(feltáró vélemény)
Előadó: Lucie STUDNIČNÁ
| Felkérés: | Európai Parlament, 2020.9.15. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2020.12.2. | |
| Plenáris ülés száma: | 556. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 148/89/19 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. A zöld és digitális európai gazdaság felé történő ipai átalakulásnak több előfeltételt is teljesítenie kell ahhoz, hogy Európában fenntartható, tisztességes és társadalmilag elfogadható jövőt építhessünk. A Covid19-világjárvány miatt még sürgetőbbé vált a szociális partnerek és a civil társadalom szélesebb körű és erőteljesebb részvétele a politikai döntéshozatal minden szintjén, valamint egy erős európai szintű szabályozási keret és normarendszer bevezetése, különösen a szociális menetrend kapcsán. A szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából bejelentett cselekvési terv várhatóan fontos szerepet kap e törekvésekben.
1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy el kell ismerni az éghajlatváltozás, a körforgásos gazdaságra irányuló szakpolitikák és a vállalati társadalmi felelősségvállalás egymást kiegészítő jellegét, emellett hangsúlyozni kell a megújuló energia körforgásos jellemzőit.
1.3. A munkáltatók, vállalkozók és a magánszektor strukturális változást előmozdító szerepvállalása az ipari átalakulás kulcseleme. Mivel Európában az innováció jellemzően kisméretű struktúrákból indul ki, kiemelt figyelmet kell fordítani a kedvező üzleti környezet megteremtésére és a magas szintű tudásalapú szolgáltatásokat nyújtó kkv-k lehetőségeinek növelésére. Ezek gyakran úttörő szerepet töltenek be a kapcsolódó iparágak piaci pozicionálásában, valamint megbízható és a válsággal szemben ellenálló munkáltatók. A szociális vállalkozások és szervezetek tapasztalatait is fel kell használni: olyan területeken tevékenykednek, amelyekre hatással van a zöld és digitális átállás. Ennélfogva elő kell mozdítani üzleti tevékenységüket és szociális innovációs folyamataikat.
1.4. Olyan mechanizmust kell létrehozni, amely koherens módon irányítja a magánszektor pénzügyi forrásait a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-)szempontoknak megfelelő beruházások felé. A bankunióval, a tőkepiaci unióval, a fenntartható finanszírozással, a digitális finanszírozással és a kkv-kkal kapcsolatos stratégiák ezért kölcsönösen erősítik egymást, és szavatolják a források produktívabb projektekbe történő irányítását egy olyan gazdaságban, amely finanszírozási igényeit tekintve akár 80%-ban a bankszektorról függ.
1.5. A reziliens, fenntartható, tisztességes és virágzó Európa olyan szabályozási keretet igényel, amely képes előmozdítani a méltányos átállás folyamatát, ugyanakkor figyelembe veszi annak etikai hatásait és az olyan közös érdekeket is, mint a fogyasztóvédelem, az egészség, a biztonság és a minőség. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai és a nemzeti hatóságok vezessenek be olyan új irányítási struktúrákat, amelyekkel biztosítható a helyi gazdaság, a szociális partnerek és a civil társadalom tevékeny részvétele a társadalmilag igazságos átállást biztosító, tisztességes intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. A társadalmilag méltányos átállási folyamatok végrehajtását és figyelemmel kísérését szolgáló alapvető irányítási rendszerek egyike az európai szemeszter. Az EGSZB javasolja olyan új, továbbfejlesztett, mérhető és kiegészítő jellegű társadalmi, gazdasági és környezeti mutatók beillesztését az európai szemeszterbe, amelyek alapján a szociális jogok európai pillérének elvei ellenőrizhetők és nyomon követhetők.
1.6. Meg kell erősíteni régiók szerepét az európai átállási menetrendben. Kiemelt szempont a hosszú távú tervezés, a hangsúlyosan helyalapú megközelítés, az intelligens szakosodás és a humán tőkére épülő menetrend, továbbá a hosszú távú átállási törekvések és a rövid távú prioritások összeegyeztetése.
1.7. Az EGSZB úgy véli, hogy az átállásra irányuló tevékenységekhez kapcsolódó uniós szintű finanszírozási és támogatási eszközöket nemzeti erőforrásokkal kell kiegészíteni, a különböző irányítási szintek megfelelő koordinációja mellett. Emellett az elégséges finanszírozás érdekében az EGSZB javasolja a saját források szélesebb körének bevonását.
1.8. A humán tőkére épülő menetrend a sikeres átállás egyik előfeltétele. A készségfejlesztés és a jövőbeli, új és régi készségigények egész sorának előrejelzése terén számos szereplő, köztük oktatási intézmények, munkáltatók, szakszervezetek, állami foglalkoztatási szolgálatok, civil szervezetek és szakmai szervezetek együttműködésére van szükség.
1.9. Az EGSZB üdvözli a szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából bejelentett cselekvési tervet. Az Unió releváns munkajogi vívmányait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy jobban támogassák a munkavállalók számára méltányos átállást. A cselekvési tervnek európai szintű jogi minimumot kell meghatároznia, amely magában foglalja többek között az egészséghez és a biztonsághoz való jogot minden munkavállalóra és a munkavégzés új típusaira is kiterjedően; a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz, a döntéshozatalban való részvételhez és a szerepvállaláshoz való jogot az átállási helyzetek körén kívül is; a készségfejlesztéshez való jogot; a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó minimális követelményeket; a minimálbért, valamint a kollektív tárgyalásokat.
2. Általános megjegyzések és előretekintő megközelítés
2.1. Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága felkérésére készült jelen feltáró véleményével az EGSZB a szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából készülő cselekvési tervhez, valamint a 2021 májusában Portóban tartandó következő uniós szociális csúcstalálkozóhoz kíván hozzájárulni.
2.2. Az európai vállalkozások és munkavállalók a Covid19-világjárvány súlyos társadalmi és gazdasági következményeivel szembesülnek. Sok vállalat omlik össze, munkahelyek szűnnek meg, és háztartások veszítik el megélhetésüket. A lezárások munkahelyekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítését célzó, példa nélküli gazdasági mentőcsomagok ellenére a gazdasági előrejelzések igen aggasztó képet vetítenek előre. Az előrejelzések szerint az uniós gazdaság 2020-ban 8,3%-os csökkenést, 2021-ben pedig 5,8%-os növekedést mutat. A 2021. évi növekedés üteme ugyancsak elmarad kissé a tavaszi előrejelzésektől * . A tagállamokban rekord magas az adósságszint, és az EU-nak is először van közös adóssága. Továbbá nem ismerjük a brexit következményeit sem.
