AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 10/07) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program ^* 

(COM(2020) 274 final)

Javaslat tanácsi ajánlásra a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről

(COM(2020) 275 final)

Előadó: Tatjana BABRAUSKIENĖ

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a képzett és szakképesítéssel rendelkező munkavállalók jelentik az európai társadalmi és gazdasági modell egyik fő erősségét, és hogy a fiatalok és felnőttek képzésének támogatását a tartós és fenntartható gazdasági növekedés fellendítésére kell használni. A képzés ugyanis segít fokozni az innovációt, a termelékenységet és a versenyképességet, támogatja a munkavállalókat a méltányos átmenet során, továbbá segíti szakmai előmenetelüket és a bérek növekedését.

1.2. Az EGSZB örvendetesnek tartja, hogy a készségfejlesztési programot és a szakképzésről szóló javasolt ajánlást a szociális jogok európai pillérének égisze alatt dolgozták ki, és hogy a készségfejlesztési program mottója a szociális jogok európai pillérének első alapelve.

1.3. Az EGSZB úgy véli, hogy a szakképzési kiválósági központok projektjei és az országok EuroSkills versenyeken való részvételének finanszírozása az eszközök egyikeként az egész szakképzési rendszer javulását eredményezi, növelve a szakképzés színvonalát, vonzerejét és mindenkit befogadó jellegét. Ennek elérése érdekében együtt kell működni az érintett szociális partnerekkel és civil társadalmi szervezetekkel, valamint a családokkal, a szülőkkel és a diákokkal is.

1.4. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a kulcskompetenciákat és a STEAM ^* -készségeket a „megfelelő készségek” közé kellene sorolni annak érdekében, hogy reagáljunk egyrészt a fiatalok és a felnőttek azon sürgető szükségletére, hogy sikeres életet élhessenek a társadalomban, másrészt pedig a munkaerőpiacnak a digitális és zöld átállás során jelentkező igényeire.

1.5. Az EGSZB rámutat, hogy a hangsúly a szociális és állampolgári kompetenciákon van, amelyek létfontosságúak az egyén mint demokratikus polgár számára. Az állampolgári ismeretek oktatásának mindenki, és különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára hozzáférhetőnek kell lennie ^* . Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre a közös értékek előmozdításáról szóló tanácsi ajánlást ^* , és erősítsék meg az európai értékekről és identitásról való tanulást a szakképzésben, valamint a felnőttoktatásban.

1.6. Az EGSZB üdvözli a munkavállalók át- és továbbképzésére vonatkozó, készségekről szóló paktumra irányuló javaslatot, és elérhető célok és közös minőségi elvek elfogadását kéri az érintett szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek és más fontos érdekcsoportok bevonásával, hogy a paktum hatékony megoldásokkal szolgáljon mindenki számára.

1.7. Az EGSZB kéri, hogy a munkaerőpiac zöld és digitális átállása kapcsán helyezzenek nagyobb hangsúlyt a pályaorientációs és tanácsadási politikákra, és ehhez bővítsék ki a különböző információszolgáltatók által nyújtott támogatási mechanizmusokat- például a szakszervezetek képzési követekkel kapcsolatos programjait, a vállalatok számára biztosított HR-támogatást, valamint a civil társadalmi munkát - annak érdekében, hogy a felnőtteket és a munkavállalókat a továbbképzésben és az átképzésben való részvételre ösztönözzék. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az emberek méltányos digitális és zöld átállással kapcsolatos képzéssel történő támogatása a nem formális és informális tanulás érvényesítésével, valamint a képzések elismerésének és tanúsításának biztosításával kezdődik, hogy azok megjelenhessenek a teljes képesítésben.

1.8. Az EGSZB „Az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben” című véleményére ^*  utalva megjegyzi, hogy az oktatási és képzési politikák eredményes támogatása érdekében hatékony és következetes módon kell felhasználni a helyreállítási tervet, a Next Generation EU eszközt és más uniós alapokat (ESZA+, a Méltányos Átállást Támogató Alap stb.).

1.9. Az EGSZB európai szintű kutatást szorgalmaz az egyéni tanulási számlákra vonatkozó európai kezdeményezés mint ernyőkezdeményezés vagy a tagállamok szükségleteihez nyújtandó egyedi támogatás elképzelése kapcsán. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szociális párbeszédet az egyéni tanulási számlákról és az európai szakmai alapprofilok kialakításáról, hogy azok figyelembe vegyék az ágazati igényeket, a szakképzéssel kapcsolatos szakmáktól elvárt és a kollektív megállapodásokkal összhangban levő nemzeti követelményeket, a szakmai és foglalkozási profilok változását és a vállalkozások szükségleteit. Az Európai Bizottságnak konzultálnia kellene az érintett civil társadalmi szervezetekkel is.

1.10. Az EGSZB sürgeti, hogy a Covid19-válság hatásával kapcsolatos adatok rendelkezésre állásakor ismét gondolják át és frissítsék a mutatókat és referenciaértékeket. Az oktatással és képzéssel kapcsolatos uniós célok kapcsán javítani kell a szakképzésről, a készségekről és a munkaerőpiaci igényekről szóló adatokat és információkat, és az új mutatóknak elő kell mozdítaniuk az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és az európai szemeszternek a végrehajtását. A mutatók javasolt értékének 2025-ig való elérése érdekében olyan gyakori nyomon követésre lenne szükség, amely egy sor adat évenkénti frissítését teszi szükségessé, hogy azok jobban illusztrálják a szakképzési ágazat fejlődését. Ugyanígy frissíteni kell a továbbképzési és átképzési szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat is.

1.11. Az EGSZB kéri, hogy a szakképzésben részt vevő valamennyi tanuló számára biztosítsák a magas színvonalú és inkluzív szakképzéshez és tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való jogot és hozzáférést, kellően figyelembe véve a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerét ^* . A szakképzésről szóló, javasolt ajánlásban meghatározott, a munkaalapú tanulásban való részvétellel kapcsolatos mutató mellett meg lehetne határozni a vállalati alapú tanulás mutatóját is, és ösztönözni lehetne a vállalatok közötti együttműködésen alapuló tanulószerződéses gyakorlati képzést.

1.12. Az EGSZB utal „A környezetvédelmi készségek uniós kompetenciakerete” című véleményére ^* , és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai zöld megállapodással összhangban dolgozzon ki európai szintű stratégiát a zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozóan, valamint a kormányok, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonásával alakítson ki egy, a zöld készségek iránti igényekre vonatkozó kompetenciakeretet.

1.13. Az EGSZB kéri, hogy dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek célja, hogy növeljék a szakképző tanári és oktatói szakma vonzerejét. Ennek érdekében hajtsanak végre stratégiai jelentőségű frissítéseket alapképzésükben és szakmai továbbképzésükben, hogy jól felkészüljenek a szakképzés zöld és digitális átállására, továbbá javítsák státuszukat, az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos, valamint munkakörülményeiket, és a valódi szociális párbeszéd folyamatának részeként vonják be őket a szakképző iskolák és oktatási intézmények digitális és zöld átállással kapcsolatos tanterveinek kidolgozásába.

1.14. Az EGSZB azt szeretné, ha a digitális oktatási cselekvési terv ^*  gyakorlati támogatást kínálna az iskolák közösségeinek a digitális készségek fejlesztése, a digitális eszközökbe és az internet-hozzáférésbe való beruházás érdekében, valamint ha elősegítené, hogy a - mind a humán (mindennapi élethez szükséges és szociális), mind a tudásalapú (műszaki-szakmai) - digitális készségeket mindenki megszerezhesse. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy a SELFIE eszköz ^*  kapcsán bocsásson rendelkezésre releváns adatokat az iskolák digitális eszközökhöz és internethez való hozzáféréséről. Fontos, hogy a munkavállalók a szükséges digitális készségek kapcsán tovább- és átképzésben részesüljenek.

1.15. Az EGSZB azt ajánlja, hogy uniós szinten végezzenek vizsgálatokat azzal a céllal, hogy feltérképezzék a különböző szolgáltatók által használt mikrotanúsítványokat, és felmérjék az európai vállalatok, munkáltatók, munkavállalók és álláskeresők mikrotanúsítványokkal kapcsolatos igényeit, továbbá azok hatását a képesítésekre és a kollektív megállapodásokra.

1.16. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Europass-platformot fejlesszék tovább, megbízható információkkal szolgálva a munkakeresők, a tanulók, a munkáltatók és a politikai döntéshozók számára, és hogy az információkat a fogyatékossággal élők számára is tegyék hozzáférhetővé, valamint különböző nyelveken bocsássák rendelkezésre, ideértve a migránsok, a menekültek és a menedékkérők által beszélt fő nyelveket is.

