AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍRPIACI HATÓSÁG FELÜGYELETI TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak IX. mellékletére,
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlament és a tanácsi rendeletre * és különösen annak 9. cikke (5) bekezdésére, 43. cikke (1) bekezdésére és 44. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. július 5-i 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre * és különösen annak 24. cikkére,
tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2020. március 16-i (EU) 2020/525 határozatára * , amely arra kötelezi a nettó rövid részvénypozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy ideiglenesen csökkentsék az olyan társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos nettó rövid pozíciók bejelentési küszöbértékeit, amelyek részvényei szabályozott piacra bevezetett részvények, és amelyekre a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint bizonyos küszöbérték felett bejelentési kötelezettség áll fenn az illetékes hatóságok felé,
tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2020. június 10-i (EU) 2020/1123 határozatára * , amely meghosszabbítja a nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyek számára előírt azon ideiglenes követelményt, hogy csökkentsék a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az illetékes hatóságoknak bejelentendő nettó pozíciók tekintetében a bejelentési küszöbértékeket és a nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyek számára előírt azon ideiglenes követelmény meghosszabbításáról, hogy csökkentsék a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az illetékes hatóságoknak bejelentendő nettó pozíciók tekintetében a bejelentési küszöbértékekről szóló, 2020. szeptember 16-i (EU) 2020/1689 határozatára * , amelyek meghosszabbítják a nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyek számára előírt azon ideiglenes követelményt, hogy csökkentsék a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos, a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az illetékes hatóságoknak bejelentendő nettó pozíciók tekintetében a bejelentési küszöbértékeket,
mivel:
1. BEVEZETÉS
(1) Az (EU) 2020/525 sz. határozatában az ESMA a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjét illetően arra kötelezte a nettó rövid részvénypozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a kibocsátott részvénytőke 0,1%-át elérő, meghaladó vagy annál alacsonyabb pozícióról tájékoztassák az illetékes hatóságot.
(2) Az (EU) 2020/525 sz. ESMA-határozattal előírt intézkedés arra irányult, hogy az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA - a pénzügyi piacokon kialakult rendkívüli körülmények miatt - nyomon tudják követni azokat a nettó rövid pozíciós ügyleteket, amelyeket a piaci szereplők a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban kötnek.
(3) Az (EU) 2020/1123 határozattal és az (EU) 2020/1689 határozattal az ESMA meghosszabbította az ideiglenes követelményt, mivel az uniós pénzügyi piacokon megfigyelhető, a világjárvány kitörése óta elkönyvelt veszteségekből való részleges helyreállás ellenére a jövőbeli helyreállítás kilátásai bizonytalanok maradtak, és továbbra is veszélyek álltak fenn a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására, valamint a pénzügyi rendszer stabilitására nézve, valamint páneurópai vonatkozások is voltak.
(4) A 236/2012/EU rendelet 28. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ESMA köteles ezt az intézkedést megfelelő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálni.
(5) Az ESMA ezt a felülvizsgálatot különféle teljesítménymutatók elemzése alapján végezte el, beleértve az árakat, a volatilitást, a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárának indexeit, továbbá a nettó rövid pozíciók alakulását, különös tekintettel a 0,1% és 0,2% közöttiekre. Az elvégzett elemzés alapján az ESMA úgy döntött, hogy az intézkedést további három hónappal meghosszabbítja.
2. AZ INTÉZKEDÉS ALKALMASSÁGA A VONATKOZÓ VESZÉLYEK ÉS A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ VONATKOZÁSOK KEZELÉSÉRE (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA)
a) A pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására nézve fennálló veszély
(6) Az ESMA úgy véli, hogy a jelenlegi környezetben, amelyet erősen befolyásol a Covid19-világjárvány alakulása és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, az uniós pénzügyi piacok szabályos működését és integritását érintő kockázatok azonosításának a teljes makrogazdasági környezet elemzésén kell alapulnia, összekapcsolva azt a pénzügyi piacok fejlődésével.
(7) A makrogazdasági környezet vonatkozásában a Covid19-világjárvány továbbra is hátrányosan befolyásolja a reálgazdaságot; a jövőbeli fellendülés általános kilátásai továbbra is bizonytalanok, annak ellenére, hogy a vakcinákkal kapcsolatban a közelmúltban pozitív fejlemények következtek be az EU-ban és azon kívül is. Az ESMA által a Covid19-esetek számának esetleges növekedésével kapcsolatban, korábbi határozatában megfogalmazott aggodalmak valóra váltak, ami a fertőzések második hullámához vezetett. Az új esetekre, a kórházi ápolásra, az intenzív terápiás férőhelykihasználtságra és a halálozásokra vonatkozó adatok a márciusi és áprilisi időszakhoz hasonlíthatók vagy még rosszabbak.
(8) Emiatt az EU-ban számos intézkedést hoztak a járvány megfékezésére, a helyi lezárásoktól és a kijárási tilalomtól kezdve az országos lezárásokig. Ahogy a fertőzés első hulláma esetében is, ezek az intézkedések várhatóan rövid és hosszú távon is kihatással lesznek a nemzetgazdaságokra.
(9) Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság őszi európai gazdasági előrejelzése * azt mutatja, hogy az euróban kifejezett éves reál-GDP 7,8%-kal fog csökkeni 2020-ban, bár a tagállamok között jelentős eltérések lesznek. Az euróövezet és az EU GDP-je 2020 vége előtt várhatóan nem fog helyreállni * .
(10) Emellett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a várakozások szerint 2020-ban eléri a 8,3%-ot (az EU-ban a 7,7%-ot), 2021-ben pedig tovább fog emelkedni * .
