I. AZ EU KULTURÁLIS ÁGAZATAI ÉS A COVID19-VILÁGJÁRVÁNY
A kulturális és kreatív ágazatok és iparágak - más néven az ipari ökoszisztéma - döntő szerepet töltöttek be a Covid19-világjárvány nyomán kialakult példátlan körülmények kezelésében. A válság rávilágított, hogy milyen fontos a kultúra az emberek jólléte * és mentális egészsége szempontjából. A kultúra segített az embereknek megbirkózni a kijárási korlátozások és a közösségi távolságtartás hatásaival annak köszönhetően, hogy a kulturális és kreatív ágazatok aktív és kreatív megközelítést alkalmaztak, és innovatív virtuális környezetben szólították meg a közönséget. A világjárvány kitörése óta bevezetett széles körű korlátozások különösen súlyosan érintették a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat: a rendezvényhelyszínek és terek bezárása, a rendezvények, a fesztiválok és a turnék lemondása, valamint a kulturális szakemberek mobilitásának és a kulturális alkotások terjesztésének radikális csökkenése miatt számos tevékenység leállt.
Az egységes piacról szóló 2021. évi éves jelentés * megerősítette, hogy az ökoszisztéma a legsúlyosabban érintett ipari ökoszisztémák közé tartozik az EU-ban. A jelentés kifejti, hogy „ez különösen igaz a rendezvényhelyszíneken és látogatásokon alapuló tevékenységekre: az előadó-művészetre és az »örökségi« ágazatokra (például élő zene, színházak, cirkuszok, fesztiválok, mozik, múzeumok és örökségi helyszínek). Az EU filmszínház-üzemeltetői például arról számoltak be, hogy 2020-ban 70%-kal visszaesett a jegyértékesítés, a zenei rendezvényhelyszínek látogatottsága az üzemeltetők elmondása alapján 76%-kal csökkent (ami a bevételek 64%-ának felel meg), a múzeumok pedig bevételük 75-80%-ától estek el (a népszerű turisztikai régiókban)”. Ezt a hatást tovább szemlélteti, hogy a közös jogkezelő szervezetek mintegy 35%-kal kevesebb jogdíjat szedtek be a szerzők és előadóművészek számára, akiknek a bevételei 2021-ben és 2022-ben várhatóan tovább csökkennek majd * .
Átfogóbb ágazati szinten az Eurostat hozzáadott értékre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy 2020-ban a művészeti, szórakoztatási és szabadidős tevékenységek esetében figyelhető meg a legnagyobb százalékos csökkenés a 2019-es számadatokhoz képest (lásd 1. ábra). A hatás különösen erős volt a második és negyedik negyedévben, ami egybecseng a világjárvány legrelevánsabb hullámaival * . E tevékenységek jelentős hányada az ökoszisztéma részét képezi.
1. ábra
Bruttó hozzáadott érték, 2020.
Százalékos változás az előző év azonos időszakához képest.
Forrás: Eurostat
Komoly értékeik miatt a kultúra, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak fontos szerepet játszanak az EU fenntartható helyreállításában, társadalmaink nagyobb rezilienciájában és általánosabban egész európai életmódunkban. A tagállamokban összehangoltabb és testreszabottabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az ágazat biztonságosan és fokozatosan újraindíthassa tevékenységét, valamint ellenállóbbá váljon, és felkészültebben nézzen szembe a jövőbeli válságokkal. Ugyanakkor a kulturális és kreatív ágazatoknak és iparágaknak világos perspektívára van szükségük.
A Bizottság számos intézkedést hozott, amelyek kiegészítik és támogatják a tagállamok világjárvány ágazati következményeinek kezelését célzó tevékenységét. A kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat horizontális, azonnali uniós válaszintézkedések segítették, valamint célzott támogatásban részesültek az EU finanszírozási eszközei jóvoltából. Emellett a befogadó és fenntartható helyreállítás és reziliencia érdekében az új többéves pénzügyi keret (2021-2027) és a NextGeneration EU keretében is támogatásban fognak részesülni * .
Egyre nagyobb az átoltottság, ami optimizmusra ad okot a tekintetben, hogy az oltással jelentősen visszaszoríthatjuk a Covid19 terjedését, a tagállamok pedig fokozatosan megkezdték a korlátozások feloldásának mérlegelését és végrehajtását többek között a kultúra területén azáltal, hogy lehetővé teszik a kulturális rendezvényhelyszínek, tevékenységek és események újraindulását. A világjárvány dinamikus alakulása miatt ezek a lépések nehéz döntéseken alapulnak. Emellett nagy különbségek figyelhetők meg a nemzeti szinten hozott különféle intézkedések között.
