(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió fellépésének célja többek között a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében.
(2) A 2016. szeptember 16-i pozsonyi ütemtervben a 27 állam-, illetve kormányfő elkötelezte magát amellett, hogy „jobb lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok számára”, különösen az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott uniós támogatás és a fiatalokat célzó továbbfejlesztett uniós programok révén.
(3) A 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság megfogadták, hogy egy olyan Unió kialakításán fognak dolgozni, „ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”.
(4) A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia - amely a Tanács 2018. november 26-i állásfoglalásán * alapul - elismeri, hogy a fiatalok a saját életük irányítói, hozzájárulnak a kedvező társadalmi változásokhoz és segítik az uniós ambíciók megvalósítását. Elismeri továbbá, hogy az ifjúságpolitika olyan tér kialakításához járulhat hozzá, ahol a fiatalok élhetnek a lehetőségekkel és magukénak érezhetik az uniós értékeket. A korábbi európai évek - például a vasút európai éve (2021), a kulturális örökség európai éve (2018), a polgárok európai éve (2013-2014) és az önkéntesség európai éve (2011) - értékes tapasztalatokkal szolgálnak, amelyeket érdemes figyelembe venni olyan jövőbeli erőfeszítések kidolgozása során, amelyek a fiatalokat kívánják bevonni és képessé tenni saját jövőjük és Európa jövőjének alakításába.
(5) Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott NextGenerationEU biztosítja a zöld és a digitális átállás felgyorsítását, és lehetőséget biztosít arra, hogy a Covid19-világjárványból együtt megerősödve lábaljunk ki. A NextGenerationEU újra lehetőségekben bővelkedő távlatokat nyit meg a fiatalok előtt, beleértve a minőségi munkahelyeket és a társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás esélyét. Az Uniónak az a célja, hogy a fiatalok teljes mértékben részt vegyenek a NextGenerationEU bevezetésében, ezáltal fokozva szerepüket a zöld és digitális átállásban.
(6) A Bizottság elnöke 2021. szeptember 15-én az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve (a továbbiakban: az európai év) legyen. A Bizottság elnöke hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy Európa jövőjéhez az európai fiatalokból meríthetünk inspirációt, valamint hozzátette, hogy „ha az Uniót hozzájuk akarjuk igazítani, meg kell teremteni a módját, hogy a fiatalok alakítani tudják Európa jövőjét”. Európának szüksége van minden fiatal elképzeléseire, szerepvállalására és részvételére egy jobb jövő megteremtéséhez, valamint jövőbeli lehetőségeket kell kínálnia a fiatalok számára, egy olyan jövőben, amely zöldebb, digitálisabb és inkluzívabb. Az elnök ezért azt javasolta, hogy „szóljon az elkövetkező év a fiatalokról, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”.
(7) Az európai évnek el kell indítania a fiatalok jövőjével és Európa jövőjének építésében való aktív részvételével kapcsolatos gondolkodási folyamatot. Ezért az ifjúságpolitikákat valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikában érvényesíteni kell.
(8) A fiatalok demokratikus folyamatokban való tevékeny részvétele kulcsfontosságú Európa és demokratikus társadalmai jelenének és jövőjének szempontjából. Az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról szóló, 2020. december 1-i tanácsi következtetésekkel * , a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről szóló, 2021. június 21-i tanácsi következtetésekkel * , az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2020. december 3-i bizottsági közleménnyel és az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i európai parlamenti állásfoglalással * összhangban az európai év célja ezért az, hogy lendületet adjon a fiatalok Európa demokratikus életében való tevékeny részvételének, többek között azáltal, hogy támogatja a különböző hátterű fiatalok részvételét az olyan folyamatokban, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia, előmozdítja a polgári szerepvállalást és az önkéntességi kezdeményezéseket, és ezáltal felhívja a figyelmet az uniós értékekre és az alapvető jogokra, valamint az európai történelemre és kultúrára, összefogja a fiatalokat és a döntéshozókat helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten, valamint hozzájárul az európai integrációs folyamathoz.
(9) Az Egyesült Nemzetek 2015. szeptember 25-i „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című határozata (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) elismeri a fiatalok nemzetközi szinten változást előidéző alapvető szerepét, és kijelenti, hogy támogatni kell a fiatalokat abban, hogy „az aktivizmushoz szükséges végtelen kapacitásaikat egy jobb világ megteremtésére fordítsák”. Az európai év konkrét hozzájárulást jelent az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjéhez, amely kiemeli, hogy „a gyermekek, valamint a fiatal nők és férfiak a változás kritikus tényezői”, az európai évnek további lendületet kell adnia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásának, a fenntartható fejlődés felé vezető útnak, valamint fejlesztenie kell a fiatalok azon képességét, hogy alakítsák a jelent és a jövőt, nemcsak az Unióét, hanem az uniós partnerországokét és az egész bolygónkét.
(10) „A fiatalok a külső tevékenységekben” című, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekkel összhangban - hangsúlyozva a fiatal generációk hozzájárulását az erősebb, legitimebb, békésebb és demokratikusabb társadalmak kiépítéséhez - az európai évnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fiatalok valamennyi szakpolitikai területen fokozottan vegyenek részt az Unió külső tevékenységeiben, hogy új lehetőségek jöjjenek létre az oktatás, a tanulás és a csereprogramok tekintetében, hogy partnerségek és párbeszéd alakuljon ki az Unió és a partnerországok - többek között a keleti partnerség, a Nyugat-Balkán és a déli szomszédság - fiataljai között, hogy ki legyenek használva az ifjúsági párbeszéd és partnerségek meglévő platformjai, például az AU-EU Ifjúsági Együttműködési Platform és az uniós ifjúsági véleményező testület, valamint hogy növekedjen a fiatalok szerepvállalásának jelentősége a stratégiai kommunikációban és a nyilvános diplomáciai fellépésekben.
(11) Az európai ifjúsági célok, amelyek a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia szerves részét képezik, és amelyeket az uniós ifjúsági párbeszéd keretében fiatalok dolgoztak ki a fiatalok érdekében, tanúbizonyságot tesznek arról, hogy sok európai fiatal részt kíván venni az Unió fejlődési irányának meghatározásában.
(12) Az európai évnek ösztönöznie kell a szociális jogok európai pillére * 1. alapelvének sikeres végrehajtását, amely kiemeli, hogy „mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz”. E tekintetben az európai évnek segítenie kell, hogy figyelemre méltó előrehaladás történjen az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása irányába, amelynek célja a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai kiteljesedésének ösztönzése, valamint az állampolgári ismeretek oktatásának előmozdítása egy valódi európai tanulási térség létrehozásával, és azon akadályok megszüntetésével, amelyek az Unióban a diplomák, képesítések és tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismerése előtt állnak. Az európai évnek figyelembe kell vennie a fiatalok szociális helyzetét és jóllétét. Az európai évnek hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillére 3. alapelvének sikeres végrehajtásához, amely kiemeli, hogy „mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és az egyenlő lehetőségekhez a foglalkoztatás, a szociális védelem és az oktatás terén, valamint a nyilvánosság számára elérhető áruk és szolgáltatások igénybevételéhez”.
(13) A európai évnek támogatnia kell az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Covid19-világjárvány utáni helyreállítási terv részeként bővítse a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit az ifjúsági garanciáról szóló, 2020. október 8-i európai parlamenti állásfoglalásban * foglaltak szerint, amely hangsúlyozza, hogy a kijárási korlátozások hirtelen fennakadást okoztak a fiatalok formális és nem formális oktatásában, valamint informális tanulásában, szakmai gyakorlatában, gyakornokságában, tanulószerződéses gyakorlati képzésében és foglalkoztatásában, valamint hatással voltak a fiatalok jövedelmére, pénzkereseti lehetőségeire és jóllétére, többek között egészségére és különösen mentális egészségékre. Az említett állásfoglalással, valamint a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalásával * az Európai Parlament - a fiatal munkavállalók kihasználása és jogaik megsértése formájaként értékelve - elítélte a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok alkalmazását, amennyiben azok nem képesítés megszerzésére irányulnak. Az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy jogi keretet az ilyen fizetés nélküli szakmai gyakorlatok, gyakornokságok és tanulószerződéses gyakorlati képzések hatékony és végrehajtható betiltására.
(14) Az európai évnek újabb lendületet kell adnia ahhoz, hogy minőségi ifjúsági foglalkoztatási lehetőségek jöjjenek létre az ifjúsági foglalkoztatási támogatás kezdeményezés keretében, többek között az ifjúsági garancia megerősítéséről szóló, 2020. október 30-i tanácsi ajánlás * és a Bizottság által javasolt új, „tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!”(Aim, Learn, Master, Achieve, a továbbiakban: ALMA) elnevezésű, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Szociális Alap Plusz keretében végrehajtandó kezdeményezés révén. Az ALMA kezdeményezésnek a hátrányos helyzetű, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyeknek szóló, határokon átívelő ifjúsági mobilitási programnak kell lennie.
(15) Az európai évnek hozzá kell járulnia az ifjúsági munka elismeréséhez, valamint az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről szóló, 2020. december 1-jei tanácsi állásfoglalás * (a továbbiakban: az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend) és a bonni folyamat célkitűzéseihez, és ezáltal hozzá kell járulnia az ifjúsági munka struktúráinak megerősítéséhez annak érdekében, hogy azok az Unió valamennyi részén fenntarthatóvá és ellenállóbbá váljanak, és a határokon átnyúló együttműködéshez. Az európai évnek elő kell mozdítania a nem formális és az informális tanulás - többek között az ifjúsági munka - során szerzett kompetenciák érvényesítését is, annak elismerése mellett, hogy a formális oktatás mellett nagy értéket képvisel az ifjúsági munka keretében való tanulás, és hogy meg kell erősíteni az ifjúsági munka és a formális oktatás közötti partnerséget.
(16) A Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló, 2021. február 10-i állásfoglalásában * az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a Covid19-világjárvány különösen súlyos hatást gyakorol a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra, és kiemelte, hogy kezelni kell a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó, többek között a fogyatékossággal élő fiatalok problémáit. Megjegyezte azt is, hogy a Covid19-világjárvány kitörése óta az ifjúsági munkanélküliség és szegénység folyamatosan nő, és sürgette a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést az ifjúsági foglalkoztatásra gyakorolt katasztrofális hatások ellensúlyozására. Emlékeztetett emellett az önkéntesség szerepére a fiatalok életének és szakmai készségeinek fejlesztésében, és úgy vélte, hogy az (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott Európai Szolidaritási Testület segítheti a fiatalokat abban, hogy a helyi realitásaikon túl is kiszélesítsék lehetőségeiket.
(17) A Covid19-világjárvány súlyos társadalmi és gazdasági hatást gyakorolt társadalmunk egészére, és a mentális egészségi problémák példátlan növekedéséhez vezetett, különösen a fiatalok körében. Ezért az európai évnek elő kell mozdítania fenntartható megoldások - köztük megelőző intézkedések - megvitatását és kidolgozását e kihívások kezelésének elősegítése érdekében.
(18) Az európai évnek támogatnia kell az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend, valamint a fiatalokról és a munka jövőjéről szóló, 2019. június 5-i * , a digitális ifjúsági munkáról szóló, 2019. december 10-i * és az intelligens ifjúsági munkáról szóló, 2017. december 7-i * tanácsi következtetések megvalósítását.
(19) Az éghajlati és természeti válságok kezelésének fontosságára reagálva - az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodással * (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) összhangban, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése és az európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról megvalósítása érdekében - az európai évnek hozzá kell járulnia az éghajlattal és a természettel kapcsolatos intézkedések általános érvényesítéséhez, valamint „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzések méltányos és inkluzív módon történő végrehajtásához, a Horizont Európa (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * meghatározott küldetéseinek és az „»Irány az 55%!«: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében” című, 2021. július 14-i bizottsági közleményben meghatározott „Irány az 55%!” intézkedéscsomag megvalósításához, különösen azáltal, hogy arra ösztönzi a fiatalokat, hogy saját kezdeményezéseket és kreatív elképzeléseket fogalmazzanak meg a releváns célok elérésével összefüggésben, ezzel elismerve a fiatalok kreatív és innovatív potenciálját és képességeit.
