P9_TA(2020)0266
A tőkepiaci unió további fejlesztése: a tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a kkv-k számára, és a lakossági befektetők tőkepiaci részvételének növelése
Az Európai Parlament,
- tekintettel a tőkepiaci unió következő szakaszával foglalkozó magas szintű munkacsoport 2019. októberi jelentésére,
- tekintettel a tőkepiaci unióról szóló magas szintű fórum 2020. június 10-i jelentésére,
- tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
- tekintettel a „Felkészülés a változásokra. Közlemény az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti átmeneti időszak végi készenlétről” című, 2020. július 9-i bizottsági közleményre (COM(2020)0324),
- tekintettel a Bizottság „Pénzügyi technológiai cselekvési terv: Egy versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi ágazat felé” című, 2018. március 8-i közleményére (COM(2018)0109),
- tekintettel a Bizottság által 2020. július 24-én javasolt tőkepiaci helyreállítási csomagra,
- tekintettel a tőkepiaci unió kiépítéséről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „A pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út” című, 2016. január 19-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló rendszeres EKB-felmérés eredményeire,
- tekintettel a Bizottság 2020. évi nyári gazdasági előrejelzésére,
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0155/2020),
A. mivel a tőkepiaci unió létrehozása érdekében tett valamennyi intézkedésnek fő célként a vállalkozások és a polgárok számára kínált vonzóbb, stabilabb és fenntarthatóbb finanszírozási lehetőségek körének javítását kell kitűznie, ugyanakkor meg kell őriznie a gazdasági stabilitást, minimalizálnia kell a pénzügyi kockázatokat és megfelelően védenie kell a lakossági befektetők, a nyugdíjasok és a fogyasztók érdekeit a pénzügyi részvétel ösztönzése és annak érdekében, hogy a megtakarítók befektetőkké váljanak; mivel a kkv-k, a vállalkozók és a szociális gazdaság tőkefinanszírozáshoz való hozzáférése még fontosabbá vált a Covid19-válságot követő helyreállítás szempontjából;
B. mivel az uniós belső piacot nyílt verseny, szabályozási keret, a nemzetközi előírásokra való támaszkodás és a felügyeleti együttműködés jellemzi; mivel a tőkepiaci unióra vonatkozó stratégiának ezért ugyanezen elveken kell alapulnia;
C. mivel az uniós gazdaság helyreállításához szükséges finanszírozási szint elengedhetetlenül szükségessé teszi a megfontolt és fenntartható befektetéseket a jövő nemzedékei számára; mivel a tőkepiaci uniónak kulcsszerepet kell játszania a közberuházásokat kiegészítő, fenntartható, versenyképes és reziliens gazdaságra való átállásban, összhangban az uniós zöld megállapodással; mivel a fenntartható beruházások elősegítésére szolgáló keretrendszer kidolgozásán jelenleg is dolgoznak; mivel ez a keretrendszer a tőkepiaci unió keretében tett, arra irányuló uniós erőfeszítések szerves részét képezi, hogy a finanszírozást összekapcsolják a gazdaság szükségleteivel és az Unió fenntartható fejlődési menetrendjével;
D. mivel az uniós tőkepiacok akkor szolgálhatják a legjobban a gazdaságot és az olyannyira szükséges gazdasági helyreállítást, ha átláthatók, versenyképesek, reziliensek, központilag elszámoltak és tisztességes szabályozásra támaszkodnak;
E. mivel egyes befektetők kockázati toleranciája magasabb, mint másoké, és mivel nem minden vállalkozás van olyan helyzetben, hogy hozzáférjen a tőkepiaci finanszírozáshoz, illetve tőkepiaci finanszírozásból részesülhessen;
F. mivel a pénzügyi integrációhoz és a tőkepiaci unió létrehozásához döntő fontosságú létrehozni egy biztonságos euróövezeti eszközt; mivel a tőkepiaci unió központi elemét képező integrált, mély és likvid európai kötvénypiac létrehozásához egy biztonságos eszközre van szükség az Unióban, amely eszköz a kötvények, részvények és egyéb eszközök értékeléséhez euróövezeti árazási referenciaértékként és egyben az egész euróövezetben biztosítékként is szolgálhat;
G. mivel a tőkepiaci unió megvalósítása érdekében eddig tett legtöbb intézkedés jó irányba halad annak ellenére, hogy több célt nem sikerült elérni, és az elmúlt években a banki hitelezés jelentősége a részvényekhez képest ténylegesen nőtt; mivel még sok a tennivaló az elfogadott intézkedések konvergenciája, pontossága, hatékonysága és egyszerűsítése terén; mivel a tőkepiaci unióra vonatkozó projekt ambiciózus jövőképe elengedhetetlen a nemzeti érzékenységek leküzdéséhez és a tőkepiaci unió kiteljesítéséhez szükséges lendület megteremtéséhez annak érdekében, hogy az EU vonzó piaccá váljon a külföldi tőkebefektetések számára, és növekedjen versenyképessége a globális piacokon;
H. mivel a tőkepiaci unió kialakítása együtt jár a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével és különösen a bankunió kiteljesítésével; mivel a „Bankunió - 2019. évi éves jelentés” című, 2020. június 19-i állásfoglalásában * a Parlament sürgeti a bankunió kiteljesítését egy teljes körűen végrehajtott európai betétbiztosítási rendszer létrehozása révén; mivel a bankunió mindaddig nem lesz teljes, amíg nincs hiteles védőhálója az Egységes Szanálási Alap vonatkozásában; kéri továbbá annak megfontolását, hogy az euróövezet egészére vonatkozóan létre kell-e hozni egy költségvetési stabilizációs mechanizmust; mivel a tőkepiaci uniót anticiklikus politikai intézkedéseknek kell kiegészíteniük annak érdekében, hogy Unió-szerte egyenlő hozzáférést biztosítsanak a finanszírozáshoz és a beruházási lehetőségekhez;
I. mivel a Covid19-válságra adott válaszként a közelmúltban módosították a pénzügyi - különösen a banki és könyvvizsgálati - szabályozást; mivel az EU-ban tőkepiaci finanszírozásra van szükség az általános finanszírozási képesség javításához és a banki hitelezésre való támaszkodás csökkentéséhez; mivel a tőkeerős bankszektor továbbra is fontos szerepet fog játszani a vállalkozások, különösen a kkv-k finanszírozásában;
J. mivel a könnyen hozzáférhető, megbízható, érthető és összehasonlítható nyilvános információkkal szolgáló központi mechanizmus hiánya az egyik oka annak, hogy a vállalkozások nehezen találnak befektetőket; mivel a befektetők számára nehézséget okoz a rövid üzleti múlttal rendelkező fiatal és kis cégek értékelése, ami akadályozza az innovatív lehetőségeket, különösen a fiatal vállalkozók esetében;
K. mivel a nagy gazdasági recesszióval kapcsolatos tapasztalatok alapján egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az euróövezet intézményi felépítése reformra szorul, hogy képes legyen megbirkózni a nagy gazdasági megrázkódtatásokkal; mivel e tekintetben a közgazdasági szakirodalom jellemzően arra a megállapításra jut, hogy az Egyesült Államokban főként azért tudják jobban csillapítani a sokkhatásokat, mert a hitel- és tőkepiacokon keresztül hatékonyabb a magánszektorbeli kockázatmegosztás;
L. mivel a 28 tagú EU nem pénzügyi üzleti ágazatában működő összes vállalkozás 99,8%-át a kkv-k teszik ki, amelyek ezen ágazaton belül a hozzáadott érték 56,4%-át állítják elő, és a foglalkoztatás 66,6%-át biztosítják; mivel a mikroméretű kkv-k az ágazat 93%-át, a kisméretű kkv-k 5,9%-át, a közepes méretű kkv-k pedig csupán 0,9%-át teszik ki * ;
M. mivel a Covid19 okozta társadalmi és gazdasági válság és a korlátozó intézkedések különösen negatív hatással lesznek a kkv-kra, és hasonlóképpen érinthetik a lakossági megtakarítókat is; mivel az európai helyreállítási terv keretében a Covid19-válságra adott uniós válasznak jelentős tőkeinjekciót kell biztosítania, és olyan ösztönzőkkel kell kiegészülnie, amelyek előmozdítják a piaci alapú finanszírozást és csökkentik a banki hitelezésre való támaszkodást az európai vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének növelése és egy ellenállóképes uniós gazdaság kiépítése, a munkahelyek és a tagállamok termelési kapacitásának megőrzése érdekében;
N. mivel az egyik DAX30-vállalatot, a - 2020. június 24-én fizetésképtelenségi eljárást kezdeményező, ezáltal az európai keretszabályozás terén hiányosságokra rávilágító - Wirecard német pénzforgalmi szolgáltatót érintő botrány ösz-szetettsége alapos vizsgálatot tesz szükségessé annak meghatározása érdekében, hogy mi volt az a hiba, amely lehetővé tette, hogy ilyen sokáig észrevétlen maradhasson az óriási méreteket öltő csalárd magatartás; mivel e legutóbbi botrány fényében ismét hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van a pénzügyi beszámolást, a pénzügyi innovációt, a kifizetéseket és a kapcsolódó területeket, többek között az ellenőrzést, illetve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet érintő európai felügyeleti struktúra kiigazítására;
O. mivel a tőkepiaci uniónak mozgósítania kell a lakossági keresletet; mivel e célkitűzés eléréséhez a lakossági befektetőknek változást kell tapasztalniuk a befektetési kultúrában; mivel ilyen változás csak akkor mehet végbe, ha a lakossági befektetők arra a meggyőződésre jutnak, hogy a tőkepiaci befektetések vonzóak, amellett, hogy a velük járó kockázat elfogadható és egyértelműen meghatározott; mivel a Bizottságnak további lehetőségeket kell feltárnia a tőkepiaci unióval kapcsolatos projekt előnyeinek kommunikálására, például az uniós polgárok megtakarításai és a gazdasági növekedésbe és a Covid19 utáni helyreállításba való beruházásai közötti közvetlen kapcsolatot tükröző névváltoztatással, amint azt a tőkepiaci unióval foglalkozó következő magas szintű munkacsoport javasolta;
P. mivel a legutóbbi jelentések és fogyasztókra irányuló felmérések * szerint a legtöbb európai lakossági befektető befektetési döntéseinél előnyben részesíti a fenntarthatósági szempontokat, és figyelembe kívánja venni a környezeti, társadalmi vagy irányítási tényezőket és kockázatokat, de ritkán kínálnak számukra ezzel összeegyeztethető termékeket;
Q. mivel a Covid19-válságból fakadó piaci mozgások valódi „stressztesztként” működtek a teljes pénzügyi ökoszisztéma szilárdságát tekintve, és ezeket a pénzügyi stabilitásra és pénzügyi felügyeletre vonatkozó meglévő uniós szabálykönyv előnyeinek és hiányosságainak részletes értékelésével nyomon kell követni;
R. mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése strukturális változásokat hoz az EU pénzügyi rendszerében; mivel a brexitet követően az uniós tőkepiacok többközpontúvá fognak válni, ami az EU számára a széttagoltság növekedésének kockázatát hordozza; hangsúlyozza az uniós pénzügyi piacok ellenálló képességét, összekapcsoltságát és versenyképességét, valamint stabilitását és az egyenlő versenyfeltételeket biztosító szakpolitikák és intézkedések előmozdításának fontosságát, beleértve a harmadik országok uniós piachoz való hozzáférésével kapcsolatos szilárd megközelítést és az egyenértékűségi rendszerek dinamikus nyomonkövetési rendszerét; mivel az egyenértékűség csak akkor biztosítható, ha az érintett harmadik ország szabályozási és felügyeleti rendszerét és normáit úgy tekintik, hogy azok megfelelnek az uniós jogszabályokban az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében meghatározott, vonatkozó követelményeknek;
S. mivel a pénzügyi technológia megfelelhet a kkv-k és a lakossági befektetők bizonyos igényeinek azáltal, hogy lehetővé teszi a decentralizált működést és javítja a hatékonyságot;
A vállalkozások finanszírozása
1. tudomásul veszi a Bizottság „Tőkepiaci unió a polgárok és vállalkozások számára - új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i közleményét (COM(2020)0590); kitart amellett, hogy a Covid19-világjárványt követően a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz való hozzájárulás érdekében ki kell teljesíteni a tőkepiaci uniót; kéri a Bizottságot, hogy vállaljon határozottabb kötelezettséget arra, hogy valódi előrelépést ér el az olyan kérdésekben, mint a felügyelet, az adózás és a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok, amelyek még mindig jelentős akadályokat gördítenek az uniós tőkepiacok valódi integrációja elé;
2. kéri, hogy adott esetben szüntessék meg az akadályokat és a bürokráciát, beleértve a jogszabályok egyszerűsítését és arányosabb alkalmazását, amennyiben ez releváns és elősegíti a pénzügyi stabilitást, annak érdekében, hogy diverzifikálják az európai vállalkozások finanszírozási forrásait, különös tekintettel a kkv-kra, köztük az induló vállalkozásokra és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, elősegítve ezáltal a tőkepiacokhoz való hozzáférésüket, valamint a lakossági és a nagybefektetők számára a diverzifikáltabb, hosszabb távú és versenyképesebb befektetési lehetőségekhez való hozzáférést; kiemeli, hogy csökkenteni kell a hitelfinanszírozás adóelőnyét; rámutat, hogy a jelenlegi helyzet törékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az európai vállalkozásokat és különösen a kkv-kat; kéri, hogy vezessenek be „kkv-tesztet” minden tőkepiaci uniós kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat esetében;
3. megjegyzi, hogy az annak biztosításához szükséges intézkedések, hogy a kkv-k - beleértve az induló vállalkozásokat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is - megtalálják az utat a pénzügyi piacok felé, magukban foglalják a befektetéssel kapcsolatos kutatás elősegítését, a kkv-k fogalommeghatározásának egyszerűsítését a vonatkozó uniós jogszabályokban, valamint a kibocsátási követelmények enyhítését; kéri a tagállamokat, hogy állítsák helyre az egyensúlyt a hitelfinanszírozás adóelőnye terén; támogatja a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFiD II) szabályainak a kkv-k befektetési kutatásával kapcsolatos ösztönzők tekintetében való felülvizsgálatát;
4. kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy jogalkotási javaslatot a bankok új kettős fedezeti mechanizmusaként szolgáló, biztosítékkal fedezett európai befektetési jegyekről, amelyek Unió-szerte segítenének javítani a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését; emlékeztet arra, hogy a biztosítékkal fedezett európai befektetési jegyekhez konkrét célkitűzések kapcsolódhatnának, például a kkv-k versenyképesebb és fenntarthatóbb gazdaságra való átállásban és a finanszírozási eszközök reálgazdaság felé való irányításában való támogatása;
5. kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a bankok által a kkv-k hitelkérelmeinek elutasítása esetében kötelezően adandó visszajelzések rendszerét, mivel az átfogóbb visszajelzések lehetőséget biztosíthatnak az elutasított kérelmekkel rendelkező kkv-k számára, hogy módosítsák üzleti szemléletmódjukat és tanuljanak;
6. szorgalmazza az európai tőkepiacok további integrációját és fejlesztését, hogy azok a lehető legvonzóbbá, legversenyképesebbé és legreziliensebbé váljanak, különösen az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése fényében;
7. hangsúlyozza, hogy az euróövezet kockázatmegtartási képességének növelése döntő fontosságú;
8. kiemeli, hogy az euróövezet országai fokozni tudják a makrogazdasági sokkhatások leküzdéséhez szükséges belső kapacitásukat, különösen a gazdaságuk, bankszektoruk és államháztartásuk sebezhetőségének hatékony csökkentése révén; úgy véli továbbá, hogy a gazdasági rezilienciát olyan strukturális reformok útján kell javítani, amelyek támogatják a lehetséges növekedést és fokozzák a rugalmasságot;
9. hangsúlyozza, hogy a hatékony és integrált pénzügyi piacok a magánszektorbeli hatékony kockázatmegosztás egyik alapvető előfeltételét jelentik az euróövezeten belül; úgy véli, hogy a valódi tőkepiaci unió jelentős mértékben elősegíthetné a kockázatok diverzifikálását és csökkentését;
10. tudomásul veszi, hogy az EU-ban hanyatlóban vannak az első nyilvános részvénykibocsátási piacok, ami arról árulkodik, hogy különösen a kisebb vállalkozások körében csökkent a vonzerejük; e tekintetben kiemeli, hogy a kkv-k a jegyzési követelményekkel kapcsolatos aránytalan adminisztratív terhekkel és megfelelési költségekkel szembesülnek; úgy véli, hogy javítani kell a pénzügyi piacok hatékonyságát és stabilitását, és elő kell segíteni a vállalkozások tőzsdei jegyzését; ösztönzi egy nagyszabású és páneurópai magánalap, egy első nyilvános részvénykibocsátási alap (IPO) létrehozását és kiemelt kezelését a kkv-k finanszírozásának támogatása érdekében; megjegyzi, hogy a kkv-k részére az első nyilvános részvénykibocsátás előtt és után is vonzó környezetet kell biztosítani;
11. üdvözli a magas szintű fórum azon elképzelését, hogy hozzanak létre egy európai egységes hozzáférési pontot (ESAP), amely a meglévő nemzeti és uniós nyilvántartások és vállalati adatbázisok összekapcsolása révén összesíti az uniós vállalatokra vonatkozó információkat, ezáltal segítve a vállalatokat - különösen a kisebb tagállamokban - a befektetők vonzásában; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a vállalkozások ellenőrizni tudják adataik egyetlen európai hozzáférési ponton belüli rendelkezésre állását; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett uniós vállalkozásokra vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információk európai egységes hozzáférési pontjáról, adott esetben tiszteletben tartva az arányosság elvét is; kéri a Bizottságot, hogy a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvben foglalt átláthatósági követelményeket hangolja össze a taxonómiai rendeletben és a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletben foglalt átláthatósági követelményekkel;
12. kéri annak megvizsgálását, hogy a leányvállalatok kisebbségi részesedésének a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) szerinti kezelése eltántoríthatja-e a tőzsdei jegyzést, szem előtt tartva a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályokat és a reálgazdaság finanszírozásának bármely hozzáadott értékét;
13. kéri, hogy az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA-k) * közös és átlátható keretrendszere keretében gyorsítsák fel az uniós kockázatitőke- és magántőke-piacok fejlesztését azáltal, hogy növelik a kockázatitőke-befektetések finanszírozásának elérhetőségét, valamint nagyobb, korai és késői szakaszban lévő kockázatitőke-alapokat, adóösztönző rendszereket fejlesztenek ki a kockázatitőke- és üzleti angyal-befektetések számára, valamint aktív IPO-piacokat hoznak létre a kockázatitőke-finanszírozásban részesülő vállalatok számára; hangsúlyozza, hogy ezen adókedvezményeket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák azok gazdasági és társadalmi életképességét és felelősségvállalását, valamint gondoskodni kell azok rendszeres nyomon követéséről és értékeléséről;
14. rámutat, hogy az európai kockázatitőke-piacokon belül fokozni kell az átláthatóságot és csökkenteni kell a széttöredezettséget, hangsúlyozza, hogy fel kell lendíteni az európai hosszú távú befektetési alapokat (EHTBA-k), az EuVECA-kat és az európai szociális vállalkozási alapokat (ESZVA-k) annak érdekében, hogy páneurópai eszközöket fejlesszenek ki a magántőke számára; támogatja az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló (EU) 2015/760 rendelet * felülvizsgálatát, beleértve a banki és biztosítási szabályozási keretekben a kapcsolódó prudenciális kalibrációk esetleges célzott kiigazításainak elemzését a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett, ami lehetővé teszi a lakossági befektetők számára, hogy részt vegyenek a tőzsdén nem jegyzett társaságok, infrastrukturális projektek és fenntartható befektetések hosszú távú finanszírozásában az EHTBA-kban rejlő lehetőségek teljes kihasználása érdekében;
15. intézkedéseket szorgalmaz az európai értékpapírosítási piacok oly módon történő újjáélesztése érdekében, hogy vonzóvá teszik azokat a kibocsátók és a befektetők számára; kéri az európai felügyeleti hatóságokat (EFH-k) és a Bizottságot, hogy véglegesítsenek minden szabályozástechnikai standardot; kéri, hogy egyszerűsítsék és észszerűsítsék a közzétételre, az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) kritériumokra és az STS-ellenőrzésre vonatkozó szabályozási követelményeket, valamint biztosítsanak egyszerű és kockázatvezérelt értékelési paramétereket a jelentős kockázatátruházás tekintetében;
16. tudomásul veszi a tőkepiaci helyreállítási csomag keretében 2020. július 24-én előterjesztett, az értékpapírosításról szóló javaslatokat; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy az értékpapírosítási rendelet célzott módosításai miként szabadíthatnák fel a finanszírozási kapacitást annak érdekében, hogy elkerüljék az európai banki hitelezés csökkentését, ugyanakkor foglalkozzanak a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályokkal, tekintettel arra, hogy egyes szintetikus értékpapírosítások sajátos prudenciális és rendszerszintű kockázatokat eredményezhetnek; úgy véli, hogy ez a célzott értékelés magában foglalhatná a készpénz- és mérlegalapú szintetikus értékpapírosítás, valamint a szabályozói tőke és likviditás kezelésének a fedezett kötvények és hitelek kezeléséhez való igazítását, valamint a harmadik felek általi értékpapírosításra, a fedezett kötvényekre és az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításokra vonatkozó közzétételi és átvilágítási követelmények felülvizsgálatát;
17. felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a lehetséges célzott intézkedések pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását, hangolja össze és egyszerűsítse az értékpapír-piaci jogszabályokat, könnyítse meg a Covid19-válság utáni gyors helyreállítást, könnyítse meg a reálgazdaságba, különösen a kkv-kba történő beruházásokat, és tegye lehetővé az új piaci szereplők és új termékek piacra lépését, megőrizve a fogyasztóvédelmet és a piac integritását, ugyanakkor ösztönözve a határokon átnyúló részesedésszerzést és kereskedelmet; felhívja továbbá a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség van-e a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) felülvizsgálatára, beleértve a részvénykereskedelmi kötelezettséget (STO) és a származékos kereskedési kötelezettséget (DTO) is, az olyan esetleges súrlódások kiküszöbölése érdekében, amelyek jelenleg hatással lehetnek az uniós vállalatok tőkebevonási képességére, különös tekintettel az EU és az Egyesült Királyság közötti átmeneti időszak végére;
18. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közösségi finanszírozás uniós piaca alulfejlett más meghatározó gazdaságokkal való összehasonlításban; üdvözli az uniós szintű szabályokra vonatkozó, 2019 decemberében elfogadott új, egységes kritériumrendszert (2018/0048(COD)), amelynek célja, hogy segítse e helyzet megoldását és előmozdítsa a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását; kéri az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) és a Bizottságot, hogy szorosan kövessék nyomon az új szabályok végrehajtását annak érdekében, hogy reagáljanak és változtatásokat javasoljanak, amennyiben a kkv-k finanszírozásának alternatívájaként a közösségi finanszírozás terén nem észlelnek jelentős javulást; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívan tájékoztassák a kkv-kat a rendelkezésükre álló alternatív finanszírozási eszközökről;
19. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkavállalói részvénytulajdon ösztönzésére irányuló kezdeményezéseket annak érdekében, hogy előmozdítsa a lakossági megtakarítók közvetlen részvételét a gazdaság finanszírozásában, valamint hogy az eszközként szolgáljon a vállalatirányítás javításához és a részvénypiaci kultúra kialakításához;
20. kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a lakossági megtakarítók közvetlen részvételét a gazdaság finanszírozásában, figyelembe véve ugyanakkor a befektetés megtérülésének lehetőségét a lakossági befektetők számára;
21. kéri a Bizottságot, hogy a Covid19-válságra és a brexitre tekintettel vizsgálja felül a központi értéktárakról szóló rendelet (CSDR) szerinti kiegyenlítési fegyelem rendszerét;
A hosszú távú és határokon átnyúló beruházások és pénzügyi termékek előmozdítása
22. felhívja a tagállamokat, hogy módosítsák nemzeti adózási kereteiket a határokon átnyúló befektetések előtt álló adózási akadályok csökkentése érdekében, ideértve a kettős adóztatással érintett osztalékok forrásadójának a befektetők, köztük a lakossági befektetők számára történő, határokon átnyúló visszatérítésére irányuló eljárásokat is; úgy véli, hogy ezeket az eljárásokat átlátható módon kell lebonyolítani egy páneurópai digitális platformon, és lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy befektetéseik megtérülését valós időben határozzák meg; felhívja a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az OECD-vel és annak a kettős adóztatási egyezményekből eredő adókedvezményekre és a betartatás fokozására irányuló projektjével (TRACE) annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák a hitelfinanszírozás adóelőnyét, amely bünteti az innováció magánbefektetések révén történő finanszírozását, valamint hogy ösztönözzék a hosszú távú befektetési lehetőségeket a befektetők számára annak érdekében, hogy segítsék az uniós polgárokat hosszú távú megtakarításaik jobb megtérülésében;
23. úgy véli, hogy a nemzeti adórendszereknek a határokon átnyúló beruházások adózási akadályainak csökkentése érdekében történő, EU-n belüli egyoldalú módosítása tovább fokozza az adózási szabályok sokféleségét, amelyeket a vállalatoknak be kell tartaniuk határokon átnyúló működésük során, és amely számos költséggel jár, és további lehetőségeket kínál az adókikerülésre; ismételten felhívja a tagállamokat, hogy egyidejűleg állapodjanak meg a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) vonatkozó javaslatok elfogadásáról, figyelembe véve a Parlament véleményét, amely eleve tartalmazza a virtuális állandó telephely fogalmát és a felosztási képleteket; felhívja a tagállamokat, hogy közelítsék a KÖTA-val kapcsolatos eltérő álláspontjaikat, mivel ez az eszköz fontos szerepet játszik egy olyan keret létrehozásában, amely növeli a bizonyosságot, megakadályozza a kettős adóztatást, csökkenti az adminisztratív költségeket, és ezáltal fokozza a határokon átnyúló beruházásokat;
24. hangsúlyozza a jogbiztonság növelésének fontosságát a határokon átnyúló befektetések tekintetében a nemzeti fizetésképtelenségi eljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele, valamint a vállalatirányításra vonatkozó szabályok további harmonizációja révén, beleértve a „részvényes” fogalmának közös meghatározását a részvényesi jogok gyakorlásának és a befektetést fogadó vállalatokkal való együttműködésnek Unió-szerte történő megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások megszűnését követően szilárd jogi védelmi keretet biztosítsanak a határokon átnyúló beruházások számára az EU-n belül; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben tegyen javaslatot jogalkotási kezdeményezésekre és/vagy adjon ki ajánlásokat a tagállamok számára;
25. kiemeli a pénzügyi piaci szereplők hosszú távú részvénybefektetéseinek fontosságát az Unión belüli független európai vállalkozások, az erős és ellenálló stratégiai ágazatok, a fenntartható gazdasági növekedés és a jólét uniós polgárok javát szolgáló támogatása szempontjából;
26. hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség a belső piaci pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valódi egységes szabálykönyv végrehajtása és érvényesítése terén, többek között a fenntartható finanszírozás közös fogalommeghatározásaival és szabványaival kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy összpontosítsanak a felügyeleti konvergenciaeszközök használatára és növeljék azok hatékonyságát;
27. hangsúlyozza a nyugdíjellátás előmozdításának szükségességét, különösen a második és a harmadik pillér szerinti nyugdíjakra vonatkozóan, tekintettel az Unió előtt álló hatalmas demográfiai változásokra; üdvözli a páneurópai egyéni nyugdíjterméket (PEPP); megjegyzi, hogy a PEPP a nemzeti állami nyugdíjak mellett kiegészítő és önkéntes nyugdíjtermék; emlékeztet arra, hogy az adóügyi megítélés kulcsfontosságú szempont lesz a jövőbeni PEPP-k fogadtatása tekintetében; emlékeztet a Bizottság 2017. június 26-i ajánlására, amelyben felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a PEPP-termékekre ugyanolyan adóügyi megítélés vonatkozzon, mint a nemzeti nyugdíjtermékekre, hogy a megtakarítók számára választási lehetőséggé váljanak; kéri, hogy a PEPP-rendelet következő jogalkotási felülvizsgálata előtt végezzék el a PEPP-piac alapos, tényeken alapuló értékelését, az egyenlő versenyfeltételek megléte tekintetében is;
28. ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a tőkefedezeti nyugdíjrendszereket a hosszú távú befektetésekhez rendelkezésre álló európai tőkealapok elmélyítésének, valamint a piac dinamikájának és a befektetési ösztönzőknek a javítása érdekében; úgy véli, hogy az alapokból finanszírozott nyugdíjakat újjá kell éleszteni és vonzóbbá kell tenni; intézkedéseket sürget az állami és magánnyugdíj-rendszerek együttélése akadályainak felszámolása érdekében; ösztönzi a befektetők hosszú távú termékekben való részvételét olyan adóösztönző politikák révén, amelyek célja a kedvező gazdasági és társadalmi hatás elérése, valamint a szolgáltatók és terméktípusok közötti egyenlő versenyfeltételek előmozdítása;
29. ösztönzi a Bizottságot, hogy az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelv keretében fontolja meg a szakmai és/vagy részben szakmai befektetőknek történő forgalmazásra vonatkozó „de minimis” vagy mentességi rendszer bevezetését;
30. emlékeztet arra, hogy a Szolvencia II. irányelv 2020 végéig felülvizsgálatot ír elő, és hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) a különböző érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően technikai tanácsokkal látja el a Bizottságot, többek között a Covid19-világjárvány kitöréséből levont tanulságokkal, különös tekintettel a pandémiával kapcsolatos kockázatok fedezésére; kéri a Bizottságot és az EIOPA-t, hogy célzott hatásvizsgálat alapján mérjék fel a tőke- és magánadósság-befektetésekre - különösen a kkv-kra - vonatkozó tőkekövetelmények kiigazításának lehetséges előnyeit és prudenciális indokolását, lehetőleg a belső modellen alapuló megközelítés révén is annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítókra és nyugdíjalapokra vonatkozó tőkekövetelmények ne csökkentsék a hosszú távú befektetési hajlandóságot; ösztönzi a nemzeti mentességek mielőbbi fokozatos megszüntetését és a túlszabályozás csökkentését a Szolvencia II nemzeti végrehajtása során;
31. hangsúlyozza, hogy biztosítani és ösztönözni kell a megfelelő fenntartható eszközök rendelkezésre állását; ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási kezdeményezést az uniós zöldkötvény-standardról; további megbeszélésekre szólít fel egy európai biztonságos eszköz létrehozásáról az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő értékelés és az esetleges fejlemények alapján az euró nemzetközi szerepének megerősítése és a pénzügyi piacok stabilizálása, valamint a bankok számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy diverzifikálják portfólióikat;
32. hangsúlyozza, hogy a veszteségviselési képességet biztosító megfelelő prudenciális szabályok alapvető fontosságúak a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából, ugyanakkor egyensúlyra kell törekedni annak biztosítása érdekében, hogy javuljon a pénzügyi intézmények azon képessége, hogy beruházzanak és hitelt nyújtsanak a reálgazdaságnak, valamint hogy javuljon az EU globális versenyképessége; felhívja a Bizottságot, hogy a véglegesített Bázel III-standardok végrehajtása során fordítson kellő figyelmet a bankok tőkebefektetéseire, különösen a kkv-k hosszú távú tőkebefektetéseire alkalmazandó kockázati súlyokra;
33. hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci uniónak következetesnek és koherensnek kell lennie az európai zöld megállapodással, különösen a fenntartható Európára vonatkozó beruházási tervvel és a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiával; úgy véli, hogy a tőkepiaci uniónak arra kell irányulnia, hogy a beruházásokat környezetbarát és versenyképes projektek felé terelje, hozzájárulva ezzel az EU fenntartható menetrendjéhez;
A piac felépítése
34. hangsúlyozza, hogy hatékony és eredményes együttműködésre van szükség az európai és a nemzeti felügyeleti hatóságok között a különbségek áthidalása és a valódi felügyeleti konvergenciára irányuló együttműködés érdekében, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által irányított közös európai felügyeleti és végrehajtási modell előmozdítása érdekében, a határokon átnyúló pénzügyi műveletek előtt álló akadályok csökkentése céljából; tudomásul veszi az ESMA, az EIOPA és az Európai Bankhatóság (EBH) fontosságát ebben a folyamatban, tiszteletben tartva ugyanakkor az illetékes nemzeti hatóságok szerepét, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) nemrégiben elfogadott felülvizsgálatában foglaltak szerint; emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell reformálni az európai felügyeleti hatóságok irányítási struktúráját, hogy azok függetlenebbé váljanak a nemzeti felügyeletektől;
35. felhívja a Bizottságot, hogy az esetleges hatékonyságnövekedés érdekében vegye fontolóra, hogy fokozatosan közvetlen felügyeleti hatásköröket ruházzon az ESMA-ra, beleértve bizonyos piaci szegmensek, például az uniós központi szerződő felek (CCP-k) és a központi értéktárak (CSD-k), valamint az egységes európai hozzáférési pont feletti közvetlen felügyeletet, valamint nagyobb termékszintű beavatkozási hatásköröket; hangsúlyozza továbbá, hogy az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve ki kell nevezni egy egységes európai felügyeleti hatóságot egy közös szabálykönyv és termékszintű beavatkozási hatáskörök alapján az EU-ban jelentős határokon átnyúló elemet tartalmazó, kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek felügyelete céljából;
36. aggodalmát fejezi ki a német pénzügyi technológiai vállalkozást, a Wirecardot érintő közelmúltbeli botrány miatt; e tekintetben kéri a Bizottságot és az uniós illetékes hatóságokat, hogy mérjék fel, hogy ez a botrány milyen mértékben tulajdonítható az ellenőrzés és a felügyelet területén az uniós szabályozási keret hiányosságainak, és hogy a nemzeti és uniós felügyeletek megfelelő eszközökkel rendelkeznek-e ahhoz, hogy hatékonyan felügyeljenek határokon átnyúló, összetett üzleti modellekkel rendelkező, különböző harmadik országbeli joghatóságokat és több vállalati szintet is magában foglaló nagy pénzügyi intézményeket; kéri, hogy ebből az ügyből vonják le a következtetéseket az uniós szabályozási és felügyeleti keret továbbfejlesztésével, és különösen a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban; úgy véli, hogy e következtetéseknek foglalkozniuk kell azzal, hogy bizonyos területeken az európai szintű közvetlen felügyelet megelőzhette volna-e ezt a kudarcot, és hogy indokolt lenne-e az európai felügyeleti hatóságok irányításának ambiciózus reformja, amely határozottabb szerepet kapna a határokon átnyúló pénzügyi műveletek előtt álló akadályok csökkentésében; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne javítani a számviteli ágazat működését, többek között közös ellenőrzések révén;
37. hangsúlyozza az egész EU-ra kiterjedő versenyt, a piaci infrastruktúrák választékát és az azokhoz való hozzáférést mint a tőkepiaci unió kereskedelmi mechanizmusai sokféleségének alapelveit, kivéve, ha az ilyen hozzáférés veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az elmúlt években a kereskedés egyre inkább a korlátozott átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó kereskedési helyszínekre került át, és rámutat arra, hogy az ilyen kereskedés nem járul hozzá érdemben az árak felfedéséhez; megjegyzi, hogy a kereskedési helyszínen kívüli bilaterális kereskedés mértéke továbbra is magas; támogatja a versenyképes és tőzsdei kereskedés felé való valódi elmozdulást az európai részvény- és származékos piacokon, a különböző kereskedési helyszínek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett;
38. úgy véli hogy a pénzügyi szolgáltatások területén a megfelelően finanszírozott civil társadalmi szereplők és a fogyasztók képviselői felbecsülhetetlen értékű betekintést és független értékelést kínálhatnak a politikai döntéshozók és a szabályozók számára;
39. hangsúlyozza, hogy a nemzeti választási lehetőségek és mérlegelési jogkör alkalmazásából eredő széttöredezettség kockázatának csökkentése érdekében előrelépésre van szükség a közös európai szabványok terén;
40. megállapítja, hogy a pénzügyi szolgáltatások szabályozása igen összetett vállalkozás, amely nemzetközi, európai és nemzeti szinten is létezik; ösztönzi az összes érintett szereplőt, hogy kezeljék ezt az összetett kérdést a pénzügyi szabályozás arányosságának biztosítása és a szükségtelen adminisztratív terhek megszüntetése érdekében; megállapítja továbbá, hogy a pénzügyi szabályozás arányossága olykor a bonyolultság növekedéséhez vezethet, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek jelentős erőfeszítéseket a meglévő és jövőbeli szabályok ésszerűsítése és harmonizálása érdekében, adott esetben a nemzeti mentességek fokozatos megszüntetésével és az uniós jog nemzeti szintű túlszabályozásának megakadályozásával; kiemeli, hogy az átmenetre és a meglévő rendszerek fokozatos megszüntetésére vonatkozó egyértelmű határidőkkel rendelkező rendeletek zökkenőmentes és stabil utat nyithatnak a szabályozási konvergencia felé;
41. megismétli „A pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintése és kihívásai” című, 2016. január 19-i állásfoglalásában megfogalmazott felhívását, amely szerint a Bizottságnak ötévente, az európai felügyeleti hatóságokkal, az egységes felügyeleti mechanizmussal (SSM) és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB) együttműködve átfogó mennyiségi és minőségi értékelést kell készítenie a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának a pénzügyi piacokra és azok résztvevőire uniós és tagállami szinten gyakorolt kumulatív hatásáról annak érdekében, hogy azonosítsa a hiányosságokat és joghézagokat, értékelje a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának teljesítményét, hatékonyságát és eredményességét, továbbá biztosítsa, hogy az ne akadályozza a tisztességes versenyt és a gazdaság fejlődését, és erről jelentést kell benyújtania a Parlamentnek; sajnálja, hogy eddig nem került sor ilyen értékelésre;
42. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes ütemtervet a pénzügyi ökoszisztéma robusztusabbá tétele érdekében, levonva a tanulságokat a pénzügyi stabilitásra és a pénzügyi felügyeletre vonatkozó hatályos uniós szabálykönyvnek a Covid19-válság során azonosított előnyeiből és hiányosságaiból; tudomásul veszi az ERKT közelmúltbeli ajánlásait, különös tekintettel a letéti felhívásokból származó likviditási kockázatokra és a befektetési alapok likviditási kockázataira;
Lakossági befektetők
43. hangsúlyozza, hogy nincs stabil piac széles befektetői bázis nélkül; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a lakossági befektetők pénzügyi piacokon való jelenléte továbbra is alacsony; kijelenti, hogy bővíteni kell a lakossági befektetőknek szóló megfelelő befektetési lehetőségeket kínáló portfóliót; az EU előtt álló demográfiai kihívásokra való tekintettel intézkedéseket szorgalmaz a lakossági befektetések ösztönzésére, vonzóbb, átláthatóbb és megfelelőbb magánnyugdíjtermékek révén növelve a lakossági befektetők tőkepiacokon való részvételét; kifejezetten a lakossági befektetőket célzó kezdeményezésekre szólít fel, beleértve a független, webalapú uniós összehasonlító eszközök kidolgozásának elősegítését, hogy segítsék a lakossági befektetőket a kockázat, a befektetés megtérülése és a sajátos igényeiknek és preferenciáiknak megfelelő érték szempontjából legmegfelelőbb termékek meghatározásában, valamint mozdítsák elő a versenyképes környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) termékek és a jellemzően jobb ár-érték arányt biztosító termékek ösztönzését;
44. aggodalommal állapítja meg, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó számos ágazati uniós jogszabály fogyasztó- és befektetővédelmi rendelkezései nem igazodnak megfelelően, ami a pénzügyi közvetítők és a lakossági ügyfelek számára egyaránt indokolatlan bonyolultságot eredményez; felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban fogadjon el a fogyasztó- és befektetővédelemre vonatkozó horizontálisabb és összehangoltabb, a zöld és digitális átalakuláshoz igazított megközelítést annak érdekében, hogy valamennyi pénzügyi termék és szolgáltató tekintetében biztosítsa a védelem hatékony és következetes szintjét;
45. kiemeli a tőkepiacokba vetett befektetői bizalom erősítésének fontosságát, amelyet szilárd befektetővédelem mozdít elő, és amelyet pénzügyileg jól tájékozott piaci szereplők támogatnak;
46. hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételekre van szükség a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a digitális technológiával foglalkozó vállalkozások között mindaddig, amíg nem alkalmaznak mindenki által egységesen alkalmazható megközelítést; hangsúlyozza, hogy az „azonos üzleti tevékenység, azonos szabályok” elve alapján valamennyi vállalkozás számára lehetővé kell tenni a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést; felhívja a figyelmet, hogy ez az alapelv különösen fontos a pénzügyi technológiai és a pénzügyi innovációs területeken, illetve arra, hogy a pénzügyi adatokhoz való kölcsönös hozzáférést ki kell egyensúlyozni a szolgáltatók és terméktípusok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításával;
47. hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piaca rendkívül fejletlen; felhívja a figyelmet, hogy a határokon átnyúló lakossági pénzügyi szolgáltatási termékek, mint a jelzáloghitelek vagy a biztosítási termékek vásárlása rendkívül ritka és számos akadállyal terhelt; úgy véli, hogy a nagyobb választék és jobb termékek biztosítása érdekében a lakossági piac résztvevői számára könnyen és teljes mértékben kihasználhatóvá kell tenni az egységes piac előnyeit, hogy határokon átnyúlóan hozzáférhessenek a lakossági pénzügyi szolgáltatások termékeihez; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be új cselekvési tervet a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan, amely ambiciózus stratégiát határoz meg a határokon átnyúló lakossági pénzügyi szolgáltatások előtt álló akadályok felszámolására, valamint az ilyen szolgáltatások szükségtelen és túlzott mértékű díjainak megszüntetésére;
48. felszólít a kiemelt információk közzétételének és összehasonlíthatóságának javítására, valamint a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre (PRIIP-k) vonatkozó jogszabályokban szereplő félrevezető információk megszüntetésére, amelyekkel a következő felülvizsgálat során foglalkozni kell; arra számít, hogy a kiemelt befektetői dokumentumra vonatkozó 2. szintű PRIIP-kkel kapcsolatos jogszabályok megfelelnek majd az 1. szintű jogszabályoknak, különösen a szerződéskötést megelőző pontos, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatás nyújtása, a teljesítmény-forgatókönyvekkel kapcsolatos módszertanok, valamint a különböző befektetési termékek ösz-szehasonlíthatóságának biztosítása tekintetében; fontosnak tartja biztosítani egyrészt azt, hogy a múltbeli teljesítményre vonatkozó információk a befektetők rendelkezésére álljanak, másrészt hogy a múltbeli teljesítmény nem használható mutatóként a jövőbeli hozamok előrejelzéséhez; sajnálja a 2. szintű PRIIP-kre vonatkozó jogszabályok elfogadásának késedelmét, amely átfedésben lesz a PRIIP-k első felülvizsgálatával, és növeli a jogbizonytalanságot és az érdekelt felek költségeit; kitart amellett, hogy a küszöbön álló felülvizsgálatnak szabványosított és géppel olvasható közzétételi dokumentumokat kell előírnia, lehetővé téve ezáltal a digitalizálás szempontjából kedvező összehasonlíthatóságot; felkéri a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy hangolják össze az 1. és 2. szintű módosításaikra vonatkozó javaslataikat oly módon, hogy az a közvetítők és a lakossági befektetők számára egyaránt garantálja a magas fokú kiszámíthatóságot;
49. sürgeti a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a szakmai és a lakossági befektetők közötti különbségtételt a MiFID valamennyi szintjén, lehetővé téve az ügyfelekkel szembeni bánásmódnak piaci ismereteikhez és tapasztalataikhoz való hozzáigazítását; úgy véli, hogy kérésre lehetővé kell tenni, hogy a lakossági befektetők egyértelmű kritériumok alapján szakmai befektetőknek minősüljenek; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a félszakmai befektetők kategóriájának bevezetése jobban megfelelne-e a valós pénzügyi piaci részvételnek, és megállapításai alapján értékelje, hogy szükség van-e egy ilyen kategória bevezetésére; másik lehetőségként arra kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg az ügyfelek kategorizálásának nagyobb rugalmasságát, nevezetesen bizonyos kötelezettségekre vonatkozó kívülmaradási lehetőségek és bizonyos ügyfelekre vonatkozó részvételi lehetőségek révén, vagy tegye hatékonyabbá a szakmai befektetőkre vonatkozó meglévő kritériumokat;