A „Koronavírus: közös út Európa biztonságos újranyitásához” * című közlemény segítséget kíván nyújtani a tagállami döntéshozatalban, és uniós irányelveket jelentett be a kulturális ágazat újranyitásával kapcsolatban a zene, az audiovizuális ágazat, az előadó-művészetek, a kiállítási terek - például a múzeumok vagy a galériák -, a könyvtárak és a kulturális örököség területén. Ezen iránymutatások arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a tagállamok számára a választást, és lehetővé tegyék az intézkedéseik uniós szintű összehangolását. Két fő dimenziót ölelnek fel: a kulturális ágazat biztonságos újranyitását és annak fenntartható helyreállítását.
Az iránymutatások az EU népegészségügyi helyzetének fokozatos javulásával * összefüggésben kerültek ismertetésre, a közelmúltban elérhető nagyobb oltóanyagkészlet és a növekvő oltottsági szintek, a kevesebb új eset és halálozás, a betegségtől védett népességcsoportok nagyobb száma, valamint a valamennyi tagállamban meglévő közösségi kockázatcsökkentő intézkedések alapján * . Bár ezek a fejlemények egyértelműen okot adnak a derűlátásra, a Covid19-járványt okozó vírus továbbra is széles körben jelen van az EU/EGT nagy részében, az aggodalomra okot adó variánsok pedig további fenyegetést jelentenek, ami szükségessé teszi a folyamatos megfigyelést, éberséget és a kockázatok gondos értékelését.
II. A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK BIZTONSÁGOS ÚJRAINDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ UNIÓS IRÁNYMUTATÁSOK
Fontos megjegyezni, hogy az EU-ban különböző kulturális és kreatív ágazati és iparági helyszíneken szervezett kísérleti rendezvények szemléltették, hogy kevés Covid19-eset társítható a vírus kulturális eseményeken vagy azok környékén történő terjedéséhez. A biztonságos szervezéshez elengedhetetlen az említett kísérleteken való részvétellel kapcsolatos konkrét követelmények meghatározása, valamint az adatok nyomon követése az események utánkövetése keretében.
Ezek az uniós iránymutatások közös EU-s szintű megközelítést dolgoztak ki a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak tevékenységeinek összehangolt és biztonságos újraindítására vonatkozóan. Céljuk, hogy lehetővé tegyék a tagállamokban kialakult eltérő járványügyi helyzet figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot, a világjárvány enyhítése terén elért eredményekhez való alkalmazkodást, valamint biztosítsák az egyéb uniós, illetve nemzetközi eszközökkel és előírásokkal való interoperabilitást. Alapjukat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) meglátásai, valamint az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal (HSC) 2021 májusában folytatott eszmecserék képezik.
Az uniós iránymutatások ismertetése a következő formában történik:
- általános elvek és mutatók; valamint
- ajánlások.
A tagállamok számára javasolt az iránymutatások használata, amelyek a szubszidiaritás teljes körű tiszteletben tartása értelmében önkéntesek.
1. A kulturális ágazat biztonságos újraindítására vonatkozó általános elvek és mutatók
a) Átoltottság
A lakosság megfelelő átoltottsága elengedhetetlen a társadalom - többek között a kulturális létesítmények - széles körű, biztonságos újranyitásához. Fokozatosan haladunk azon cél elérése felé, hogy nyárra a felnőtt lakosság legalább 70%-a oltott legyen * , de az emberek jelentős hányada továbbra sem kapta meg a védőoltást. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy a társadalmi tevékenységek újraindulása szakaszos megközelítéssel legyen megtervezve az aktuális járványügyi helyzet, valamint az egyes szakaszokban levont tanulságok alapján arra vonatkozóan, hogy miként csökkenthető eredményesen a fertőzés kockázata.
b) Helyszínek és összefüggésrendszerek
A kulturális létesítmények különböző helyszíneket ölelnek fel (például beltéri vagy kültéri, szabadon mozgó vagy kijelölt, illetve ingyenes ülőhelyeken helyet foglaló vendégek), és az emberek különböző mértékű csoportosulását foglalják magukban. Fontos tisztában lenni azzal, hogy mennyire ellenőrizhető az emberek mozgása, valamint milyen mértékű interakciókra lehet számítani. A közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekhez hasonló fellépések csökkentik ugyan, de nem tudják teljes mértékben kiküszöbölni a terjedés kockázatát. Ezért az adott eseménytípusok engedélyezésére vonatkozó döntést a kockázat gondos értékelése * alapján kell meghozni. A korábban korlátozott kulturális tevékenységek újraindításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az 1. (a lakosság szintje) * , 2. (az egyén szintje) és 3. (a kulturális létesítmény szintje) táblázatban szereplő mutatókat * .
