| Előadó: | Manuel Alejandro CARDENETE FLORES (ES/RE), Andalúzia kormányának turizmusért, adminisztratív megújulásért, igazságügyekért és helyi önkormányzatokért felelős miniszterhelyettese |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Bevezető megjegyzések
1. hangsúlyozza, hogy a turizmus stratégiai ágazat, az integráció eszköze és a társadalmi-gazdasági fellendülés kulcsa, amely az EU bruttó hazai termékének több mint 10%-át adja, 26 millió ember számára teremt munkahelyet, és az EU összes kivitelének 6%-át teszi ki;
2. hangsúlyozza a közlekedésnek és a mobilitásnak az uniós társadalmi, gazdasági és területi kohézió kulcsaként betöltött jelentőségét, különös tekintettel az intelligens és fenntartható mobilitási megoldások alkalmazásának szükségességére, különösen azokban a régiókban, amelyek gazdasági fejlődését fokozottan veszélyezteti a légi és tengeri közlekedéstől való kizárólagos függőség;
3. felhívja a figyelmet, hogy az utazók közötti jelentős társadalmi, kulturális, életkori és jövedelmi különbségek a multinacionális vállalatoktól egészen a mikrovállalkozásokig minden vállalkozás számára sokféle lehetőséget kínál. A turisztikai ökoszisztéma olyan ágazatokat foglal magában, mint a szállás, a közlekedés, a gasztronómia, a kultúra, a sport és szabadidő, valamint az utazásszervezői szolgáltatások. Itt mintegy 2,4 millió vállalkozásról beszélünk, melyek több mint 90%-a kkv;
4. támogatja a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) ajánlásait és iránymutatásait, a One Planet jövőképét a turizmus fenntartható helyreállítására irányulóan, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében szereplő fenntartható fejlődési célok alkalmazását a turizmus és a közlekedés területén;
5. támogatja a fenntartható turizmusnak az UNWTO által megfogalmazott definícióját, mely szerint az „olyan idegenforgalom, amely a turisták, az iparág, a környezet és a fogadó közösségek igényeinek kielégítése mellett teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat”;
6. hangsúlyozza, hogy a SARS-CoV-2 okozta válság drámai módon megváltoztatta a forgatókönyvet, felfoghatatlan számú emberéletet követelt és olyan pusztító gazdasági következményekkel járt, amelyek súlyosan érintik Európát, mivel személyes veszteségeket, súlyos pénzügyi nehézségeket és számtalan vállalat csődjét eredményezték, különösen a turizmus és a közlekedés területén;
7. elismeri, hogy ezek a nehézségek még súlyosabban jelentkeznek az EU legkülső régiói esetében, amelyek nagymértékben függenek a turizmustól, és melyeknek gazdasági helyreállítási kilátásait súlyosan veszélyezteti a légi közlekedéstől való szinte kizárólagos függőségük, mert más közlekedési módok használatára nincs lehetőség;
8. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani azokat a fenntartható turisztikai szolgáltatásokat, amelyek figyelembe veszik Európa gazdag történelmi és kulturális hagyományait, valamint egyedülálló természeti örökségét;
9. emlékeztet a turizmus transzverzális jellegére, amelyre a válság is rámutatott, mivel a turisztikai tevékenység visszaesése nemcsak az olyan ágazatokat érinti, mint a szálloda- és vendéglátóipar vagy a közlekedés, hanem a gazdaság számos, magas hozzáadott értékkel bíró területét is;
10. rámutat, hogy Európának továbbra is proaktív és vezetői hozzáállást kell tanúsítania ebben és az esetleges későbbi válságokban, és időben meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a turisztikai ágazat összeomlásának elkerülése érdekében;
11. megjegyzi, hogy a Covid19 okozta jelenlegi egészségügyi válság rávilágított a szűkös erőforrásokkal rendelkező szigeti területek turizmusának rendkívüli sebezhetőségére;
12. emlékezteti a tagállamokat és az EU intézményeit arra, hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani az ágazat megmentésére és egy a fenntartható és színvonalas turizmust szolgáló hosszú távú európai turisztikai politika kidolgozására, amely a környezet tiszteletben tartásán és az éghajlatváltozás elleni küzdelmen alapul;
