A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 341/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

hozzájárulásról az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjához „Az EGSZB hozzájárulása az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjához” ad hoc csoport munkája alapján * 

Előadók: Mariya MINCHEVA

Stefano PALMIERI

Jan DIRX

A 2021. június 09-10-i plenáris ülésén (a június 09-i ülésnapon) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 175 szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta az alábbi állásfoglalást.

1. Bevezetés

1.1. Az EGSZB megjegyezte, hogy az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramja arról árulkodik, hogy az általa meghatározott hat fő cél (európai zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, emberközpontú gazdaság, Európa globális szerepének erősítése, az európai életmód előmozdítása, valamint az európai demokrácia megerősítése) erőteljes keretet biztosít a munkaprogramok kidolgozásához. Éppen ezért az EGSZB ezt az állásfoglalást és az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjához nyújtott hozzájárulását ismét e hat fő cél köré építette.

1.2. Az EGSZB abból indul ki, hogy a Covid19-világjárvány időtartamára tekintettel a következő néhány évben az EU legfőbb gazdaságpolitikai prioritásai között továbbra is annak kell szerepelnie, hogy az európai gazdaságot a fenntartható átállás, a növekedés és a foglalkoztatás helyes pályájára állítsuk, az európaiak számára jólétet teremtsünk, és fellendítsük az európai szervezeteket és vállalatokat. Ezért a világjárványt követő helyreállítás és újjáépítés szükségességét ismét teljeskörűen és kézzelfogható módon ki kell bontani az Európai Bizottság 2022-es munkaprogramjában.

1.3. A világjárvány jellemezte jelenlegi európai helyzet fokozza a szegénységet és az egyenlőtlenséget, ennélfogva a lehetőségek biztosítása, a minőségi foglalkoztatás megteremtése, a szegénység és a kirekesztés csökkentése, a vállalkozói tevékenység, illetve a tovább- és átképzés előmozdítása, valamint a színvonalas szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a forrásokat oda kell irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ahogy azt az uniós intézmények, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a tagállamok a 2021 májusában Portóban megrendezett szociális csúcstalálkozón kijelentették, a gazdasági és szociális válságból való kilábaláshoz beruházásokra és reformokra egyaránt szükség lesz, az inkluzív és fenntartható növekedés, a tisztességes munka és a társadalmi igazságosság alapján megerősítve ezáltal Európa jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját.

1.4. Az EGSZB éppen ebben az időszakban kívánja hangsúlyozni, hogy az EU - és így minden uniós szakpolitika - a Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott uniós célokra és értékekre épül, és kell, hogy épüljön. Ez a következő értékeket jelenti: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és emberi jogok. Az EGSZB szerint a munkaprogramnak gazdaságunk és társadalmunk átszervezésére és fejlesztésére kell összpontosítania a következő értékekre támaszkodva: az egységes piacban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázása; a fenntartható fejlődési célok elérése; körforgásos gazdaság létrehozása és az Unió klímasemlegességének legkésőbb 2050-ig való elérése; továbbá a jó kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása.

1.5. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy csak a polgárok és szervezeteik tevőleges bevonásával lehet sikeresen kezelni a mindannyiunk előtt álló nagy kihívásokat, valamint a gazdaságunkban, a természettel és a környezettel szemben tanúsított magatartásunkban és saját életünkben végbemenő mélyreható átalakulásokat, amelyek elengedhetetlenek a valóban fenntartható világ megvalósításához.

1.6. Az EGSZB sajnálattal állapítja meg a szervezett civil társadalom nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe való bevonásáról szóló állásfoglalásában, hogy a nemzeti közigazgatási szervek csak kismértékben vonták be a szervezett civil társadalmat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásába. A civil társadalmi szervezetek szakpolitikákban és a szakpolitikák végrehajtásában való aktív részvételének fontossága és hasznossága az EGSZB által „The response of civil society organisations to face the COVID-19 pandemic and the consequent restrictive measures adopted in Europe” [A civil társadalmi szervezetek válasza a Covid19-világjárványra és az ennek következtében Európában elfogadott korlátozó intézkedésekre] címmel idén tavasszal közzétett tanulmányból * , valamint a civil szereplők világjárvány alatti munkájáért odaítélt civil társadalmi díjból *  is kitűnik.

1.7. Ezért megismételjük az Európai Bizottsághoz intézett felhívásunkat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtási és értékelési szakaszában a valódi egyeztetéseket elősegítő, formálisabb eljárások bevezetésével orvosolják ezeket a hiányosságokat. Az EGSZB ezért azt várja az Európai Bizottságtól, hogy a jövő évi munkaprogramjában ismerje el, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásában, valamint azok felülvizsgálati folyamatában és nyomon követésében. Ennek kapcsán feltételezzük, hogy a szociális jogok európai pillérének az uniós szociálpolitikát vezérlő 20 elve szintén a helyreállítási stratégia középpontjába kerül majd annak biztosítása érdekében, hogy a digitális és a zöld átállás igazságos és méltányos legyen. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek az Európa jövőjéről szóló konferencián kiemelt szerepet játszanak, hiszen velük közösen formáljuk Európa jövőjét, és ennek az Európai Bizottság tevékenységeiben is tükröződnie kell.

1.8. Az egységes piac továbbra is a versenyképes uniós gazdaság fő hajtóereje, és eképpen mind az egyes tagállamok, mind az egész EU gazdaságának helyreállításához és újjáépítéséhez elengedhetetlen. Az EGSZB rámutat arra, hogy minden akadályt meg kell szüntetni, és biztosítani kell az áruk, a szolgáltatások, a tőke, az adatok és az emberek zavartalan határokon átnyúló áramlását. Döntő jelentősége van annak, hogy az egységes piacon a lehető leghamarabb visszaállítsuk a szabad mozgást a Covid-világjárvány előtti állapotokra, továbbá hogy azt minden területen elmélyítsük, és arra összpontosítsunk, hogy a vállalkozások által vezérelt diverzifikáció révén hogyan kellene még jobban megszilárdítani az ellátási és értékláncokat.

1.9. Az EGSZB üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elfogadását. A gyakorlati megvalósítása azonban bizonyos kockázatokkal jár. Máris késedelmek vannak a saját forrásokról szóló határozat *  ratifikációs eljárásában, amely lehetővé teszi majd az EU számára, hogy a tőkepiacokról kölcsönözze a szükséges forrásokat. Az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő információk a mechanizmus finanszírozásához szükséges kötvények kibocsátásának gyakorlati szabályairól * . Szorosan figyelemmel kell kísérni az Európai Bizottság által ajánlott kiemelt területek és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tényleges tematikus tartalma közötti összhangot is. Kihívást jelent, hogy nem minden tagállam fog ugyanolyan ütemben talpra állni. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell a bemutatott tervek gyors jóváhagyásáról, ügyelve arra, hogy bármilyen késedelem a tagállamok közötti és az egyes nemzetgazdaságok szegmensein belüli szakadék növekedéséhez vezethet.

1.10. Az EGSZB támogatja a koronavírus-világjárványra adott fiskális politikai válaszról szóló európai bizottsági közleményt * , amelyben az Európai Bizottság kinyilvánítja azon szándékát, hogy a gazdaság állapotának mennyiségi kritériumokra - azaz az euróövezetben a válság előtti szintekhez (2019) viszonyított gazdasági aktivitás szintjére - épülő átfogó értékelése alapján dönteni fog a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének jövőbeli deaktiválásáról. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az általános mentesítési rendelkezést 2022-ben is alkalmazni kell, valamint el kell kerülni a költségvetési támogatás idő előtti visszavonását is.

1.11. Az EGSZB sürgeti, hogy az uniós helyreállítási terv hosszú távú előnyeinek fokozása érdekében mihamarabb folytassák az EU gazdasági kormányzási keretének felülvizsgálatát. A szokott ügymenethez való visszatérés helyett fordulatot követelünk, mégpedig egy felülvizsgált, kiegyensúlyozott és jólétorientált gazdaságirányítási keretrendszer felé, amely azonos súllyal kezel számos kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzést, például a fenntartható és inkluzív növekedést, a teljes foglalkoztatást és a tisztességes munkát, az uniós termelékenység fellendítését, a versengő szociális piacgazdaságot és a stabil államháztartást. E keretrendszernek emellett kerülnie kell a tagállamokon belüli aszimmetrikus hatásokat és ösztönöznie kell a termelőberuházásokat, például egy kiegyensúlyozott költségvetési egyensúlyi szabály végrehajtása révén.

1.12. Az Európai Bizottságnak azt is meg kellene fontolnia, hogy 2022 végéig meghosszabbítja az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretet. Ez lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy továbbra is kihasználják az állami támogatási szabályok alapján biztosított teljes rugalmasságot a gazdaság Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő támogatására, miközben az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében tiszteletben tartják a versenyszabályokat. Az EGSZB azonban rendkívülinek és ideiglenesnek tekinti ezt a rendszert, valamint úgy véli, hogy ezt a tagállamok államháztartási helyzetének javítása érdekében költségvetési konszolidációs folyamatnak kell követnie.

1.13. Az EGSZB megjegyzi, hogy a beruházások nem tartoznak az Európai Bizottságnak a 2024-ig tartó hivatali idejére meghatározott szakpolitikai célkitűzései közé. Ahhoz, hogy optimálisan kihasználjuk az EU történelmi jelentőségű pénzügyi erőfeszítését és kilábaljunk ebből az egyedülálló válságból, sürgősen szükségünk van egy jól megfogalmazott európai gazdasági menetrendre és hatékony minőségi jogalkotási politikákra, valamint fel kell gyorsítanunk az oltóanyagok bevezetését, az EU belső határain pedig csökkentenünk kell a korlátozásokat. Az EGSZB azt javasolja, hogy a 2022. évi munkaprogramjába foglaljanak bele beruházásokon alapuló kezdeményezéseket, beleértve az EU jövőbeli fenntartható gazdasági fejlődése érdekében tett magánberuházások mobilizálására irányuló erőfeszítéseket is * .

