fog vezetni, mielőtt az áruk belépnének a belső piacra, és kitart amellett, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az áruk megfeleljenek a belső piaci szabályoknak;

51. hangsúlyozza a szoros és strukturált együttműködés fenntartásának fontosságát a szabályozási és felügyeleti kérdésekben mind politikai, mind technikai szinten, az EU szabályozási rendszerének és döntéshozatali autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

52. kiemeli a képesítések és oklevelek kölcsönös elismerésének fontosságát, és mindkét felet, különösen a szakmai testületeket és hatóságokat arra ösztönzi, hogy dolgozzanak ki és terjesszenek elő további közös ajánlásokat a szakmai képesítések elismerésére vonatkozóan, különösen a partnerségi tanács keretében;

Pénzügyi szolgáltatások

53. úgy véli, hogy a jövőbeli megállapodásnak konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia az európai felügyeleti hatóságok és az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti együttműködésre vonatkozóan a szabályozási összehangolás előmozdítása, a felügyeleti aggályok és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a zökkenőmentes együttműködés biztosítása és az integrált tőkepiacok fenntartása érdekében;

54. emlékeztet arra, hogy a kölcsönös elismerésen, a harmonizált prudenciális szabályokon és a belső piac felügyeleti konvergenciáján alapuló engedélyezési jogok az átmeneti időszak végén megszűnnek az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az Egyesült Királyság harmadik országgá válik; hangsúlyozza, hogy ezt követően az uniós pénzügyi piachoz való hozzáférést az EU autonóm egyenértékűségi keretére kell alapozni; emlékeztet azonban az egyenértékűségi határozatok korlátozott hatályára;

55. hangsúlyozza, hogy a Bizottság értékelni fogja az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozásának egyenértékűségét, és hogy az egyenértékűség csak akkor biztosítható, ha teljes mértékben tiszteletben tartják döntéshozatali autonómiáját, és ha az Egyesült Királyság szabályozási és felügyeleti rendszere és normái teljes mértékben egyenértékűek az EU szabályaival; kéri, hogy a politikai nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a lehető leghamarabb végezzék el ezt az értékelést; emlékeztet arra, hogy az EU bármikor egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékű státuszt;

56. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban jelentős mennyiségű euróban denominált származtatott ügyletet számolnak el, ami pénzügyi stabilitási következményekkel járhat az Európai Unióra nézve;

Vámügyek

57. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság nem kívánja fenntartani jelenlegi státuszát a belső piac és a vámunió tekintetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megőrizzék a vámunió integritását és eljárásait, amelyek garantálják a fogyasztók biztonságát és védelmét, valamint az EU és az uniós vállalkozások gazdasági érdekeit; hangsúlyozza, hogy nagyobb beruházásokat kell eszközölni az egységes árutovábbítási pontok vámellenőrzési létesítményeibe a közös határokon, és adott esetben további koordinációra és információcserére lehet szükség a két fél között, valamint lehetőséget kell biztosítani Észak-Írországban a vámügyi megfeleléssel foglalkozó, állandó uniós iroda megnyitására;

58. hangsúlyozza, hogy bármely jövőbeli megállapodásnak egyrészt átfogó vámügyi együttműködési mechanizmusokat kell létrehoznia a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében, másrészt együttműködési mechanizmusokat a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok között; felhívja továbbá az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy adott esetben törekedjenek a vámeljárásokra vonatkozó követelmények és alakiságok egyszerűsítésére a kereskedők és a gazdasági szereplők számára, beleértve a kkv-kat is;

59. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak arra kell törekedniük, hogy magas szintű konvergenciát tartsanak fenn vámügyi jogszabályaik és gyakorlataik között a hatékony vámellenőrzés és vámkezelés biztosítása, a vámjogszabályok érvényesítése és a felek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, biztosítva a jogtalanul beszedett adók és vámok visszakövetelésének lehetőségét, a hatályos vámjogszabályok szisztematikus megsértésével szembeni védintézkedések mellett;

60. hangsúlyozza, hogy az eljárások egyszerűsítése és a szabályozási terhek csökkentése érdekében rendkívül kívánatos lenne, hogy az Egyesült Királyság fenntartsa az Európai Közösségek integrált vámtarifáján (TARIC) alapuló jelenlegi termékosztályozást;

Fogyasztóvédelmi politika

61. hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli megállapodásban mindkét félnek fenn kell tartani a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi normákat és a polgárok uniós vívmányok szerinti jogait; úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzáadott értéket kell biztosítania az uniós fogyasztók számára azáltal, hogy a legjobb keretet biztosítja a fogyasztói jogok védelméhez és a kereskedők kötelezettségeinek érvényesítéséhez;

62. kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy olyan módon garantálják az Egyesült Királyságból importált termékek biztonságosságát, amely megfelel az uniós szabványoknak;

63. hangsúlyozza az adott esetben parlamenti felügyelet és a csökkentést kizáró kötelezettségvállalások melletti szabályozási és közigazgatási együttműködés fontosságát a nem vámjellegű akadályok felszámolása és a közérdekű célok elérése tekintetében az uniós fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, ideértve a fogyasztók és a vállalkozások számára biztonságos és megbízható online környezet biztosítását, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelmet is;

Halászat

64. ismételten kijelenti, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jöhet létre átfogó megállapodás, ha az nem tartalmaz teljes, kiegyensúlyozott és hosszú távú halászati és halászattal kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az érintett felek vizeihez, erőforrásaihoz és piacaihoz való hozzáférés, valamint a meglévő halászati tevékenységek folytatásának optimális feltételek melletti fenntartását;

65. emlékeztet arra, hogy a legnagyobb kölcsönös előny a közös ökoszisztémák védelmével és kiaknázásuk fenntartható kezelésével, a vízhez és a halászati erőforrásokhoz való meglévő kölcsönös hozzáférés fenntartásával, a meglévő halászati tevékenységek fenntartásának céljával, valamint közös, koherens, egyértelmű és stabil elvek és szabályok meghatározásával érhető el, lehetővé téve a halászati és akvakultúra-termékek számára a piacokhoz való kölcsönös és szabad hozzáférést anélkül, hogy a kiegyensúlyozatlan verseny miatt gazdasági vagy társadalmi feszültségek alakulnának ki; kitart amellett, hogy átfogó irányítási keretre van szükség annak biztosításához, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezések megsértése szankciókat vonhat maga után, akár az egyesült királyságbeli árukra az uniós piacokon alkalmazott preferenciális vámtarifák felfüggesztését is;

66. hangsúlyozza, hogy a megállapodás FISH-2 mellékletébe (Halászati lehetőségek elosztása) bele kell foglalni a két fél közötti felosztásra jelenleg alkalmazott százalékos elosztási arányokat a hatályban levő, viszonylagos stabilitás elvével összhangban;

67. felszólítja a feleket a meglévő kvótahányadok és a halászati jogok stabil és állandó elosztásának fenntartására; hangsúlyozza a közös halászati politika elveinek - például a maximális fenntartható hozamnak, valamint a halállományok állapotának javulásához eddig hozzájáruló technikai intézkedéseknek és regionális kezelési eszközöknek, mint például az Északi-tengerre és a Nyugati-tengerre vonatkozó többéves állománygazdálkodási terveknek és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvnek - a tiszteletben tartásán alapuló hosszú távú erőforrás-gazdálkodás fontosságát, ami mind az uniós tagállamok, mind az Egyesült Királyság flottáinak javát szolgálja;

68. hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak biztosítania kell, hogy a technikai intézkedések vagy a védett tengeri területek kölcsönösek, megkülönböztetésmentesek és arányosak legyenek, és ne képezzék tényleges módját annak, hogy az uniós hajókat kizárják az Egyesült Királyság vizeiről; kitart amellett, hogy a megállapodás nem vezethet az EU környezeti és szociális normáinak gyengítéséhez;

69. sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodásba foglaljon bele a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek uniós és egyesült királyságbeli vizeken történő megelőzésére és leküzdésére irányuló rendelkezéseket;

70. hangsúlyozza, hogy megfelelő együttműködési és konzultációs mechanizmusokra és közös tudományos megközelítésre és garanciákra van szükség a tekintetben, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az adatgyűjtéshez és az állományok tudományos értékeléséhez a valamennyi közös tengeri medencében megvalósuló közös halászati gazdálkodásra irányuló jövőbeli határozatok alapjaként; felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy folytassák aktív és lojális együttműködésüket a halászati ellenőrzés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

A polgárok jogai és a személyek szabad mozgása

71. sajnálattal jegyzi meg, hogy az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy a személyek EU és Egyesült Királyság közötti szabad mozgásának elve az átmeneti időszak után már nem lesz alkalmazandó; kitart amellett, hogy a jövőbeli partnerségnek olyan ambiciózus rendelkezéseket kell tartalmaznia a személyek mozgására vonatkozóan, amelyek a teljes viszonosságon és a tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen alapulnak; megismétli, hogy az Egyesült Királyság belső piachoz való hozzáférésének arányban kell állnia a személyek mobilitásának megkönnyítése érdekében tett kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy a határátlépési rendszer nem okozhat adminisztratív terhet vagy pénzügyi akadályt;

72. hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a vegyes nemzetiségű családokból származó gyermekekre, ahol csak a szülők egyike uniós állampolgár, továbbá hogy megfelelő jogi mechanizmust kell biztosítani a szülők közötti viták megoldására, például válás esetén;

73. úgy véli, hogy a mobilitási megállapodásoknak - beleértve a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazást is - az uniós tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk, és magukban kell foglalniuk a mobilitásra vonatkozó uniós vívmányokat, a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat és a szociális biztonsági rendszerek koordinációját;

74. úgy véli, hogy a polgárok jogai jogilag kötelező erejű rendelkezések révén történő további kodifikációjának az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli nemzetközi megállapodás szerves részét kell képeznie; úgy véli, hogy ennek ki kell terjednie a határ menti ingázók helyzetére is, akiknek a megkülönböztetésmentességen és a viszonosságon alapuló szabad mozgását garantálni kell; kéri, hogy fontolják meg a kutatás, tanulmányok, képzés, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, au pair munkavégzés és az Európai Szolidaritási Testületen belüli önkéntes szolgálat céljából történő beutazás és tartózkodás feltételeinek jobb szabályozását, melyet a jövőbeli megállapodás részévé kellene tenni, és nem a nemzeti szabályozásra bízni; emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság megmutatta az Egyesült Királyság létfontosságú ágazatainak - például a közegészségügynek vagy a mezőgazdaságnak - az uniós munkavállalóktól, többek között az idénymunkásoktól való függőségét;

Munkaerő, mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek összehangolása

75. sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság kormánya még nem teljesítette az új foglalkoztatási törvény hatálybaléptetésére vonatkozó kötelezettségvállalását, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy tegyen eleget kötelezettségének az átmeneti időszak vége előtt; e tekintetben különösen azokra a nemrégiben elfogadott uniós jogalkotási aktusokra hivatkozik, amelyek átültetési határideje az átmeneti időszak alatt van; hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú az olyan joghézagok elkerülése, amelyek következtében a munkavállalói jogok sem a fennálló uniós jog, sem az Egyesült Királyság foglalkoztatási törvénye alatt nem élveznének védelmet;

76. emlékeztet annak fontosságára, hogy semmilyen tekintetben ne sérüljenek az érintett személyek meglévő és jövőbeli jogai a szociális biztonság terén; felhívja a megállapodásról tárgyaló feleket, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolása kapcsán mindenképpen helyezzék előtérbe ezen polgárok jogait, továbbá hogy biztosítsák minden fejezetben a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok folyamatos alkalmazását;

77. sajnálja azonban, hogy nincsenek külön rendelkezések a határ menti ingázó és a határt átlépő munkavállalókat megillető munkanélküli ellátásra vonatkozóan, és ezért ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálják meg, milyen rendelkezésekkel biztosítható megfelelően az ilyen munkavállalókat megillető munkanélküli ellátás;

78. hangsúlyozza a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló dinamikus megállapodás fontosságát; hangsúlyozza, hogy a végleges megállapodás a személyek mobilitására vonatkozó rendelkezéseinek a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében arányos és szilárd jogokat kell magukban foglalniuk, a politikai nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően;

Adatvédelem

79. hangsúlyozza az adatvédelemnek mint alapvető jognak és mint a digitális gazdaság alapvető elemének fontosságát; megállapítja, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy a Bizottság megfelelőnek nyilváníthassa az Egyesült Királyság adatvédelmi keretét, bizonyítani kell, hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi kerettel „lényegében egyenértékű” védelmi szintet biztosít, beleértve a harmadik országokba irányuló adattovábbítást is;

80. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi törvénye általános és széles körű mentességet biztosít az adatvédelmi elvek és az érintettek jogai alól a személyes adatok bevándorlási célú feldolgozása tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amikor olyan személyek adatait dolgozzák fel e mentesség alapján, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai, e személyek nem részesülnek ugyanolyan védelemben, mint az Egyesült Királyság állampolgárai, és ez ellentétes lenne az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ^* ; úgy véli, hogy az elektronikus hírközlési adatok megőrzésére vonatkozó egyesült királyságbeli jogi keret nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányok EUB szerinti értelmezése szerinti feltételeinek, ennélfogva pedig jelenleg nem felel meg a megfelelőség feltételeinek;

81. hangsúlyozza és támogatja, hogy a jövőbeli partnerséget az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalások támasszák alá, beleértve a személyes adatok megfelelő védelmét, amely a tervezett együttműködés szükséges feltétele, valamint a bűnüldözési megállapodás automatikus felfüggesztését, amennyiben az Egyesült Királyság hatályon kívül helyezi az EJEE-t végrehajtó nemzeti jogszabályokat; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az Egyesült Királyság jogi keretére annak uniós jog szerinti megfelelőségének értékelésekor; támogatja az EUB e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának, például a Schrems-ügynek, valamint az EJEB ítélkezési gyakorlatának a figyelembevételét;

82. azon az állásponton van, hogy amennyiben az Egyesült Királyság nem kötelezi el magát kifejezetten az EJEE érvényesítése mellett, és nem fogadja el az Európai Unió Bíróságának a szerepét, nem lehet megállapodásra jutni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig nem volt hajlandó határozott garanciákat nyújtani az alapvető jogokra és az egyéni szabadságokra vonatkozóan, és ragaszkodott a jelenlegi normák enyhítéséhez és az elfogadott adatvédelmi mechanizmusoktól való eltéréshez, többek között tömeges megfigyelés alkalmazása révén;

83. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fent említett aspektusokat annak értékelésekor, hogy az Egyesült Királyság jogi kerete megfelelő-e a személyes adatok védelmének szintje tekintetében, és gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Királyság megoldja az ezen állásfoglalásban azonosított problémákat, mielőtt az Egyesült Királyság adatvédelmi jogát - az Európai Unió Bírósága értelmezésében vett - uniós joggal összhangban lévőnek nyilvánítaná; felhívja a Bizottságot, hogy kérje ki az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos tanácsát is;

Biztonsági, bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

84. újólag megerősíti, hogy kézzelfogható eredményeket kell elérni a biztonság, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén annak érdekében, hogy létrejöjjön egy átfogó és hatékony együttműködésről szóló megállapodás, amely kölcsönösen előnyös lenne az EU és az Egyesült Királyság polgárainak biztonsága szempontjából;

85. határozottan ellenzi az Egyesült Királyság arra irányuló kérelmét, hogy közvetlen hozzáférést kapjon az uniós adatinformációs rendszerekhez a bel- és igazságügy területén; e tekintetben ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem schengeni harmadik országként nem férhet hozzá közvetlenül az uniós információs rendszerek adataihoz; figyelmeztet arra, hogy az információk - többek között a személyes adatok - Egyesült Királysággal való megosztására szigorú biztosítékok, ellenőrzési és felügyeleti feltételek mellett kell sort keríteni, ideértve a személyes adatok uniós jog által biztosított védelemmel egyenértékű védelmét is;

86. rámutat arra, hogy a Schengeni Információs Rendszerre (SIS) vonatkozó jogszabályok kifejezetten tiltják a harmadik országok hozzáférését a rendszerhez, és hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem férhet hozzá a SIS-hez; emlékeztet arra, hogy a Tanács 2020. március 5-én ajánlásokat adott ki a SIS Egyesült Királyság általi alkalmazása során elkövetett súlyos jogsértések kezelésére, és hogy az Egyesült Királyság válasza alapján nemigen mutat szándékot arra, hogy alkalmazza ezeket az ajánlásokat, ami sérti az uniós jogot; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés terén a jövőben folytatandó együttműködésnek a kölcsönös bizalmon kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy az említett együttműködést csak szigorú adatvédelmi szabályok lefektetése és hatékony végrehajtási mechanizmusok megléte esetén lehet elfogadni;

87. felhívja a figyelmet arra, hogy a DNS-adatoknak az Egyesült Királysággal való, a prümi keret alapján működő automatizált cseréjét csak 2019-ben indították el, és hogy a Tanács hamarosan döntést hoz egy végrehajtási határozat elfogadásáról, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy részt vegyen a daktiloszkópiai adatok automatizált cseréjében; kiemeli e tekintetben, hogy a Parlament a korábban a harmadik pillérbe tartozó jogalkotási aktusokra vonatkozó különleges konzultációs eljárás keretében 2020. május 13-án elutasította a Tanács határozattervezetét az ujjlenyomat-adatok megosztását érintő teljes körű kölcsönösséggel, az adatvédelmi garanciákkal, valamint a határozat alkalmazásának igen rövid időtartamával kapcsolatos aggályok miatt; felhívja a Tanácsot, hogy gondosan vizsgálja meg a Parlament elutasításra vonatkozó érveit; emlékezteti a tárgyaló feleket, hogy az említett automatizált adatcserét engedélyező tanácsi határozatok - amennyiben azokat elfogadják - az átmeneti időszak végén hatályukat vesztik; hangsúlyozza, hogy időben meg kell állapodni a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó új szabályokról, tekintettel az információcsere fontosságára a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben;

88. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság tárgyalási megbízatása nem elég ambiciózus a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fontos területein; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság találhatnának olyan megoldást, amely ambiciózusabb együttműködési szintet tenne lehetővé, mint az Európai kiadatási egyezmény szerinti együttműködés;

Migráció, menekültügy és határigazgatás

89. hangsúlyozza, hogy meg kell állapodni a két fél állampolgáraitól eltérő állampolgárok migrációjával kapcsolatos együttműködés feltételeiről, tiszteletben tartva az emberi jogokat, érvényt szerezve az emberi méltóságnak és elismerve a legkiszolgáltatottabbak védelmének szükségességét; megismétli felhívását, hogy ennek az együttműködésnek legalább olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a nemzetközi védelemhez való biztonságos és jogszerű hozzáférést, többek között családegyesítés révén;

90. hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a felek között az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében, összhangban a nemzetközi joggal, amely továbbra is alkalmazandó az EU és az Egyesült Királyság közötti határon;

91. kitart amellett, hogy az Egyesült Királyság nem választhatja meg, hogy az uniós menekültügyi és migrációs vívmányok mely elemeit szeretné megtartani;

92. ismételten hangsúlyozza, hogy el kell fogadni egy olyan családegyesítési tervet, amely az átmeneti időszak végén hatályba léphet;

93. e terv részeként, és általánosabban is, a Parlament emlékezteti a tárgyaló feleket mind az EU, mind az Egyesült Királyság azon kötelezettségére, hogy megvédjék a területükön tartózkodó valamennyi gyermeket, és összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezményével felszólítja a tagállamokat, hogy amint az Egyesült Királyság konkrét javaslatokat tesz, bízzák meg a Bizottságot a menedékkérők családegyesítési tervének megtárgyalásával;

94. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU összehangolt megközelítést alkalmazzon mindezen kérdésekben, mivel az Egyesült Királyság és az egyes tagállamok közötti kétoldalú megállapodások olyan kérdésekben, mint a menedékkérők vagy menekültek családegyesítése, illetve az áthelyezési vagy visszafogadási megállapodások, negatív következményekkel járhatnak az uniós menekültügyi és migrációs politika koherenciájára nézve; felszólítja mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy törekedjenek kiegyensúlyozott és konstruktív megközelítésre mindezen kérdésekben;

A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

95. felkéri az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodásba foglaljanak bele a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseket, többek között egy információcsere-mechanizmust is; emlékeztet arra, hogy a politikai nyilatkozatban az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az FATF-standardokat meghaladó szinten biztosítják a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatóságát, továbbá megszüntetik a virtuális fizetőeszközök használatával összefüggő anonimitást, többek között ügyfél-átvilágítási ellenőrzések révén;

96. felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy az új partnerségi megállapodásba foglaljanak bele külön rendelkezéseket a pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók felügyeletére vonatkozóan a pénzmosás elleni kerettel összefüggésben;

Adóügyek

97. felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy kezeljék prioritásként az adócsalás és az adókikerülés elleni összehangolt fellépést; felszólítja a feleket, hogy a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében folytatott együttműködés révén kezeljék a káros adózási gyakorlatokat; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az Egyesült Királyság előkelő helyen áll azon mutatók tekintetében, amelyek egy országot olyan jellemzőkkel ruháznak fel, amelyeket a vállalatok felhasználhatnak adókikerülési célokra; kéri, hogy a jövőbeli megállapodás kifejezetten foglalkozzon ezzel a kérdéssel; megjegyzi, hogy az átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, és a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak át kell világítania a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékére vonatkozóan megállapított kritériumoknak megfelelően; felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy garantálják a teljes körű igazgatási együttműködést a héára vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, valamint a héabevételek védelmének és behajtásának biztosítása érdekében;