1.17. Az EGSZB kéri, hogy a készségekkel kapcsolatos nemzeti szintű fellépések helyezzenek hangsúlyt arra, hogy a női tanulókat, munkavállalókat és munkanélkülieket személyre szabott képzésekkel támogassák, és kezeljék központi kérdésként a Covid19-válság során súlyos nehézségekkel szembesülő családok tényleges támogatását is.

1.18. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy minden egyes menekült és menedékkérő lehetőséget kapjon készségeinek és kompetenciáinak érvényesítésére, valamint hogy tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, át- és továbbképzéseket kínáljanak fel számukra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban beilleszkedhessenek a munkaerőpiacra.

1.19. Az EGSZB azt javasolja, hogy a készségfejlesztési program felsőoktatással és kutatással kapcsolatos kezdeményezései mögött meghúzódó elképzeléseket és a további szakpolitikai intézkedéseket alaposabban vitassák meg a kormányokkal, az érintett szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel. A vállalkozások és a felsőoktatás közötti partnerségeknek mindkét fél számára egyformán előnyösnek kell lenniük, és nem eredményezhetik az állami felsőoktatási költségvetések csökkentését.

1.20. Az EGSZB fenntartható nemzeti szintű közberuházásokat szorgalmaz a felsőoktatás és a kutatás terén az európai szemeszter részeként, és kéri, hogy mindezt uniós alapokból támogassák annak érdekében, hogy a felsőoktatás és a kutatás teljes mértékben befogadóvá és minden tanuló és jövőbeli kutató számára elérhetővé váljon, valamint hogy garantálni lehessen a támogató munkakörnyezetet az egyetemi oktatók és a kutatók számára. Az EGSZB kéri, hogy a kutatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésére vonatkozó javaslatokat részletesebben vitassák meg a kezdeményezések tervezett kedvezményezettjeivel.

1.21. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre a párizsi közleményt (2018) és a közeljövőben várható (2020) római közleményt, valamint biztosítsák, hogy az európai felsőoktatási térség alapjaként tiszteletben tartsák a tudományos élet szabadságát és integritását, az intézményi autonómiát, a hallgatók és a felsőoktatási személyzet részvételét a felsőoktatás irányításában, valamint a társadalmi felelősséget. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a bolognai folyamat alapvető értékeit, és szerezzenek érvényt a szociális dimenzióra, valamint a minőségi tanulásra és oktatásra vonatkozó elveknek. Felkéri a bolognai folyamat nyomon követésével foglalkozó csoportot, hogy biztosítsa a közösen elfogadott bolognai célok további végrehajtását. Az EGSZB kiemeli továbbá a felsőoktatásban dolgozó oktatók státuszáról szóló 1997-es ENSZ-ajánlás ^*  végrehajtásának jelentőségét is.

2. Háttér

2.1. A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló közlemény olyan szakpolitikai prioritásokat és intézkedéseket határoz meg, amelyek a képzésben részt vevők számának és a képzések gyakoriságának növelésére, valamint a munkahelyek megszerzéséhez szükséges készségek fejlesztéséhez, különösen a zöld és digitális átállással kapcsolatos ismeretek elsajátításához szükséges képzésekre irányulnak.

2.2. Az új javaslat alapja az „Új európai készségfejlesztési program - Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016-os európai bizottsági közlemény ^* . Az aktualizált (2020-as) készségfejlesztési program 12 intézkedést és négy, 2025-ig elérendő mennyiségi célkitűzést határoz meg. A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat a szakképzésben részt vevő tanulókat illetően további célértékeket javasol. Ez a vélemény e két kezdeményezést vizsgálja meg.

3. Általános megjegyzések

3.1. A Covid19-világjárvány mély recesszióba taszította az európai gazdaságot és a munkanélküliségi ráta növekedéséhez vezetett. Az Eurostat becslései szerint azonban a munkanélküliség közelmúltbeli növekedése csekély mértékű volt a gazdasági tevékenység visszaeséséhez viszonyítva: az EU27-ben a munkanélküliségi ráta várhatóan a 2019-ben mért 6,7%-ról 2020-ban 9%-ra fog nőni ^* . Másrészről a Covid19-válság az oktatásban, a munka világában és a mindennapi életben egyaránt felgyorsította a digitális átállást. Az Európai Bizottság szakpolitikai csomagja éppen ezért a legjobb pillanatban érkezett ahhoz, hogy vita indulhasson a hatékony oktatási és képzési politikákról.