2.3. Meg kell határozni és támogatni kell a kulcsfontosságú iparágakat és ágazatokat - az emberi erőforrásoktól a kutatásig -, olyan európai iparpolitikát kialakítva, amely védi ezeket a stratégiai ágazatokat a piacon, és biztosítja a kulcsfontosságú erőforrások ellátásának biztonságát. Európa iparpolitikájának olyan keretként kell működnie, amely koherens és átfogó módon koordinálja a különböző európai politikákat a szinergiák megteremtése érdekében. Ehhez az átalakuláshoz az Európai Bizottságnak kell kijelölnie az irányt, a tagállami szakpolitikáknak pedig igazodniuk kell az Unió intézkedéseihez. Ez nem feltételez mikromenedzselést, azt viszont igen, hogy a tagállamok összehangolt, koherens szakpolitikai intézkedésekkel segítik a gyökeres változást. A folyamat csak a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek tevékeny részvételével lehetséges. Az uniós polgárok demokratikus, eredményes részvételén alapuló „szociális megállapodás” nélkül a mindenki számára előnyös zöld megállapodás sem valósulhat meg.
2.4. Olyan mechanizmust kell létrehozni, amely koherens módon irányítja a magánszektor pénzügyi forrásait a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-)szempontoknak megfelelő beruházások felé. A bankunióval, a tőkepiaci unióval, a fenntartható finanszírozással, a digitális finanszírozással és a kkv-kkal kapcsolatos stratégiák ezért kölcsönösen erősítik egymást, és szavatolják a források produktívabb projektekbe történő irányítását egy olyan gazdaságban, amely finanszírozási igényeit tekintve akár 80%-ban a bankszektorról függ.
2.5. A környezetvédelmi és technológiai változások kapcsán ezzel összefüggésben jelent meg a „méltányos átállás” fogalma. Az EGSZB a költségvetés és a helyreállítási terv olyan alapvető elemeként tekint a méltányos átállásra, amely a zöldebb európai gazdaság létrejöttére irányul. Ezért szélesebb körű (a karbonalapú gazdaságokon túlmutató) értelmezést kell kidolgozni a méltányos átállásra vonatkozóan, amely a szociális jogok európai pillérének * új társadalmi szerződésen alapuló, teljeskörű végrehajtása mellett reformokat ösztönöz az újraelosztó rendszerek, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a nemek közötti egyenlőség kapcsán. A szociális jogok európai pillérének végrehajtása szempontjából különösen fontos a színvonalas munkahelyek biztosítása mindenki számára, a színvonalas oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, többek között az egész életen át tartó tanuláshoz való jog biztosítása különösen a veszélyeztetett csoportok számára, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára, a szociális védelem, valamint a veszélyeztetett csoportok, köztük a tartósan munkanélküliek, a nők, a fiatalok, a migránsok és a fogyatékossággal élők társadalmi befogadása. Mindezek a fontos célok a virágzó gazdaság, a munkáltatók által kínált új, magas képzettséget igénylő munkahelyek és az új technológiákba való szükséges beruházás révén érhetők el.
2.6. Az ipari átalakulás által érintett országok és régiók jellemzően iparuk modernizációja, a munkavállalói készségek korszerűsítése, a kulcságazatokban megszűnő munkahelyek kompenzálása, valamint a jövedelemnövekedést korlátozó alacsony termelékenység növelése kapcsán szembesülnek kihívásokkal. Ezek az országok és régiók összességében előnyre tennének szert az ökologizálás, a technológiai fejlődés és a kapcsolódó fejlemények révén, ugyanakkor egyes területek és népességcsoportok esetében, különösen az olyan veszélyeztetett csoportoknál, mint a fogyatékossággal élők, az idősek, a romák és a migránsok, számolni kell a lemaradás kockázatával. A hosszú távú átalakulási folyamatokkal összefüggő kihívások kezeléséhez a politikai döntéshozóknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az érintett országok és régiók fő érdekeltjeinek fel kell készülniük a változásra, és aktívan kezelniük kell az átállást. A szociális párbeszéd, a munkavállalók és képviseleti szervezeteik tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés, valamint többek között a döntéshozó szervek (igazgatótanácsok, felügyelőbizottságok) tevékenységében való részvételük kulcsfontosságú a vállalati döntéshozatalnak az átállás előretekintő kezelését célzó befolyásolásában. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a jövőben korszerűsítendő iparpolitikájában erősítse meg és fejlessze tovább a szociális dimenziót.
2.7. A világjárvány nyomán kialakult válsághelyzet kezelése és a sikeres ipari átalakulás elősegítése minden érdekképviseleti csoport érdekében áll, egyúttal a közös erőfeszítések és a közös célok (többek között a vállalkozások hosszú távú fejlesztése) mellett feltételezi a bizalomra és a pozitív hozzáállásra épülő érdemi szociális párbeszédet is. Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalkozások megfelelő - vagyis fenntartható - irányításának a változásokra való közös felkészültség mellett a belső piacra vonatkozó bevált jogi minimumkövetelményeken kell alapulnia, amelyek révén érvényesül a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga, emellett a vállalkozások vezető testületeiben is biztosított a képviseletük.
2.8. A digitalizáció és az automatizálás egyformán tartogat pozitív és negatív hatásokat a gazdaság és a társadalom számára. Az átálláshoz olyan szabályozás szükséges, amely lépést tart a technológiai átalakulás ütemével, emellett - például a közreműködő szociális partnerek révén - számol a változásokkal. Az európai üzemi tanácsok, valamint az európai részvénytársaságok üzemi tanácsai pozitív példát mutathatnak arra, amikor a munkavállalókat kötelező nemzetközi léptékben bevonni az érdekegyeztetésbe és a szociális partnerség szellemében végzett megoldáskeresésbe. Az ilyen erőfeszítések kiterjednek a munkavállalók garantált szakképzésére, továbbá az autonóm munkavégzést támogató, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát biztosító kollektív szerződésekre irányuló tárgyalásokra. A digitalizáció és az online gazdaság emellett új munkavégzési formák megjelenéséhez is vezetett; ezek egyike a platformalapú munkavégzés, ahol a munkavállalók társadalombiztosítás és állásbiztonság nélkül, gyakran bizonytalan körülmények között, tisztázatlan jogállásban dolgoznak. Munkafeltételeik és jogállásuk uniós szintű harmonizálásával elő kell segíteni e munkavállalók tisztességes mobilitását és belső piaci integrációját * . Ennek érdekében az EGSZB szükségesnek tartja a munkavállalói jogbiztonság megteremtését a platformgazdaságban foglalkoztatottak jogállásának meghatározása révén. A szociális védelemhez való hozzáférés nem vagy csak korlátozottan biztosított, az költséggel jár a munkavállalók és a szociális ellátórendszerek számára egyaránt.
2.9. A digitális transzformáció olyan területeken is potenciális kockázatokat hordoz, mint a pénzügyi stabilitás, a gazdasági bűnözés és a fogyasztóvédelem. E kockázatokat erősítheti, hogy az Unió szabályozási környezete széttagolt, az ágazat szabályozása pedig globálisan nem egységesen alakul. Az EGSZB ezért szükségesnek tartja, hogy az Unió átfogó és stabil szabályozási keretet hozzon létre a területen. Azt ajánlja továbbá, hogy az Unió folytassa a digitális nagyvállalatok megadóztatására irányuló kezdeményezésének megvalósítását * .
2.10. A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelően felkészüljenek a munkaerőpiacon való részvételre, a jelenleg is zajló gazdasági változások pedig az ipar növekedése és Európa általánosabban vett gazdasági sikere szempontjából egyaránt alapvető fontosságúak. Az új és fejlettebb készségek elsajátítása - a fizikai dolgozók esetében is - kihívás elé állítja a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket. A fejlettebb készségek elsajátításához a felsőoktatási intézményekben nyújtott szakképzés bővítése szükséges. A legjobb kialakítású kezdő tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerekkel ellentétben problémát jelent a nemzeti keretrendszerek és minőség-ellenőrzés hiánya, valamint a kezdő tanulószerződéses jogviszonyból a felsőoktatásba történő továbblépés is. A jövőben a civil társadalom és a kormányzat valamennyi szintje részéről együttműködésre lesz szükség az EGSZB-ben képviselt szervezetek által szorgalmazott egyenlő feltételek megteremtéséhez * .
2.11. Az EGSZB megállapítja, hogy a digitális technológia és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásainak emberközpontúaknak kell lenniük, és a társadalom egészének javát kell szolgálniuk; emellett támogatja a mesterséges intelligencia szabályozási keretének kialakítását. A zöld és digitális átállási folyamatok fékezése helyett az Uniónak elő kell mozdítania azoknak az egyedi alkalmazásokra irányuló MI-rendszereknek a kidolgozását, amelyek gyorsítják az ökológiai és éghajlatvédelmi átállást * .
3. Innováció
3.1. Jelentős innovációs igények is felmerülnek: egyrészt ki kell alakítani és fel kell gyorsítani új karbonszegény gyártási folyamatokat, amelyek közül sok az új alapanyagok és/vagy ipari alapfolyamatok mellett alapvetően eltérő tervezési és gyártási módot is feltételez, másrészt nemcsak az alapanyag-ágazatok körforgásosabb értékláncaiban, hanem az azokat ellátó energiarendszerekben is szükség van az innovációra. Ezenkívül a legígéretesebb karbonszegény technológiáknak ipari léptékben is használhatónak kell bizonyulniuk. Ennek érdekében gyors szakpolitikai támogatással legkésőbb 2030-ig új, karbonszegény gyártási folyamatokat és anyagfelhasználási módokat kell bevezetni és széles körben alkalmazni.
3.2. Az Unió egészére kiterjedő méltányos átálláshoz szükséges átalakulási folyamatok közös keretrendszer meglétét feltételezik, amelyben célzott problémamegoldási feladatok mentén mozgósíthatók a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalmi szereplők. A szociális innovációnak jelentős szerepe van ebben a folyamatban. E tekintetben fontos lépés lehet a szociális innovációra vonatkozó ágazatközi uniós stratégia kidolgozása, a szociális gazdasági szereplők nagyobb elismerése, valamint üzleti modelljeik tesztelése és esetleges felhasználása. Ez elősegítheti az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten támogatott kísérletek ökoszisztémájának kialakítását.
4. A vállalkozói készség és a magánszféra részvételének előmozdítása
4.1. A vállalkozói készség és a magánszektor strukturális változást előmozdító szerepvállalása az ipari átalakulás kulcseleme. Jelentős ipari örökség esetén az innovatív vállalkozást gyakran nehezítik tartós akadályok, többek között az induló és növekvő vállalkozások csekély aktivitása, a vállalkozói kultúra gyengesége, valamint az innováció és a megfelelően összekapcsolt tudáshálózatok hiánya.
4.2. Mivel Európában az innováció jellemzően kisméretű struktúrákból indul ki, kiemelt figyelmet kell fordítani a magas szintű tudásalapú szolgáltatásokat nyújtó kkv-k lehetőségeinek növelésére, köztük a szabadfoglalkozásúakéra, a finanszírozás szempontjából is. Gyakran úttörő szerepet töltenek be a kapcsolódó iparágak piaci pozicionálásában, valamint megbízható és a válsággal szemben ellenálló munkáltatók.
4.3. Olyan ágazat szereplőiként, amely bizonyította nagyfokú ellenálló képességét a Covid19-válsággal szemben és hozzájárult a válság hatásainak enyhítéséhez, a szociális vállalkozások és szervezetek döntően a digitális és zöld átállás által érintett területeken folytatnak tevékenységet. Ennélfogva biztosítani kell üzleti tevékenységük és szociális innovációs folyamataik előmozdítását.
5. A szociális partnerek és a civil társadalom szerepe
5.1. Az EGSZB hangsúlyozta, hogy „[a]z új technológiák, a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok következtében a termelési folyamatokat és általánosságban a gazdaságot érintő átalakulások gyökeresen meg fogják változtatni a munkaerőpiacot is”, továbbá kiemelte annak fontosságát, hogy „ezek a változási folyamatok egy gyümölcsöző társadalmi párbeszéd keretében, valamint a munkavállalók jogainak és életminőségének tiszteletben tartása mellett menjenek végbe” * .
5.2. A kulcsfontosságú helyi és regionális érdekeltek szoros együttműködése elengedhetetlen a leginkább fenntartható alkalmazások azonosításához és a lehető legnagyobb mértékű társadalmi-gazdasági fejlődéshez. A szociális partnerek egy adott ágazat vagy régió gazdasági szereplői számára egyenlő versenyfeltételeket teremtő kollektív szerződéseken alapuló, bevált módszerei viszonyítási alapot nyújtanak a méltányos átállásra irányuló stratégia elősegítéséhez a dekarbonizációval és más éghajlat-politikai célkitűzésekkel kapcsolatban * .
6. A méltányos átállás biztosítása - irányítási és szabályozási követelmények
6.1. A klímasemleges gazdaságra való átállás egy sor összetett irányítási kihívás elé állítja a szakpolitikai döntéshozókat. Ezek egyike az egyensúlyteremtés az átállás hosszú távú, stratégiai dimenziója és a rövid távon szükséges intézkedések között. Az átállás távlati, stratégiai gondolkodást igényel, ugyanakkor feltételezi a választási ciklusokkal való összeegyeztetés képességét is, valamint a kormányzatok és más érdekelt felek ezzel összefüggő igényét arra, hogy a végrehajtott projektek eredményt hozhassanak.
6.2. A társadalmilag méltányos átállási folyamatok végrehajtását és figyelemmel kísérését szolgáló alapvető irányítási rendszerek egyike az európai szemeszter. Kiemelt szerepet tölt be az európai és nemzeti szintű szociális, gazdasági és környezetvédelmi politikák folyamatos értékelésében. Bár az európai szemeszter fokozatosan szert tett egy szociálisabb dimenzióra is, makrogazdasági és költségvetési dimenziója továbbra is meghatározó. Az EGSZB ezért javasolja olyan új, továbbfejlesztett, mérhető és kiegészítő jellegű társadalmi, gazdasági és környezeti mutatók beillesztését az európai szemeszterbe, amelyek alapján ellenőrizhető és nyomon követhető a szociális jogok európai pillérének minden vonatkozása és elve a 17 fenntartható fejlődési céllal együtt * , továbbá javasolja szinergiák kialakítását a szociális eredménytáblával a mindenki számára fenntartható jólléti gazdaság koncepciójának bevezetésével * , valamint az egyes országokra vonatkozó célzott társadalmi és környezetvédelmi ajánlásokkal * . A szemesztert most úgy alakították át, hogy több intézkedést biztosítson a helyreállítás támogatására, ami az EGSZB reményei szerint segíthet a teljes uniós irányítási mechanizmus megújításában, amely ezáltal irányadó erővé válhat a demokrácia túlélésében, valamint az EU-n belüli felfelé irányuló konvergenciában.
6.3. Az EU által a szemeszter különböző szakpolitikai területein javasolt célkitűzések, kezdeményezések és ajánlások közötti szinergiák és kompromisszumok átfogó elemzéséhez nagyfokú szakpolitikai integráció, a gazdasági, szociális és környezetvédelmi politikákért felelős különböző intézményi szereplők koherenciája és koordinációja, valamint elemzési kapacitásuk javítása szükséges.
6.4. Ezen túlmenően a gazdasági és szociális kormányzás intézményi egyensúlyhiányának ellensúlyozása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy az uniós költségvetési szabályok alkalmazásakor „aranyszabály” * alapján mentesítsék az állami beruházásokat a hiányszámítás alól, és vegyék figyelembe a meglévő adósságszintek fenntarthatóságát a korszerű egészségügyi, ökológiai, oktatási és technológiai infrastruktúra biztosítása, valamint a példátlan recesszió elkerülése érdekében * .
6.5. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a Stabilitási és Növekedési Paktumot, és annak olyan módosítását * kéri, amely egyaránt biztosítja az uniós ipar helyreállítását támogató stabilitást és növekedést, valamint az éghajlatsemleges körforgásos és digitális gazdaságra való áttérést.
7. Az ipari átalakulás regionális előfeltételei
7.1. Az ipari átalakulás számos formában jelentkezik, ami az iparfejlesztés új pályáinak kijelölésében megnehezíti az univerzális szakpolitikára épülő megközelítést. Míg egyes gazdasági ágazatok a gazdasági termelés és a foglalkoztatás „visszafordíthatatlan” csökkenésével járó hanyatlást élnek meg, másoknak gyökeres szerkezetátalakításon kell átesniük. Ez átfogó politikai megközelítést és jelentős állami és magánberuházást tesz szükségessé, jól működő helyi és regionális munkaerőpiacok kíséretében.
7.2. A hosszú távú átállási törekvések és a rövid távú prioritások összeegyeztetése kihívást jelenthet, mivel nem feltétlenül könnyű olyan szakpolitikai intézkedéseket elfogadtatni a nyilvánossággal, amelyek csak korlátozottan fejtenek ki közvetlen hatásokat. Ez nehéz helyzetbe hozza az ipari átalakulással érintett régiókat. Egyrészről meg kell birkózniuk a hagyományos iparágak hanyatlása miatt szükséges azonnali intézkedésekkel, amelyek keretében olyan kérdésekkel kell foglalkozniuk, mint a nagyobb munkanélküliség, a jövedelemkiesés, valamint a lakosság egyes szegmenseinek romló életkörülményei, különösen a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportokban, például a fogyatékossággal élőknél vagy az időseknél. Másrészt meg kell ragadniuk azokat az ipar korszerűsítésével kapcsolatos lehetőségeket, amelyeket például a magasabb hozzáadott értékű ipar vonzása, az új vállalatok és üzleti modellek létrehozása, illetve vonzása, valamint az alaptechnológiák jobb kihasználása kínál. A lehetőségek elmulasztásának olyan politikai következményei vannak, amelyek ugyancsak befolyásolhatják az éghajlat-politikai intézkedések támogatását. A szélsőjobboldali mozgalmak Európában és máshol megfigyelhető térnyerése részben az ipar leépülésére és egész régiók lemaradására vezethetők vissza * .
8. Egyeztetések az ipari átalakulás által érintett régiókkal: főbb eredmények
8.1. Meg kell erősíteni az ipari átalakulás által érintett régiók szerepét az európai menetrendben. A regionális közigazgatási szervek bevonása hozzájárulhat a sikeres átálláshoz szükséges ökoszisztémák létrehozásához. E folyamat előfeltételeként a hosszú távú tervezés, a hangsúlyosan helyalapú megközelítés, az intelligens szakosodás és a humán tőkére épülő menetrend kapott említést.
8.2. Európa számos régiójában - különösen a szén- és acélipari régiókban - már megtörtént az átállás valamely gazdaság- vagy éghajlat-politikai menetrend keretében. A sikeres átállás alapvető előfeltétele egy társadalmi befogadáson és felkészültségen alapuló megközelítés, amely biztosítja az emberek tisztességes jövőjét. Ez magában foglalja egy reális ütemterv kidolgozását, a szükséges kutatási infrastruktúra létrehozását, valamint a technológiai, innovációs, tudományos és oktatási létesítmények biztosítását azok szükséges finanszírozásával együtt. A megfelelő finanszírozás érdekében az e régiók támogatására kialakított európai eszközöknek (pl. a Méltányos Átállást Támogató Alapnak) nem szabad helyettesíteniük a nemzeti erőfeszítéseket.
9. Az átállásra irányuló tevékenységekhez kapcsolódó uniós szintű finanszírozás és támogatás
9.1. Az ipari átalakulás folyamata hatalmas lehetőségeket kínálhat, ám ezek kiaknázása jelentős beruházásokat igényel a korszerű gyártási eljárások, a hozzáférhető infrastruktúra, valamint a kutatás és az innováció terén. Mindez kezdeti költségekkel is jár, amelyek többek között jövedelem-helyettesítő ellátásokkal és a munkavállalók átképzésével összefüggésben merülnek fel.
9.2. Nemzeti és uniós szinten egyaránt sor került számos olyan eszköz bevezetésére, amely átálláshoz kapcsolódó tevékenységeket és projekteket támogat. A méltányos átállás megvalósításának célkitűzését az uniós helyreállítási terv is tartalmazza. A szakpolitikai támogató intézkedéseket azonban igen sok esetben különböző kormányzati szinteken, egymástól függetlenül, minimális koordinációval vagy anélkül, minimális nyomon követés és értékelés mellett alakítják ki és hajtják végre.
9.3. Az EGSZB arra kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben megnövelt, elégséges mértékű forrást különítsenek el azokra a beruházási igényekre, amelyekkel valódi és radikális zöld és digitális átállás valósítható meg. A megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében az EGSZB támogatja a saját források körének bővítését is, adott esetben a digitális szolgáltatási adóra, a közös összevont társaságiadó-alapra, valamint a pénzügyi tranzakciós adóra kiterjedően * .
9.4. A jelenlegi programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból támogatásban részesült nagyvállalatokra vonatkozó szabályok előírják, hogy vissza kell fizetniük a hozzájárulást, ha a kapott támogatás egyenlegkifizetésétől számított tíz éven belül az Unión kívülre telepítik a termelő tevékenységet (1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 71. cikk (2) bekezdés). Az EGSZB úgy véli, hogy a visszatelepítés előmozdítása és a kohézió biztosítása, a termelési szerkezet és kapacitás megőrzése, a foglalkoztatás fellendítése és a fenntarthatóbb „területfejlesztés” előmozdítása érdekében a soron következő programozási időszakra vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni.
9.5. Az EGSZB támogatja, hogy a zöld költségvetési gyakorlatok és pénzügyi tervek átvilágításából származó tapasztalatokból tanulva, a fenntarthatósági kockázatokat illetően javítsanak az uniós költségvetési irányításon. Emellett adózási ösztönzőkre van szükség, amelyekkel a vállalkozások és az egyének rávehetők a társadalmi hatású zöld kezdeményezésekre irányuló befektetésekre * .
9.6. A zöld és digitális gazdaságra való átállás során Európa előtt álló kihívások hatalmas beruházásokat igényelnek, amelyekhez a közpénzek és a banki hitelezés révén történő hagyományos finanszírozás önmagában nem elégséges. A magánszektor részéről jelentős összegű beruházásra lesz szükség. Olyan mechanizmust kell létrehozni, amely koherens módon irányítja a magánszektor pénzügyi forrásait a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-)szempontoknak megfelelő beruházások felé. A bankunióval, a tőkepiaci unióval, a fenntartható finanszírozással, a digitális finanszírozással és a kkv-kkal kapcsolatos stratégiák ezért kölcsönösen erősítik egymást, és szavatolják a források produktívabb projektekbe történő irányítását. Az EGSZB üdvözli a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform létrehozását, és a szociális taxonómia fejlesztésének felgyorsítását várja.
10. Foglalkoztatáspolitikai vonatkozások
10.1. Mivel az ipari átalakulás gyakran követeli meg a régi és a hagyományos feldolgozóipari ágazatok jövőorientált tevékenységekre való áttérését, az átlagosnál magasabb munkanélküliséghez vezethet - legalábbis ideiglenesen - a helyben koncentrálódó iparleépítés és amiatt, hogy a készségbázis a hanyatló ágazatokban található. Alapvető fontosságú a felkészülés, továbbá a döntések meghozatala előtt a munkavállalók képviselőinek telephelyi és vállalati szintű bevonása. Elengedhetetlen, hogy az ipari átalakulás kezelésére irányuló politikák segítsék a munkavállalókat és a helyi közösségeket, különösen a fogyatékkal élőket és a veszélyeztetett csoportokból származó más munkavállalókat, továbbá, hogy minél kevesebb zavar előidézésével, a lehetséges előnyök maximalizálásával kezeljék az átállást.
10.2. Készségek
10.2.1. A jövő munkavégzési formáira való sikeres átálláshoz a foglalkoztatási és készségfejlesztési politikáknak igazodniuk kell a helyi munkaerőpiaci feltételekhez. Ugyanakkor a készségek kínálatát össze kell egyeztetni a készségigényekkel. A munkavállalók átképzése és továbbképzése révén - többek között az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés révén - jobban fel kell készülni a jövőbeli készségigényekre és a megfelelő kínálatra, és ezt olyan szakpolitikákkal kell összekapcsolni, amelyek elősegítik a foglalkoztatás új forrásaiba történő beruházást és a termelékenység növekedését. Az ipari kutatásnak és fejlesztésnek célzottan keresnie kell a technológiai vezető szerep kialakítására kínálkozó lehetőségeket, amelyek viszont továbbképzési lehetőségeket teremtenek. A műszaki intézmények, a szakmai szervezetek és a nem kormányzati szervezetek, valamint az állami munkaközvetítő ügynökségek szintén kulcsszerepet fognak játszani az átképzési programok formájában nyújtott támogatásban.
10.2.2. Az EGSZB megállapítja, hogy az emberek méltányos digitális és zöld átállással kapcsolatos képzéssel történő támogatása a nem formális és informális tanulás érvényesítésével, valamint a képzések elismerésének és tanúsításának biztosításával kezdődik, hogy azok maradéktalanul megjelenhessenek a képesítésben * .
10.3. A készségfejlesztési programnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a kulcskompetenciák fejlesztésére a kötelező oktatási ciklusokban/tantervekben, illetve a fiatalok és a felnőttek képzése során.
10.4. Az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervet tett közzé a 2021-2027 közötti időszakra * . Ennek olyan több területet átfogó stratégiának kell lennie, amely európai szinten az oktatás és képzés stratégiai jelentőségét is növelheti szakpolitikai területek között.
10.5. Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének végrehajtására
A méltányos átállási folyamatok megfelelő szociálpolitikai intézkedéseket igényelnek, amelyek támogatják a jó munkafeltételeket, a jól működő kollektív tárgyalásokat és munkaügyi kapcsolatrendszereket, továbbá megfelelő szociális védelem biztosításával segítik az átállás által érintett munkavállalókat. Az EGSZB javaslatokat kíván megfogalmazni a szociális jogok európai pillérének végrehajtására készülő cselekvési terv kapcsán.
10.5.1. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság értékelje újra Unió releváns munkajogi vívmányait, és erősítse meg azokat annak érdekében, hogy jobban támogassák a munkavállalók számára méltányos átállást.
10.5.2. A munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez való jog munkaviszonytól és a foglalkoztatás üzleti modelljétől függetlenül minden munkavállaló alapvető munkahelyi joga. Az EGSZB mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éghajlat-politikai és digitális átállás révén létrejött új típusú munkavégzési formák közül egyesek kívül eshetnek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések hatályán. Emellett a digitalizált munkahelyeken már most is jelentős kockázatok mutatkoztak, többek között a megnövekedett munkaintenzitás, a stressz és a pszichoszociális * erőszak, a jövőben pedig számítani lehet a mesterséges intelligencia által okozott balesetekre is * , amelyeket meg kell előzni. Az EGSZB ezért arra szólít fel, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok hatálya az Unióban foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra terjedjen ki * .
10.5.3. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a technológiai fejlődés fényében rendszeresen vizsgálja felül az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és a kapcsolódó jogszabályokat * .
10.5.4. A nemzeti és uniós szintű szociális párbeszéd kulcsszerepet játszik a gazdasági, munkaügyi és szociális szakpolitikák alakításában. Az EGSZB támogatja, hogy - nemzeti, regionális és európai szinteken zajló érdemi szociális párbeszéd keretében - dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket a „méltányos átállásra” vonatkozóan, amelyek kezelik, megváltoztatják és biztosítják a minimális védelmet a (technológiai, demográfiai, globalizációs, valamint éghajlatváltozással vagy körforgásos gazdasággal kapcsolatos) átalakulásokból fakadó munkahelyi átszervezések vagy csoportos létszámcsökkentések esetére, ideértve a kollektív tárgyalás folytatásához való jogot, hogy fel lehessen készülni a változásokra és támogatást lehessen nyújtani az érintett munkavállalók részére (a csoportos létszámcsökkentésről szóló irányelv megfelelő alkalmazásával) * .
10.5.5. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy konzultációra és tájékoztatásra van szükség a munkavállalókkal és képviselőikkel olyan változások, új technológiák és MI-rendszerek bevezetése során, amelyek változásokat eredményezhetnek a munkaszervezésben, a munkafelügyeletben és -ellenőrzésben, valamint a munkavállalók értékelésére és toborzására szolgáló rendszerekben. Minden vállalkozás esetében biztosítani kell a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelvvel összhangban, és uniós szintű harmonizált keretet kell bevezetni az igazgatótanácsi szintű részvételre vonatkozóan. Az EGSZB ezért a munkavállalói tájékoztatásra, konzultációra és részvételre vonatkozó erőteljes és szilárd európai keret létrehozását szorgalmazza * , amely fontos elem az újjáépítés, valamint a környezeti és digitális átállás tisztességes és méltányos pályáinak kijelölésében. Az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania a szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a munkavállalók valamennyi tagállamban bekapcsolódhassanak az éghajlat-politikai és digitális átállásba, továbbá az európai szemeszter keretében figyelemmel kell kísérnie ennek eredményeit.
10.5.6. A társadalmilag felelős szerkezetátalakításra és a vállalati változásokra való felkészülésre vonatkozó keretre van szükség, amely kiegészíti a munkavállalók meglévő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait, és illeszkedik az európai szociális modell kulcselemeihez * . Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretet, és jogalapot kell javasolnia a munkavállalók részvételével kapcsolatos specifikus keretfeltételekhez annak érdekében, hogy javuljon a munkavállalók részvétele a zöld megállapodás és a digitális transzformáció kihívásainak kezelésében * .
10.5.7. A cselekvési tervnek európai szintű jogi minimumot kell meghatároznia: az EGSZB a minimáljövedelem védelmét célzó fellépést szorgalmazott * a szegénység megszüntetése és a befogadó munkaerőpiac előmozdítása érdekében, ezért üdvözli az Európai Bizottság és a Tanács német elnökségének a minimáljövedelem-rendszerek európai keretének létrehozására irányuló tervei * . Az EGSZB javasolta annak feltárását, hogy milyen lehetőség van közös minimumszabályok megállapítására az uniós tagállamokban a munkanélküliségi biztosítás területén * . Az EGSZB szintén sürgetett egy a minimálbérre és a kollektív tárgyalásokra vonatkozó európai kezdeményezést * , ezért örömmel fogadja * az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló európai bizottsági kezdeményezést * .
10.6. Új társadalmi szerződés
A munkahelyteremtési beruházásokra épülő, a jogok és a létminimum védelmét biztosító helyreállítási pályák kijelölése, a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban az erős, minden munkavállalóra kiterjedő munkaerőpiaci intézmények újjáépítése, valamint a szociális védelem biztosítása érdekében az EGSZB kéri, hogy a szociális párbeszéd révén a méltányos átállás kapjon központi szerepet a helyreállításban, amelynek során a civil társadalom aktív szerepvállalása segíti a szociális, méltányos és inkluzív ipari átalakulást.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
MELLÉKLET
A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 59. cikk (3) bekezdés):
a) 2.1. pont (9. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.1. Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága felkérésére készült jelen feltáró véleményével az EGSZB a szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából készülő cselekvési tervhez, valamint a 2021 májusában Portóban tartandó következő uniós szociális csúcstalálkozóhoz kíván hozzájárulni. Ez a feltáró vélemény az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának felkérésére készült. Az Európai Parlament levele szerint a véleménynek különösen a következő témákra kell kiterjednie: méltányos átállás, zöld megállapodás, digitális átállás, iparstratégia, valamint foglalkoztatási és társadalmi befogadási politikák, amelyek a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó, már megvitatás alatt álló és jövőbeli jogalkotási és nem jogalkotási dossziék középpontjában állnak.
A szavazás eredménye:
Mellette: 99
Ellene: 129
Tartózkodott: 20
b) 2.2. pont (10. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.2. Az európai vállalkozások és munkavállalók a Covid19-világjárvány súlyos társadalmi és gazdasági következményeivel szembesülnek. Sok vállalat omlik össze, munkahelyek szűnnek meg, és az emberek elveszítik munkahelyüket, háztartások veszítik el megélhetésüket. A lezárások munkahelyekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítését célzó, példa nélküli gazdasági mentőcsomagok ellenére a gazdasági előrejelzések igen aggasztó képet vetítenek előre. Az előrejelzések szerint az uniós gazdaság 2020-ban 8,3 %-os csökkenést, 2021-ben pedig 5,8 %-os növekedést mutat. A 2021. évi növekedés üteme ugyancsak elmarad kissé a tavaszi előrejelzésektől * . A Covid19-világjárvány keményen sújtja az európai gazdaságot: sok vállalkozás összeomlik, munkahelyek szűnnek meg, háztartások veszítik el megélhetésüket, az egészségügyi szolgáltatás hatékonysága csökken. A tagállamokban rekord magas az adósságszint, túllépve a megállapított kiadási szabályokat, és az EU-nak is először van közös adóssága. Továbbá nem ismerjük a brexit következményeit sem, és nem tudjuk, mikor ér véget a világjárvány.
A szavazás eredménye:
Mellette: 95
Ellene: 140
Tartózkodott: 22
c) 2.3. pont (11. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.3. Meg kell határozni és támogatni kell a kulcsfontosságú iparágakat és ágazatokat - az emberi erőforrásoktól a kutatásig -, olyan európai iparpolitikát kialakítva, amely védi ezeket a stratégiai ágazatokat a piacon, és biztosítja a kulcsfontosságú erőforrások ellátásának biztonságát. Európa iparpolitikájának olyan keretként kell működnie, amely koherens és átfogó módon koordinálja a különböző európai politikákat a szinergiák megteremtése érdekében. Ehhez az átalakuláshoz az Európai Bizottságnak kell kijelölnie az irányt, a tagállami szakpolitikáknak pedig igazodniuk kell az Unió intézkedéseihez. Ez nem feltételez mikromenedzselést, azt viszont igen, hogy a tagállamok összehangolt, koherens szakpolitikai intézkedésekkel segítik a gyökeres változást. A folyamat csak a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek tevékeny részvételével lehetséges. Az uniós polgárok demokratikus, eredményes részvételén alapuló „szociális megállapodás” nélkül a mindenki számára előnyös zöld megállapodás sem valósulhat meg.
A szavazás eredménye:
Mellette: 91
Ellene: 137
Tartózkodott: 18
d) 2.5. pont ÚJ (13. módosító indítvány)
Új pont illesztendő a szövegbe:
2.5. A legjobb szakpolitikai válasz a Next Generation EU-val kapcsolatos elvárások teljesítése, amely egyedülálló lehetőséget kínál a gyors és átalakító erejű helyreállításra. Ennek beindítását és a magánszektorral való együttműködést az első számú prioritásként kell kezelni.
A szavazás eredménye:
Mellette: 97
Ellene: 136
Tartózkodott: 22
e) 2.6. pont ÚJ (14. módosító indítvány)
Új pont illesztendő a szövegbe:
2.6. A brexitből következő kihívásokra úgy kell válaszolnunk, hogy komoly lendületet adunk az egységes piac megerősítésének, ami szilárdabb és versenyképesebb környezetet teremt a vállalkozások számára.
A szavazás eredménye:
Mellette: 93
Ellene: 141
Tartózkodott: 20
f) 2.4. pont (15. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.4. A környezetvédelmi és technológiai változások kapcsán ezzel összefüggésben jelent meg a „méltányos átállás” fogalma. Az EGSZB a költségvetés és a helyreállítási terv olyan alapvető elemeként tekint a méltányos átállásra, amely a zöldebb európai gazdaság létrejöttére irányul. Ezért szélesebb körű (a karbonalapú gazdaságokon túlmutató) értelmezést kell kidolgozni a méltányos átállására vonatkozóan, amely a szociális jogok európai pillérének * új társadalmi szerződésen alapuló, teljeskörű végrehajtása mellett reformokat ösztönöz az újraelosztó rendszerek, a következők alapján: a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a nemek közötti egyenlőség kapcsán., A szociális jogok európai pillérének végrehajtása szempontjából különösen fontos a színvonalas munkahelyek biztosítása mindenki számára, a színvonalas oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, többek között az egész életen át tartó tanuláshoz való jog hozzáférés biztosítása különösen a veszélyeztetett csoportok számára, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára, a szociális védelem, valamint a veszélyeztetett csoportok, köztük a tartósan munkanélküliek, a nők, a fiatalok, a legális migránsok és a fogyatékossággal élők társadalmi befogadása. Mindezek a fontos célok a virágzó gazdaság, a munkáltatók által kínált új, magas képzettséget igénylő munkahelyek és az új technológiákba való szükséges beruházás révén érhetők el.
