A Kúria összevont közigazgatási és polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa (a továbbiakban: jogegységi tanács) a Kúria jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettesének indítványa alapján a törvényszék mint elsőfokú bíróság – a közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó – végrehajtási tárgyú végzése elleni fellebbezést elbíráló bíróság meghatározása tárgyában lefolytatott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
a törvényszék mint elsőfokú bíróság – a közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó – végrehajtási tárgyú végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.
[1] A Kúria jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettese a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a törvényszék mint elsőfokú bíróság – a közigazgatási perben hozott ítélethez kapcsolódó – végrehajtási tárgyú végzése elleni fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság meghatározása tárgyában.
[2] Az indítvány szerint eltérő jogértelmezési és jogalkalmazási gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy másodfokon az ítélőtábla vagy a Kúria járjon-e el.
[3] A Kúria egyik tanácsa elbírálta a közigazgatási és munkaügyi bíróság végrehajtási lapot visszavonó végzése elleni fellebbezést, és helybenhagyta az elsőfokú végzést. Határozata egyben azt is jelenti, hogy nem állapította meg hatásköre hiányát. A Fővárosi Törvényszék joggyakorlata e döntéshez igazodott. Ezzel szemben hasonló ügyben a Kúria másik tanácsa végzésével megszüntette az eljárást, hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet az ítélőtáblához tette át. Döntésének indokolása szerint a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem nem minősül közigazgatási jogvitának vagy egyéb olyan eljárásnak, amely tekintetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 5. §-a értelmében a közigazgatási bírói út biztosított. A végrehajtást elrendelő bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság megállapításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 224. § (1) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai – és nem a Kúria másodfokú hatáskörét rögzítő Kp. 7. § (2) bekezdése – alkalmazandók. A fellebbezéssel támadott végzést törvényszék hozta, a döntés elleni fellebbezés elbírálására ezért a Pp. 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel. További hasonló ügyben a Kúria ítélkező tanácsa végzésével visszaküldte a fellebbezés folytán felterjesztett iratokat azzal, hogy a fellebbezés elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
[4] A legfőbb ügyész nyilatkozatában akként foglalt állást, hogy a Vht. 9. §-a nemcsak utalásként tartalmazza a Pp. és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp.) meghatározott feltételek szerinti alkalmazásának kötelezettségét. A Vht. 224. § (1) bekezdése külön, kifejezetten előírja, hogy a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, az igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ezért a végrehajtási tárgyú végzéssel szembeni fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság meghatározásánál nem a végrehajtandó határozat meghozatalánál alkalmazott eljárási rezsimek hatásköri szabályai az irányadóak, hanem minden esetben – a végrehajtási eljárás polgári nemperes jellegére figyelemmel – a Pp. rendelkezéseit kell figyelembe venni.
[5] A Kp. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Vht. szempontjából az első fokon eljárt bíróság – a közigazgatási kollégiummal működő – törvényszék [Bszi. 21. § (1), (4) bekezdés]. A Pp. 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján a törvényszékhez tartozó ügyekben másodfokon az ítélőtábla jár el.
[6] A jogegységi tanács az indítványban megfogalmazott kérdéssel kapcsolatban a következők szerint foglalt állást.
[7] A hatásköri szabályok meghatározzák, hogy az ügy elintézésére mely állami szerv, illetve a bírósági útra utalt jogviták elbírálására mely bíróság jogosult. Ezzel összhangban a perrendi szabályok azt is tartalmazzák, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet – alapesetben fellebbezést – melyik bíróság bírálja el jogorvoslati fórumként. A bíróságok hatáskörét meghatározó normának mint sajátos eljárási felhatalmazásnak a Bszi. 2. § (1) bekezdése, illetve 5. §-a alapján minden esetben törvényből kell következnie, a normavilágosság követelményéből fakadóan pedig a tartalmának egyértelműen és kétséget kizáróan meghatározhatónak kell lennie.