1. táblázat
Lakosságszintű mutatók
Mutató | Részletek | |
Járványügyi háttér | A vírus közösségen belüli terjedése közvetlen hatást gyakorol az esetleges fertőzés kockázatára bármely környezetben, többek között a kulturális létesítményekben is. | |
Lakosságszintű átoltottság | A magas szintű átoltottság lakossági szintű biztosítása - a súlyos lefolyású Covid19-fertőzés fokozott kockázatának kitett személyekkel kezdve - tekinthető az egyetlen fenntartható megközelítésnek az intézkedések feloldása és a társadalom - többek között a kulturális létesítmények - újraindítása tekintetében. | |
Az immunrendszer védekezési mechanizmusát sikeresen megkerülő, aggodalomra okot adó variánsok terjedése | A beoltott vagy korábban fertőzött egyének általi terjesztés kockázata magasabb lehet azokon a területeken, ahol az immunrendszer védekezési mechanizmusát megkerülő variánsok terjednek a közösségben. |
2. táblázat
Egyéni szintű mutatók
Mutató | Részletek | |
Életkori összetétel és meglévő betegségek | A 60 év feletti életkor és meglévő betegségek kockázati tényezők a súlyos lefolyású Covid19-fertőzés szempontjából. Az utóbbira vonatkozó, nyilvántartott példák között szerepel a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus légzőszervi betegségek, a krónikus vesebetegségek, a legyengült immunrendszer, a rák és az elhízás. | |
Tesztelés, oltottsági állapot és korábban fertőzött személyek | A helyszín bejáratánál végzett, negatív antigén gyorsteszt (RADT) csökkentheti a fertőzött személyek belépésének kockázatát. A beoltott személyek esetében korlátozott a Covid19 más látogatóknak és résztvevőknek történő átadásának kockázata. A korábbi fertőzést alátámasztó személyek szintén kisebb fertőzési kockázatot jelentenek. Ennek a védőhatásnak bizonytalanság övezi a fertőzés időpontjától számított időtartamát. A pozitív antitest tesztek nem tekinthetők a fertőzésmentesség megfelelő bizonyítékának, ezért nem szabhatók meg a kulturális eseményekre való belépés, és a kulturális tevékenységeken való részvétel feltételeként * . | |
A közösségi kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása | A fizikai érintkezés kerülése és az 1-2 méteres fizikai távolság fenntartása kulcsfontosságú megelőző intézkedésnek tekinthető. A közösségi kontaktusok korlátozását ösztönözték Európában és a világ többi pontján. A szájmaszkok használata a fertőzés kismértékű vagy mérsékelt csökkenésével hozható összefüggésbe, és kiegészítő intézkedésként alkalmazható a beltéri és zsúfolt szabadtéri terekben történő terjedés visszaszorítására. | |
A légúti higiéniai intézkedések betartása határozottan ajánlott a világjárvány teljes időtartama alatt, és bevált gyakorlat az összes, legúti váladékokkal való közvetlen érintkezés útján terjedő betegség megelőzése terén. | ||
A megfelelő kézhigiéniai intézkedések betartása határozottan ajánlott a világjárvány teljes időtartama alatt, és bevált gyakorlat az összes, székleten/ szájon át vagy legúti váladékokkal való közvetlen érintkezéssel terjedő betegség megelőzése terén. |
3. táblázat
Mutatók a kulturális intézmények szintjén
Mutató | Részletek | |
Az esemény típusa | A kültéri rendezvények kisebb kockázattal járnak, mint a beltéri rendezvények, és lehetőség szerint előnyben részesítendők. A beltéri terekben gondoskodni kell az optimális szellőzésről az alkalmazandó építési szabályzatoknak megfelelően, a helyszín méretének és a látogatók/ résztvevők számának figyelembevételével. | |
Az emberek eloszlása | A SARS-CoV-2 tömegben különösen fertőző. Emellett azokban a helyzetekben, amelyekben a résztvevők mozognak (azokkal összevetve, ahol helyet foglalnak), nehezebb gondoskodni a megfelelő térbeli elhatárolásról. A kijelölt hely hozzáadott értéket teremt, ha kontaktkövetésre van szükség. | |
A rendezvény mérete | A rendezvény mérete és az esetleges kontaktkövetés összetettsége között közvetlen összefüggés figyelhető meg, ha az esemény után pozitív esetekre derül fény. A résztvevőkkel tartott nagyszabású események után nehezebb lehet a kontaktkutatás elvégzése. |
c) Koordinációs és kommunikációs intézkedések
Alapvető fontosságú, hogy meglévő mechanizmusok biztosítsák a hatóságok és a kulturális ágazat szereplői, valamint a helyi és a nemzeti/regionális kormányzatok közötti koordinációt és kommunikációt. A kockázatkommunikáció - többek között digitális eszközök révén - szintén létfontosságú annak biztosításához, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon a helyi összefüggésrendszerről, a Covid19-gyanús eseteknél követendő intézkedésekről, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módjáról stb., különösen abból kifolyólag, hogy a nagyobb rendezvények vagy létesítmények közönségének tagjai más és más régiókból vagy országokból érkezhetnek. Az ágazat támogatása szempontjából kulcsfontosságúak az intézkedések hatálybalépésének vagy lazításának idejével kapcsolatos világos iránymutatások és egyértelmű információk.
d) Tüzetes felügyelet és folyamatos nyomon követés
Az EU-ban szervezett rendezvények alapján megvizsgálták a jelenlévők részvételére és utánkövetésére vonatkozó, kontaktkövetést lehetővé tévő követelményeket annak érdekében, hogy tanulmányozzák, biztonságosan szervezhetők-e ilyen események * . Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a tagállamoknak továbbra is mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy - a kockázatok korábban említett értékelése mellett - a résztvevők kulturális eseményekre és rendezvényhelyszínekre való belépését bizonyos feltételekhez kössék. A tüzetes felügyeletnek és nyomon követésnek minden tömegrendezvénynek szerves részét kell képeznie annak elkerülése érdekében, hogy az ilyen események „szuperfertőzővé” váljanak.
2. A kulturális létesítmények egészségügyi protokolljaira vonatkozó ajánlások
Az ECDC kockázatértékelései és az illetékes egészségügyi hatóságoktól - különösen az Egészségügyi Világszervezettől - származó ajánlások mellett az alábbi ajánlásoknak kell iránymutatásul szolgálniuk a kulturális szolgáltatások és események újraindítására vonatkozó tagállami intézkedések és protokollok kidolgozásához és végrehajtásához. Céljuk a sajátos nemzeti/regionális/helyi viszonyokkal összhangban álló, koordinált megközelítés támogatása, továbbá biztonságosabb feltételek garantálása a közönség, valamint a kulturális szakemberek és munkavállalók számára a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban alkalmazott egészségügyi protokollok révén.
A kulturális létesítményekre vonatkozó intézkedések és protokollok kidolgozása során a tagállamoknak javasolt:
- szorosan együttműködniük az érdekelt felekkel, és biztosítaniuk, hogy az intézkedések igazodjanak a szolgáltatás méretéhez és jellegéhez, illetve arányosak legyenek azzal. A tagállamoknak fontolóra kell venniük a végrehajtásuk támogatását,
- a közönség és a munkavállalók egészségének védelme érdekében rendszeresen értékelni és kiigazítani az intézkedéseket valamennyi releváns szakismeretet és megfontolást figyelembe véve az aktuális népegészségügyi szükségletek fényében,
- gondoskodni a szoros ágazatközi koordinációról a helyi és/vagy nemzeti népegészségügyi hatóságok és a kulturális létesítmények között az adott földrajzi területen érvényes legújabb szabályok és előírások megosztása és alkalmazása, valamint végrehajtásuk nyomon követésének biztosítása érdekében, valamint
- egyformán alkalmazni a javasolt intézkedéseket és protokollokat a kulturális létesítményekre/intézményekre függetlenül attól, hogy állami, magán-, önkormányzati vagy egyéb jellegűek-e.
A következő intézkedések ajánlottak * :
1) A tagállamoknak továbbra is stratégiai, szakaszos megközelítést kell alkalmazniuk, fokozatos nyitással és korlátozott számú résztvevővel. A számok növelhetők, ha a járványügyi helyzet nem romlik (beleértve az aggodalomra okot adó variánsok fokozott terjedését), és az átoltottság terén megfelelő mértékű előrelépés figyelhető meg.
2) A kulturális létesítményeknek olyan felkészültségi tervvel kell rendelkezniük, amely a SARS-CoV-2 terjedésének megelőzését célzó intézkedéseket határoz meg a rendezvény alatt/a létesítményben. A személyzet minden tagja számára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani egy konkrét cselekvési tervet, amely részletezi az alkalmazottak szerep- és felelősségi köreit. Ennek Covid19-esetek észlelése esetében alkalmazandó cselekvési protokollokat is magában kell foglalnia.
3) A kulturális létesítmények munkáltatóinak azt is biztosítaniuk kell, hogy a személyzet annyi közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó ajánlást követhessen, amennyit csak lehetséges. Ez magában foglalhatja a kielégítő védelmet biztosító, megfelelő rendelkezéseket, a helyszíni személyzet létszámának csökkentését, a más személyekkel való fizikai érintkezés mennyiségének és időtartamának minimalizálását, a távmunkát, a szakaszos szüneteket, az elektronikus kommunikáció lehető legteljesebb kihasználását, valamint a teljes személyzet megfelelő képzését * .
4) A munkáltatóknak a nemzeti terveknek megfelelően lehetővé kell tenniük és elő kell mozdítaniuk munkavállalóik Covid19-oltáshoz való hozzáférését, mivel a kulturális létesítmények személyzete kapcsolatba kerül a nyilvánossággal és egyéb személyzeti tagokkal.
5) A nyilvánosságnak mind az érkezés előtt, mind a helyszínen hozzáférhető módon - többek között digitális eszközökön keresztül - meg kell kapnia minden szükséges információt a helyi népegészségügyi hatóságok összes aktuális iránymutatásáról, valamint a helyszínen érvényes konkrét intézkedésekről.
6) A kulturális létesítményekhez való hozzáférést negatív Covid19-teszthez (RT-PCR vagy antigén gyorsteszt), és/vagy oltáshoz, és/vagy bizonyos időszakokon belüli Covid19-diagnózis igazolásához lehetne kötni - az uniós digitális Covid-igazolványhoz hasonlóan. Ha van rá mód, a létesítmények antigén gyorstesztek rendelkezésre bocsátását is fontolóra vehetik a bejáratnál. A helyi járványügyi helyzettől (például az immunrendszer védelmi mechanizmusát megkerülő variánsok terjedésétől) függően ezt a követelményt a teljeskörűen beoltott személyekre is ki lehetne terjeszteni.
7) A létesítményeknek gondoskodniuk kell a közönség elérhetőségének rendelkezésre állásáról arra az esetre, ha kontaktkövetés miatt szükség lenne rá. A kontaktkutatási intézkedéseknek szigorúan a Covid19-járvány kezelésének céljára kell korlátozódniuk. A létesítményeknek fel kell hívniuk a résztvevők figyelmét a mobilos kontaktkövetési alkalmazások használatának lehetőségére, mivel ezek hasznosak az események után megbetegedő személyekkel szorosan érintkezők értesítéséhez. Számos tagállam bocsát rendelkezésre ilyen alkalmazásokat, amelyeket az e-egészségügyi hálózat mobilalkalmazásokra vonatkozó közös uniós eszköztárával összhangban hoztak létre annak érdekében, hogy a Covid19 elleni uniós küzdelem keretében támogassák a kontaktkutatást, néhány tagállam pedig igyekszik további funkciókkal kiegészíteni az alkalmazásokat - ilyen például az a funkció, amellyel jelenlétalapú digitális kontaktkövetés révén tömeges értesítés küldhető a Covid19-gócpontokról.
8) A nagyszabású események résztvevőit nyomon kell követni, a betegség kitörését pedig azonosítani kell és meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy jobban megértsük a kulturális tevékenységek biztonságos újraindításának megszervezésével kapcsolatos megközelítéseket.
9) A létesítményeknek célzott intézkedéseket kell bevezetniük az olyan közösségi terekben való térbeli elhatárolás biztosítására, ahol az emberek valószínűsíthetően huzamosabb ideig tartózkodnak (azaz 15 percnél tovább); például korlátozhatják, hogy hány vendég tartózkodhat egyszerre az egyes közös létesítményekben (például éttermekben, kávéházakban, bárokban, előterekben, illetve helyszíneken belüli és kívüli sorokban). Ha a közösségi távolságtartást nem lehet teljes mértékben betartani, még akkor is komolyan fontolóra kell venni a szájmaszkhasználatot a résztvevők körében, ha a helyszín nyitott térben van.
10) A térbeli elhatárolás mellett konkrét egyéni óvintézkedéseket (például kéz- és legúti higiéniai intézkedéseket) kell tenni, valamint takarításra és fertőtlenítésre vonatkozó protokollokat kell bevezetni * .
11) A kézhigiénia az alapvető fontosságú közösségi kockázatcsökkentő intézkedések közé tartozik, fontosságát pedig egyértelműen tudatni kell a jelenlévőkkel. A létesítményeknek biztosítaniuk kell a folyékony szappanos kézmosás lehetőségéhez, egyszer használatos papírtörlőkhöz vagy automata kézszárítókhoz, valamint alkoholalapú kézfertőtlenítőkhöz való könnyű hozzáférést.