3.2. Az EGSZB örvendetesnek tartja, hogy a készségfejlesztési programot és a szakképzésről szóló ajánlást a szociális jogok európai pillérének égisze alatt dolgozták ki, hogy az hozzájáruljon a pillér első alapelvéhez, azaz a magas színvonalú és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog biztosításához. Minden európai polgár számára biztosítani kell a jogot, hogy a méltányos átállás keretében és a demográfiai változásokkal összhangban hozzáférhessen magas színvonalú és inkluzív képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz. Hangsúlyozzuk, hogy foglalkozni kell az oktatási szegénység problémájával, amely a Covid19-válság idején elmélyült az oktatáshoz és képzéshez való egyenlőtlen hozzáférés miatt.

3.3. Véleményünk szerint a kulcskompetenciák és a humán készségek éppolyan fontosak, mint a munkaerőpiaci igényekkel összhangban álló „megfelelő készségek” E kulcskompetenciák közé tartoznak a társadalmi és állampolgári kompetenciák is, amelyek döntő fontosságúak az egyének mint demokráciában élő polgárok számára, különösen, amikor a fokozódó társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek radikalizmushoz, populizmushoz és nagyobb arányú bűnözéshez vezethetnek. A készségfejlesztési programnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a kulcskompetenciák fejlesztésére a kötelező oktatási ciklusokban/tantervekben, illetve a fiatalok és a felnőttek képzése során. Nagyon örvendetes, hogy a készségfejlesztési program a STEM ^*  terén folytatott tanulmányokra és a vállalkozói kompetenciákra összpontosít, emellett pedig igyekszik megérteni a széles körű társadalmi és munkaerőpiaci készségigényeket, amennyiben a szociális és transzverzális készségeket is szem előtt tartja. Tovább kell fejleszteni a STEAM ^* -készségeket, mivel a művészetek, a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai ágazatok jelentős mértékben hozzájárulnak egy ország GDP-jéhez.

3.4. Rámutatunk, hogy az EGSZB az európai oktatási térségről szóló véleményében ^*  (2018) üdvözölte, hogy az európai oktatási térséggel kapcsolatos kezdeményezés nagyobb fokú inkluzivitást javasolt a jövőbeni oktatási rendszerek számára, és hangsúlyozta, hogy az EU-ról, a demokratikus értékekről, a toleranciáról és a polgárságról való tanulást egy holisztikus oktatási koncepció keretében és a hátrányos helyzetű ^*  csoportokat különösen szem előtt tartva - a szociális jogok európai pillére végrehajtásának részeként is - mindenkit megillető jognak kell tekinteni. Elengedhetetlen, hogy a tagállamokat a közös értékek előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás ^*  végrehajtására ösztönözzük. Az európai uniós ismeretek oktatásáról szóló EGSZB-véleményre ^*  utalva hangsúlyozzuk, hogy a szakképzés és a felnőttképzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös európai értékek és az európai identitás erősítésére.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB üdvözli a munkavállalók át- és továbbképzésére vonatkozó, készségekről szóló paktumra irányuló javaslatot. A paktum által megcélzott személyeket illetően elérendő célok meghatározása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy e célokat teljesítsék, elengedhetetlen, hogy a paktumot az érintett szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek és más, a fókuszcsoportok szerint fontos érdekcsoportok bevonásával dolgozzák ki. A paktumnak hatékony megoldásokkal kell szolgálnia a fiatalok és a felnőttek, a munkanélküliek, az alacsony képzettségűek és a munkavállalók számára, külön figyelmet fordítva arra, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok hozzáférhessenek a szolgáltatók széles köre - többek között az állami foglalkoztatási szolgálatok, a vállalatok és a szakképzési intézmények - által biztosított színvonalas és inkluzív szakképzési, felnőttképzési, valamint át- és továbbképzési lehetőségekhez.

4.2. Az e képzési szolgáltatásokra vonatkozó minőségi kritériumok egyikének a nem formális és informális tanulási eredmények képzést megelőző érvényesítéséhez kell kapcsolódnia. A képzést el kell ismerni és arról bizonyítványt kell kiadni, egyértelműen meghatározva a képesítési szintet vagy a képesítés azon egységét/részét, amelyre a bizonyítvány vonatkozik. E követelmény javítaná a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című tanácsi ajánlás ^*  és a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás ^*  végrehajtását.

4.3. „Az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben” című, korábbi EGSZB-véleménnyel ^*  összhangban szorgalmazzuk, hogy a helyreállítási tervet, a Next Generation EU eszközt és más uniós alapokat (például ESZA+, a Méltányos Átállást Támogató Alap) hatékony és következetes módon használják fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok és a szociális vállalkozások túléljék a válságot és színvonalas munkahelyeket tudjanak kínálni, illetve azokat meg tudják őrizni, valamint hogy a munkavállalók és a munkanélküliek hatékony támogatást kapjanak a magas színvonalú készségek megszerzéséhez. Az ESZA+ kiegészítő alapként történő felhasználása segíti az európai szemeszter folyamata keretében meghatározott oktatási és képzési reformok végrehajtását, és várhatóan támogatja a fenntartható európai iparstratégia és a kkv-kra vonatkozó politika készségfejlesztési célkitűzéseit.

4.4. Az EGSZB megjegyzi, hogy javaslatában az Európai Bizottság elismeri, hogy a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az embereknek, hogy életük során mindvégig fejlesszék a készségeiket, és így „számlákat”, nem pedig (egyes számban) „számlát” említ. Az egyéni tanulási számlákra vonatkozó európai kezdeményezés mint ernyőkezdeményezés vagy a tagállamoknak nyújtandó egyedi támogatás elképzelését mindazonáltal megfelelő kutatás keretében tovább kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az valóban hatékony megoldást kínáljon a tovább- és átképzések támogatásához. A kezdeményezésnek a nem formális és az informális tanulás érvényesítésén kell alapulnia annak érdekében, hogy egyéni tanulási lehetőségeket biztosítson. Ezért további szakpolitikai intézkedésekről kell dönteni az érintett szociális partnerek, köztük az ágazati szociális partnerek bevonásával.

4.5. A készségekről szóló paktum azokra az ipari ágazatokra összpontosíthatna, amelyekben fontos a továbbképzés és az átképzés támogatása és a munkavállalók azzal kapcsolatos motivációjának növelése, hogy gyakorlati iránymutatást és tanácsadást követően részt vegyenek a szakmai fejlődésüket és előmenetelüket elősegítő, valamint a vállalatok érdekét is szolgáló képzésekben. A készségekre vonatkozó tervezettel ^*  kapcsolatos kezdeményezéssel és az európai szakmai alapprofil létrehozására vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bizonyos szakmák esetében az ágazati készségprofilok közötti potenciális szinergiákról további vitákat kell folytatni az érintett ágazati szociális partnerekkel. Átfogó megközelítéseket kell figyelembe venni, amelyek tartalmazzák a versenyképességet, a vállalati kutatási és innovációs stratégiákat és az ipari titkokat is.

4.6. A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. évi tanácsi ajánlást ^*  tiszteletben tartva a szakképzésben részt vevő minden tanuló számára biztosítani kellene a jogot a magas színvonalú és inkluzív szakképzéshez és tanulószerződéses gyakorlati képzéshez. A szakképzésben végzettek foglalkoztatási rátájára vonatkozó mutatóknak figyelembe kell venniük a Covid19-válság iparágakra gyakorolt hatásait, valamint a végzettek méltányos és színvonalas munkahellyel kapcsolatos elvárásait. A vállalatok közötti együttműködésen alapuló tanulószerződéses gyakorlati képzéseket tovább lehetne ösztönözni. A szakképzési kiválósági központokkal kapcsolatos projektek nagyobb hangsúlyt helyezhetnének a társadalmi befogadásra és a magas színvonalú és vonzó képzéshez való egyenlő hozzáférésre. Fontos megvizsgálni, hogy milyen szerep hárul a szakképzési szolgáltatókra a nemzeti kontextusban, valamint azt, hogy miként működnek együtt a szociális partnerekkel a tanterveknek a készségigényekhez való igazítása kapcsán. Ehhez hasonlóan az országoknak az EuroSkills-versenyekhez való finanszírozási hozzájárulásával kapcsolatos javaslat vonzóbbá teheti a szakképzést. Ugyanakkor a szakképzésben részt vevő, a versenyre kiválasztott tanulók kivételes felkészültsége példaként szolgál a kormányok számára, hogy hatékony intézkedések révén általában növeljék a szakképző iskolák színvonalát.

