AZ EURÓPAI PARLAMENT 2020. október 20-i (2021/C 404/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a Bizottságnak szóló, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó ajánlásokkal: az egységes piac működésének javításáról (2020/2018(INL)) ^* 

P9_TA(2020)0272

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az egységes piac működésének javítása ***

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

- tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) ^* ,

- tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre ^* ,

- tekintettel a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^* ,

- tekintettel az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^* ;

- tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a félrevezető reklámról szóló 84/450/EGK tanácsi irányelv, valamint a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) ^* ,

- tekintettel a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre ^* ,

- tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^* ,

- tekintettel az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására ^* ,

- tekintettel az online platformokról és a digitális egységes piacról szóló, 2017. június 15-i állásfoglalására ^* ,

- tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

- tekintettel a Bizottságnak az illegális online tartalmak hatékony kezelését célzó intézkedésekről szóló, 2018. március 1-jei (EU) 2018/334 ajánlására ^*  és „Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen: Az online platformok megnövelt felelőssége felé” című, 2017. szeptember 28-i közleményére (COM(2017)0555),

- tekintettel a Bizottságnak az „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2018. április 26-i közleményére (COM(2018)0236), amely kiterjed azon hamis vagy félrevezető információra, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy szándékos megtévesztés céljából hoznak létre, hoznak nyilvánosságra és terjesztenek, és amely kárt okozhat a közérdeknek,

- tekintettel a hamisított áruk interneten történő értékesítéséről szóló, 2016. június 21-i egyetértési megállapodásra és annak felülvizsgálatára a Bizottságnak „A jelenkor társadalmi kihívásaira választ adó kiegyensúlyozott szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszer” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, 2017. november 29-i közleményében (COM(2017)0707),

- tekintettel a Régiók Bizottságának „A megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos szabályozói válaszlépések európai kerete” című, 2019. december 5-i véleményére (ECON-VI/048),

- tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) ^* ;

- tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^* ,

- tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) ^* ,

- tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^* , az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ^*  és a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) ^* ,

- tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

- tekintettel „A mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című, 2020. február 19-i fehér könyvre (COM(2020)0065),

- tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

- tekintettel a Bizottság által a hivatalba lévő következő Európai Bizottság számára adott politikai iránymutatásokban (2019-2024) tett kötelezettségvállalásokra,

- tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek feltérképezése 2019-2024” című tanulmányára, amely szerint a szolgáltatások digitális egységes piaca megvalósításából eredő esetleges nyereség elérheti a 100 milliárd eurót,

- tekintettel az Európai Parlament Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztályának „Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv mint a belső piac sarokköve” című tanulmányára, amely négy prioritást emel ki az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv javítása érdekében,

- tekintettel a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Politikák Tematikus Főosztálya által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) által szervezett, „A digitális kornak megfelelő, e-kereskedelemre vonatkozó szabályok” című műhelymegbeszélésre készített tanulmányokra,

- tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az európai hozzáadott érték értékelése” című, európai hozzáadott értéket elemző tanulmányra ^* ,

- tekintettel a 98/48/EK irányelv útmutatójára, amely az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás átláthatóságát mérő mechanizmust vezet be,

- tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

- tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

- tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0181/2020),

A. mivel az e-kereskedelem hatással van az uniós polgárok, vállalkozások és fogyasztók mindennapi életére, és amennyiben tisztességes és szabályozott, egyenlő versenyfeltételek mellett működik, pozitívan járulhat hozzá a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek felszabadításához, erősítheti a fogyasztók bizalmát, és új piaci lehetőségeket biztosíthat az újonnan belépők, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés érdekében;

B. mivel a 2000/31/EK irányelv (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) az egyik legsikeresebb uniós jogszabály, amely annak jelenleg ismert formájában kialakította a digitális egységes piacot; mivel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 20 évvel ezelőtt került elfogadásra, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak figyelembe kell vennie az e-kereskedelem valamennyi formájának gyors átalakulását és terjedését, annak számos különböző új szolgáltatásával, termékével, szolgáltatójával, kihívásával és különböző ágazatspecifikus jogszabályokkal; mivel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv elfogadása óta az Európai Bíróság számos ítéletet hozott az irányelvvel kapcsolatban;

C. mivel jelenleg a tagállamok jogellenes online tartalmak kezelésére irányuló megközelítését széttagoltság jellemzi; mivel ennek következtében az érintett szolgáltatókra különböző jogi követelmények vonatkozhatnak, amelyek tartalma és hatálya eltérő; mivel úgy tűnik, hogy a végrehajtás és a tagállamok közötti együttműködés hiányos, és kihívások merülnek fel a meglévő jogi kerettel kapcsolatban;

D. mivel a digitális szolgáltatásoknak a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a „Charta”) foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, különösen a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a megkülönböztetésmentességet, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, továbbá a médiapluralizmust, a kulturális sokszínűséget és a gyermek jogait;

E. mivel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály részeként új és felülvizsgált szabályokat fogad el az online platformokra és az információs szolgáltatókra vonatkozóan, erősíti a platformok tartalmi politikái feletti felügyeletet az EU-ban, továbbá megvizsgálja az előzetes szabályokat;

F. mivel a Covid19-világjárvány a polgárokat és a gazdaságot mélyen érintő, új társadalmi és gazdasági kihívásokat hozott magával; mivel ugyanakkor a Covid19-járvány megmutatja az e-kereskedelmi ágazat ellenálló képességét és az európai gazdaság fellendítésének motorjaként benne rejlő lehetőségeket; mivel a világjárvány rávilágított a jelenlegi szabályozási keret hiányosságaira is, különös tekintettel a fogyasztóvédelmi vívmányokra; mivel ez uniós szintű fellépést tesz szükségessé, hogy következetesebb és összehangoltabb megközelítést alkalmazzanak az azonosított nehézségek kezelése és azok jövőbeli bekövetkezésének megelőzése érdekében;

G. mivel a Covid19-világjárvány megmutatta azt is, hogy az uniós fogyasztók mennyire kiszolgáltatottak az uniós biztonsági szabályoknak meg nem felelő jogellenes termékeket online értékesítő, illetve más tisztességtelen feltételeket alkalmazó, nem becsületes kereskedők megtévesztő kereskedelmi gyakorlataival szemben; mivel a Covid19-járvány rávilágított különösen arra, hogy a platformoknak és az online közvetítő szolgáltatásoknak fokozniuk kell a hamis állítások felderítésére és visszavonására, valamint a tisztességtelen kereskedők félrevezető gyakorlatainak következetes és összehangolt kezelésére tett erőfeszítéseiket, különösen a hamis orvosi berendezések vagy veszélyes termékek online értékesítése esetében; mivel a Bizottság üdvözölte a platformok hozzáállását, miután 2020. március 23-án levelet küldött számukra; mivel uniós szintű fellépésre van szükség az említett megtévesztő gyakorlatok leküzdése és a fogyasztók védelme céljából következetesebb és összehangoltabb megközelítés kialakítása érdekében;

H. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a fogyasztók és a felhasználók jogainak átfogó védelmét az Unióban, és ezért területi hatályának ki kell terjednie a harmadik országokban letelepedett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tevékenységeire, amennyiben az e jogszabály hatálya alá tartozó szolgáltatásaik uniós fogyasztókra vagy felhasználókra irányulnak;

I. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak tisztáznia kell a hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások jellegét, ugyanakkor meg kell őriznie az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv horizontális jellegét, amely nemcsak az online platformokra, hanem az uniós jogban meghatározott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó;

J. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem sértheti a személyes adatok védelmét szabályozó jogi keretet meghatározó (EU) 2016/679 rendeletet (általános adatvédelmi rendelet), a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló (EU) 2019/790 irányelvet, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvet;

K. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem érintheti az (EU) 2019/2161 irányelvvel módosított 2005/29/EK irányelvet, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések, illetve az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/770 és (EU) 2019/771 irányelvet, továbbá az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/1150 rendeletet;

L. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem sértheti a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben meghatározott keretet;

M. mivel a súlyos aggodalomra okot adó jogellenes tartalmak bizonyos típusait - például a jogellenes gyűlöletbeszédet - már meghatározták a nemzeti és az uniós jogban, és azokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban nem kell újra meghatározni;

N. mivel az átláthatóság fokozása és a polgároknak a káros tartalmak, a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás tekintetében média- és digitális jártasság megszerzéséhez és a kritikus gondolkodás elsajátításához nyújtott segítség, valamint a hivatásos újságírás és a minőségi média megerősítése elősegíti a sokszínű és minőségi tartalmak előmozdítását;

O. mivel a WHOIS adatbázis egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, amely hasznos eszköznek bizonyult az interneten egy adott domainnév tulajdonosának, valamint valamennyi domainnév adatainak és kapcsolattartójának megtalálásához;

P. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak arra kell törekednie, hogy jogbiztonságot és egyértelműséget biztosítson, többek között a rövid távú bérlési és mobilitási szolgáltatások tekintetében az átláthatóság és világosabb tájékoztatási kötelezettségek előmozdítása révén;

Q. mivel a Bizottság által 2020 márciusában a rövid távú bérleti ágazat egyes platformjaival az adatmegosztásról elért megállapodás lehetővé fogja tenni a helyi hatóságok számára a közösségi gazdaság fejlődésének jobb megértését, valamint lehetővé teszi a megbízható és folyamatos adatmegosztást és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt; mivel további lépéseket kell tenni a rövid távú bérlést kínáló online platformokra vonatkozó átfogóbb adatmegosztási keret létrehozása érdekében;

R. mivel a Covid19-járvány súlyos hatással volt az uniós idegenforgalmi ágazatra, és megmutatta, hogy továbbra is támogatni kell a zöld folyosókkal kapcsolatos együttműködést az uniós ellátási láncok zökkenőmentes működésének és az áruk uniós közlekedési hálózaton belüli mozgásának biztosítása érdekében;

S. mivel az internetes platformok ugrásszerű fejlődése és használatának széles körű elterjedése számos területen - többek között a kereskedelmi tevékenységek terén, a közlekedésben és az idegenforgalomban -, valamint a javak és a szolgáltatások megosztását illetően megváltoztatta annak módját, ahogyan a felhasználók és a vállalatok érintkeznek a tartalomszolgáltatókkal, a kereskedőkkel és az árukat és szolgáltatásokat kínáló magánszemélyekkel; mivel a digitális egységes piac csak akkor lehet sikeres, ha a felhasználók megbíznak az online platformokban, amelyek pedig tiszteletben tartják az összes alkalmazandó jogszabályt és a felhasználók jogos érdekeit; mivel minden jövőbeli szabályozási keretnek ki kell terjednie a tolakodó jellegű üzleti modellekre, beleértve a viselkedés manipulációját és a megkülönböztető gyakorlatokat is, amelyek jelentős hatással járnak az egységes piac működésének és a felhasználók alapvető jogainak kárára;

T. mivel a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy javítsák az igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszereikhez való hozzáférést és azok hatékonyságát az online tartalom jogellenességének megállapítása, valamint a tartalom törlésével vagy a hozzáférés megszüntetésével kapcsolatos vitarendezés tekintetében;

U. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt követelményeknek a gyakorlatban könnyen végrehajthatónak kell lenniük az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói számára; mivel az online közvetítők titkosíthatják vagy egyéb módon akadályozhatják a tartalomhoz harmadik felek által történő hozzáférést, ideértve a magát a tartalmat tároló tárhelyszolgáltató közvetítőket is;

V. mivel a jogellenes tevékenységek csökkentésének hatékony módja a digitális tartalom szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolása révén az új innovatív üzleti modellek felvirágzásának lehetővé tétele és a digitális egységes piac megerősítése; mivel a széttöredezett nemzeti piacokat létrehozó akadályok hozzájárulnak a jogellenes tartalmak iránti kereslet kialakulásához;

W. mivel a digitális szolgáltatásoknak közvetlen és hatékony kommunikációs eszközöket kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, például e-mail-címek, elektronikus kapcsolattartási űrlapok, csevegőrobotok, azonnali üzenetváltás vagy telefonos visszahívás formájában, és gondoskodniuk kell arról, hogy az ezekkel a kommunikációs eszközökkel kapcsolatos információk egyértelmű, érthető és lehetőség szerint egységes módon elérhetők legyenek a fogyasztók számára, valamint hogy a fogyasztók kéréseit a megfelelő helyre irányítsák a digitális szolgáltató által nyújtott különböző digitális szolgáltatások közül;

X. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát abban az esetben, ha a szolgáltatást mesterséges intelligencia teszi lehetővé, automatizált döntéshozatali vagy gépi tanulási eszközöket vagy automatizált tartalomfelismerő eszközöket használ; mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak lehetőséget kell biztosítania a kívülmaradásra, az automatizált testreszabási funkciók használatának korlátozására vagy személyre szabására, különösen a rangsorolás tekintetében, és konkrétabban annak a lehetőségnek a felkínálására, hogy a tartalom rendezés nélkül legyen látható, hogy nagyobb mértékű irányítást adjanak a felhasználóknak afelett, ahogyan a tartalmakat számukra rangsorolják;

Y. mivel az automatizált döntéshozatali eljárás tárgyát képező személyes adatok védelmét többek között már az általános adatvédelmi rendelet is szabályozza, így a digitális jogszabályokról szóló jogszabálynak nem kell az ilyen intézkedések megismétlésére vagy módosítására törekednie;

Z. mivel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megőrizze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos emberközpontú megközelítést, összhangban a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó meglévő szabályokkal, tiszteletben tartva a Szerződésekben foglalt alapvető értékeket és jogokat;

AA. mivel a nemzeti felügyeleti hatóságoknak - amennyiben ezt az uniós jog lehetővé teszi - hozzáféréssel kell rendelkezniük a szoftverdokumentációhoz és a vizsgált algoritmusok adatkészleteihez;

AB. mivel az algoritmusok átláthatósága és megmagyarázhatósága alapelvét úgy kell érteni, hogy a felhasználónak nyújtott információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelvezetet használva kell bemutatni;

AC. mivel fontos a hatékony végrehajtást és felügyeletet biztosító intézkedések megállapítása; mivel a rendelkezéseknek való megfelelést hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell megerősíteni, ideértve arányos bírságok kiszabását is;

AD. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak ki kell egyensúlyoznia minden felhasználó jogát, és biztosítani kell, hogy az abban foglalt intézkedéseket ne úgy fogalmazzák meg, hogy egy jogos érdeket előnyben részesítenek egy másikkal szemben, továbbá meg kell akadályozni az intézkedések offenzív eszközként való alkalmazását a vállalkozások vagy ágazatok közötti konfliktusokban;

AE. mivel az előzetes belső piaci mechanizmust azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a versenyjog önmagában nem elegendő az azonosított piaci hiányosságok megfelelő kezelésére;

AF. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály részeként javasolt jogalkotási intézkedéseknek tényeken kell alapulniuk; mivel a Bizottságnak a rendelkezésre álló különböző lehetőségekre vonatkozó adatok, statisztikák, elemzések és tanulmányok alapján alapos hatásvizsgálatot kell végeznie; mivel a hatásvizsgálat során az online piacokon értékesített nem biztonságos és veszélyes termékeket is értékelni és elemezni kell; mivel a hatásvizsgálatnak figyelembe kell vennie a Covid19-járványból levont tanulságokat és az Európai Parlament állásfoglalásait is; mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt végrehajtási iránymutatásoknak kell kísérniük;

Általános elvek

1. üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagra irányuló javaslatot nyújt be, amely az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet módosító javaslatból és a kapuőr szereppel rendelkező rendszerszintű szereplők előzetes szabályairól szóló javaslatból áll, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikke alapján; felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése, 62. cikke és 114. cikke alapján, az ezen állásfoglalási indítvány mellékletében foglalt ajánlásokat követve nyújtson be ilyen csomagot, alapos hatásvizsgálat alapján, amelynek tartalmaznia kell a javaslatok pénzügyi vonzataira vonatkozó információkat, és megfelelő adatokon, statisztikákon és elemzéseken kell alapulnia;

2. elismeri az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által meghatározott jogi keret fontosságát az online szolgáltatások Unión belüli alakításában, és úgy véli, hogy még mindig érvényesek azok az elvek, amelyek a jogalkotókat a 90-es évek végén az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók szabályozása során vezérelték, és ezeket a leendő javaslatok kidolgozása során alkalmazni kell; kiemeli, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által teremtett jogbiztonság lehetőséget adott a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára üzleti tevékenységük bővítésére és megkönnyítette a határokon átnyúló működésüket;

3. úgy véli, hogy az Unión kívüli székhellyel rendelkező minden digitális szolgáltatónak be kell tartania a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit, amikor a szolgáltatások az Unióba irányulnak, az európai és a harmadik országbeli digitális szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy értékelje továbbá, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy harmadik országok megtorló intézkedéseket hoznak, miközben felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós jog hogyan alkalmazandó a harmadik országokból származó, az uniós piacot megcélzó szolgáltatókra;

4. hangsúlyozza, hogy a belső piaci záradék, amely bevezette a székhely szerinti tagállam által történő ellenőrzést és a tagállamok azon kötelezettségét, hogy biztosítsák az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgását, központi szerepet játszott a digitális egységes piac fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a digitális szolgáltatások nyújtása előtt álló, továbbra is fennálló indokolatlan és aránytalan akadályokkal, például az összetett adminisztratív eljárásokkal, a határokon átnyúló, költséges vitarendezéssel, a vonatkozó szabályozási követelményekkel - többek között az adózással - kapcsolatos információkhoz való hozzáféréssel, valamint biztosítani kell, hogy ne kerüljenek létrehozásra új indokolatlan és aránytalan akadályok;

5. megjegyzi, hogy a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok értelmében a tagállamok intézkedéseket hozhatnak az olyan jogos közérdekű célok védelme érdekében, mint a közrend védelme, a közegészségügy, a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, a bérlakások hiánya elleni küzdelem, valamint az adókijátszás és adókikerülés megelőzése, feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének;

6. úgy véli, hogy fenn kell tartani az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv fő elveit, például a belső piaci záradékot, a letelepedés szabadságát, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az általános nyomonkövetési kötelezettség előírásának tilalmát; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli szabályozási keret vezérelvévé kell válnia annak az elvnek is, hogy „ami jogellenes offline, az online is jogellenes”, valamint a fogyasztóvédelem és a felhasználói biztonság elvének is;

7. kiemeli az együttműködésen alapuló gazdasági platformok fontosságát a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatban, ahol magánszemélyek és szakemberek egyaránt nyújtanak szolgáltatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően kezdeményezze a nem személyes adatok átfogóbb megosztását és egy koordinációs keretet a platformok és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között, amelynek célja a bevált gyakorlatok megosztása és tájékoztatási kötelezettségek megállapítása, az uniós adatstratégiával összhangban;

8. megjegyzi, hogy az e-kereskedelemről szóló irányelv elfogadása óta az adatvédelmi szabályrendszer jelentősen frissült, és hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatások gyors fejlődése miatt a személyes adatok és a magánélet védelme érdekében szigorú és időtálló jogszabályi keretre van szükség; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a digitális szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós adatvédelmi jogszabályokat, nevezetesen az általános adatvédelmi rendeletet és a jelenleg felülvizsgálat alatt álló 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv), valamint az alapvető jogok széles keretével, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát, a méltóságot és a megkülönböztetés tilalmát, és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot, továbbá biztosítania kell rendszerei és szolgáltatásai biztonságát és védelmét;

9. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a fogyasztók bizalmát és világosan meg kell határoznia, hogy a fogyasztói jogot és a termékbiztonsági követelményeket betartsák a jogbiztonság biztosítása érdekében; rámutat, hogy digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak külön hangsúlyt kell fektetnie a fogyatékossággal élő felhasználókra, és garantálnia kell az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások akadálymentességét; kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a szolgáltatókat olyan technikai eszközök kialakítására, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek számára az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, megfelelő igénybevételüket és előnyeik kihasználását;

10. hangsúlyozza az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben foglalt horizontális megközelítés fenntartásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az univerzális megközelítés nem alkalmas a mai digitális környezet valamennyi új kihívásának kezelésére, és hogy az online kínált szolgáltatások és szereplők sokfélesége testre szabott szabályozási megközelítést igényel; javasolja, hogy inkább a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek között, valamint a platformok által kínált eltérő jellegű digitális szolgáltatások között tegyenek különbséget, és ne a platformok típusára helyezzenek hangsúlyt; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy minden jövőbeli jogalkotási javaslatnak annak biztosítására kell törekednie, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó új uniós kötelezettségek arányosak és egyértelmű jellegűek legyenek;

11. emlékeztet arra, hogy számos jogalkotási és közigazgatási határozat, valamint szerződéses kapcsolat alkalmazza az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározásait és szabályait, és hogy ezért ezek bármilyen módosítása jelentős következményekkel jár;

12. hangsúlyozza, hogy az előrejelezhető, a jövőben is működőképes, egyértelmű és átfogó uniós szintű keret és a tisztességes verseny elengedhetetlen minden európai vállalkozás, köztük a kkv-k, így a mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók és az induló vállalkozások növekedésének előmozdításához, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások határokon át való nyújtásának fokozásához, a piac széttöredezettségének megszüntetéséhez és az európai vállalkozások számára olyan egyenlő versenyfeltételek biztosításához, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák a digitális szolgáltatások piacát, és versenyképesek legyenek világszinten;

13. hangsúlyozza, hogy a rendszerszintű platformokra vonatkozó előzetes szabályokról szóló jövőbeli belső piaci eszközt és a versenyjog hiányosságainak kezelését célzó bejelentett új versenyeszközt külön jogi eszközként kell megtartani;

14. emlékeztet arra, hogy az e-kereskedelemről szóló irányelvet technológiai szempontból semleges módon fogalmazták meg annak biztosítása érdekében, hogy az informatikai ágazat innovációjának gyors üteméből eredő technológiai fejlődés ne tegye elavulttá, és hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak továbbra is időtállónak kell lennie, és alkalmazhatónak kell lennie a digitális egységes piacra hatást gyakorló új technológiák megjelenésére; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a felülvizsgálatok továbbra is technológiasemlegesek legyenek annak érdekében, hogy hosszú távú előnyöket biztosítsanak a vállalkozások és a fogyasztók számára;

15. úgy véli, hogy a belső piacon egyenlő versenyfeltételekre van szükség a platformgazdaság és a „hagyományos” offline gazdaság között, valamennyi érdekelt fél - a fogyasztók és a vállalkozások - számára ugyanazon jogok és kötelezettségek biztosítása alapján; úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak nem kell kezelnie a platform-munkavállalók ügyét; ezért úgy véli, hogy a munkavállalók, köztük a platform-munkavállalók vagy a közösségi gazdaságban dolgozók szociális védelmével és szociális jogaival megfelelően foglalkozni kell egy külön eszközben annak érdekében, hogy megfelelő és átfogó választ lehessen adni a mai digitális gazdaság kihívásaira;

16. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak a polgárok jogait védő közös uniós értékeken kell alapulnia, és arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa egy gazdag és sokszínű online ökoszisztéma létrehozását, amely az online szolgáltatások széles skáláját, versenyképes digitális környezetet, átláthatóságot és jogbiztonságot nyújt a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében;

17. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetőséget biztosít az Unió számára, hogy a digitális gazdaságot ne csak uniós szinten alakítsa, hanem a világ többi része számára is mértékadóvá váljon;

Alapvető jogok és szabadságok

18. megjegyzi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, különösen az online platformok, köztük a közösségi oldalak szélesebb közönséget képesek elérni és széles körben tudják befolyásolni a viselkedést, a véleményeket és a gyakorlatokat, beleértve az olyan kiszolgáltatott csoportokat, mint a kiskorúak, és meg kell felelniük a felhasználók és a társadalom egészének védelmét szolgáló uniós jogszabályoknak;

19. emlékeztet arra, hogy az adatok gyűjtésével és értékesítésével, mint például a Cambridge Analyticával, az álhírekkel, a szándékos félretájékoztatással és a szavazók manipulációjával, valamint számos egyéb (a gyűlöletbeszédtől a terrorizmus közvetítéséig terjedő) káros online tevékenységgel kapcsolatos közelmúltbeli botrányok rámutattak, hogy a végrehajtás javítására és a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre kell törekedni annak érdekében, hogy feltárják a meglévő szabályok előnyeit és hiányosságait, valamint meg kell erősíteni az alapvető jogok online védelmét;

20. e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy egyes meglévő ön- és társszabályozási rendszerek, többek között a dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex, hozzájárultak a platformokkal és a szabályozó szervekkel folytatott párbeszéd megszervezéséhez; javasolja, hogy az online platformok alkalmazzanak hatékony és megfelelő biztosítékokat, különösen annak érdekében, hogy gondosan, arányosan és megkülönböztetésmentesen járjanak el, valamint hogy megakadályozzák a nem jogellenes tartalmak nem szándékos eltávolítását; az ilyen intézkedések nem vezethetnek a tartalom feltöltésének olyan kötelező szűréséhez, amely nem felel meg az általános nyomonkövetési kötelezettségek tilalmának; javasolja a káros tartalom, a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések rendszeres értékelését és továbbfejlesztését;

21. ismételten hangsúlyozza a véleménynyilvánítás és a tájékozódás, valamint a véleményalkotás szabadsága, továbbá a szabad és sokszínű sajtó- és médiakörnyezet biztosításának fontosságát, a független újságírás védelme szempontjából is; ragaszkodik a véleménynyilvánítás szabadságának védelméhez és előmozdításához, és fontosnak tartja a vélemények, a tájékoztatás, a sajtó, a média, valamint a művészi és kulturális kifejezésmódok sokszínűségét;

22. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak erősítenie kell a belső piaci szabadságokat, és garantálnia kell a Chartában meghatározott alapvető jogokat és elveket; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók és a felhasználók, köztük a kiskorúak alapvető jogait védeni kell a káros online üzleti modellekkel, köztük a digitális reklámtevékenységeket folytató modellekkel, valamint a viselkedés befolyásolásával és a megkülönböztető gyakorlatokkal szemben;

23. kiemeli a felhasználók felhatalmazásának fontosságát a saját alapvető jogaik online érvényesítése tekintetében; megismétli, hogy a digitális szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk a felhasználóik adatok hordozhatóságához való, uniós jogban megállapított jogát, és lehetővé kell tenniük annak gyakorlását;

24. rámutat, hogy a biometrikus adatok a személyes adatok különleges kategóriájának minősülnek, amelynek kezelésére külön szabályok vonatkoznak; megjegyzi, hogy a biometrikus adatok egyre inkább felhasználhatók egyének azonosítására és hitelesítésére, és erre fel is használják, ami esetleges előnyei ellenére jelentős kockázatot és súlyos beavatkozást jelent a magánélethez és az adatok védelméhez való jog szempontjából, valamint lehetővé teszi a személyazonossággal való visszaélést, különösen akkor, ha az az érintett hozzájárulása nélkül történik; kéri, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítsa, hogy a digitális szolgáltató a biometrikus adatokat mindig kizárólag csak magán az eszközön tárolják - kivéve, ha a központi tárolást jogszabály lehetővé teszi -, továbbá hogy a digitális szolgáltatások felhasználói számára alapértelmezett beállításként mindig biztosítsanak lehetőséget a biometrikus adatok helyett más alternatíva használatára valamely szolgáltatás működéséhez, valamint azt a kötelezettséget, hogy egyértelműen tájékoztassák a fogyasztókat a biometrikus adatok használatának kockázatairól;

25. hangsúlyozza, hogy a kommunikációs metaadatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlat szellemében a hatóságoknak csak előzetes bírósági engedéllyel, súlyos bűncselekmények gyanúsítottjaival szembeni nyomozás érdekében adható hozzáférés a felhasználó előfizetői- és metaadataihoz; meggyőződése azonban, hogy a digitális szolgáltatóknak nem szabad az adatokat bűnüldözési célból megőrizniük, kivéve, ha az egyéni felhasználó adatainak a célzott megőrzését valamely független, illetékes hatóság rendeli el, az uniós joggal összhangban;

26. kiemeli az adatok hatékony, végponttól végpontig terjedő titkosításának fontosságát, mivel ez elengedhetetlen az internetbe vetett bizalom és az internet biztonsága érdekében, valamint hatékonyan megakadályozza harmadik személyek illetéktelen hozzáférését;

Átláthatóság és fogyasztóvédelem

27. megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány megmutatta az e-kereskedelmi ágazat jelentőségét és ellenálló képességét és az európai gazdaság fellendítésének motorjaként benne rejlő lehetőségeket, de ugyanakkor azt is, hogy az uniós fogyasztók mennyire ki vannak szolgáltatva az uniós biztonsági szabályoknak meg nem felelő hamisított, jogellenes vagy nem biztonságos termékeket online értékesítő, vagy szolgáltatásokat online nyújtó, illetve a fogyasztók számára indokolatlan és visszaélésszerű áremeléseket vagy más tisztességtelen feltételeket alkalmazó tisztességtelen kereskedők megtévesztő kereskedelmi gyakorlataival szemben; hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell az uniós szabályok végrehajtását és növelni kell a fogyasztóvédelmet;

28. hangsúlyozza, hogy ezt a problémát súlyosbítják a csalárd üzleti felhasználók azonosításának nehézségei, így megnehezítve a fogyasztók számára, hogy kártérítést követeljenek az elszenvedett károkért és veszteségekért;

29. úgy véli, hogy a meglévő szabályoknak való megfelelés fokozására irányuló intézkedésekkel párhuzamosan meg kell erősíteni az e-kereskedelemről szóló irányelvben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra és üzleti ügyfeleikre vonatkozóan meghatározott jelenlegi átláthatósági és tájékoztatási követelményeket, valamint a kereskedelmi tájékoztatásra vonatkozó minimumkövetelményeket, a kkv-k versenyképességének sérelme nélkül;

30. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 5. cikkében meghatározott tájékoztatási követelményeket, és követelje meg a tárhelyszolgáltatóktól, hogy az adatprotokollra vonatkozó jogszabályokkal összhangban hasonlítsák össze a velük közvetlen kereskedelmi kapcsolatban álló üzleti felhasználók adatait és személyazonosságát a megfelelő meglévő és rendelkezésre álló uniós adatbázisok azonosító adataival; a tárhelyszolgáltatóknak fel kell szólítaniuk üzleti felhasználóikat annak biztosítására, hogy az átadott információk pontosak, teljesek és naprakészek legyenek, és jogot kell adni, illetve kötelezővé kell tenni számukra, hogy megtagadják vagy megszüntessék szolgáltatások nyújtását az utóbbiak részére, ha az üzleti felhasználóik személyazonossága hamis vagy félrevezető; az üzleti felhasználók felelnek a szolgáltató értesítéséért az üzleti tevékenységükben bekövetkező bármely változásról (például az üzleti tevékenység megszüntetéséről);

31. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra vonatkozó kikényszeríthető kötelezettségeket az átláthatóság, a tájékoztatás és az elszámoltathatóság növelése érdekében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a végrehajtási intézkedéseket céljukat tekintve úgy alakítsák ki, hogy figyelembe vegyék ezt a különbséget és ez ne vezessen elkerülhetetlenül a magánélet és a jogi eljárások megsértéséhez; úgy véli, hogy e kötelezettségeknek arányosnak kell lenniük, és azokat megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell betartatni;

32. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben meghatározott, a kereskedelmi tájékoztatás és a digitális hirdetések átláthatóságára vonatkozó meglévő kötelezettségeket; rámutat, hogy foglalkozni kell a profilalkotással, valamint a személyre szabott marketinggel és árképzéssel kapcsolatos sürgető fogyasztóvédelmi aggályokkal, többek között egyértelmű átláthatósági kötelezettségek és tájékoztatási követelmények révén;

33. hangsúlyozza, hogy az online fogyasztók kiegyensúlyozatlan helyzetben találják magukat a reklámbevételekből és az egyes fogyasztókat a nagy adathalmazok és a mesterségesintelligencia-mechanizmusok segítségével gyűjtött információk alapján közvetlenül megcélzó hirdetésekből támogatott szolgáltatásokat kínáló szolgáltatókkal és kereskedőkkel szemben; felhívja a figyelmet arra, hogy a személyre szabott reklámok, a mikroszegmentáláson alapuló és viselkedésalapú reklámok negatív hatásokkal járhatnak; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vezessen be további szabályokat a személyes adatok gyűjtésén alapuló célzott reklámokra és mikrotargetingre vonatkozóan, és fontolja meg a mikroszegmentáláson alapuló és viselkedésalapú reklámok szigorúbb szabályozását a kevésbé tolakodó reklámformák javára, amelyek nem igénylik a felhasználók és a tartalom közötti kapcsolat széles körű nyomon követését; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje olyan jogalkotási intézkedések bevezetését is, amelyek az online hirdetések átláthatóságának fokozására irányulnak;

34. a digitális szolgáltatások fejlődésére tekintettel hangsúlyozza a tagállamok azon kötelezettségének fontosságát, hogy biztosítaniuk kell, hogy jogrendszerük lehetővé tegye a szerződések elektronikus úton történő megkötését, a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és szükség esetén frissítse az elektronikus úton kötött szerződésekre - többek között a tagállamok által küldött értesítések tekintetében - vonatkozó jelenlegi követelményeket; tudomásul veszi az „intelligens szerződések”, mint például a megosztott könyvelési technológiákon alapuló szerződések terjedését, és kéri a Bizottságot, hogy értékelje a megosztott könyvelési technológiák - többek között az „intelligens szerződések” - fejlődését és használatát, mint például az érvényesség kérdését és az intelligens szerződések határokon átnyúló helyzetekben történő érvényesítését, nyújtson erre vonatkozó iránymutatást a vállalkozások és a fogyasztók jogbiztonságának biztosítása érdekében, és csak akkor tegyen jogalkotási kezdeményezéseket, ha az értékelés nyomán konkrét hiányosságokat tárnak fel;

35. kéri a Bizottságot, hogy vezessen be minimumszabályokat a szerződési feltételeket és általános feltételeket illetően, különös tekintettel az átláthatóságra, az akadálymentességre és a tisztességre, valamint alkalmazzon megkülönböztetésmentes intézkedéseket, és hogy továbbra is vizsgálja felül azt a gyakorlatot, hogy az egyedileg előre meg nem tárgyalt szerződési feltételekben, többek között a végfelhasználói licencszerződésekben előre kidolgozott szabványfeltételeket alkalmaznak, és keressen módot e feltételek méltányosabbá tételére és az uniós jognak való megfelelés biztosítására annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben tudjanak aktívan részt venni a szerződéskötésben, többek között a záradékok megválasztásával, lehetővé téve a jobb tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat biztosítását;

36. hangsúlyozza, hogy a virtuális azonosítási technológiák fejlődésének fényében javítani kell a vállalkozások és a fogyasztók közötti elektronikus kommunikáció hatékonyságát; úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak a digitális azonosításra vonatkozó szabályozási keretet, nevezetesen a 910/2014/EU rendelet ^*  (továbbiakban: „az eIDAS-rendeletet”) is frissítenie kell; úgy véli, hogy egy általánosan elfogadott, megbízható digitális személyazonosság és megbízható hitelesítési rendszerek létrehozása hasznos eszköz lenne, amely lehetővé tenné a természetes személyek, jogi személyek és gépek egyéni személyazonosságának biztonságos megállapítását a hamis profilok használata elleni védelem érdekében; ezzel összefüggésben megjegyzi annak fontosságát, hogy a fogyasztók biztonságosan tudjanak használni vagy megvásárolni online termékeket és szolgáltatásokat anélkül, hogy azokhoz nem kapcsolódó platformokat kellene használniuk és szükségtelenül megosztaniuk az e platformok által gyűjtött adatokat, beleértve a személyes adatokat is; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen alapos hatásvizsgálatot egy egyetemesen elfogadott nyilvános elektronikus személyazonosság létrehozása tekintetében, amely az egyszeri bejelentkezésen alapuló magánrendszerek alternatívájaként szolgálhatna, és hangsúlyozza, hogy ezt a szolgáltatást úgy kell fejleszteni, hogy a lehető legkevesebb adatot gyűjtsenek össze; úgy véli, hogy a Bizottságnak értékelnie kellene annak lehetőségét, hogy létrehozzon egy életkor-ellenőrző rendszert a digitális szolgáltatások felhasználói számára, különösen a kiskorúak védelme érdekében;

37. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem érintheti az általános adatvédelmi rendelet által megállapított adatminimalizálás elvét, és amennyiben azt külön jogszabály másként nem követeli meg, a digitális szolgáltatások közvetítőinek a lehető legnagyobb mértékben lehetővé kell tenniük szolgáltatásaik anonim használatát, és kizárólag a felhasználó azonosításához szükséges adatokat szabad kezelniük; az így összegyűjtött adatokat nem szabad felhasználni semmilyen más digitális szolgáltatásra, kivéve azokat, amelyek személyazonosítást, hitelesítést vagy életkor-ellenőrzést igényelnek, továbbá csak törvényes célra használhatók, és semmilyen módon nem használhatók fel az általános internet-hozzáférés korlátozására;

Mesterséges intelligencia és gépi tanulás

38. hangsúlyozza, hogy míg a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokban vagy automatizált döntéshozatali eszközöket vagy gépi tanulási eszközöket alkalmazó szolgáltatásokban, amelyeket jelenleg az e-kereskedelemről szóló irányelv szabályoz, óriási lehetőségek rejlenek arra, hogy előnyöket biztosítsanak a fogyasztók és a szolgáltatók számára, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak foglalkoznia kell azokkal a konkrét, a jelenlegi jogszabály által még nem érintett kihívásokkal is, amelyeket e szolgáltatások a megkülönböztetésmentesség biztosítása, a felhasznált adatkészletek átláthatósága és az algoritmusok érthető megmagyarázása, valamint a felelősség biztosítása terén támasztanak;

39. továbbá hangsúlyozza, hogy az azok alapjául szolgáló algoritmusoknak a Szerződésekben és a Chartában foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, különösen a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot, továbbá a gyermek jogait;

40. úgy ítéli meg, hogy biztosítani kell jó minőségű, megkülönböztetésmentes és torzítatlan, alapul szolgáló adatkészletek alkalmazását, valamint segíteni kell az egyéneket abban, hogy különböző tartalmakhoz, véleményekhez, magas színvonalú termékekhez és szolgáltatásokhoz férjenek hozzá;

41. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket az automatizált döntéshozatali folyamatok tekintetében, ugyanakkor biztosítsa a felhasználók magánéletére és az üzleti titkokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést; rámutat, hogy lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok által végzett külső szabályozási ellenőrzéseket, eseti felügyeletet és rendszeres kockázatértékeléseket, valamint értékelni kell a kapcsolódó kockázatokat, különösen a fogyasztókat vagy harmadik feleket érintő kockázatokat, és úgy véli, hogy az e kockázatok megelőzésére hozott intézkedéseknek indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és nem akadályozhatják az innovációt; úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani az „emberi vezérlés elvét” többek között annak érdekében, hogy megakadályozzák az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a megkülönböztetés, az indokolatlan felügyelet vagy visszaélések növekedését, vagy megakadályozzák az alapvető jogokat vagy szabadságokat veszélyeztető esetleges fenyegetéseket;

42. úgy véli, hogy a fogyasztóknak és felhasználóknak joguk van arra, hogy időben, tömören és könnyen érthető és hozzáférhető formában megfelelően tájékoztassák őket, és ténylegesen garantálják jogaikat, amikor automatizált döntéshozatali rendszerekkel és más innovatív digitális szolgáltatásokkal vagy alkalmazásokkal kerülnek kapcsolatba; aggodalmának ad hangot a virtuális asszisztensek vagy csevegőrobotok használatával kapcsolatos átláthatóság jelenlegi hiánya miatt, ami különösen káros lehet a kiszolgáltatott fogyasztókra nézve, és hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatóknak nem szabad kizárólag automatizált döntéshozatali rendszereket használniuk a fogyasztók támogatására;

43. úgy véli, hogy ezzel összefüggésben a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy egyértelmű tájékoztatást kapjanak arról, ha automatizált döntéshozatallal kerülnek kapcsolatba, valamint arról, hogy miként érhetnek el egy döntéshozatali hatáskörrel rendelkező személyt, hogyan kérjék az automatizált döntésekből eredő esetleges hibák ellenőrzését és javítását, valamint hogy jogorvoslatért folyamodjanak az automatizált döntéshozatali rendszerek használatával kapcsolatban felmerülő károk esetén;

44. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a fogyasztók választási lehetőségeit, a fogyasztói ellenőrzést és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szolgáltatásokba és alkalmazásokba vetett fogyasztói bizalmat; ezért úgy véli, hogy bővíteni kell a fogyasztók jogait, hogy nagyobb védelmet élvezhessenek a digitális világban, és felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg különösen az elszámoltathatósági és méltányossági feltételeket és ellenőrzést, valamint a megkülönböztetésmentességhez és a mesterséges intelligenciából származó, torzítatlan adatkészletekhez való jogot; úgy véli, hogy a fogyasztóknak és felhasználóknak nagyobb ellenőrzést kell gyakorolniuk a mesterséges intelligencia használatának módja felett, és lehetőséget kell kapniuk a mesterséges intelligencián alapuló személyre szabási funkció használatának megtagadására, korlátozására vagy személyre szabására;

45. megjegyzi, hogy az automatizált tartalommoderáló eszközök nem képesek ténylegesen megérteni az emberi kommunikáció hátterének és szándékának finomságait, ami szükséges lenne annak meghatározásához, hogy a vizsgált tartalom jogsértőnek vagy a szerződési feltételeket sértőnek minősül-e; ezért hangsúlyozza, hogy az ilyen eszközök használatát nem szabad előírni a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban;

A jogellenes online tartalmak és tevékenységek elleni küzdelem

46. hangsúlyozza, hogy a jogellenes online tartalmak és tevékenységek létezése és terjedése súlyos fenyegetés, amely aláássa a polgárok digitális környezetbe vetett bizalmát, károsan hat az egészséges digitális ökoszisztémák fejlődésére, valamint súlyos és tartós következményekkel járhat az egyének biztonságára és alapvető jogaira is; megjegyzi, hogy ugyanakkor a jogellenes online tartalmak és tevékenységek könnyen elterjedhetnek, és azok negatív hatása nagyon rövid idő alatt felerősödhet;

47. megjegyzi, hogy nincs egyenmegoldás a jogellenes tartalmak és tevékenységek valamennyi típusára; hangsúlyozza, hogy az olyan tartalmak, amelyek egyes tagállamokban jogellenesek lehetnek, másokban nem feltétlenül jogellenesek, mivel az EU-ban csak bizonyos típusú jogellenes tartalmakat harmonizálnak; kéri, hogy tegyenek szigorú különbséget egyrészt a jogellenes tartalom, a büntetendő cselekmények és a jogellenesen megosztott tartalom, másrészt a káros tartalom, a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás között, amelyek nem mindig jogellenesek és minden egyes esetben sok különböző szempontra, megközelítésre és szabályra terjednek ki; úgy véli, hogy a jogi felelősségi rendszernek csak az uniós jog és a nemzeti jog meghatározása szerinti jogellenes tartalmakra kell vonatkoznia;

48. úgy véli azonban, hogy az alapvető jogok és a meglévő ágazatspecifikus jogszabályok átfogó keretének sérelme nélkül egy összehangoltabb és koordináltabb uniós szintű megközelítés, amely figyelembe veszi a jogellenes tartalmak és tevékenységek különböző típusait, és amely a tagállamok közötti együttműködésen és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul, hozzá fog járulni a jogellenes tartalmak hatékonyabb kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatók által meghozandó intézkedések súlyosságát a jogsértés súlyosságához kell igazítani, és kéri az illetékes hatóságok és a tárhelyszolgáltatók közötti együttműködés és információcsere javítását;

49. úgy véli, hogy az online platformok önkéntes fellépései és önszabályozása Európa-szerte bizonyos előnyökkel járt, de a jogellenes tartalmak és tevékenységek eltávolításra kialakított egyértelmű jogi keretre van szükség az ilyen online tartalmakról való gyors értesítés és eltávolításuk biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy de jure vagy de facto olyan általános kötelezettséget rójanak a digitális szolgáltatókra, hogy kövessék nyomon az általuk továbbított vagy tárolt információkat, sem olyan kötelezettséget, hogy minden tartalmat és tevékenységet aktívan keressenek, moderáljanak vagy kiszűrjenek; kiemeli, hogy a jogellenes tartalom eltávolításáról azon a platformon kell gondoskodni, ahol tárolták, és hogy a hozzáférést biztosítók számára nem kell előírni a tartalomhoz való hozzáférés letiltását;

50. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az online közvetítők, akik saját kezdeményezésükre állítólagosan jogellenes tartalmakat távolítanak el, ezt gondos, arányos és megkülönböztetésmentes módon tegyék, valamint vegyék megfelelően figyelembe minden körülmények között a felhasználók alapvető jogait és szabadságait; hangsúlyozza, hogy minden ilyen intézkedést szilárd eljárási biztosítéknak, valamint érdemi átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeknek kell kísérniük; kéri továbbá, hogy amennyiben egy tartalom „jogellenes” mivolta kétséges, azt vessék alá emberi felülvizsgálatnak, és ne távolítsák el további vizsgálat nélkül;

51. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő tanulmányt a tartalmak és adatok Covid19-járvány előtt és alatt automatizált döntéshozatali folyamatokkal történő eltávolításáról, valamint a téves eltávolítások (hamis pozitív eredmények) eltávolított elemeken belüli arányáról;

52. felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a tagállamokban a nemzeti szabályok növekvő különbségeivel és széttagoltságával, és fogadjon el egyértelmű és kiszámítható harmonizált szabályokat, valamint átlátható, hatékony és arányos bejelentési-cselekvési mechanizmust; elegendő biztosítékokat kell nyújtania, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy értesítsék az online közvetítőket az esetlegesen jogellenes online tartalmakról vagy tevékenységekről, és segítsen a platformoknak, hogy gyorsabban reagáljanak, az esetlegesen jogellenes tartalmakkal kapcsolatban tett intézkedéseik pedig átláthatóbbak legyenek; úgy véli, hogy az ilyen intézkedéseknek technológiasemlegesnek és valamennyi szereplő számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a felhasználók és a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

53. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó „bejelentési-cselekvési” mechanizmusnak emberközpontúnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy védintézkedéseket kell bevezetni a rendszerrel való visszaélés ellen, többek között az ismételt téves bejelentésekkel, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és más gyakorlatokkal szemben; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést átlátható, hatékony, tisztességes és gyors viszontbejelentési és panasztételi mechanizmusokhoz, valamint bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusokhoz, és biztosítson a tartalom eltávolításával szemben bírósági jogorvoslati lehetőséget a hatékony jogorvoslathoz való jog garantálása érdekében;

54. üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy átláthatóvá tegyék a tartalom törlését; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a bejelentési-cselekvési mechanizmusokról - például a bejelentések számáról, a tartalmakat bejelentő szervezetek típusáról, a panasz tárgyát képező tartalom jellegéről, a közvetítő válaszadási idejéről, a fellebbezések számáról, valamint azon esetek számáról, amikor a tartalmat tévesen jogellenesnek vagy jogellenesen megosztottnak minősítették - szóló információkat tartalmazó jelentéseket tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

55. tudomásul veszi a szolgáltatók származási országától eltérő tagállamokban kiadott jogi előírások végrehajtásával kapcsolatos kihívásokat, és hangsúlyozza, hogy ezt a kérdést tovább kell vizsgálni; fenntartja, hogy a tárhelyszolgáltatók nem kötelezhetők a származási országukban jogszerűnek minősülő információk eltávolítására vagy az ezen információkhoz való hozzáférés letiltására;

56. hangsúlyozza, hogy a jogszabályok érvényesítésével, az online tevékenységek és tartalmak jogszerűségéről való döntéssel, csakúgy mint a tárhelyszolgáltatók arra való kötelezésével kapcsolatos felelősséget, hogy a jogellenes tartalmakat eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék, valamint az azzal kapcsolatos felelősséget, hogy ezek a határozatok pontosak, megalapozottak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, továbbra is a független illetékes hatóságoknak kell viselniük;

57. hangsúlyozza, hogy az online közvetítők jogi felelősségi rendszeréből származó, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 12., 13. és 14. cikkében megállapított biztosítékok, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikkében foglalt általános nyomonkövetési tilalom elengedhetetlen a digitális szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése, az online tartalom elérhetősége és a felhasználók alapvető jogainak védelme szempontjából, és azokat meg kell őrizni; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy a jogi felelősségre vonhatóság rendszerét és az általános nyomon követés tilalmát nem szabad esetleges új jogszabályokkal vagy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv egyéb szakaszainak módosításával módosításával gyengíteni;

58. elismeri, hogy az az elv, amely szerint a semleges és passzív szerepet játszó digitális szolgáltatások, mint például a háttér- és infrastrukturális szolgáltatók nem felelősek a szolgáltatásaikon keresztül továbbított tartalomért, mivel nem gyakorolnak ellenőrzést e tartalom felett, nem kerülnek azzal aktív kapcsolatba, és nem optimalizálják azt; hangsúlyozza azonban, hogy további pontosításra van szükség az aktív és passzív szerep tekintetében, figyelembe véve a Bíróság ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát;

59. felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a tárhelyszolgáltatók kötelezését arra, hogy az esetlegesen súlyos bűncselekménynek minősülő illegális tartalmakról bejelentést tegyenek az illetékes bűnüldöző hatósághoz, amint arról tudomást szereznek;

Online piacterek

60. megjegyzi, hogy az online szolgáltatók, például az online piacterek mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára előnyösnek bizonyultak azáltal, hogy javították a választékot és csökkentették a költségeket és az árakat, a fogyasztókat kiszolgáltatottabbá tették egyre több eladó, többek között harmadik országokból származók számára, akik olyan termékeket tudnak online kínálni, amelyek gyakran nem felelnek meg az uniós termékbiztonsági szabályoknak és szabványoknak, és nem garantálják kellőképpen a fogyasztók jogait;

61. hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak egyformán biztonságban kell lenniük, amikor online vagy fizikai üzletekben vásárolnak; hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan, hogy uniós fogyasztók veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó jogellenes, hamisított és nem biztonságos termékeknek, valamint az emberi egészséget kockáztató egyéb biztonsági veszélyeknek legyenek kitéve; kitart amellett, hogy megfelelő termékbiztonsági és fogyasztóvédelmi biztosítékokat és intézkedéseket kell bevezetni a nem megfelelő termékek vagy szolgáltatások online piacokon történő értékesítésének megakadályozása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az online piacok felelősségi rendszerét;

62. hangsúlyozza a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló (EU) 2019/1020 rendeletnek az Unióba harmadik országokból belépő termékek megfelelőségére vonatkozóan foglalt szabályok fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket az Unión kívül letelepedett eladók jogszabályoknak való jobb megfelelése érdekében abban az esetben, ha nincs az Unióban letelepedett gyártó, importőr vagy forgalmazó, és orvosolja a jelenlegi joghézagot, amely lehetővé teszi a szóban forgó platformok számára, hogy online értékesítsenek olyan termékeket európai fogyasztóknak, amelyek nem felelnek meg az uniós biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályoknak, anélkül, hogy szankcionálnák vagy felelősségre vonnák őket a tevékenységükért, megfosztva ezzel a fogyasztókat a jogaik érvényesítésére vagy kártérítés igénybevételére szolgáló jogi eszközöktől; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos, hogy mindig azonosítani lehessen a harmadik országokból származó termékek gyártóit és eladóit;

63. hangsúlyozza, hogy az online piactereknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az általuk megvásárolt termék piactérről való eltávolításáról, ha arról kaptak bejelentést, hogy az nem felel meg az uniós termékbiztonsági és fogyasztóvédelmi szabályoknak;

64. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az online piacterek szolgáltatói konzultáljanak a RAPEX-szel és értesítsék az illetékes hatóságokat, mihelyt a platformjukon található jogellenes, nem biztonságos és hamisított termékekről szereznek tudomást;

65. úgy ítéli meg, hogy az online piactereknek fokozniuk kell együttműködésüket a piacfelügyeleti hatóságokkal és a vámhatóságokkal, többek között azáltal, hogy megosztják a jogellenes, nem biztonságos és hamisított termékekre vonatkozó információkat;

66. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat arra, hogy hajtsanak végre több közös piacfelügyeleti fellépést, és fokozzák a vámhatóságokkal való együttműködést az online értékesített termékek biztonságának azt megelőzően történő ellenőrzése érdekében, hogy azok eljutnának a fogyasztókhoz; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy fogyasztói központokból álló nemzetközi hálózat létrehozásának lehetőségét, amely segítené az uniós fogyasztókat a nem uniós országban székhellyel rendelkező kereskedőkkel szembeni viták kezelésében;

67. kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az online piacok által kínált szakmai szolgáltatások tekintetében valósuljon meg kielégítő szintű fogyasztóvédelem megfelelő biztosítékok és tájékoztatási követelmények révén;

68. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak arra kell törekednie, hogy jogbiztonságot és egyértelműséget biztosítson a turisztikai és közlekedési piacon azáltal, hogy olyan irányítási keretet hoz létre, amely formalizálja a platformok és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti együttműködést, és amelynek célja különösen a bevált gyakorlatok megosztása, valamint azáltal, hogy a rövid távú bérlési és mobilitási platformok tekintetében tájékoztatási kötelezettségeket állapít meg a szolgáltatóik felé a vonatkozó nemzeti, regionális és helyi jogszabályokkal kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy számolja fel az indokolatlan korlátozásokat ágazat-specifikus, uniós szinten összehangolt erőfeszítés kidolgozása révén minden érdekelt fél bevonásával, hogy megállapodjanak az egységes piaci szabályokkal összhangban lévő azon kritériumokat illetően - például engedélyek, jogosítványok, vagy adott esetben a szolgáltató helyi vagy nemzeti regisztrációs száma -, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy rövid távú bérlési és mobilitási platformon szolgáltatást kínáljanak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne rójanak aránytalan tájékoztatási kötelezettségeket és szükségtelen adminisztratív terheket semmilyen szolgáltatóra, különös tekintettel a magánszemélyek közötti szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra és a kkv-kra;

69. felszólít arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály - az európai zöld megállapodással összhangban - mozdítsa elő az e-kereskedelem fenntartható növekedését és fenntarthatóságát; hangsúlyozza az online piacterek fontosságát a fenntartható termékek és szolgáltatások népszerűsítése és a fenntartható fogyasztás ösztönzése tekintetében; intézkedéseket szorgalmaz az online kínált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos megtévesztő gyakorlatok és félretájékoztatás - többek között a hamis „környezeti állítások” - kezelésére, ugyanakkor felszólítja az online piacterek szolgáltatóit, hogy mozdítsák elő az e-kereskedelem fenntarthatóságát azáltal, hogy egyértelmű és könnyen érthető tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak az online vásárolt termékek vagy szolgáltatások környezeti hatásairól;

70. felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a termékek és szolgáltatások online értékesítésre alkalmazandó jelenlegi jogi keret egyértelműségét és következetességét a lehetséges hiányosságok és ellentmondások, valamint a hatékony jogérvényesítés azonosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy végezze el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a termékbiztonságra és a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok közötti kölcsönhatás alapos elemzését; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az online piacterekre vonatkozó új szabályok, valamint a 2001/95/EK irányelv ^*  (az általános termékbiztonságról szóló irányelv) és a 85/374/EGK irányelv ^*  (a termékfelelősségről szóló irányelv) felülvizsgálata közötti összhangot;

71. tudomásul veszi az olyan szelektív forgalmazási megállapodásokkal való visszaélés vagy azok helytelen alkalmazása nem szűnő problémáit, amelyek célja a termékek és szolgáltatások rendelkezésre állásának az egységes piacon a határokon átnyúlóan és a platformok között történő korlátozása; kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket e kérdésben a vertikális csoportmentességek és az EUMSZ 101. cikke szerinti egyéb szakpolitikák szélesebb körű felülvizsgálata során, tartózkodva attól, hogy a kérdés a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban szerepeljen;

A rendszerszintű szereplők előzetes szabályozása

72. megjegyzi, hogy jelenleg egyes piacokat jelentős hálózati hatást gyakorló nagy szereplők jellemeznek, amelyek valójában „online kapuőrként” tudnak működni a digitális gazdaságban (a továbbiakban: rendszerszintű szereplő); hangsúlyozza a jelentős digitális jelenléttel rendelkező online szolgáltatók és más szolgáltatók közötti tisztességes és hatékony verseny fontosságát a fogyasztói jólét előmozdítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy készítsen alapos elemzést a piacon eddig megfigyelt különböző problémákról és azok következményeiről, többek között a fogyasztókra, a kkv-kra és a belső piacra nézve;

73. úgy véli, hogy a piacra lépés akadályainak csökkentése és a rendszerszintű szereplők szabályozása révén egy, e rendszerszintű szereplők tekintetében előzetes szabályozási korrekciós intézkedéseket előíró belső piaci eszköz megnyithatja a piacokat az új belépők - köztük a kkv-k, vállalkozók és az induló vállalkozások - előtt, előmozdítva ezáltal a fogyasztók választási lehetőségeit, és a versenyjog puszta érvényesítéséhez mérten jelentősebb lehetőségeket biztosítva az innováció számára;

74. üdvözli a Bizottság nyilvános konzultációját arról a lehetőségről, hogy a jövőbeli digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály részeként célzott előzetes szabályozást vezessenek be a digitális piacokra jellemző rendszerszintű problémák kezelésére; hangsúlyozza a belső piaci szabályozás és a versenypolitika egymást kiegészítő jellegét, amint azt a Bizottság szaktanácsadóinak „Versenypolitika a digitális korban” című jelentése hangsúlyozta;

75. felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelmű mutatók alapján határozza meg a „rendszerszintű szereplő” fogalmát;

76. úgy véli, hogy az előzetes szabályozásnak az (EU) 2019/1150 rendeletre (a továbbiakban: a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelet) kell épülnie, és az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az uniós trösztellenes szabályokkal és az Unió versenypolitikájával, amely jelenleg felülvizsgálat alatt áll a digitális kor kihívásainak jobb kezelése érdekében; az előzetes szabályozásnak tisztességes és minden szereplőre alkalmazandó kereskedelmi feltételeket kell biztosítania, beleértve az esetleges további követelményeket és azon pozitív és negatív intézkedések zárt listáját, amelyeket a szereplőknek be kell tartaniuk és/vagy amelyek folytatása tilos;

77. felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze különösen a rendszerszintű szereplők ajánlási rendszereivel kapcsolatos átláthatóság hiányát, beleértve az ilyen rendszerek működésére vonatkozó szabályokat és kritériumokat, valamint azt, hogy szükség van-e további átláthatósági kötelezettségek és tájékoztatási követelmények előírására;

78. hangsúlyozza, hogy az előzetes szabályozási korrekciós intézkedések más ágazatokban történő bevezetése javította a versenyt az adott ágazatokban; megjegyzi, hogy hasonló keretet lehetne kidolgozni a „kapuőr” szerepet betöltő rendszerszintű szereplők azonosítására, figyelembe véve a digitális ágazat sajátosságait;

79. felhívja a figyelmet arra, hogy az rendszerszintű szereplők üzleti felhasználóinak skálája a multinacionális vállalatoktól a mikrovállalkozásokig rendkívül széles; hangsúlyozza, hogy a rendszerszintű szereplőkre vonatkozó előzetes szabályozás nem vezethet az azokat használó vállalkozásokra további követelmények „áthárításához”;

80. hangsúlyozza, hogy a jelentős mennyiségű adat rendszerszintű szereplők általi felhalmozása és begyűjtése, valamint az ilyen adatok felhasználása az egyik piacról a másikra való terjeszkedés érdekében, továbbá a felhasználók arra való ösztönzésének lehetősége, hogy több platform esetében is egyetlen gazdasági szereplő elektronikus azonosítóját használják, az alkupozíciót érintő egyenlőtlenségekhez, ezáltal pedig a verseny torzulásához vezethet az egységes piacon; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság és a rendszerszintű szereplők és az illetékes hatóságok közötti adatmegosztás elengedhetetlen az előzetes szabályozás működésének garantálása szempontjából;

81. hangsúlyozza, hogy az interoperabilitás kulcsfontosságú a versenyképes piac, valamint a felhasználók választási lehetőségeinek és innovatív szolgáltatásainak lehetővé tételéhez, továbbá a felhasználók és a fogyasztók bezáródása kockázatának korlátozásához; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő szintű interoperabilitást a rendszerszintű szereplők számára, és tárja fel a különböző technológiákat, valamint a nyílt szabványokat és protokollokat, beleértve egy műszaki interfész (alkalmazásprogramozási interfész) lehetőségét is;

Felügyelet, együttműködés és végrehajtás

82. úgy véli, hogy tekintettel a digitális szolgáltatások határokon átnyúló jellegére, a hatékony felügyelet és a tagállamok közötti együttműködés - ideértve az információk és bevált gyakorlatok megosztását is - kulcsfontosságú a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megfelelő végrehajtásának biztosításához; hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok tagállamok általi hiányos átültetése, végrehajtása és érvényesítése indokolatlan akadályokat teremt a digitális egységes piacon; felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket a tagállamokkal szoros együttműködésben kezelje;

83. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok biztosítsák a nemzeti felügyeleti hatóságok számára a feladataik hatékony ellátásához és a munkájukhoz való hozzájáruláshoz szükséges megfelelő pénzügyi eszközöket, emberi erőforrásokat és végrehajtási hatásköröket;

84. hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok és más tagállamok hatóságai, a civil társadalom és a fogyasztói szervezetek közötti együttműködés rendkívül fontos a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony végrehajtásának megvalósítása szempontjából; javasolja a származási ország elvének megerősítését a tagállamok közötti fokozott együttműködés révén a digitális szolgáltatások szabályozási felügyeletének javítása és a határokon átnyúló ügyekben a hatékony bűnüldözés megvalósítása érdekében; ösztönzi a tagállamokat, hogy egyesítsék és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat és az adatok megosztását a nemzeti szabályozó hatóságok között, és biztosítsanak biztonságos interoperábilis kommunikációs módokat a szabályozók és a jogi hatóságok számára;

85. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásához legmegfelelőbb felügyeleti és végrehajtási modellt, és fontolja meg egy, a nemzeti és uniós hatóságok közötti koordináción és együttműködésen alapuló hibrid rendszer létrehozását a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony érvényesítése, felügyelete és végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy ennek a felügyeleti rendszernek kell felelnie a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály felügyeletéért, betartásáért, nyomon követéséért és alkalmazásáért, és kiegészítő hatáskörökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy határokon átnyúló kezdeményezéseket és vizsgálatokat végezzen, valamint végrehajtási és ellenőrzési hatáskörökkel kell felruházni;

86. úgy véli, hogy a nemzeti hatóságok hálózatával együttműködésben folytatott uniós koordinációnak prioritásként kell kezelnie az összetett, határokon átnyúló kérdések kezelését;

87. emlékeztet a nem személyes adatok megosztása megkönnyítésének és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd előmozdításának fontosságára; ösztönzi továbbá egy európai kutatási adattár létrehozását és fenntartását az ilyen adatok közintézményekkel, kutatókkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyetemekkel való kutatási célú megosztásának megkönnyítése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy építse ki ezt az eszközt a meglévő bevált gyakorlatok és kezdeményezések - például a platform-megfigyelőközpont vagy az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont - alapján;

88. úgy véli, hogy a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kérésre a Közös Kutatóközponton keresztül szakértői segítséget nyújtson a tagállamok számára a digitális egységes piaccal kapcsolatos jogalkalmazásra vonatkozó műszaki, adminisztratív vagy egyéb kérdések elemzéséhez; felszólítja a nemzeti szabályozó hatóságokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak további tanácsadást és segítséget az uniós kkv-k számára jogaikkal kapcsolatban;

89. felhívja a Bizottságot, hogy a hatékony végrehajtás és a fogyasztói jogorvoslat lehetővé tétele érdekében erősítse meg és korszerűsítse az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmében a bíróságon kívüli vitarendezésre, valamint a bírósági eljárásokra vonatkozó jelenlegi keretet, figyelembe véve a 2013/11/EU irányelv ^*  szerinti fejleményeket; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a fogyasztókat a bírósági rendszer használatában; úgy véli, hogy a felülvizsgálat nem gyengítheti a nemzeti jogrendszerek által a kisvállalkozások és a kereskedők számára biztosított jogi védelmet;

Záró megfontolások

90. úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a megfelelő költségvetési forrásokból kell fedezni;

o

o o

91. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérő, részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagnak hozzá kell járulnia a belső piac megerősítéséhez azáltal, hogy biztosítja a digitális szolgáltatások szabad mozgását és a szabad vállalkozási tevékenységet, ugyanakkor garantálja a magas szintű fogyasztóvédelmet, beleértve a felhasználók online biztonságának javítását.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak garantálnia kell, hogy az online és offline gazdasági tevékenységeket egyformán és egyenlő feltételekkel kezeljék, ami teljes mértékben tükrözi azt az elvet, amely szerint „ami jogellenes offline, az online is jogellenes”, figyelembe véve az online környezet sajátosságát.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak jogbiztonságot és átláthatóságot kell biztosítania a fogyasztók és a gazdasági szereplők, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak hozzá kell járulnia az innováció támogatásához, valamint a digitális szolgáltatások nyújtása előtt álló indokolatlan és aránytalan akadályok és korlátozások felszámolásához.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem sértheti a felhasználók és a fogyasztók alapvető jogainak és szabadságainak széles keretét, például a magánélet védelmét és a személyes adatok védelmét, a megkülönböztetésmentességet, a méltóságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak az online platformokra jelenleg alkalmazandó szabályokra, nevezetesen az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvre és a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendeletre kell épülnie.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak tartalmaznia kell az alábbiakat:

- az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvnek az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére alapuló átfogó felülvizsgálata, amely a következőkből áll:

- az átláthatóság és a tájékoztatás tekintetében egyértelmű kötelezettségeket tartalmazó felülvizsgált keret;

- a jogellenes online tartalmak hatékony kezelésével és eltávolításával kapcsolatos egyértelmű és részletes eljárások és intézkedések, beleértve egy harmonizált, jogilag kötelező erejű európai bejelentési-cselekvési mechanizmust;

- hatékony felügyelet, együttműködés, valamint arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók;

- az EUMSZ 114. cikkén alapuló belső piaci jogi eszköz, amely előzetes kötelezettségeket ír elő a digitális ökoszisztémában kapuőri szerepet betöltő nagy platformok (a továbbiakban: rendszerszintű szereplők) számára, és amelyet hatékony intézményi végrehajtási mechanizmus egészít ki.

II. SCOPE

A jogbiztonság érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak egyértelművé kell tennie, hogy mely digitális szolgáltatások tartoznak a hatálya alá. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv átfogó jellegét kell követnie, és nemcsak az online platformokra kell vonatkoznia, hanem minden - az uniós jog szerinti - információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtójára.

El kell kerülni a mindenki által egységesen alkalmazható megközelítés. Különböző intézkedésekre lehet szükség a kizárólag vállalkozások közötti kapcsolatokban kínált digitális szolgáltatások, a harmadik felekhez vagy a nyilvánossághoz csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hozzáférő szolgáltatások, valamint a közvetlenül a fogyasztók és a nyilvánosság felé irányuló szolgáltatások esetében.

A digitális szolgáltatásokról szóló jövőbeli jogszabály területi hatályát ki kell terjeszteni a harmadik országokban letelepedett vállalkozásokra, szolgáltatókra és információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra is, amennyiben azok tevékenysége uniós fogyasztókra vagy felhasználókra irányul, vagy azok részére kínált áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik.

Amennyiben a Bizottság a felülvizsgálatot követően úgy ítéli meg, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak módosítania kell az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv mellékletét az abban foglalt eltérések tekintetében, nem módosíthatja különösen a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szerződéses kötelezettségektől való eltérést.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell, hogy az Unió és a tagállamok fenntartsák a fogyasztóvédelem magas szintjét, és hogy a tagállamok jogos közérdekű célkitűzéseket követhessenek, amennyiben ez szükséges, arányos és összhangban van az uniós joggal.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak következetesen meg kell határoznia, hogy rendelkezései milyen kapcsolatban állnak más, a szolgáltatások szabad mozgásának elősegítését célzó jogi eszközökkel annak érdekében, hogy egyértelművé tegye a szakmai és nem szakmai szolgáltatásokra valamennyi ágazatban, ideértve a közlekedési szolgáltatásokhoz és a rövid távú bérbeadásokhoz kapcsolódó tevékenységeket is, alkalmazandó jogi szabályozást, amennyiben az tisztázásra szorul.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak következetesen tisztáznia kell azt is, hogy rendelkezései milyen kapcsolatban állnak többek között a területi alapú tartalomkorlátozásra, a termékbiztonságra, a piacfelügyeletre, a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokra, a fogyasztóvédelemre, az áruk értékesítésére, valamint a digitális tartalmak és digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a közelmúltban elfogadott szabályokkal ^* , valamint más bejelentett kezdeményezésekkel, például a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási kerettel.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az egyéb eszközökben - például az általános adatvédelmi rendeletben, az (EU) 2019/790 irányelvben (a továbbiakban: szerzői jogi irányelv), és a 2010/13/EU irányelvben (a továbbiakban: audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) - meghatározott szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A benne található fogalommeghatározások keretében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak:

- tisztáznia kell, hogy az új digitális szolgáltatások, például a közösségimédia-hálózatok, a közösségi gazdaság szolgáltatásai, a keresőmotorok, a wifi hotspotok, az online hirdetések, a felhőalapú szolgáltatások, a tárhelyszolgáltatás, az üzenetküldő szolgáltatások, az alkalmazásboltok, az összehasonlító eszközök, a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások, a tartalomszolgáltató hálózatok és a domainnév-szolgáltatások milyen mértékben tartoznak annak hatálya alá;

- tisztáznia kell egyrészt a tartalomközvetítők (szöveg-, kép-, video- vagy audiotartalom), másrészt az (árukat, köztük digitális elemeket tartalmazó árukat vagy szolgáltatásokat értékesítő) kereskedelmi online piacterek jellegét;

- tisztáznia kell egyfelől a gazdasági tevékenységek, másfelől pedig a díjazás ellenében nyújtott - az Európai Unió Bíróságának meghatározása szerinti - tartalmak vagy ügyletek között, amelyek magukban foglalják egyrészt a reklám- és marketingtevékenységeket, másrészt a nem gazdasági tevékenységeket és tartalmakat is;

- tisztáznia kell, hogy mi tartozik a „jogellenes tartalom” fogalma alá, egyértelművé téve, hogy a fogyasztóvédelemre, a termékbiztonságra, illetve az élelmiszerek, dohánytermékek, kozmetikumok, hamis gyógyszerek és vadállatból készült termékek kínálatára vagy értékesítésére vonatkozó uniós szabályok megsértése szintén a jogellenes tartalom fogalommeghatározásának hatálya alá tartozik;

- meg kell határoznia a „rendszerszintű szereplő” fogalmát olyan egyértelmű mutatók meghatározásával, amelyek lehetővé teszik a szabályozó hatóságok számára, hogy azonosítsák az online gazdaságban rendszerszintű szerepet játszó, ezért meghatározó piaci helyzetben lévő, „kapuőr” szereppel bíró platformokat; az ilyen mutatók közé tartozhatnak például az, hogy a vállalkozás jelentős mértékben tevékenykedik-e többoldalú piacokon, vagy képes-e bezárni a felhasználókat és a fogyasztókat, a hálózat mérete (a felhasználók száma), valamint a hálózati hatások megléte; a belépési korlátok, a vállalkozás pénzügyi ereje, az adatokhoz való hozzáférés képessége, a különböző forrásokból származó adatok felhalmozása és kombinációja; a vertikális integráció és a vállalkozás elkerülhetetlen partnerként betöltött szerepe, valamint tevékenységének jelentősége a harmadik felek kínálathoz és piacokhoz való hozzáférése szempontjából stb.;

- szükség esetén törekednie kell az Európai Unió Bírósága határozatainak kodifikálására, kellőképpen figyelembe véve azokat a különféle jogszabályokat, amelyek a szóban forgó fogalommeghatározásokat alkalmazzák.

IV. ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak egyértelmű és arányos átláthatósági és tájékoztatási kötelezettségeket kell bevezetnie; ezek a kötelezettségek nem vezethetnek a jelenlegi felelősségi rendszertől való, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 12., 13. és 14. cikkében meghatározott eltérésekhez vagy új mentességekhez, és ki kell terjedniük az alábbi szempontokra:

1. Általános tájékoztatási követelmények

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgált rendelkezéseinek meg kell erősíteniük az általános tájékoztatási követelményeket a következő kötelezettségekkel:

- az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 5., 6. és 10. cikke szerinti, tájékoztatásra vonatkozó követelményeket meg kell erősíteni;

- az üzleti felhasználók számára be kell vezetni az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elvet, amely a tárhelyszolgáltató közvetlen kereskedelmi kapcsolataira korlátozódik; a tárhelyszolgáltatóknak össze kell hasonlítaniuk az üzleti felhasználóik által szolgáltatott azonosító adatokat az uniós héa- és a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító számát tartalmazó (EORI) adatbázisokkal, amennyiben létezik héa- vagy EORI-szám; amennyiben egy vállalkozás mentesül a héa vagy az EORI-regisztráció alól, az azonosságot igazolni kell; amennyiben az üzleti felhasználó más vállalkozások ügynökeként jár el, nyilatkoznia kell e minőségében; a tárhelyszolgáltatóknak fel kell szólítaniuk üzleti felhasználóikat annak biztosítására, hogy az átadott információk mindenkor pontosak és naprakészek legyenek, és a szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni a szolgáltatásnyújtást üzleti felhasználó részére, amennyiben az információ hiányos vagy amikor a tárhelyszolgáltatót az illetékes hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzleti felhasználójuk személyazonossága hamis, félrevezető vagy más okból érvénytelen;

- a szolgáltatásokból való kizárásra vonatkozó, fent említett intézkedés csak a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokra alkalmazandó, és nem sértheti az érintettek általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. Ez az intézkedés nem sértheti az üzleti felhasználóktól eltérő felhasználók online névtelenségének védelmét. Az új általános tájékoztatási követelményeknek tovább kell erősíteniük az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 5. és 10. cikkét annak érdekében, hogy ezeket az intézkedések megfeleljenek a közelmúltban elfogadott jogszabályokban - különösen a 93/13/EGK irányelvben ^*  (a továbbiakban: tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv), a 2011/83/EU irányelvben ^*  (a továbbiakban: a fogyasztók jogairól szóló irányelv) és a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendeletben - meghatározott tájékoztatási követelményeknek.

- Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 5. cikkét tovább kell korszerűsíteni oly módon, hogy a digitális szolgáltatók számára elő kell írni, hogy közvetlen és hatékony kommunikációs eszközöket biztosítsanak a fogyasztóknak - például elektronikus kapcsolati űrlapok, azonnali üzenetváltás vagy telefonos visszahívás formájában -, feltéve, hogy az ezekkel a kommunikációs eszközökkel kapcsolatos információk egyértelmű és érthető módon elérhetők a fogyasztók számára;

2. Tisztességes szerződési feltételek és általános feltételek

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak minimumszabályokat kell előírnia a szolgáltatók számára, hogy olyan tisztességes, hozzáférhető, megkülönböztetésmentes és átlátható szerződési feltételeket és általános feltételeket fogadjanak el, amelyek legalább a következő követelményeknek megfelelnek:

- világos és egyértelmű szerződési feltételek és általános feltételek meghatározása világos és közérthető nyelven;

- annak kifejezett megjelölése a szerződési feltételekben, hogy az uniós vagy a nemzeti jog szerint mi minősül jogellenes tartalomnak vagy magatartásnak, és a jogellenes tartalmat tudatosan tároló vagy feltöltő felhasználók számára várható jogkövetkezmények bemutatása;

- a felhasználók értesítése minden olyan esetben, amikor a szerződési feltételekben és az általános feltételekben a felhasználók jogait érintő jelentős változás következik be, és ennek magyarázata;

- annak biztosítása, hogy a szerződési feltételekben és az általános feltételekben - többek között a végfelhasználói engedélyezési megállapodásokban - előzetesen meg nem tárgyalt, előre kidolgozott egységes záradékok a Bizottság által meghatározandó, harmonizált sablonon alapuló összefoglaló kimutatással induljanak;

- annak biztosítása, hogy a törlési folyamat hasonlóan könnyű legyen, mint a regisztrációs folyamat („sötét foltok” vagy a fogyasztó döntését befolyásoló egyéb tényező nélkül);

- automatizált rendszer használata esetén annak egyértelmű és világos meghatározása a szerződési feltételekben és az általános feltételekben, hogy mik az automatizált rendszerek bemeneti és célzott kimeneti értékezi, mik a rangsorolást meghatározó fő paraméterek, és mik e paraméterek más paraméterekkel szembeni relatív fontossági okai, biztosítva ugyanakkor a platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatról szóló rendeletnek való megfelelést;

- annak biztosítása, hogy a szerződési feltételekre és az általános feltételekre vonatkozó követelmények összhangban álljanak az uniós jogban - többek között a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvben, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben, az (EU) 2019/2161 irányelv által módosított, fogyasztók jogairól szóló irányelvben és az általános adatvédelmi rendeletben - meghatározott további tájékoztatási követelménynek;

3. A kereskedelmi közleményekre vonatkozó átláthatósági követelmények

- Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgált rendelkezéseinek meg kell erősíteniük a kereskedelmi tájékoztatásokra vonatkozó jelenlegi átláthatósági követelményeket azáltal, hogy meghatározzák a beépített és az alapértelmezett átláthatóság elvét;

- Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 6. és 7. cikkére építve a javasolandó intézkedéseknek új keretet kell létrehozniuk a platformok és a fogyasztók közötti kapcsolatok számára az online reklámokra, a viselkedés digitális úton történő befolyásolására, a mikrotargetálásra, a reklámcélú ajánlórendszerekre és a kedvezményes bánásmódra vonatkozó átláthatóság tekintetében; ezen intézkedéseknek:

- magukban kell foglalniuk azt a kötelezettséget, hogy a hatékony ellenőrzés és irányítás lehetővé tétele érdekében egyértelműen meghatározott típusú információkat kell közzétenni az online hirdetésekről, például a hirdető személyazonosságára, valamint a szolgáltatók által kapott közvetlen és közvetett kifizetésekre vagy bármely más javadalmazásra vonatkozó információkat; amelyek alapján a fogyasztóknak és a hatóságoknak tudniuk kell azonosítani, hogy kit kell felelősségre vonni például hamis vagy félrevezető reklám esetén; az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk továbbá annak biztosításához, hogy jogellenes tevékenységeket ne lehessen reklámtevékenységekkel finanszírozni;

- egyértelmű különbséget kell tenniük a kereskedelmi és a politikai online hirdetések között, valamint biztosítaniuk kell a célcsoportok profilalkotására és a reklámkampányok optimalizálására vonatkozó kritériumok átláthatóságát; lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy alapértelmezett lehetőségként ne kövessék őket vagy ne célozzák meg őket (mikrotargetálás útján sem), valamint a viselkedésre vonatkozó adatok reklámcélú felhasználása mellett dönthessenek, valamint a politikai reklámozás és reklámok lehetősége mellett dönthessenek;

- hozzáférést kell biztosítaniuk a fogyasztók részére a dinamikus marketingprofiljukhoz, hogy értesüljenek arról, hogy követik-e őket és milyen célból, hogy az általuk kapott információ reklámcélú-e, és biztosítaniuk kell számukra a jogaikat aláásó határozatok megtámadásához való jogot;

- biztosítaniuk kell, hogy világos, tömör és érthető módon azonosítsák a fizetett hirdetéseket és a keresési eredmények rangsorában történő fizetett elhelyezést, összhangban az (EU) 2019/2161 irányelv által módosított 2005/29/EK irányelvvel;

- biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentesség elvének és a minimális diverzifikációs követelményeknek való megfelelést, valamint azonosítaniuk kell az agresszív reklámnak minősülő gyakorlatokat a fogyasztóbarát mesterségesintelligencia-technológiák ösztönzése mellett;

- be kell vezetniük a célzott reklámozás és reklámoptimalizálás céljára használt algoritmusokkal kapcsolatos elszámoltathatósági és méltányossági kritériumokat, és lehetővé kell tenniük, hogy az illetékes hatóságok külső szabályozási ellenőrzéseket végezzenek, valamint ellenőrizni lehessen az algoritmikus tervezéssel kapcsolatos, egyénekre vonatkozó információkat is magukban foglaló döntéseket anélkül, hogy fennállna a felhasználók magánéletének és üzleti titkainak megsértése;

- hozzáférést kell biztosítaniuk a reklámszolgáltatásra vonatkozó adatokhoz és a hirdetők kitettségére vonatkozó információkhoz a reklámok elhelyezésének helye és ideje, valamint a fizetett és a nem fizetett reklámok teljesítménye tekintetében;

4. Mesterséges intelligencia és gépi tanulás

A felülvizsgált rendelkezéseknek az alábbi elveket kell követniük a mesterséges intelligencián alapuló, vagy automatizált döntéshozatali eszközt vagy gépi tanulási eszközt használó, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtása tekintetében az alábbiak révén:

- annak biztosítása, hogy a fogyasztóknak joguk legyen tájékoztatást kapni abban az esetben, ha a szolgáltatás mesterséges intelligencián alapul, vagy automatizált döntéshozatali, gépi tanulási, vagy automatizált tartalomfelismerő eszközt használ, valamint joguk legyen ahhoz, hogy velük kapcsolatban ne hozzanak kizárólag automatizált feldolgozáson alapuló döntést, és hogy lehetőségük legyen a mesterséges intelligencián alapuló személyre szabási funkció használatának megtagadására, korlátozására vagy személyre szabására, különös tekintettel a szolgáltatások rangsorolására;

- átfogó szabályok meghatározása az algoritmusok és adatsorok megkülönböztetésmentességére és átláthatóságára vonatkozóan;

- annak biztosítása, hogy az algoritmusok megmagyarázhatók legyenek az illetékes hatóságok számára, amelyek ellenőrizhetik az algoritmikus elfogultság fennállásával kapcsolatos megalapozott feltételezés esetén ellenőrzést végezhetnek;

- az algoritmusok illetékes hatóságok általi eseti felügyeletének és rendszeres kockázatértékelésének, valamint a döntéshozatal emberi ellenőrzésének biztosítása a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében; e követelményeknek összhangban kell lenniük a meglévő szabályokban, például az (EU) 2018/958 irányelvben ^*  (a továbbiakban: az arányossági tesztről szóló irányelv) meghatározott emberi ellenőrzési mechanizmusokkal és az automatizálási szolgáltatásokra vonatkozó kockázatértékelési kötelezettségekkel, és nem jelenthetik a szolgáltatások szabad áramlásának indokolatlan vagy aránytalan korlátozását;

- egyértelmű elszámoltathatósági, felelősségi és jogorvoslati mechanizmusok kialakítása a mesterségesintelligencia-alkalmazások, automatizált döntéshozatali és gépi tanulási eszközök használatából eredő potenciális károk kezelésére;

- a beépített és alapértelmezett biztonság és védelem elvének megteremtése, valamint hatékony és eredményes jogok és eljárások meghatározása a mesterséges intelligencia fejlesztői számára azokban az esetekben, amikor az algoritmusok érzékeny döntéseket hoznak az egyénekről, továbbá a közelgő technológiai fejlesztések hatásának megfelelő kezelése és kiaknázása;

- a titoktartással, a felhasználók magánéletével és az üzleti titkokkal való összhang biztosítása;

- annak biztosítása, hogy amennyiben a munkahelyen bevezetett mesterségesintelligencia-technológiák közvetlen hatást gyakorolnak a digitális szolgáltatásokat igénybe vevő munkavállalók foglalkoztatási feltételeire, a munkavállalók számára átfogó tájékoztatást kell nyújtani;

5. Penalties

az e rendelkezéseknek való megfelelést hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell megerősíteni, ideértve arányos bírságok kiszabását is.

V. A JOGELLENES ONLINE TARTALMAK ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak egyértelműnek kell lennie és iránymutatást kell biztosítania arra vonatkozóan, hogy az online közvetítőknek hogyan kell kezelniük a jogellenes online tartalmakat. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgált szabályainak:

- egyértelművé kell tenniük, hogy a jogellenes tartalom eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele nem érintheti a felhasználók és fogyasztók alapvető jogait és jogos érdekeit, és hogy a jogszerű tartalomnak online kell maradnia;

- javítaniuk kell a jogi keretet, figyelembe véve az online közvetítők és az internet központi szerepét a nyilvános vita elősegítésében, valamint a tények, vélemények és ötletek szabad terjesztésében;

- meg kell őrizniük azt az alapvető jogi elvet, hogy az online közvetítők nem vonhatók közvetlen felelősségre felhasználóik cselekedeteiért, és hogy az online közvetítők tisztességes, hozzáférhető, megkülönböztetésmentes és átlátható szolgáltatási feltételek mellett folytathassák a tartalmak moderálását;

- egyértelművé kell tenniük, hogy az online közvetítők a felhasználók által feltöltött tartalom jogszerűségére vonatkozó döntésének átmenetinek kell lennie, és az online közvetítők azért nem vonhatók felelősségre, mivel végső soron csak bíróság döntheti el, mi számít jogellenes tartalomnak;

- biztosítaniuk kell, hogy ez ne érintse a tagállamok annak eldöntésére való képességét, hogy mely tartalom jogellenes a nemzeti jog értelmében;

- biztosítaniuk kell, hogy az online közvetítők által elfogadandó intézkedések arányosak, hatékonyak és megfelelőek legyenek a jogellenes online tartalom hatékony kezelése érdekében;

- a szolgáltatók által alkalmazandó intézkedések mértékét a jogsértés súlyosságához kell igazítaniuk;

- biztosítaniuk kell, hogy a jogellenes tartalmakhoz való hozzáférés letiltása és azok eltávolítása ne követelje meg az egyébként jogszerű teljes platformhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés letiltását;

- új átláthatóságot és független felügyeletet kell bevezetniük a jogellenes online tartalmak eltávolításával kapcsolatos moderálási eljárások és eszközök tekintetében; e rendszereket és eljárásokat az átláthatóságra és elszámoltathatóságra vonatkozó szilárd biztosítékainak kell kísérniük, és azoknak az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések és vizsgálatok céljára rendelkezésre kell állniuk.

1. Bejelentési-cselekvési mechanizmus

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak harmonizált és jogilag végrehajtható bejelentési-cselekvési rendszert kell létrehoznia, amely a bejelentési-cselekvési eljárás egyes lépéseire vonatkozó egyértelmű folyamatokon és pontos időkereteken alapul. A bejelentési-cselekvési rendszernek:

- a jogellenes online tartalmakra és magatartásra kell vonatkoznia;

- meg kell különböztetnie a különböző típusú szolgáltatókat, ágazatokat és/vagy jogellenes tartalmakat, valamint a jogsértés súlyosságát;

- könnyen hozzáférhető, megbízható és felhasználóbarát, a tartalom típusához szabott eljárásokat kell kialakítania;

- lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy a potenciálisan jogellenes online tartalmakról vagy magatartásokról elektronikus úton könnyen értesítsék az online közvetítőket;

- érthető módon tisztáznia kell az olyan létező fogalmakat és folyamatokat, mint a „gyors fellépés”, a „tényleges tudatosság és ismeret”, a „célzott fellépések”, a „bejelentések formátuma” és a „bejelentések érvényessége”;

- garantálnia kell, hogy a bejelentések automatikusan ne keletkeztessenek jogi felelősséget, és ne írjanak elő eltávolítási kötelezettséget bizonyos tartalmakra vagy a jogszerűség értékelésére vonatkozóan;

- elő kell írnia a bejelentések kellő pontosságát és alátámasztottságát, hogy az átvevő szolgáltató tájékozottságon alapuló és gondos döntést hozhasson a bejelentésre való reakciót illetően, és meg kell határoznia az annak biztosításához szükséges követelményeket, hogy a bejelentések a jogellenes tartalmak gyors eltávolításához szükséges minden információt tartalmazzanak;

- a bejelentéseknek tartalmazniuk kell a szóban forgó, állítólagosan jogellenes tartalom helyét (szükség esetén URL és időbélyegző), a feltételezett jogsértés elkövetésének időpontját, a kérés indokolását, beleértve annak magyarázatát, hogy a bejelentő miért tekinti a tartalmat jogellenesnek, valamint szükség esetén és a tartalom típusától függően a kérést alátámasztó további bizonyítékokat és a benyújtott információk pontosságával kapcsolatos jóhiszeműségről szóló nyilatkozatot;

- a bejelentők számára lehetővé kell tenni, hogy elérhetőségeiket feltüntessék a bejelentésben, azonban nem kötelezhetők erre; amennyiben úgy döntenek, biztosítani kell a névtelenségüket a tartalomszolgáltató vonatkozásában; elérhetőségi adatok hiányában felhasználható az IP-cím vagy azzal egyenértékű más eszköz; a névtelen bejelentések nem engedélyezhetők személyiségi jog vagy szellemi alkotáshoz fűződő jog megsértésével kapcsolatban;

- biztosítékokat kell létrehoznia azon felhasználók visszaélésszerű magatartásának megakadályozására, akik rendszeresen, ismétlődően és rosszhiszeműen nyújtanak be jogellenes vagy visszaélésszerű bejelentéseket;

- köteleznie kell az online közvetítőket arra, hogy ellenőrizzék a bejelentett tartalmat, és indokolással ellátott határozattal, időben válaszoljanak a bejelentőnek és a tartalom feltöltőjének; e válaszadási követelmény körébe tartozik a döntést alátámasztó indoklás, a döntés meghozatalának módja, hogy a döntést ember vagy automatizált döntéshozó hozta-e, és hogy a döntéssel szemben bármelyik fél fellebbezhet-e a közvetítőnél, a bíróságon vagy egyéb jogszervezetnél;

- tájékoztatást és jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania a határozat ellenbejelentés útján történő megtámadására még abban az esetben is, ha a tartalmat automatizált megoldásokkal eltávolították, kivéve, ha az ellenbejelentés sérti a bűnüldöző hatóságok által folytatott nyomozás érdekeit;

- garantálnia kell, hogy az online közvetítőétől eltérő tagállamban kiadott bírósági végzés nem kezelhető a bejelentési-cselekvési rendszer keretében.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti bejelentési-cselekvési rendszer kizárólag a jogellenes tartalmak tekintetében kötelező. Ez azonban nem akadályozhatja az online közvetítőket abban, hogy más tartalmaknál hasonló bejelentési-cselekvési rendszert alkalmazzanak.

2. Bíróságon kívüli vitarendezés a bejelentési-cselekvési mechanizmusokkal kapcsolatban

- Az online közvetítő arra vonatkozó döntésének, hogy fellépjen-e valamely jogellenesnek minősített tartalommal kapcsolatban, egyértelmű indokolást kell tartalmaznia az adott tartalommal kapcsolatban tett lépésekről. A bejelentőnek visszaigazolást kell kapnia a kézhezvételről, és tájékoztatni kell a bejelentés nyomon követéséről is;

- A jogellenesként megjelölt tartalom nyújtóját haladéktalanul tájékoztatni kell a bejelentésről, valamint - adott esetben - a tartalom eltávolítására, felfüggesztésére vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó indokokról és döntésekről; minden felet megfelelően tájékoztatni kell a határozat megtámadására rendelkezésre álló jogi lehetőségekről és mechanizmusokról;

- minden érdekelt fél számára biztosítani kell a jogot, hogy - egyértelmű előírásoknak megfelelő és magyarázattal ellátott - ellenbejelentés útján megtámadja a határozatot; az érdekelt feleknek biztosítani kell a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok igénybevételének lehetőségét is;

- a felhasználónak a tartalom eltávolítására vonatkozó döntés meghozatala előtti értesítéshez és ellenbejelentés tételéhez való jogát csak akkor lehet korlátozni vagy mellőzni, ha:

(a) az online közvetítőkre a nemzeti jog alapján olyan követelmény vonatkozik, amely szerint az online közvetítői szolgáltatásoknak olyan módon fel kell hagyniuk az online közvetítői szolgáltatások egy adott felhasználónak olyan módon való biztosításával, amely nem teszi lehetővé az adott bejelentési-cselekvési mechanizmus tiszteletben tartását; or,

(b) az értesítés vagy ellenbejelentés folyamatban lévő bűnügyi nyomozást akadályozna, amelynek során fenn tartalomhoz való hozzáférés felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó határozatot titokban kell tartani.

- Felül kell vizsgálni az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 17. cikkének szabályait annak biztosítása érdekében, hogy független, bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok álljanak a felhasználók rendelkezésére az általuk feltöltött művekhez vagy egyéb anyagokhoz való hozzáférés letiltásával vagy azok eltávolításával kapcsolatos viták esetén;

- a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusnak meg kell felelnie bizonyos normáknak, különösen a tisztességes eljárás, a függetlenség, a pártatlanság, az átláthatóság és a hatékonyság tekintetében; e mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a viták pártatlan módon történő rendezését, és nem foszthatják meg a felhasználót a nemzeti jog értelmében őt megillető jogi védelemtől, a felhasználók hatékony bírósági jogorvoslat igénybevételéhez való jogának sérelme nélkül;

- ha a jogorvoslat és az ellenbejelentés során megállapítják, hogy a bejelentett tevékenység vagy információ nem jogellenes, az online közvetítőnek indokolatlan késedelem nélkül helyre kell állítania az eltávolított vagy felfüggesztett tartalmat, vagy lehetővé kell tennie a felhasználó számára annak újbóli feltöltését;

- Bejelentés tételekor, vitatásakor vagy kézhezvételekor valamennyi érdekelt felet tájékoztatni kell mind az alternatív vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, mind az illetékes nemzeti bírósághoz való fordulás jogáról;

- A bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok semmilyen módon nem érinthetik az érintett felek peres eljárás indításához való jogát.

3. A bejelentési-cselekvési mechanizmus átláthatósága

A bejelentési-cselekvési mechanizmusoknak átláthatónak és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük; e célból az online közvetítőket kötelezni kell arra, hogy éves jelentéseket tegyenek közzé, amelyek szabványosított formában információkat nyújtanak a következőkről:

- a bejelentési-cselekvési mechanizmus keretében benyújtott bejelentések száma és az érintett tartalomtípusok;

- tartalomtípus szerinti átlagos válaszidő;

- téves eltávolítások száma;

- a bejelentést kibocsátó jogalanyok típusai (magánszemélyek, szervezetek, vállalatok, megbízható bejelentők stb.) és a bejelentéseik összesített száma;

- a tartalom jogellenességének jellegére vagy az eltávolítást megalapozó jogsértés típusára vonatkozó információk;

- az online közvetítők által kapott megtámadott határozatok száma, és azok elintézésének módja;

- a tárhelyet nyújtó közvetítő által alkalmazott moderálási modell és automatizálst eszközök leírása, ideértve az alkalmazott logikára vonatkozó érdemi tájékoztatást;

- az általuk az ismétlődő szabálysértők vonatkozásában elfogadott intézkedések, hogy ezek hatásosak legyenek a rendszerszintű visszaélések kezelésében;

Az e jelentés közzétételére és a kívánt részletességére vonatkozó kötelezettségnek figyelembe kell vennie az online közvetítők működésének méretét vagy léptékét, valamint azt, hogy csupán korlátozott erőforrásokkal vagy szaktudással rendelkeznek-e. A mikrovállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak csak akkor kell aktualizálniuk ezt a jelentést, ha az egyik évről a másikra jelentős változások következnek be.

Az online közvetítőknek az eljárásaikról és az érdekelt felek általi beavatkozásra vonatkozó időkeretekről szóló tájékoztatást is közzé kell tenni, ideértve például a tartalom feltöltője számára az ellenbejelentés megtételére nyitva álló határidőt, azt az időt, amikor a közvetítő mindkét felet értesíti az eljárást eredményéről, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat különböző formáira vonatkozó határidőt.

4. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 12., 13. és 14. cikke szerinti, „biztonságos kikötőkre” vonatkozó rendelkezések

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak meg kell őriznie és fenn kell tartania az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók (online közvetítők) felelőssége alóli, az elektronikus kereskedelemről szóló jelenlegi irányelv 12., 13. és 14. cikkében meghatározott jelenlegi korlátozott mentességeket.

5. Aktív és passzív tárhelyszolgáltatók

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak fenn kell tartania a semleges és passzív szerepet betöltő közvetítőkre vonatkozó, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben szereplő eltéréseket, és az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának kodifikálásával kezelnie kell az „aktív szerep” fogalmával kapcsolatos jogbiztonság hiányát. Egyértelművé kell tennie azt is, hogy a tartalom létrehozásával, a tartalom jogellenességéhez bizonyos mértékű hozzájárulással, vagy harmadik fél tartalmának - az átlagos felhasználók vagy fogyasztók megítélése szerint - sajátként történő átdolgozásával a tárhelyszolgáltatók aktív szerepet játszanak.

Biztosítania kell, hogy az online közvetítők által a jogellenes tartalom kezelése érdekében hozott önkéntes intézkedések ne vezessenek ahhoz, hogy - kizárólag ezen intézkedések alapján - aktív szerepet töltsenek be. Az ilyen intézkedések bevezetését azonban megfelelő biztosítékoknak kell kísérniük, és a tartalommérséklő gyakorlatoknak tisztességesnek, hozzáférhetőnek, megkülönböztetéstől mentesnek és átláthatónak kell lenniük.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak fenn kell tartania az olyan háttér- és infrastrukturális szolgáltatók felelősség alóli mentességeit, amelyek nem részes felei az online közvetítők és ügyfeleik közötti szerződéses kapcsolatoknak, és amelyek csupán az online közvetítők vagy ügyfeleik által hozott döntéseket hajtják végre.

6. Az általános nyomon követés tilalma - az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikke

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak fenn kell tartania az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikke szerinti általános nyomonkövetési kötelezettségre vonatkozó tilalmat. Az online közvetítők nem kötelezhetők általános nyomon követésre.

VI. ONLINE PIACTEREK

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak konkrét szabályokat kell javasolnia az online piacterek, a termékek és szolgáltatások fogyasztók részére történő online értékesítése, promóciója és nyújtása tekintetében.

Ezeknek az új szabályoknak:

- összhangban kell állniuk az általános termékbiztonságról szóló irányelv átdolgozásával és azt ki kell egészíteniük;

- alkalmazandónak kell lenniük minden olyan jogalany esetében, aki vagy amely szolgáltatást és/vagy terméket kínál vagy nyújt uniós fogyasztók számára, ideértve az Unión kívül letelepedett jogalanyokat is;

- meg kell különböztetniük az online piactereket más típusú szolgáltatóktól, ideértve az ugyanazon vállalati tevékenységen belüli egyéb kiegészítő közvetítői tevékenységeket is; ha egy vállalat valamely szolgáltatása a vonatkozó szempontok alapján piactérnek minősül, a szabályokat teljes mértékben alkalmazni kell az üzleti tevékenység adott része vonatkozásában, tekintet nélkül az érintett vállalat belső szervezeti felépítésére;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piacterek tegyék egyértelművé, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat melyik országban értékesítik vagy nyújtják, függetlenül attól, hogy azokat az érintett piactér, harmadik fél vagy az Unión belül vagy kívül letelepedett eladó nyújtja vagy értékesíti;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piacterek gyorsan távolítsanak el az eladók által közzétett minden ismert félrevezető információt, beleértve az eladóktól származó félrevezető hallgatólagos garanciákat és nyilatkozatokat is;

- biztosítaniuk kell, hogy a szakmai szolgáltatásokat kínáló online piacterek feltüntessék, hogy egy szakma a 2005/36/EK irányelv értelmében szabályozottnak minősül-e, annak érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak, és szükség esetén az illetékes hatósággal ellenőrizhessék, hogy a szakember megfelel-e egy adott szakmai képesítés követelményeinek;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piacterek átláthatóak és elszámoltathatóak legyenek, és működjenek együtt a tagállamok illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol fennáll a veszélyes termékek komoly kockázata, és azonnal értesítsék őket, amint a platformjukon ilyen termékekről szereznek tudomást;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piacterek konzultáljanak a nem élelmiszer jellegű termékek Európai Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszerével (RAPEX), véletlenszerű ellenőrzéseket végezzenek a visszahívott és veszélyes termékekkel kapcsolatban, és lehetőség szerint tegyenek megfelelő intézkedéseket az érintett termékek tekintetében;

- biztosítaniuk kell, hogy miután egy terméket az Unió gyors tájékoztatási rendszerei, a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok, a vámhatóságok vagy a fogyasztóvédelmi hatóságok nem biztonságosnak és/vagy hamisítványnak minősítettek, azt kötelező legyen a piactérről haladéktalanul, de legkésőbb az értesítést követő két munkanapon belül eltávolítani;

- biztosítaniuk kell, hogy az online platformok tájékoztassák a fogyasztókat, amint az általuk megvásárolt terméket eltávolítják a platformjukról az uniós termékbiztonsági és fogyasztóvédelmi előírások be nem tartásáról szóló értesítést követően; tájékoztatniuk kell továbbá a fogyasztókat minden biztonsági kérdésről és minden, a visszahívások hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedésről;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piacterek - a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelettel összhangban - a hatóságokkal együttműködve intézkedéseket vezessenek be a veszélyes termékeket kínáló visszaeső jogsértőkkel szemben, és olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja a már eltávolított veszélyes termékek újbóli megjelenésének megakadályozása;

- figyelembe kell venniük annak lehetőségét, hogy a harmadik országokban bejegyzett szolgáltatókat uniós fióktelep létrehozására vagy uniós jogi képviselő állítására kötelezzék, aki felelőssé tehető az európai fogyasztóknak értékesített termékekért és szolgáltatásokért, amelyek nem felelnek meg az uniós biztonsági szabályoknak;

- foglalkozzanak az online piacterek fogyasztói károkkal és azzal kapcsolatban viselt felelősségével, ha a jogellenes termékekről való tényleges tudomásszerzést követően nem hoztak megfelelő intézkedéseket a jogellenes termékek eltávolítására;

- foglalkozniuk kell az online piacterek akkor felmerülő felelősségével, ha az adott platformok meghatározó befolyással rendelkeznek a szállítók és a gazdasági ügyletek olyan alapvető elemei felett, mint a fizetési eszközök, az árak, az alapértelmezett szerződési feltételek vagy az uniós piacon az áruk fogyasztók számára történő értékesítésének megkönnyítését célzó magatartás, és nincs olyan, az Unióban letelepedett gyártó, importőr vagy forgalmazó, aki vagy amely felelősségre vonható lenne;

- foglalkozniuk kell az online piacterek akkor felmerülő felelősségével, ha az online piactér nem tájékoztatta a fogyasztót arról, hogy az áruk vagy szolgáltatások tényleges szállítója vagy nyújtója harmadik fél, és így a piac szerződés alapján felelősséggel tartozik a fogyasztó felé; a felelősséget abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a piactér tudatosan félrevezető információt nyújt;

- biztosítaniuk kell, hogy az online piactereknek joguk legyen jogorvoslattal élni a vétkes beszállítóval vagy gyártóval szemben;

- foglalkozniuk kell az egyes e-kereskedelmi kiskereskedők és a Bizottság azon kötelezettségvállalásának kiterjesztésével, hogy a „termékbiztonsági vállalás” és a „hamis termékek interneten való értékesítéséről szóló egyetértési megállapodás” elnevezésű önkéntes kötelezettségvállalási rendszerek keretében gyorsabban kivonják a veszélyes vagy hamis termékeket az értékesítésből, és jelezniük kell, hogy e kötelezettségvállalások közül melyek válhatnak kötelezővé.

VII. A RENDSZERSZINTŰ SZEREPLŐK ELŐZETES SZABÁLYOZÁSA

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak új és különálló eszközre irányuló javaslatot kell tennie annak biztosítására, hogy az egyes online platformok rendszerszintű szerepe ne veszélyeztesse a belső piacot azáltal, hogy tisztességtelenül kizárja az innovatív új belépőket, köztük a kkv-kat, vállalkozókat és induló innovatív vállalkozásokat, csökkentve ezzel a fogyasztók választási lehetőségeit;

E célból a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak különösen:

- előzetes mechanizmust kell kialakítania a digitális világban működő „rendszerszintű szereplők” által okozott piaci hiányosságok megelőzésére (és nem pusztán orvoslására) a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelet alapján; e mechanizmusnak lehetővé kell tennie a szabályozó hatóságok számára, hogy a piaci hiányosságok orvoslása érdekében a versenyjogi előírások megsértésének megállapítása nélkül korrekciós intézkedéseket írjanak elő a rendszerszintű szereplők számára;

- fel kell hatalmaznia a szabályozó hatóságokat arra, hogy arányos és jól meghatározott korrekciós intézkedéseket írjanak elő a „rendszerszintű szereplőként” azonosított vállalkozások számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott kritériumok és azon pozitív és negatív intézkedések zárt listája alapján, amelyeknek e vállalkozásoknak meg kell felelniük és/vagy amelyek végzése számukra tiltott; hatásvizsgálatában a Biztosságnak alaposan elemeznie kell a piacon eddig megfigyelt különböző problémákat, mint például:

- az interoperabilitás és megfelelő eszközök, adatok, szakértelem és a rendszerszintű szereplők által annak érdekében alkalmazott erőforrások hiánya, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára a digitális platformok vagy az internetes ökoszisztémák közötti váltást vagy azok összekapcsolt használatát;

- a rendszerszintű preferenciális megjelenítés, amely lehetővé teszi a rendszerszintű szereplők számára, hogy saját downstream szolgáltatásaik számára jobb láthatóságot biztosítsanak;

- a piaci erő egyik piacról a környező piacokra való kiterjesztéséhez használt adatcsomagolás, a saját termékek és szolgáltatások előnyben részesítése és a fogyasztók foglyul ejtésére irányuló gyakorlatok folytatása;

- az a széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a harmadik fél üzleti felhasználókat szerződéses kikötések előírása révén eltiltják attól, hogy a fogyasztókat saját honlapjukra irányítsák;

- a rendszerszintű szereplők által használt ajánlórendszerek átláthatóságának hiánya, beleértve az ilyen rendszerek működésére vonatkozó szabályokat és kritériumokat is;

- lehetővé kell tennie a rendszerszintű szereplők számára annak bizonyítását, hogy az adott magatartás indokolt;

- egyértelművé kell tennie, hogy bizonyos szabályozási korrekciós intézkedéseket be kell vezetni minden „rendszerszintű szereplő” tekintetében, így például az üzletvitelre és különösen az adatok gyűjtésére és felhasználására vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket, valamint annak tilalmát, hogy a „rendszerszintű platformok” a fogyasztók szolgáltatóváltásának vagy a szolgáltatások különböző szolgáltatókon átívelő használatának megnehezítésére irányuló gyakorlatot folytassanak, vagy egyéb indokolatlan megkülönböztetést alkalmazzanak annak érdekében, hogy más vállalkozást kizárjanak vagy hátrányos helyzetbe hozzanak;

- lehetővé kell tennie a szabályozó hatóságok számára, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzanak és pénzbírságokat szabjanak ki azokra a „rendszerszintű szereplőkre”, amelyek nem tartják tiszteletben a rájuk vonatkozó különböző szabályozási kötelezettségeket;

- fenn kell tartania Bizottság számára az annak végső eldöntéséhez való jogot, hogy az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előzetes mechanizmus feltételei alapján „rendszerszintű szereplőnek” minősül-e;

- lehetővé kell tennie a „rendszerszintű szereplők” felhasználói számára a tájékozódást, a kikapcsolást és azt, hogy képesek legyenek hatékonyan ellenőrizni és eldönteni, hogy milyen tartalmakat szeretnének látni; a felhasználókat megfelelően tájékoztatni kell továbbá arról, hogy miért ajánlják nekik az adott tartalmat;

- biztosítania kell az általános adatvédelmi rendeletben foglalt jogok, kötelezettségek és elvek tiszteletben tartását, beleértve az adatminimalizálást, a célhoz kötöttséget, a beépített és alapértelmezett adatvédelmet, és az adatkezelés jogalapját;

- biztosítania kell az interoperabilitás megfelelő szintjét annak előírásával, hogy a „rendszerszintű szereplők” osszák meg az annak érdekében alkalmazott megfelelő eszközöket, adatokat, szakértelmet és erőforrásokat, hogy korlátozzák a felhasználók és a fogyasztók bezáródásának és annak a kockázatát, hogy a felhasználókat mesterségesen és a digitális platformok vagy az internetes ökoszisztémák közötti váltás reális lehetősége vagy ösztönzése nélkül elkötelezzék egyetlen rendszerszintű szereplő mellett, a Bizottságnak pedig meg kell vizsgálnia a különböző technológiákat, nyílt szabványokat és protokollokat, beleértve egy olyan műszaki interfész (alkalmazásprogramozási interfész) lehetőségét, amely lehetővé teszi az egymással versengő platformok felhasználói számára a rendszerszintű szereplőhöz való kapcsolódást és az azzal való információcserét; a rendszerszintű szereplők az interoperabilitási tevékenységek során harmadik felektől kapott adatokat nem használhatják fel kereskedelmi célokra az említett tevékenységek lehetővé tételén kívül; az interoperabilitási kötelezettségek nem korlátozhatják, akadályozhatják vagy késleltethetik a közvetítőknek a sérülékenységek kijavítására irányuló képességét;

- biztosítania kell, hogy az új előzetes mechanizmus ne sértse a versenyszabályok alkalmazását, beleértve az önpreferenciára és az átfogó vertikális integrációra vonatkozó szabályokat is, valamint biztosítania kell, hogy mindkét szakpolitikai eszköz teljesen független legyen.

VIII. FELÜGYELET, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak javítania kell a meglévő szabályok felügyeletét és végrehajtását, valamint meg kell erősítenie a belső piaci záradékot mint a digitális egységes piac sarokkövét azáltal, hogy azt új, a tagállamok - különösen a szolgáltató székhelye szerinti ország hatóságai és a szolgáltatásnyújtás helye szerinti fogadó ország hatóságai - közötti információcsere, együttműködés, kölcsönös bizalom, és kérésre történő kölcsönös segítségnyújtás javítására irányuló együttműködési mechanizmussal egészíti ki.

A Bizottságnak alapos hatásvizsgálatot kell végeznie a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához legmegfelelőbb felügyeleti és végrehajtási modell értékelése céljából, a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

Hatásvizsgálatában a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a meglévő modelleket, például a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot (CPC), az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportját (ERGA), az Európai Adatvédelmi Testületet (EDBP) és az Európai Versenyhatóságok Hálózatát (ECN), és fontolóra kell vennie egy hibrid felügyeleti rendszer bevezetését.

A nemzeti hatóságok hálózatával együttműködésben folytatott uniós koordináción alapuló hibrid felügyeleti rendszernek javítania kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nyomon követését és alkalmazását, érvényre kell juttatnia a megfelelést, ideértve a szabályozási bírságok, egyéb szankciók és intézkedések végrehajtását is, és képesnek kell lennie a közvetítők és platformok ellenőrzésének elvégzésére. Szükség esetén a nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló vitákat is rendeznie kell, összetett, határokon átnyúló kérdésekkel kell foglalkoznia, tanácsot és iránymutatást kell adnia, valamint uniós szintű kódexeket és határozatokat kell jóváhagynia, továbbá a nemzeti hatóságokkal együtt képesnek kell lennie arra, hogy kezdeményezéseket és vizsgálatokat indítson a határokon átnyúló kérdésekben. A tagállamok kötelezettségeinek végső felügyeletét a Bizottságnak kell ellátnia.

A Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és a nemzeti hatóságokkal együtt nyilvános „platform-eredménytáblát” kell fenntartania, amely releváns információkat tartalmaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésről. A Bizottságnak elő kell segítenie és támogatnia kell egy európai kutatási adattár létrehozását és fenntartását annak érdekében, hogy megkönnyítse az adatok megosztását a közintézményekkel, a kutatókkal, a nem kormányzati szervezetekkel és az egyetemekkel kutatási célokból.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak új végrehajtási elemeket is be kell illesztenie az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 16. cikkébe az önszabályozás tekintetében.

---