(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 21. cikkének (2) bekezdésére, 168. cikkének (6) bekezdésére és 292. cikkének első és második mondatára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlást * . Az (EU) 2020/1475 ajánlás koordinált megközelítést alakított ki a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy be kell-e vezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően - ha vannak ilyenek -, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.
(2) Az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott kritériumok és küszöbértékek felhasználásával az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a tagállamok döntéshozatalának támogatása céljából hetente egyszer közzéteszi a tagállamok térképét régiónkénti bontásban * .
(3) Az (EU) 2020/1475 ajánlás (15) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a Bizottságnak - az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával - a változó epidemiológiai helyzetre tekintettel rendszeresen értékelnie kell az ezen ajánlásban felvázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, beleértve azt is, hogy szükséges-e további kritériumok figyelembevétele vagy a küszöbértékek kiigazítása, és megállapításait - az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt - megfontolásra továbbítania kell a Tanács részére.
(4) A Bizottság e javaslatát követően a Tanács 2021. február 1-jén elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/119 ajánlást * , tekintettel a feltehetőleg az aggodalomra okot adó új SARS-CoV-2-variánsok nagyobb fertőzőképességével összefüggő, Unió-szerte nagyon magas szintű közösségi fertőzésre.
(5) A tagállamok az uniós joggal összhangban népegészségügyi okokból korlátozhatják a szabad mozgáshoz való alapvető jogot. A személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a SARS-CoV-2 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken - nevezetesen a népegészség védelmén - kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvekre. Ezért az Unión belüli szabad mozgás helyreállítására irányuló erőfeszítésekkel összhangban minden intézkedés hatályát és időtartamát szigorúan korlátozni kell, és az intézkedések nem terjedhetnek túl a népegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. Ezen túlmenően ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük azokkal az uniós intézkedésekkel, amelyek célja az áruk és alapvető szolgáltatások zökkenőmentes szabad mozgásának biztosítása az egységes piacon, beleértve az egészségügyi eszközök és az orvosi és egészségügyi személyzet zökkenőmentes szabad mozgását azokon az úgynevezett „zöldsávos” határátkelőhelyeken keresztül, amelyeket a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról szóló, 2020. március 23-i bizottsági közlemény * említ.
(6) A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2021. május 20-án megállapodott a Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági interoperábilis igazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó, „uniós digitális Covid-igazolvány” elnevezésű közös keretrendszer létrehozásáról. Az uniós digitális Covid-igazolványnak hozzá kell járulnia a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások fokozatos és koordinált feloldásának megkönnyítéséhez, amelyeket az uniós joggal összhangban vezettek be a SARS-CoV-2 terjedésének megfékezése érdekében. A szabad mozgás megkönnyítése a gazdasági helyreállítás megindulásának egyik kulcsfontosságú előfeltétele.
(7) A Tanács 2021. május 20-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/816 ajánlást * , amelyben azt ajánlotta, hogy a tagállamok enyhítsék az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat, különösen azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik már megkapták az egyik olyan Covid19 elleni oltóanyag utolsó ajánlott dózisát, amely a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti forgalombahozatali engedélyt kapott. Ezen túlmenően a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék azon harmadik országbeli állampolgárok nem alapvető fontosságú utazását az EU-ba, akik megkapták az egyik olyan Covid19 elleni oltóanyag utolsó ajánlott dózisát, amely felkerült a WHO veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listájára * . Az (EU) 2021/816 ajánlás megemelte a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített arányára vonatkozó küszöbértékeket is, amelyek alapján összeállítják azon nem uniós országok jegyzékét, ahonnan engedélyezni lehet az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazásokat. Ugyanakkor annak érdekében, hogy csökkenjen annak kockázata, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsai bejutnak az EU területére, az (EU) 2021/816 ajánlás egy olyan „vészfékmechanizmust” léptet életbe, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsan és koordináltan lépjenek fel, és ideiglenes jelleggel szigorúan a minimumra korlátozzák az érintett harmadik országokból az EU-ba irányuló utazásokat. Az (EU) 2020/1475 ajánlást ki kell igazítani annak érdekében, hogy az figyelembe vegye e fejleményeket, ideértve a regisztrált Covid19-esetek arányára vonatkozó küszöbérték megváltoztatását is.
(8) Az Európai Tanács a 2021. május 25-i következtetéseiben * kijelentette, hogy a nyár előtt folytatni kell a koordinált megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítéseket. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözölte az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozóan elért megállapodást, és sürgette annak mielőbbi végrehajtását. Következő lépésként, az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítése érdekében az Európai Tanács felszólította a Bizottságot arra, hogy június közepéig végezze el az (EU) 2020/1475 ajánlás felülvizsgálatát. Az Európai Tanács emellett üdvözölte az (EU) 2021/816 ajánlás elfogadását.
(9) Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet * 2021. július 1-jétől lesz alkalmazandó. Ettől az időponttól kezdve azok a személyek, akiket beoltottak, teszteltek, vagy akik már felgyógyultak a betegségből, jogosultak lesznek arra, hogy uniós digitális Covid-igazolványt kapjanak, akkor is, ha az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt részesültek oltásban, akár klinikai vizsgálat alanyaként is. Az (EU) 2020/1475 ajánlást ezért ki kell igazítani annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni az uniós digitális Covid-igazolvány biztosította keretet. Mindenekelőtt, az uniós digitális Covid-igazolvány biztosítja az interoperábilis oltási, tesztelési vagy gyógyultsági igazolványok biztonságos kiadását, ellenőrzését és elfogadását, így az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiadott igazolványoknak kell az Unión belüli utazással összefüggésben használatos elsődleges eszköznek lenniük.
(10) Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hathetes fokozatos bevezetési időszakot ír elő annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek nem tudnak kibocsátani az e rendelet követelményeinek megfelelő formátumú igazolványokat a rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdve, továbbra is kiállíthassanak olyan igazolványokat, amelyek még nem felelnek meg az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletnek. A fokozatos bevezetési időszak alatt az ilyen igazolványokat, valamint az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt kiállított igazolványokat minden tagállamnak el kell fogadnia, feltéve, hogy azok tartalmazzák a szükséges adatokat. Az (EU) 2020/1475 ajánlás alkalmazásában ezért az ilyen igazolványokat is úgy kell tekinteni, hogy azokat az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban állították ki.
(11) Emellett azon személyek számára, akik nem rendelkeznek uniós digitális Covid-igazolvánnyal - különösen azért, mert az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kaptak oltást -, minden észszerű lehetőséget meg kell adni annak más módon történő bizonyítására, hogy megilleti őket a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások alóli olyan mentesség, amelyet valamely tagállam az ilyen bizonyítványok birtokosainak biztosít.
(12) Minden erőfeszítést meg kell tenni az uniós digitális Covid-igazolvány zökkenőmentes bevezetésére. E célból a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk a nemzeti joguk által a Covid19-igazolványok kiállítása tekintetében biztosított lehetőségeket arra, hogy már az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hatálybalépése előtt megkezdjék az igazolványok kiállítását az említett rendeletben meghatározottal összhangban lévő formátumban, a tagállamok által az e-egészségügyi hálózat keretében kidolgozott műszaki előírások alapján * . Amennyiben a nemzeti jog értelmében szükséges a Covid19-igazolvány meglétének ellenőrzése, az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosai már használhatják azt erre a célra az utazásaik során. A Bizottság támogatja ezt a folyamatot azáltal, hogy működésbe helyezi az uniós digitális Covid-igazolványok rendszerének központi részét, az uniós digitális Covid-igazolványok ellenőrzéséhez szükséges nyilvános kulcsokat tároló uniós átjárót. Mivel az uniós átjárón keresztül nem kerül sor személyes adatok cseréjére, a tagállamok már az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hatálybalépése előtt használhatják annak funkcióit.
(13) Az EU/EGT területén a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya erőteljesen és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami elsősorban az átoltottság egész Unióban jelentős növekedésével függ össze. 2021. május 27-én a legalább egy oltóanyagdózist kapott 18 éves és annál idősebb felnőttek összesített aránya elérte a 42,8%-ot, míg a teljes oltottság aránya a 18 éves és annál idősebb felnőttek körében összesítve 18,9% volt. Fontos megjegyezni, hogy a teljes oltottság összesített aránya igen magas egyes kiemelt csoportok - például a 80 éves vagy annál idősebb személyek és az egészségügyi dolgozók - körében * . A tagállamoknak annak mérlegelésekor, hogy alkalmazzanak-e korlátozásokat, figyelembe kell venniük a nagyobb átoltottsági arány által biztosított védelmi szintet, különösen a célcsoportok körében.
(14) E kedvező fejlemények fényében a tagállamok elkezdték fokozatosan megszüntetni a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásokat mind az utazás, mind az egyéb tevékenységek tekintetében. Annak érdekében, hogy ezt biztonságosan tegyék, számos tagállam vezetett be Covid19-igazolványokat, amelyek kiterjednek a kapott védőoltások, a teszteredmények és/vagy a gyógyultság igazolására. A SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások fokozatos feloldására irányuló erőfeszítések koordinálása érdekében az (EU) 2020/1475 ajánlás kiigazítására van szükség. Figyelembe véve az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott különböző színekkel jelölt területek járványügyi helyzete közötti különbségeket, valamint annak érdekében, hogy az Unión belül utazó személyek számára egyértelműbb és kiszámíthatóbb legyen, hogy milyen korlátozásokkal szembesülhetnek, tovább kell pontosítani azokat a korlátozásokat, amelyeket a tagállamok saját döntéshozatali eljárásaik alapján alkalmazhatnak.
(15) Tekintettel arra, hogy a „narancssárga” besorolású területeken alacsony a fertőzési arány, az ilyen területekről utazó személyek nem kötelezhetők hatósági vagy önkéntes karantén letöltésére. Mindazonáltal a tagállamok az ilyen utazókat a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló teszt elvégeztetésére kötelezhetik, vagy érkezéskor ingyenesen letesztelhetik őket.
(16) Az Unión belüli utazás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztek egységes érvényességi idejét, figyelembe véve az interoperábilis uniós digitális Covid-igazolvány közelgő bevezetését is. A legtöbb tagállam már előírja, hogy a molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszthez (NAAT-teszt) szükséges mintavételt az érkezés előtt legfeljebb 72 órával kell elvégezni. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által jóváhagyott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös jegyzékének * I. mellékletében felsorolt antigén gyorstesztek esetében ennél rövidebb, legfeljebb 48 órás érvényességi időtartam indokolt, amennyiben az ilyen teszteket valamely tagállam utazás céljából elfogadja. A tesztelést mindkét esetben egészségügyi szakembereknek vagy képzett tesztelőszemélyzetnek kell elvégeznie.