13. úgy véli, hogy intézkedéseket kell hozni és tovább kell fejleszteni a turizmus és a közlekedés jelenlegi modelljeit, biztosítani kell ezek teljes társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fenntarthatóságát, továbbá úgy kell tekinteni a jelenlegi válságra, mint amely lehetőséget teremt egy olyan vitafolyamatra, amely megteremtheti a turizmus és a közlekedés ellenálló képességének és jövőbeni fenntarthatóságának alapjait;
A Covid19 európai turisztikai és közlekedési ágazatra gyakorolt hatása, valamint az EU helyreállításra és ellenálló képességre vonatkozó rövid és középtávú válasza: a turisztikai és közlekedési csomag
14. hangsúlyozza, hogy az UNWTO becslése szerint a globális idegenforgalmi ágazat világjárvány miatt elszenvedett veszteségei 2020 első öt hónapjában már több mint háromszorosára rúgtak a 2009-es nemzetközi pénzügyi válság során feljegyzett veszteségeknek * ;
15. szorosabb koordinációt szorgalmaz a tagállamok között a kijárási korlátozások és tilalmak bevezetését illetően, az ágazat talpra állításának elősegítése, a turisták tisztánlátása és az utazások ösztönzése érdekében, és üdvözli az Európai Bizottság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ arra irányuló kezdeményezéseit, hogy objektív és pontos tájékoztatást nyújtsanak a világjárvány alakulásáról;
16. hangsúlyozza, hogy a turizmus újraindítása érdekében fontos közös stratégiát elfogadni a személyek EU-n belüli mobilitására vonatkozóan, amely növeli az utazásba vetett bizalmat. Ennek keretében többek között a kiindulási országban az utazás megkezdése előtt kellene elvégezni a Covid19-teszteket, ami lehetővé tenné az utazás biztonságának növelését és a karanténidőszakok elkerülését;
17. üdvözli az EU-nak a turizmus és a közlekedés megmentésére tett gyors válaszlépését, különösen az Európai Bizottság Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl című közleményét, valamint az azt kísérő ajánlásokat és iránymutatásokat - a turisztikai és közlekedési csomagot -, amelyek segítettek a tagállamoknak a biztonságos és korlátozás nélküli szabad mozgás helyreállításában és a belső határok újbóli megnyitásában, illetve a likviditási válság kezelésében és a fogyasztói bizalom helyreállításában;
18. üdvözli továbbá az olyan eszközök jóváhagyását, mint az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keret * , amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak a vállalkozások számára; a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz * (SURE), amely hozzájárul a családok jövedelmének szinten tartásához, illetve a gazdaság és a vállalatok humán tőkéjének és termelési kapacitásának megőrzéséhez; a REACT-EU * , amelynek köszönhetően az irányító hatóságok a válság legsürgetőbb hatásainak kezelése érdekében módosíthatják az európai strukturális és beruházási alapok elosztását; az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amely támogatást nyújt a turisztikai ágazatban a válság következtében állásukat elvesztő embereknek; valamint az olyan projekteket, mint a „Re-open EU” * online platform, amely naprakész információkat kínál az európai utazási korlátozásokkal, valamint a közegészségügyi és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban;
19. értékeli az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, amelyek az európai vállalatok megmentése érdekében megkönnyítik az állami támogatások nagyobb volumenű áramlását, és javasolja, hogy egyes szabályok (ideértve a módosított de minimis szabályt is) a válság által különösen sújtott régiókban maradjanak hatályban mindaddig, amíg szükséges;
20. sürgeti az összes tagállamot, hogy a sürgős likviditási igények kielégítése, valamint az azonnali működőtőke- és beruházási szükségletek fedezése végett használjanak fel a keretrendszer által ideiglenesen megengedett mindenfajta támogatást, illetve a válságra való tekintettel tegyék lehetővé a Covid19-járvány kitörése következtében mély válságba került vállalatok megmentését * , hogy azok kiigazíthassák és fejleszthessék a tevékenységeiket;
21. üdvözli az uniós tagállamok által elfogadott azon intézkedéseket, amelyek a Régiók Bizottsága elnökének szavaival élve „a szolidaritás példájává váltak”, továbbá elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós költségvetést és a helyreállítási tervet Európa valamennyi városában, régiójában és falvában mielőbb elérhetővé tegyék a városok és vállalkozások számára, hogy megbirkózzanak ezzel a példa nélküli válsággal;