1.14. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a pillér szélesebb körű lefedése érdekében vizsgálják felül a szociális eredménytáblát, amely az európai szemeszter keretében használt kulcsfontosságú nyomonkövetési eszközként szolgál. E célból az EGSZB azt javasolja, hogy vonjanak be új, továbbfejlesztett, mérhető és kiegészítő jellegű társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókat. Ezek hozzájárulnak majd a pillér alapelveinek megvalósítása terén elért eredmények átfogóbb nyomon követéséhez és a szakpolitikai intézkedések végrehajtásának nyomon követéséhez.

1.15. Alapesetnek kell tekinteni a tisztességes munkát. A Covid19 jelentette kihívás rávilágított szociális rendszerünk gyengeségére, súlyosbította az egyenlőtlenségeket és a szegénységet, és az összeomlás szélére sodorta egészségügyi és szociális rendszereinket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy Európa jobb jövőjének megteremtése, a jelenlegi válság kezelésének elősegítése és a világjárvány hatásait súlyosbító rendszerszintű problémák kiigazítása érdekében határozottan lépjenek fel a szegénység leküzdése és a tisztességes munka előmozdítása érdekében. Ha jól megragadjuk a lehetőséget, a digitális és a zöld átállással több és jobb munkahelyre nyílik esély, amennyiben bevonjuk a szociális partnereket, tiszteletben tartjuk és megerősítjük a kollektív tárgyalásokat, folyamat során pedig tiszteletben tartjuk a munkavállalók véleményét (tájékoztatás, konzultáció és részvétel).

1.16. Az EGSZB elérkezettnek látja a pillanatot arra is, hogy levonjuk a tanulságokat a világjárványból, és gondoskodjunk arról, hogy a jövőbeli hasonló sokkhatásokra való felkészülés céljából szakpolitikai intézkedések lépjenek életbe, valamint az ipar megújulásának támogatása érdekében megragadjuk az új lehetőségeket. A válság egyértelműen rámutatott az európai iparágak - köztük az erős feldolgozóipar - jelentőségére az EU gazdasági alapjainak megerősítésében, valamint a külső beszállítóktól való túlzott és kritikus függőségének csökkentésében. Ezért az uniós helyreállítási program középpontjában továbbra is a hatékony ipari stratégiának kell állnia. Megfelelő figyelmet kell fordítani az EU stratégiai eszközeinek és beruházásainak védelmére is (egyes harmadik országokkal szemben), mivel a Covid-válságot követően a tulajdonosi szerkezetben alapvető változások várhatóak.

2. Az európai zöld megállapodás

2.1. A Covid19 jelentette globális kihíváshoz kapcsolódó zavarok ellenére folytatódni fognak, és kell, hogy folytatódjanak a fenntarthatóbb és társadalmi szempontból inkluzívabb gazdasági modellre, a fenntartható fejlődési célok megvalósítására és különösen a zöld növekedési modellre való átállás irányába tett erőfeszítések. Az európai zöld megállapodás szerinti átállás rendkívül jó alkalmat kínál a szociális gazdasági modellen alapuló vállalkozások fejlesztésére. Az innovatív és vállalkozó szellemű vállalkozások kulcsszerepet játszanak abban, hogy sikeres és intelligens megoldásokat dolgozzunk ki az éghajlatváltozás jelentette egzisztenciális kihívásra.

2.2. Bár a foglalkoztatás és a készségek előmozdítása, a zökkenőmentes átállás és a dinamikus szociális párbeszéd is fontos elemek, a társadalmi megállapodás - amely az új zöld megállapodás alapvető eleme - természetesen nem csak a „munkára” vonatkozik. Egyaránt érintené a jövedelmeket, a szociális biztonságot és a mindazok számára nyújtott adótámogatást, akiknek szükségük van rá, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem jutnak munkához. Ezért a civil társadalom valamennyi szereplőjének bevonását közös ügynek és közös érdeknek kell tekinteni (azaz fontolóra kell venni a legkiszolgáltatottabb csoportok bevonását).

2.3. Az EU csak akkor mutathat példát a világnak az éghajlatvédelemben, ha a zöld átállást a versenyképes értékláncok, munkahelyek és vállalatok fenntartása mellett sikerül véghezvinni. A vállalatokat támogatni kell az átalakulásuk során, nemcsak pénzügyi eszközökkel, hanem új, fenntartható üzleti modellek lehetővé tételével is - különben elveszítik versenyképességüket. Az innováció ösztönzése, a további adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és az esetleges piaci torzulások elkerülése érdekében meg kell találni az egyensúlyt a vállalkozói szabadság és a szigorúbb szabályozás között.

2.4. A fenntarthatóbb és reziliensebb gazdaságra való átállás fontosabb, mint valaha. A szükséges pénzügyi forrásokat át kell irányítani a hosszú távú szemléletet képviselő fenntartható beruházások felé, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat. A már elvégzett munkára, valamint az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás keretében bejelentett és 2021 első felében elfogadandó, a fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégiára építve folytatni kell az erőfeszítéseket az EU fenntartható finanszírozási keretének harmonizált módon történő létrehozása és megerősítése érdekében, amelyet minden szereplő támogat, köztük a pénzügyi intézmények, a vállalatok, a polgárok és a hatóságok is. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gazdaságunk „fenntartható átalakulását” is finanszírozzuk. Az ösztönzőket nyújtó pozitív megközelítés lehetővé teszi, hogy minden ágazat és iparág átalakuláson menjen át és hozzájáruljon az átálláshoz. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalatok, az ágazatok és a régiók eltérő kiindulási helyzetben vannak és eltérő kihívásokkal szembesülnek az átalakulás során.

2.5. A zöld megállapodás termelési és fogyasztási célkitűzéseinek elérése érdekében az Európai Bizottságnak 2022-ben folytatnia kell a 2020-as cselekvési terve keretében a körforgásos gazdaságra való átállással kapcsolatban végzett értékes munkáját, különösen a következő területeken:

- fenntartható termékek tervezése Európa újraiparosítása érdekében;

- támogató környezet teremtése a vállalkozások számára, hogy átalakítsák üzleti modelljeiket, és javítsák a beruházások kiszámíthatóságát;

- a fogyasztók és a közbeszerzők pozíciójának erősítése, különösen a körforgásos közbeszerzés megerősítésével;

- a legfontosabb termékláncok körforgásossá tétele;

- a másodlagos nyersanyagok uniós piacának továbbfejlesztése;

- a körforgásos gazdaság nyomon követésének folytatása az európai szemeszteren és a nyomonkövetési kereten keresztül, valamint az erőforrás-felhasználásra vonatkozó mutatók újraértékelése;

- a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok tagállami végrehajtásának javítása.

Az EGSZB-nek és az Európai Bizottságnak továbbra is a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformjával kapcsolatban végzett közös munkájuk sikerére kell támaszkodnia, amely összesíti az érdekelt felek bevált gyakorlatait, a levont tanulságokat, valamint az igazságos és méltányos átállásra irányuló kutatásokat és stratégiákat.

Az Európai Bizottságnak 2022-ben tovább kell fejlesztenie az európai éghajlati paktumot annak biztosítása érdekében, hogy a paktum a helyi éghajlat-politikai szereplők valódi részvételén és felelősségvállalásán alapuljon, és eszközként szolgáljon az EU éghajlat-politikai törekvéseinek megvalósításához. Az EGSZB egy olyan platform létrehozását is szorgalmazta, amely az európai éghajlati paktum érdekelt feleit tömörítené, és az inkluzivitás és az átláthatóság elvére, valamint az összes szinten működő éghajlat-politikai szereplők érdemi részvételére és felelősségvállalására épülne. Ha a paktum részeként létrehoznának egy uniós klímafinanszírozási fórumot, akkor azzal ösztönözni lehetne az egymástól való tanulást, valamint elő lehetne segíteni a finanszírozáshoz való hozzáférést és az akadályok lebontását.

2.6. Ezenkívül az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatos ifjúsági szerepvállalási mechanizmusnak - az EGSZB által javasolt ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztalokhoz hasonlóan - szerves részét kell képeznie ennek az ifjúsági szervezetek által támogatott paktumnak.

2.7. Az Európai Bizottság azon döntése, hogy 55%-ra növelte az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó célértéket, nagyrészt összhangban van az EGSZB véleményeivel. A köztes célértékekből kiindulva nettó nulla kibocsátással dolgozni csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy garantált a rendszer integritása, beleértve a kibocsátás és a szén-dioxid-elnyelés pontos kiszámítását. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja, hogy a polgároknak és a szociális partnereknek módjuk legyen megismerni, hogy e kibocsátási célok hogyan valósíthatók meg, és hogy ez mit jelent munkájukra és életükre nézve. Ez alapvető az összes jövőbeli intézkedés támogatása szempontjából. Ezért olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek garantálják, hogy a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében mindenki egyenlően osztozzon a kockázatokban és lehetőségekben, Az EU-nak biztosítania kell, hogy kereskedelempolitikája és kereskedelmi megállapodásai összhangban legyenek éghajlat-politikai törekvéseivel; az Európai Bizottságnak ezért különös figyelmet kell fordítania a harmadik országok alacsony jövedelmű állampolgárait érintő lehetséges következményekre.

2.8. Az Európai Bizottság „termelőtől a fogyasztóig” stratégiája és biodiverzitási stratégiája az európai zöld megállapodás központi eleme. Kulcsfontosságú feladat most, hogy ezen stratégiák nyomán érdemi és időszerű fellépések szülessenek. Biztosítani kell a civil társadalom strukturált és széles körű részvételét e stratégiák végrehajtásában, például az EGSZB által szorgalmazott európai élelmiszerpolitikai tanácson keresztül.