[8] A Bszi. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Kúria törvényben meghatározott ügyekben bírálja el a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. A Kp. 7. § (2) bekezdése alapján közigazgatási ügyben másodfokon ítélkezik.
[9] A Kp. 1. § (1) bekezdése szerint a törvényt a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban kell alkalmazni. A (2) bekezdés kimondja, hogy a Kp. hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogvitáknak az elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli.
[10] A Kp. 5. §-a közigazgatási jogvitában, törvény által közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalt közjogi jogvitában, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban, közszolgálati jogviszonnyal, továbbá közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitában teszi lehetővé a közigazgatási bírói utat. A közigazgatási jogvita tárgya a Kp. 4. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalanyok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának a jogszerűsége. A (3) bekezdés alapján pedig ilyen közigazgatási cselekménynek minősül az egyedi döntés, az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés, valamint a közigazgatási szerződés.
[11] A törvény tárgyi hatályának meghatározását tekintve a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogvita nem tartozhat a Kp. hatálya alá.
[12] A bírósági végrehajtás önálló, a per körén kívül eső eljárás, amelyet elsődlegesen a Vht. szabályoz. A Vht. 1. §-a alapján a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. A Vht. 9. §-a a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel a Pp., továbbá a Bpnp. bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései alkalmazását írja elő azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz.
[13] A Vht. 15. § (1) bekezdés a) pontja a polgári és a közigazgatási ügyekben hozott marasztaló határozatok végrehajtását egységesen szabályozza: a végrehajtási lap kiállítását a bírósági fórumrendszeren belül az első fokon eljárt bírósághoz telepíti. Közigazgatási ügyben a Kp. 7. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljárt bíróság – a közigazgatási kollégiummal működő – törvényszék [Bszi. 21. § (1), (4) bekezdés]. A Vht. 212. §-a azzal, hogy a bíróság elrendelheti a végrehajtási lap visszavonását sui generis jogorvoslatot biztosít. A végrehajtási lap visszavonását elrendelő és a visszavonás iránti kérelmet elutasító végzés egyaránt támadható fellebbezéssel [Vht. 212. § (2) bekezdés, 3/2021. Polgári jogegységi határozat]. A Vht. 24. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A Vht. 213. § (1) bekezdése alapján, ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A (3) bekezdés alapján a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet. A Vht.-nek a Pp.-ben meghatározott jogorvoslati intézmények végrehajtási eljárásban történő alkalmazásáról rendelkező 224. §-a a jogorvoslatok körében értelmezi és konkretizálja a Vht. 9. §-ában foglalt általános felhatalmazást. E felhatalmazás alapján a végrehajtási tárgyú végzésekkel szembeni fellebbezések elbírálására – függetlenül attól, hogy a végrehajtandó határozatot milyen eljárásrendben hozták – a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Pp. eljárásrendjében a törvényszékhez tartozó ügyekben a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az ítélőtábla jár el másodfokon.
[14] A kifejtettek alapján a bírósági végrehajtás a követelések állami kényszer útján történő érvényesítését szolgáló önálló, polgári nemperes – tárgyaláson kívüli – eljárás, amelyet alapvetően a Vht. rendelkezései alapján kell lefolytatni. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz a Pp. és a Bpnp. szabályait kell alkalmazni. A közigazgatási ügyben hozott bírósági határozatok alapján indult végrehajtási eljárásra is e szabályok alkalmazandók, speciális mögöttes szabály, így például a Kp. nem irányadó.
[15] Az előbbiekre figyelemmel a jogegységi tanács – a bíróságok jogalkalmazása egységének az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében előírt biztosítása érdekében – a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 40. § (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
[16] A határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése szerint a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.
[17] A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
Budapest, 2021. november 15.
| Dr. Varga Zs. András s.k. a jogegységi tanács elnöke | |||
| Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró | Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró | ||
| Dr. Darák Péter s.k. bíró | Dr. Harter Mária s.k. bíró | ||
| Dr. Márton Gizella s.k. bíró | Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró |
