Iktatószám: 16427–2/2021/JF
Tárgy: Közhírré tétel
Közzététel napja: 2021. március 12.
Levétel: 2021. május 31.
KÖZHÍRRÉ TÉTEL
a veszélyhelyzet ideje alatt a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről szóló 89/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján
Eljáró hatóság: Nemzeti Népegészségügyi Központ
Eljáró szervezeti egység: országos tisztifőorvos
Tárgy: háziorvosi szolgáltatók szabad- és munkaszüneti napokon történő oltási tevékenységének elrendelése
Ügyfelek: valamennyi háziorvosi szolgáltató
Tájékoztatom az érintetteket, hogy az országos tisztifőorvos a háziorvosi szolgáltatók COVID–19 betegség elleni oltóanyag szabad- és munkaszüneti napokon történő beadásával kapcsolatos tevékenységének kötelezettségét 2021. május 30-ig az alábbiak szerint rendelte el:
„HATÁROZAT
Valamennyi háziorvosi szolgáltató részére elrendelem
a COVID–19 betegség elleni oltóanyaggal történő oltás szabad- és munkaszüneti napokon történő elvégzésére irányuló alapellátási tevékenysége ellátásának kötelezettségét, ha a háziorvosi szolgáltatót a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő előzetesen értesítette az oltásban részesíthetők személyéről, és az oltáshoz az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal a szükséges mennyiségű és típusú oltóanyagot biztosította.
Teljesítés határideje: a határozat Hivatalos Értesítőben való megjelenésétől kezdődően 2021. május 30-ig.
A határozatban elrendeltek végrehajtásáért felelősek: az érintett egészségügyi szolgáltatók vezető képviselői
Határozatomat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítom. Határozatom annak közlésével végleges.
Fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) megkeresése alapján az állami adóhatóság – mint a végrehajtást foganatosító szerv – végrehajtási eljárás keretében megteszi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerinti intézkedéseket.
Felhívom a figyelmet, hogy a határozatomban előírtak megsértése esetén külön jogszabályban meghatározott 30 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírság kiszabásának van helye.
Jelen határozattal szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per indítható a közlést követő naptól számított 30 napon belül, a felperes székhelye szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez címzett, de az NNK-hoz benyújtott keresetlevéllel.
A keresetlevelet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti felperes és jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.
A közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, amely vonatkozásában a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A bíróság a közigazgatási pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A peres eljárás illetékköteles, melyet a bíróság döntése szerint kell megfizetni.
INDOKOLÁS
2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) az új koronavírus okozta járványt nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetté nyilvánította.
A járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében 2020. június 18. napjával a Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Eütv. 228. § (4) bekezdésében foglaltakra, Magyarország egész területére egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezetett be.
A koronavírus általi járványfenyegetettségre tekintettel a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a Kormány 2021. február 8. napjával az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS–CoV–2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Az Eütv. 228. § (3) bekezdése szerint:
„(3) Különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.”
A lakosság részére elérhetővé vált a COVID–19 elleni védőoltás, a lakosság tömeges oltásának végrehajtása érdekében kijelölésre kerültek azok az oltóhelyek, amelyek alkalmasak az oltásra jelentkezők immunizációjára.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„(1) Az egészségügyért felelős miniszter a fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifőorvos útján látja el.
(2) Az országos tisztifőorvos a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt a járványügyi helyzet szükségessé teszi, ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a járványveszély elhárítása és megszüntetése érdekében szükségesek.”
A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről szóló 89/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy
„(1) A háziorvosi szolgáltató jogosult a számára az országos tisztifőorvos által a Hivatalos Értesítőben legalább az alapellátási tevékenység megkezdését megelőző 7 naptári nappal korábban közzétett, országosan vagy adott területre, szabad- vagy munkaszüneti napra az ellátandók körének meghatározásával elrendelt alapellátási tevékenység után a következők szerinti támogatásra:
a) teljes napra 80 000 forint,
b) fél napra 40 000 forint,
azzal, hogy ha az adott időszakra az ellátandók körének kevesebb mint fele jelenik meg az elrendelt alapellátási tevékenység elvégzése érdekében, akkor a támogatás a) vagy b) pont szerinti összegének felére jogosult.”
Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint köteleztem az érintett egészségügyi szolgáltatókat a szabad- és munkaszüneti napokon való munkavégzésre.
A kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezményeiről az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 131. § (2) bekezdésében, valamint az Avt.-ben, továbbá az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehitv.) 13/A. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában foglaltak alapján adtam tájékoztatást.
Döntésem kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A határozat annak közlésével az Ákr. 82. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján végleges.
Határozatom ellen a fellebbezés lehetőségét az Ákr. 116. § (1)–(2) bekezdése zárja ki. A határozattal szembeni közigazgatási per indításának az Ákr. 112. § (1) bekezdése és 114. § (1) bekezdése alapján van helye. A Törvényszék hatáskörét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 7. § (1) bekezdése és 12. § (1) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 21. § (4) bekezdése, illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete határozza meg. A keresetlevél benyújtásának helyéről és idejéről a Kp. 39. § (1) bekezdése szerint adtam tájékoztatást.
A keresetlevél elektronikus úton történő benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Kp. 29. § (1) bekezdésén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-án, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdésén alapul. A közigazgatási per tárgyaláson kívül történő elbírálásáról és a tárgyalás tartásának szabályairól a Kp. 77. § (1)–(2) bekezdése rendelkezik.
Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illetékfeljegyzési jogról az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik.
Jelen határozatomat az Ehitv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott hatáskörömben, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességemben eljárva hoztam meg.”