(11) A pénzügyi piacok alakulása kapcsán a vakcinák fejlesztéséről és hatékonyságáról közölt pozitív hírek a közelmúltban hozzájárultak a lényegesen jobb piaci értékelésekhez és egyéb kapcsolódó paraméterekhez: november 6. - a potenciális vakcináról szóló első pozitív bejelentést megelőző kereskedési nap * - és 2020. december 2. között, a STOXX EUROPE 800 Svájc kivételével, valamint az Eurostoxx 50 indexei 8,7%-ot, illetve 9,9%-ot emelkedtek, és ezt a tendenciát követték a fő országos indexek is, amelyek átlagosan 10%-kal nőttek.
(12) Viszont ha az Eurostoxx 50 index teljesítményét vesszük referenciának, itt az árak fellendülése (-8% februárhoz képest) lényegesen gyengébb más indexekhez képest, mint például a NIKKEI 225 (+14,1% februárhoz képest), a S&P 500 (+8,6% februárhoz képest) vagy a CSI 300 (+22,3% februárhoz képest) [1. ábra].
(13) Ha kifejezetten a bankszektort vizsgáljuk, akkor a STOXX Europe Total Market Banks (ref. európai bankok) veszteségei 2020. december 2-án 22%-ot tettek ki február 20-hoz képest, ami javulás a szeptemberben mért 37%-os csökkenéshez képest [1. ábra]. Néhány főbb európai hitelintézet (DE, ES, IT, FR) részvényárfolyamainak elemzéséből azt látjuk, hogy az áresés 3,41% és 42,62% között mozog. A februártól szeptemberig tartó időszakban tapasztalt (10% és 59% közötti) árfolyamcsökkenéshez viszonyított javulás ellenére ezek az adatok továbbra is a bankszektor gyengeségére utalnak.
(14) Emellett továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy az eszközértékelés és a gazdasági fundamentumok szétválnak, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire fenntartható a piaci fellendülés folytatódása * . Az ESMA a 2020. november 11-i kockázati jelzőrendszerében * bemutatottak szerint e kockázatok további beteljesedésének nagyságrendje kritikus mértékben fog függeni három mozgatórugótól: a világjárvány gazdasági hatásától, a monetáris és fiskális támogató intézkedésekkel kapcsolatos piaci várakozásoktól, valamint további külső események bekövetkezésétől a már most is törékeny globális környezetben.
(15) Ugyanakkor vannak más pozitív jelek a pénzügyi piacokon. Az oltóanyagok fejlesztése nyomán feltámadt bizalom tükröződik a hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS) felárában, az államkötvények hozamában és a volatilitásban is.
(16) Az európai vállalati CDS-felárak öt bázisponttal a 2020. februárban megfigyel szint felett voltak (az értékek hasonlóak, mint az (EU) 2020/1689 ESMA-határozat alapját képező értékek), miközben az európai magas hozamú, európai pénzügyi és az alárendelt európai pénzügyi kötvények CDS-felára 39, 6, illetve 25 bázispontos csökkenést mutatott az (EU) 2020/1689 ESMA-határozat alapját képező értékekhez képest [1. ábra].
(17) Hasonlóképpen a 10 éves államkötvényhozamok is csökkentek: Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország 10 éves államkötvényhozama átlagosan 14 bázispontos csökkenést mutat a február 20-i szintekhez képest [1. ábra].
(18) Az implikált volatilitás folyamatosan csökken, de továbbra is nagyon érzékeny a piaci hírekre. A VSTOXXáltal mért volatilitás * 2020. februárhoz képest továbbra is magas (+8%), ugyanígy a VIX * 2020. december 2-án még mindig +5% 2020. februárhoz képest [1. ábra].
(19) A 0,1 és 0,2% közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya nem csökkent jelentősen 2020 márciusa óta, és átlagosan 12%-on marad az összes nettó rövid pozícióhoz képest, hasonlóan a szeptemberi helyzethez * (amikor 13% volt) [6. ábra].
(20) Amint azt a korábbi ESMA-határozatok már jelezték, az alacsonyabb bejelentési küszöbérték azt mutatta, hogy egyes országokban a 0,1% és 0,2% közötti nettó rövid pozíciók az összes bejelentett nettó rövid pozíciók jelentős százalékát tették ki. Következésképpen a 0,1% és 0,2% közötti nettó rövid pozíciók százalékos aránya, amelyet az ideiglenesen alacsonyabb bejelentési küszöbérték miatt jelenteni kellett, továbbra is az összes nettó rövid pozíció jelentős részét teszi ki, és a jelenlegi helyzetben nagy információs értékkel bír a szabályozók számára.
(21) Összességében, annak ellenére, hogy a legfontosabb ágazatokban nemrégiben emelkedtek az árak, a környezet továbbra is törékeny: a Covid19-világjárvány alakulásával és annak az általános makrogazdasági forgatókönyvre gyakorolt hatásával kapcsolatos számos bizonytalanság továbbra is fennáll.
(22) Az ESMA megjegyzi, hogy az eszközérték és a mögöttes gazdasági fundamentumok szétválásának kockázata nemcsak akkor merülhet fel, ha a részvényárak az ezt alátámasztó egyértelmű gazdasági növekedési kilátások nélkül emelkednek, hanem abban az esetben is, ha a piacok túlreagálják a híreket, és indokolatlanul lefelé tartó spirálba fordulnak.