50. felhívták a figyelmét arra, hogy a MiFID II-n és az európai piaci infrastruktúra-rendeleten (EMIR) belüli jelenlegi jelentéstételi keret nagyon költséges és összetett, ami akadályozza a rendszer hatékonyságát; úgy véli, hogy meg kell fontolni annak egyszerűsítését, teljes mértékben figyelembe véve a jelenlegi tapasztalatokat, megvizsgálva a jogszabályok racionalizálásának lehetőségét, és biztosítva, hogy ez semmilyen módon ne ássa alá a MiFID II és az EMIR céljait, és ne akadályozza a piaci integritásra, az átláthatóságra, a fogyasztóvédelemre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó szabályokat;
51. a jogszabályok módosítására szólít fel a pénzügyi közvetítők független tanácsadáshoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a „házon belül” előállított pénzügyi termékek indokolatlan népszerűsítése nélkül, a gyártók széles körének termékeire vonatkozó alapos értékelés mellett, valamint a pénzügyi termékek tisztességes és átlátható forgalmazásának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az ESMA árnyalt álláspontot alakított ki az ösztönzők lehetséges betiltásáról, és felhívja a Bizottságot, hogy tárjon fel alternatív megközelítéseket, amelyek hasonló hatást gyakorolnak az érdekek összehangolására a teljes forgalmazási láncban; egyetért azzal, hogy az összeférhetetlenségek kiküszöbölése és a befektetőknek nyújtott méltányos, átlátható és megfelelő pénzügyi tanácsadás biztosítása érdekében tovább kell vizsgálni az ösztönzők közvetítésben és forgalmazásban játszott szerepét;
52. kiemeli, hogy a próbavásárlás egy fontos felügyeleti eszköz, amely Unió-szerte jelentősen javíthatja a fogyasztóvédelem egységességét és hatékonyságát; felkéri az ESMA-t, hogy teljes mértékben használja ki új koordinációs hatásköreit azáltal, hogy előmozdítja az egész EU-ra kiterjedő próbavásárlási gyakorlatokat a megtévesztő értékesítési gyakorlatok azonosítása és annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi és üzleti magatartási szabályoknak való meg nem felelésre vonatkozó megállapításokat megfelelő végrehajtási intézkedések kövessék;
53. javasolja a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg egy, a nemzeti rendszereket kiegészítő uniós egyéni megtakarítási számla létrehozásának lehetőségét, amely megszüntetné a nemzeti piacok széttöredezettségét azáltal, hogy egységes módon és heterogén piacokon működne, biztosítva a megtakarítások hordozhatóságát és biztonságát;
54. ragaszkodik ahhoz, hogy a lakossági befektetők a fenntartható finanszírozási menetrend és az EU fenntartható fejlődési menetrendje szerves részét képezzék; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós taxonómia szerinti címkézés módszerének átláthatóságát és érthetőségét a lakossági befektetők számára;
Pénzügyi képzés
55. megjegyzi, hogy a pénzügyi műveltség hiánya és a pénzügyi piacokra vonatkozó széles körű nyilvános információkhoz való hozzáférés hiánya az egyik olyan tényező, amely megmagyarázza a részvénypiaci kultúra hiányát az EU-ban; hangsúlyozza, hogy pénzügyi képzésre van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók megismerhessék jogaikat és megérthessék a pénzügyi piaci részvételhez kapcsolódó kockázatokat annak érdekében, hogy felgyorsuljon a lakossági befektetők fokozott tudáson, bizalmon és kockázattudaton alapuló pénzügyi piaci szerepvállalása; sürgeti a Bizottságot, hogy indítson és támogasson olyan programokat a tagállamokban, amelyek számos eszköz - többek között a digitális és a közösségi média - felhasználásával előmozdítják a pénzügyi és digitális jártasságot a polgárokkal és a vállalkozásokkal való együttműködés érdekében, különösen az e célból létrehozott állami ügynökségeken keresztül; felhívja a pénzügyi szolgáltatókat, hogy jobban könnyítsék meg a lakossági befektetők tőkepiacokon való részvételét, és a részvénypiaci kultúra megteremtése révén támogassák a megtakarításaikat jellemző egyoldalúság felszámolását, összhangban a kockázati profiljukkal;
56. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi képzés középtávú eszköz, amelynek hatásai az elkerülhetetlen kognitív elfogultság, a pénzügyi piacok változásának sebessége és pusztán azok összetettsége miatt korlátozottak; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi képzés nem helyettesítheti a megbízható és pártatlan szakmai pénzügyi tanácsadáshoz való hozzáférést; megjegyzi, hogy a munkavállalói részvénytulajdonosi programok a felnőtt uniós polgárok pénzügyi tudatosságának és műveltségének növelésére szolgáló leghatékonyabb eszközök közé tartoznak;
57. úgy gondolja, hogy a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos tájékozottság és képzettség a polgárok körében előnyös a demokratikus rendszerek számára, hozzájárul a pénzügyi rendszerek stabilitásához, és előmozdítja a pénzügyi intézmények átláthatóságát és tájékoztatási kötelezettségeit; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a „Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz” című tanácsi ajánlás felülvizsgálatára, és önálló kulcskompetenciaként vezesse be a pénzügyi műveltséget; ösztönzi továbbá a pénzügyi intézményeket, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan programokat, amelyek célja a pénzügyi műveltség és képesség bővítése, és amelyek lehetőségeket teremtenek a pénzügyi kirekesztés felszámolására valamennyi polgár számára;
58. sürgeti a tagállamokat, valamint adott esetben az illetékes regionális, helyi vagy egyéb hatóságokat, hogy mérlegeljék a pénzügyi műveltségnek az iskolától az egyetemekig valamennyi tantervbe való belefoglalását vagy kiterjesztését, a tanulók és diákok igényeihez igazított, fejlődésükkel lépést tartó programokkal, valamint a pénzügyi ügyekben való önállóság kialakítását célzó tantervekkel; javasolja, hogy az ilyen programok tartalmazzanak legalább olyan alapvető pénzügyi fogalmakat, mint a kamatos kamat, a hozamok és járadékok, valamint a kötvények és részvények megkülönböztetése; javasolja, hogy a pénzügyi tájékozottságot vegyék fel a PISA-felmérésbe (nemzetközi tanulói teljesítménymérés);
Digitalizáció és adatok
59. úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatások digitalizálása katalizátorként hathat a tőke mobilizálására, és segíthet az uniós pénzügyi piacok széttöredezettségének leküzdésében, miközben csökkenti az akadályokat és növeli a felügyeleti hatékonyságot; hangsúlyozza, hogy a digitalizáció nem vezethet sem szabályozási arbitrázshoz, sem a fogyasztóvédelem és a biztonság gyengüléséhez, sem pénzügyi stabilitási kockázatokhoz; hangsúlyozza, hogy a magas szintű kiberbiztonsági - többek között a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó - normákkal rendelkező uniós keret elősegítheti a tőkepiaci uniót; megjegyzi, hogy a pénzügyi műveletek digitalizációja erőteljes tőkeáramlást ösztönöz, amely vonzza a határokon átnyúló befektetéseket; megjegyzi, hogy egy ilyen uniós keretrendszernek elsősorban a digitális kor elvárásainak kell megfelelnie, és technológiasemlegesnek kell lennie;
60. felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen a Digitális pénzügyi cselekvési terv végrehajtására, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a műveletek választékának szélesítése és hatékonyságának növelése érdekében;
61. felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának soron következő felülvizsgálatát a befektetői és részvénytulajdonosi részvétel digitális eszközök segítségével történő előmozdítására;
62. hangsúlyozza, hogy az európai piacoknak képesnek kell lenniük arra, hogy globális szinten versenyezzenek; felhívja a Bizottságot, hogy teremtsen olyan, kedvező környezetet innovatív és versenyképes uniós pénzügyi termékek számára, amely globális kiterjedésű a külföldi tőke és beruházások vonzása és az EU globális piacokon való versenyképességének előmozdítása érdekében, a prudenciális szabályozás és a pénzügyi stabilitás magas szintjének fenntartása mellett; ismételten felhívja a figyelmet az EU észszerűbb és szabályozottabb képviseletének szükségességére a multilaterális szervezetekben/ testületekben, összhangban az EU nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben betöltött szerepéről szóló, 2016. április 12-i parlamenti állásfoglalással * ;
63. hangsúlyozza, hogy a kriptoeszközök nem hagyományos finanszírozási csatornává válnak a kkv-k számára, különösen az elsődleges tokenkibocsátások, amelyek alkalmasak az induló és felfutóban lévő innovatív vállalkozások finanszírozására; e tekintetben kitart amellett, hogy egyértelmű és következetes uniós szintű iránymutatásra van szükség a meglévő szabályozási és prudenciális folyamatoknak az uniós jogszabályok tekintetében pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközökre való alkalmazhatóságáról a szabályozási biztonság biztosítása, valamint a belső piacon az egyenlőtlen versenyfeltételek, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása és a szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében;
64. megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén némely esetben oligopolisztikus struktúrák fejlődtek ki, és hogy egyes nagy technológiai vállalatok a pénzügyi szolgáltatások piacának fontos szereplőivé váltak; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és vizsgálja meg, hogy e szereplők eredendő versenyelőnyei hogyan torzíthatják a piaci versenyt, és hogyan sérthetik a fogyasztók és az innováció érdekeit; hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt nem szabad a piaci adatok szolgáltatását hátráltató ellenösztönzőket létrehozni, és hogy átfogó felülvizsgálatot kell végezni piaci adatok költségeiről és elérhetőségéről az összes piaci szereplő számára;
65. hangsúlyozza, hogy a tesztkörnyezet megfelelő eszköz lehet a pénzügyi szolgáltatási ágazat innovációjának és versenyképességének fokozására; hangsúlyozza, hogy minden tesztkörnyezetnek - beleértve a páneurópai tesztkörnyezetet is - arra kell törekednie, hogy egyensúlyt teremtsen az innováció és a pénzügyi stabilitás előmozdításának célkitűzése, valamint a befektetők és a fogyasztók védelme között, figyelembe véve ugyanakkor az érintett vállalkozások méretét, rendszerszintű jelentőségét és határokon átnyúló tevékenységét; kéri, hogy a Bizottság támaszkodjon az Innovációsegítők Európai Fóruma (EFIF) tapasztalataira annak értékelése érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások páneurópai tesztkörnyezetére vonatkozó közös uniós keret további előnyökkel járna-e a pénzügyi innováció területén;
66. erőfeszítéseket szorgalmaz a határokon átnyúló adathozzáférésen alapuló egyenlő versenyfeltételek, valamint a fogyasztók adatainak és magánéletének magas szintű védelme érdekében, magas szintű kiberbiztonságot nyújtó környezetet hozva létre az EU-ban, amely elősegíti a tőkepiaci unió létrejöttét;
Az EU szerepe a globális piacokon
67. hangsúlyozza, hogy Európa a globális piacon verseng a tőkéért, és hogy ennek következtében a mélyebb, integráltabb, jól szabályozott, stabil, hatékony és ellenálló európai tőkepiacok döntő fontosságúak Európa gazdasági szuverenitásának védelme, az euró harmadik országokban való használatának ösztönzése és a külföldi befektetők vonzása szempontjából; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése ezt a célkitűzést még fontosabbá teszi, és azt átlátható, szabály-alapú feltételek mentén, és nem eseti alapú megközelítéssel kell megvalósítani;
68. emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy a harmadik országbeli szabályokat technikai, arányos és kockázatalapú elemzés alapján egyenértékűnek tekintsék, és hogy az ilyen döntéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén kell meghozni; emlékeztet arra, hogy az EU egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, és hogy az uniós szabályozási normáktól való bármely eltérést szorosan nyomon kell követni; felhívja a Bizottságot, hogy az európai felügyeleti hatóságokkal és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve hozzon létre dinamikus nyomon követési rendszert az egyenértékűségi rendszerek tekintetében a harmadik országok szabályozási és felügyeleti eltérései esetében, amelyek potenciális kockázatokat jelenthetnek az EU számára a pénzügyi stabilitás, a piac átláthatósága, a piac integritása, a befektető- és fogyasztóvédelem, valamint az egyenlő versenyfeltételek tekintetében; kiemeli, hogy a Bizottságnak sürgősségi eljárásokkal kell rendelkeznie az egyenértékűségi határozatok visszavonására, amennyiben gyors fellépésre van szükség, szem előtt tartva az egyenértékűségi határozat sürgősségi visszavonásának lehetséges következményeit; hangsúlyozza, hogy amennyiben bizonyos, az EU egyenértékűségi rendszere keretében elismert, harmadik országbeli vállalatok tevékenységei befolyásolhatják a pénzügyi stabilitást, a piacok rendezett működését vagy a befektetők védelmét, az uniós felügyeleti szervek számára közvetlen felügyeleti hatásköröket kell biztosítani;
69. emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az uniós szabályozási keret, illetve a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által megállapított, nemzetközileg elfogadott irányelvek interoperabilitását;
70. felhív az euró nemzetközi szerepének és használatának megerősítésére a gazdasági és monetáris unió, a tőkepiaci unió és a bankunió kiteljesítése, az árupiacokra vonatkozó euro-referenciaértékek kidolgozásának támogatása, valamint az euró referenciavalutaként betöltött szerepének megerősítése révén;
71. úgy véli, hogy az átmeneti időszakot követően biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeli kapcsolatokban, ekként elősegítve az EU pénzügyi piacainak stabilitását;
72. ösztönzi az EU pénzügyi ágazatát, hogy készüljön fel mindazokra a technikai kihívásokra, amelyekkel a kereskedésnek kell szembenéznie a Londonból az EU-ba való áthelyezése során. emlékeztet arra, hogy az EKB, az ERKT, az EFH-k és a Bizottság arra a következtetésre jutottak, hogy a piaci szereplőknek legalább 18 hónapra lenne szükségük ahhoz, hogy érdemben csökkentsék az egyesült királyságbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettségüket; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy megállapodás nélküli brexit esetén 18 hónapra egyenértékűségi státuszt biztosít az Egyesült Királyságnak; emlékeztet arra, hogy a Bizottság bármikor egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, különösen akkor, ha a harmadik országok keretrendszerei eltérnek, és az egyenértékűség feltételei már nem teljesülnek;
o o o
73. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai felügyeleti hatóságoknak és az Európai Központi Banknak.
