P9_TA(2020)0359
Az európai kkv-kra vonatkozó új stratégia
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére, amely a belső piacra, a fenntartható fejlődésre és a szociális piacgazdaságra vonatkozik,
- tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásra * ,
- tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre * (késedelmes fizetésekről szóló irányelv),
- tekintettel a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014-2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel „A kis- és középvállalkozások (kkv-k): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az európai családi vállalkozásokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17-21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078), valamint az erre vonatkozó 2011. május 12-i európai parlamenti állásfoglalásra * ,
- tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című, 2011. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2011)0870),
- tekintettel az „Intelligens szabályozás - válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire” című, 2013. március 7-i bizottsági közleményre (COM(2013)0122),
- tekintettel a Bizottság „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, 2016. november 22-i közleményére (COM(2016)0733),
- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),
- tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),
- tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
- tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
- tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményére (COM(2020)0098),
- tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),
- tekintettel „A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0440),
- tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),
- tekintettel az európai kkv-król szóló, 2019. novemberi éves jelentésre (2018/2019),
- tekintettel a Bizottság 2020. tavaszi európai gazdasági előrejelzésére,
- tekintettel az Európai Számvevőszék 02/2020. sz., „A kkv-támogató eszköz a gyakorlatban: eredményes és innovatív program, amely problémákkal küzd” című, 2020. január 22-i különjelentésére,
- tekintettel a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2020. évi mutató 2020. június 11-én közzétett megállapításaira,
- tekintettel a Világbank „Globális gazdasági kilátások” című, 2020. júniusi jelentésére,
- tekintettel a „The Missing Entrepreneurs 2019” (Hiányzó vállalkozók, 2019) című, 2019. december 10-i OECD-jelentésre,
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,
- tekintettel a Jogi Bizottság levelére,
- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0237/2020),
A. mivel „A kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című bizottsági közleményt 2020. március 10-én tették közzé, míg a WHO 2020. március 11-én adta ki a Covid19-világjárványra vonatkozó figyelmeztetést * , amely jelentős hatással volt a kkv-k működését érintő gazdasági, társadalmi és politikai környezetre, valamint a számos gazdasági, társadalmi és politikai körülményben bekövetkezett változás miatt a stratégia felülvizsgálatát teszi szükségessé; mivel a 2020. márciusában benyújtott bizottsági stratégia továbbra is érvényes megoldásokat javasol a digitális és környezetbarát átállás kapcsán felmerülő olyan strukturális gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívások kezelésére, amelyekkel a kkv-knak a Covid19-válságot megelőzően kellett, illetve a jövőben kell majd szembenézniük; mivel a Bizottságnak be kell nyújtania az új kkv-stratégiáról szóló közleményének frissített változatát, tükrözve az ebben az állásfoglalásban felvetett szempontokat; mivel a versenyképességet illetően Európa elmarad a többi fejlett gazdasághoz képest, ami veszélybe sodorja a gazdaság és jólét megteremtésével kapcsolatos európai lehetőségeket,
B. mivel a 27 tagállamos EU-ban működő 24 millió kkv képezi a gazdaság gerincét, és mivel a járvány kitörése előtt az EU GDP-jének több mint felét állítják elő, mintegy 100 millió munkavállalót foglalkoztatva; mivel az EU nem pénzügyi üzleti gazdaságában a vállalkozások 98,9%-a 49 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozás * ; mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) mind nemzeti, mind uniós szinten egyszerre nagyon összetettek és heterogének, tekintettel a méretükre és az általuk lefedett, nagyon eltérő tevékenységi ágazatokra; mivel a kkv-k alapvető fontosságúak az európai ipari értékláncok fejlődése és rezilienciája szempontjából, és jelentősen hozzájárulnak a helyi, regionális és nemzeti gazdaságokhoz;
C. mivel a kkv-knak az európai zöld megállapodás és a digitális stratégia középpontjában kell állniuk, és testre szabott pénzügyi eszközökkel és kkv-barát jogalkotási környezettel kell őket megfelelően támogatni annak érdekében, hogy fontos szerepet játszhassanak az európai gazdaság növekedésében, valamint az Unió tágabb stratégiai célkitűzéseiben, többek között a 2050-ig teljesítendő környezetvédelmi célkitűzésekben; mivel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az európai zöld megállapodásnak és a digitális átállásnak elő kell segítenie a Covid19-válság utáni gazdaságélénkítési és helyreállítási stratégiákat; mivel a kkv-kat aktívan be kell vonni az EU digitális stratégiájába és az európai zöld megállapodásba, és támogatni kell versenyképességük javítása és a digitalizálásban rejlő potenciáljuk felszabadítása, az innovatív megoldások alkalmazása, valamint a sürgető környezeti és társadalmi problémák kezelése érdekében; mivel a kkv-k hozzájárulása kulcsfontosságú lesz az európai zöld megállapodás sikere szempontjából;
D. mivel a pandémia által kiváltott gazdasági válság és az ebből következő nyomasztó gazdasági kilátások jelentős és meghatározatlan számú kkv-t és start-upot sodortak a fizetésképtelenség szélére; emlékeztet arra, hogy 2018-ban csak a vállalatok 40%-át fizették ki időben; mivel a likviditáshiány, amelytől sok kkv szenved, nemcsak a napi szintű működésükre lesz negatív hatással, hanem jövőbeli növekedési kilátásaikra is, mivel gátolja őket a hosszú távú beruházások megfelelő tervezésében;
E. mivel a járvány okozta gazdasági válságra reagáló Európai Központi Bank (EKB) által bevezetett vészhelyzeti eszközvásárlások többnyire a nagyobb vállalatokat segítik, amelyek inkább hajlamosabbak igénybe venni a kereskedelmi adósságpiacot, ám ezek az intézkedések nem javítják a kkv-k pénzügyi feltételeit; mivel az EU-nak és a tagállamoknak bátran és gyorsan kell cselekedniük az e vállalatok eltűnésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és stratégiai kockázatok minimalizálása érdekében; elismeri, hogy az Unióban hagyományosan a banki hitelezés a kkv-k legfontosabb külső finanszírozási forrása, amely kkv-k finanszírozásának több mint háromnegyedét teszi ki, ami a kkv-kat különösen kiszolgáltatja a banki hitelezés korlátozásainak; mivel a kkv-k nem rendelkeznek az elhúzódó válság leküzdéséhez szükséges eszközökkel, és a nemzeti intézkedések nem érinthetik hátrányosan az EU belső piacát;
F. mivel a Covid19-válság következtében kialakult tőkehiány nem egyformán fogja érinteni az ágazatokat, a vállalattípusokat és a tagállamokat, ennélfogva egyenlőtlenségekhez fog vezetni a belső piacon; mivel a belső piacon belüli verseny torzulásainak minimalizálása érdekében fontos az egyenlő versenyfeltételek fenntartása, miközben a tagállamok növekedési teljesítményének eltérése az EU-n belüli egyenlőtlen gazdasági fejlődés egyik oka; mivel a kkv-kat még jobban sújtja az elsöprő és gyakran szabályozatlan globális verseny;
G. mivel egy újabb komoly Covid19-hullám esetén az OECD gazdasági összegzője (Economic Outlook) nem zárja ki, hogy 2021 végére a bevételkiesés az elmúlt 100 év bármely korábbi recesszióját meg fogja haladni * ; mivel a Covid19-világjárvány kitörését követően az állami támogatás nem vezethet a belső piacon a különböző országokból származó kkv-k közötti verseny torzulásához; mivel a világjárvány megmutatta, hogy a digitális átállás rendkívül fontos, és rámutatott arra, hogy a gazdaság digitalizálására van szükség a jobb jövőbeli ellenálló képesség biztosítása érdekében, miközben a környezeti kihívások továbbra is fennállnak, és megoldást igényelnek; mivel az EU kemény versennyel néz szembe a globális szereplők részéről; mivel az innováció hatékony megoldást jelent a kkv-k számára a hosszú távú és fenntartható növekedés megteremtéséhez;
H. mivel a környezeti szempontból fenntartható gyakorlatok, innovációk és technológiák elfogadása várhatóan új munkahelyeket és üzleti lehetőségeket teremt a kkv-k számára, ugyanakkor fokozza versenyképességüket és csökkenti a költségeiket, feltéve, hogy adottak a megfelelő igazgatási, szabályozási és technikai feltételek; mivel számos kkv javítani kívánja környezeti teljesítményét, erőforrás- és energiahatékonyságát, a digitális technológiák használatát és az innovatív megoldások alkalmazását, amelyek mindegyike kulcsfontosságú lesz hosszú távú és fenntartható növekedésük és versenyképességük támogatásához, valamint lehetővé teszi számukra, hogy kulcsszerepet játsszanak az ökoinnovációk közvetlen megvalósításában; mivel e célból jobb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz és a technikai támogatáshoz;
I. mivel a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2020-as mutató * szerint számos kkv még mindig nem fér hozzá teljes mértékben a digitalizáláshoz, valamint a digitális készségeket és működésük digitalizálását illetően is lemaradásban vannak a nagyvállalatokhoz képest; mivel az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni mind a digitális, mind a nem digitális egységes piacon, ugyanakkor el kell kerülni a munkavállalói és szociális jogokra gyakorolt negatív hatásokat; mivel az adatok felhasználása versenyelőnyhöz vezethet, és lehetővé teheti a kkv-k számára, hogy kihasználják a digitális átállás előnyeit, miközben a digitális jártasságra és készségekre való összpontosításnak együtt kell járnia a digitális infrastruktúrába történő uniós beruházások fokozásával, valamint a kkv-k adatokhoz való hozzáférésének javításával és a tisztességes kereskedelmi és szabályozási keretekkel minden piaci környezetben, azaz a vállalkozások egymás közötti, a magánfogyasztókkal és a kormányzatokkal folytatott ügyletei szintjén is;
J. mivel a digitalizálásban rejlő lehetőségek kiaknázásához kapcsolódó egyik legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy képzett munkavállalókat találjanak; mivel a kkv-k versenyképességének, valamint az Unió fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedésének biztosítása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak fel kell lépniük az üzleti környezet javítása érdekében; mivel az Unió kkv-stratégiája lehetőséget jelent az alulreprezentált csoportok vállalkozói kultúrájának ösztönzésére, és lehetővé teheti számukra, hogy teljes mértékben megragadják a digitális és zöld átállásból eredő lehetőségeket;
K. mivel a vállalkozói kultúra erősítése lehetővé teheti a kkv-k számára, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak az ökológiai és digitális kettős átálláshoz és élvezzék annak előnyeit, valamint fokozzák a munkahelyteremtést és ezáltal a kkv-k munkaerő-piaci hatását; mivel a nők az európai lakosság 52%-át teszik ki, de az uniós önálló vállalkozóknak csak 34,4%-át, az induló vállalkozásoknak pedig csak 30%-át teszik ki * ; mivel a női kreativitás és vállalkozói potenciál továbbra is kiaknázatlan, ezért azt tovább kell fejleszteni;
L. mivel csökkenteni kell a szabályozási terheket, például a túlszabályozásból és a túlságosan bonyolult adminisztratív eljárásokból eredő, a megfeleléssel járó pénzügyi és „bonyolult” költségeket, beleértve a szabadalmi perekkel kapcsolatos kihívásokat, például a szellemi tulajdon védelme terén, de a finanszírozási lehetőségek tekintetében is; mivel az innováció nem a szabályozással függ össze, hanem együttműködésen alapuló erőfeszítések eredményeként jön létre, amelyek során a vállalkozások átfogóbb innovációs rendszerek keretében lépnek kapcsolatba egymással és osztják meg partnereikkel ismereteiket információikat, illetve kombinálják ötleteiket és a finanszírozást; mivel a támogatások az adókedvezményekhez képest általában nagyobb valószínűséggel jutnak el a kkv-khoz vagy olyan tevékenységekhez, amelyekben a kkv-k nagyobb eséllyel vesznek részt;
M. mivel az uniós kkv-k fogalommeghatározása több mint 100, az uniós szakpolitikák széles körét lefedő uniós jogi aktusban szerepel; mivel a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni a jelenlegi meghatározást és a legutóbbi nyilvános konzultáció során felvetett konkrét kérdéseket, többek között az összetett tulajdonosi struktúrával vagy a lehetséges bezártsági hatással kapcsolatos kérdéseket, és erről jelentést fog benyújtani; mivel a Bizottságnak továbbra is eleget kell tennie a Bíróság 2016. szeptember 15-i ítéletének, amely a „függetlenség” és az „önállóság” kritériumának tisztázását írja elő;
N. mivel a mikrovállalkozások az európai kkv-k jelentős hányadát teszik ki és nagyon gyakran nehézségekbe ütköznek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, valamint azon a téren, hogy teljes körű ismereteket szerezzenek az európai és nemzeti szinten elérhető lehetőségekről; mivel az e kategóriába tartozó vállalkozásokat a Covid19-válság ugyancsak nagyon súlyosan érintette, és - a kkv-k jelenlegi fogalommeghatározásának sérelme nélkül - megérdemlik, hogy több segítséget kapjanak és jobb támogatásban részesüljenek;
O. mivel a közepes piaci tőkeértékű vállalatok jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez, különösen egyes tagállamokban; mivel a Bizottságnak a REFIT-kezdeményezés részeként fel kell mérnie, hogy szükség van-e a közepes piaci tőkeértékű vállalatok külön fogalommeghatározására a célzott intézkedések lehetővé tétele érdekében, ugyanakkor biztosítva azt, hogy ez ne szélesítse ki a kkv-k jelenlegi fogalommeghatározását, és semmilyen módon ne veszélyeztesse a kkv-k támogatását;
A Covid19-válság előtti strukturális kihívások
1. üdvözli a kkv-stratégiát, és egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kkv-k alapvető fontosságúak az európai gazdaság számára hangsúlyozza, hogy a COVID-19 válság fényében naprakésszé kell tenni a kkv-stratégiát, miközben továbbra is a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból ellenálló társadalom és a versenyképes gazdaság felé történő átmenet előmozdítására kell összpontosítani, és ezért kéri, hogy a kkv-stratégiát hangolják össze az ipari stratégiával, az európai adatstratégiával * és az európai zöld megállapodással, annak érdekében, hogy valamennyi kkv aktívan részt vehessen a kettős átállásban és támogatást kapjon ennek során a jobb versenyképesség, a hosszú távú növekedés és a nagyobb ellenálló képesség elérése érdekében;
2. kéri továbbá, hogy hozzanak intézkedéseket a vállalkozásalapítás környezetének javítása és a vállalkozói szellem erősítése érdekében, többek között a kkv-kra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése révén; kéri e tekintetben, hogy fogadjanak el egy olyan cselekvési tervet, amely egyértelmű célkitűzéseket, mérföldköveket és ütemtervet tartalmaz, és amelyet rendszeres nyomon követés, jelentéstétel és értékelés kísér; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a vállalkozói szellemet az Unióban, és biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az új vállalkozások és a meglévő kkv-k számára a boldogulást és az innovációt, és ezáltal hozzájárulnak az Unió gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságához és gazdasági versenyképességéhez;
3. Elismeri, hogy a túl sok adminisztratív és szabályozási teher akadályozhatja kkv-k fellendülését, hiszen nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy eleget tegyenek az összetett bürokratikus követelményeknek;
4. üdvözli ezért a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy bevezeti az „egy be, egy ki” elvet, de emlékeztet arra, hogy ez csupán fenntartja a jelenlegi helyzetet a jogszabályokban, ami nem elegendő ambíció, és hangsúlyozza, hogy az új szabályozási áradat megfékezése felé tett első lépésként a tagállamoknak kerülniük kell a túlszabályozást; emlékeztet, hogy a közigazgatás - európai és nemzeti szinten egyaránt - kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozásbarát környezet biztosításában, például a gazdasági versenyképesség fokozását célzó beruházások előmozdításában, garantálva ugyanakkor a legmagasabb szintű átláthatóságot és a munkavállalók egészségét, jogait, biztonságát és környezetük védelmét;
5. felhívja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ismerjék el a jobb szabályozás és egyszerűsítés szükségességét, és fogadjanak el konkrét és kötelező célokat és mutatókat tartalmazó ütemtervet, ami fontos előfeltétele gazdaságunk fellendülési és innovációs képességének, valamint az uniós vállalatok versenyképessége megőrzésének; megjegyzi, hogy számos tagállam legfeljebb 30%-os mennyiségi célokat tűzött ki * az adminisztratív terhek csökkentésére, és felhívja a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálat elvégzését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021 júniusáig és a Bizottság közleménye előtt tűzzön ki uniós szintű ambiciózus és kötelező mennyiségi és minőségi célokat az adminisztratív terhek csökkentésére;
6. megjegyzi, hogy ennek az ütemtervnek meg kell határoznia azokat a területeket, ahol jelentősen csökkenteni kell a kkv-k adminisztratív és szabályozási terheit a megfelelési költségek - többek között a bürokrácia - csökkentése érdekében, és támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy gyorsan csökkentsék a szabályok számát, miközben biztosítják a munkavállalók jogait, a szociális és egészségügyi normákat és a környezetvédelmet; hangsúlyozza, hogy a bürokrácia hatékony csökkentésének nyomon követéséhez az is fontos, hogy utólag, a kkv-k szempontjainak figyelembevételével értékeljék ezeket az intézkedéseket anélkül, hogy aláásnák a munkavállalói jogokat;
7. a szabályok jobb összehangolását kéri, továbbá intelligens digitalizálást, felhasználóbarátabb környezetet, egyszerűsített eljárásokat, valamint adatvédelmi szempontból biztonságosabb adatokat szorgalmaz; e tekintetben fokozott és célzottabb nemzeti és uniós szintű technikai és adminisztratív segítségnyújtást, a bevált gyakorlatok cseréjét és képzési lehetőségeket kér a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy kezeljen egy valódi egységes digitális belépési pontot a kkv-k uniós finanszírozási lehetőségeire vonatkozó valamennyi kérdés tekintetében, és biztosítsa, hogy az uniós támogatási rendszerek - beleértve a COVID-19 utóhatásával foglalkozókat is - tartalmazzanak egy erős kkv-komponenst;
8. üdvözli a minőségi jogalkotással kapcsolatos elvek alkalmazása terén eddig elért eredményeket; megjegyzi, hogy további előrehaladást kell elérni, különösen a formanyomtatványok és az eljárások egyszerűsítése és szabványosítása terén, uniós és tagállami szinten egyaránt következesen végrehajtva az egyszeri adatszolgáltatás elvét és az „alapértelmezésben digitális” elvet és általánosan csökkentve az adminisztratív terheket;
9. felhívja a Bizottságot, hogy gondosan elemezze a Covid19-válság kkv-kra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait, és a jogalkotási javaslatokat megelőző hatásvizsgálatok elvégzése során vegye figyelembe a kkv-k Covid19-válságból eredő aggályait;
10. kéri ezért egy olyan kötelező erejű vizsgálat elvégzését, amely a kkv-k tekintetében képes értékelni a jogalkotási javaslatok költségeit és előnyeit, beleértve gazdasági hatásukat és a kkv-k alkalmazottaira gyakorolt hatásukat; elvárja, hogy a kkv-teszt eredményeit teljes mértékben vegyék figyelembe valamennyi jogalkotási javaslatban, és egyértelműen mutassák be, hogyan lehetne az egyszerűsítést elérni, és amennyiben lehetséges, fogalmazzanak meg további ajánlásokat a kkv-k szükségtelen adminisztratív vagy szabályozási terheinek elkerülése érdekében; emlékeztet arra, hogy az uniós jogalkotási folyamat során a fő hangsúlyt a hatásvizsgálatok minőségére kell helyezni, nem pedig a kezdeményezések végrehajtásának gyorsaságára; felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a kkv-tesztek nemzeti szintű, szisztematikus végrehajtására vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint e tekintetben gyűjtse össze és terjessze a bevált gyakorlatokat és dolgozzon ki iránymutatásokat;
11. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Szabályozói Ellenőrzési Testület (RSB) hatékonyságát és megfelelő működését azáltal, hogy biztosítja számára a külső szakértők többségét és a Közös Kutatóközponttól érkező támogatást; ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a Szabályozói Ellenőrzési Testület függetlenségét, átláthatóságát és objektivitását, és hogy a Testület tagjait nem szabad politikai ellenőrzésnek alávetni; kéri a Bizottságot, hogy garantálja a nagy- és a kisvállalatok teljesen kiegyensúlyozott képviseletét az uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz kapcsolódó összes érintett szerven és bizottságon belül, kezdve a Szabályozói Ellenőrzési Testülettel; az európai kkv-k sokféleségére tekintettel úgy véli, hogy nem kielégítő az a jelenlegi követelmény, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testületben csak egyetlen kkv képviselje az összes ágazatban működő valamennyi kkv-t;
12. szorgalmazza az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) újbóli végrehajtását; kiemeli, hogy meg kell erősíteni „a nagy dolgokban nagy, a kis dolgokban kisebb szerepet kell vállalni” elvet, biztosítandó, hogy a kkv-k kellő figyelmet kapjanak az EU-ban és a nemzeti szabályozásban, illetve az igazgatási teher csökkentésére vonatkozó új intézményközi kötelezettségvállalás megalapozása során is;
13. tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló tervét, hogy külön uniós kkv-megbízottat nevezzen ki, hogy láthatóbbá tegye a kkv-k aggályait, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-megbízottat helyezze a Bizottság elnöke alatt működő központi egységbe annak érdekében, hogy valamennyi főigazgatóságon lehetővé váljon a kkv-kkal kapcsolatos kérdések felügyelete; kéri a Bizottságot, hogy a meglévő „kkv-teljesítményértékelő” eljárásra támaszkodjon, valamint vegyen részt a Parlament plenáris ülése keretében „A kkv-szövetség helyzete” címmel megrendezésre kerülő éves vitában; hangsúlyozza, hogy lehetőség van megerősíteni a kkv-követek hálózata és a kkv-kat képviselő nemzeti és helyi szervezetek közötti együttműködést;
14. úgy véli, hogy a fenntarthatóságra és digitalizálásra irányuló uniós célkitűzéseket teljes mértékben ki kell egészíteni pénzügyi és egyéb forrásokkal annak érdekében, hogy a tagállamok előmozdíthassák a kkv-k átállását e téren, ami a kohéziós politika keretében különösen fontos a legkevésbé fejlett országok és régiók számára; hangsúlyozza, hogy e célkitűzések között nem lehet ellentmondás, hanem éppen ellenkezőleg, kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és olyan intézkedésekkel kell társulniuk, amelyek célja a foglalkoztatás jogok és jobb munkakörülmények révén történő megóvása;
15. sajnálja, hogy a kkv-k a nagyobb vállalatoknál több nehézséggel szembesültek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, többek között a különböző monetáris intézkedéseknek és a szabályozási keretnek köszönhetően; e tekintetben intézkedéseket javasol a kkv-k, köztük a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások hitelhez jutásának javítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a kkv-k rendszerint nem rendelkeznek elegendő pénzügyi és emberi erőforrással ahhoz, hogy a többi érdekelt féllel, különösen a multinacionális vállalatokkal egyenrangú szereplőként vegyenek részt az őket érintő szakpolitikák és szabályok kidolgozási folyamatában;
16. aggodalmát fejezi ki az EBB finanszírozási kereteihez való hozzáférés azon nehézségei miatt, amelyekkel a legtöbb kkv - különösen a kis tőkeértékűek - szembesül, és kéri, hogy a hozzáférés feltételei legyenek tekintettel arra, hogy a kkv-kat jobban be kell vonni; sajnálja, hogy számos kkv, köztük sok mikrovállalkozás és induló vállalkozás nem tud uniós finanszírozáshoz jutni a tájékozottság hiánya miatt, de a lassúság, valamint a vonatkozó eljárások és támogathatósági kritériumok túlzott bonyolultsága miatt sem; felszólítja a Bizottságot, hogy az eljárások egyszerűsítése, az információhoz való internetes hozzáférés és a kkv-k, illetve a mikrovállalkozások számára kifejlesztett ösztönzők révén számolja fel az ilyen akadályokat;
17. emlékezteti e tekintetben a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alapvető működésük biztosítása érdekében haladéktalanul helyre kell állítani a kkv-k likviditását, és figyelmeztet arra, hogy a kkv-k, különösen a mikrovállalkozások Covid19 utáni megmaradása - tekintettel a nagyobb vállalkozásokkal szembeni strukturális gyengéikre - a gyors döntéshozataltól, a megfelelő finanszírozástól és a likviditás gyors rendelkezésre állásától függ;
18. arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minél jobban használják fel a következő többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló uniós eszközöket, a helyi közösségek sajátos igényeinek megfelelően, és lehetőség szerint figyelembe véve a meglévő ágazati és nemzeti sajátosságokat; emlékeztet arra, hogy többek között azt várják el tőlük, hogy irányítsák a beruházásokat a kkv-k felé;
19. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a helyreállítási terv kevés hangsúlyt fektetett a kkv-kra, és intézkedéseket sürget annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k is bekerüljenek annak körébe;
20. sürgeti a Bizottságot, hogy tegye testre szabottabbá az uniós finanszírozást a nem digitális, csúcstechnológiai és innovatív kkv-k nagyobb arányú részvétele érdekében, továbbá kéri, hogy dolgozzanak ki olyan új uniós eszközöket, amelyek felmérik, hogy a kkv-k fel tudják-e észszerűen használni a finanszírozást, az pedig megfelel-e igényeiknek, valamint biztosítsák, hogy a kkv-k Európa globális versenyképessége érdekében az értékláncban részt vevő összes többi partnerhez hasonlóan részesülhessenek az előnyökből; emlékeztet arra, hogy az induló vállalkozások virágzásának elősegítése érdekében alapvető fontosságú egy olyan „türelmes tőke” biztosítása, amelynek célja a hosszú távú befektetésekre jellemző előnyök megragadása, és amelynek szolgáltatói még kedvezőtlen rövid távú körülmények között is képesek fenntartani befektetéseiket;
21. hangsúlyozza, hogy az EU-s szerveknek proaktívan kell a kkv-hálózatok és -szervezetek helyi, regionális és nemzeti szinten megközelíteni az időszerű tájékoztatás és iránymutatás érdekében az elérhető és tervezett uniós finanszírozási lehetőségek kihasználásához; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy vegye igénybe az összes rendelkezésre álló kommunikációs, valamint szervezzen versenyeket diákok és fiatal vállalkozók számára;
22. sürgeti a tagállamokat, hogy garantálják a banki hitelezéshez való megkülönböztetésmentes hozzáférést a kkv-k számára, köztük azok számára is, amelyek üzleti modellje az immateriális javakra összpontosít; emlékeztet arra, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a növekedés, a fenntartható átalakulás és az innováció kulcsfontosságú tényezője, és felszólít az innovatív üzleti modellek további támogatására; sajnálja a különböző euróövezeti országokban működő kkv-k hitelfeltételei között fennálló szakadékot, és kéri a tagállamokat, kötelezettségüknek megfelelően működjenek együtt a pénzügyi és banki ágazattal, hogy biztosítsák a bankhitelekhez való teljes és igazságos hozzáférést a kkv-k számára;
23. hangsúlyozza, hogy a tőkepiacokon keresztül történő finanszírozás önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy megfelelő megoldásokat kínáljon a kkv-k számára, és úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak stabilnak kell lennie, és a kkv-k, a mikrovállalkozások és az önálló vállalkozók számára személyre szabott finanszírozási lehetőségek széles skáláját kell költséghatékony módon biztosítania; hangsúlyozza e tekintetben a hagyományos banki modellek, köztük a kis regionális bankok és takarékszövetkezetek fontosságát; felkéri az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a tagállamokbeli pénzügyi közvetítőivel a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférésük javítását célzó vonatkozó információk kkv-k körében történő terjesztése érdekében;
A Covid19-világjárvány miatt felmerülő új kihívások
24. emlékeztet arra, hogy a kkv-k számára gyorsan likviditást kell biztosítani, miközben a kkv-k feltőkésítésére irányuló intézkedéseket is meg kell erősíteni; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy foglalkozzanak a késedelmes fizetések problémájával, amelyek továbbra is jelentős likviditási kihívást jelentenek a kkv-k számára, és sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, különösen a közigazgatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok tekintetében;
25. sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg a késedelmes fizetésekről szóló irányelv nyomon követését és végrehajtását, és mérje fel az irányelv felülvizsgálatának szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy az azonnali fizetés váljon normává a belső piacon mind a vállalkozások közötti tranzakciók- különösen a nagyobb vállalkozások kisebb vállalkozások felé végrehajtott tranzakciói -, mind a kormányok és a vállalkozások közötti tranzakciók esetében; felszólítja az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságokat, hogy mutassanak mindig jó példát a kkv-k időben történő kifizetésével, és ezzel összefüggésben ösztönzi a kötelezettségszegési eljárások aktív alkalmazását azokban az esetekben, amikor az irányelvet nem megfelelően hajtják végre;
26. elismeri az állami támogatási szabályok ideiglenes lazításának szükségességét, valamint annak elismerését, hogy e szabályok Unió-szerte az intézkedések egyenlőtlen végrehajtásához vezettek; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek gyors lépéseket a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;
27. megjegyzi, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok jövőbeli értékelése és felülvizsgálata során megfelelően figyelembe kell venni a peremterületeken - köztük a szigeteken, a legkülső régiókban és a hegyvidéki területeken, valamint a korábban soha nem látott természeti csapások által érintett egyéb területeken, köztük a nem peremterületeken - található kkv-k sajátosságait és az őket érintő földrajzi hátrányokat;
28. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Covid19-válság által legsúlyosabban érintett ágazatok az idegenforgalom, a vendéglátás, a kultúra, a kreatív iparágak, a közlekedés, a kereskedelmi vásárok és rendezvények - amelyeket nagyrészt kkv-k alkotnak; hangsúlyozza az olyan folyamatos, gyors intézkedések fontosságát, amelyek az utasok és a szolgáltatók közötti bizalom visszaállítását és megtartását célozzák; hangsúlyozza, hogy ezeket az ágazatokat mentesíteni kell az adminisztratív terhek és a költségokozó szabályozás alól, meg kell határozni az ágazatok fellendüléséhez vezető utat, és biztosítani kell az érintett ágazatok munkavállalói jogainak védelmét; emlékeztet arra, hogy fontos a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k digitális technológiákhoz és támogatási programokhoz való hozzáférésének fejlesztése, mivel a Covid19-válság rámutatott gazdasági és társadalmi életünkben betöltött fontos szerepükre;
29. sürgeti a tagállamokat, hogy kiemelt politikai prioritásként ismerjék el a foglalkoztatás védelmét, valamint a kkv-k és az induló vállalkozások fennmaradását azáltal, hogy konkrét intézkedéseket terjesztenek elő a gazdaságilag életképes kkv-k és a fizetésképtelenség kockázatának kitett induló vállalkozások támogatására, különös tekintettel a Fizetőképesség-támogatási Eszköz Európai Tanács által javasolt törlésére; tudomásul veszi a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) kezdeményezést, amely a nemzeti csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek költségeinek fedezését célozza; kéri a Bizottságot, hogy tevékenyen támogassa a tagállamokat a megelőző szerkezetátalakításról szóló irányelv * átültetésében, hogy valódi második esélyt nyújtson a nehéz helyzetbe került kkv-knak;
30. megjegyzi, hogy a Covid19-válság a kkv-kat az olyan innovatív technológiák, új munkaszervezési formák és digitális üzleti modellek felé terelte, mint az e-kereskedelem, a megosztáson alapuló gazdaság és a távmunka; rámutat arra, hogy számos kkv nehezen alkalmazkodott az új körülményekhez, és e tekintetben felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kutatási és innovációs beruházások a kkv-k részvételére irányuljanak, miközben egyensúlyt teremtenek a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és az innováció ösztönzése között; kéri továbbá, hogy e folyamat során tartsák tiszteletben a munkavállalók jogait;
31. emlékeztet, hogy a kkv-k innovációja kulcsfontosságú hajtóereje a termelékenységnek és a fenntartható növekedésnek, mivel segíthet megoldani globális és társadalmi kihívásokat és jobb munkakörülményeket kínálhat; emlékeztet, hogy a technológiai fejlődés és a digitalizáció növeli a kkv-k lehetőségeit, hogy újítsanak és jólétet teremtsenek, felgyorsítja az ismeretek terjedését, az új üzleti modellek megjelenését és fokozza azon képességüket, hogy gyorsabban növekedjenek;
32. hangsúlyozza, hogy az innovációra irányuló beruházásoknak azon ökoszisztémákat kell előnyben részesíteniük, amelyek a kkv-kat is magukban foglalják, és erősítik a kiváló technológiák közös létrehozását, fejlesztését és ipari felhasználását, valamint az új technológiák elterjedését; hangsúlyozza ezért a célzott közpolitikák fontosságát a mikrovállalkozások és a kkv-k digitális átalakulási folyamataival kapcsolatos horizontális igények - például a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése - támogatása szempontjából, és felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kísérleti kezdeményezéseket a kkv-k e-kereskedelemhez való alkalmazkodásának meggyorsítása érdekében, például képzési és tanácsadási tevékenységek, technikai segítségnyújtás, bevált gyakorlatok illetve a tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció) integrálása révén, valamennyi érintett érdekelt fél és helyi hatóság bevonásával;
33. üdvözli a kkv-k európai űrprogramban, többek között számos downstream szolgáltatás és alkalmazás fejlesztésében való részvételét; elismeri, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai védelmi ellátási láncokban;
34. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó ígéretét, hogy intenzív digitális tanfolyamok révén gyorsított képzést nyit meg annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k alkalmazottai szakértelmet szerezzenek olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a megosztott könyvelési technológiák; kiemeli, hogy a Digitális Európa program keretében a kkv-k számára indított intenzív digitális tanfolyamokat olyan támogatott programoknak kell megelőzniük, amelyek lehetővé teszik a kkv-tulajdonosok és a kkv-k vezetői számára, hogy azonosítsák digitális szükségleteiket és lehetőségeiket; rámutat, hogy a képzett munkaerő elengedhetetlen a kkv-k boldogulásához, és lehetővé teszi számukra, hogy sikeresen megbirkózzanak nemcsak a környezeti és digitális átállással, hanem az e vállalkozások előtt álló hagyományos kihívásokkal is;
35. sajnálja, hogy a kkv-knak eddig csak 17%-a tette sikeresen magáévá a digitális technológiát; szorgalmazza a strukturális munkaerőhiány és a készséghiány kezelését, valamint a kkv-k digitális jártassággal és készségekkel való felruházását célzó intézkedések megerősítését, valamint a gyorsan változó munkaerőpiacok és a Covid19-válság által előidézett felgyorsulás fényében is a hitel- és ellátásilánc-irányítási készségek mellett a közbeszerzéssel és a pénzügyi képzéssel kapcsolatos készségek fejlesztését;
36. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kkv-k szakmai továbbképzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési programjaiba való beruházásokat; e tekintetben kéri, hogy dolgozzanak ki testre szabott megközelítést a mikrovállalkozások esetében szükséges digitális készségekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a Bizottság készségfejlesztési programja ebben jelentős szerepet játszhat, és rámutat, hogy a digitális és innovációs szakadék áthidalása érdekében növeli kell a TTMM-szakokon végzett diplomások arányát, és kezelni kell a nők e két területen tapasztalható hiányát; üdvözli e tekintetben az európai készségfejlesztési programot;
37. tudomásul veszi a Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvét (COM(2020)0065) és azon véleményét, hogy minden tagállamnak rendelkeznie kell legalább egy, a mesterséges intelligenciára specializálódott digitális innovációs központtal.
38. ösztönzi a Bizottságot a kkv-k azon erőfeszítéseinek támogatására, hogy többek között korszerűsítsék az elavult eszközöket, fokozzák a tudástranszfert és azonosítsák a technológiák, például az ipari mesterséges intelligencia leghatékonyabb használatát, valamint továbbképezzék a munkaerőt olyan, azonnal szükséges készségek elsajátítása érdekében, mint amilyen a távoli eszközellenőrzés, a termelés nyomon követése, az alkalmazottak együttműködése, a környezeti szempontból fenntartható üzleti modellek, a körforgásos gazdaság megközelítései, az energia- és erőforrás-hatékonyság, amely területeken a digitális know-how gyakran döntő fontosságú, és lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak; felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy kkv-kra vonatkozó utalványprogram létrehozását is a kkv-k fent említett erőfeszítéseinek támogatására:
39. sürgeti a kkv-k környezeti szempontból fenntartható technológiákkal, gyakorlatokkal és üzleti modellekkel kapcsolatos tudás- és készséghiányainak kezelését, különösen azokban az ágazatokban, ahol az EU fenntartható energiával és környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzései alapvető változást igényelnek;
40. emlékeztet az olyan eszközök fontosságára, mint az Enterprise Europe Network és az európai digitális innovációs központok, amelyek elősegíthetik a kkv-k nemzetközivé válását, digitalizációját és az innováció helyi szintű folytatását, többek között a környezetvédelem területén is, és hozzájárulhatnak annak biztosításához, hogy a célnak megfeleljenek; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el ezen eszközök alapos félidős és utólagos értékelését úgy, hogy az értékelési folyamat során konzultál a kkv-k képviselőivel annak biztosítása érdekében, hogy ezek a hálózatok ténylegesen eljussanak a kkv-khoz;
41. hangsúlyozza a nem személyes adatoknak és a technológiák tudományos életből a kkv-k felé történő átadásának kulcsfontosságú szerepét, és kiemeli a megkülönböztetésmentes, megbízható és biztonságos adatmegosztást szolgáló európai adatterek létrehozásának fontosságát a vállalkozások közötti és a kormányokkal való adatáramlás fokozása érdekében, az adatok nyílt hozzáférhetőségét biztosító modell használatával;
42. kéri, hogy a digitalizáció javításának és a hatékony átalakulás elősegítésének alapvető feltételeként fogadjon el párhuzamos és határozottabb politikát az internet-infrastruktúra és a konnektivitás feltételeinek javítása érdekében a távoli területeken lévő kkv-k javát szolgálva; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a konnektivitásra vonatkozó, kötelező erejű célok kitűzését;
Helyreállítási stratégia
43. kitart amellett, hogy az Európai horizont program elsőbbséget élvez és szilárd, átfogó finanszírozást igényel; kéri, hogy ennek jelentős részét tegyék elérhetővé a kkv-k, többek között az Európai Innovációs Tanács kkv-komponensei számára, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy lehetőség szerint a K+I-eszközök - például az Európai Innovációs Tanács akcelerátorprogramja - gyorsított lehetőségeket kínáljanak az innovatív technológiákat kifejlesztő kkv-k és induló vállalkozások számára;
44. kéri, hogy az átfogó uniós kutatási és innovációs politikákat és eszközök a lehető leginkább ágazatsemlegesek legyenek, és nyújtsanak több támogatást nemcsak azoknak a kkv-knak és mikrovállalkozásoknak, amelyek már jelenleg is aktívak az innovációs erőfeszítések területén, hanem szükségleteiknek megfelelően a lemaradóknak is, különösen a hagyományos gyártás terén; kéri, hogy több európai szintű K+I-finanszírozást szánjanak a nem digitális kkv-k és azon kkv-k számára, amelyek javítani kívánják környezeti teljesítményüket és erőforrás-hatékonyságukat;
45. hangsúlyozza, hogy az együttműködés és a kooperáció kulcsfontosságú a kkv-k teljesítményének javítása szempontjából; e célból megjegyzi, hogy a tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció) valamennyi szereplőjével kialakított klasztereket és partnerségeket az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és a kkv-k klasztereinek részvételét szolgáló megosztott szolgáltatási eszközök létrehozása révén jobban elő kell mozdítani, és ösztönözni kell; kéri továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai horizont partnerségei és küldetései végrehajtásuk teljes időtartama alatt átláthatók és inkluzívak legyenek, különösen a kkv-k részvétele, stratégiai kutatási menetrendjük és éves munkaprogramjaik meghatározása tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy tisztességes szabályokat kell biztosítani a megállapítások és a végső eredmények megosztására vonatkozóan, „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően;
46. kiemeli az Európai Innovációs és Technológiai Intézetben és a tudományos és innovációs társulásaiban rejlő lehetőségeket, mivel ezek hatékony eszközökként szolgálnak a kkv-k, a kutatóközpontok és az egyetemek közötti, azzal a céllal folytatott együttműködés fokozásához, hogy előmozdítsák a helyi vállalkozói tevékenységet és foglalkozzanak korunk legsürgetőbb társadalmi kihívásaival;
47. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ruházzanak be többek között az adatgazdaságba, a mesterséges intelligenciába, az intelligens termelésbe, a dolgok internetébe és a kvantuminformatikába, és biztosítsák, hogy e területek erős kkv-komponenssel rendelkezzenek; sajnálja, hogy a legtöbb kkv nem fér hozzá az általuk létrehozott adatokhoz; e tekintetben üdvözli az arra irányuló európai adatstratégiát, hogy létrehozzák az adatok valódi piacát, ahol a kkv-k bármilyen piaci keretek - a fogyasztók és a vállalkozások egymás között, illetve a vállalkozások és a kormányzat - között könnyen hozzáférhesssenek az adatokhoz, illetve felhasználhassák azokat;
48. kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a kkv-kat érintő innovációs lehetőségek támogatását, és nemzeti innovációs stratégiájukon belül maximális szinergiákat biztosítsanak az uniós programokkal; hangsúlyozza e tekintetben az úttörő technológiákra szakosodott innovatív kkv-k szerepét;
49. hangsúlyozza, hogy a kkv-k tulajdonosai és vezetői, a kkv-szövetségek és a támogató szervezetek körében növelni kell a környezeti szempontból eredményesebb technológiákra irányuló finanszírozási lehetőségek, a környezettudatos tervezéssel és a hatékony erőforráshasználattal és -gazdálkodással kapcsolatos szerződéses szolgáltatások (pl. konzultáció, tanácsadás és képzés), valamint a zöld vállalkozás és a zöld technológiák, termékek és szolgáltatások ismertségét;
50. hangsúlyozza, hogy az új és környezetbarát technológiákba történő beruházások jóvoltából a zöld megállapodás egy olyan új növekedési stratégiává válhat, amelynek révén a kkv-knak innovációs potenciáljukból előnyük származhat, illetve fokozhatják e potenciáljukat;
51. elismeri, hogy jóllehet számos kkv kíván beruházni energiahatékony, körforgásos és környezetbarát folyamatokba, termékekbe és szolgáltatásokba, ennek kapcsán jelentős, főleg pénzügyi korlátokba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket ebben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szabályozási terhek csökkentése mellett szüntessék meg ezeket az akadályokat egy támogató szabályozási keret, valamint technikai és pénzügyi támogatási rendszerek - többek között magánberuházások révén történő - bevezetésével annak érdekében, hogy a kkv-k sikeresen és gyorsan átvehessék a zöld gyakorlatokat, termékeket, eljárásokat és szolgáltatásokat; úgy véli, hogy a fokozott célzott technikai és pénzügyi segítségnyújtás elengedhetetlen lesz a zöld lehetőségek e kkv-k, köztük a mikrovállalkozások körében történő előmozdításához; hangsúlyozza, hogy e támogatásnak lehetővé kell tennie a kkv-k és a mikrovállalkozások számára, hogy teljes mértékben kihasználhassák a zöld megállapodás kínálta lehetőségeket, figyelembe véve felépítésüket, üzleti modelljüket és általában az igényeiket, mivel egyenmegoldás nem létezik; hangsúlyozza e tekintetben, hogy aktívan be kell vonni a kkv-k szervezeteinek képviselőit;
52. üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a legnagyobb foglalkoztatási és versenyképességi lehetőségeket kínálják a kkv-k számára, mint például a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, helyi munkahelyek teremtése, valamint jelentős üzleti és innovációs lehetőségek biztosítása a kkv-k számára; tudomásul veszi az úgynevezett „korszerűsítési hullám” kezdeményezései által kínált lehetőségeket, beleértve a városrehabilitációs projekteket is; hangsúlyozza, hogy bár a javításhoz való jog előnyös a fogyasztók számára, a kkv-kat a javítási piacszegmensre való belépésre ösztönözheti, valamint hogy az épületek energiahatékonyságának növelését célzó szakpolitikák nem csak az építőiparban működő kkv-kat segíti, hanem más kis- és középvállalkozások körében is népszerűsíthetik az energiahatékonyságot, hozzájárulva ezáltal saját működési költségeik csökkentéséhez; az energetikai szolgáltató vállalkozások esetében felszólít egy versenyképesebb piac kialakítására;
53. hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés stratégiai eszközként fellendíti a fenntartható termelési és fogyasztási mintákat; úgy véli, hogy ez az eszköz megfelelő támogatással és segítségnyújtással a helyi, innovatív kkv-k számára is nagy lehetőségeket kínálhat; megjegyzi, hogy hasonló szerepet tölt be a zöld és körforgásos közbeszerzés, és e tekintetben emlékeztet arra, hogy nemzeti szintű végrehajtását a közjogi szervek és a kkv-k számára nyújtott képzésnek és támogatásnak kell kísérnie;
54. megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiegyensúlyozott kerete már régóta fontos lépésnek számít a belső piac működésének javításában; felhívja ezért a Bizottságot, hogy részesítse előnyben a szellemi tulajdonra vonatkozó, bejelentett cselekvési tervet annak érdekében, hogy biztosítsa a szerzői jogi oltalom alatt álló áruk és a szabadalmaztatott találmányok uniós szintű védelmét, és erősítse az európai vállalatok, különösen a kkv-k azon képességét, hogy erős és kiegyensúlyozott szellemi tulajdonra vonatkozó rendszereken alapuló innovációt valósítsanak meg, ami kedvezően hat az innovatív kkv-k globális versenyképességére, valamint minimálisra csökkenti az adminisztratív eljárások költségeit és összetettségét, ugyanakkor kezeli a szabadalmi peres eljárásokkal kapcsolatos kihívásokat, és nyílt forráskódú és nyílt adatokon alapuló modellekkel szolgál a jövőbeli innovációhoz;
55. emlékeztet a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás szerepére, amelyek elengedhetetlenek a szakképzett munkaerő iránti kereslet és kínálat közötti eltérés kezeléséhez, ösztönzi a vállalkozói készségeknek az oktatás korai szakaszába való integrálását, valamint a munkanélküli munkavállalók át- és továbbképzésének előmozdítását munkaerőpiaci integrációjuk lehetővé tétele és annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k megfelelően képzett személyzetre számíthassanak;
56. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kkv-kat célzó oktatás, szakmai képzési stratégiák és készségfejlesztési programok révén gyorsítsák fel és bővítsék ki a készségigények azonosítására és a munkaerőpiaci hiányosságok kezelésére irányuló kezdeményezéseket, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők által irányított mikrovállalkozások és kkv-k vállalkozói készsége és finanszírozáshoz való hozzáférése terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók; felhívja a tagállamokat, hogy mérjék fel azokat az akadályokat, amelyek még mindig gátolják a nőket abban, hogy vállalatalapítókká és vállalatvezetőkké váljanak; hangsúlyozza, hogy a nemek szerint lebontott adatok használatával mélyrehatóbb értékelést lehet végezni, valamint javulni fog a döntéshozatali folyamat általános minősége; felszólít a nőket célzó olyan oktatási és továbbképzési kezdeményezésekre, amelyek hozzásegítik őket vállalkozói készségeik és önbizalmuk fejlesztéséhez; úgy véli továbbá, hogy az e-kormányzati eszközöket és a digitális készségeket a közszférán belül elő kell mozdítani annak érdekében, hogy a közigazgatás még inkább vállalkozás- és polgárbaráttá váljon, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti és regionális szinten bevált gyakorlatok megosztását ezen a területen, többek között a közigazgatás és a magánszektor közötti együttműködés tekintetében, a gazdasági versenyképesség fokozása érdekében;
57. emlékeztet arra, hogy a kkv-stratégiának ki kell terjednie a különböző méretű és típusú kkv-kra, függetlenül attól, hogy hagyományos, szociális vagy csúcstechnológiai ágazatokban működnek-e; úgy véli, hogy a hagyományos kézműiparos kkv-k, az idegenforgalomban, a kulturális és kreatív ágazatokban és a szociális gazdaságban kkv-k a kkv-hálózat különösen sérülékeny szegmensét alkotják; elismeri történelmi, kulturális, gazdasági és társadalmi értéküket, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az ágazatok versenyképességét, többek között a generációváltás és a vállalkozóvá válás, az innovációs lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés előmozdítása, valamint ezen ágazatok védelmének és fejlesztésének támogatása révén;
58. felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-kat támogató uniós programok, különösen az egységes piaci program keretében fordítson különös figyelmet a szociális gazdaság vállalkozásaira is, mivel azok helyi gyökerekkel rendelkeznek, a termékek és szolgáltatások széles skáláját kínálják az uniós egységes piacon, minőségi munkahelyeket teremtenek és előmozdítják a szociális innovációt;
59. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, az adminisztratív terhek csökkentésére és a kkv-stratégia végrehajtására vonatkozó, a plenáris ülésen „A kkv-szövetség helyzete” címmel évente megrendezésre kerülő vitán bemutatandó ütemtervet, amely tartalmazza a lépések ütemtervét és félidős ellenőrző pontokat, és köteleződjön el ezen ütemterv iránt; megjegyzi, hogy a WHO pandémiára vonatkozó figyelmeztetését és a Covid19 terjedésének megfékezését célzó intézkedések végrehajtását követően számos európai vállalat kénytelen volt leállítani vagy lelassítani a termelést a kereskedelmi korlátozások, az ellátási lánc zavarai, valamint a harmadik országokból származó nyersanyagok és alkatrészek hiánya miatt, ami ismét rávilágított arra, hogy az európai iparnak stratégiai autonómiát kell szereznie, és csökkentenie kell a harmadik országoktól való függőségét, valamint biztosítania kell, hogy a stratégiai értékláncok kulcsfontosságú részei - többek között a feldolgozóiparban is - a határain belül jobban helyezkedjenek el; felhívja továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy az orvosi felszerelést biztosító vállalatok ne szembesüljenek ismét ugyanazokkal a nehézségekkel, mint amelyek a belső piacon jelentkeztek, és arra, hogy vonja le a Covid19-válság korai szakaszaiban felmerült problémák tanulságait;
60. felszólít a versenyszabályok megerősítésére a kkv-k versenyképességének javítása és a szociális dömpinghez és a munkaügyi deregulációhoz vezető tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni védelmük érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a munkavállalók jogainak sérelme nélkül biztosítsa az uniós versenyjog hatékony végrehajtását; emlékeztet e tekintetben a társadalmi párbeszéd előmozdításának fontosságára a kkv-kkal kapcsolatos politikák kidolgozása és végrehajtása során, valamint egyenlő versenyfeltételek garantálására a kkv-k számára annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k méltányos módon élvezhessék az egységes piac előnyeit és kiaknázhassák a növekedési lehetőségeket;
61. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-k boldoguljanak az ökoszisztémák keretében, inkluzív megközelítést garantálva és összegyűjtve az értékláncban működő valamennyi szereplőt Európa stratégiai ágazatokban betöltött vezető szerepének és a globális színtéren való versenyképességének elősegítése érdekében;
62. úgy véli, hogy az EU kkv-stratégiájának mindenkor teljes mértékben figyelembe kell vennie a kkv-k nemzeti sajátosságait, ezáltal biztosítva a tagállamok széles körű nemzeti autonómiájának megfelelő figyelembevételét az általános uniós keretben;
63. sajnálja, hogy jelenleg legfeljebb 600 000 kkv exportál az EU-n kívülre; emlékeztet arra, hogy a globális piacra belépni kívánó kkv-k csak akkor fogják javítani versenyképességüket, ha helyi és nemzetközi szinten is strukturált és kiszámítható szabályozási és támogató kerettel találják szembe magukat, és ha strukturált hálózatok támogatását élvezik, szilárd információs erőforrásokkal rendelkeznek és hozzáférnek a beruházási lehetőségekhez és a szakképzett munkaerőhöz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fokozni kell a kkv-knak a belső és a nemzetközi piaccal, valamint azok szabályaival és eszközeivel kapcsolatos ismereteit többek között a referenciakeret egyszerűsítésével és a testre szabott lehetőségekkel kapcsolatos kommunikáció javításával; e tekintetben emlékeztet a kkv-k ernyőszervezeteinek, hálózatainak és kereskedelmi kamaráinak, valamint az uniós küldöttségeknek a tagállamokban és nemzetközi szinten betöltött szerepére;
64. felhívja ezért a Bizottságot, hogy vezessen be olyan eszközöket, mint az egységes digitális belépési pont, hogy könnyen azonosítani lehessen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból eredő, a kkv-k rendelkezésére álló lehetőségeket; e tekintetben üdvözli a vámeljárásokkal és vámalakiságokkal foglalkozó „Access2Markets” elnevezésű új bizottsági portál elindítását, és sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson többnyelvű hozzáférést ehhez az eszközhöz;
65. emlékeztet arra, hogy a kkv-kat aktívan be kell vonni a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba, és szorgalmazni kell a kölcsönösséget a harmadik országok közbeszerzéseihez való hozzáférésük biztosítása érdekében; kéri ezért, hogy a kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele egy önálló kkv-fejezetet, amely felhívja a figyelmet a többi fejezetben foglalt mikrovállalkozás- és kkv-barát rendelkezésekre, és így a mikrovállalkozások és a kkv-k tulajdonosai számára lehetővé teszi a megállapodás releváns és előnyös vonatkozásainak gyors azonosítását;
66. sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országok jogellenes vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataiból eredő tisztességtelen verseny csökkentése érdekében törekedjen az egyenlő versenyfeltételekre és olyan szabályozási környezetre, amelyben a kkv-k globálisan boldogulhatnak és versenyezhetnek, valamint vegye fontolóra piacvédelmi eszközök alkalmazását, ideértve azokat a piacvédelmi intézkedéseket is, amelyek tisztességtelenül gátolják az uniós vállalkozásokat a piacaikhoz való szabad hozzáférésben;
67. úgy véli, hogy a nemzeti és európai közigazgatásoknak jó példával kell elöl járniuk, és elő kell segíteniük és növelniük kell a kkv-k és a mikrovállalkozások közbeszerzésben való részvételét azáltal, hogy egyszerűsítik az ajánlati felhívásokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, ugyanakkor elkerülik az aránytalan követelményeket és a megkülönböztető gyakorlatokat, például az olyan pályázati kritériumokat, amelyek a szolgáltatás vagy a megvásárolt áruk alapvető elemein túlmutató követelményeket vagy képesítéseket határoznak meg, és ezáltal hozzájárulnak az ellátási láncok lerövidítéséhez és diverzifikációjához;
68. több iránymutatást kér a hatóságok és a kkv-k számára a meglévő rugalmassági mechanizmusokkal és a közbeszerzési szabályok e célból történő kiigazításával kapcsolatban;
69. megjegyzi, hogy a nagyobb szerződések kisebb részekre osztása hozzájárulhat az ellátási láncok lerövidítéséhez és diverzifikációjához, jobb ösztönzőket kínálva a helyi kkv-k számára, többek között azáltal, hogy megkönnyíti a kkv-k részvételét az innovációs és kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésekben, amelyek általában csak nagyobb csoportok számára hozzáférhetők;
70. kéri, hogy becsüljék meg a „nulla kilométeres” szerződéseket azáltal, hogy prémium feltételeket kínálnak a helyi vállalkozásoknak, inspirációt merítve e téren a mezőgazdaságról és a rövidebb ellátási láncokról szóló uniós jogszabályból; kéri, hogy a közpolitikai döntéshozóknak bizonyos mértékig lehetősége legyen a helyi kkv-kal kötött szerződéseket előnyben részesíteni;
71. hangsúlyozza, hogy a nemzeti tisztviselőkkel partnerségben kell egy olyan európai közbeszerzési piac létrehozásán dolgozni, amelynek alapját olyan kisebb ajánlati felhívások képezik, amelyek lehetővé teszik a kkv-k közbeszerzési folyamatban való részvételét - többek között a nagyobb szerződések kisebb tételekre való felosztása által -, és ahol a piaci szereplők közötti valódi és igazságos verseny alakulhat ki, és hangsúlyozza, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumot a kkv-k számára hozzáférhetőbbé kell tenni;
o
o o
72. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