(23) A közelmúlt fejleményei ellenére a Covid19-válság hosszú távú gazdasági és általános hatása még kibontakozóban van. Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése két alternatív forgatókönyvet vázol fel („emelkedő forgatókönyv” és „csökkenő forgatókönyv”), amelyeket a világjárvány alakulása körüli rendkívüli mértékű bizonytalanság és a terjedésének megfékezése érdekében bevezetett intézkedések indokolnak. *
(24) Amint azt a fentiekben jeleztük, a nettó rövid pozíciók nem csökkentek számottevően, és az ebből fakadó volatilitás - bár alacsonyabb, mint az (EU) 2020/1689 határozatban elemzett volatilitás - érzékenynek bizonyult az új eseményekkel szemben.
(25) Különösen e törékeny gazdasági és piaci környezetben valószínűbb, hogy a shortolási nyomás az elkövetkező hónapokban potenciálisan kedvezőtlen fejleményeket indíthat el vagy súlyosbíthatja azokat, amelyek viszont negatívan befolyásolhatják a piac iránti bizalmat vagy az ármeghatározási mechanizmus integritását. Az ESMA megítélése szerint a fent ismertetett körülmények kombinációja súlyos veszélyt jelent a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására.
b) Az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély
(26) Az EKB pénzügyi stabilitási felülvizsgálatában * kifejtetteknek megfelelően a pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer - amely pénzügyi közvetítőkből, piacokból és piaci infrastruktúrákból áll - képes ellenállni sokkhatásoknak, és képes felszámolni a pénzügyi egyensúlytalanságokat.
(27) A Covid19-világjárvány továbbra is súlyos hatást gyakorol az uniós reálgazdaságra. A fent említettek szerint az ESMA 2020. november 11-i kockázati jelzőtábláján megállapította, hogy „az uniós pénzügyi piacok felépülése folytatódott 2020. 3. negyedévében, de azok továbbra is rendkívül érzékenyek […] jelenleg az uniós pénzügyi piacok szempontjából a fő kockázatot abban látjuk, hogy a befektetői kockázatértékelés hirtelen megfordulhat, ezért fenntartjuk a kockázatértékelésünket”.
(28) A fenti 2.a. szakasz további információkat tartalmaz a bankszektor és a pénzügyi piacok általános teljesítményéről.
(29) A Covid19-világjárvány hatása törékeny helyzetbe hozta az EU gazdaságát és pénzügyi piacait, amelyben a shortolási stratégiák által kiváltott vagy felerősített árcsökkenéseknek rendkívül hátrányos következményei lehetnek.
(30) Ebben a továbbra is bizonytalan helyzetben az ESMA úgy véli, hogy a jelentős eladási nyomást és a részvényárak szokatlan volatilitását különféle tényezők erősíthetik fel, többek között az, hogy egyre több piaci szereplő vesz részt short ügyletekben, és épít ki jelentős nettó rövid pozíciókat.
(31) A fent bemutatottak szerint a 0,1 és 0,2% közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya nem csökkent jelentősen 2020 márciusa óta [6. ábra].
(32) A hitelintézetek kiterjedt árvesztesége, amely a júniusban és szeptemberben meghozott meghosszabbítási döntés egyik paramétere volt, szeptemberhez képest javult, de 2020 februárjához képest továbbra is -22%-on áll [1. ábra]. Ez azt jelzi, hogy néhány, bizonyos esetekben rendszerszinten jelentős hitelintézet potenciálisan továbbra is ki van szolgáltatva a shortolási stratégiáknak és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítésének, függetlenül attól, hogy e stratégiákat és pozíciókat a fundamentumokra vonatkozó információk támasztják-e alá.
(33) Továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a shortolási stratégiák felhalmozódása és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítése bizonyos kibocsátók számára szokatlan, lefelé irányuló árspirált eredményezhet, amelynek hatása potenciálisan átgyűrűzhet ugyanazon a tagállamon belül vagy akár az EU egészére, ami pedig egy vagy több tagállam pénzügyi rendszerét is veszélyeztetheti.
(34) Az egyes uniós tagállamok pénzügyi piacain észlelt részleges fellendülés ellenére a Covid19-világjárvány alakulását és annak az EU gazdaságára gyakorolt hatását illetően a fent említett bizonytalanságok továbbra is fennállnak, és még relevánsabbá teszik az eszközértékelés és a gazdasági fundamentumok lehetséges szétválásával, valamint a pénzpiacok közelmúltbeli ismételt fellendülésének fenntarthatóságával kapcsolatban fent említett aggályokat.
(35) Ezért az ESMA úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények továbbra is súlyosan veszélyeztetik az uniós pénzügyi rendszer stabilitását.
c) Határokon átnyúló következmények
(36) Ahhoz, hogy az ESMA meghozhassa ezt az intézkedést, az is szükséges, hogy az azonosított veszélyek határokon átnyúló következményekkel járjanak.
(37) A fent leírtaknak megfelelően az uniós részvénypiacok - mind a nemzeti, mind az összeurópai indexeket figyelembe véve - nem épültek fel teljes mértékben a márciusban megfigyelt súlyos árcsökkenésekből.
(38) Tekintettel arra, hogy ezek a veszélyek - jóllehet eltérő mértékben - a legtöbb uniós tagállam pénzügyi piacait érintik, a határokon átnyúló következmények továbbra is különösen súlyosak, mivel az uniós pénzügyi piacok összekapcsoltsága shortolási nyomás esetén növeli a piacok közötti, esetleges átgyűrűző vagy dominóhatást.
(39) Az ESMA ezért úgy véli, hogy a piac integritására, szabályos működésére és pénzügyi stabilitására irányuló, fentebb ismertetett veszélyek határokon átnyúló következményekkel járnak. A Covid19-válság jellege miatt valójában összeurópai jellegűek.