22. kéri megállapodás kidolgozását annak érdekében, hogy valódi partnerség jöjjön létre az összes kormányzati szint között, elősegítve a megosztott felelősséget és elkerülve a túlzott központosítást;
23. felkéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fogadjon el egy sor EU-specifikus iránymutatást és ellenőrző listát a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy útmutatást nyújtson nekik a katasztrófák első napjaiban, mielőtt még a nemzeti és uniós intézkedések életbe lépnének, továbbá megjegyzi, hogy a turisztikai és közlekedési csomagban szereplő iránymutatások már kiváló például szolgálnak;
24. fontos első lépésnek tartja a turisztikai és közlekedési csomag intézkedéseit, amelyek célja a helyi turisztikai célpontok reagálási képességének javítása a járvány újabb hullámaival és esetleges más olyan katasztrófákkal szemben, amelyek próbára tehetik az ágazat helyreállásra való képességét;
25. úgy véli, hogy a világjárvány miatt sürgősen szükség van a szálloda- és vendéglátóipart, valamint a helyi szintű - például a vidéki turizmussal, a helyi gasztronómiával vagy a helyi hagyományokkal kapcsolatos - turisztikai tevékenységek fejlesztését támogató új stratégiákra. A tendenciák globális szinten megváltoztak, és vonzóbbá váltak a kisebb turisztikai célpontok, az elszigetelt úti célok, ahová családok és kisebb csoportok biztonságosan utazhatnak. Annak érdekében, hogy a turizmus túlélje a következő 2-3 évet, a turistáinkat saját célpontjainkhoz kell irányítanunk;
26. hangsúlyozza, hogy a Covid19-cel kapcsolatos, a tömegközlekedésben alkalmazott óvintézkedésekből származó költségeket be lehetne építeni a közszolgáltatási szerződésekbe, elkerülve ezzel, hogy a - többnyire helyi vagy regionális szintű - közlekedési hatóságokra tetemes pénzügyi többletterhek háruljanak;
27. támogatását fejezi ki a vízummentesség hosszú távon történő, fokozatos bevezetésével kapcsolatban annak érdekében, hogy az növelje a harmadik országokból érkező látogatók számát és ösztönözze a turisták Európába való visszatérését;
28. a koordináció javítása és az információkhoz megfelelő időben való hozzáférés biztosítása érdekében reméli, hogy a jövőben a nemzeti hatóságok az utazási tilalmakkal és ideiglenes határzárral kapcsolatos döntéseiket előzetesen közlik az európai hatóságokkal és a határ menti régiókkal;
29. határozottan támogatja az európai helyreállítási tervet a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági és társadalmi károk orvoslása, az európai helyreállítás előmozdítása, valamint a munkahelyek megőrzése és létrehozása érdekében;
A turizmust fenntarthatóbbá kell tenni
30. rámutat, hogy a turizmus az utóbbi években a leggyorsabban növekvő ágazatok egyike volt; ez a növekedés azonban rávilágított a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióinak kiegyensúlyozott fejlesztésével kapcsolatos nehézségekre;
31. értékeli az Európai Bizottság „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja - az európai turizmus új politikai kerete” (2010) és „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” (2014) című közleményét;
32. rámutat, hogy a turizmusnak jelenleg olyan nagy jelentőségű, új kihívásokkal kell megküzdenie, mint az éghajlatváltozás, a zsúfoltság növekedése, az infrastruktúrára háruló hatalmas nyomás, a túlzott víz- és energiafogyasztás, a környezet károsodása, melyeket sürgősen és kiemelten kezelni kell, valamint a közösségek identitásának és az eredetiségük iránti tiszteletnek az elvesztése;
33. megerősíti, hogy a turizmus példaként szolgálhat a zöld megállapodás által hirdetett fenntartható ökológiai átalakulás során, amely azt a célt tűzte ki, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon, gazdasága alkalmazkodjon a digitális korhoz, illetve minél nagyobb mértékben megvalósuljon az egyenlőség és a társadalmi integráció, továbbá határozottan ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges lépéseket;
34. elismeri, hogy ezek a célkitűzések csak akkor valósulhatnak meg, ha biztos alapokon nyugszanak, és pontosan meghatározzák a valódi fenntartható fejlődés megvalósításának hatályát, kötelezettségeit és következményeit e tevékenység számára, illetve szilárd elkötelezettséggel garantálják végrehajtásukat;
Az utazáshoz igénybe vett közlekedési módok
35. emlékeztet arra, hogy a turizmus számos érdekelt fél összetett értékláncát jelenti, amely közvetlen kapcsolatban áll a személyszállítási tevékenységekkel;
36. emlékeztet arra, hogy a turisztikai ágazatnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a turizmus valóban a körforgásos gazdaság elvei alapján működjön;
37. megállapítja, hogy az UNWTO és a Nemzetközi Közlekedési Fórum előrejelzései szerint 2030-ig megközelítőleg 25%-kal fog növekedni a turizmushoz kapcsolódó közlekedés szén-dioxid-kibocsátása;
38. elismeri ezért, hogy meg kell vizsgálni, hogyan javítható az európai városok és régiók közötti összekapcsoltság, és azt meg is kell valósítani, támogatni kell a kevésbé szennyező lehetőségeket, és fel kell tárni, hogyan javítható tovább az intermodalitás a zöld megállapodás végső célkitűzésével összhangban. Üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság 2020-ban elindította a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiát;
39. határozottan ösztönzi, hogy az EU tagállamai tegyenek közös erőfeszítéseket a fenntartható közlekedési alternatívák hiányának sürgős orvoslása érdekében, illetve ruházzanak be a távolsági vasútvonalak, köztük az éjszakai vonatok fejlesztésébe és kiaknázásába az alacsony szén-dioxid-kibocsátású utazások vonzóbbá tétele érdekében;
40. támogatja, hogy a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásokat tegyék függővé a károsanyag-kibocsátások csökkentésére vonatkozó célok teljesítésére tett kötelezettségvállalásoktól;
41. megerősíti, hogy ilyen kötelezettségvállalásokat a többi közlekedési mód terén is elő kell mozdítani, legyen szó a közúti vagy a tengeri közlekedésről, különös tekintettel - magas környezeti hatásuk miatt - az üdülési célú hajóutakra;
42. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vasúti és a buszközlekedés (amelyek a helyi és regionális közlekedés kulcsfontosságú módozatait képezik) alacsonyabb támogatásban részesül a légi közlekedésnél, ami nagyobb nyomást gyakorol a fenntarthatóbb közlekedési módok finanszírozására, illetve határozott kötelezettségvállalást szorgalmaz azzal kapcsolatban, hogy a vasúti közlekedés révén egész Európában bővítsék a fenntartható mobilitási lehetőségeket, emlékeztetve arra, hogy az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy az EU-ban 2021-ig növelni kell a vasúti közlekedés fenntartható turizmusban való részesedését;
43. felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az európai zöld megállapodásban és az új fenntartható mobilitási stratégiában előirányzott, a légi és tengeri közlekedés szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó jövőbeli intézkedések végrehajtása során értékeljék ezeknek az EU legkülső régióira gyakorolt hatását, mivel e régiók gazdasági és társadalmi kohéziója - mind polgáraik mobilitását, mind gazdasági tevékenységeiket illetően - nagymértékben függ a légi és tengeri közlekedéstől;
44. hangsúlyozza, hogy pénzügyi támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a drámai bevételcsökkenést elkönyvelő tömegközlekedési szolgáltatók zéró és alacsony kibocsátású járművekből álló, fenntarthatóbb közlekedési flottát alakíthassanak ki;
45. érdeklődését fejezi ki az olyan kezdeményezések kidolgozása iránt, amelyek a válságot követően összekapcsolják a vasúti utazást a kulturális felfedezéssel és a turizmussal, támogatja a #DiscoverEU programot, valamint szorosan együtt kíván működni az uniós régiók képviselőivel a vasúti turizmus lehetőségeinek előmozdítása érdekében a vasút európai évében - azaz 2021-ben - és azt követően;
46. rámutat annak fontosságára, hogy az EuroVelo hálózatot * a meglévő utak, vasutak vagy belvízi utak hálózatai mellett újabb transzeurópai közlekedési hálózatként (TEN-T) ismerjék el, ami biztonságosabb, közvetlenebb, koherensebb és összekapcsoltabb kerékpáros infrastruktúrát eredményez valamennyi kerékpáros számára, illetve amely további jelentős lendületet ad a kerékpáros turizmusnak;
A természeti környezetre gyakorolt hatások
47. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a globális felmelegedés csökkentheti egyes turisztikai célpontok vonzerejét, sőt akár veszélyeztetheti azok fennmaradását, és megerősíti, hogy a Régiók Európai Bizottsága véleményeiben meghatározott kezdeményezések és politikai intézkedések révén megfelelő időben és a legfrissebb tudományos eredmények alapján elkötelezetten küzd az éghajlatváltozás ellen;
48. emlékeztet arra, hogy ez a küzdelem döntő jelentőséggel bír számos, az emelkedő tengerszint által fenyegetett tengerparti és szigeti régió, hóhiány által sújtott síparadicsom, valamint erdőtüzek, áradások vagy hóviharok által megtépázott területek sorsára nézve * ;
49. úgy véli, hogy a turizmus jelentősen hozzájárulhat a körforgásos gazdaság kiépítését célul kitűző európai törekvés megvalósulásához, és hangsúlyozza, hogy a régióknak és a városoknak részt kell venniük az arról szóló vitában, hogy helyi szinten hogyan javítható a kérdéssel kapcsolatos tudatosság;
50. ajánlja, hogy a turisztikai és a közlekedési iparág növelje a klímasemleges termékek kínálatát a tiszta energia, kevesebb káros vegyi anyag, kevesebb műanyag felhasználása, az esővíz és a háztartási szennyvíz újrahasznosítása * - ami jelentősen csökkenti az ellátási hálózatot terhelő ivóvíz-igényt -, valamint a hulladékok újrahasznosítása révén, és használja szisztematikusabban ezeket a rendszereket;
51. felhívja a figyelmet arra, hogy jobban támogatni kell a kerékpáros turizmust, amely előnyöket teremt a helyi gazdaságok számára azáltal, hogy olyan területeket von be, amelyeket a hagyományos turizmus nem érint, és helyi vállalkozások szolgáltatásait veszi igénybe; ezenkívül az ehhez szükséges infrastruktúra a helyi lakosok számára is jobb összeköttetéseket biztosít, ami elősegíti a helyi közösségek hosszú távú fenntarthatóságát;
52. támogatja a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság keretében működő, a hajók hasznos élettartamának a végét vizsgáló európai hajóipari munkacsoport fenntartását. Munkájuk célja egy közös uniós kutatási és innovációs ütemterv kidolgozása a hajóépítő anyagok újrahasznosításának növelése érdekében;
53. rámutat, hogy olyan fenntartható tengeri és part menti turizmust kell ösztönözni, amely nagyobb hangsúlyt fektet a tengeri környezet megértésére és megőrzésére irányuló tevékenységekre. Mindemellett nagy lehetőséget lát a hajózásban, a szél- és hullámsportokban, a búvárkodásban és általában a vízi sportokban a tudomány, a környezettudatosság, az óceánok feltérképezése és a környezeti kérdések kutatása szempontjából;
54. hangsúlyozza, hogy a turizmus fontos szerepet tölt be vidékfejlesztésben, amelyet már nem szabad kizárólag a mezőgazdasági fejlődés szempontjából értelmezni, hanem az olyan, kevésbé fejlett vidéki területek fejlődésének motorjaként kell tekinteni, ahol a sokadrangú termőföldek termelési szempontból nem értékesek ugyan, de ha a környezetről, a tájelemekről és a biológiai sokféleség védelméről van szó, rendkívüli értéket képviselnek; ezért az uniós intézményeknek megfelelően be kell építeniük a turizmust és annak lehetőségeit a biodiverzitási stratégiába, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiába, az új közös agrárpolitikába, a Natura 2000 hálózatba és a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképbe;
55. fontosnak tartja a fenntarthatóbb és a régiók számára nagyobb hozzáadott értékkel bíró turizmus előmozdítását, nulla kilométeres termékeket építve be a turisztikai kínálatba, és úgy véli, hogy ki kell aknázni a természetes és védett területeket, valamint az égboltban mint turisztikai erőforrásban (asztroturizmus) rejlő lehetőségeket;
56. rámutat az 5G-n, a dolgok internetén, a mesterséges intelligencián és a nagy adathalmazokon alapuló digitális technológiák használatának fontosságára az olyan innovatív, fenntartható és méretezhető intelligens turisztikai szolgáltatások biztosítása érdekében, amelyek új, hatékonyabb, hozzáférhetőbb és inkluzívabb turisztikai modelleket tudnak ösztönözni valamennyi régióban, különös tekintettel a vidéki területekre; jelzi továbbá, hogy e területeken megfelelő összeköttetést biztosító távközlési technológiáknak kell rendelkezésre állniuk;