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem

98. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak teljes mértékben igazodnia kell az EU jelenlegi és jövőbeli éghajlat-politikai keretéhez, beleértve a módosított 2030-as és 2040-es célértékeket és az éghajlat-semlegesség 2050-ig való eléréséig vezető pályákat;

99. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak legalább olyan hatályú és eredményességű szén-dioxid-árazási rendszert kell megvalósítania, mint amelyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) biztosít, és az átmeneti időszak végére ugyanazon elveket kell alkalmaznia a külső jóváírások felhasználása tekintetében; úgy véli továbbá, hogy amennyiben az Egyesült Királyság azt kéri, hogy saját kibocsátáskereskedelmi rendszerét kapcsolják össze az EU ETS-sel, e kérés mérlegelését illetően a következő két feltételt kell alkalmazni: az egyesült királysági kibocsátáskereskedelmi rendszer nem áshatja alá az EU ETS integritását, különösen a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és annak tükröznie kell az EU ETS hatályának és eredményességének folyamatos növekedését; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-árazási rendszert már azt megelőzően meg kell határozni és be kell vezetni, hogy a Parlamentben sor kerülne az arra vonatkozó szavazásra, hogy jóváhagyják-e a megállapodás tervezetét;

100. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közös szabványok és célok elfogadása mellett biztosítsák a levegő- és vízminőség megfelelő nyomon követését és értékelését az Egyesült Királyságban; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság végrehajtsa és érvényesítse az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  keretében vállalt kibocsátási határértékeket és egyéb rendelkezéseket, valamint hogy dinamikusan igazodjon a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ^* , többek között az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok frissítéseihez;

Közegészségügy

101. hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság szerepelni kíván azoknak az országoknak a jegyzékében, amelyek állat- és növényegészségügyi (SPS) intézkedések hatálya alá tartozó árukat exportálhatnak az EU-ba, maradéktalanul meg kell felelnie az ezen árukra vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a termelési folyamatokkal kapcsolatos követelményeket is; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani különösen az élelmiszertermékekre vonatkozó származási szabályokat, és az uniós követelmények megkerülésének megakadályozása érdekében világos szabályokat kell meghatározni az élelmiszertermékek egyesült királysági átalakításával kapcsolatban, különösen az Egyesült Királyság és más országok közötti lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben;

102. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak igazodnia kell majd a géntechnológiával módosított szervezetekre és a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályokhoz; úgy véli, hogy a feleknek törekedniük kell a peszticidek használatának és kockázatainak csökkentésére; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek törekednie kell arra, hogy csökkentse az állattenyésztésben az antibiotikumok használatát, valamint hogy továbbra is tiltsa azok növekedésserkentőként való felhasználását, és visszaszorítsa a helytelen vagy szükségtelen humán felhasználást;

103. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megelőzzék a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök hiányát; sürgeti a nemzeti hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az átmeneti időszak végéig lezáruljon a nemzeti eljárás keretében engedélyezett gyógyszerkészítmények újbóli elosztása; ezért kéri az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy működjön hosszú távon együtt az egészség biztonságát érintő megállapított és újonnan megjelenő veszélyek megelőzése, feltárása, az ezekre való felkészülés és válaszintézkedések érdekében; e tekintetben felszólít az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködésre a Covid19-világjárvány elleni hatékony küzdelem érdekében; úgy véli, hogy ha a felek valamelyike nem hoz megfelelő intézkedéseket egy egészségügyi fenyegetés kezelése érdekében, a másik fél egyoldalú intézkedéseket vezethet be a közegészség védelmében;

104. hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre és a vegyi anyagok biztonságára - többek között az endokrin károsító anyagokra - vonatkozó uniós jogszabályokat, ugyanakkor biztosítani kell a gyógyszerekhez és az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférést, és hangsúlyozza, hogy az egyesült királyságbeli vállalatokra minden esetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznának, mint az EGT-n kívüli vállalatokra; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU belső piacának, és különösen a fogyasztóknak a termékek Egyesült Királyság általi behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelme érdekében szigorú feltételeket kell meghatározni a WTO-megállapodáson túlmutató állat- és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan;

Közlekedés

105. hangsúlyozza, hogy a szoros gazdasági kapcsolatokon és közös érdekeken alapuló tervezett partnerségnek folyamatos és akadálytalan, viszonosságon alapuló összeköttetést kell biztosítania minden közlekedési mód esetében, valamint azonos feltételeket kell biztosítania különösen a szociális, munkaügyi és környezeti normák, valamint az utasok jogai tekintetében; hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek ki kell terjednie a Csatorna-alagút különleges helyzetére, különös tekintettel a biztonsági és az engedélyezési rendszer aspektusaira;

106. úgy véli, hogy az Egyesült Királysággal a jövőben folytatandó együttműködésnek elő kell irányoznia közös érdekű közlekedési projekteket, és ösztönöznie kell a határokon átnyúló jó kereskedelmi és üzleti feltételeket, amelyek különösen a kkv-k esetében elősegítik a további adminisztratív terhek elkerülését és segítséget nyújtanak számukra;

107. úgy véli, hogy a közös érdekek alapján elő kell irányozni az Egyesült Királyság részvételét a közlekedést érintő, határokon átnyúló uniós kutatási és fejlesztési programokban;

108. emlékeztet annak fontosságára, hogy a tárgyalások során a Bizottság legyen az egyedüli tárgyaló fél az EU részéről, valamint hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell bármilyen kétoldalú tárgyalástól; sürgeti azonban a Bizottságot, hogy a végleges átfogó megállapodásban képviselje az egyes tagállamok érdekeit;

109. hangsúlyozza, hogy a jogok és privilégiumok kötelezettségeket vonnak maguk után, valamint hogy az uniós belső piachoz való hozzáférési szintnek teljes mértékben meg kell felelnie a szabályozási konvergencia és az egyenlő piaci feltételek nyílt és tisztességes verseny érdekében való biztosítására vonatkozóan megállapított kötelezettségvállalások mértékének, és annak az EU-ban alkalmazandó közös minimumkövetelményeken kell alapulnia;

110. emlékeztet arra, hogy a légi közlekedés az egyetlen olyan közlekedési mód, amely tekintetében nem létezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében rögzített olyan jogi keret, amely életbe léphetne, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt nem születik megállapodás;

111. úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek tartalmaznia kell egy, a légi közlekedésről szóló ambiciózus és átfogó fejezetet, amely biztosítja az EU stratégiai érdekeit, és megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a piacra jutásról, a beruházásokról, valamint a működési és kereskedelmi rugalmasságról (pl. a járatmegosztásról), kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek mellett, továbbá szoros együttműködést kell magában foglalnia a légi közlekedés biztonsága és a légiforgalmi szolgáltatás tekintetében;

112. hangsúlyozza, hogy az úgynevezett „ötödik szabadságjog” egyes elemei biztosításának hatályát korlátozni kell, és annak kiegyensúlyozott és megfelelő, az uniós érdekeket szem előtt tartó kötelezettségeket kell tartalmaznia;

113. megjegyzi, hogy az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának jelenlegi kerete, amely korlátozott számú engedélyen alapul, nem alkalmazható az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, tekintettel az EU és az Egyesült Királyság között zajló közúti teherforgalom mértékére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni a közrendet fenyegető veszélyek elkerülése és a közúti árufuvarozók, valamint az autóbuszos személyszállítást végzők forgalmi zavarainak megelőzése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az Írország és a kontinens közötti közvetlen tengeri útvonalak fejlesztésének fontosságát, melyek révén csökkenne az Egyesült Királyságtól mint tranzitútvonaltól való függés;

114. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság teherfuvarozói számára nem biztosíthatók ugyanazok a jogok és előnyök, amelyeket az uniós teherfuvarozók élveznek a közúti teherfuvarozás tekintetében;

115. úgy véli, hogy a tervezett partnerség részét kell képeznie az egyik fél területéről a másik fél területén át ugyanazon fél területére vezető rakott és üresutakra vonatkozó átszállítási jogoknak;

116. úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania különösen a munka, a vezetési és pihenőidő, a járművezetők kiküldetése, a menetíró készülékek, a járművek tömege és méretei, a kombinált szállítás és a személyzet képzése terén, valamint konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia a gazdasági szereplők és a járművezetők hasonló szintű védelmének biztosítása érdekében;

117. hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni az EU és az Egyesült Királyság közötti tengeri kereskedelem gördülékenységét, az utasok, a tengerészek, valamint a tengeri és szárazföldi személyzet szabad mozgását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy megfelelő határ- és vámrendszerek álljanak rendelkezésre a késedelmek és a fennakadások megelőzése érdekében;

Kultúra és oktatás

118. úgy véli, hogy a megállapodásnak egyértelművé kell tennie, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban fenn fogja tartani a kulturális és nyelvi sokszínűséget;

119. üdvözli a tárgyalási irányelvekben szereplő egyértelmű kijelentést, miszerint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatoknak ki kell terjedniük az oktatás és a kultúra területén folytatott párbeszédre és cserékre is; felhívja a Bizottságot, hogy a vonatkozó mobilitási rendelkezésekről folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a kulturális ágazat sajátos jellegét; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a megállapodásnak a Bizottság által közzétett szövegtervezetében a természetes személyek üzleti célú belépését és ideiglenes tartózkodását szabályozó rendelkezések nem felelnek meg a kulturális és kreatív ágazat igényeinek, és akadályozhatják a folyamatos kulturális cserét;

120. fenntartások nélkül támogatja a tárgyalási irányelvek a tekintetben való egyértelműségét, hogy az audiovizuális szolgáltatásokat ki kell zárni a gazdasági partnerség hatálya alól, és sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is szilárdan képviselje álláspontját;

121. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális szolgáltatások uniós piacához való hozzáférés csak akkor garantálható, ha az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvét ^*  teljes mértékben végrehajtják annak érdekében, hogy ugyanazokat a továbbközvetítési jogokat biztosítsák mindkét fél számára; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságból származó tartalmak az átmeneti időszak végét követően is „európai alkotásoknak” minősülnek mindaddig, amíg az Európa Tanács határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményében részes nem tagállamokból és EGT-n kívüli államokból származó alkotások bekerülnek az „európai alkotások” tartalomkvótába;

122. üdvözli a jogellenesen kivitt kulturális javaknak a származási országuk részére történő visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését; hangsúlyozza továbbá az Egyesült Királysággal e téren folytatott folyamatos együttműködés fontosságát;

Pénzügyi irányítási és ellenőrzési keret

123. felszólít a bizottsági szolgálatok, az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség hozzáférési jogának, valamint a Parlament ellenőrzési jogának biztosítására és tiszteletben tartására; emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok betartását és értelmezését érintő ügyekben az Európai Unió Bíróságát kell illetékes bíróságként elfogadni;

Részvétel az uniós programokban

124. javasolja, hogy a Bizottság fordítson kiemelt figyelmet mind az „Uniós programokban való részvétel”, mind a „Horizontális intézkedések és irányítás” tekintetében alkalmazandó alábbi elvekre és feltételekre;

a) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett partnerség részeként az uniós programokban való részvétellel kapcsolatban megállapítandó általános elvek és feltételek magukban foglalják azt a követelményt, hogy az Egyesült Királyság méltányos és megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújtson mind részvételi díj, mind operatív hozzájárulás tekintetében minden olyan programhoz, amelyben részt vesz;

b) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság bármely programban való részvételének általános szabályai megfeleljenek a harmadik országok részvételére irányadó szokásos feltételeknek, és hogy a részvétel az érintett program teljes időtartamára és valamennyi részére szóljon, kivéve, ha a részleges részvétel például bizalmas jelleg miatt indokolt; javasolja, hogy a Bizottság biztosítson kiszámíthatóságot az uniós programok EU-ban letelepedett résztvevői számára, valamint stabilitást a költségvetési előirányzatok tekintetében;

c) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele ne járjon az uniós költségvetésből az Egyesült Királyságba irányuló nettó transzferrel, továbbá hogy az EU egyoldalúan fel tudja függeszteni vagy meg tudja szüntetni az Egyesült Királyság bármely programban való részvételét, amennyiben a részvétel feltételei nem teljesülnek vagy az Egyesült Királyság nem fizeti meg pénzügyi hozzájárulását;

d) biztosítsa, hogy az Egyesült Királysággal kötött megállapodás tartalmazza a pénzügyi szabálytalanságok, a csalás, a pénzmosás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények kezeléséhez és az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket;

125. úgy véli különösen, hogy fontos az Egyesült Királyságnak a harmadik országok részvételére irányadó általános elvekkel összhangban történő részvétele a határokon átnyúló, kulturális, fejlesztési, oktatási és kutatási programokban, például az Erasmus+-ban, a Kreatív Európában, a Horizontban, az Európai Kutatási Tanácsban, a LIFE programban, a transzeurópai közlekedési hálózatban (TEN-T), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben (CEF), az „egységes európai égbolt” (SES) kezdeményezésben, az Interregben, a közös technológiai kezdeményezésekben - amilyen például a Tiszta Égbolt I. és II., az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR), az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok, a Galileo, a Kopernikusz, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) támogatási keretrendszere -, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekben;

126. elvárja, hogy a megállapodás rendelkezzen az Egyesült Királyságnak az Euratomhoz és az ITER-projekthez fűződő kapcsolatáról, valamint a kilépésnek az eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásáról; elvárja továbbá, hogy az Egyesült Királyság megfeleljen a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági, védelmi és sugárvédelmi előírásoknak;

127. úgy véli, hogy ha az Egyesült Királyság végül úgy dönt, hogy részt kíván venni a belső piacon, akkor a 2021 és 2027 közötti időszakra hozzá kell járulnia a kohéziós alapokhoz, akárcsak az EGT-országoknak;

128. úgy véli, hogy az új megállapodásnak figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése által érintett uniós régiók szükségleteit;

129. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a PEACE program továbbra is működjön Észak-Írországban és Írország határ menti régióiban, és igazgatását a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv önállóan lássa el;

130. úgy véli, hogy a közös érdekű ügyekben folytatódnia kell az egyfelől az EU legkülső régiói, tengerentúli országai és tengerentúli területei, másfelől az Egyesült Királyság tengerentúli területei közötti együttműködésnek, kiváltképpen a karibi és a csendes-óceáni térségben; kéri egyedi rendelkezések meghozatalát az Európai Fejlesztési Alap vagy adott esetben a kohéziós alapok keretében folytatott jövőbeli közös projektek lehetővé tétele érdekében; a fennmaradó TOT-ok számára pedig továbbra is megfelelő szintű támogatást kell nyújtani;

131. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből származó pénzügyi források rendelkezésre bocsátása révén az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) a szolidaritás kézzelfogható kifejeződése olyankor, amikor az EU vagy a hozzá csatlakozni kívánó országok bizonyos régióit súlyos (többek között gazdasági) következmények sújtják;

132. hangsúlyozza, hogy a programokban való részvételt össze kell kapcsolni a vonatkozó szakpolitikákkal, például az éghajlat- vagy kiberpolitikákkal;

133. úgy véli, hogy egy, az energiaügyi együttműködésről szóló megállapodás, amely összhangban lenne a jövőbeli kapcsolatokról szóló átfogó megállapodással, valamint szilárd kormányzáson és egyenlő versenyfeltételeken alapulna, mindkét fél kölcsönös érdekét szolgálná;

134. hangsúlyozza, hogy az Ír-szigeten az egységes villamosenergia-piac folytonosságának biztosítása érdekében az Egyesült Királyság kilépését követően Észak-Írországban folytatni kell az uniós energiaügyi vívmányok alkalmazását;

135. azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fontos partner lehet az EU űrpolitikájában, és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során foglalkozni kell az Egyesült Királyság uniós űrprogramhoz való jövőbeli hozzáférésével, védelmezve az Unió érdekeit és összhangban a harmadik országok uniós űrprogramban való részvételére alkalmazandó jogi kerettel;

Szellemi tulajdon

136. hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak a jelenlegi és jövőbeli uniós jogi keret alapján erőteljes és végrehajtható intézkedéseket kell tartalmaznia a földrajzi jelzések és a szellemi tulajdonjogok, így a szerzői és szomszédos jogok, a védjegyek és formatervezési minták, a szabadalmak és az üzleti titkok elismerésére és magas szintű védelmére vonatkozóan; anélkül, hogy veszélyeztetné a megfizethető gyógyszerekhez, így a generikus gyógyszerekhez való hozzáférést; úgy véli, hogy a megállapodásnak magában kell foglalnia az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Egyesült Királyság szellemi tulajdoni hivatalai közötti szoros kétoldalú együttműködés lehetőségét is;

Társasági jog

137. megjegyzi, hogy az előírások fellazulásának elkerülése, valamint az Egyesült Királyságban és az EU-ban az eljárási jogképesség biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a tervezett megállapodás közös minimumszabályokat tartalmazzon a műveletek létrehozására és végrehajtására, a részvényesek, hitelezők vagy munkavállalók védelmére, a vállalati jelentéstételre és könyvvizsgálatra, valamint az átláthatósági szabályokra, továbbá a szerkezetátalakítással, csőddel vagy fizetésképtelenséggel kapcsolatos bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozóan;

Igazságügyi együttműködés polgári, többek között családi ügyekben

138. hangsúlyozza, hogy a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kiemelkedő fontosságú a polgárok és a vállalatok közötti jövőbeli kereskedelmi és üzleti interakciók biztosítása, valamint a határokon átnyúló ügyletekben és egyéb tevékenységekben részt vevő felek biztonságának és megfelelő védelmének biztosítása érdekében; úgy véli ezért, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy a Luganói Egyezmény megfelelő megoldást kínálhat-e az Uniónak arra, hogy fenntartsa a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatainak általános egyensúlyát, vagy megfelelőbb lenne-e egy olyan új megoldás, amely a két fél közötti „dinamikus összehangolást” biztosítaná;

139. hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak érdemi és átfogó megoldást kell találnia különösen a házassági ügyek, a szülői felelősség és egyéb családi ügyek tekintetében; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a tervezett megállapodás családi ügyekre vonatkozó esetleges kölcsönös végrehajtási rendelkezéseinek nemcsak az igazságszolgáltatási rendszerek közötti kölcsönös bizalom elvén kell alapulniuk, hanem bizonyos alkotmányos garanciák és közös alapvető jogi normák meglétén is;

Fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás

140. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a világ egyik legnagyobb bilaterális donorja, és rámutat, hogy az EU-nak a partnerség szellemében figyelembe kell vennie az Egyesült Királysággal való együttműködés lehetőségeit; sajnálja, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése nyomán űr keletkezik az EU átfogó fejlesztési együttműködésre és humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó politikájában;

141. hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság központi szerepét a közös kihívásoknak a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás révén történő kezelésében; hangsúlyozza e tekintetben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia fenntartásának fontosságát;

142. hangsúlyozza az erős partnerség fontosságát, amely a jogokon alapuló megközelítésen nyugszik, ugyanakkor folyamatos elkötelezettséget és együttműködést biztosít a fenntartható fejlődési célok, az emberi jogok, a szegénység felszámolása és a Párizsi Megállapodás megvalósítása terén; hangsúlyozza továbbá a humanitárius válságokra való összehangolt reagálás, valamint a humanitárius segítségnyújtás alapelveinek fontosságát;

143. meggyőződése, hogy a Cotonoui Megállapodást követő partnerség és az EU-Afrika-stratégia megerősíthető az Egyesült Királysággal való hatékony együttműködéssel és az Egyesült Királyság erős afrikai, karibi és csendes-óceáni jelenlétére építve; hangsúlyozza, hogy az EU-nak, az Egyesült Királyságnak és az AKCS-országoknak minden szinten együtt kell működniük a partnerség, a szolidaritás és a kiegészítő jelleg elveivel összhangban;

Biztonság és külügy

144. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság 2020. február 27-én közzétett tárgyalási célkitűzéseiben az szerepelt, hogy a külpolitikát csupán az Egyesült Királyság és az EU közötti szélesebb körű, barátságos párbeszéd és együttműködés keretében fogják meghatározni, ezáltal e kulcsfontosságú területet egy nem intézményesített kapcsolat szintjére minősítették le, amelyről később kell megállapodni;

145. sajnálatosnak tartja, hogy ez ellentétes a politikai nyilatkozat rendelkezéseivel, amely ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerséget irányoz elő a külpolitika, a biztonság és a védelem területén, valamint felszólít egy, az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli széles körű, átfogó és kiegyensúlyozott biztonsági partnerség kialakítására, amibe az Egyesült Királyság beleegyezett;

146. emlékeztet az EU álláspontjára, miszerint a külpolitikának, a biztonságnak és a védelemnek egy átfogó megállapodás részét kell képeznie, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatot szabályozza;

147. sajnálja, hogy az Egyesült Királyság nemigen törekszik arra, hogy kapcsolatokat alakítson ki az EU-val a külpolitika, a biztonság és a védelem területén, és hogy ezek kifejezetten nem szerepeltek az Egyesült Királyság megbízatásában, ezért nem képezik részét a 11 tárgyalási fordulónak;

148. emlékeztet arra, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közösek az elvei, értékei és érdekei; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek érdeke egy ambiciózus, szoros és tartós, az EU autonómiáját tiszteletben tartó együttműködés fenntartása egy közös kül- és biztonságpolitikai keret formájában, az EUSZ 21. cikke alapján, az ENSZ Alapokmánya és a NATO szempontjainak figyelembevételével, a következő területeken:

a) a béke előmozdítása;

b) a közös biztonsági kihívások, valamint a globális stabilitás - beleértve Európa szomszédságának stabilitását is - közös megközelítése;

c) a szabályokon alapuló nemzetközi rend előmozdítása;

d) a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása;

e) az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme;

f) a globális jólét és a fenntartható fejlődés előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének enyhítése;

149. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti mélyen integrált és összehangolt nemzetközi együttműködés rendkívül hasznos lenne mindkét fél és általában véve a globális világrend számára, mivel a két fél hasonló megközelítést vall a hatékony multilateralizmus, a béke, a biztonság és a fenntarthatóság megőrzése, valamint az emberi jogok védelmezése és érvényesítése területén; javasolja, hogy ennek összehangolását egy rendszerszintű platform irányítsa, amely magas szintű külpolitikai egyeztetésekre és koordinációra szolgál; hangsúlyozza a globális kérdésekben folytatott parlamentközi együttműködés fontosságát és hozzáadott értékét;

150. hangsúlyozza, hogy a külpolitikai, biztonságpolitikai és védelempolitikai kihívások - például a terrorizmus, a kiberhadviselés, a szomszédságban uralkodó válsághelyzet, az emberi jogok tiszteletben tartása, a dezinformációs kampányok és a hibrid fenyegetések - kezelése érdekében a két félnek közös válaszokra van szüksége; ösztönzi a hatékony, időszerű és kölcsönös párbeszédet, a konzultációt, a koordinációt, valamint az információk és hírszerzési adatok cseréjét, mégpedig az Egyesült Királyság és az uniós intézmények demokratikus ellenőrzése alatt; emlékeztet arra, hogy a minősített információk cseréjét egy meghatározott kereten belül kell megszervezni;

151. hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszak végétől az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, a kapcsolatokra vonatkozó bármiféle külön keret nélkül, ami jelentős hatással lesz a jelenlegi kül- és biztonságpolitikai együttműködésre;

152. felkéri mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy erősítsék a nemzetközi békét és stabilitást, többek között az ENSZ békefenntartó erőfeszítéseinek megerősítésére irányuló közös stratégiák kidolgozása révén; felszólítja mindkét felet, hogy mozdítsák elő a béke és a párbeszéd kultúráját mint a konfliktusmegelőzés, a konfliktuskezelés, a konfliktusrendezés, a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség biztosításának eszközét; támogatja az e területeken meglévő együttműködés folytatását; felszólít a szisztematikus preferenciális együttműködésre a békefenntartó műveletek során; az EU és az Egyesült Királyság közötti fokozott együttműködésre szólít fel a harmadik országok demokratikus fejlődésével, reformfolyamataival és demokratikus parlamenti gyakorlataival kapcsolatos kérdésekben, beleértve a választási megfigyelést is;

153. kijelenti, hogy az EU alapvetően érdekelt egy ilyen külügyi és biztonsági partnerségben, tekintettel az Egyesült Királyság és Franciaország Biztonsági Tanácsban betöltött állandó tagságából és az Egyesült Királyság és az EU tagjainak rendkívül eredményes diplomáciai szolgálatából adódó kölcsönös előnyökre, valamint arra a tényre, hogy az Egyesült Királyság rendelkezik Európa legütőképesebb fegyveres erőivel;

154. javasolja, hogy a jövőbeli partnerséget egy nagyon szoros és rendszeres együttműködésre és koordinációra alapozzák az ENSZ-ben, különös tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsára és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára;

155. hangsúlyozza a biztonság és a fejlesztés kölcsönös jelentőségét; ösztönzi mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy szorosan működjenek együtt a fenntartható fejlődés és a humanitárius segítségnyújtás területén; mindkét felet emlékezteti arra, mennyire fontos a 0,7% ODA/GNI célkitűzés elérése melletti elköteleződés és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének támogatása; úgy véli, hogy a Cotonoui Megállapodást követő partnerség és az EU-Afrika-stratégia profitálhat az Egyesült Királysággal folytatott hatékony együttműködésből, amely a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás elérése érdekében magas szintű társadalmi, emberi jogi és környezetvédelmi normákat tűz ki célul;

156. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak - földrajzi közelségükből adódóan még inkább - közös érdeke, hogy együttműködjenek a hatékony és valóban átjárható védelmi képességek fejlesztése terén, többek között az Európai Védelmi Ügynökséggel, amellyel igazgatási megállapodást kell kötni, továbbá hogy folytassák a rendkívül értékes partnerségeket a NATO, valamint a védelemmel és külső biztonsággal foglalkozó uniós programok, a Galileo kiberbiztonsági programok keretein belül, valamint a célzott dezinformációs kampányok és kibertámadások elleni küzdelem terén, ahogyan azt a jelenlegi Covid19-világjárvány is megmutatta; emlékeztet arra, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásban való részvétel tekintetében külön megállapodás lehetséges és szükséges; megjegyzi továbbá, hogy a jövőbeli Európai Védelmi Alapot illetően az Egyesült Királyság bevonható a harmadik országok számára előírt feltételek mellett; felkéri mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy dolgozzanak ki közös megközelítést a védelmi technológiák szabványosítására;

157. arra számít, hogy az Egyesült Királyság folytatni tudja a nemzeti hatóságokkal a kiberbiztonság területén kialakított együttműködést és információcserét;

158. emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok alapján jelenleg számos korlátozó intézkedés (szankcionálási rendszer) van érvényben az Egyesült Királyságban; elismeri a szankcióknak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság érdekében, az ENSZ Alapokmányával összhangban történő alkalmazásának hatékonyságát; rámutat, hogy az Egyesült Királyság a kilépését követően is köteles lesz alkalmazni az ENSZ szankcionálási rendszerét, és felhívja az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is hangolja össze szankciós politikáját az EU-val; továbbá a szankciókkal kapcsolatban szorgalmazza a két fél közötti megfelelő koordinációs mechanizmus létrehozását és szoros együttműködést a globális fórumokon annak érdekében, hogy maximalizálják a szankciók hatását, továbbá biztosítsák a konvergenciát és azt, hogy a közös értékek előmozdítása során a kölcsönös érdekeket követik és eleget tesznek azoknak;

159. arra bátorítja az Egyesült Királyságot, hogy vegyen részt az érintett uniós ügynökségek munkájában, és vállaljon kiemelt szerepet az EU válságkezelési műveleteiben, valamint a KBVP-missziókban és -műveletekben, beleértve a humanitárius és mentési missziókat, a konfliktusmegelőzést és a békefenntartást, a katonai tanácsadást és segítségnyújtást, illetve a konfliktus utáni stabilizálást, valamint - amennyiben részvételre kérik fel - az állandó strukturált együttműködés (PESCO) projektjeiben, és hangsúlyozza, hogy az ilyen részvételt szigorú feltételekhez kell kötni, azaz annak tiszteletben kell tartania az EU döntéshozatali autonómiáját, az Egyesült Királyság szuverenitását, valamint a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságának elvét, és tényleges viszonosságon kell alapulnia, beleértve a méltányos és megfelelő pénzügyi hozzájárulást is; felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet az Egyesült Királysággal folytatott politikai párbeszéd folyamatáról, valamint a KBVP-vel és a válságkezeléssel kapcsolatos információcsere fő szempontjairól;