3. EGY ILLETÉKES HATÓSÁG SEM HOZOTT INTÉZKEDÉST A VESZÉLY KEZELÉSÉRE, VAGY AZ EGY VAGY TÖBB ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL MEGHOZOTT INTÉZKEDÉSEK NEM KEZELIK MEGFELELŐEN A VESZÉLYT (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA)
(40) A másik feltétele annak, hogy az ESMA bevezesse a jelen határozatban foglalt megszorítást, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében, vagy a meghozott intézkedések nem megfelelőek a veszély kezelésére.
(41) A piac integritásával, szabályos működésével és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, (EU) 2020/525 sz. ESMA-határozatban ismertetett aggályok néhány illetékes nemzeti hatóságot a részvények shortolásának korlátozását célzó nemzeti intézkedések meghozatalára késztettek Spanyolországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Görögországban és Olaszországban * , amelyek május 18-án jártak le.
(42) Az említett ideiglenes intézkedések lejártát vagy megszüntetését követően nem került sor a 236/2012/EU rendeleten alapuló további intézkedésekre az EU-ban, és e határozat keltének napján nincs ilyen intézkedés hatályban.
(43) E határozat elfogadásának időpontjában egyetlen illetékes hatóság sem hozott arra irányuló intézkedéseket, hogy alacsonyabb bejelentési küszöbértékek bevezetése révén jobban lássák a nettó rövid pozíciók alakulását, hiszen az (EU) 2020/1123 határozatra is hagyatkozhatnak.
(44) A nettó rövid pozíciók fokozott láthatóságának szükségessége állandósult abban a helyzetben, amikor a 236/2012/EU rendelet 20. cikke értelmében bevezetett fenti korlátozások már nincsenek hatályban, és továbbra is fennáll az elhúzódó Covid19-világjárvány hatásával kapcsolatos fent leírt bizonytalanság. Mivel a short ügyletekre és az azokkal egyenértékű hatású ügyletekre már nem vonatkoznak egyéb külső korlátozások, az illetékes nemzeti hatóságoknak Unió-szerte képesnek kell lenniük annak előzetes megállapítására, hogy a nettó rövid pozíciók kiépítése olyan mértéket ért-e el, amely fenyegetheti a fentebb ismertetett pénzügyi piacokat és pénzügyi stabilitást, és amely shortolási nyomás formájában jelenik meg és súlyosbodik.
(45) Az előbbiekben említett, az Unió egészére kiterjedő veszélyek ismeretében továbbra is nyilvánvaló, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes bejelentési küszöbérték a jelenlegi piaci stresszhelyzetben nem elegendő. Az ESMA megítélése szerint az alacsonyabb bejelentési küszöbértékek fenntartásának biztosítania kell, hogy Unió-szerte az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA is a lehető legjobb elérhető adatsorokhoz jusson hozzá annak érdekében, hogy nyomon kövesse a piaci trendeket, és felkészüljön, továbbá szükség esetén további intézkedéseket hozzon.
4. AZ INTÉZKEDÉS JELENTŐS MÉRTÉKBEN KEZELI A VESZÉLYEKET, ILLETVE FOKOZZA AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK KÉPESSÉGÉT A VESZÉLYEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉRE (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA)
(46) Az ESMA-nak azt is figyelembe kell vennie, hogy a meghosszabbított intézkedés mennyire jelentős mértékben kezeli az azonosított veszélyeket.
(47) Az ESMA az alábbiakban különösen azt elemzi, hogy a meghosszabbított intézkedés jelentős mértékben kezelné-e a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető veszélyt, illetve jelentősen fokozná-e az illetékes hatóságok képességét a veszély figyelemmel kísérésére.
a) Az intézkedés jelentős mértékben kezeli a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását fenyegető veszélyt
(48) A fentiekben ismertetett körülmények között az eladási nyomásnak és a piaci volatilitásnak a short ügyletek és a rövid pozíciók kiépítése miatti hirtelen növekedése felerősítheti a pénzügyi piacokon a visszaesési trendeket. Bár a short ügyletek más időkben pozitív célt szolgálhatnak abból a szempontból, hogy segítenek meghatározni a kibocsátók helyes értékelését, a jelenlegi piaci körülmények között csak további veszélyt jelenthetnek a piacok szabályos működésére és integritására.
(49) Különösen, tekintettel a továbbra is fennálló vészhelyzet horizontális hatására, amely Unió-szerte részvények széles skáláját érinti, a részvényárak hirtelen esését súlyosbíthatja a short ügyletekből és a megnövekedett számú nettó rövid pozícióból fakadó fokozott eladási nyomás; ezen ügyletek viszont - mivel nem érik el az illetékes nemzeti hatóságok felé a 236/2012/EU rendelet 5. cikkében előírt rendes bejelentési küszöbértéket - a meghosszabbított intézkedés nélkül észrevétlenek maradnának.
(50) A fenti okokból kifolyólag az illetékes nemzeti hatóságoknak és az ESMA-nak a lehető legrövidebb időn belül tudomást kell szerezniük azokról a piaci szereplőkről, akik short ügyleteket kötnek és jelentős nettó rövid pozíciókat építenek ki, hogy a hatóságok és az ESMA szükség esetén elejét vehessék annak, hogy a szóban forgó pozíciók nyomán az eladási megbízások ugrásszerűen megnövekedjenek, és ennek következtében jelentős áresés alakuljon ki.
(51) Az intézkedés meghosszabbítása kezeli ezt a szükségletet azzal, hogy arra kötelezi a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban nettó rövid pozícióval rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkében megállapított küszöbértékhez képest alacsonyabb küszöbérték esetén is jelentsék be a szóban forgó pozíciót az illetékes nemzeti hatóságoknál.
(52) Ezért az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA megfelelően értékelni tudják a változó helyzetet, különbséget tudnak tenni a fundamentumokra vonatkozó információk által irányított piaci mozgások és a short ügyletek által beindított vagy súlyosbított piaci mozgások között, és reagálni tudnak, ha a piacok integritása, szabályos működése és stabilitása szigorúbb intézkedéseket követel meg.
(53) Az ESMA úgy ítéli meg, hogy az intézkedés újabb három hónappal történő meghosszabbítása nélkül az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA korlátozottan rendelkeznének a piac megfelelő nyomon követésére irányuló képességgel a jelenlegi bizonytalan és instabil környezetben. Ezt még hangsúlyosabbá teszi a pénzügyi piacok teljesítményének és a mögöttes gazdasági tevékenységnek a nyilvánvaló szétválása, valamint a Covid19-világjárvány változó jellege. Ezek a tényezők jelentős eladási nyomást és az uniós részvényárak szokatlan volatilitását válthatják ki, amit viszont tovább erősíthet a rövid pozíciók felhalmozódása.
(54) Ugyanakkor az ESMA megfelelőnek tartja a 236/2012/EU rendelet 6. cikkében említett, a társaság kibocsátott részvénytőkéje 0,5%-ának megfelelő közzétételi küszöbérték fenntartását, mivel e küszöbérték csökkentése a szabályosan működő piacok fenntartása és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelése szempontjából nem tűnik szükségesnek. Az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA folytatják a piaci körülmények folyamatos nyomon követését, és szükség esetén további intézkedéseket hoznak.
b) Az intézkedés jelentős mértékben kezeli az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyt
(55) Ahogy a fentiekben ismertettük, annak ellenére, hogy a vakcinafejlesztésről érkező biztató hírek a közelmúltban javították a piacok teljesítményét, bizonyos országokban a részvényindexek 2020. február 20. óta tartó zuhanása még mindig hasonló szinten van, mint amit 2020 júniusában vagy szeptemberében rögzítettek. Emellett az uniós árak fellendülése lényegesen gyengébb más globális gazdaságok, pl. a NIKKEI 225, a S&P 500 vagy a CSI 300 teljesítményéhez képest. Különböző kockázati tényezők továbbra is hatást gyakorolnak sok ágazatra, például a pénzügyi szektor részvényei továbbra is gyengén teljesítenek és nagy szórást mutatnak a fő uniós hitelintézetek között. E környezetben a shortolás és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítése felerősítheti az eladási nyomást és a visszaesési trendeket, ami viszont növelheti a veszélyt, amelynek rendkívül káros hatásai lehetnek a pénzintézetek és más szektorbeli vállalatok pénzügyi stabilitására.
(56) Ebben az összefüggésben az intézkedés további három hónapra történő meghosszabbítása nélkül az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA adatkorlátozásokkal szembesülnének, és így kevésbé tudnák kezelni a gazdaságot és végső soron az Unió egészének pénzügyi stabilitását érő potenciális negatív hatásokat.
(57) Ezért az ESMA meghosszabbított intézkedése, amely ideiglenesen csökkenti a nettó rövid pozíciók illetékes nemzeti hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó bejelentési küszöbértéket, az adatkorlátozás csökkentésével és az illetékes nemzeti hatóságoknak az elkövetkező veszélyek korai szakaszban történő kezelésére irányuló képességének fokozásával hatékonyan kezeli ezt az uniós pénzügyi rendszer egyes részeinek vagy akár egészének stabilitását fenyegető veszélyt.
c) Az illetékes hatóságok veszélymonitorozási képességének javítása
(58) Rendes piaci körülmények között az illetékes nemzeti hatóságok minden olyan veszélyt, amely a short ügyletekből és a nettó rövid pozíciók kiépítéséből fakadhat, az uniós jogszabályokban meghatározott felügyeleti eszközökkel monitoroznak, különös tekintettel a 236/2012/EU rendeletben előírt, a nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre * .
(59) A jelenlegi piaci körülmények ugyanakkor szükségessé teszik, hogy az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA fokozzák a szabályozott piacokra bevezetett részvényeket érintő összesített nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos nyomon követési tevékenységeiket. E célból és a Covid19-világjárvány alakulásával összefüggő folyamatos bizonytalanság miatt továbbra is fontos, hogy az illetékes nemzeti hatóságok továbbra is a lehető legkorábbi szakaszban értesüljenek a rövid pozíciók kiépítéséről, még mielőtt elérik a kibocsátott részvénytőke - a 236/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott - 0,2%-os szintjét.
(60) Erre az a tény is rávilágít, hogy 2020 november óta megfigyelhető áremelkedés ellenére a 0,1 és 0,2% közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya nem csökkent jelentősen 2020 márciusa óta * , és átlagosan 12%-on marad az összes nettó rövid pozícióhoz képest, hasonlóan a szeptemberi helyzethez. Ezért megállapítható, hogy azon 0,1% és 0,2% közötti nettó rövid pozíciók százalékos aránya, amelyeket az ESMA által bevezetett alacsonyabb bejelentési küszöbérték miatt kellett bejelenteni, továbbra is az összes nettó rövid pozíció releváns részét képezi.
(61) Ebből következően az ESMA meghosszabbított intézkedése fenntartja az illetékes nemzeti hatóságok azon fokozott képességét, hogy már egy korábbi szakaszban foglalkozzanak bármely azonosított veszéllyel, ami lehetővé teszi számukra, hogy a piaci stressz bármely jelének észlelésekor időben kezeljék a piacok szabályos működésére és a pénzügyi stabilitásra nézve fennálló veszélyeket.
5. AZ INTÉZKEDÉSEK NEM JÁRNAK A SZABÁLYOZÁSI ARBITRÁZS KOCKÁZATÁVAL (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA)
(62) Ahhoz, hogy az ESMA a 236/2012/EU rendelet 28. cikke szerinti intézkedést hozzon vagy hosszabbítson meg, mérlegelnie kell, hogy az intézkedés nem jár-e a szabályozási arbitrázs kockázatával.
(63) Mivel az ESMA meghosszabbított intézkedése a piaci szereplőknek az Unión belül szabályozott piacra bevezetett összes részvényre vonatkozó bejelentési kötelezettségét érinti, egységes bejelentési küszöbértéket jelent valamennyi illetékes nemzeti hatóság tekintetében, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az Unión belüli és kívüli piaci szereplőknek az Unión belül szabályozott piacra bevezetett részvényekkel való kereskedés vonatkozásában.
6. AZ ESMA INTÉZKEDÉSE NEM ÉRINTI HÁTRÁNYOSAN A PÉNZÜGYI PIACOK HATÉKONYSÁGÁT, AZAZ TÖBBEK KÖZÖTT NEM CSÖKKENTI A LIKVIDITÁST EZEKEN A PIACOKON, ÉS NEM VEZET BIZONYTALANSÁGHOZ A PIACI SZEREPLŐK SZÁMÁRA AZ INTÉZKEDÉS JÓTÉKONY HATÁSAIHOZ KÉPEST ARÁNYTALAN MÉRTÉKBEN (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA)
(64) Az ESMA-nak értékelnie kell, hogy az intézkedésnek nincsenek-e a jótékony hatásaihoz képest aránytalannak tekinthető káros hatásai.
(65) Az ESMA helyesnek tartja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok szorosan nyomon követik a nettó rövid pozíciók kialakulását, mielőtt bármilyen nagyobb beavatkozással járó intézkedés elfogadását mérlegelnék. Az ESMA megjegyzi, hogy a rendes bejelentési küszöbérték (a kibocsátott részvénytőke 0,2%-a) a továbbra is fennálló rendkívüli piaci körülmények között nem feltétlenül megfelelő a trendek és a kialakuló veszélyek időben történő azonosításához.
(66) Bár a megerősített bejelentési kötelezettség bevezetése az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára további terhet jelenthet, e szervezetek az (EU) 2020/525 ESMA-határozat és az (EU) 2020/1689 határozat alkalmazásával már kiigazították rendszereiket, ezért e meghosszabbított intézkedés várhatóan nincs további hatással az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek megfelelési költségeire. Ráadásul a piaci szereplők azon képességét sem korlátozza, hogy részvényekkel kapcsolatos short ügyletet kössenek vagy növeljék rövid pozícióikat. Mindez tehát nem befolyásolja a piac hatékonyságát.
(67) Az egyéb potenciális és nagyobb beavatkozással járó intézkedésekkel összevetve a jelenlegi meghosszabbított intézkedés nem érinti a piaci likviditást, mivel a piaci szereplők egy korlátozott körére vonatkozó nagyobb fokú bejelentési kötelezettség nyomán nem kell, hogy e szereplők megváltoztassák kereskedési stratégiájukat, és ebből következően a piaci részvételüket. Ezenfelül az árjegyzői tevékenységek és stabilizációs programok esetében fenntartott mentesség célja az, hogy ne növeljék azon szervezetek terheit, amelyek a likviditás biztosítása és a volatilitás csökkentése szempontjából fontos szolgáltatást nyújtanak, ami különösen releváns a jelenlegi helyzetben.
(68) A meghosszabbított intézkedés hatályát illetően az ESMA úgy véli, hogy az intézkedés egy vagy több ágazatra, illetve a kibocsátók valamely alcsoportjára korlátozása nem feltétlenül éri el a kívánt eredményt. A Covid19-világjárvány kitörését követően jegyzett áresések nagysága, az érintett részvények (és ágazatok) széles köre és az uniós gazdaságok és kereskedési helyszínek közötti összekapcsolódás mértéke arra enged következtetni, hogy egy uniós szintű intézkedés az illetékes nemzeti hatóságok korai piaci információkkal való ellátása terén valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint az ágazati intézkedések.
(69) A piaci bizonytalanság kialakulása szempontjából az intézkedés nem új szabályozási kötelezettségeket vezet be, mivel a vonatkozó küszöbérték leszállításával csupán a 2012 óta hatályban lévő, rendes bejelentési kötelezettséget módosítja. Az ESMA azt is kiemeli, hogy a meghosszabbított intézkedés továbbra is az Unión belül szabályozott piacra bevezetett részvények bejelentésére korlátozódik annak érdekében, hogy értesüljenek azokról a pozíciókról, amelyek esetében a kiegészítő bejelentés a legfontosabbnak tűnik.
(70) Ezért az ESMA megítélése szerint az ilyen fokozott átláthatósági kötelezettség nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a hasznaihoz képest aránytalan lenne, és nem eredményez bizonytalan helyzetet a pénzügyi piacokon.
(71) Az intézkedés időtartamát illetően az ESMA úgy véli, hogy az intézkedés három hónappal történő meghosszabbítása indokolt, figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló információkat és a Covid19-világjárvány összefüggésében általánosan továbbra is bizonytalan kilátásokat. Az ESMA a helyzet javulása esetén mielőbb vissza kíván térni a rendes bejelentési kötelezettséghez, ugyanakkor nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogya helyzet súlyosbodása vagy a piacok instabilitásának fennmaradása esetén az intézkedést meghosszabbítsa.
(72) Ennek alapján és a mai naptól az ESMA úgy tekinti, hogy a nettó rövid pozíciókra vonatkozó, ideiglenesen megerősített átláthatósági intézkedés meghosszabbítása a továbbra is kedvezőtlen körülmények miatt arányos.
7. EGYEZTETÉS ÉS ÉRTESÍTÉS (A 236/2012/EU RENDELET 28. CIKKÉNEK (4) ÉS (5) BEKEZDÉSE)
(73) Az ESMA egyeztetett az ERKT-val. Az ERKT nem emelt kifogást a javasolt határozat elfogadása ellen.
(74) Az ESMA értesítette az illetékes nemzeti hatóságokat a tervezett határozatról.
(75) Az ESMA meghosszabbított intézkedését 2020. december 19-től kell alkalmazni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározás
E határozat vonatkozásában a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piacot jelenti.
2. cikk
Ideiglenes kiegészítő átláthatósági kötelezettségek
1. A szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező valamely társaság kibocsátott részvénytőkéjét illetően nettó rövid pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. és 9. cikkével összhangban értesíti az érintett illetékes hatóságot, ha a pozíció eléri az e cikk (2) bekezdésében meghatározott bejelentési küszöbértéket, illetve ha a vonatkozó küszöbérték alá csökken.
2. A bejelentési küszöbérték az érintett társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,1%-a és az ezt meghaladó minden további 0,1%.
3. cikk
Mentességek
1. A 236/2012/EU rendelet 16. cikkével összhangban a 2. cikkben említett ideiglenes kiegészítő átláthatósági kötelezettségek nem alkalmazandók a szabályozott piacra bevezetett részvényekre abban az esetben, ha az adott részvények kereskedésének fő helyszíne harmadik országban található.
2. A 236/2012/EU rendelet 17. cikkével összhangban a 2. cikkben említett ideiglenes kiegészítő átláthatósági kötelezettségek az árjegyzői tevékenységek miatt végrehajtott ügyletekre nem alkalmazandóak.
3. A 2. cikkben említett ideiglenes kiegészítő átláthatósági kötelezettségek nem alkalmazandók a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 5. cikke szerinti stabilizáció végrehajtásával kapcsolatos nettó rövid pozíciókra.
4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a határozat 2020. december 19-én lép hatályba.
A hatálybalépésének napjától kezdődően három hónapig marad hatályban.
Kelt Párizsban, 2020. december 16-án.
a felügyelőtanács részéről
Steven MAIJOOR
az elnök
MELLÉKLET
Ebben a mellékletben az „ESMA-határozat” az ESMA 2020. március 16-i határozatára vonatkozik, amely arra kötelezi a nettó rövid részvénypozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy ideiglenesen csökkentsék az olyan társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos nettó rövid pozíciók bejelentési küszöbértékeit, amelyek részvényei szabályozott piacra bevezetett részvények, és amelyekre a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint bizonyos küszöbérték felett bejelentési kötelezettség áll fenn az illetékes hatóságok felé.
1. ábra
Pénzügyi mutatók
| Részvénypiaci teljesítmény | Változások 2020.2.20-tól 2020.12.2-ig | Indexszint 2020.12.2-án | Változások 2020.2.20-tól 2020.9.3-ig | Indexszint 2020.9.3-án | Változások 2020.2.20-tól 2020.6.4-ig | Indexszint 2020.6.4-én | |
| STOXX EUROPE 800 ex. Svájc | - 10% | 125 | - 17% | 116 | - 16% | 117 | |
| EURO STOXX INDEX | - 6% | 392 | - 13% | 362 | - 13% | 364 | |
| EURO STOXX 50 | - 8% | 3 521 | - 14% | 3 304 | - 13% | 3 323 | |
| US S&P500 | 9% | 3 663 | 2% | 3 451 | - 8% | 3 112 | |
| CSI 300 | 22% | 5 067 | 16% | 4 817 | - 4% | 3 982 | |
| JP Nikkei | 14% | 26 801 | 0% | 23 466 | - 3% | 22 864 | |
| Globális | 8% | 248 | - 1% | 228 | - 9% | 211 | |
| Európai bankok | - 22% | 115 | - 37% | 93 | - 30% | 104 | |
| Pénzügyi index - Olaszország | - 24% | 29 | - 30% | 27 | - 29% | 28 | |
| Pénzügyi index - Spanyolország | - 24% | 50 | - 48% | 34 | - 35% | 42 | |
| Pénzügyi index - Németország | - 7% | 132 | - 13% | 123 | - 11% | 126 | |
| Pénzügyi index - Franciaország | - 21% | 141 | - 34% | 118 | - 28% | 130 | |
| Volatilitás | Változások 2020.2.20-tól 2020.12.2-ig | Indexszint 2020.12.2. | Változások 2020.2.20-tól 2020.9.3-ig | Indexszint 2020.9.3. | Változások 2020.2.20-tól 2020.6.4-ig | Indexszint 2020.6.4. | |
| VSTOXX | 8% | 22 | 15% | 29 | 13% | 28 | |
| VIX | 5% | 21 | 18% | 33 | 9% | 25 | |
| Hitel-nemteljesítési csereügyletek | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.12.2-ig | CDS-felárak bázispontban 2020.12.2-án | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.9.3-ig | CDS-felárak bázispontban 2020.9.3-án | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.6.4-ig | CDS-felárak bázispontban 2020.6.4-én | |
| Európa - vállalati | 5 | 45 | 5 | 45 | 22 | 62 | |
| Európa - magas hozamú | 53 | 251 | 92 | 290 | 157 | 355 | |
| Európa - pénzügyi indexek | 9 | 53 | 15 | 59 | 29 | 73 | |
| Európa - másodlagos pénzügyi indexek | 13 | 100 | 38 | 124 | 62 | 149 | |
| 10 éves államkötvények | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.12.2-ig | Kötvényhozamok %-ban 2020.12.2-án | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.9.3-ig | Kötvényhozamok %-ban 2020.9.3-án | Változások bázispontban 2020.2.20-tól 2020.6.4-ig | Kötvényhozamok %-ban 2020.6.4-én | |
| Németország - 10 éves | - 8 | - 0,52 | - 5 | - 0,49 | 15 | - 0,29 | |
| Spanyolország - 10 éves | - 13 | 0,11 | 9 | 0,33 | 32 | 0,55 | |
| Franciaország - 10 éves | - 7 | - 0,29 | 2 | - 0,19 | 23 | 0,01 | |
| Olaszország - 10 éves | - 31 | 0,60 | 15 | 1,06 | 51 | 1,42 | |
| USA - 10 éves | - 57 | 0,95 | - 90 | 0,62 | - 67 | 0,86 | |
| Egyesült Királyság - 10 éves | - 22 | 0,36 | - 34 | 0,24 | - 24 | 0,34 | |
| Japán - 10 éves | 7 | 0,03 | 8 | 0,04 | 9 | 0,05 | |
| Megjegyzés: A részvénypiaci változások relatív értékben, az egyéb változások abszolút értékben kifejezve. Források: Refinitiv EIKON; ESMA. | |||||||
2. ábra
Volatilitási mutatók
Megjegyzés: Az EURO STOXX 50 (VSTOXX) és az S&P 500 (VIX) implikált volatilitása %-ban.
Források: Refinitiv Datastream, ESMA.
3. ábra
Európai Uniós szektorális részvényindexek
Megjegyzés: Részvényárfolyamok. 2020.2.20. = 100.
Források: Refinitiv Datastream, ESMA.
Megjegyzés: Részvényárfolyamok. 2020.02.20. = 100.
Források: Refinitiv Datastream, ESMA.
Megjegyzés: Részvényárfolyamok. 2020.02.20. = 100.
Források: Refinitiv Datastream, ESMA.
4. ábra
Európai Uniós CDS-felár indexek
Megjegyzés: CDS-felárak befektetésre ajánlott európai vállalati kötvények (iTraxx Europe), befektetésre nem ajánlott európai vállalati kötvények (iTraxx Europe Crossover) és európai pénzügyi vállalatok esetében, bázispontban.
Források: Refinitiv EIKON, ESMA
5. ábra
Európai részvényindexek teljesítménye országok szerint
| Százalékos változás 2020. november 6-tól 2020. december 2-ig | Százalékos változás 2020. február 20-tól 2020. december 2-ig | Százalékos változás 2020. február 20-tól 2020. szeptember 3-ig | Százalékos változás 2020. február 20-tól 2020. június 4-ig | ||
| STOXX EUROPE 800 ex. Svájc | 8,67% | - 9,74% | - 16,67% | - 15,78% | |
| EURO STOXX INDEX | 9,41% | - 6,06% | - 13,22% | - 12,72% | |
| EURO STOXX 50 | 9,90% | - 7,89% | - 13,57% | - 13,07% | |
| AT | 21,10% | - 17,84% | - 30,21% | - 23,30% | |
| BE | 16,24% | - 9,94% | - 19,22% | - 14,86% | |
| BG | 0,55% | - 22,03% | - 20,67% | - 15,69% | |
| CY | 25,10% | - 27,80% | - 39,52% | - 34,73% | |
| CZ | 11,15% | - 12,35% | - 17,81% | - 13,94% | |
| DE | 6,68% | - 2,57% | - 4,44% | - 7,32% | |
| DK | - 1,90% | 10,16% | 4,24% | - 2,48% | |
| EE | 11,25% | - 4,72% | - 13,55% | - 13,16% | |
| ES | 19,66% | - 17,22% | - 29,45% | - 21,88% | |
| FI | 6,38% | 1,96% | - 5,35% | - 8,66% | |
| FR | 12,54% | - 7,91% | - 17,37% | - 15,91% | |
| GB | 9,36% | - 13,09% | - 21,32% | - 13,93% | |
| GR | 29,14% | - 16,82% | - 29,24% | - 26,64% | |
| HR | 10,22% | - 13,43% | - 19,61% | - 17,16% | |
| HU | 10,74% | - 14,42% | - 24,05% | - 17,83% | |
| IE | 5,56% | - 0,58% | - 13,00% | - 12,90% | |
| IS | 5,78% | 10,90% | - 1,50% | - 4,44% | |
| IT | 11,64% | - 12,39% | - 22,04% | - 20,01% | |
| LT | 4,44% | 3,84% | 5,06% | - 1,98% | |
| LU | 14,85% | - 7,78% | - 25,92% | - 21,60% | |
| LV | - 0,47% | 6,81% | 5,53% | - 1,81% | |
| MT | 15,14% | - 13,86% | - 20,80% | - 12,92% | |
| NL | 6,64% | - 1,80% | - 11,66% | - 9,17% | |
| NO | 11,02% | - 3,37% | - 11,80% | - 10,22% | |
| PL | 11,81% | - 9,62% | - 15,75% | - 13,47% | |
| PT | 14,45% | - 14,54% | - 20,09% | - 13,64% | |
| RO | 6,43% | - 7,58% | - 10,73% | - 11,45% | |
| SE | 5,47% | 1,06% | - 7,28% | - 9,47% | |
| SI | 8,13% | - 9,57% | - 13,01% | - 10,83% | |
| SK | - 0,99% | - 3,02% | - 7,05% | 0,07% | |
| Források: Refinitiv EIKON; ESMA. | |||||
6. ábra
0,1% és 0,2% közötti nettó rövid pozíciók a 2020. március 16. és november 30. közötti időszakban
Források: ESMA