(17) Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfizethető és széles körben elérhető tesztelési lehetőségeket a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében, figyelembe véve, hogy még nem a teljes lakosságnak volt lehetősége a védőoltás felvételére. Az antigén gyorstesztek használata megkönnyítené a teszteredményigazolások megfizethető áron történő kiállítását. A Bizottság bejelentette továbbá, hogy 100 millió EUR mozgósításával kívánja támogatni a tagállamokat a megfizethető tesztek biztosításában.
(18) A „piros” besorolású területekről utazó személyeknek továbbra is hatósági vagy önkéntes karanténnak kell alávetniük magukat, kivéve, ha rendelkeznek az egységes érvényességi időszakon belüli tesztigazolvánnyal. Az ilyen tesztigazolvánnyal nem rendelkező személyeket kötelezni lehet arra, hogy érkezéskor SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szolgáló tesztnek vessék alá magukat, és szükség esetén hatósági vagy önkéntes karanténba vonuljanak mindaddig, amíg negatív teszteredményt nem kapnak.
(19) A más tagállamokból érkezőkre vonatkozó kötelező hatósági vagy önkéntes karantén a szabad mozgás jelentős korlátozásának minősül. Ez kizárólag a népegészségügy védelme érdekében feltétlenül szükséges esetekben alkalmazható, például ha az érintett személy „piros” besorolású területről érkezik, és nem rendelkezik negatív SARS-CoV-2-teszttel, vagy ha az érintett személy „sötétpiros” besorolású területről érkezik, vagy ahol a SARS-CoV-2-vírus aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsának magas előfordulási gyakoriságát jelentették. Az ilyen helyzetek miatt utazással kapcsolatos hatósági vagy önkéntes karanténban lévő személynek lehetővé kell tenni, hogy lerövidítse a karantén időtartamát, ha a megérkezést követő 5-7 nap után végzett tesztje negatív, kivéve, ha Covid19-re utaló tünetei jelentkeznek, vagy olyan területről érkezik, ahol magas az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő SARS-CoV-2-variánsok előfordulási gyakorisága.
(20) A SARS-CoV-2-variánsok továbbra is aggodalomra adnak okot, és a tagállamoknak figyelembe kell venniük őket a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatt bevezetett korlátozásaival összefüggésben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ rendszeresen értékeli a járványügyi felderítés, a variánsok szabályalapú genomikai szűrése vagy más tudományos források révén felderített variánsokkal kapcsolatos új bizonyítékokat * . Az értékelés különösen azokra az aggodalomra okot adó variánsokra terjed ki, amelyeknél egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre az EU/EGT járványügyi helyzetét valószínűleg befolyásoló fertőzőképességre, súlyosságra és/vagy immunitásra gyakorolt jelentős hatásra vonatkozóan, ezenkívül kiterjed azokra a figyelmet érdemlő variánsokra is, amelyeknél genomikai tulajdonságokkal kapcsolatos, járványügyi vagy in vitro bizonyítékok állnak rendelkezésre az EU/EGT járványügyi helyzetét reálisan befolyásoló fertőzőképességre, súlyosságra és/vagy immunitásra gyakorolt esetleges jelentős hatásra vonatkozóan. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ elérhetővé tesz egy, a „SARS-CoV-2-variánsokkal foglalkozó platformot” * annak érdekében, hogy áttekintést nyújtson az EU/EGT területén aggodalomra okot adó és figyelmet érdemlő variánsok arányáról, valamint a szekvenálási volumenről. Annak érdekében, hogy időszerű és pontos információk álljanak rendelkezésre a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak megjelenéséről és terjedéséről, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ azt ajánlja, hogy a tagállamok szekvenálási volumene a javaslatnak megfelelően érje el a hetente szekvenált SARS-CoV-2-pozitív esetek legalább 10%-át vagy 500 szekvenciát, amint azt az „Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény megállapítja * . Az elégtelen szekvenálási volumen azt eredményezi, hogy az aggodalomra okot adó, terjedő variánsokat nem tudják azelőtt kimutatni, hogy azok hatással lennének az általános járványügyi helyzetre. Ugyanakkor fontos, hogy a tagállamok figyelembe vegyék a szekvenálási volumenben fennálló különbségeket, hogy ne akadályozzák a magas arányú szekvenálást.
(21) Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok továbbra is erőteljesen szorgalmazzák minden, „sötétpiros” besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását, ezenkívül minden olyan területre irányuló és onnan kiinduló utazás elhalasztását, ahol magas a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő - különösen a fertőzőképességet és a betegség súlyosságát növelő vagy az oltóanyag hatékonyságát befolyásoló - variánsainak előfordulási gyakorisága, valamint minden olyan területre irányuló és onnan kiinduló utazás elhalasztását, ahol a nem elegendő szekvenálási volumen miatt az előfordulási gyakoriság ismeretlen.
(22) A jelenlegi és folyamatosan változó tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a beoltott és az elmúlt hat hónapban a Covid19-ből felgyógyult személyeknél kisebb a kockázata annak, hogy másokat SARS-CoV-2-vírussal fertőznek meg. Nem szabad korlátozni azok szabad mozgását, akik megbízható tudományos bizonyítékok alapján nem jelentenek jelentős népegészségügyi kockázatot - például azért, mert immunitással rendelkeznek a SARS-CoV-2-vel szemben, és nem fertőzhetnek meg másokat -, mivel az ilyen korlátozások nem szükségesek a népegészség védelmére irányuló célkitűzés eléréséhez. Amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, az ilyen személyekre nem vonatkozhatnak a szabad mozgás Covid19-világjárvány miatti további korlátozásai, például a SARS-CoV-2-fertőzés utazással kapcsolatos tesztelése vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karantén, kivéve, ha az ilyen további korlátozások a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok szerint az elővigyázatosság elvével összhangban a népegészségügy védelméhez szükségesek és arányosak, valamint megkülönböztetésmentesek.
(23) A beoltottakat számos tagállam már mentesíti vagy tervezi mentesíteni az Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó korlátozások alól, és az interoperábilis uniós digitális Covid-igazolvány közelgő bevezetése meg fogja könnyíteni az utazók számára annak bizonyítását, hogy már beoltották őket. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által 2021. április 21-én közzétett, a Covid19 elleni teljes oltottságnak a terjedés és a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések hatásai szempontjából tekintett előnyeiről szóló időközi iránymutatás * szerint a teljesen beoltott egyéneknél el lehet tekinteni az utazók tesztelésére és karanténjára vonatkozó követelményektől vagy módosítani lehet azokat, amennyiben a származási országban nagyon alacsony a közösségben az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok terjedése, vagy nincs ilyen variáns. Ennek oka, hogy nagyon alacsonynak tekinthető annak valószínűsége, hogy egy teljesen beoltott utas a Covid19-cel való megfertőzés tekintetében kockázatot jelent, kivéve, ha a kockázatot olyan tényezők növelik, mint az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok magas előfordulási gyakorisága. Ennek eredményeként a 726/2004/EK rendelet értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyaggal teljesen beoltott egyének az Unión belüli utazásuk során nem kötelezhetők a SARS-CoV-2-fertőzés utazással kapcsolatos tesztelésére vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karanténra. Ugyanakkor az EU-ban/EGT-ben jelenleg fennálló járványügyi helyzetben a nyilvános helyeken és a nagy összejöveteleken - többek között utazás közben - fenn kell tartani a közösségi kockázatcsökkentő intézkedéseket, például a fizikai távolságtartást, a maszkviselést, valamint a kéz- és légúti higiéniát, függetlenül az egyén oltási státuszától.
(24) Az Unión belüli utazás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni azon feltételek közös értelmezését, amelyek fennállásakor a beoltott személyeket mentesíteni kell az utazási korlátozások alól. A beoltott személyeket mentesíteni kell a korlátozások alól, ha legalább 14 nap telt el a teljes oltottság elérése óta. Azokat a személyeket, akik a kétdózisú Covid19-oltóanyagokból megkapták a második dózist, azokat is ideértve, akik a nemzeti oltási stratégiáknak megfelelően két különböző Covid19-oltóanyag egy-egy dózisát kapták meg, továbbá azokat, akik egydózisú oltóanyagot kaptak, teljesen beoltottnak kell tekinteni.
(25) A védőoltások gyors beadása érdekében egyes tagállamok olyan politikákat vezettek be, amelyek célja, hogy a súlyos Covid19 magas kockázatának kitett csoportokban a lehető legtöbb embert oltsák be. Egy másik ajánlás az, hogy a SARS-CoV-2-fertőzésen korábban már átesett személyek csak egy dózisnyi oltóanyagot kapjanak (kétdózisú ütemterv esetén). Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2021. május 6-i jelentése szerint a 23 válaszadó EU-s/EGT-országból kilenc egyetlen dózist javasol a fertőzésen korábban már átesetteknek (kétdózisú oltásoknál) * . Új bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a SARS-CoV-2-fertőzésen korábban már átesett személyeknél a Comirnaty és a Moderna Covid19-oltóanyagának (mRNS vakcinák) egyszeri dózisa hasonló vagy magasabb antitest-, B-sejt- és T-sejt-válaszokat vált ki, mint a fertőzésen korábban át nem esett személyeknél. Emellett egyes vizsgálatok arról számoltak be, hogy a fertőzésen korábban átesett egyéneknek beadott egyetlen oltóanyagdózis hasonló antitest-, B-sejt- és T-sejt-válaszokat vált ki, mint a fertőzésen korábban át nem esett, két oltóanyagdózist kapott egyéneknél. Arra vonatkozóan is egyre több a bizonyíték, hogy a fertőzésen korábban átesett egyéneknél egy dózis Vaxzevria oltóanyag nagyobb antitestszintet eredményez, mint egy dózis a fertőzésen korábban át nem esett egyéneknél, az egyszeri dózis pedig a fertőzésen korábban átesett egyéneknél hasonló ellenanyagválaszt vált ki, mint azoknál a fertőzésen korábban át nem esett egyéneknél, akik két dózis oltóanyagot kaptak. A tagállamok oltóanyag-stratégiáik meghatározására vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, az, aki egy kétdózisú, a 726/2004/EK rendelet értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagból egy dózist kapott, utazási szempontból teljesen beoltottnak tekintendő, amennyiben korábban már átesett a SARS-CoV-2-fertőzésen, és amennyiben az oltási igazolványában szerepel, hogy az oltási sorozat egy dózis beadását követően befejeződött.
(26) A tagállamok más helyzetekben is feloldhatnák a korlátozásokat. Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 5. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban, amennyiben a tagállamok elfogadják az oltás bizonyítékát annak érdekében, hogy más helyzetekben is eltekintsenek a szabad mozgás korlátozásától, például kétdózisú sorozat esetén az első dózist követően, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk az említett rendelet 5. cikke (5) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyagok beadása esetén kiállított oltási igazolványokat is. A tagállamoknak ugyanebből a célból el kell fogadniuk az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 5. cikke (5) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyag beadása esetén kiállított oltási igazolványokat is.
(27) Egyre több bizonyíték támasztja alá azt az ajánlást is, hogy a laboratóriumilag megerősített Covid19-ből felgyógyult személyek legalább az első pozitív NAAT-teszt első 180 napján belül ne legyenek kötelezhetők a SARS-CoV-2-fertőzés utazással kapcsolatos tesztelésére vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karanténra, feltéve, hogy betartják a közösségi kockázatcsökkentő intézkedéseket, például a fizikai távolságtartást, a maszkviselést, valamint a kéz- és légúti higiéniát. Ennek eredményeképpen számos tagállam már mentesíti vagy tervezi mentesíteni a felgyógyult személyeket az Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó korlátozások alól, és az interoperábilis uniós digitális Covid-igazolvány közelgő bevezetése meg fogja könnyíteni az utazók számára annak bizonyítását, hogy már felgyógyultak a pozitív NAAT-teszt által megerősített SARS-CoV-2-fertőzésből.
(28) Az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban létre kell hozni egy olyan „vészfékmechanizmust”, amelynek értelmében a tagállamoknak ismét elő kell írniuk az oltási vagy a gyógyultsági igazolványok birtokosainak a SARS-CoV-2-tesztet és/vagy a hatósági/önkéntes karantént, ha egy tagállamban vagy egy tagállamon belüli régióban gyorsan romlik a járványügyi helyzet, különösen, ha olyan, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő SARS-CoV-2-variánsok előfordulási gyakoriságának megnövekedéséről érkezik jelentés, amelyek fokozzák a fertőzőképességet vagy a betegség súlyosságát, vagy befolyásolják az oltóanyag hatékonyságát. Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 11. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ilyen helyzetekben az érintett tagállamnak - lehetőleg 48 órával az ilyen új korlátozások bevezetése előtt - tájékoztatnia kell erről a Bizottságot és a többi tagállamot. A koordináció biztosítása érdekében - különösen az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új SARS-CoV-2-variánsok miatt bevezetett korlátozások esetében - a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy - a Bizottsággal szoros együttműködésben - ezen információk alapján koordinált módon felülvizsgálja a helyzetet.
(29) Az utazó családok egységének biztosítása érdekében a szülőjével vagy szüleivel vagy más őt kísérő személlyel utazó kiskorú nem kötelezhető az utazással kapcsolatos hatósági/önkéntes karanténra, amennyiben a kísérő személlyel szemben nem áll fenn ilyen követelmény, például azért, mert oltási igazolvánnyal vagy gyógyultsági igazolvánnyal rendelkezik. Ezenkívül a 12 év alatti gyermekeket mentesíteni kell a SARS-CoV-2-fertőzés utazással kapcsolatos tesztelési kötelezettsége alól.
(30) A tagállamoknak célszerű a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni az EUMSZ 355. cikkének (2) bekezdésében említett és annak II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokból vagy területekről, illetve a Feröer-szigetekről történő utazást.
(31) A kontaktkövetés a vírus terjedése elleni küzdelem központi pillére, különösen az új variánsok megjelenésével összefüggésben. Ugyanakkor a hatékony és időben történő kontaktkövetés nagyobb kihívást jelent, ha azt határokon átnyúlóan, és nagyszámú, egymás közvetlen közelében utazó utas esetében kell végezni. Ennek kezelése érdekében a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a területükre valamely közösségi közlekedési eszköz használatával belépő, előre kijelölt üléssel vagy kabinnal rendelkező személyek számára az adatvédelmi követelményekkel összhangban kötelezővé tegyék utaslokalizáló űrlap (PLF) benyújtását, különösen akkor, ha ezeket az utasokat csak érkezéskor tesztelik. Ennek érdekében az „EU Healthy Gateways” elnevezésű együttes fellépés keretében közös digitális utaslokalizáló űrlapot * dolgoztak ki a tagállamok általi lehetséges használat céljára. Annak érdekében, hogy valamennyi közlekedési mód esetében javítsák a határokon átnyúló kontaktkutatási kapacitásaikat, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy csatlakozzanak az utaslokalizáló űrlap megosztási platformjához, amely a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer részét képezi. Az utaslokalizáló űrlap megosztási platformja lehetővé fogja tenni az illetékes tagállami hatóságok közötti biztonságos, időben történő és hatékony adatcserét azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a meglévő nemzeti digitális PLF-rendszereikből származó információknak és a releváns járványügyi információknak a többi illetékes tagállami hatóság számára interoperábilis és automatikus módon történő továbbítását. E célból a Bizottság 2021. május 27-én elfogadta az (EU) 2017/253 végrehajtási határozatnak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek által kiváltott riasztások és az utaslokalizáló űrlapokon azonosított utasok kontaktkövetése tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozatot * .
(32) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a releváns információkat géppel olvasható formátumban is tegyék közzé, annak érdekében, hogy megkönnyítsék az érdekelt felek - például a fuvarozók, a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatásokat nyújtók - általi feldolgozást.
(33) Tekintettel változó epidemiológiai helyzetre, illetve annak fényében, hogy egyre több releváns tudományos bizonyíték válik elérhetővé - többek között az új variánsokkal szembeni védekezés érdekében az ismételt immunizálás szükségességével vagy az emlékeztető oltások rendszeres időközönként történő alkalmazásának szükségességével kapcsolatban -, a Bizottságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával rendszeresen felül kell vizsgálnia ezt az ajánlást, különösen azt követően, hogy sikerült elérni egy jelentős átoltottsági szintet. A felülvizsgálat során értékelnie kell továbbá az ezen ajánlásban ismertetett kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, beleértve azt is, hogy figyelembe kell-e venni további kritériumokat - például a tesztelési arányt, a kórházban ápoltak arányát, az átoltottságot vagy a szekvenálási volument -, vagy ki kell-e igazítani a küszöbértékeket, és megállapításait - szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt - megfontolásra továbbítania kell a Tanácsnak,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
A szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás a következőképpen módosul:
1. A 8. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a »tesztelési arány«, azaz az előző héten elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve;”.
2. A 8. pont a következő d) és e) alponttal egészül ki:
„d) átoltottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése alapján * ;
e) a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak előfordulási gyakorisága az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése alapján, figyelembe véve a szekvenálási volument és e variánsok terjedési szintjét az EU/EGT területén.”.
3. A 10. pont a), b) és c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) zöld, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 50-nél kevesebb, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4%; vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 75-nél kevesebb, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 1%;
b) narancssárga, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 50-nél kevesebb, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 4%; ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya legalább 50, de 75-nél kevesebb, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 1%; vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 75 és 200 között van, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4%;
c) piros, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített száma 75 és 200 között van, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 4%, vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített száma több mint 200, de kevesebb mint 500;”.
4. A 13. pont b), c) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) a tagállamok figyelembe vehetnének további kritériumokat és tendenciákat is, az átoltottságot is beleértve. Ezért az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ heti rendszerességgel adatokkal fog szolgálni a népesség nagyságáról, a kórházi ápolásra szorulók arányáról, az intenzív osztályra felvettek arányáról és a mortalitási arányról, amennyiben rendelkezésre áll;
c) a tagállamoknak figyelembe kell venniük a saját területükön fennálló járványügyi helyzetet, beleértve a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak előfordulási gyakoriságát, az átoltottságot, a tesztelési szabályokat, az elvégzett tesztek számát és a pozitív teszteredmények arányát, valamint az egyéb járványügyi mutatókat;
d) a tagállamoknak figyelembe kell venniük a tesztelési stratégiákat és különös figyelmet kell fordítaniuk a magas tesztelési aránnyal rendelkező területek helyzetére, elsősorban azokra a területekre, ahol a megelőző héten 100 000 főre vetítve legalább 10 000 Covid19-tesztet végeztek.”.
5. A 13. pont e) alpontját el kell hagyni.
6. A 16a. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamoknak erőteljesen szorgalmazniuk kell minden, a 10. pont szerinti »sötétpiros« besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását.
A tagállamoknak erőteljesen szorgalmazniuk kell minden olyan területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását is, ahol magas a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak előfordulási gyakorisága, vagy ahol a szekvenálás elégtelen volumene miatt e variánsok előfordulási gyakorisága nem ismert.
Ugyanakkor a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy elkerüljék egyrészt a fennakadást az alapvetően szükséges utazások terén, hogy a szállítási forgalom áramlása a »zöld sávok« rendszerével összhangban fennmaradjon, másrészt az ellátási láncban és a szakmai vagy üzleti okokból utazó munkavállalók és önálló vállalkozók mozgásában bekövetkező zavarokat.”.
7. A 17. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok főszabály szerint nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező személyek beutazását.
Azok a tagállamok, amelyek szükségesnek vélik, hogy saját döntéshozatali eljárásaik alapján népegészségügyi okokból a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedéseket vezessenek be, a 10. pont szerinti »narancssárga«, »piros« vagy »szürke« besorolású területekről érkező személyek számára előírhatják, hogy az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiállított tesztigazolvánnyal rendelkezzenek, amely igazolja, hogy az adott személy:
- molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT) esetében az érkezés előtt legfeljebb 72 órával; vagy
- antigén gyorsteszt esetében az érkezés előtt legfeljebb 48 órával negatív teszteredményt kapott.
A 10. pont szerinti »narancssárga« besorolású területről érkező, ilyen tesztigazolvánnyal nem rendelkező személyeket érkezésük után teszt elvégeztetésére lehet kötelezni.
A 10. pont szerinti »piros« vagy »szürke« besorolású területről érkező, ilyen tesztigazolvánnyal nem rendelkező személyeket érkezésük után hatósági vagy önkéntes karanténra lehet kötelezni mindaddig, amíg negatív teszteredményt nem kapnak, kivéve, ha a Covid19 tünetei jelentkeznek náluk.
A tagállamoknak fokozottabb koordinációra kell törekedniük az önkéntes vagy hatósági karantén hosszát és az ezek helyett alkalmazható megoldásokat illetően. Lehetőség szerint és a tagállamok által választott stratégiákkal összhangban ösztönözni kell a tesztelés fejlesztését.
A SARS-CoV-2-fertőzés kimutatását célzó, e pontban előírt teszt - a rendeltetési hely szerinti tagállam meghatározása szerint - lehet molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT), vagy olyan antigén gyorsteszt, amely szerepel a Covid19 antigén gyorstesztek Egészségügyi Biztonsági Bizottság által jóváhagyott közös jegyzékének I. melléklete szerinti felsorolásban * . A tagállamoknak megfizethető és széles körben rendelkezésre álló tesztelési lehetőségeket kell biztosítaniuk, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy ez ne hátráltassa az alapvető népegészségügyi szolgáltatások nyújtását, különösen a laboratóriumi kapacitás tekintetében.”.
8. A szöveg a következő 17aa. ponttal egészül ki:
„A 17. és 17a. ponttól eltérve, és a 18a. pont sérelme nélkül, az említett rendelet 5. cikke (5) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyagokra vonatkozó, az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiállított olyan oltási igazolvány birtokosával szemben, amely szerint a teljes oltottság elérése óta legalább 14 nap eltelt, nem lehet a szabad mozgásra vonatkozó olyan további korlátozásokat alkalmazni, mint utazás esetében a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására irányuló további teszt elvégeztetése vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karantén előírása. Ezen ajánlás alkalmazásában teljes oltottság alatt a következőket kell érteni:
a) az érintett személy kétdózisú sorozat esetén megkapta a második dózist;
b) egydózisú oltóanyagot kapott;
c) kétdózisú oltóanyag esetén egy dózist kapott meg a SARS-CoV-2-vírussal való megfertőződést követően.
A tagállamok - figyelembe véve az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő SARS-CoV-2-variánsoknak az oltás hatékonyságára gyakorolt hatását, amennyiben csak egy adagot adtak be - kétdózisú sorozat esetén az első dózis beadása után, valamint az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 5. cikke (5) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó oltóanyagok tekintetében is feloldhatják az említett további korlátozásokat.”.
9. A szöveg a következő 17ab. ponttal egészül ki:
„A 17. és 17a. ponttól eltérve, és a 18a. pont sérelme nélkül, az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiállított olyan gyógyultsági igazolvány birtokosával szemben, amely szerint az első pozitív teszteredmény időpontja óta kevesebb mint 180 nap telt el, nem lehet a szabad mozgásra vonatkozó olyan további korlátozásokat alkalmazni, mint utazás esetében a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására irányuló további teszt elvégeztetése vagy az utazással kapcsolatos önkéntes vagy hatósági karantén előírása.”.
10. A 17b. pont után a szöveg a következő címsorral egészül ki:
„Az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok kezelése”.
11. A 18. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamoknak figyelembe kell venniük a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak előfordulási gyakoriságát - különösen azokét, amelyek növelik a fertőzőképességet vagy a betegség súlyosságát, vagy hatással vannak az oltóanyag hatékonyságára -, valamint a szekvenálási volument és a variánsok terjedési szintjét az EU/EGT területén, az érintett terület besorolásától függetlenül. E célból a tagállamoknak fel kell használniuk az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közzétett, az EU/EGT területén jelenlévő, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsokra vonatkozó adatokat és kockázatértékeléseket. Annak érdekében, hogy időszerű és pontos információk álljanak rendelkezésre az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő SARS-CoV-2-variánsok megjelenéséről és terjedéséről, a tagállamoknak el kell érniük legalább az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által ajánlott 10%-os, vagy heti 500 kimutatott SARS-CoV-2-pozitív eset szekvenálási volument.
A tagállamoknak hetente adatokat kell szolgáltatniuk a SARS-CoV-2-pozitív esetek szekvenálásának eredményeiről és volumenéről többek között regionális szinten is, annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedésekkel azokat a régiókat lehessen megcélozni, ahol azokra feltétlenül szükség van.”.
12. A szöveg a következő 18a. ponttal egészül ki:
„Amennyiben egy tagállamban vagy egy tagállamon belüli régióban gyorsan romlik a járványügyi helyzet, különösen a SARS-CoV-2 olyan, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak gyakori előfordulása miatt, amelyek:
a) növelik a variáns fertőzőképességét és a fertőzés súlyosságát, hatással vannak az immunitására, vagy befolyásolják a vakcina hatékonyságát; és
b) a többi tagállam többségében nincs hasonló releváns közösségi fertőzés;
a tagállamok aktiválhatják a »vészfékmechanizmust«. Ennek alapján a tagállamoknak kivételesen és ideiglenesen elő kell írniuk az az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiállított oltási igazolványok vagy gyógyultsági igazolványok birtokosai számára, hogy végeztessenek a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatását célzó tesztet és/vagy hatósági vagy önkéntes karanténra kötelezhetik őket. Az ilyen intézkedéseket lehetőség szerint a regionális szintre kell korlátozni.
A »vészfékmechanizmus« aktiválása előtt a tagállamoknak - a vonatkozó bizonyítékoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és a nemzeti egészségügyi hatóságok általi értékelése alapján - különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:
a) az érintett területen a közösségi fertőzések észlelt esetei kapcsán felderített, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok; és
b) a szekvenálási volumen az érintett tagállamban, nevezetesen az, hogy ez a volumen jóval az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által ajánlott szintek alatt vagy felett van-e.
Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 11. cikkének megfelelően a Bizottságnak és a tagállamoknak nyújtott információk alapján, és különösen abban az esetben, ha a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsai miatt korlátozásokat vezetnek be, a Tanács, a Bizottsággal szoros együttműködésben és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával, koordinált módon felülvizsgálja a helyzetet. Ennek alkalmával a Bizottság szükség esetén és adott esetben javaslatokat nyújthat be az olyan területek feltérképezésére vonatkozó harmonizált kritériumokra vonatkozóan, ahol a SARS-CoV-2 új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsait észlelték.”.
13. A 18a. pont után a szöveg a következő címsorral egészül ki:
„Az utazók meghatározott kategóriái és egyéb rendelkezések”.
14. A 19a. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A 17a. pont értelmében, valamint a 17aa. és a 17ab. pontban foglalt mentességekre is figyelemmel, a »sötétpiros« besorolású területről érkező, alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, kötelezhetők a tesztelésre és önkéntes vagy hatósági karantén alá helyezhetők, feltéve, hogy ez nincs aránytalan hatással feladatuk ellátására vagy a szükséglet kielégítésére.
Ettől eltérve, a 19. pont b) alpontja alá tartozó, szállításban dolgozó munkavállalók és szállítási szolgáltatók alapvető feladatuk ellátása során nem kötelezhetők a 17. pont és a 17a. pont szerinti Covid19-teszt elvégeztetésére vagy karanténra. Amennyiben egy tagállam aktiválja a 18a. pont szerinti vészfékmechanizmust és ennek eredményeképp a szállításban dolgozó munkavállalókat és a szállítási szolgáltatókat Covid19-teszt elvégeztetésére kötelezi, antigén gyorsteszteket kell alkalmazni, és nem lehet karanténra kötelezni őket, és ez nem okozhat zavart a szállításban. A szállítási vagy az ellátási lánc zavarai esetén a tagállamoknak a »zöld sávok« működésének fenntartása érdekében haladéktalanul fel kell oldaniuk vagy hatályon kívül kell helyezniük az ilyen szisztematikus tesztelési követelményeket.”.
15. A 19b. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A 19a. pontban foglalt mentességeken túlmenően a tagállamok nem kötelezhetik a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyeket arra, hogy tesztet végeztessenek vagy hatósági vagy önkéntes karanténba vonuljanak, különös tekintettel az alapvető feladatot ellátó vagy a kritikus infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlen személyekre. Amennyiben ezekben a régiókban tesztelési követelményt vezetnek be a határátlépéssel járó utazások vonatkozásában, a tesztelés gyakoriságának az ilyen személyek esetében arányosnak kell lennie, és lehetővé kell tenni 17aa. és a 17ab. pontban foglalt mentességek alkalmazását. Amennyiben a határ mindkét oldalán hasonló az epidemiológiai helyzet, utazással kapcsolatos tesztelési kötelezettség nem írható elő. Azok a személyek, akik arra hivatkoznak, hogy helyzetük e pont hatálya alá tartozik, kötelezhetők lehetnek igazoló dokumentum bemutatására vagy erre vonatkozó nyilatkozat tételére.”.
16. A szöveg a következő 19c. ponttal egészül ki:
„A szülőjével vagy szüleivel vagy más őt kísérő személlyel utazó kiskorú nem kötelezhető az utazással kapcsolatos hatósági/önkéntes karanténra, amennyiben - például a 17aa. és a 17ab. pontban foglalt mentességek miatt - a kísérő személlyel szemben nem áll fenn ilyen követelmény. Ezenkívül a 12 év alatti gyermekeket mentesíteni kell a SARS-CoV-2-fertőzés utazással kapcsolatos tesztelési kötelezettsége alól.”.
17. A 20. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a területükre valamely közösségi közlekedési eszköz használatával beutazó, előre kijelölt üléssel vagy kabinnal rendelkező személyek számára az adatvédelmi követelményekkel összhangban kötelezővé tegyék az utaslokalizáló űrlap (PLF) benyújtását. Ennek érdekében ösztönözni kell a tagállamokat az »EU Healthy Gateways« keretében kidolgozott közös uniós digitális utaslokalizáló űrlap * használatára. A tagállamoknak fontolóra kell venniük továbbá, hogy csatlakoznak az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformjához, hogy valamennyi közlekedési mód esetében javítsák a határokon átnyúló kontaktkövetési kapacitásaikat.”.
18. A 23. pont helyébe a következő szöveg lép:
„Ha egy személynek az úti céljához való megérkezésekor tünetei jelentkeznek, az érintettet a helyi gyakorlatnak megfelelően tesztelésnek kell alávetni, fel kell állítani a diagnózist, az érintettet el kell különíteni és kontaktkutatást kell végezni, de a beléptetését nem szabad megtagadni. Az érkezéskor észlelt esetekre vonatkozó információkat kontaktkutatás céljából haladéktalanul meg kell osztani a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül - adott esetben az utaslokalizáló űrlap megosztási platformján vagy más módon - azon országok népegészségügyi hatóságaival, amelyekben az érintett személy az előző 14 napban tartózkodott.”.
19. A 25. pont helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamoknak az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet 11. cikkével összhangban az új intézkedések hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érdekelt felek és a nyilvánosság számára a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedésekről, az esetleges kapcsolódó követelményekről (például arról, hogy indulás előtt tesztet kell végeztetni, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatását célzó tesztek közül pontosan melyik mentesít a korlátozások alól, vagy az utaslokalizáló űrlap benyújtásának kötelezettségéről), valamint a kockázatos területekről érkező utasok esetében alkalmazott intézkedésekről. A tájékoztatást főszabályként az intézkedések hatálybalépése előtt 24 órával kell közzétenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség. Ezeket az információkat géppel olvasható formátumban is közzé kell tenni.
Ezt a tájékoztatást a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell és a »Re-open EU« internetes platformon is elérhetővé kell tenni, amelynek tartalmaznia kell az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a 10. és a 11. pont szerint rendszeresen közzétett térképet is.
Az intézkedések tartalmát, földrajzi hatályát és a hatályuk alá tartozó személyek kategóriáit egyértelműen ismertetni kell.”.
20. A 25. pont után a szöveg a következő címsorral egészül ki:
„Az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése”.
21. A szöveg a következő 25a. ponttal egészül ki:
„A tagállamok által az e-egészségügyi hálózat * keretében kidolgozott műszaki előírások alapján a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetését.
Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet alkalmazásának megkezdését megelőzően az ezen ajánlásban az említett rendelettel összhangban kiállított igazolványokra tett hivatkozásokba bele kell érteni a más formátumban kiállított igazolványokat is, az említett rendelettel összhangban lévő egyéb formátumú igazolványok használatának sérelme nélkül.”
Kelt Luxembourgban, 2021. június 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. MENDES GODINHO