160. emlékeztet arra, hogy a hatékony nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszerek a globális és európai biztonság sarokkövét jelentik; emlékeztet annak fontosságára, hogy koherens és hiteles európai stratégiát kell kialakítani a globális szintű többoldalú tárgyalásokra és a regionális dezeszkalációs és bizalomépítő intézkedésekre vonatkozóan; emlékeztet az Egyesült Királyság fontos szerepére az ilyen normák, intézmények és szervezetek kialakítása és létrehozása terén; felkéri az Egyesült Királyságot, hogy dolgozzon ki közös stratégiát az EU-val ezen szakpolitikai terület vonatkozásában, különösen az ENSZ leszerelési programjával összhangban; felkéri az Egyesült Királyságot, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy továbbra is megfelel a 2008/944/KKBP közös álláspont ^*  által felsoroltakkal egyenértékű kritériumoknak, és az EU-val közösen támogassa a fegyverkereskedelmi szerződés és az atomsorompó-szerződés (NPT) egyetemessé tételét és szigorú végrehajtását, valamint az új START megújítását;

161. hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti konzuli és diplomáciai együttműködés óriási fontosságát, mivel ez biztosítaná a hatékony segítségnyújtást egymás polgárai számára, és lehetővé tenné mind az Egyesült Királyság, mind pedig az EU számára, hogy biztosítsák polgáraiknak azt a lehetőséget, hogy konzuli védelemben részesüljenek olyan harmadik országokban, ahol az egyik fél nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, az EUMSZ 20. cikkének c) pontjával összhangban;

162. kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány megmutatta a katonai képességek és eszközök fontosságát, mivel az európai fegyveres erők kulcsfontosságú szerepet játszanak a világjárvány leküzdésére irányuló polgári erőfeszítések támogatásában, miközben teljesítik alapvető küldetéseiket; hangsúlyozza, hogy ez a világjárvány rámutatott az EU stratégiai autonómiájának és az európai védelmi együttműködésnek a fontosságára Európa lakosságának vészhelyzet idején történő védelme és a tagállamok ellenálló képességének elősegítése terén; úgy véli, hogy olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik az Unió és az Egyesült Királyság közötti azonnali együttműködést a hasonló jellegű és nagyságrendű jövőbeli válságok esetén; azon az állásponton van, hogy a Covid19-világjárvány tanulságai alapján az európai katonai orvosi szolgálatoknak információmegosztási és támogatási hálózatot kell létrehozniuk, hogy fokozzák Európa széles körű ellenálló képességét vészhelyzet és válság idején; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság részvétele egy ilyen jövőbeli európai katonai orvosi hálózatban kölcsönösen előnyös lenne;

Intézményi rendelkezések és irányítás

163. rámutat arra, hogy az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal kötött megállapodás egészének, beleértve az egyenlő versenyfeltételekre, a konkrét ágazati kérdésekre és az együttműködés tematikus területeire és a halászatra vonatkozó rendelkezéseket is, tartalmaznia kell egy egységes, koherens és szilárd irányítási rendszer létrehozását, amely átfogó keretként kiterjed a megállapodás folyamatos közös felügyeletére és irányítására, valamint az átlátható vitarendezési, megfelelési és végrehajtási mechanizmusokra, amelyek szükség esetén szankciókat és ideiglenes intézkedéseket írnak elő a megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban;

164. úgy véli, hogy egy egységes, átfogó és horizontális irányítási mechanizmust kell alkalmazni az Egyesült Királysággal fennálló jövőbeli kapcsolatok egészére, a későbbiekben kötendő esetleges kiegészítő megállapodásokkal együtt, a kilépésről szóló megállapodás rendelkezéseivel való összhang biztosítása mellett, és elkerülve a hatékonysági problémákat; rámutat arra, hogy erőteljes vitarendezési mechanizmusra van szükség, amely fokozatos szankciókat ír elő, továbbá jogorvoslatot biztosít, amennyiben megállapítást nyer, hogy az egyik fél megszegi a megállapodást, és egy ilyen mechanizmusnak hatékony, gyorsan alkalmazható és visszatartó erejű jogorvoslatot kell biztosítania; hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is éberen figyeli valamennyi rendelkezés végrehajtását; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság korábbi tagállamként fontos intézményi együttműködési és párbeszédstruktúrákat alakított ki az EU-val, amelyeknek elő kell segíteniük az ilyen horizontális megállapodások megvalósítását; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU az Egyesült Királyságtól nagyobb fokú ambíciót vár el a kormányzás terén a szilárd jövőbeli partnerség kialakítása érdekében;

165. kitart amellett, hogy erre a kormányzási rendszerre feltétlenül szükség van - mindkét fél autonómiájának tiszteletben tartása mellett - az Unió döntéshozatali autonómiájának, jogrendjének és bírósági rendszerének teljes körű megőrzése érdekében, beleértve a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós jog társjogalkotóiént betöltött szerepét, valamint az Európai Unió Bíróságának az uniós jog és az EU Alapjogi Chartája egyedüli értelmezőjeként betöltött szerepét; úgy véli, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmakon alapuló rendelkezések esetében az eljárásrendnek az Európai Unió Bírósága elé utalásról kell rendelkezniük;

166. üdvözli az európai parlamenti képviselők és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői együttműködésével létrehozandó Parlamenti Partnerségi Közgyűlésre irányuló javaslatot, amely jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a Partnerségi Tanácstól és ajánlásokat nyújtson be számára; továbbá hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak jogalapot kell biztosítania azon rendelkezések számára, amelyek lehetővé teszik e szerv intézményi létrehozását;

167. kéri, hogy tartsák tiszteletben a Parlament szerepét a szabályozási együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása kapcsán annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő politikai felügyeletet gyakorolhasson, és társjogalkotói jogai és előjogai garantálva legyenek; emlékeztet a Parlament azon jogára, hogy tájékoztatást kapjon a megállapodás és az esetleges kiegészítő megállapodások felülvizsgálatáról;

168. hangsúlyozza, hogy a politikai nyilatkozat 125. bekezdésével összhangban a megállapodás egészére érvényesülniük kell a civil társadalommal folytatott párbeszédre, az érintett felek bevonására és a két fél közötti konzultációra vonatkozó rendelkezéseknek, aminek ki kell terjednie különösen a szociális partnerekre, beleértve a mind az Egyesült Királyságban élő és dolgozó uniós polgárokat, mind az EU-ban élő egyesült királyságbeli polgárokat képviselő szervezeteket és munkavállalói szövetségeket; ragaszkodik a megállapodás végrehajtását felügyelő belső tanácsadó csoportok létrehozásához;

169. támogatja, hogy az Egyesült Királyság döntéshozatali szerep nélküli harmadik országbeli megfigyelőként továbbra is részt vegyen szabályozási szereppel nem rendelkező uniós ügynökségekben, például a közlekedés, a környezetvédelem vagy a foglalkoztatás területén, továbbá együttműködési megállapodásokat kössön szabályozási társügynökségekkel, például az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel az adatok, bevált gyakorlatok és tudományos ismeretek cseréje érdekében; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy mérlegelje az Egyesült Királyság hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jövőbeli gyakorlati együttműködés lehetőségét a bel- és igazságügy területén, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság immár a schengeni térségen kívüli harmadik ország és kulcsfontosságú partner a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;

o

o o

170. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Bizottságnak, valamint tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányának és parlamentjének.

---