A társadalmi és gazdasági következmények, valamint annak szükségessége, hogy a turizmusra ne problémaként tekintsenek
57. emlékeztet arra, hogy a turizmus, különösen a túlzott turizmus (a turisztikai célpontok fizikai, ökológiai, társadalmi, gazdasági, pszichológiai vagy politikai befogadási küszöbértékeinek meghaladása * ), akárcsak minden más emberi tevékenység, hatással van arra a társadalmi környezetre, amelyben zajlik;
58. kiemeli, hogy el kell kerülni a túlzott turizmus negatív hatásait, azaz a zsúfoltság fokozódását, az infrastruktúrára nehezedő nyomást, a megnövekedett energia- és vízfogyasztást, a környezetkárosodást, a történelmi helyszíneken és műemlékekben okozott károkat, az identitás és az eredetiség elvesztését, valamint a helyi lakosok megélhetési költségeinek és a köztük lévő egyenlőtlenségeknek a növekedését; úgy véli, hogy a túlzott turizmus negatív hatásainak elkerülése érdekében az uniós intézményeknek és a tagállamoknak sürgősen meg kell fontolniuk, milyen intézkedésekre és kezdeményezésekre van szükség;
59. hangsúlyozza, hogy a turizmus vidéki területeken történő előmozdítása és fejlesztése a gazdasági fejlődés és a jólét megteremtésének forrása lehet, amely hozzájárul az elnéptelenedés által sújtott területeken a népesség növekedéséhez vagy a népességcsökkenés megállításához;
60. javasolja a nők támogatására és társadalmi szerepvállalásának növelésére irányuló politikák végrehajtását. A nők kulcsszerepet játszanak az turisztikai vállalkozások fenntartásában, mivel ők az elnéptelenedés elleni küzdelem fő szereplői. Foglalkoztathatóságuk biztosítása garanciát jelent a lakosság helyben maradásához. Fel kell mérni a szükségleteiket, és célzott képzések révén eszközöket kell biztosítani számukra készségeik és versenyképességük javításához;
61. rámutat, hogy az olcsó közlekedési módok intenzív használatán és az utazók tömeges mozgásán alapuló turisztikai modellek támogatják a túlzott turizmus jelenségét, a közösségi média és a tartalommegosztó platformok pedig túlzott mértékben reklámozhatják a turisztikai célpontokat, ezért vitára szólít fel a turizmus fejlesztése és minősége kapcsán;
62. példaként említi a NECSTouR „Jobb lakóhelyek, jobb turisztikai célpontok” című barcelonai nyilatkozatot annak szemléltetésére, hogy lehetséges a turizmus és a tárgyi és szellemi kulturális örökség ágazatai közötti szoros együttműködés, az európai polgárok és a kulturális örökség javát szolgálva;
63. rámutat, hogy a turizmust nem a problémának, hanem a megoldás részének kell tekinteni, ezért megállapítja, hogy javaslatokat kell tenni új, a már meglévőktől eltérő intézkedésekre, és határozottabb lendületet kell adni a már hatályban lévőknek, továbbá rámutat arra, hogy a turisztikai kínálat új módozatait és a közösségi gazdasági platformokat a tisztességes verseny kritériumaival összhangban kell szabályozni, meg kell erősíteni az ellenőrzési és felügyeleti rendszereket, valamint garantálni kell a szabad üzleti verseny közös keretén belül nyújtott szolgáltatások minőségét és jogszerűségét, megőrizve mindeközben a helyi lakosok örökségét, kultúráját, identitását és életminőségét;
64. e tekintetben rámutat a fenntartható turizmus terén bevált olyan gyakorlatok, stratégiák és módszerek terjesztésének előnyeire, amelyeket különböző európai programok - például a PANORAMED, a MED Horizontal projektek, a MITOMED+ vagy a WINTERMED - keretein belül fejlesztettek ki annak érdekében, hogy elősegítsék azok hasznosítását és megismételhetőségét;
65. ezért javasolja, hogy továbbra is ítéljék oda „az intelligens turizmus európai fővárosa” díjat;
A digitalizáció és az adatok, valamint azok előnyei a tevékenységek megfigyelését és nyomon követését célzó rendszer létrehozása kapcsán
66. kiemeli a forgalmazási csatornák és a turisztikai szokások jelentős változásait, amelyek számos vállalat számára lehetővé tették, hogy közvetlenül érhessék el ügyfeleiket, miközben a kisvállalkozások nem használták ki kellőképpen ezt a lehetőséget;
67. hangsúlyozza, hogy az információ a turizmus alapvető alapanyaga, amelyet az ágazat legforradalmibb kezdeményezései használnak;
68. hangsúlyozza az UNWTO A fenntartható turizmus mérésére szolgáló statisztikai keret felé című kezdeményezésének * fontosságát, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót egyaránt magában foglalja;
69. hangsúlyozza, hogy a részletesség foka, az adatok minősége, értelmezése és helyes felhasználása közvetlen hatással lesz a Covid19-válsággal szembeni politikai fellépések hatékonyságára és a klímasemleges Európa megteremtésére;
70. aggodalmát fejezi ki a turizmus gazdasági hatásaival kapcsolatos adatok harmonizációjának hiánya és fragmentáltsága miatt, ami hátráltatja a turisztikai ágazat és a közlekedés támogatását célzó rendszerszintű döntéshozatalt;
71. kiemeli, hogy a hivatalos adatok nem teszik lehetővé, hogy kellő gyorsasággal lehessen információt kinyerni belőlük például a jelenlegi helyzet kezelésére, ezért a régióknak és a városoknak más mérési mechanizmusokat kellett alkalmazniuk, amelyeket még nem integráltak a hivatalos adatokba;
72. üdvözli, hogy 2020 márciusában az Európai Bizottság megállapodást kötött a közösségi gazdasági platformokkal * a turisztikai szálláshelyekre vonatkozó kulcsfontosságú adatok közzétételéről, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a platformokkal közösen keressen mutatókat a turisztikai ágazat számára hasznos helyreállítási stratégiák meghatározásához;
73. emlékeztet arra, hogy a közösségi gazdaság platformjai növelik a helyi lakhatási költségeket azáltal, hogy a lakások nem a helyi lakosokat, hanem az utazókat szolgálják. Az Európai Bíróság határozata ellenére a közösségi gazdasági platformok nem pusztán információszolgáltatók. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkosson jogszabályt annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szabályozhassák a területükön működő ilyen platformok tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy azok a nyári bérbeadásra vonatkozóan ugyanazokat az adminisztratív szabályokat tartsák be, mint a hagyományosabb piaci szereplők;
74. rámutat, hogy szabványosított eszközöket kell létrehozni, amelyek útmutatást nyújthatnak a fenntarthatóbb politikákat kereső városok, régiók és a vállalkozói szektor számára. Ezek az eszközök bekerülnének az új európai statisztikai programba, és megerősítenék a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti nyomon követését; hangsúlyozza továbbá, hogy elő kell segíteni az adatokhoz való hozzáférést, javítani kell azok frissítését és összekapcsolását, valamint összehangolt térképezési rendszert kell biztosítani;
75. javasolja, hogy határozzanak meg jogi keretet a turizmus-szatellitszámlák valamennyi uniós tagállamban való összeállítására és közzétételére vonatkozóan;
76. NUTS 3-as szinten jobb adatgyűjtést szorgalmaz a turisták és kirándulók számáról, az új szállástípusokról és az utazás módjáról, mégpedig regionális, illetve a szálláshely-statisztikák legfontosabb helyi turisztikai célpontjai szerinti bontásban;
77. mérési rendszer bevezetését javasolja a turisztikai ágazat - ezen belül az idegenforgalmi ipar és jellegzetes termékei - által generált vízfogyasztás és károsanyag-kibocsátás nyomon követésére a vízre, a levegőre és az energiára vonatkozó statisztikai elszámolások keretében;
78. arra ösztönzi az Eurostatot, hogy folytassa a big data idegenforgalmi statisztikai adatforrásként való használatának feltérképezését, az adatok megszerzésével, függetlenségével, megbízhatóságával, hozzáférésével, minőségével és időbeli elérhetőségével kapcsolatos kihívások figyelembevétele mellett;
79. kéri a túlzott turizmus problémájának elemzését, mégpedig úgy, hogy a jövedelmekről és életkörülményekről szóló tanulmányokat, a turizmus hatására vonatkozó gyorsbecsléseket és az Európai Bizottság által készített, „Életminőség az európai városokban” című jelentést kiegészítik a helyi lakosok turizmussal kapcsolatos attitűdjére vonatkozó kvalitatív adatokkal;
80. javasolja, hogy továbbra is szorgalmazzanak olyan intézkedéseket, amelyek felhasználják és optimalizálják az Európai Bizottság által az elmúlt években folytatott olyan nagyszabású munkákat, mint az ETIS mutatórendszer vagy a turizmus digitalizációjára és biztonságára irányuló S3 Platform * és a Tourism of Tomorrow Lab;
81. sürgeti az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy a következő európai statisztikai programba vegyenek bele olyan nyomonkövetési rendszereket és eszközöket, amelyek egyértelműbben a régiók és városok sajátos szükségleteinek kielégítését célozzák, és amelyek révén megfelelően nyomon lehet követni a végrehajtott idegenforgalmi politikákat;
A turizmust immár olyan alapvető uniós politikaként kell elismerni, amely összhangban áll annak növekedési hozzájárulásával és potenciáljával, és jobban elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett
82. azt reméli, hogy a jelenlegi válság figyelmeztető jelként egy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is ambiciózusabb európai turisztikai politika folytatására ösztönzi majd az Európai Bizottságot;
83. üdvözli az Európai Bizottságnak a turizmusról szóló európai konvent megszervezésére irányuló kezdeményezését, amelynek célja egy 2050-ig szóló ütemterv kidolgozása a fenntartható, innovatív és reziliens európai turisztikai ökoszisztéma kialakítására („Európai idegenforgalmi menetrend 2050”), amelyben a régiók aktívan részt vesznek;
84. felajánlja, hogy konferenciát szervez az érdekelt felek számára, állami és privát szervezetek részvételével, hogy megosszák a különböző turisztikai célpontok által választott helyreállítási intézkedésekkel és az uniós turizmus jövőbeni formájával kapcsolatos tapasztalatokat;
85. bízik abban, hogy az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága csatlakozik az RB által az EU szilárd idegenforgalmi politikájának kialakítása érdekében tett erőfeszítésekhez;
86. javasolja, hogy az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága és az RB NAT szakbizottsága tartson együttes ülést az EU idegenforgalmi politikájának a Covid19-válság utáni jövőjéről való tanácskozás céljából, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló vitákhoz kapcsolódóan;
87. várakozással tekint az Európai Parlament idegenforgalommal foglalkozó munkacsoportjával folytatott szoros együttműködés folytatása elé, és kéri, hogy teljes mértékben vonják be annak munkájába, hogy a viták során képviselhesse a helyi és regionális szintet;
88. megismétli annak fontosságát, hogy a tagállamok és azok regionális hatóságai beépítsék a turisztikai prioritásokat a 2020 utáni operatív programjaikba annak érdekében, hogy megkönnyítsék a turisztikai projektek támogatására szolgáló európai finanszírozáshoz való hozzáférést;
89. rámutat arra, hogy a kkv-k és a turisztikai célpontok nehezen férnek hozzá a jelenlegi finanszírozási forrásokhoz, és javasolja az európai alapokat kezelő hatóságokkal összekapcsolt konkrét eszközök (egyablakos ügyintézés vagy online eszköz) létrehozását, amelyek megkönnyítik az igénylést és az ügyintézést;
90. azt ajánlja, hogy a Régiók Európai Bizottsága egy egyetértési megállapodás és közös cselekvési tervek kidolgozása révén erősítse meg az UNWTO-val való együttműködését;
91. arra kéri a Tanácsot, hogy vonja be a Régiók Európai Bizottságát és az általa képviselt helyi és regionális önkormányzatokat a Tanács turizmussal kapcsolatos munkacsoportjainak és üléseinek munkájába;
92. javasolja a fenntartható turizmus új európai keretének kidolgozását, összhangban a zöld megállapodással és az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével, amely figyelembe veszi a régiók erre irányuló stratégiáit és integrálja az EU által kidolgozott és kidolgozandó különféle politikákat, például az ágazat digitalizációjának támogatását, az intelligens turisztikai célpontok életre hívását, az ágazat szén-dioxid-mentesítését, a körforgásos gazdaság elterjesztését, inkluzív és akadálymentes turizmus ösztönzését, a vidéki elnéptelenedés lassítását, a részvételen alapuló kormányzás javítását, valamint az állami és magánszektor együttműködését;
93. kéri az Európai Bizottságot, hogy mérlegelje egy kizárólag a fenntartható turizmussal foglalkozó főigazgatóság létrehozását, továbbá az Európai Parlamentet is ösztönözze arra, hogy megfontolja egy külön a turizmus fenntarthatóságával foglalkozó parlamenti bizottság létrehozását.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 10-én.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