4.7. Az EGSZB emlékeztet a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó szakképzési stratégiáról szóló rigai következtetésekre ^* , amelyek kimondják, hogy a munkaalapú tanulás az iskolában és a vállalatoknál történő gyakorlati tanulást is magában foglalja. Mivel a munkaalapú tanulás bizonyos formáihoz való hozzáférésnek minden szakképzésben tanuló diák esetében alapvetőnek kell lennie, a munkaalapú tanulásban való részvétel kapcsán meghatározott célérték egyáltalán nem ambiciózus, és nehezen alkalmazható a gyakorlati képzési kínálat javítására.

4.8. A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés - a Cedefop közelmúltbeli munkáján ^*  alapuló - megerősítése ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy meghatározzák és nyomon kövessék a tagállamok által a felnőttképzési és szakképzési mutatók kapcsán elért eredményeket. A készségigényeknek a társadalmi és munkaerőpiaci változások fényében történő előrejelzése/felmérése fontos annak biztosításához, hogy eredményes szociális párbeszéd és az érintett civil társadalmi szervezetekkel és érdekcsoportokkal, köztük a vállalatokkal folytatott konzultációk keretében jobban irányítsák a készségfejlesztési stratégiákat. Örvendetes lenne, ha a készségfejlesztési programban és a szakképzésről szóló javasolt ajánlásban vázolt mutatókat a Covid19-válság oktatásra, képzésre és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatás eredményei alapján átgondolnák és frissítenék.

4.9. Általánosságban véve az uniós oktatási és képzési célokat, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai - különösen a 4. (oktatás), az 5. (egyenlőség), a 8. (tisztes munka) és a 13. fenntartható fejlődési cél (éghajlatváltozás) - és az európai szemeszter jobb végrehajtása érdekében javasolt új mutatókat illetően jobb minőségű adatokra és információkra van szükség a szakképzésről, a készségekről és a munkaerőpiacról. A mutatók javasolt értékének 2025-ig való elérése érdekében az Eurostat és más ügynökségek, például a Cedefop és az Eurofound által végzett nyomon követés gyakorisága évenkénti frissítést tenne szükségessé. További mutatók még nagyobb segítséget jelenthetnek a vállalatok és a munkavállalók számára a beruházási, szolgáltatásnyújtási és készségigények meghatározásában, ha a fő hangsúlyt a „képzést nyújtó vállalkozások képzési típusok szerinti bontásban megadott részarányára” és a „vállalkozásoknak a teljes munkaerőköltség százalékában kifejezett képzési költségeire” helyezik. Ezeket az adatokat az Eurostat már most is ötévente gyűjti, de ez az időtartam nem segíti elő a szociális partnereknek a készségek előrejelzésébe/felmérésébe és a szükséges képzések kidolgozásába való aktív bevonását, holott ez olyan terület, amelyet a készségfejlesztési program javaslata szerint meg kell erősíteni. A kollektív szerződések részeként kialkudott fizetett tanulmányi szabadságot fel lehet venni a mutatók közé, a munkavállalók tájékoztatásának és a nekik nyújtott tanácsadásnak a mérésével együtt.

4.10. „A környezetvédelmi készségek uniós kompetenciakerete” című EGSZB-vélemény ^*  rámutat, hogy a környezetvédelmi felelősség mindenki kötelezettsége. A zöld gazdaságra való méltányos átállás elősegítéséhez szükséges proaktív továbbképzést és átképzést mindenki számára elérhetővé kell tenni, különös tekintettel a hanyatló ágazatokban dolgozó munkavállalókra. Egy egyértelmű és Európában mindenkire, nem pedig csak a felnőttekre vonatkozó mutató alapján nyomon kell követni a humán (mindennapi élethez szükséges és szociális) és a tudásalapú (műszaki-szakmai) zöld készségek és kompetenciák tekintetében nyújtott képzéseket. Ennek a mutatónak és a zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozó uniós stratégiának a zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozó nemzeti stratégiák kapcsán végzett átfogó uniós szintű tanulmányon és értékelésen kell alapulnia. A zöld készségekre vonatkozó mutatókat és kompetenciakeretet nyílt rendszerű együttműködés keretében kell létrehozni. A szakképzésben dolgozó tanároknak és oktatóknak a vállalatoknál is ^*  folyamatosan színvonalas szakmai továbbképzésben kell részesülniük, és be kell őket vonni a digitális és zöld átállással kapcsolatos tantervek kidolgozásába.

4.11. Hangsúlyozzuk, hogy az iskoláknak óriási a társadalmi szerepük, és az oktatási módszerek digitalizációs támogatásának eszköznek, nem pedig célnak kell lennie. Elengedhetetlen hatékony támogatást nyújtani az iskolák, a tanulók, a tanárok, a szülők és a családok részére a digitális készségek fejlesztéséhez; a felszerelésekbe való beruházások alapvetőek, és ezzel a kérdéssel foglalkozni kell az európai szemeszter és a digitális oktatási cselekvési terv keretében is. Az iparágak és a gazdaság folyamatos digitalizációjára való tekintettel fontos, hogy a szociális párbeszéd alkalmazásával biztosítsák, hogy a munkavállalók a szükséges digitális készségek kapcsán tovább- és átképzésben részesüljenek. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy a SELFIE eszköz ^*  kapcsán bocsásson rendelkezésre releváns adatokat az iskolák digitális eszközökhöz és internethez való hozzáféréséről.

4.12. A szociális partnerekkel való konzultáció nyomán meg kell találni a mikrotanúsítványok egységes európai fogalommeghatározását és értelmezését. Az EGSZB azt ajánlja, hogy uniós szinten végezzenek vizsgálatokat azzal a céllal, hogy feltérképezzék a különböző ágazatokban működő vállalatok, a képzési szolgáltatók és az oktatási (szakképzési és felsőoktatási) intézmények által használt mikrotanúsítványokat, és felmérjék az európai vállalatok, munkáltatók, munkavállalók és álláskeresők mikrotanúsítványok megszerzésével kapcsolatos igényeit és azok megkövetelése iránti érdeklődését. A mikrotanúsítványok az elismerési eljárás és a tovább- vagy átképzés csupán egyik, de nem egyetlen megoldásának és kimenetelének tekinthetők. Egyértelműen meg kell határozniuk, hogy a bizonyítvány miként kapcsolódik a teljes képesítéshez. A szociális partnerekkel vitákat kell folytatni a mikrotanúsítványokra vonatkozó előírások és további szakpolitikai intézkedések meghatározásáról - garantálva különösen azok színvonalát és átláthatóságát -, ugyanakkor mérlegelni kell az említett uniós szintű tanulmány elkészítését és egy olyan átfogó hatásvizsgálat elvégzését, amely a képesítésekre és a kollektív szerződésekre gyakorolt hatásokra is kiterjed.

4.13. Az új Europass-platform bevezetésével kapcsolatban a bizonyítványok és képesítések iránti bizalom kérdése digitális tanúsítványokkal oldható meg, tiszteletben tartva ugyanakkor az elismerési és érvényesítési eljárásokat. Az információkat a fogyatékossággal élők számára, valamint különböző nyelveken, többek között a migránsok, menekültek és menedékkérők által beszélt főbb nyelveken is elérhetővé kell tenni. Részletesebben meg kell vizsgálni a gyorsított elismerést elősegítő digitális jelvények elképzelését.

4.14. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy támogassák azokat a nemzeti stratégiai készségfejlesztési fellépéseket, amelyek a szakképzésen belül hangsúlyt helyeznek a befogadásra és a nemek közötti egyenlőségre. Az ENSZ ^* , az Európa Tanács és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) ^*  közelmúltban közzétett jelentései szerint a Covid19-válság különösen súlyosan érintette a családos nőket. A nők „fokozott mértékű családon belüli, szexuális és nemi alapú erőszakkal szembesültek”, és „figyelmet kell fordítani arra is, hogy milyen esetleges hosszabb távú hatásai lesznek a világjárványnak a szakmai és a magánélet egyensúlyára, illetve a nők gazdasági függetlenségére - hiszen a helyzet miatt sokan arra kényszerülhetnek, hogy nehéz döntéseket hozzanak meg és nem fizetésért végzett munkát vállaljanak.” ^*  Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy a készségekkel kapcsolatos nemzeti szintű fellépések helyezzenek hangsúlyt arra, hogy a női tanulókat, munkavállalókat és munkanélkülieket személyre szabott képzésekkel támogassák. Ezeknek a fellépéseknek a Covid19-válság során súlyos nehézségekkel szembesülő családok tényleges támogatását is központi kérdésként kell kezelniük.

4.15. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a menekülteket a készségszintjüktől függetlenül egyenlő bánásmódban kell részesíteni, és - az uniós Alapjogi Charta értelmében - munkaerőpiaci integrációjuk biztosítása érdekében minden egyes menekült és menedékkérő számára lehetőséget kell biztosítani készségeik és kompetenciáik érvényesítésére és arra, hogy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, valamint át- és továbbképzésben részesüljenek. A migrációs és menekültügyi paktumnak el kell ismernie, hogy a menekültek rendelkeznek olyan készségekkel és különféle képesítésekkel, amelyek hozzáadott értékkel szolgálhatnak a fogadó országok számára, helyi munkaerőpiacuk és vállalataik igényei tekintetében.

4.16. Fontos az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség közötti kapcsolatok bővítésére törekedni annak érdekében, hogy a felsőoktatás és a kutatás életkortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül minden diák számára színvonalasabbá és befogadóbbá váljon. Az egyetemi tanulmányok színvonala emelésének és a tanulmányok egyetemek közötti elismerésének az „Európai Egyetemek” kezdeményezés fontos elemének kell lennie. Bár a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, úgy tűnik, mintha az európai diplomára, az „Európai Egyetemek” kezdeményezés alapszabályára és az európai elismerési és minőségbiztosítási rendszerre irányuló európai bizottsági javaslatok elmozdulást jeleznének a felsőoktatási tanulmányok összehangolása felé. Az EGSZB ezért azt kéri, hogy az e kezdeményezések és a további szakpolitikai intézkedések mögött meghúzódó elképzeléseket alaposabban vitassák meg a kormányokkal, az érintett szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel.

4.17. Az EGSZB rámutat, hogy a Covid19-válság rendkívül kedvezőtlen hatással járt az egyetemi felvételikre, az egyetemek látogatására, társadalmi szerepére és finanszírozására nézve. Fenntartható nemzeti szintű közberuházásokat kell biztosítani a felsőoktatásba és a kutatásba, az uniós alapokat pedig úgy kell továbbfejleszteni, hogy az oktatás és a kutatás teljes mértékben befogadóvá és minden tanuló és jövőbeli kutató számára elérhetővé váljon, valamint hogy garantálni lehessen a támogató munkakörnyezetet az egyetemi oktatók és a kutatók számára.

4.18. Az üzleti élet és a felsőoktatás közötti partnerségeknek külső nyomás nélkül mindkét fél számára előnyökkel kell járnia, és kiegyensúlyozottnak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy mind a vállalati kutatási és innovációs munka, mind pedig az állami felsőoktatási és kutatási célok meghatározása autonóm módon történjen. A készségfejlesztési program javaslatai tekintetében figyelembe kell venni a bolognai folyamatban részt vevő 48 ország minisztereinek kötelezettségvállalását: „Az Európai Felsőoktatási Térség alapját a tudományos élet szabadsága és integritása, az intézményi autonómia, a hallgatók és oktatók részvétele a felsőoktatás irányításában, valamint a felsőoktatásért és a felsőoktatás által viselt társadalmi felelősség képezi.” Az EGSZB kiemeli továbbá a felsőoktatásban dolgozó oktatók státuszáról szóló 1997-es ENSZ-ajánlást ^*  is.

4.19. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikke szerint „a művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani.” ^*  Jóllehet a kutatókra vonatkozó európai kompetenciakeret létrehozására, a kutatói készségek taxonómiájára, valamint a kutatók számára a nyílt tudománnyal és a tudományirányítással kapcsolatos tantervek kidolgozására irányuló javaslatok ambiciózus elképzelések, azonban megkérdőjelezik a felsőoktatási intézmények tudományos szabadságát a jövőbeli egyetemi oktatók és kutatók arra való felkészítésében, hogy fokozzák a tudás és a kutatás szabadságát.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG