P9_TA(2021)0109
A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 195. cikkére,
- tekintettel az EUMSZ 349. cikkére, amely egyedi intézkedéseket állapít meg a legkülső régiókra vonatkozóan,
- tekintettel az EUMSZ 174. cikkére,
- tekintettel az „Idegenforgalom és közlekedés 2020-ban és azt követően” című, 2020. június 19-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Bizottság „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” című, 2020. május 13-i közleményére (COM(2020)0550), valamint a turisztikai és közlekedési csomag elfogadására,
- tekintettel a Bizottság „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című, 2020. május 27-i közleményére (COM(2020)0456) és az ahhoz kapcsolódó „Identifying Europe’s recovery needs” (Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0098),
- tekintettel a Bizottság „Kék gazdaság az Unióban” című, 2020. június 11-i jelentésére,
- tekintettel a Thomas Cook csoport csődjének az uniós turizmusra gyakorolt negatív hatásáról szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „A turisztikai ágazat versenyképessége - a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió egyik mozgatórugója az Európai Unióban a következő évtized folyamán” című, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,
- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),
- tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Bizottság „Új európai kulturális menetrend” című, 2018. május 22-i közleményére (COM(2018)0267),
- tekintettel az EU legkülső régióival folytatott megerősített és megújított stratégiai partnerségről szóló, 2017. október 24-i bizottsági közleményre (COM(2017)0623),
- tekintettel a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi határozatra * ,
- tekintettel a Bizottság „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i közleményére (COM(2014)0086) és a tengeri turizmusról szóló, 2017. március 30-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0126),
- tekintettel a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356), valamint a Parlament e témában elfogadott, 2017. június 15-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a szociális jogok európai pillérére * ,
- tekintettel a 2016. szeptember 5-6-i CORK 2.0 nyilatkozatra,
- tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló, 2015. október 29-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja - az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),
- tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról - az európai turizmus új politikai keretéről szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010-2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására * , valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2020. június 18-i állásfoglalására * ,
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Régiók Bizottsága „Fenntarthatóbb turizmus az uniós városokban és régiókban” című, 2020. szeptember 18-i véleményére,
- tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság „Idegenforgalom és közlekedés 2020-ban és azt követően” című, 2020. szeptember 18-i véleményére,
- tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire,
- tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0033/2021),
A. mivel a turizmus olyan átfogó gazdasági tevékenység, amely jelentős hatást gyakorol a környezetre és az éghajlatra, továbbá az Unió gazdaságának egészére, különösen a régiók gazdasági növekedésére, foglalkoztatására, valamint társadalmi és fenntartható fejlődésére;
B. mivel a turisztikai ágazat közvetlenül és közvetetten 27 millió embert foglalkoztat, ami az EU-ban a teljes foglalkoztatás 11,2%-ának felel meg, és 2019-ben 10,3%-kal járult hozzá az EU bruttó hazai termékéhez (GDP); mivel a turizmus hozzájárul a kiegyensúlyozott regionális struktúra előmozdításához, pozitív hatással van a regionális fejlődésre, és hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a társadalmi jóléthez és a helyi közösségek gazdasági biztonságához;
C. mivel a turisztikai értéklánc Európa egyik, a Bizottság által azonosított fő ipari ökoszisztémája, és mivel ez az értéklánc összetett, és a közlekedés, a szállás, a tapasztalat és a közvetítés négy, egymással szorosan összefüggő fő eleméből áll; mivel az ágazat sikere a négy elem közötti hatás mértékében rejlik; mivel a turizmus hatással van az éghajlatváltozásra azáltal, hogy a globális CO2-kibocsátáshoz 8%-kal járul hozzá * ; mivel a turisztikai ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában; mivel az ágazatot főként a kis- és középvállalkozások (kkv-k) határozzák meg, amelyek tevékenysége foglalkoztatottságot és jóllétet generál az ágazattól függő régiókban;
D. mivel 2018-ban az uniós turisztikai szálláshelyek 51,7%-a - az éghajlatváltozásnak különösen kiszolgáltatott - part menti és tengeri területeken helyezkedett el, valamint ezek 32,9%-a vidéki területeken helyezkedett el; mivel a legtávolabbi régiókat nagy távolságuk, elszigeteltségük, valamint a turizmustól és a közlekedéstől való erős gazdasági és társadalmi függőség jellemzi, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi ezeket a területeket a Covid19-világjárvány hatásainak;
E. mivel a Covid19 a turizmust és a közlekedési ágazatot érintette leginkább; mivel az EU-ban legalább 6 millió munkahely van veszélyben, ami az idénymunkásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévőket érinti; mivel a világjárványra adott válaszként hozott utazási korlátozások a globális és európai turizmust továbbra is sújtják, tekintettel az az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) legfrissebb adataira, amelyek 2020-ban a nemzetközi turizmusból származó bevételek 70%-os visszaesését mutatják; mivel a Next Generation EU keretrendszerében a Bizottság a turisztikai ökoszisztéma 161 milliárd eurós alapvető beruházási szükségletét azonosította, ami az uniós beruházási hiány 22%-át teszi ki; mivel a Covid19-válság súlyosan érintette az összes közlekedési módot, elsősorban a légi összeköttetést és a légi járatok csökkenését, amely bizonyos esetekben az útvonalak megszüntetéséhez vezetett; mivel ez utóbbi sajátos hatással volt az Unió legkülső és szigeti régióira, amelyek esetében elengedhetetlenül fontos az elérhetőség és konnektivitás; mivel a Covid19-válság utasok és fogyasztók millióit hagyta bizonytalanságban jogaikat, illetve összetett és sokszor nem teljesített visszatérítési igényeiket illetően; mivel a fogyasztók bizalmának helyreállítása kulcsfontosságú az ágazat jövőjének szempontjából;
F. mivel az EUMSZ 195. cikke előírja, hogy az Unió, különösen a turisztikai ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak a turisztikai ágazat terén folytatott tevékenységét; mivel a tagállamok olyan közös kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe a turisztikai ágazatban, mint például a válságmegelőzés és -kezelés, a digitális és zöld átállás felé való törekvés, a társadalmi gazdasági és környezeti fenntarthatóság, minőségi munkahelyek teremtése, a munkavállalók szakképzése és képzése, valamint a kkv-k támogatása;
G. mivel a turisztikai és utazási iparág javára hozott intézkedések akkor a leghatékonyabbak, ha azok egy összehangolt uniós stratégia részét képezik, miközben figyelembe veszik a nemzeti és regionális szükségleteket és sajátosságokat;
H. mivel az ágazat elkötelezett olyan intézkedések és fellépések felgyorsítása és végrehajtása mellett, amelyek nagyobb fenntarthatóságot és rezilienciát biztosítanak és hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentésére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, valamint az európai zöld megállapodásban lefektetett célok, nevezetesen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez;
I. mivel előrelépés történt a környezetbarát mobilitás és a kapcsolódó útvonalak terén, amelyek ekképp megfelelnek az európai fogyasztók zöldebb és természetközelibb turistautak iránti igényének;
J. mivel egy hatékony, biztonságos, multimodális és fenntartható közösségi közlekedési rendszer pozitívan járulna hozzá a turizmussal, szabadidős utazással és vendéglátással kapcsolatos gazdasághoz, mivel a mobilitás tekintetében lehetővé teszi a fenntartható és rugalmas megoldásokat az Unió teljes területén, segítve a természetes ökoszisztémák és a helyi városi és természetes környezet megőrzését;
K. mivel a vasút európai évének ideális keretet kell biztosítania a fenntartható turizmus növelésére alkalmas kezdeményezések számára, azzal a céllal, hogy fokozza a turisztikai desztinációk vonzóvá tételét;
L. mivel a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztése és a városi, helyi és part menti területekkel való összeköttetései az utazás és a turizmus terén kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a fenntartható, alternatív és rugalmas közlekedési megoldások biztosításában;
M. mivel a turizmus terén új tendenciák jelentek meg főként a digitalizációnak, valamint az olyan alternatív turisztikai formák fejlesztésének köszönhetően, mint az ökoturizmus, az agro- és falusi turizmus, valamint az egészségügyi turizmus;
Helyreállítás: a Covid19 hatásainak kezelésére irányuló tervek
1. Hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány megbénította az Unió turisztikai ágazatát, példa nélkül álló nyomás alá helyezve ökoszisztémáját; rámutat arra, hogy folyamatos rövid távú pénzügyi támogatás szükséges az ágazat túléléséhez, különösen a világjárvány második és harmadik hulláma tekintetében; mindazonáltal úgy véli, hogy a jelenlegi válság nyomán a Bizottságnak és a tagállamoknak teljes mértékben el kell ismerniük a turisztikai iparág fontosságát, teljes mértékben integrálniuk kell azt az európai és nemzeti fejlesztési tervekbe, növelniük kell a kínálat minőségét, fenntarthatóbbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé kell tenniük, valamint el kell indítaniuk az ágazat digitalizálására és általános modernizálására irányuló régóta esedékes állami és magánberuházásokat;
2. felkéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul és teljes körűen hajtsák végre a biztonságos utazásra vonatkozó közös és összehangolt kritériumokat, amelyeket a Tanács a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló ajánlásában fogadott el * , miközben elősegítik az uniós utasazonosító űrlap bevezetését, lehetőség szerint digitális formában, az adatvédelmi szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza a Bizottság interoperabilitási szolgáltatását használó önkéntes, interoperábilis és anonimizált követési, nyomon követési és figyelmeztető alkalmazások fontosságát, amelyek az adatokat más célokra, például kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem használják fel, valamint azt, hogy hogy közös higiéniai kritériumokat határozzanak meg a fő közlekedési csomópontokon;
3. kéri az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy - amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre - ellenőrizze és időben tegye közzé az Unió országainak és régióinak színkóddal ellátott térképét az utazóknak és vállalkozásoknak adandó összehangolt és hatékony válasz érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a térkép nemzeti műsorszolgáltatókon keresztül történő terjesztését annak biztosítása érdekében, hogy a térkép a széles sávú hozzáféréssel alig vagy egyáltalán nem rendelkezőkhöz is eljusson;
4. felhívja a tagállamokat, hogy a Covid19-tesztelési stratégiákról szóló bizottsági ajánlással * , valamint az ECDC és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség iránymutatásaival összhangban hozzanak létre az indulás előtti tesztelésre vonatkozó közös és megkülönböztetésmentes uniós egészségvédelmi protokollt, amelynek megbízhatónak és meg-fizethetőnek kell lennie, beleértve a gyorstesztelési technológiákat, a PCR-teszteket és egyebeket; sürgeti, hogy a karanténnak végső eszköznek kell maradnia, de ahol alkalmazzák, időtartamát a minimális számú napra kell csökkenteni, és a napok számát Unió-szerte harmonizálni kell; hangsúlyozza, hogy a szabad mozgáshoz való jog bármilyen korlátozásának arányosnak, átmenetinek és a Covid19-világjárványhoz világosan kapcsolódónak kell lennie; rámutat arra, hogy a protokoll megfelelő végrehajtása érdekében valamennyi tagállamot uniós finanszírozással kell támogatni; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a tesztelést az utazási időszak különböző szakaszaiban koordinálják;
5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy prioritásként dolgozzanak ki egy közös oltási bizonyítványt és az orvosi célú oltási eljárások kölcsönös elismerési rendszerét, amelyet az oltóanyagok elosztásával párhuzamosan kell bevezetni, megőrizve ugyanakkor az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát; úgy véli, hogy amint az oltóanyagokat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátották, és elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a beoltott személyek nem adják át a vírust, a bizonyítványt utazási célra a PCR-vizsgálatok és a karanténnal kapcsolatos követelmények alternatívájaként lehetne elfogadni, fenntartva ugyanakkor, hogy szükség van a jelenlegi egészségügyi intézkedések - például a szájmaszkok közterületen való viselésének és a közösségi távolságtartás szabályainak - tiszteletben tartására; hangsúlyozza, hogy szükséges és fontos visszaállítani a szabad mozgást az EU-ban, és biztosítani a közlekedési és turisztikai ágazaton belül a normalitáshoz való fokozatos visszatérést;
6. üdvözli a Re-open EU portált, és sürgeti a tagállamokat, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a portál megbízható legyen az utazók számára, világosan és érthetően tájékoztassák a Bizottságot a szabad mozgásra vonatkozó jövőbeli korlátozások alkalmazásáról vagy megszüntetéséről, amint döntés születik az ilyen változásokról; felhívja a Bizottságot, hogy az információk jobb terjesztése érdekében fejlesszen ki egy mobilalkalmazást, és továbbra is nyújtson valós idejű tájékoztatást a határokon kialakult helyzetről, valamint az uniós országokban rendelkezésre álló közlekedési és turisztikai szolgáltatásokról, beleértve a közegészségügyi és biztonsági intézkedésekre vonatkozó és egyéb releváns információkat; úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kell egészíteniük ezt az uniós portált az adott célállomásokon található kapcsolattartó pontokra, például egy nyilvános honlapra vagy egy információs pultra vonatkozó információkkal;
7. felhívja a Bizottságot, hogy az „uniós turisztikai márka” révén indítson célzott uniós kommunikációs kampányt az utazásról és a turizmusról, amelynek célja az uniós utazások előmozdítása és a polgárok utazásba és turizmusba vetett bizalmának helyreállítása a Covid19-járvány idején;
8. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Covid19 elleni összehasonlítható védelmi intézkedések kölcsönös elismerése révén ültessék át a harmadik országokba történő utazásokra vonatkozó közös színkódrendszert és kritériumokat az összes utazási mód vonatkozásában, de különösen a légi közlekedés és a tengeri hajózás ágazatában; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy korai figyelmeztető rendszert, amely új technológiák alkalmazásával felhasználóbarát módon figyelmezteti a turistákat harmadik országbeli desztinációjukkal kapcsolatos bármilyen potenciális egészségügyi veszélyre; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az utazásszervezőket a harmadik országok egyes területeire irányuló utazások megszervezésében, a fertőzésveszély minimalizálását célzó szigorú egészségügyi protokollok teljeskörű betartása mellett;
9. felkéri a Bizottságot, hogy vezessen be egy uniós higiéniai tanúsítási címkét, amelyet az ECDC-nek és a tagállamoknak közösen kell kidolgozniuk, és olyan tanúsítvánnyal kell ellátniuk a turisztikai tevékenységeket, amellyel biztosítják, hogy azok a Covid19-vírus és más lehetséges fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó higiéniai minimumelőírásoknak megfelelnek; úgy véli, hogy ennek a címkének arra kell irányulnia, hogy egész Európára kiterjedően olyan egészségügyi normákat állapítson meg, amelyek segítenék a fogyasztók turisztikai ágazatba vetett bizalmának helyreállítását, és ezáltal hozzájárulnak az ágazat újjáélesztéséhez, elkerülve ugyanakkor a mikrovállalkozások és a kkv-k adminisztratív terheit;
10. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Next Generation EU nem nyújt közvetlen finanszírozást a turisztikai ágazat számára, és felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy a környezetvédelmi és szociális normák tiszteletben tartása mellett építsék be a turisztikai és utazási ágazatot helyreállítási terveikbe és a REACT-EU kezdeményezésbe; hangsúlyozza, hogy bár fontos, hogy az ágazat támogatására és a csődök megelőzésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott intézkedések visszamenőlegesen támogathatók legyenek, önmagukban nem elegendőek; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket azon európai régiókkal, valamint a szigetekkel és a legkülső régiókkal kapcsolatban, amelyekben a GDP jelentős részét a turizmus teszi ki; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az uniós alapokból a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a tagállamokban szétosztott pénzügyi támogatások nem mindig érik el azokat a turisztikai szereplőket, amelyeknek sürgősen közvetlen finanszírozásra van szükségük ahhoz, hogy folytatni tudják és fenntartsák gazdasági tevékenységüket;
11. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy ideiglenesen kedvezményes héamértéket állapítsanak meg az utazási és turisztikai szolgáltatásokra vonatkozóan, amely a 2020 és 2024 közötti időszakban valamennyi mikrovállalkozás és kkv számára külön ösztönző csomaggal párosulna annak érdekében, hogy minimalizálják a csődök számát, és megőrizzék a munkahelyeket és megóvják a munkavállalói jogokat az európai turisztikai ágazatban, miközben a beruházásokat egy fokozottan digitalizált és fenntarthatóbb turisztikai ökoszisztémára való átállás előmozdítására használnák fel;
12. felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy a turisztikai projektek finanszírozása érdekében a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó operatív programjaikba, intelligens szakosodási stratégiáikba és partnerségi megállapodásaikba horizontális prioritásként építsék be az idegenforgalmat;
13. felkéri a Bizottságot, hogy a Parlamenttel közösen hajtsa végre az elfogadott „Európai idegenforgalmi válságkezelési mechanizmus” előkészítő intézkedést, hogy készen álljon a jövőbeli válságok kezelésére és segítse a turisztikai célpontokat válságmegelőzési tervek, vészhelyzeti intézkedések, valamint felkészültségi tervek és fellépések kidolgozásában;
14. felkéri a Bizottságot, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések előkészítésével és alakulásával kapcsolatban rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek és működjön együtt vele, valamint hogy az illetékes parlamenti bizottság és a projekteket kezdeményező európai parlamenti képviselők továbbra is részt vehessenek a folyamatban;
Áthangolás: irányítási politika az uniós kereten belül
15. felhívja a Bizottságot, hogy a turizmus integrált és hatékony megközelítésének megvalósítása érdekében vezessen be az intézmények közötti irányításra vonatkozó új modellt, megerősítve a szervezeti, pénzügyi és humánerőforrás-szerkezetet egy megfelelő forrásokkal rendelkező, kifejezetten a turizmussal foglalkozó igazgatóság létrehozásával, amelynek célja a turizmus integrált és hatékony megközelítése, a turizmus újraindításának támogatása az európai régiókban, valamint a vállalkozások segítése a fenntarthatóság és innováció kulcsfontosságú célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint versenyképességük és vonzerejük növelése;
16. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a turizmus horizontális jellegére tekintettel vegye figyelembe a különböző főigazgatóságok közötti lehetséges szinergiákat az olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a közlekedés, a kultúra, a tengerügy, a regionális fejlesztés, a foglalkoztatás és az éghajlat;
17. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián vitát kell kezdeményezni arról, hogy a turizmus az EU jelenlegi kiegészítő hatásköre helyett megosztott hatáskörébe tartozzon; hangsúlyozza, hogy a Szerződések jelenleg jelentős rugalmasságot biztosítanak a turizmusra vonatkozó uniós politikák számára, amelyet a Bizottság nem használ ki teljes mértékben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy egy átfogó európai turisztikai politika kidolgozása érdekében kezdje el teljes mértékben kihasználni a Szerződések adta lehetőségeket az európai turisztikai unió létrehozására;
18. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem tartalmaz a fenntartható turizmusról szóló külön fejezetet, ami „a közlekedésről és turizmusról 2020-ban és azt követően” címmel elfogadott parlamenti állásfoglalás által jóváhagyott európai turisztikai politika végrehajtása iránti elkötelezettséget jelentené; megjegyzi, hogy e sor és az utazási és turisztikai ágazat számára a meglévő uniós alapokon keresztül rendelkezésre álló pénzügyi támogatás között nincs átfedés és a nem helyettesíti a támogatást; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai strukturális és beruházási alapra vonatkozó rendeletekben vagy az egységes piaci programban még nem szerepelt független célkitűzésként a turizmus;
19. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak nyújtott támogatás nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmust, amely a likviditásra, valamint az uniós hozzáadott érték és átláthatóság biztosítására összpontosít annak érdekében, hogy fokozza e vállalkozások uniós alapokhoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését és ezek felhasználását az innovatív és fenntartható projektek korszerűsítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében, biztosítva az elszámoltathatóságot és az adminisztráció egyszerűsítését;
20. elismerését fejezi ki, hogy a Bizottság 2020-ban megszervezte az Európai Turisztikai Konferenciát, és felhívja a Bizottságot, hogy 2021-ben terjesszen elő cselekvési tervet, és kellő időben dolgozzon ki a fenntartható és stratégiai turizmusra vonatkozó, a digitális menetrenddel, a zöld megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban álló uniós stratégiát, amely 2010-től felváltja a stratégiát annak érdekében, hogy Európa továbbra is vezető turisztikai desztináció maradjon; emlékeztet arra, hogy e stratégia kidolgozása során konzultálni kell a turisztikai ágazat szakembereivel; hangsúlyozza e tekintetben a jelenlegi válság leküzdésére irányuló konkrét intézkedések fontosságát, valamint az olyan alternatív turisztikai formák előmozdítását, mint a kulturális és fenntartható turizmus, az agroturizmus, a vadon élő állatok megfigyelésével kapcsolatos turizmus, az ökoturizmus és más élmények szerzése, amelyeknek a túlzott turizmus elkerülése érdekében tiszteletben kell tartaniuk a környezetet és a helyi lakosság kulturális örökségét;
21. úgy véli, hogy mivel a turizmus globális ágazat, ezért kiemelten fontos az UNWTO-val való párbeszéd és együttműködés elősegítése, a Parlament és az UNWTO által 2018-ban megkötött egyetértési megállapodás alapján;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy frissítse az uniós finanszírozás támogatásáról szóló útmutatót, és illesszen be egy olyan nemzeti kapcsolattartó pontra mutató linket, amely megkönnyíti a mikrovállalkozások és a kkv-k információkhoz való hozzáférését egy egyablakos vagy online eszköz segítségével, szükség esetén a tagállamok segítségére és iránymutatására támaszkodva; felhívja a Bizottságot, hogy a turisztikai ágazatban működő vállalatok és kkv-k körében hívja fel a figyelmet erre az útmutatóra;
23. felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben hozzon létre egy Európai Turisztikai Ügynökséget, és dolgozzon ki rövid távú megoldást egy turisztikai osztály létrehozásával az egyik meglévő végrehajtó ügynökségen belül, elsősorban a Kis- és Középvállalkozások Végrehajtó Ügynökségénél (EASME) vagy a most megalakuló Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökségnél;
Az Európai Turisztikai Ügynökség feladata lenne többek között:
- az uniós és a tagállami politikai döntéshozók tényszerű áttekintéssel és adatokkal való ellátása, lehetővé téve számukra, hogy az összegyűjtött és elemzett turisztikai adatok - köztük ezek lehetséges társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai - alapján megalapozott stratégiákat dolgozzanak ki;
- válságkezelési mechanizmus működtetése annak biztosítása érdekében, hogy a turisztikai ágazat megfelelően felkészüljön a jövőbeli válságokra, amennyiben a nemzeti válaszlépések elégtelennek bizonyultak;
- technikai és adminisztratív támogatás nyújtása a mikrovállalkozások és a kkv-k számára annak érdekében, hogy növeljék az uniós finanszírozáshoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésüket és azok felhasználását;
- a turisztikai ökoszisztéma támogatása például a bevált gyakorlatok megosztásával annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni a turisztikai politikák javítására vonatkozóan;
- az európai márka népszerűsítése a harmadik országokban, és az európai turisztikai termék diverzifikációjának előtérbe helyezése;
Megerősítendő: a fenntartható, felelősségteljes és intelligens turizmusra való átállás
24. megjegyzi, hogy a fenntartható turizmusnak figyelembe kell vennie a jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, reagálva a látogatók, az ipar, a környezet és a helyi közösségek igényeire * ; emlékeztet arra, hogy a turisztikai és utazási ágazat világszerte ökológiai lábnyomot teremt; hangsúlyozza, hogy fenntartható és rugalmas megoldásokat kell kidolgozni a multimodális közlekedés számára, és politikákat kell kidolgozni a természeti örökség és a biológiai sokféleség megőrzésére, tiszteletben tartva a befogadó közösségek társadalmi-kulturális autentikus voltát, biztosítva a fenntarthatóságot és társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítva valamennyi érdekelt fél számára;
25. felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb dolgozzon ki egy fenntartható turizmusra vonatkozó ütemtervet, amely az ágazat éghajlati és környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló innovatív intézkedéseket tartalmaz fenntarthatóbb turisztikai formák kialakítása, a kínálat diverzifikálása, új együttműködési kezdeményezések ösztönzése és új digitális szolgáltatások kifejlesztése révén;
26. felszólítja a tagállamokat, hogy az érdekelt felekkel és a civil társadalommal konzultálva és a fenntartható turizmusra vonatkozó jövőbeli európai ütemtervvel összhangban nemzeti és regionális szinten dolgozzanak ki fenntartható turisztikai cselekvési terveket, és teljes mértékben használják ki a Next Generation EU forrásait a turisztikai átállásra vonatkozó cselekvési tervek finanszírozására;
27. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány következtében az utazók igényei a biztonságos, tiszta és fenntarthatóbb turizmus irányába mozdultak el; hangsúlyozza, hogy a helyi kézműves tevékenységek, az agroturizmus, a falusi turizmus és az ökoturizmus mind a fenntartható turizmus szerves részét képezi, hangsúlyt fektetve a természet és a vidék felfedezésére Európában, gyaloglásra, kerékpározásra vagy lovassportra alkalmas, közös hozzáféréssel rendelkező útvonalakon;
28. felhívja a Bizottságot, hogy a régiókkal partnerségben működtessen egy állandó irányítási struktúrával rendelkező Európai Turisztikai Indikátorrendszert (ETIS), és azt - a teljesítményirányításhoz és -értékeléshez szükséges statikus mutatókkal és valós idejű adatokkal együtt - alkalmazza az adott desztinációkon; hangsúlyozza, hogy az ETIS eredménytáblájának célja a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak nyomon követése;
29. felhívja a Bizottságot, hogy elemezze az ökocímke korlátait, és annak alkalmazási körét terjessze ki más turisztikai szolgáltatásokra is, a turizmusra vonatkozó uniós közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) kiegészítéseképpen, és hozzon létre mechanizmusokat azoknak a tanúsítási rendszereknek és turisztikai szolgáltatóknak a támogatására és népszerűsítésére, amelyek megszerezték ezeket a tanúsítványokat;
30. felszólítja a tagállamokat, a nemzeti turisztikai szervezeteket és az ágazatot, hogy erősítsék meg a meglévő uniós minőségi védjegyekre vonatkozó kritériumok és alkalmazásuk koordinációját, és ösztönözzék a Bizottságot koordinációs szerepének folytatására és a helyi kezdeményezések támogatására;
31. gratulál a Bizottságnak a fenntartható turizmussal foglalkozó csoport létrehozásához, és kéri, hogy a csoport folytassa munkáját és vizsgálja felül a fenntartható és felelős turizmusról szóló 2012. évi európai chartát, a nemzeti, regionális és helyi szintű bevált gyakorlatok megosztásának és alkalmazásának ösztönzése érdekében; úgy véli, hogy a csoport hivatkozási pontként szolgálhat az érdekelt felek európai hálózata számára a fenntartható turizmus területén, új eszközöket és kezdeményezéseket mutathat be a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásainak értékelésére, bevonhatja az utazókat, és lehetővé teheti mind az utazók, mind a turisztikai vállalatok számára, hogy környezeti lábnyomukat megértsék;
32. hangsúlyozza az UNWTO által a turizmus fenntarthatóságának mérésére kidolgozott statisztikai keretrendszer jelentőségét, amelynek célja a fenntartható turizmus gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióival kapcsolatos statisztikák integrálása;
33. emlékeztet arra, hogy a turizmus fenntarthatóságra gyakorolt hatásaira vonatkozó pontos mennyiségi és minőségi metrikus adatok hiánya akadályozza a köz- és magánszereplőket a döntéshozatalban; kéri az Eurostatot, hogy hozzon létre referenciakeretet a fenntarthatósággal, a túlzott, illetve a túl alacsony mértékű turizmussal és munkakörülményekre vonatozó kritériumokkal kapcsolatos adatok gyűjtéséhez, és kéri a 692/2011/EU rendelet * naprakésszé tételét; hangsúlyozza a nagy adathalmazokban és a naprakész adatokban rejlő hatalmas lehetőségeket, nevezetesen a foglalások eredete és típusa, a tartózkodás időtartama, az átlagos költések kategóriánkénti lebontása és a kihasználtsági arány tekintetében, a turizmus alakulásának és a kereslet változásainak megértéséhez, valamint a kínálat kiigazításához és a megfelelő politikák ennek megfelelő végrehajtásához;
34. üdvözli az európai adatstratégiát és az adatkormányzásról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy építse be a turizmust a közös adatterek irányítási keretébe, és jobban szabályozza az online foglalási platformok és az online utazási közvetítők tevékenységét, lehetővé téve a turisztikai vállalkozások számára, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat az innováció és a digitalizáció mellett, mivel ez utóbbiak alapvető fontosságúak a teljes ágazat modernizálása, valamint az új szolgáltatások és egy szélesebb körű, magas színvonalú kínálat kialakítása szempontjából; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a turisztikai vállalkozások számára mozdítsa elő a turizmus és a regionális inkubátorházakra és akcelerátorokra vonatkozó adatok összevonását, kihasználva a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy segítsék az ágazatban működő számos kkv-t az általuk előállított adatok összegyűjtésében, feldolgozásában és felhasználásában, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben kihasználhassák az adatgazdaság előnyeit és fenntartható megoldásokat valósíthassanak meg;
35. megjegyzi, hogy egyre több turisztikai terméket és szolgáltatást vásárolnak online; elismeri a megosztáson alapuló gazdaság platformjainak közvetítőként betöltött megnövekedett szerepét, valamint az innováció és a fenntarthatóság terén elért érdemeiket; üdvözli a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatokat, és hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az online és offline vállalkozások számára a piaci torzulások elkerülése és az egészséges verseny megőrzése érdekében, különös tekintettel a versenytársak és a szakmai szolgáltatók közötti különbségtételre; hangsúlyozza ebben a változó környezetben az online vélemények és értékelések által a turisztikai élményekre gyakorolt hatást;
36. ugyanilyen fontosnak tartja a tudományos és innovációs társulások közötti együttműködés biztosítását az élelmiszeripari és kulturális ágazatban; meggyőződése, hogy az agroturizmus sikerének fő tényezői a piactudatosság, a jobb szakmai képesítések, az irányítás hatékonyságának növelése, a valós életben létrehozott partnerségek és a célzott hálózatépítési lehetőségek előmozdítása, valamint a jövőre vonatkozó innovatív intézkedések kidolgozása; meggyőződése továbbá, hogy az agroturizmus társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményének fokozása érdekében javítani kell az érdekelt felek közötti együttműködést és koordinációt, nagyobb mértékben be kell vonni a helyi hatóságokat a turizmus és a piackutatás, valamint a szakmai kommunikációs és marketingstratégiák kialakítása terén;
37. kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a helyi önkormányzatok szabályozási jogát a túlzott turizmus káros hatásai ellen;
38. megjegyzi, hogy a turizmus szorosan kapcsolódik a mobilitáshoz, és hogy a tagállamoknak - lehetőség szerint - az EU pénzügyi támogatásával növelniük kell a tisztább üzemanyagokra való átállásba, az alacsony és nulla kibocsátású járművekbe, a hozzáférhetőbb közlekedési módokba - többek között a fogyatékkal élők és a csökkent mozgásképességű személyek esetében valamennyi közlekedési módba - irányuló beruházásokat, valamint a mobilitást mint olyan szolgáltatást és platformot, amely garantálja a jegyrendszerek átjárhatóságát és intermodalitását, hogy transznacionális és intermodális, háztól házig történő szállítást biztosító jegyeket kínáljanak;
39. úgy véli, hogy a turisztikai mobilitásnak előnyben kell részesítenie a leginkább fenntartható, kisebb szénlábnyomot eredményező közlekedési eszközök használatát; emlékeztet arra, hogy minden tagállamnak korszerű, biztonságos és fenntartható közlekedési infrastruktúrával kell rendelkeznie annak érdekében, hogy Unió-szerte könnyebb legyen az utazás, megközelíthetőbbé váljanak az Európán belüli és a nemzetközi turizmus számára a legkülső régiók, a peremterületek, a távoli térségek és a szigetek, valamint hogy erősödjön a területi kohézió; rámutat arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hiányzó határkeresztező összeköttetésekre és azok teljes kiépítésére, valamint a TEN-T 2030-as és 2050-es határidőinek betartására;
40. megjegyzi, hogy a vasút európai éve lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható turizmusra és az új nemzetközi útvonalakra, amelyeket az európai polgárok a vasúti összeköttetéseknek köszönhetően felfedezhetnek; felhívja ezért a Bizottságot az európai vasúti hálózat fejlesztésére; üdvözli az Unió DiscoverEU kezdeményezését, amely a tanuláson és kulturális élményeken, valamint a helyi kulturális örökség népszerűsítésén keresztül különösen a fiatalok számára biztosít lehetőséget arra, hogy felfedezzék Európát;
41. kiemeli a kultúra és a kulturális örökség európai turizmusban betöltött jelentős szerepét; felhívja ezért a tagállamokat, hogy biztosítsanak kellő forrásokat a kultúra és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, nem feledkezve meg arról sem, hogy azok kulturális örökségünk részeként belső értéket hordoznak, amelyet meg kell védeni, nem utolsósorban az éghajlatváltozástól és a túlzott turizmustól;
42. hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a kulturális örökség ellenálló képességét, és felhívja a figyelmet a fenntartható turizmus és a kulturális örökség közötti kapcsolatra; úgy véli, hogy a kulturális turizmus katalizátor lehet az Unióban élő emberek közötti kölcsönös megértés elmélyítéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi számukra az európai kulturális örökség sokféleségének felfedezését; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a kulturális örökség európai évéből levont tanulságokat; emlékeztet arra, hogy uniós, nemzeti és helyi szinten számos olyan kezdeményezés született, amely a fenntartható turizmust a kulturális örökség környezetvédelmi, építészeti és tervezési szakpolitikákba való integrálásával hivatott fejleszteni; úgy véli, hogy meg kell védeni az átalakulóban lévő régiók ipari örökségét annak érdekében, hogy ezeken a területeken új gazdasági és szakmai lehetőségek nyíljanak meg; ismételten hangsúlyozza, hogy fel kell hívni valamennyi szereplő figyelmét a kulturális örökség védelmére, többek között a kulturális javak tiltott kereskedelmének veszélyére is; rámutat arra, hogy a fenntartható turizmus átgondolásakor újra meg kell vizsgálni a háborúk során zsákmányolt, ellopott vagy illegálisan szerzett alkotások és kulturális javak kérdését is; ösztönzi a kiválóság előmozdítását a fenntartható kulturális turizmusban; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kulturális turizmus szakértői közötti együttműködés előmozdítására, valamint az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének ágazaton belüli előmozdítására;
43. úgy véli, hogy az Európa Tanács által indított „Kulturális útvonalak” program segíteni fog felhívni a figyelmet Európa sokszínű történelmére, és növelni fogja a kulturális örökség ismertségét; hangsúlyozza a turisztikai látványosságok összekapcsolásának fontosságát; úgy véli, hogy a programban komoly potenciál rejlik a kisvállalkozások, a kultúrák közötti párbeszéd és a transznacionális együttműködés szempontjából, és a programnak a turizmus fenntarthatóságára - többek között a kulturális örökség védelmére - helyezett egyre nagyobb hangsúllyal kell fejlődnie;
44. felhívja a Bizottságot, hogy a kerékpáros turizmus Európán belüli előmozdítása érdekében tárja fel, hogy milyen lehetséges szinergiák szabadíthatók fel - konkrétan a pénzügyi támogatás növelésével - az EuroVelo hálózat és annak 17 folyosója tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a használaton kívüli vasúti szakaszok helyreállítását, többek között a kerékpáros-vasúti projektek támogatásával, és tevőlegesen mozdítsa elő a kerékpáros és vasúti közlekedés közötti intermodalitást; javasolja a más fenntartható ajánlatokkal ötvözött, turistáknak szóló kerékpáros csomagok népszerűsítését; úgy véli, hogy a szabadtéri tevékenységek - köztük a vidéki, hegyi vagy tengeri turizmus - határokon átnyúló, uniós forrásokból támogatott speciális hálózatokon keresztül népszerűsített útvonalai kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a különböző tagállamok régióinak összekapcsolásában és a turisztikai forgalom hatékony átirányításában, amellett hogy lehetőségeket teremthetnek a kevésbé fejlett régiók turizmusának fellendítésére is;
45. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy új, a CALYPSO elnevezésű kezdeményezés modelljét követő inkluzív európai turisztikai rendszerre, amely lehetővé teszi a kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy nemzeti turisztikai utalványokat használhassanak más tagállamok olyan társlétesítményeiben, amelyek szociális turisztikai programokat is kínálnak polgáraiknak; megjegyzi, hogy sok tagállam nagyon jó eredménnyel hajtja végre ezeket a programokat, és úgy véli, hogy nagyon pozitív lenne, ha ezeket uniós szinten átjárhatóvá tennék;
46. felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse az „intelligens turisztikai úti célok” kísérleti projekt eredményeit, valamint vázolja fel, hogy miként kívánja megvalósítani a programot, azaz az innovációt összekapcsolni az UNESCO-helyszínekkel, természeti területekkel, valamint a hagyományos helyi specialitásokkal és kulturális központokkal;
47. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy „az intelligens turizmus európai fővárosa” elnevezésű programot alakítsák át állandó, átfogóbb és méltányosabb kritériumokat alkalmazó projektté, hogy annak ily módon a helyi gazdaság és a helyi ellátási lánc is előnyét lássa; határozottabb elkötelezettségre szólít fel a fenntartható mobilitási lehetőségek fokozatos, Európa egészére kiterjedő bővítése érdekében;
48. üdvözli az Európai Bizottság Access City díját, és hasonló kezdeményezések megvalósítását szorgalmazza nemzeti és regionális szinten;
49. elismerését fejezi ki a Bizottságnak a part menti és tengeri turisztikai ágazatra vonatkozó stratégia 14 fellépése kapcsán végzett munkájáért, és felkéri, hogy mutassa be az eredményeket, amelyek alapján a források az infrastruktúrák (kikötők és sportkikötők), a logisztikai és operatív támogatás, valamint a megújulóenergia-felhasználás területéhez irányíthatók; hangsúlyozza, hogy meg kell óvni a tengeri ökoszisztémát, elő kell mozdítani a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, az érdekelt felek és a civil társadalom közötti párbeszédet, valamint támogatni kell a part menti és tengeri turizmus fenntartható fejlődését; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal egyetértésben hozzon intézkedéseket az üdülési célú hajóutak ágazatának támogatására, amelynek a Covid19-világjárvány továbbra is súlyos károkat okoz, és segítse elő az ágazat - szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartása melletti - operatív újraindítását;
50. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a tengeri és parti menti turizmusra vonatkozó kezdeményezéseket a kapitányok képesítésének elismerése, a hajókra, sportkikötőkre és horgonyzóhelyekre vonatkozó héaszabályok, a szezonalitás leküzdése és a határokon átnyúló útvonalak, például a tengeri turisztikai útvonalak hálózata tekintetében, valamint tegye közzé, hogy jelenleg hol tart a fenntartható hajóútturizmus bevált gyakorlatainak gyűjteményére vonatkozó kísérleti projekt;
51. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a vidéki és part menti térségekben dolgozó helyi szereplőket vonja be a turisztikai termékek, szolgáltatások vagy élmények létrehozása révén megvalósuló jövedelem-diverzifikációt célzó kezdeményezésekbe, az új kezdeményezések kialakításába, valamint a meglévő kezdeményezések közötti szinergiák felkutatásába; támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az elsődleges ágazat (mezőgazdaság, állattenyésztés és halászat) termelőit bevonják e kezdeményezésekbe, valamint hogy megvizsgálják azt, hogy e kezdeményezések alkalmas eszközök lehetnek-e termékeik piaci értékesítésére és kulturális vagy gasztronómiai hagyományaik terjesztésére;
52. kiemeli a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a vidéki térségekben rendelkezésre álló foglalkoztatási lehetőségeket, melyek előmozdítják társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket;
53. kiemeli, hogy a vidéki turizmus hozzájárul a kisüzemi és sokszínű gazdálkodás megőrzéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez és a nők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtéséhez, mivel az ágazatban dolgozó nők aránya mintegy 50% az EU-ban, ami hozzájárul a generációs megújuláshoz és az elnéptelenedés visszafordításához;
54. hangsúlyozza, hogy a demográfiai változásokra és a közegészségügyi tudatosság növekedésére tekintettel az egészségturizmust - különösen a gyógy- és wellnessturizmust - különálló, nagy verseny- és innovációs potenciállal rendelkező ágazatként be kell vonni az európai turizmus fejlesztésére irányuló jövőbeli intézkedésekbe;
Újratervezés: a turisztikai ágazat jövőjének újragondolása
55. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a turizmus ágazatát a körforgásos gazdaság elveinek végrehajtásában, például a klímasemleges termékek kínálatának növelésével, a tiszta energiák használatával, a káros vegyi anyagok és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának visszaszorításával, a turisztikai épületállomány felújításának ösztönzése révén elérendő magasabb szintű épület-energiahatékonysággal, esővíz- és háztartásiszennyvíz-hasznosítási eljárások alkalmazásával, az újrahasznosítás előmozdításával és a hulladékképződés megelőzésével;
56. sürgeti a Bizottságot, hogy 2021 első félévében nyújtson be elemzést a turisztikai ágazatnak szóló állami támogatási programokra vonatkozóan kapott tagállami kérelmekről, valamint a Covid19 hatásainak leküzdéséhez felhasznált uniós finanszírozásról, többek között a SURE program alkalmazhatóságáról; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokban jelentkező társadalmi-gazdasági nehézségekre tekintettel erősítse meg a SURE eszközt, és hosszabbítsa meg annak működését 2022 végéig;
57. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szolgáljanak megoldással a turizmus ágazatában dolgozó, Covid19-válsággal érintett munkavállalók helyzetére, valamint vizsgálják meg egy olyan, az ágazat teljes értékláncát átfogó európai keret létrehozásának lehetőségét a szociális jogok európai pillérén belül, amely a szociális partnerekkel és vállalkozásokkal szoros együttműködésben, ennek az idényjellegű, részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási formák jellemezte ágazatnak a munkafeltételeiről folytatott konstruktív párbeszéd eredményeként kerülne kialakításra; hangsúlyozza, hogy szavatolni kell a szociális védelemhez való hozzáférést;
58. felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve gondoskodjon kellő mértékű, kifejezetten a turizmus ágazatának a dekarbonizációját, valamint a digitalizációt és az innovatív projekteket célzó támogatásról, továbbá alakítsa ki a mikrovállalkozások és a kkv-k InvestEU-hoz való hozzáférésének feltételeit, hogy ily módon lehetőség nyíljon új készségek elsajátítására, és további minőségi munkahelyek jöjjenek létre; hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz jutás problémájának megoldásához javítani kell az Unió és a helyi szint közötti koordinációt; kiemeli, hogy az új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális és a kiterjesztett valóság, jelentős hatást gyakorolhatnak a turizmus ágazatára; megjegyzi, hogy e technológiák térnyeréséhez megfelelő finanszírozást kell biztosítani a turisztikai létesítmények, kiváltképpen pedig a mikrovállalkozások és kkv-k számára;
59. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan új programokra, amelyek tervezési gondolkodásmódra építve támogatják a turisztikai ágazaton belüli innovációt;
60. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által jelenleg alkalmazott, bevált gyakorlatokat, valamint az intermodális személyszállításra való zökkenőmentes átállást és az átszállójegyes vasúti közlekedés fejlesztését; emlékeztet annak a fontosságára, hogy Európán belül korszerű, zökkenőmentesen működő transzeurópai közlekedési hálózatok és nagy sebességű, határon átnyúló szolgáltatások legyenek, amelyek révén - a turisztikai ágazat fenntarthatóságának évszaktól független növelése érdekében - kiaknázhatók a nemzetközi fenntartható közösségi közlekedésben rejlő lehetőségek; e tekintetben emlékeztet a városi csomópontok és a közösségi közlekedés megerősítésének szükségességére, mivel ezek a turisztikai célpontokon fontos részét képezik a turisták utazási élményeinek és a lakók mindennapi életének;
61. felhívja a Bizottságot, hogy e-vízum, turistavízum és más intézkedések bevezetésével biztosítsa az Unióba látogatók jogszerű belépését;
62. úgy véli, az európai turisztikai márka harmadik országokban való népszerűsítése során a turisztikai termék diverzifikálására kell összpontosítani, hogy Európa a turisták szélesebb köre számára legyen vonzó célpont, növekedjen a turizmus piaci részesedése, egyúttal a tömegturizmussal küzdő desztinációkra alternatívát kínáló, más fő turisztikai célpontok is nyilvánosságot kapjanak; felhívja a figyelmet a páneurópai turisztikai termékek és szolgáltatások, például a transznacionális utak vonzerejére;
63. rámutat arra, hogy a sport jelentős mértékben hozzájárul az európai turizmushoz, és kiemeli a sportrendezvények és sporttevékenységek által teremtett lehetőségeket, nem feledkezve meg arról sem, hogy a nagy rendezvények fenntarthatóságának javítása is fontos szempont; kiemeli, hogy a turisztikai ágazat számára mennyire fontos az európai gasztronómia és a gasztronómiai útvonalak megléte, valamint a szállodai, éttermi és vendéglátóipari ágazat; rámutat az egészség- és gyógyturizmus fontosságára, egyben felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi kiadások csökkentésére lehetőséget adó, így az egészségmegőrzést és a gyógyszerfogyasztás csökkentését segítő turisztikai kezdeményezéseket; úgy véli, hogy az európai turisztikai márka népszerűsítése során a turisztikai célpontokkal és az utazásszervezőkkel együttműködésben az uniós kínálat diverzifikációjára kell összpontosítani a kulturális és természeti örökség, valamint a gasztronómia és az egészségmegőrzés terén;
64. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőiről, már csak annak a 2014. évi nyilvános konzultációnak a következtetéseire való tekintettel is, amely szerint ez az elismerés - a termék adott területhez való azonnali társításának köszönhetően - fellendítené a turizmust;
65. felhívja a Bizottságot, hogy az európai kulturális örökség részeként való hivatalos elismeréssel mozdítsa elő az alkotóművészi és a hagyományos kézműves szakmákat, amelyek az Európában készült termékek kiválóságát példázzák, mivel az európai régiók identitását és hagyományait juttatják kifejezésre akár a turizmus kontextusában is;
66. felhívja a Bizottságot, hogy a mostani válság hatásaira való tekintettel, valamint az esetleges jövőbeli jogbizonytalanság elkerülésére és a fogyasztói jogok védelmének biztosítása érdekében értékelje, illetve adott esetben dolgozza át az utazási csomagokról szóló irányelvet * , valamint mozdítsa el a holtpontról a légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet * felülvizsgálatáról a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat; felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a fizetésképtelenséggel szembeni védelemre vonatkozó rendelkezések megerősítésének lehetőségét a megelőzésre koncentráló szemléletet beépítve, hogy a vállalkozások és a kkv-k már egy korábbi szakaszban támogatást kapjanak, és hogy a munkavállalók a rendszerszintű sokkhatásokkal és/vagy a fizetésképtelenséggel szemben védelmet élvezzenek;
67. felhívja a Bizottságot, hogy a Covid19-válság tapasztalataira építve és a tagállamok hasonló rendszerei alapján hozzon létre európai utazási garanciarendszert, amellyel gondoskodhat a vállalatok pénzügyi likviditásáról, garantálni tudja az utazóknak járó visszatérítések és a hazaszállítás költségeinek kifizetését, valamint a csőd esetén felmerülő károk méltányos megtérítését;
68. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egységes platformot olyan digitális innovációs készségfejlesztő programok kidolgozásához, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások felső vezetőit felruházzák a vagyontermelő képességük optimalizálásához szükséges készségekkel; úgy véli, hogy rendkívül fontos a turisztikai ágazatban jelenleg dolgozó munkaerő rendszeres képzése és átképzése, különös tekintettel a digitális készségekre és az innovatív technológiák ismeretére; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós ütemtervet az ágazat munkavállalóinak továbbképzésére, és e célból hozzon létre uniós finanszírozási rendszert;
69. megjegyzi, hogy a készségek és képesítések nincsenek minden esetben harmonizálva az egyes országok között, valamint hiányzik kölcsönös elismerésük; ezért kéri a Bizottságot, hogy értékelje a szabályok és jogszabályok harmonizálására vonatkozó lehetőségeket ebben a tekintetben;
70. sürgeti a Bizottságot, hogy az ágazati szövetségekkel együttműködésben és a bevált gyakorlatok alapján adjon ki ajánlásokat és biztosítson pénzügyi támogatást kereskedelmi-turisztikai rendezvények, vásárok, kongresszusok, valamint a turizmust segítő művészeti és szórakoztatási rendezvények (koncertek, fesztiválok) szervezéséhez;
71. kéri a Bizottságot, hogy az idegenvezetői ágazatban jelentkező problémák orvoslására tegye közzé és ossza meg az érdekelt felekkel és a tagállamokkal a hivatásos idegenvezetői szakma bevált gyakorlatait; úgy véli, hogy a hivatásos idegenvezetők szerepe létfontosságú a kulturális örökség és ezzel együtt a helyi vidékek, hagyományok és adottságok népszerűsítésében; ezért úgy véli, hogy a szakmát megfelelő védelem illeti meg a munkaerőpiacon, mert ezzel biztosítható a szolgáltatások magas színvonala és ezzel párhuzamosan a nyílt és tisztességes verseny; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ágazatbeli képesítések kölcsönös elismerésének a hiányát annak tisztázására, hogy az Unió milyen szükséges fejlesztéseket tudna végrehajtani;
72. rámutat annak fontosságára, hogy az utazási és turisztikai szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetők legyenek, beleértve a gyermekeket, az időseket és a fogyatékosággal élőket, gazdasági helyzetükre vagy esetleges sérülékenységükre való tekintet nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő az európai fogyatékossági igazolvány lehető legszélesebb körű bevezetését és elismerését; rámutat arra, hogy a turizmus csak úgy tehető mindenki számára hozzáférhetővé, ha a turisztikai kínálat teljes ellátási láncában kellő mértékben érvényre jutnak a tagállamok által végrehajtott jogi normák, az innováció és a technológiai fejlesztések, a munkaerő képzése, a tudatosítás, valamint a megfelelő népszerűsítés és kommunikáció; e tekintetben hangsúlyozza az európai hálózatok fontosságát, ahol a köz- és a magánszféra érdekelt felei együttműködhetnek, és megoszthatják egymással a gyakorlatban bevált megoldásaikat; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tevékenyen mozdítsák elő a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet akadálymentesített turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szabványának folyamatos fejlesztését, és a szabvány elfogadását követően biztosítsák annak gyors és megfelelő végrehajtását arról is gondoskodva, hogy a szolgáltatók tiszteletben tartják a meglévő vagy bevezetés alatt álló akadálymentesítési előírásokat és tájékoztatást adnak szolgáltatásaik akadálymentességéről;
73. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan egységesített módszerre, amellyel interaktív módon össze lehet gyűjteni a vállalkozások és a turisták által adott visszajelzéseket az egyes desztinációk akadálymentességéről, és mozdítsa elő ennek a módszernek a használatát a turisztikai ágazat egészében;
74. felhívja a Bizottságot, hogy a turizmusra vonatkozó jogi szabályozás megalkotásakor és a kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzésekor, összhangban az EUMSZ 349. cikkével, vegye figyelembe a legkülső régiók sajátosságait és további korlátait, mivel ezen régiók gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése jelentős mértékben a turizmus függvénye; ezzel összefüggésben arra figyelmeztet, hogy megfelelő finanszírozásról kell gondoskodni a legkülső régiók megközelíthetőségének biztosításához; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye számításba a legkülső régiók éghajlatvédelmi és digitális átállását;
75. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a hegyvidéki régiókra, a szigetekre, a szigeti régiókra és a vidéki területekre, egyúttal hangsúlyozza a jól strukturált intézményi együttműködés fontosságát az összes érdekelt regionális szereplővel, valamint a Régiók Bizottságával;
76. arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kínálat hirtelen csökkenése esetén garantálják a mobilitást a kétszeresen és háromszorosan elszigetelt területeken; felhívja a figyelmet a legkülső régiók és a szigetek utasforgalmát szolgáló biztonságos folyosók létrehozására, amelyek segíthetnek ellensúlyozni e régiók állandó hátrányait;
77. hangsúlyozza, hogy az Unió vidékfejlesztési intézkedései hozzájárulnak az uniós agrárélelmezési ágazat és a környezeti fenntarthatóság megerősítéséhez, valamint a vidéki területek jólétéhez;
o o o
78. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