(20) Az európai évnek újabb lendületet kell adnia az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 15-i európai parlamenti állásfoglalásnak * , amely hangsúlyozta, hogy az Erasmus+ a formális és nem formális oktatás, tanulás és képzés, valamint a fiatalokat mozgósító tevékenységek támogatása révén alapvető fontosságú az európaiak, különösen az újabb generációk körében folytatott figyelemfelkeltés szempontjából, arra ösztönözve a fiatalokat, hogy aktív és tájékozottságon alapuló álláspontot képviseljenek a fenntarthatósággal és a releváns szakpolitikákkal kapcsolatban, és a jövő elkötelezett, tudatos polgáraivá váljanak. Az Európai Parlament az említett állásfoglalásban kiemelte az ifjúsági és civil társadalmi szervezetek jelentős szerepét a bevált módszerek megosztásában és a fiatalabb nemzedékek fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságát növelő projektek megvalósításában is.
(21) Az európai évnek az olyan európai eseményekre és kezdeményezésekre kell építenie és ezekkel szinergiákra törekednie, mint az Európai Ifjúsági Rendezvény, az Európai Ifjúsági Hét, az Európa Ifjúsági Fővárosa, az Európa Kulturális Fővárosa, az Európa-nap és az Európai Örökség Napok, valamint az Európa Tanács „Fiatalok a demokráciáért, demokrácia a fiatalokért” elnevezésű kampánya.
(22) Az Unió helyzetéről szóló beszédében a Bizottság elnöke kiemelte, hogy „Európának minden egyes fiatalra szüksége van”. Célkitűzéseinek megvalósítása során az európai évnek teljes mértékben inkluzívnak kell lennie, és tevékenyen elő kell mozdítania a különböző hátterű fiatalok, a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, valamint a legkülső régiókból származó fiatalok részvételét, összhangban az (EU) 2021/1877 * bizottsági végrehajtási határozattal.
(23) Fontos, hogy az európai év hozzájáruljon a fiatalok demokratikus élet és választási folyamatok iránti érdeklődésének, valamint ezekben való aktív részvételének növeléséhez, különösen uniós szinten. Az európai parlamenti választásokat követő 2019. évi Eurobarométer felmérés szerint a 2019-es európai parlamenti választások során a fiatalok részvételi aránya jóval magasabb volt (42%), mint a 2014-es európai parlamenti választásokon (28%). A fiatalok európai parlamenti választásokon való részvételét még nagyobb mértékben kell ösztönözni.
(24) Az európai év szilárdan az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elvekben gyökerezik. Intézkedéseiben és tevékenységeiben az európai év különösen törekszik a nemek közötti teljes egyenlőségre, valamint a nem, faj vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő teljes megkülönböztetésmentességre, továbbá a Charta alkalmazásának előmozdítására. „Az EU gyermekjogi stratégiája” című, 2021. március 24-i bizottsági közleményben meghatározott uniós gyermekjogi stratégia és az (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlással * létrehozott európai gyermekgarancia új mércét állított fel a gyermekek és a tinédzserek képviseletével kapcsolatban, valamint a gyermekeket és fiatalokat aktív polgárként és a változás előmozdítójaként ismeri el.
(25) Az európai év hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében az európai évnek maximálisan ki kell használnia a már meglévő megvalósítási mechanizmusokat. Az európai év hozzáadott értékének optimalizálása és a fiatalokra gyakorolt további kedvező hatás elérése érdekében szinergiákra és kiegészítő jellegre kell törekedni különösen az európai év és az uniós programok között, ideértve a kifejezetten a fiatalokra irányuló nemzetközi jellegű programokat és a transznacionális vagy nemzetközi jelleggel nem rendelkező programokat, különösen az oktatással és képzéssel, a sporttal, a kultúrával és médiával, a fiatalokkal és azok egészségével, többek között a mentális egészséggel, valamint a szolidaritással, az önkéntességgel, a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és a vállalkozásokkal, a digitális szakpolitikával, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos programokat, amennyiben e programok középpontjában a fiatal mezőgazdasági termelők állnak, a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással, a kohéziós politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos programokat. Az európai év és a tagállamok által megvalósított tevékenységek között is szinergiákra és kiegészítő jellegre kell törekedni. A szinergiáknak és a kiegészítő jellegnek az említett uniós programokra és a tagállamok által megvalósított tevékenységekre kell épülnie.
(26) Az európai év célkitűzéseinek uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű egyidejű előmozdítását szolgáló környezet megteremtése révén nagyobb mértékű szinergia és jobb erőforrás-kihasználás valósulhat meg. E tekintetben a Bizottságnak időben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat, a Régiók Bizottságát, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és az ifjúságot érintő területeken uniós szinten tevékenykedő szervezeteket és egyesületeket, és szorosan együtt kell működnie velük. Az európai év keretében kialakított tevékenységek európai dimenziójának biztosítása érdekében fontos ösztönözni a tagállamokat az egymással való együttműködésre.
(27) Az európai év uniós szintű koordinációjának lehetővé kell tennie a közös létrehozást. A Bizottságnak közös vagy külön üléseket kell összehívnia az érdekelt felekkel és az ifjúságot érintő területeken tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőivel, valamint a nemzeti koordinátorokkal, hogy segítsék a Bizottságot a közös létrehozásban és az európai év uniós szintű végrehajtásában. Az uniós ifjúságügyi koordinátornak kulcsszerepet kell játszania ezeken az üléseken, és abban, hogy megszólítsa a különböző érdekelt feleket, valamint az ifjúságot érintő területeken tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőit.
(28) Az európai évnek olyan fellépésekre és tevékenységekre is összpontosítania kell, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek. Az „európai hozzáadott érték” fogalmát tágan kell értelmezni, és azt különböző módokon demonstrálni, például olyan fellépésekkel vagy tevékenységekkel, amelyek transznacionális jelleggel bírnak, különös tekintettel a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó együttműködésre, illetve az olyan együttműködésre, amely hozzájárul a fiatalok európai identitásához, az uniós értékek megismeréséhez és ahhoz hogy azokat a fiatalok magukénak érezzék, ideértve a nemek közötti egyenlőséget, valamint ahhoz, hogy a fiatalok részt vegyenek az Unió képviseleti és részvételi demokráciájában.
(29) Az európai évnek elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok terjesztését, tanulmányok és kutatások végzését, valamint az uniós fiatalok helyzetére - többek között a Covid19-világjárvány hatásaira - vonatkozó adatok, statisztikák és egyéb minőségi vagy mennyiségi információk gyűjtését, kihasználva az olyan forrásokat, mint a Youth Wiki, az uniós ifjúsági jelentés és az ifjúsági fejlődési index.
(30) Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi allokációt a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül kell meghatározni. E határozat végrehajtásához legalább 8 millió EUR működési költségvetésnek kell rendelkezésre állnia. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban és a finanszírozás rendelkezésre állásának függvényében a releváns uniós programoknak és eszközöknek további pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az európai év számára. Az európai év finanszírozása nem befolyásolhatja hátrányosan a jelenlegi uniós programok projektjeinek finanszírozását, és törekednie kell az európai év 2022 után hosszú ideig fennmaradó örökségének biztosítására. A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül és az EUMSZ 314. cikkével összhangban, az említett örökség finanszírozását a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül kell meghatározni.
(31) Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedések terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(32) Tekintettel a Covid19-világjárvány fiatalokra gyakorolt hatására, és ebből következően annak sürgető fontosságára, hogy a Covid19-világjárványt követő időszak távlatában az európai év segítségével kinyilvánítsuk megbecsülésünket a fiatalok iránt, támogassuk őket, és ösztönözzük szerepvállalásukat, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.
(33) A Covid19-világjárvány következményeiből adódóan e határozatot időben alkalmazni kell az európai év gyors végrehajtásának biztosítása érdekében. Ennek a határozatnak sürgősséggel, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, és 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
A 2022. év az ifjúság európai éve (a továbbiakban: európai év).
A 2019-2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia, valamint a 2019-2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiában és annak 3. mellékletében meghatározott európai ifjúsági célok célkitűzéseivel összhangban, amelyek - annak biztosítása céljából, hogy a fiatalok érdekeit és szükségleteit minden szinten megfelelően figyelembe vegyék a politikai fellépés során - ágazatközi megközelítést alkalmaznak, az európai év általános célja az, hogy fokozza az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok, és velük együtt a civil társadalmi szereplők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Covid19-világjárványt követő időszak távlatában felelősségvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, kinyilvánítsák megbecsülésüket a fiatalok iránt, támogassák őket és ösztönözzék szerepvállalásukat, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is, annak érdekében, hogy hosszú távon pozitív hatást gyakoroljanak a fiatalokra. Az európai év célja különösen:
a) újra pozitív perspektívákat kínálni a fiatalok számára, különös tekintettel a Covid19-világjárvány rájuk gyakorolt negatív hatásra, rávilágítva egyben arra, hogy a zöld átállás, a digitális átállás és más uniós politikák lehetőségeket kínálnak a fiatalok és a társadalom egésze számára, inspirációt merítve a fiatalok fellépéseiből, jövőképéből és meglátásaiból a közös európai projekt további megerősítése és felélénkítése érdekében, valamint meghallgatva a fiatalokat, figyelembe véve szükségleteiket és aggodalmaikat, és - az uniós eszközök optimális kihasználásával - támogatva a fiatalokat konkrét, inkluzív lehetőségek és célkitűzések kialakításában;
b) felelősségvállalásra ösztönözni és támogatni a fiatalokat - többek között ifjúsági munka révén, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező, a hátrányos helyzetű és különböző hátterű, a veszélyeztetett és marginalizálódott csoportokhoz tartozó fiatalokat, a vidéki fiatalokat, a távoli területekről, a peremterületekről és a kevésbé fejlett területekről, valamint a legtávolabbi régiókból származó fiatalokat -, hogy szerezzenek megfelelő tudást és kompetenciákat, és így - az európai összetartozás érzéséből merítve - tevékeny és elkötelezett polgárokká és a változás letéteményeseivé váljanak, ideértve azokat a további erőfeszítéseket is, amelyek célja, hogy a fiatalok, illetve az érdekeiket képviselő valamennyi érdekelt fél körében kiépüljenek a fiatalok részvételéhez és a polgári szerepvállaláshoz szükséges kapacitások, és bevonva a különböző hátterű fiatalok hozzájárulását az olyan kulcsfontosságú konzultációs folyamatokba, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia és az uniós ifjúsági párbeszéd;
c) támogatni a fiatalokat abban, hogy jobban megértsék az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból eredő, különféle, számukra elérhető lehetőségeket, és aktívan népszerűsíteni ezeket a lehetőségeket személyes, társadalmi, gazdasági és szakmai fejlődésük támogatása érdekében egy zöld, digitális és inkluzív világban, egyben a még fennmaradt akadályok felszámolására törekedve;
d) általánosan érvényesíteni az ifjúságpolitikát valamennyi releváns uniós szakpolitikai területen a 2019-2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával összhangban, annak ösztönzése érdekében, hogy az ifjúsági perspektívát a politikai döntéshozatal minden szintjén figyelembe vegyék.
(1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések az alábbi, az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó uniós és - a meglévő lehetőségekre építve - nemzeti, regionális vagy helyi szintű, adott esetben partnerországokban végrehajtott tevékenységek:
a) olyan fiatalokat célzó konferenciák, kulturális vagy más jellegű rendezvények és politikai kezdeményezések, amelyek a fiatalok, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a veszélyeztetett csoportokhoz tartozók előtt álló kihívásokról - többek között a Covid19-világjárvány hatásairól -, például a társadalmi helyzetükről, az oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférésükről és munkafeltételeikről, valamint a különböző szintű érdekelt felek által hozható intézkedések irányáról folytatandó inkluzív és könnyen hozzáférhető eszmecserét hivatottak előmozdítani;
b) a fiatalok részvételének előmozdítása és az olyan meglévő és új innovatív eszközök, csatornák és programok használatának megerősítése, amelyek a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, összegyűjtése és megosztása révén lehetővé teszik, hogy minden fiatal szava eljusson a politikai döntéshozókhoz, valamint a politikai döntéshozók figyelmének felhívása ezekre az eszközökre, csatornákra és programokra;
c) ötletek összegyűjtése részvételre épülő módszerek alkalmazásával, az európai év közös létrehozása és együtt történő megvalósítása érdekében;
d) tájékoztató, oktató és figyelemfelkeltő kampányok szervezése olyan értékek közvetítése céljából, mint például a tisztelet, az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, az önkéntesség, az összetartozás és a biztonságérzet, annak érzése, hogy meghallgatnak és a tiszteletben tartanak, annak ösztönzése érdekében, hogy a fiatalok aktívan hozzájáruljanak egy befogadóbb, zöldebb és digitálisabb társadalom megteremtéséhez;
e) terek és eszközök kialakítása olyan eszmecserék folytatásához, hogy vállalkozói szellemben a kihívások miként alakíthatók lehetőségekké és az ötletek cselekvéssé, a kreativitás, a közösség és az együttműködés előmozdítása mellett;
f) tanulmányok készítése és kutatás végzése az Unióban élő fiatalok helyzetéről, külön figyelmet fordítva a Covid19-világjárvány hatásaira, harmonizált európai statisztikák és más releváns, uniós szintű adatok készítésével és felhasználásával, valamint ezen eredmények európai, nemzeti vagy regionális szintű népszerűsítése és terjesztése;
g) a fiatalok szempontjából releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása, többek között a közösségi médián és az online közösségeken keresztül.
(2) A Bizottság és a tagállamok más olyan tevékenységeket is meghatározhatnak, amelyek hozzájárulhatnak az európai év célkitűzéseinek megvalósulásához, és lehetővé tehetik az európai év elnevezés címkeként való felhasználását e tevékenységek népszerűsítésében, amennyiben azok hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez. Az uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok is meghatározhatnak ilyen egyéb tevékenységeket, és javasolhatják azokat a Bizottságnak.
Az európai évben való részvétel nemzeti szintű megszervezése a tagállamok feladata. A tagállamok e célból nemzeti koordinátorokat jelölnek ki. A nemzeti koordinátoroknak biztosítaniuk kell a releváns tevékenységek nemzeti szintű koordinálását. Biztosítaniuk kell továbbá azt, hogy a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és a civil társadalmi szervezetek, beleértve - ahol léteznek ilyenek- a nemzeti ifjúsági tanácsokat és más érdekelt feleket, aktívan részt vegyenek és szerepet vállaljanak az európai évhez kapcsolódó tevékenységek nemzeti szinten történő, közös létrehozásában, végrehajtásában és végrehajtásának felülvizsgálatában.
(1) A Bizottság az európai év lebonyolításának koordinálása érdekében összehívja a nemzeti koordinátorok ülését. Ezen ülések alkalmat nyújtanak az európai év uniós és nemzeti szintű végrehajtására vonatkozó információk cseréjére is. Az Európai Parlament képviselői megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken és észrevételeikkel hozzájárulhatnak az eszmecseréhez.
(2) Az európai év uniós szintű koordinációja a fiatalok számára releváns különféle uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése céljából transzverzális megközelítést alkalmaz, és nemzeti szinten megfelelően figyelembe kell venni.
(3) A Bizottság összehívja az érdekelt felek és az ifjúságot érintő területeken tevékenykedő szervezetek vagy testületek, többek között az Európai Ifjúsági Fórum és más ifjúsági szervezetek képviselőinek ülését, hogy segítsék az európai év uniós szintű közös létrehozását és végrehajtását.
Az európai év céljából a Bizottság szükség esetén együttműködik a nemzetközi partnerekkel és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, miközben biztosítja az Unió részvételének láthatóságát. A Bizottság biztosítja különösen az együttműködést az Európa Tanáccsal - többek között az EU és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség révén -, és az Európa Tanács „Fiatalok a demokráciáért, demokrácia a fiatalokért” kampányával, valamint a nemzetközi ifjúsági hálózatokkal és szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakításával.
A Bizottság 2023. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban meghatározott intézkedések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről. Ennek a jelentésnek - az európai év hosszú ideig fennmaradó öröksége megteremtése érdekében - az ifjúságot érintő területeken teendő további közös erőfeszítésekre vonatkozó elképzeléseket kell tartalmaznia.
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a határozatot 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 22-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D.M. SASSOLI | A. LOGAR |