12) A szájmaszkok mind a személyzet, mind a szélesebb nyilvánosság tagjai általi használatát kiegészítő intézkedésként kell mérlegelni (amennyiben nem biztosítható az 1-2 méteres távolságtartás), nem pedig az alapvető megelőző intézkedéseket helyettesítő módszerként. Fontos a szájmaszkok megfelelő használata, amit el kell magyarázni az üzemeltetőknek és a közönségnek, különösen azokban a helyzetekben, ahol/amikor a közösségi távolságtartás nem tartható fenn * .
13) Zárt terek esetében a létesítménytől függően természetes vagy mechanikus szellőztetéssel ajánlott növelni a levegőcsere gyakoriságát, és minél több kinti levegőt beengedni * .
14) Kulcsfontosságú a gyakran megérintett területek minél rendszeresebb megtisztítása * (legalább napi szinten, de ha lehet, gyakrabban).
15) A követelmények végrehajtásának nyomon követését és felügyeletét gondosan támogatni kell.
III. A KULTURÁLIS ÁGAZATOK FENNTARTHATÓ HELYREÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK
A kulturális helyszínek újbóli megnyitását számos olyan intézkedésnek kell kísérnie, amelyek az uniós iparstratégia közelmúltban aktualizált változatával * , valamint az állami támogatási szabályokkal összhangban biztosítják a teljes ágazat fenntartható helyreállítását és rezilienciáját. A tagállamok a kulturális ágazatokkal és alágazatokkal szoros együttműködésben élhetnének ezekkel az intézkedésekkel az ágazatok helyreállításának támogatása, valamint ellenálló képességük fokozása érdekében.
a) Az újranyitást elősegítő uniós eszközök
A Bizottság kérésére az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) egészségvédelmi és biztonsági protokollokat terjesztett elő a Covid19 turisztikai ökoszisztémában való terjedésének megelőzése érdekében; ezek kifejezetten bizonyos kulturális ágazatokkal foglalkoznak. A kezdeményezésnek része továbbá egy külön erre a célra létrehozott címke - az uniós turisztikai egészségbiztonsági pecsét -, amelyet a tagállamok rendelkezésre bocsáthatnak. A tagállamok abban is segíthetnek a biztonsági pecsét előnyeivel élni kívánó kulturális szervezeteknek, hogy ki tudják használni a turizmus és a kultúra számára elérhető különböző uniós finanszírozási lehetőségeket a végrehajtással kapcsolatos esetleges költségek fedezéséhez * .
A tagállamok a nemzeti megoldások részeként a kulturális tevékenységekhez való biztonságos hozzáférés, és az azokban való biztonságos részvétel érdekében az uniós digitális Covid-igazolvány * használata mellett dönthetnek - és javasolt is így eljárniuk * . Az uniós digitális Covid-igazolvány használata egyszerűbbé teszi a polgárok számára a más tagállamokba való utazással és a kulturális eseményeken való részvétellel kapcsolatos formaságok intézését.
A tagállamoknak ki kell használniuk a „Re-open EU” webes platform * nyújtotta lehetőségeket - a felület alapvető információkat bocsát rendelkezésre többek között a kulturális helyszínek megnyitásával kapcsolatban, lehetővé téve az európaiak számára utazásaik magabiztos megszervezését. A tagállamoknak ezen a platformon továbbra is időszerű és ellenőrzött információkat kell szolgáltatniuk a kulturális helyszínekről.
A tagállamok helyi önkormányzatai számára javasolt a „Cultural gems” * - egy Európa kulturális és kreatív helyeit jelző nyitott, térképes platform - használata, hogy információkkal lássák el a látogatókat a városokban és községekben elérhető kulturális lehetőségekről, és ezáltal támogassák a kulturális turizmust. A helyi önkormányzatok esetlegesen bevonhatják a helyi lakosokat a térkép szerkesztésének folyamatába.
b) A bizalom helyreállítása az elveszett közönségek bevonása révén
A tagállamoknak olyan új üzleti modellek és innovatív rendszerek megtervezését és lehetővé tételét kell segíteniük, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az ágazatok válságból való kilábalási képességét.
Az ágazatok emellett digitális technológiák révén a közönségeik bevonásának új formáival kísérleteztek például az audiovizuális iparágban, ahol a mozik online platformokkal működtek együtt, vagy az előadóművészet és a zene területén. Emellett a fesztiválok a különböző ágazatokban innovatív online közönségelérési modelleket vezettek be.
