A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa a Kúria G.VII. tanácsa indítványa alapján a felszámolás kezdő időpontjában az adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyában meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.
A Kúria előtt Gfv.VII.30.275/2020. számon indult felülvizsgálati eljárásban az eljáró tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta, mert el kíván térni a Kúria másik tanácsa által hozott Pfv.I.20.839/2017/5. számú határozatban (BH 2018.255.) foglaltaktól. Az eljáró tanács a Bszi. 32. § (2) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette. A Pfv.I.20.839/2017. számú ügyben eljáró tanács az ítéletében kifejtette, hogy a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat abban a „fázisban” kell megszüntetni, ahol a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdő időpontjában tart. A végrehajtási eljárás megszüntetését követően a felszámoló jogosult a végrehajtási joggal terhelt - de időközben az adós által harmadik személy részére átruházott - ingatlan értékesítésére, a végrehajtási jog a harmadik személy kérelmére az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető, részéről törlési igény sem érvényesíthető.
A jogegységi eljárást kezdeményező tanács álláspontja szerint a végrehajtási jog nem szűnik meg azáltal, hogy az adós a végrehajtási eljárás alatt az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, ilyenkor a végrehajtási eljárás az új tulajdonossal mint dologi kötelezettel szemben folytatható. Az átruházást követően az ingatlan már nem tartozik a felszámolási vagyon körébe, ezért a felszámoló nem jogosult annak az értékesítésére.
Hangsúlyozta, hogy a felszámolónak nincs felhatalmazása arra, hogy az adós elleni végrehajtási eljárás során végrehajtási joggal terhelt, de az adós vagyonából a felszámolási eljárás kezdő időpontja előtt kikerült vagyontárgyakkal szemben „a bírósági végrehajtást folytassa”, vagy a vagyontárgyakat egyébként a felszámolási eljárásban értékesítse.
Az indítványozó kérdésként fogalmazta meg, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós ellen a korábban indult végrehajtási eljárás folytatható-e, vagy azt teljeskörűen meg kell szüntetni, továbbá, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a felszámoló jogosult-e a végrehajtási joggal terhelt ingatlan értékesítésére.
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a végrehajtás alá vonható ingatlannal az adós még a végrehajtási jog bejegyzését követően is rendelkezhet, de az adóstól szerző új tulajdonos az ingatlant végrehajtási joggal terhelten szerzi meg. Tekintettel arra, hogy az adós a végrehajtási joggal terhelt, ám a felszámolás kezdő időpontját megelőzően már értékesített ingatlannak nem a tulajdonosa, az ingatlan nem tartozik a felszámolási vagyon körébe. Mindezekre figyelemmel a végrehajtási joggal terhelt, de harmadik személy tulajdonában álló ingatlanra a végrehajtási eljárás a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 38. § (1) bekezdése alapján nem szüntethető meg. Kiemelte, hogy törvényi felhatalmazás hiányában a felszámoló nem értékesítheti az adós elleni végrehajtás eredményeként végrehajtási joggal terhelt, de nem az adós, hanem harmadik személy tulajdonában álló ingatlant, mert a fölött már nincs rendelkezési joga.
A végrehajtási eljárásban a későbbi felszámolási eljárás adósa az ingatlana feletti rendelkezési jogát nem veszíti el, azt másra átruházhatja, és az új tulajdonos a tulajdonjogát a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően szintén bejegyeztetheti. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban az átruházással szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. A feltételes szerzésre tekintettel a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga megszűnését is köteles tűrni (Kfv.III.37.481/2011/8. - EBH 2014.K.20.). Ha a végrehajtó az ingatlant árverésen értékesíti, akkor az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog bejegyzését követő jogszerzést hivatalból törölni kell. Ha a végrehajtási eljárás az ingatlan értékesítése nélkül szűnik meg, akkor a további jogszerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
A Csődtv. 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. Ezzel összhangban mondja ki a Csődtv. 38. § (3) bekezdése, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az egyes hitelezői igények külön, vagy külön eljárásban való kielégítésére már nincs törvényes lehetőség.
A Csődtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak mögött húzódó jogalkotói szándék nem irányult arra, hogy a végrehajtási eljárást akkor is haladéktalanul meg kelljen szüntetni, ha annak az a következménye, hogy a végrehajtási eljárás alatt az adós részéről elidegenített ingatlan e miatt végrehajtási árverés útján már nem értékesíthető, és így az időközben szerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke - egyebek mellett - kimondja, hogy a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ebből következően a Csődtv. 38. § (1) bekezdésének helyes - részben megszorító - és az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.
A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. 31. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az tűnik levezethetőnek, hogy az értékesítésből befolyt vételárat - hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez - a felszámolónak kell átadni. A kérdés megnyugtató rendezése és az értelmezési nehézségek feloldása azonban elsősorban jogalkotás útján oldható meg. Mindezekre figyelemmel a felszámolás kezdő időpontja után a felszámoló a végrehajtó által a még nem értékesített, de időközben az adós részéről a végrehajtási eljárás során átruházott ingatlan értékesítésére nem jogosult. A végrehajtási jog ugyanis a végrehajtó által gyakorolható, ezért a végrehajtási eljárás alatti további jogszerzés bejegyzésének a hatálya a végrehajtó eljárásának az eredményétől függ, így csak a végrehajtási árverési vevő tulajdonjoga bejegyzése esetén lehet törölni a korábbi feltételes tulajdonszerzésen alapuló bejegyzéseket.
A fentiekből következően a jövőben a Kúria Pfv.I.20.839/2017/5. számú határozata és az abban foglaltakkal egyező jogi álláspontot tartalmazó más határozatok kötelező erejűként már nem hivatkozhatók.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, valamint 40. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésében írtak szerint a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2021. március 12.
| Dr. Varga Zs. András s. k., a jogegységi tanács elnöke | ||
| Dr. Kiss Gábor s. k., előadó bíró | Dr. Cseh Attila s. k., bíró | |
| Dr. Farkas Attila s. k., bíró | Dr. Harter Mária s. k., bíró | |
| Dr. Orosz Árpád s. k., bíró | Dr. Vezekényi Ursula s. k., bíró | |