2.9. Az Európai Bizottságnak 2022-ben meg kell kezdenie a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos, várhatóan 2023-ban közzéteendő jogszabályi keretre irányuló javaslatának előkészítését. A jogalkotási keretnek átfogó megközelítést kell biztosítania, valamint világos célokat és mutatókat és megbízható nyomonkövetési mechanizmust kell tartalmaznia. Az EGSZB javaslatot tett olyan uniós fenntartható élelmezési eredménytábla kidolgozására, amely lehetővé teszi az élelmiszerrendszerrel kapcsolatos kihívások többéves megközelítés útján történő kezelését, és így előmozdítja a szakpolitikák különböző kormányzási szinteken történő kiigazítását. Az eredménytábla mutatókat tartalmazna, és ezzel ösztönözné és nyomon követné a meghatározott célkitűzések elérésének folyamatát.

2.10. A közös agrárpolitikának (KAP) és a közös halászati politikának (KHP) is jelentős mértékben hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodáshoz, különösen „a termelőtől a fogyasztóig” és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia tekintetében, és ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat kell kitűznie, a fenntarthatóbb és reziliensebb élelmiszerrendszerekre kell törekednie, valamint gondoskodnia kell a szociális dimenzió megfelelő figyelembevételéről. Globális szinten - látva mindenekelőtt a Covid19-válság által okozott gazdasági és kereskedelmi zavarokat - egyenlő feltételeket kell biztosítani valamennyi agrár- és tengeri élelmiszeripari ágazat számára, hogy a kevésbé szigorú környezetvédelmi, szociális, egészségügyi és minőségi normákkal rendelkező országokból származó behozatal ne externalizálja és ne érintse hátrányosan az EU fenntartható termelését. Hasonlóképpen a társadalmi fenntarthatóságnak a KAP-ban is kulcsszerepet kell játszania, és fontolóra kell venni egy szociális feltételrendszer bevezetését annak biztosítása érdekében, hogy a munkajog és az emberi jogok megsértése esetén ne lehessen európai pénzeszközöket felhasználni, valamint a mezőgazdasági munkavállalók a legmagasabb szintű munkaügyi és szociális védelemben részesüljenek.

2.11. Az EGSZB támogatja az uniós szennyező anyag-mentességi célkitűzést, amely arra irányul, hogy egészséges ökoszisztémákat és egészséges életkörülményeket biztosítsanak az európaiak számára. E célból az Európai Bizottság 2021-ben elfogadja a „Towards a Zero Pollution Ambition for air, water and soil - building a Healthier Planet for Healthier People” [A levegő, a víz és a talaj kapcsán a szennyező anyag-mentességi célkitűzés megvalósítása felé - Egészségesebb bolygó az egészségesebb emberekért] című cselekvési tervet. Az EGSZB várakozással tekint az e cselekvési terv végrehajtása kapcsán javasolt eszközök és ütemterv feltérképezése elé.

2.12. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a sikeres átállás érdekében vezessen be konkrét támogató intézkedéseket a zöld acél vezető piacai, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyamatok ideiglenes pénzügyi támogatása, valamint a hidrogénbe, illetve a szén-dioxid-leválasztási, -tárolási és -felhasználási infrastruktúrába történő beruházások formájában, valamint az állami támogatási és versenyszabályok ennek megfelelő teljes átgondolása révén. Támogatni kell a banki és pénzügyi ágazat átállását is, hogy nagyobb mértékben összpontosítsanak a fenntartható és innovatív projektek támogatására.

2.13. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság új közlekedési stratégiája a fenntartható és intelligens mobilitásra összpontosít, és beépül az európai zöld megállapodásba. Mivel azonban az egységes piac és a szociális kérdések kulcsfontosságú eszközök a fenntarthatóbb és intelligens mobilitásra való átállás lehetővé tétele szempontjából, az EGSZB azt szeretné, ha a jövőbeli intézkedésekben megerősítenék ezeket.

2.14. Az EGSZB támogatja valamennyi közlekedési mód fenntarthatóbbá tételét és egy olyan fenntartható multimodális közlekedési rendszer előmozdítását, amely a közlekedési módok közötti együttműködésen, optimalizált környezeti jellemzőkön és az egyes közlekedési módok társadalmi fenntarthatóságán alapul. Ugyanakkor átfogó megközelítésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy ez miként valósítható meg. A sikeres uniós mobilitási stratégiának együtt kell járnia a közlekedési ágazat egésze versenyképességének és az EU kapcsolódó ipari bázisának megerősítésével. Miközben a példa nélküli Covid19-világjárvány rávilágított a jól működő egységes közlekedési piac és a fenntartható ellátási láncok létfontosságú szerepére, az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság megköveteli, hogy világos különbséget tegyünk a légi közlekedési ágazat rövid távú kilábalási szakasza, illetve aközött, hogy az ágazatnak hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzésekhez, valamint közép- és hosszú távon biztosítani kell az ágazat nemzetközi versenyképességét és az egyenlő versenyfeltételeket.

2.15. Az Európai Bizottságnak az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentések útján, valamint a tagállamok nemzeti energia- és klímatervek végrehajtásában való támogatása révén folytatnia kell az energiaunió fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogyan lehet az energetikai átállás középpontjába állítani a polgárokat. A közösségi energia támogatása, a fogyasztók szerepének erősítése, a helyi felelősségvállalás és a regionális fejlődés kibontakoztatása, valamint a méltányos átállási stratégiák megfelelőségének értékelése kiemelt helyet kell, hogy kapjon az Európai Bizottság szakpolitikai prioritásai között.

2.16. Az Európai Bizottság már 2021-ben egy fajsúlyos és ambiciózus programot terjeszt elő, amely jogalkotási kezdeményezéseket tartalmaz az energiaágazat dekarbonizációjára, különösen az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében. 2022-ben az Európai Bizottságnak tovább kell folytatnia az energiarendszer integrációját, tisztázva, hogyan érhető el az ellátás biztonsága alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy karbonmentes energiaforrások felhasználásával, figyelembe véve a közszféra szerepét is. A zöld átálláshoz vállalkozásbarát szemléletre van szükség, amely hiteles iparstratégiával támasztja alá a zöld megállapodást és annak új célkitűzéseit, hogy az a növekedés valódi hajtóerejévé váljon, biztosítva, hogy a fenntartható finanszírozási menetrend - az ipari versenyképességet figyelembe véve - lehetővé tegye az átálláshoz kapcsolódó technológiák, infrastruktúra és tevékenységek finanszírozását is.

2.17. Európának nem lesz könnyű elérnie a klímasemlegességet. Az ipar dekarbonizációja a magas energiaköltségeken keresztül terheket ró az energiaigényes vállalatokra (acélipar, cementgyártás, vegyipar), ugyanakkor az ipari ágazatokban, a közlekedési ágazatban és az energiaágazatban egyúttal átfogó szerkezetátalakítást tesz szükségessé, ami gazdasági hátrányt jelenthet a versenyközpontú globális piacon. A versenyképesség megőrzése érdekében átfogó energetikai fordulatra van szükség, amely az árak emelkedése nélkül biztosítja az ellátás biztonságát a vállalkozások és a háztartások számára, miközben növeli mind a hálózati összeköttetést, mind a tárolási kapacitást. A hidrogénre kiemelt szerep hárul ebben a folyamatban. A megfelelő alkalmazások fejlesztése prioritást képez.

2.18. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja az energiafüggőség csökkentését. Ezért intézkedéseket kell hozni az energiaimport csökkentése és az éghajlatra és a környezetre káros energiaforrások támogatásának megszüntetése érdekében, az Európai Uniónak pedig vezető szerepet kell vállalnia a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és az e-mobilitás terén. A társadalmi konszenzusnak mindenesetre prioritásnak kell lennie, különösen azért, mert egyes olyan uniós régiók, amelyek még mindig a széntermeléstől vagy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásától függenek, igen messze állnak a fenntarthatóságra való áttérés maradéktalan megvalósításától, az ott élő lakosoknak pedig más uniós tagállamokhoz viszonyítva alacsonyabbak a bevételeik és kevesebb a gazdasági lehetőségük. Ha nem reagálunk megfelelően az energetikai átállásnak a polgárokra és a vállalkozásokra (főleg a kkv-kra) gyakorolt negatív hatásaira, és ha nem tudunk megfelelő támogatást biztosítani azok számára, akiket e hatások a legkeményebben sújtanak, erős politikai és társadalmi ellenállás alakulhat ki, és lelassulhat a nemzeti energia- és klímatervek átfogó megvalósításának általános folyamata.

2.19. Az EGSZB rámutat arra, hogy a tisztahidrogén-alapú európai gazdaság létrehozása csupán egy eleme annak a stratégiának, amelynek célja az EU különböző energetikai ágazatainak hatékonyabb összekapcsolása. A magas termelési és szállítási költségei miatt a tiszta hidrogént csak olyan esetekben szabad használni, amikor más meglévő szén-dioxid-mentesítési lehetőségek nem jöhetnek szóba, például azokban az ágazatokban, ahol a kibocsátás nehezem csökkenthető vagy a közlekedési és építőipari ágazatban alkalmazott nagyon specifikus alkalmazások esetében. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tiszta hidrogén terjedésének lehetővé tétele érdekében az uniós alapoknak nem szabad fosszilis tüzelőanyagokat támogatniuk, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az MFF+, az InvestEU, az uniós helyreállítási alap és az állami támogatások keretében nyújtott valamennyi közfinanszírozásra alkalmazza a „ne árts” elvet,

2.20. Az EGSZB úgy véli, hogy az épületkorszerűsítési programot - sajátos jellegére és 2050-ig tartó pályájára tekintettel - világos, állandó és testre szabott jogi és pénzügyi keretbe kell foglalni. Az Európai Bizottságnak ösztönzőket kell bevezetnie az energiahatékonysági felújítási folyamatok iparosításának és tömeges bevezetésének helyi szintű fejlesztésére.

2.21. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkán rendkívül érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, amelyek károsak az általános egészségi állapotra és a gazdaságra nézve, és sürgős fellépésre van szükség a polgárok, különösen pedig a gyermekek és a fiatalok életminőségének javítása érdekében. Ez egy zöldebb modellre történő méltányos átállás révén valósulhat meg, szem előtt tartva azt az elvet, hogy senkit sem szabad magára hagyni. Az EGSZB támogatja a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendet, és kéri, hogy a Nyugat-Balkán zöldebbé tételére irányuló jövőbeni fellépések igazodjanak a régió sajátos kihívásaihoz és szükségleteihez, ideértve egy megfelelő szabályozási keretet, a határokon átnyúló tevékenységeket, az innovatív technológiai megoldásokat, az energia helyben történő termelését és fogyasztását és az energiahatékonyságot, a fenntartható városi közlekedést, a közúti és vasúti hálózatokat, a köz- és a magánszféra szerepvállalását, az IKT-t és a gyors internet kiépítését, az agrár-élelmiszeripari intézkedéseket stb.

2.22. Az EGSZB teljes meggyőződéssel támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy az uniós tagállamokkal együttműködve előmozdítsa az egész életen át tartó tanulást elősegítő kulcskompetenciákat, ismereteket és kilátásokat. A minőségi munkahelyeket és a jó munkakörülményeket kell az uniós stratégia középpontjába helyeznünk, növelve a know-how jelentőségét és annak folyamatos megvalósítását az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanuláshoz való jog rendszerén keresztül, amelyet a hozzáférési lehetőségek biztosításán, valamint a lehetséges egyéni tanulási számlák konkrét példáin keresztül kell megvalósítani. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek megbirkózhassanak a digitális és a zöld átállással összefüggésben szükséges változásokkal, biztosítandó, hogy senki ne maradjon ki. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet az egyéni tanulási számlákról, és az európai zöld megállapodással összhangban dolgozzon ki egy zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozó uniós szintű stratégiát.

3. A digitális korra felkészült Európa

3.1. A koronavírus-válság azt mutatja, hogy a digitális forradalom fontos szerepet játszik társadalmaink válságállóságának fokozásában. Kiemelkedő fontosságú az alapvető szolgáltatások digitalizálásába történő beruházás, valamint a kormányok, a jogalkotók és a közintézmények azon képességének javítása, hogy válság idején is képesek legyenek szolgáltatásaik nyújtására. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a digitális technológia eszköz, nem pedig önmagában vett cél. Hatékony európai keretre van szükségünk ahhoz, hogy minden uniós polgár számára teljeskörű hozzáférést, illetve mindenki számára egyenlő esélyeket biztosíthassunk, valamint e keretet a magas fenntarthatósági normák irányába terelhessük, ideértve az erős demokratikus és technológiai biztosítékok bevezetését, amelyet olyan költség- és tudástámogató intézkedések kísérnek, amelyek biztosítják, hogy senki se maradjon ki.

3.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU digitális élvonalhoz való felzárkózása megköveteli, hogy jelentős pénzeszközöket fordítson a kutatásra és az innovációra, valamint elősegítse a vállalkozások, a kutatók, a közszféra és más érdekelt felek közötti együttműködést.

3.3. A világjárvány felgyorsította a digitális átállást, rávilágítva arra, hogy olyan kihívásokkal kell foglalkozni, mint a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a munkavállalók egészsége és biztonsága. Az európai, nemzeti és ágazati szintű szociális párbeszéd hasznos eszközt kínál annak vizsgálatára, hogy a mindenütt jelen lévő digitális mobilkommunikáció korában a munkavállalók egészsége és magánélete igényel-e további védelmet, és ha igen, milyen mértékben, és hogy mely intézkedések alkalmasak erre, beleértve az úgynevezett „lecsatlakozáshoz való jog” uniós szintű értékelését is.

3.4. Az Európai Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal, hogy megszüntessenek minden különbséget a rendes munkavállalók és az atipikus munkavállalók között, egyértelműen különbséget téve a valódi és a színlelt önfoglalkoztatók között. A nemzeti jog és az EUB ítélkezési gyakorlata által munkavállalóként meghatározott minden személynek ugyanolyan védelemben kell részesülnie, függetlenül attól, hogy digitális platformnak dolgozik vagy sem. El kell ismerni továbbá a kollektív tárgyaláshoz és a képviselethez, valamint a munkakörülményeik megőrzéséhez és egészségük védelméhez való jogukat, tiszteletben tartva ugyanakkor a munkaügyi kapcsolatok különböző rendszereit.

3.5. A digitális átállásnak elő kell mozdítania a termelékenység növelését, valamint a színvonalasabb oktatást és az EU-ban élő valamennyi polgár politikai, társadalmi és kulturális részvételét is. Az EGSZB kéri, hogy a digitális szakadék elkerülése érdekében fordítsanak különös figyelmet az idősekre, a fogyatékossággal élőkre, a társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyekre és más veszélyeztetett csoportokra, Ezért a digitális átállás céljai között annak is szerepelnie kell, hogy az EU valamennyi lakosa egyetemesen hozzáférjen az ingyenes közszolgáltatásnak tekintendő széles sávú internethez, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy jelenleg nagyon egyenetlen a lefedettség, és ez különösen káros a vidéki területekre (a kkv-kra és a polgárokra) nézve.

3.6. Az emberek a tudásukkal, készségeikkel és kompetenciáikkal döntő szerepet játszanak a globális versenyben. A demográfiai helyzet akadályozza a munkaerő rendelkezésre állását, ráadásul a jó minőségű szakképzett munkaerő hiánya is egyre nagyobb. Az EGSZB az oktatás és a képzés fejlesztését sürgeti, hogy az megfeleljen a mesterséges intelligencia korszaka által támasztott követelményeknek, többek között azáltal, hogy szilárd alapot teremt az alapkészségek és a STEM-kompetenciák terén. A továbbképzés, az átképzés és a folyamatos tanulás - az alkalmazkodóképességgel és rezilienciával kiegészülve - elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki képes legyen reagálni a munkaerőpiac és a mindennapi élet változásaira.

3.7. Az Unión kívüli gyors technológiai fejlődés fényében az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit saját versenyképességének javítása érdekében. Ez a technológiák széles körére érvényes, amelyek közül sok társadalmi igényeket elégít ki, mint amilyen az élelmiszer, a víz, az energia, a mobilitás és a lakhatás. A mesterséges intelligencia és más digitális technológiák fejlődése és elterjedése a legszemléletesebb példa erre, mivel ezek a technológiák átalakítják a gazdaság és társadalom egészét.

3.8. Fontos megőrizni a jogok, a szabványok és a fogyasztóvédelmi politikák európai modelljét. Ez teszi az EU-t egyedülállóvá. Például a digitalizáció terén az MI-re vonatkozó uniós etikai kódex más térségek álláspontjától eltérően az „emberi vezérlés” (human-in-command) alapelve mellett teszi le a voksot. Ez az alapvető jogokon és szabadságokon alapuló megközelítés (például biztosítani kell, hogy a nem, faji hovatartozás stb. ne befolyásolja a mesterséges intelligencia által hozott döntéseket) az uniós modell részét képezi, és azt az EGSZB szerint annak ellenére meg kell őrizni, hogy jelenleg keményebb versenykörnyezet van kialakulóban.

3.9. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jövőben is a versenyképességet és a munkavállalók érdekeit állítsa a digitális átállás középpontjába azáltal, hogy továbbra is nagy hangsúlyt helyez a munkaügyi kapcsolatokra és az ipari munkahelyek jövőjére, továbbá kéri, hogy támogassa a méltányos átállást és e változások emberközpontú megközelítését. A kettős - zöld és digitális - átállás sikerében elengedhetetlen szerepe van az ambiciózus iparstratégiának. Gazdaságaink és társadalmaink digitális átalakulását ösztönző beruházási környezettel és az új technológiák biztonságos bevezetéséhez és használatához szükséges megbízható feltételek kialakításával kell támogatni.

3.10. Az EGSZB megjegyzi, hogy a szociálpolitikának ösztönöznie kellene a készségekkel kapcsolatos beruházásokat, jobban támogatva a nemzeti munkaerőpiaci és szociális biztonsági reformokat, és biztosítania kell, hogy a szociális jogok európai pillére előmozdítsa a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

3.11. Az EGSZB szerint az európai szabályozási keretnek biztosítania kell az online tranzakciók előtt álló akadályok felszámolását, ugyanakkor garantálnia kell a magánélet és a személyes adatok védelmét és a kiberbiztonságot. Emellett továbbra is a prioritások közé tartozik a digitális egységes piac széttagoltságának kezelése, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra.

3.12. Az EGSZB szerint a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret megvalósításának és nyomon követésének prioritást kell élveznie. A civil társadalomnak részesévé kell válnia ennek a folyamatnak, és fel kell hívnia a szakpolitikai döntéshozók figyelmét az ezzel összefüggésben esetlegesen felmerülő új kérdésekre. Ide tartozik például a lehetséges technológiai váltások korlátozása, a kirekesztés kockázata és az EU digitális óriásvállalatoktól való függősége. A digitális egységes piacból senkit sem szabad kihagyni. Ez egyrészt a digitális eszközök jobb hozzáférhetőségét, megértését és használatát, másrészt a digitális technológiákkal kapcsolatos készségek és képzések javítását jelenti.

3.13. Az EGSZB üdvözli az Új Transzatlanti Cselekvési Programot és az e program keretében a transzatlanti partnerség megerősítésére tett erőfeszítéseket. A Covid19 által kiváltott példátlan helyzet világosan megmutatta, hogy a digitális gazdaság átalakítja társadalmainkat és gazdaságainkat, és hogy a technológiának kiemelt prioritást kell kapnia az EU és az USA közötti megújult együttműködésben. Az EGSZB ezért támogatja a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) létrehozását, és kéri, hogy szorosan vonják be a civil társadalmat a szakpolitikai és szabályozási elvekre vonatkozó strukturált transzatlanti keret létrehozására irányuló jövőbeli erőfeszítésekbe, beleértve az EU és az USA közötti, a digitális kereskedelemről szóló jövőbeli megállapodás alapjait is.

3.14. A digitalizáció továbbra is kihívások és lehetőségek elé állítja az európai pénzügyi rendszert. 2021-ben az EGSZB támogatta az Európai Bizottság digitális pénzügyi stratégiáját és az abból eredő jogalkotási javaslatokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2022-ben folytassa ezeket az erőfeszítéseket a kihívások megfelelő kezelése és a digitális finanszírozásban rejlő lehetőségek valamennyi érdekelt fél javára történő kiaknázása érdekében. Ez támogatná az európai gazdaság digitális átalakulását azáltal, hogy hozzájárul az innovációbarát és versenyképes pénzügyi piacokhoz.

3.15. Az EGSZB üdvözli, hogy a digitalizáció és az automatizálás érdemben hozzájárulhat a fenntarthatóbb („zöld”) közlekedéshez, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az automatizációra és a digitalizációra való méltányos átállást, amelyből senki nem marad ki. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az ágazat kettős - zöld és digitális - átállása zökkenőmentesen, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból kiegyensúlyozott módon menjen végbe.

4. Emberközpontú gazdaság

4.1. A Covid19-világjárvány megtépázta az európai gazdaságot, és nagy pusztítást vitt végbe a társadalomban, aminek következménye a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek növekedése lett. Az erős gazdasági alap és az értékteremtés kulcsfontosságú szereppel bír a fenntartható fejlődés megteremtésében és az ambiciózus európai szociális modell fenntartásában. A szociálpolitikai intézkedéseknek együtt kell járniuk a gazdasági fejlődést ösztönző szakpolitikákkal, felismerve, hogy ezek kölcsönösen a közjót szolgálják. A munkahelyteremtés, a készségfejlesztés és az inkluzív munkaerőpiacok jelentik a legjobb receptet az egyenlőtlenségek és a kirekesztés megelőzésére és a társadalmi stabilitás fokozására. A gazdasági és társadalmi fejlődés tehát szorosan összefonódik. Alapvető szerepe van a gazdasági teljesítménynek és jólétnek. A gyors fellendülés érdekében minden releváns (költségvetési, monetáris, strukturális, beruházást támogató, szabályozási és pénzügyi) eszközt mozgósítani kell. A helyreállítási folyamatnak tiszteletben kell tartania a társadalmi igényeket, és regionális szempontból kiegyenlítettnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

4.2. A gazdasági és környezetvédelmi kérdéseken túl a szociális menetrendnek is irányt kell mutatnia az EU 2022-es munkaprogramja számára. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szociális és fenntartható Európa iránti elkötelezettségének prioritást kell élveznie, ugyanakkor figyelembe kell venni a GDP-n túlmutató, lehetséges új gazdasági fejlettségi mutatókat, például az életminőséget, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi kohéziót, valamint a jelenlegi és jövőbeli nemzedékek egészségét és általános jólétét. A civil társadalmi szervezetek jelentős szerepet töltenek be e téren. Nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy a társadalmi innovációt a közös alkotás, közös tervezés és közös előállítás révén történő helyreállítás modelljeként mozdítsuk elő. Egy hatalmas társadalmi kihívások jellemezte komplex társadalmi környezetben a sikeres helyreállításra az egyetlen lehetőséget a társadalom összes erőforrásának mozgósítása kínálja, több ágazatot átfogó és multidiszciplináris módon dolgozva a közös kihívásokra adott közös megoldások azonosításán. A szervezett civil társadalom a szociális innováció katalizátora.

4.3. Az EGSZB üdvözli a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet, és úgy véli, hogy 2022-ben a fenntartható fejlődéssel és a társadalmi kohézióval kapcsolatban kézzelfogható intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az európai polgárok hozzá tudjanak férni a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mérlegelje az európai minimáljövedelem kérdésével kapcsolatos különböző lehetőségeket, hogy minél jobban tudjon reagálni az európaiak helyzetére. Ez különösen fontos most, amikor a világjárvány és annak utóhatásai folytán borúsak a gazdasági kilátások.

4.4. Az Európai Bizottságnak a helyreállítási folyamat során a munkahelyek visszaszerzésére, valamint az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelemre kell összpontosítania, és különös figyelmet kell fordítania a kiszolgáltatott csoportok, például az atipikus munkavállalók, a szegénységben élő gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a marginalizált területeken élők, valamint a migráns vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező személyek aktív és inkluzív politikák révén történő támogatására. Általában véve a szegénység és a dolgozói szegénység még mindig jelentős problémát jelent számos tagállamban. Következésképpen a megfelelő munka- és életkörülmények biztosításához elengedhetetlen, hogy a munkahelyeken megfelelő bért fizessenek. Ezen aggályok kezeléséhez uniós és nemzeti szinten egyaránt átfogó megközelítésre van szükség. Többek között támogatni kell az olyan hatékony aktív befogadási rendszereket, amelyekhez alapvető és támogató szociális szolgáltatások társulnak.

4.5. A világjárvány még nehezebbé tette a nők által ellátott nem fizetett háztartási és gondozási munkát, és tovább súlyosbította az ellenük elkövetett családon belüli erőszakot. Az Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie egy „európai gondozási megállapodásra”, hogy jobban tehermentesítsék a nőket e nem fizetett feladatok alól, és ambiciózus intézkedéseket kell javasolnia az ilyen típusú erőszak ellen.

4.6. Az EGSZB arra törekszik, hogy a partnerországokban erősítse a civil társadalmi szervezetek, különösen a szociális partnerek szerepét minden területen, de különösen a gazdasági és szociális területeken. A válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen a stabilitás, a stabilitás pedig nem lehetséges anélkül, hogy bevonnák a szociális partnereket a gazdasági döntéshozatali folyamatba, illetve hogy az üzleti szövetségek aktívan részt vennének a jogalkotási eljárásban, a reformokban és azok végrehajtásában. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés a sikeres, fenntartható és inkluzív gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi integrációs politikák hajtóereje. Az Európai Bizottságnak el kell ismernie ezt az alapvető szerepet azzal, hogy egyformán fejleszti a szociális és a civil párbeszédet.

4.7. A vállalkozói tevékenység minden formájában és minden ágazatban (beleértve az idegenforgalmat, az ipart, a platformgazdaságot, a szociális gazdaságot és a szabadfoglalkozásúakat is) alapvető fontosságú a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás szempontjából. Ezért fontos azonosítani azokat a nehézségeket, amelyekkel a kkv-k (különösen a nagyon kis, gyakran családi jellegű vállalkozások) szembesülnek az egységes piachoz való hozzáférés során, valamint hatékony és célzottabb válaszokat kell biztosítani számukra. A szociális vállalkozás különös figyelmet érdemel, tekintettel arra a szerepre, amelyet ez a vállalkozási forma játszhat a válság leküzdésében és a tisztességes és fenntartható gazdasági fellendülés biztosításában.

4.8. Európa a klímasemlegesség és a digitalizáció felé tart. Ez a zöld és digitális átalakulás új technológiákat és ezáltal beruházásokat és innovációt von maga után, valamint új típusú munkahelyeket és új készségeket eredményez. Az iparpolitikának ezért erős szociális dimenzióval kell rendelkeznie, mert a jó minőségű munkahelyek, a szociális védelem és a hatékony közszolgáltatások kedvező környezetet teremtenek az ipari tevékenységek fellendüléséhez.

4.9. A korszerű fogyasztóvédelmi politikának biztosítania kell, hogy a fogyasztók élvezhessék a szükséges jogokat és védelmet. Az egységes piac egyszerűbbé teszi az uniós fogyasztók és vállalkozások számára, hogy határokon átívelően árukat és szolgáltatásokat vásároljanak és értékesítsenek, akár online, akár hagyományos módon. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy bízzunk a piacban, célirányos szabályozás legyen érvényben, és ezt hatékonyan érvényesítsék. A fogyasztók tájékoztatásának és képzésének is segítenie kell őket abban, hogy a zöld és digitális átállás valódi szereplőivé váljanak, valamint felelősségteljesebb és tájékozottabb döntéseket hozzanak.

4.10. Elengedhetetlen, hogy szorosan figyelemmel kísérjük a fogyasztás és a termelés új formáit, figyelembe véve a környezetvédelmi megfontolások, a fogyasztó- és munkavédelem, valamint a növekedési és foglalkoztatási szempontok beépítésének szükségességét. A körforgásos gazdaság segíti a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási szerkezet felé történő elmozdulást.

4.11. A vállalkozások képezik az életképes Európa pilléreit. Az európai gazdaságnak innovatívabbnak és reziliensebbnek kell lennie. Ez folyamatosan az üzleti környezet továbbfejlesztését igényli. A jó szabályozás a fellendülés támogatásának költséghatékony módja. A minőségi jogalkotás, a versenyképességi vizsgálat, valamint a szociális jogok európai pillére és a környezeti fenntarthatóság elvét minden új szakpolitikai intézkedés bevezetésekor biztosítani kell. A kedvező üzleti környezet iránti igény a szabályozást, az adózást és a közfinanszírozás elosztását egyaránt érinti, szem előtt tartva, hogy az innovációs beruházások alapozzák meg Európa sikerét. A korszerű iparpolitika olyan átfogó megközelítést igényel, amelynek célja az uniós vállalkozások versenyképességének erősítése valamennyi szakpolitikai területen. Az egységes piac működőképességéhez elengedhetetlenek az időtálló infrastruktúrába történő beruházások. A kettős adóztatás megszüntetése, valamint az adórendszerek digitalizálása és egyszerűsítése - különösen a héa területén - szintén előmozdítaná a beruházásokat és a kereskedelmet.

4.12. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet megerősíti annak fontosságát, hogy az európai szemeszter keretében valóban bevonják a civil társadalmat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába. Az EGSZB kéri, hogy a többéves pénzügyi keret egyéb eszközei esetében is tegyék kötelező feltétellé az ilyen konzultációt, mégpedig uniós szinten meghatározott minimumszabályok alapján, mivel a részvétel országonként és régiónként eltérő.

4.13. Az EGSZB sürgeti, hogy a gazdaság hirtelen kilengéseinek elkerülése, a megszorító intézkedésekhez való visz-szatérés megakadályozása és az uniós helyreállítási terv hosszú távú előnyeinek fokozása érdekében mihamarabb folytassák az EU gazdasági kormányzási keretének felülvizsgálatát. A „rendes kerékvágásba való visszatérés” helyett „fordulatot” követelünk, mégpedig egy felülvizsgált, kiegyensúlyozott és jólétorientált gazdaságirányítási keretrendszer felé, amelyben azonos súllyal esik latba számos kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzés, például a fenntartható és inkluzív növekedés, a teljes foglalkoztatás és a tisztességes munka, a versenyképes szociális piacgazdaság és a stabil államháztartás. E keretrendszernek emellett kerülnie kell a tagállamokon belüli aszimmetrikus hatásokat és ösztönöznie kell a termelőberuházásokat, például egy kiegyensúlyozott költségvetési egyensúlyi szabály végrehajtása révén. Mindenesetre a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének mindaddig érvényben kell maradnia, amíg a munkanélküliség jelentősen vissza nem esik, a növekedés pedig nem kerül határozottan felfelé ívelő pályára, ezt követően pedig korszerűsített költségvetési szabályok lépnek hatályba.

4.14. Az EGSZB kéri, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a bankunió régóta esedékes kiteljesítése érdekében. Az európai bankok a gazdaság és a foglalkoztatás támogatásán keresztül továbbra is létfontosságú szerepet játszanak a Covid19-válság utáni gazdasági helyreállításban. Egy teljeskörű bankunió hozzájárulna a társadalmi befogadáshoz és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez is, ami elengedhetetlen Európa jövőbeli versenyképességének biztosításához. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tovább kell növelni a banki szabályok arányosságát anélkül, hogy feláldoznák a prudenciális szabályok hatékonyságát. Az EGSZB döntő fontosságúnak tartja, hogy a bankokra vonatkozó prudenciális szabályok felülvizsgálata során figyelembe vegyék az európai bankszektor sokszínűségét.

4.15. A tőkepiaci uniónak ugyancsak kiemelt helyen kell maradnia a napirenden. Az EGSZB támogatta a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020-as cselekvési tervben felvázolt kezdeményezéseket. Az EGSZB kéri, hogy a tagállamok valóban támogassák a tőkepiaci unió céljainak elérését, és hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az európai gazdaság finanszírozása, az éghajlatváltozás és a digitális átállás szempontjából stratégiai jelentőségű kezdeményezésekre. Az EGSZB úgy véli, hogy népszerűsíteni kell a bevált nemzeti gyakorlatokat az európaiak pénzügyi jártasságának javítása érdekében, ami az egyik előfeltétele annak, hogy Európában jobban ki lehessen használni a nagymértékű megtakarításokat. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy még inkább figyelembe kell venni a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat, és ezért kiemeli annak szükségességét, hogy a befektetők megbízható környezeti, társadalmi és irányítási adatokhoz jussanak hozzá.

4.16. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a gazdaság digitalizációja kapcsán minden olyan változást, amely a nyereséghez kapcsolódó adóztatási jogok országok közötti elosztására vonatkozó szabályokat érinti, globálisan össze kell hangolni, ezért üdvözli az Európai Bizottság, a tagállamok és az OECD/G20-ak közötti, egy nemzetközi megoldás kidolgozását támogató szoros együttműködést. Ha azonban nem sikerül nemzetközi megoldást találni, az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy önállóan járjon el. Az adókijátszás és az adócsalás, illetve a pénzmosás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek továbbra is a kiemelt helyen kell szerepelnie a napirenden.

4.17. A kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet fog játszani a kiegyensúlyozott és hatékony helyreállítás biztosításában, ugyanakkor elősegíti a konvergenciát, fellép az egyenlőtlenségekkel szemben, és gondoskodik arról, hogy senki se maradjon hátra. Fontos, hogy a 2021-2027-es programozási időszak kohéziós alapjainak különböző forrásait hatékonyan és időben elköltsék, hogy valódi fellendülés valósulhasson meg. A válságból való kilábalás, valamint a reziliencia és a fenntarthatóság fokozása érdekében az egyenlő és igazságos elosztást kell előtérbe helyezni. A területi kohézió egyúttal a kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb fejlődésre irányul azzal a területtel összhangban, ahol élünk. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós kohéziós politikának továbbra is a gazdasági versenyképességre kell összpontosítania a kutatáson és innováción, a digitális átálláson, valamint az európai zöld megállapodás ütemtervén és a fenntartható fejlődési célokon keresztül.

4.18. A közlekedési szektorban a minőségi munkahelyek megőrzése és a megfelelő munkakörülmények kulcsfontosságú követelmények a képzett munkaerő megtartása szempontjából, amely nélkül a fenntartható versenyképesség nem biztosítható. Fenn kell tartani a jó minőségű munkahelyeket és a megfelelő munkakörülményeket, és folytatni kell a képzett munkaerő felvételét és képzését. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság folyamatban lévő kezdeményezéseit a „nők és a közlekedés” témakörében, és még több intézkedést sürget ebben az ágazatban a nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében.

4.19. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy az épületkorszerűsítési program keretében hozzon létre egy új „Erasmus az energiahatékonysági felújításért 2050” programot, hogy az európai építőiparban vonzóvá tegye a fiatalok számára az új munkahelyeket.

4.20. A szociális eredménytáblának az együttes foglalkoztatási jelentésen és az országjelentéseken belül egyaránt nyomon kellene követnie a pillér megvalósítása terén elért előrehaladást. A tagállamok által kidolgozott, már meglévő foglalkoztatási teljesítményfigyelővel (EPM) és szociális védelmi teljesítményfigyelővel (SPPM) integrálva kell működnie. Az eredménytábla 14 mutatóját és almutatóit (összesen 35) a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonásával folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy a szakpolitikai célkitűzésekhez és az európai társadalmi-gazdasági helyzet változásaihoz igazítsák őket.

4.21. Az új európai szemeszter során - a társadalmi egyensúlyhiányt nyomon követve - szociális célkitűzéseket is el kell érni, hogy ellensúlyozzuk a költségvetési és makrogazdasági követelmények túlsúlyát. A szociális eredménytáblának a pillérhez tartozó valamennyi jogot és alapelvet nyomon kell követnie, ezenkívül továbbfejlesztett és új, mérhető mutatókat kell alkalmaznia. Az ilyen mutatók közé tartozhatnak a statisztikákon kívül a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés, az érvényesíthető szociális jogok, a migránsok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja, a kollektív tárgyalások érvényességi területe, az érintett szociális szereplők részvétele az európai szemeszter folyamatában, továbbá a gyakornoki programokhoz és a színvonalas felsőoktatáshoz való hozzáférés. Az Európai Bizottságnak a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben nyomon kell követnie a nemzeti reformtervek végrehajtását, ily módon támogatva a szociális országspecifikus ajánlások kidolgozását. Kellő számú, megfelelően strukturált ajánlásra van szükség, amelyek nyomon követik, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a menetrendben meghatározott prioritásokkal kapcsolatban.

4.22. Az EUMSZ rendelkezéseivel összhangban meg kell erősíteni a szociális partnerek bevonását, lehetővé téve számukra, hogy a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően elmondják véleményüket a gazdasági, foglalkoztatási és szociálpolitika kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban. A szociális partnereket időben és érdemben be kell vonni, hogy növekedjen a szakpolitikákon belüli szerepvállalásuk, ami a munkavállalói és a munkaadói érdekek ösz-szeegyeztetésének köszönhetően megkönnyíti azok sikeres végrehajtását. A szociális partnerek közötti együttműködés a sikeres, fenntartható és inkluzív gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi befogadási politikák hajtóereje lehet. A tájékoztatásra, a konzultációra és a részvételre vonatkozó uniós keret megvalósításának javításával meg kell erősíteni a szociális partnerekkel folytatott konzultációt, különösen a szerkezetátalakítási folyamatok során * .

5. Európa globális szerepének erősítése

5.1. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai zöld megállapodásból és a fenntartható fejlődési célokból mint előfeltételekből kiindulva a társadalmi kohéziónak, a felfelé irányuló gazdasági konvergenciának, valamint a versenyképesség és az innováció előmozdításának kell lennie annak az alapnak, ahonnan az euróövezet gazdasága lendületet vesz, és amely támogatja az euro erősebb nemzetközi szerepét az elkövetkező időszakban. Ez megköveteli többek között a gazdasági és monetáris unió és a bankunió kiteljesítését, valamint az európai pénzügyi szektor elmélyítését célzó további intézkedéseket, beleértve az erősebb európai pénzpiaci infrastruktúrát és a szilárd alapokon nyugvó referencia-kamatlábakat is. Az euro stratégiai szektorokban való szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése is döntő szerepet játszik az euro nemzetközi szerepe megerősítésében. Ezért sürgetjük a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységesebb megközelítést a nemzetközi diplomácia terén, valamint képviseljenek proaktívabb álláspontot ezekben az ágazatokban az uniós érdekek előmozdítása céljából, ami így több kereskedelmi lehetőséget eredményezhet.

5.2. A bővítési politikát illetően az EGSZB azt szeretné, hogy a következő országjelentések egyértelmű struktúra szerint épüljenek fel annak figyelemmel kísérése tekintetében, hogy a nyugat-balkáni kormányok miként kezelik a civil társadalmat. Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak be kell ruháznia a horizontális civil társadalmi struktúrák fejlesztésébe is, azáltal, hogy a nyugat-balkáni szociális partnereknek és civil szervezeteknek szaktudást, technikai támogatást, valamint regionális és nemzetközi hálózatépítési lehetőségeket biztosít, nem utolsósorban annak biztosítása érdekében, hogy azok aktívabb szerepet játszhassanak a bővítési folyamatban. A nyugat-balkáni politikai elit átláthatóságának és elszámoltathatóságának ellenőrzése érdekében az EU-nak rendszeresen „árnyékjelentéseket” kell készíttetnie a demokrácia helyzetéről a régió civil szervezeteivel.

5.3. A bővítés iránti bizalom helyreállítása és az EU régióbeli természetes szövetségeseivel való kapcsolattartási módjainak a megerősítése tekintetében az EGSZB meggyőződése az, hogy az EU-nak lehetővé kell tennie a nyugat-balkáni politikai vezetők és állampolgárok számára, hogy konzultatív alapon csatlakozzanak az Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán folytatott tevékenységekhez és vitákhoz. Az uniós intézmények igénybe vehetik a helyi civil társadalmi erőforrásokat, és élhetnek a régióban működő uniós küldöttségek segítségével ahhoz, hogy mozgósítsák a nyugat-balkáni partnerek állampolgárait, lehetőséget adva számukra, hogy csatlakozzanak azokhoz a platformokhoz, ahol az uniós polgárok az Európa jövőjéről szóló konferencia során eszmecserét folytathatnak.

5.4. A keleti partnerséget illetően EGSZB úgy véli, hogy az EU mindenekelőtt az értékek uniója, ezért a szomszédjaihoz fűződő kapcsolatainak is ezeken az értékeken kell alapulniuk, és ezeket a kapcsolatokat feltételekhez kell kötnie. Az EGSZB elkötelezi magát amellett, hogy továbbra is komoly szerepet vállal a szomszédos országok erősebb és demokratikusabb társadalmainak kiépítésében, amelyekben a civil társadalmi szervezetek szabadon működhetnek.

5.5. Az EU és Oroszország közötti romló kapcsolatok fényében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az orosz civil társadalomhoz fűződő kapcsolatokat.

5.6. A civil társadalom számára a globális szerepvállaláshoz szükséges eszközök megteremtése kapcsán az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is gondolkodjon azon, hogyan lehetne megerősíteni a belső tanácsadó csoportok szerepét. Alapvető fontosságú, hogy megfelelő eszközöket és forrásokat biztosítsunk a belső tanácsadó csoportoknak ahhoz, hogy segítsük őket nyomonkövetési és tanácsadási feladataik ellátásában, különösen a belső tanácsadó csoportok új generációjának fényében, amelyek hatóköre sokkal szélesebb lesz. Az EGSZB vállalja a rá eső részt ebből a támogatásból. Arra számítunk, hogy az Európai Bizottság 2022-es munkaprogramja rögzíteni fogja, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóságnak végre kell hajtania néhány olyan ajánlást, amelyek az EGSZB-vel és a belső tanácsadó csoportokkal 2021-ben folytatott kiterjesztett konstruktív viták eredményeként születtek. A WTO a közelmúltban az éves nyilvános fórumokon kívül is bővítette kapcsolatát a civil társadalommal, és ezek az erőfeszítések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer hatékonyabbá és demokratikusabbá váljon. Azonban még bőven van mit javítani. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalását követő fejleményekre, miszerint támogatja a civil társadalom nagyobb befolyását multilaterális szinten, nevezetesen az Ottawa csoport nemrégiben kidolgozott 6 pontos cselekvési tervének 6. intézkedését.

5.7. Az EU a nemzetközi kereskedelem kiemelt szereplője. Ennek megfelelően kell viselkednie a nemzetközi partnerekkel folytatott kereskedelmi tárgyalások során, ily módon megőrizve vezető szerepét a gazdasági menetrend kialakításában és ennek keretében előmozdítva alapelveit, szociális és munkaügyi normáit és értékeit (jogállamiság, alapvető jogok és demokratikus elvek). A globális lehetőségek kiaknázásához a folyamatban lévő tárgyalások lezárására, a véglegesített megállapodások ratifikálására és végrehajtására, valamint új tárgyalások elindítására egyaránt szükség van. Az EU-nak egyúttal hozzá kell járulnia a multilateralizmus megerősítéséhez és támogatnia kell a WTO szerepét és korszerűsítését.

5.8. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak önállóvá kell válnia az európai adatinfrastruktúra és az új digitális technológiák fejlesztése terén. Az EU-nak meg kell állnia a helyét Kína és az Egyesült Államok között, és be kell ruháznia a következő generáció technológiájába. Az EU-nak saját jövőképet és stratégiát kell kidolgoznia a digitális szuverenitással kapcsolatban, miközben továbbra is nyitott a szabadkereskedelem előtt és támogatja a multilaterális rendszert. Stratégiai szempontból az infrastruktúra, a kiberbiztonság, a felhőalapú technológia, a kulcsfontosságú alaptechnológia és az adatok kiépítésére kell összpontosítania, globális partnereit pedig szabványainak és termékeinek minőségével kell meggyőznie. Az élelmezésbiztonság, az erős élelmiszer-ellátási lánc és az agrár-élelmiszeripari fenntarthatóság uniós szintű biztosításának továbbra is az Európai Bizottság prioritásai közé kell tartoznia.

5.9. Az EGSZB azt javasolja, hogy az uniós kereskedelmi, beruházási és gazdasági megállapodások:

- építsék be a szociális és munkaügyi normákat és a fenntartható fejlődés normáit a WTO és más, az ENSZ-hez kapcsolódó ügynökségek szabályaiba, és ezáltal fenntartható módon járuljanak hozzá egy új, tisztességes gazdasági és kereskedelmi rend kialakításához, valamint az igazságos és intelligens globalizációhoz;

- egészüljenek ki egy olyan fejezettel, amely az adóbűncselekményekkel, a pénzmosással és az agresszív adótervezéssel, valamint az adóhatóságok közötti együttműködéssel foglalkozó rendelkezéseket tartalmaz;

- tartalmazzanak egy emberi jogi és átvilágítási mechanizmust, amely biztosítja a munkaügyi normák tiszteletben tartását, valamint szankcionálják a munkavállalói jogok megsértését * . E mechanizmusnak arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókkal érvényesített, elfogadott normákon kell alapulnia, és azt olyan, kötelező erejű jogszabályokkal kell bevezetni, amelyek egyértelműen meghatározzák a jogokat, valamint arányos jelentéstételi követelményeket tartalmaznak;

- foglalják magukban a civil társadalmi szervezeteknek és a szociális partnereknek a tárgyalási folyamatba, valamint a megállapodások hatásainak nyomon követésével és a megállapodások hatásvizsgálatával foglalkozó következő szakaszokba való teljeskörű és tényleges bevonását (belső tanácsadó csoportok).

5.10. Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy aktívan működjön együtt az Egyesült Államokkal a párizsi klímacélok elérése érdekében, mivel az Egyesült Államok ismét tevőlegesen fellép az éghajlatváltozás területén. Különösen most, hogy a Kínához fűződő kapcsolat a kínai bel- és külpolitika miatt egyre problematikusabbá válik, az EU és az USA közötti erős kötelék nagy jelentőséggel bír, és nem csak az éghajlatváltozás területén.

5.11. Az EGSZB elismeri, hogy az EU-Kína stratégiai partnerségre nyomás nehezedik a súlyosbodó hongkongi helyzet, a civil társadalom szűkülő mozgástere és a kínai emberi jogi helyzet - különösen az ujgurok helyzete - miatt. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy minden lehetséges diplomáciai és politikai lehetőséget használjon ki a hongkongi polgárok és a kínai kisebbségek helyzetének javítása érdekében. Ezzel összefüggésben az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság mihamarabb tegyen javaslatot egy egyedi uniós stratégia kidolgozására (amely teljes mértékben összhangban van az európai közlekedési, verseny-, beruházási, emberi jogi és munkajogi, biztonsági stb. politikákkal), hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó uniós tagállamokban egy eltérő kezdeményezéssel válaszoljon.

5.12. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, miszerint „fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni rezilienciát célzó nemzetközi fellépést”. Ennek során szem előtt kell tartanunk, hogy az EU határain kívül a legkevésbé fejlett országokat és a fejlődő országok közül a kis szigetállamokat sújtja a legkeményebben az éghajlatváltozás hatása. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az EU működjön együtt Afrika legveszélyeztetettebb országaival az EU-Afrika partnerségi stratégia keretében, mert - ahogy az Európai Bizottság helyesen idézi a Világbankot - csak a szubszaharai Afrikában az éghajlatváltozás 2050-ig akár 70 millió ember elvándorlását is kiválthatja.

5.13. A földközi-tengeri térségnek ismét - miként az elmúlt évszázadokban - Európa egyik központi kapcsolódási pontjává, az emberek, az áruk és a kultúrák cseréjére szolgáló térséggé kell válnia. Az EGSZB kéri, hogy állítsák vissza a földközi-tengeri térség stratégiai szerepét, ami olyan szomszédságpolitikát tesz lehetővé, amely képes biztosítani a békefolyamatokat és a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődést.

6. Az európai életmód előmozdítása

6.1. Az eleven civil társadalom az Európai Unió központi eleme. Életmódunkat a méltányosság, az igazságosság és a szolidaritás érzése jellemzi, valamint annak megértése, hogy mindenki javára hozzá kell járulni a közjóhoz. Mivel a Covid19-válság különösen kedvezőtlenül érintett bizonyos társadalmi csoportokat, például a nőket, a fiatalokat és a mobilis uniós polgárokat, akik „kettős lezárást” éltek át, most minden eddiginél fontosabb, hogy a civil társadalmi szervezetek központi szerepet játsszanak ezen életmód megerősítésében, és szövetségesnek kell tekinteni őket a befogadáson és mások tiszteletén alapuló életmódunk védelmében, előmozdításában és megőrzésében. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő, célzott támogatást és elismerést a civil társadalmi szervezeteknek, és ily módon őrizze meg az életmódunkhoz nélkülözhetetlen civil teret és demokratikus egyesülési jogot.

6.2. A koronavírus-válság egyik fő tanulsága az, hogy szinte minden európai országban meg kell erősíteni az egészségügyi rendszereket, a megelőzésre összpontosítva, és garantálva mindenki számára a közegészségügyi struktúrákhoz, az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz - többek között az oltóanyagokhoz - és a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférést. A gondozási intézményekben élő emberek helyzete különös és sürgős figyelmet igényel. Noha az egészségügyi ellátás feladata nemzeti hatáskör, a vírus terjedését nem korlátozzák országhatárok, és arra európai szinten közös válaszokat kell adni.

6.3. Az Európai Bizottságnak a helyreállítási folyamat során a munkahelyek visszaszerzésére, valamint az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelemre kell összpontosítania, és különös figyelmet kell fordítania a kiszolgáltatott csoportok, például a szegénységben élő gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, az atipikus munkavállalók, a marginalizált területeken élő emberek, valamint a migráns vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező személyek aktív és inkluzív politikák révén történő támogatására. Általában véve a szegénység és a dolgozói szegénység még mindig jelentős problémát jelent számos tagállamban. Ezen aggályok kezeléséhez uniós és nemzeti szinten egyaránt átfogó megközelítésre van szükség. Többek között támogatni kell az olyan hatékony aktív befogadási rendszereket, amelyekhez alapvető és támogató szociális szolgáltatások társulnak.

6.4. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre és a fiatalokra: ez a generáció fogja megfizetni azt a hatalmas államadósságot, amelyet az országok most halmoznak fel a világjárvány következményeinek kezelése érdekében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és munkaerőpiaci aktív részvételükkel kapcsolatos kihívásokat.

6.5. A migráció az Unió társadalmára és gazdaságára gyakorolt hatása (foglalkoztatás, integráció, határellenőrzés, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet, a populizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem) miatt továbbra is kiemelt kérdés marad. A Covid19-világjárvány a korábbi gazdasági válságokhoz hasonlóan súlyosbítja a migránsok személyes, szociális, helyzeti és strukturális tényezők miatti sebezhetőségét. Fenntarthatóbb és biztonságosabb jogszerű útvonalakat kell kialakítani az EU-ba való belépéshez, és figyelmet kell fordítani a már meglévő mechanizmusok hatékony alkalmazására, egyensúlyt teremtve a jelenlegi menekültügyi rendszerben a biztonság és a szolidaritás között. Emellett kulcsfontosságú az álhírek és téves megítélések leleplezése, valamint a gyűlöletbeszéd és a migránsellenes politikai diskurzus elleni küzdelem. Ez segíteni fog a rasszizmus, a radikalizálódás, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelemben is.

6.6. A transzatlanti partnerség történelmünkből fakadó közös értékeinken alapul. Kulcsszerepe van a globális kihívások kezelésében és a nemzetközi rend megőrzésében. Az EGSZB arra kéri az Európai Uniót, hogy a megújult transzatlanti partnerségre támaszkodva nézzen szembe a jelenlegi, példátlan globális kihívásokkal, beleértve Kína és más olyan globális szereplők felemelkedését is, akik fellépéseik során nem ugyanazokat a demokratikus elveket követik. Emellett szorgalmazza, hogy az EU teljeskörűen vegyen részt a Biden elnök által bejelentett, demokráciáról szóló közelgő csúcstalálkozón, és kéri, hogy szorosan vonják be a civil társadalmat is.

7. Az európai demokrácia megerősítése

7.1. Különös figyelmet érdemel az uniós jogalkotás módja („minőségi jogalkotás”), valamint az, hogy olyan európai joganyagra van szükség, amely jobban tudja szolgálni a polgárokat és a vállalkozásokat. Az uniós jogalkotási folyamatnak átláthatóbbá és érthetőbbé kell válnia, valamint nyitottabbnak kell lennie az érdekelt felek észrevételeire.

7.2. Amennyiben a civil társadalmi szervezeteken, szövetségeken és hálózatokon keresztül minden polgár részt vesz a folyamatban, az valóban demokratikus alapokra helyezi a helyreállítást és Európa jövőjének átalakítását. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy ebben az összetett folyamatban senki - és különösen a legkiszolgáltatottabbak csoportja - ne maradjon magára. Ez azt jelenti, hogy a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú és egyenrangú partnerekké válhatnak a döntéshozatalban. Minden eddiginél nagyobb szükség van az EUSZ 11. cikke (2) bekezdésének, azaz a civil párbeszédre vonatkozó rendelkezésének hatékonyabb végrehajtására. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek egyik eszköze egy negyedik pillérnek az európai demokráciáról szóló cselekvési tervbe való beépítése lenne, nagy hangsúlyt helyezve az aktív polgári szerepvállalásra és egyértelmű stratégiát dolgozva ki ezzel kapcsolatban.

7.3. A 2. cikkben rögzített európai alapelvek - például a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok, ezen belül a civil tér - szorosan összefüggenek egymással. A jogállamisági jelentésnek és a demokráciáról szóló cselekvési tervnek össze kell fonódnia egymással, és figyelemmel kell kísérnie a civil térrel, többek között a civil társadalom mozgásterével kapcsolatos kérdéseket. Az EGSZB kívánatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kísérje ezeket a cselekvési terveket, és erőteljesebb mechanizmusokat vezessen be ezen elvek és a civil társadalmi tér védelmére. Ha a nemzeti jogszabályok az uniós jogba ütköznek, kötelezettségszegési eljárást kell indítani.

7.4. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság 2022-re tervezett új „szociális párbeszédre vonatkozó kezdeményezésére”, azonban arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy terjessze ki azt a „civil társadalmi párbeszédre” is, hogy azokban a helyzetekben, amikor ez kívánatos, a hagyományos szociális partnereken túl a civil társadalmi szervezetek is részt vehessenek a párbeszédben. Ezáltal a civil társadalom a szociális partnerekkel egyenlő feltételek mellett vehet részt a szakpolitikai döntéshozatalban.

7.5. A világjárvány által okozott gazdasági visszaesés jelentős hatással van a nemek közötti egyenlőségre, mind a visszaesés, mind az azt követő fellendülés során. Maga a világjárvány súlyosbította a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Éppen ezért az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével feltétlenül foglalkozni kell az uniós jogalkotás és végrehajtás minden területén.

7.6. Az alapvető jogok és a jogállamiság a legfontosabb európai értékek közé tartoznak; ezek az EU-ban mindig és mindenhol érvényesek, ezért nem lehet azokat ideiglenesen felfüggeszteni. A jelenlegi válságra gyors választ kell adni, és ez bizonyos kivételes és időben korlátozott intézkedéseket tesz szükségessé. Ezek azonban nem sérthetik a jogállamiságot és nem sodorhatják veszélybe a demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását és az európai polgárok alapvető jogait. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy e tekintetben legyen éber, és szükség esetén aktívan lépjen fel, ha megsértik ezeket az értékeket. Emellett az Európai Bizottságnak a nemzeti és nemzetközi szinten irányított uniós forrásokra is kiterjedően valamennyi uniós finanszírozási programban szerepeltetnie kell az áldozatokra vonatkozó programelemet. Az EGSZB emlékeztet arra a javaslatára, amelyben egy ambiciózus kommunikációs, oktatási és a polgárok figyelmének felkeltését célzó stratégia kidolgozását sürgeti az alapjogok, a jogállamiság és a demokrácia vonatkozásában.

7.7. Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmét és előmozdítását célzó új uniós eszközöket, például az új jogállamisági felülvizsgálati ciklust és azt az új mechanizmust, amely az uniós finanszírozást az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásától teszi függővé, oly módon kell megvalósítani, hogy ezeket az eszközöket gyorsan és hatékonyan lehessen alkalmazni. Emellett az EGSZB szorgalmazza, hogy erősítsék meg a civil társadalom szerepét a jogállamisági felülvizsgálati ciklusban, és jöjjön létre az érdekelt felek fóruma.

7.8. A jótékonysági szervezeteknek és a civil társadalomnak kulcsszerepet kell játszania a kiemelt európai szakpolitikai területek előmozdításában, és még többet is tudnának tenni, ha jobb működési környezetet biztosítanának nekik. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni új uniós politikának a kockázatokon kell alapulnia, arányosnak kell lennie az általa kezelni kívánt kockázatokkal, és nem korlátozhatja indokolatlanul a jogszerű közhasznú és jótékonysági munkát.

7.9. Amint azt folyamatosan tapasztaljuk, teljesen nyilvánvaló, hogy további intézkedésekre van szükség - természetesen az Európai Bizottság részéről is - a szabad és plurális média és a minőségi független újságírás megvalósítása, valamint a közösségi média hatékony szabályozása, különösen a dezinformáció elleni küzdelem érdekében, beleértve az online politikai hirdetések és a tartalomért vállalt felelősség szabályozását is.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 9-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG


  Vissza az oldal tetejére