A Kreatív Európa program keretében elindult egy új, „Perform Europe” nevű eszköz, amely az innovatív, befogadó és fenntartható terjesztési és turnézási modelleket támogatja az előadó-művészeti szektorban * . 2021-ben innovatív rendszer áll majd rendelkezésre az európai zenei ágazat fenntartható helyreállításának támogatásához * .
c) A kulturális tartalmak népszerűsítésének új módjaival való kísérletezés, és a közönség magatartásában bekövetkező változásokra tett válaszlépések
A tagállamoknak a digitális és a fizikai környezetre irányuló intézkedések ötvözésével segíteniük kell az ágazatot a világjárvány utáni új társadalmi igényekhez való alkalmazkodásban. Elő kell mozdítani a digitális közönség bevonását és megértését elősegítő intézkedéseket.
A Bizottság 2021 második felében egy, a digitális közönség megértésével foglalkozó szakértői csoportot fog indítani, hogy középpontba helyezze a Covid19-hez kapcsolódó gyakorlatokból és innovációkból levont tanulságokat a közönségek megtartása, valamint új közönségek online kialakítása érdekében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy bocsássák az említett csoport rendelkezésére a szakértelmüket, és hajtsák végre a csoport munkájából származó, releváns bevált gyakorlatokat
d) A kulturális kínálat konkrét célokhoz és különböző környezetekhez való hozzáigazítása, valamint a kultúra és a jóllét közötti kapcsolat megerősítése
A tagállamok számára javasolt a kultúra, az oktatás és a jóllét közötti kapcsolat megerősítése. Támogatniuk kell az ágazatot a világjárvány által különösen súlyosan érintett csoportok szükségleteinek kezelésére irányuló erőfeszítéseiben, és biztosítaniuk kell, hogy a kiszolgáltatott csoportok kultúrához való hozzáférése továbbra is prioritást élvezzen. A Bizottság felhívást tett közzé a kultúrát és a jóllétet célzó, alulról építkező szakpolitikák kidolgozásának támogatása érdekében * .
e) Az ágazat fenntarthatóságát és rezilienciáját előmozdító stratégiákba való beruházás elősegítése
Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt * annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a világjárvány negatív hatásain való átlendülést, és a tapasztalt strukturális kihívások leküzdése révén ellenállóbbá tegyék a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat a jövő válságaival szemben.
A tagállamoknak ezenkívül szorosan együtt kell működniük a régiókkal és a helyi hatóságokkal, hogy a lehető legjobban kihasználják a 2021-2027-es programozási időszakra szóló kohéziós politikához * kapcsolódó kulturális lehetőségeket.
A tagállamoknak folytatniuk kell a kulturális örökség kiegészítő finanszírozására kínálkozó lehetőségek feltérképezését. A kulturális intézményekkel együtt mérlegelniük kell, hogy miként mozdíthatják elő és valósíthatják meg a Bizottság által a közelmúltban azonosított bevált gyakorlatok * eredményeit az egész Unióban.
A tagállamoknak meg kell továbbá vizsgálniuk, hogy milyen intézkedésekkel lehetne vegyes forrásokkal enyhíteni az újranyitással járó pénzügyi többletterheket (idetartoznak például az egészségügyi protokollok alkalmazásának, és az olyan intézkedések végrehajtásának költségei, mint a személyzet képzése és a közönség tájékoztatása).
f) Beruházás a készségekbe, a digitális képzésbe és a digitális kapacitásépítésbe
A tagállamok és a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára javasolt az új képzési modellek, a társaktól való tanulás és a továbbképzés előmozdítása annak érdekében, hogy a kultúra területén tevékenykedő munkavállalók és szakemberek elsajátíthassák a digitális helyreállításhoz szükséges új készségeket.
A „készségfejlesztési paktum” * uniós szinten megkönnyíti az érdekelt felek hozzáférését az információkhoz. Az európai készségfejlesztési program * támogatja a digitális készségeket, ideértve a kkv-knak szóló, digitális válsággal kapcsolatos gyorstalpaló tanfolyamokat és a „digitális önkéntesek” programot, amelyek célja a kkv-k jelenlegi munkaerejének továbbképzése a digitális területeken.
A Kreatív Európa program továbbra is támogatja a szakembereket abban, hogy felvértezzék magukat a digitális technológiák kínálta lehetőségek teljes körű - mind kreatív, mind üzleti célú - kiaknázásához szükséges készségekkel. 2021-ben a Kultúra alprogram keretében az átalakulást ösztönző és a versenyképesség fokozását elősegítő digitális eszközök kifejlesztésének támogatását lehetséges prioritásaként jelölték meg valamennyi ágazat esetében, valamint a releváns kapacitásépítés keretében kifejezetten a zenei és kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek számára. A Kreatív Európa készség- és tehetségfejlesztést szolgáló MEDIA alprogramja továbbra is támogatni fogja az audiovizuális szakembereket.
Az új Digitális Európa program * alapvető erőforrásnak számít majd ahhoz, hogy a tagállamok, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak szinergiákat hozhassanak létre a digitális vezetők között, és fokozhassák a digitális kapacitásépítést.
A tagállamok számára javasolt a CHARTER projekt * , a kulturális örökség területén folyamatban lévő Erasmus+ ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség fejleményeinek és megállapításainak figyelemmel kísérése.
g) Az adatok terjesztése és a kísérleti események nyomon követése
A tagállamok számára javasolt a kísérleti kulturális események eredményeivel és biztonságosságával kapcsolatos adatok összegyűjtése és terjesztése annak érdekében, hogy támogassák a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak közötti, illetve adott esetben a tudományos közösséggel folytatott információcserét.
h) Megnövelt források az új uniós programok keretében
A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat az uniós programok új (2021-2027-es) nemzedéke keretében elérhető új finanszírozási lehetőségekről. A kulturális hatóságokat és szervezeteket ösztönözni kell az olyan programokban rejlő potenciál kiaknázására, mint a Kreatív Európa és a Horizont Európa, amelyek költségvetésükben jelentősen megnövelt összeget irányoztak elő a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára. Az ágazatok legégetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében a nagyobb forrásokból gazdálkodó Kreatív Európa program 2021-ben és 2022-ben 728 millió EUR összegű támogatást ütemez előre.
A Bizottság 2021 őszén - az audiovizuális és médiaágazat számára 2021 tavaszán kifejlesztett online interaktív eszközre építve - külön erre a célra szolgáló online útmutatót tesz közzé a kultúra uniós finanszírozásáról, amely több mint 15 uniós alapra terjed ki, és amelyet a tagállamoknak és az érdekelt feleknek érdemes használniuk.
i) Héamértékek és egyéb intézkedések
A tagállamok számára javasolt a kulturális ágazat munkavállalói sajátosságainak figyelembevétele, különös tekintettel a művészekre, valamint azokra a szakemberekre, akiknek az állása rendkívül bizonytalan. A digitálisabb és fenntarthatóbb kulturális ökoszisztémára való átállás elősegítése érdekében a tagállamok számos intézkedést tehetnek - a beruházásoktól kezdve a támogatásokig - az állami támogatási szabályokkal összhangban annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak munkavállalói megőrizhessék az állásukat, és élhessenek a jogaikkal. A tagállamok már hozzáférhetnek alacsonyabb héamértékekhez, különösen a kulturális ágazat által nyújtott szolgáltatások esetében, így az ágazat támogatása érdekében az általuk legmegfelelőbbnek tartott héamértékeket alkalmazhatják.
Ami az állami támogatásokat illeti, a gazdaságot a Covid19-válsággal összefüggésben támogató ideiglenes keret * valamennyi ágazatra kiterjed, beleértve a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat is. A legtöbb bejelentett rendszer számos ágazatra kiterjedt, így lehetetlen meghatározni, hogy pontosan milyen összegben kaptak támogatást a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak a keret révén. 2021 májusának végére azonban a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak támogatására bejelentett konkrét állami támogatási rendszerek nagyjából 268 millió EUR összeget tettek ki * .
j) A művészek munkafeltételei
A művészek jogállása és munkafeltételei fontos témáját képezik az uniós kulturális együttműködésnek. A Bizottság 2021 áprilisában 47 kulturális és kreatív ágazatbeli szervezetet hívott össze „A kultúra hangjai” elnevezésű párbeszédhez * , 2021 őszén pedig megkezdi a tevékenységét egy új, tagállami szakértőkből álló csoport. A Bizottság az élő előadásokkal foglalkozó bizottságon keresztül továbbra is ágazati szintű szociális párbeszédet folytat az előadóművészeti szervezetekkel * . A Bizottság emellett uniós tanulmányt indított a zenészek egészségéről és jóllétéről * .
IV. KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki a közleményben foglalt iránymutatást. Elő fogja segíteni, hogy az ECDC és a tagállamok képviselői időben megosszák egymással az európai kulturális ágazatok biztonságos újraindítására irányuló intézkedések végrehajtásával kapcsolatos információkat. A kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal uniós szinten célzott párbeszédre kerül sor az említett ajánlások felhasználásáról, a kísérletek eredményeiről, valamint az érintett ágazatok biztonságos és tartós újranyitása szempontjából betöltött jelentőségükről. E megbeszélések eredményeinek a kultúrával kapcsolatos jövőbeli uniós szakpolitikai együttműködést is meg kell alapozniuk.