A szavazás eredménye:
Mellette: 82
Ellene: 152
Tartózkodott: 20
g) 2.5. pont (16. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.5. Az ipari átalakulás által érintett országok és régiók jellemzően iparuk modernizációja, a munkavállalói készségek korszerűsítése, a kulcságazatokban megszűnő munkahelyek kompenzálása, valamint a jövedelemnövekedést korlátozó alacsony termelékenység növelése, a felfelé irányuló konvergencia és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák kompenzálása kapcsán szembesülnek kihívásokkal. Ezek az országok és régiók összességében előnyre tennének szert az ökologizálás, a technológiai fejlődés és a kapcsolódó fejlemények révén, ugyanakkor egyes területek és népességcsoportok esetében, különösen az olyan veszélyeztetett csoportoknál, mint a fogyatékossággal élők, az idősek, a romák és a legális migránsok, számolni kell a lemaradás kockázatával. A hosszú távú átalakulási folyamatokkal összefüggő kihívások kezeléséhez a politikai döntéshozóknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az érintett országok és régiók fő érdekeltjeinek fel kell készülniük a változásra, és aktívan kezelniük kell az átállást. A szociális párbeszéd, a munkavállalók és képviseleti szervezeteik tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés, valamint többek között a döntéshozó szervek (igazgatótanácsok, felügyelőbizottságok) tevékenységében döntéshozatali folyamatokban való részvételük kulcsfontosságú a vállalati döntéshozatalnak az átállás előretekintő kezelését célzó befolyásolásában. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a jövőben korszerűsítendő iparpolitikájában erősítse meg és fejlessze tovább a szociális dimenziót.
A szavazás eredménye:
Mellette: 92
Ellene: 152
Tartózkodott: 17
h) 2.6. pont (17. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.6. A világjárvány nyomán kialakult válsághelyzet kezelése és a sikeres ipari átalakulás elősegítése minden érdekképviseleti csoport érdekében áll, egyúttal a közös erőfeszítések és a közös célok (többek között a vállalkozások hosszú távú fejlesztése) mellett feltételezi a bizalomra és a pozitív hozzáállásra épülő érdemi szociális párbeszédet is. Az EGSZB úgy véli, hogy a siker kulcsa a vállalkozások megfelelő - vagyis fenntartható - irányítása ának és a változásokra való közös felkészültség mellett a belső piacra vonatkozó bevált jogi minimumkövetelményeken kell alapulnia, amelyek révén érvényesül a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga, emellett a vállalkozások vezető testületeiben is biztosított a képviseletük.
A szavazás eredménye:
Mellette: 90
Ellene: 151
Tartózkodott: 18
i) 2.7. pont (18. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.7. A digitalizáció és az automatizálás egyformán tartogat pozitív és negatív hatásokat a gazdaság és a társadalom számára. Az átálláshoz olyan szabályozás megközelítések szükségesek, amelyek lépést tartanak a technológiai átalakulás ütemével, és emellett - például a közreműködő szociális partnerek révén - számolnak a változásokkal. Az európai üzemi tanácsok, valamint az európai részvénytársaságok üzemi tanácsai pozitív példát mutathatnak arra, amikor a munkavállalókat kötelező nemzetközi léptékben bevonni az érdekegyeztetésbe és a szociális partnerség szellemében végzett megoldáskeresésbe. Az ilyen erőfeszítések kiterjednek a munkavállalók garantált szakképzésére, továbbá az autonóm munkavégzést támogató, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát biztosító kollektív szerződésekre és egyéb szociális megállapodásokra irányuló tárgyalásokra. A digitalizáció és az online gazdaság emellett új munkavégzési formák megjelenéséhez is vezetett; ezek egyike a platformalapú munkavégzés, ahol a munkavállalók társadalombiztosítás és állásbiztonság nélkül, gyakran bizonytalan körülmények között, tisztázatlan jogállásban dolgoznak. Munkafeltételeik és jogállásuk uniós szintű harmonizálásával elő kell segíteni e munkavállalók tisztességes mobilitását és belső piaci integrációját * . Ennek érdekében az EGSZB szükségesnek tartja a munkavállalói jogbiztonság megteremtését a platformgazdaságban foglalkoztatottak jogállásának meghatározása révén. A szociális védelemhez való hozzáférés nem vagy csak korlátozottan biztosított, az költséggel jár a munkavállalók és a szociális ellátórendszerek számára egyaránt.
A szavazás eredménye:
Mellette: 88
Ellene: 149
Tartózkodott: 24
j) 2.8. pont (19. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
2.8. A digitális transzformáció olyan területeken is potenciális kockázatokat hordoz, mint a pénzügyi stabilitás, a gazdasági bűnözés és a fogyasztóvédelem. E kockázatokat erősítheti, hogy az Unió szabályozási környezete széttagolt, az ágazat szabályozása pedig globálisan nem egységesen alakul. Az EGSZB ezért szükségesnek tartja, hogy az Unió átfogó és stabil szabályozási keretet hozzon létre a területen. Azt ajánlja továbbá, hogy 2021 folyamán az OECD szintjén érjenek el globális megoldást az adózás területén az Unió folytassa a digitális nagyvállalatok megadóztatására irányuló kezdeményezésének megvalósítását * .
A szavazás eredménye:
Mellette: 89
Ellene: 149
Tartózkodott: 22
k) 5.2. pont (21. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
5.2. A kulcsfontosságú helyi és regionális érdekeltek szoros együttműködése elengedhetetlen a leginkább fenntartható alkalmazások azonosításához és a lehető legnagyobb mértékű társadalmi-gazdasági fejlődéshez. A szociális partnerek egy adott ágazat vagy régió gazdasági szereplői számára egyenlő versenyfeltételeket teremtő kollektív szerződéseken vagy a szociális párbeszéd más formáin alapuló, bevált módszerei viszonyítási alapot nyújtanak a méltányos átállásra irányuló stratégia elősegítéséhez a dekarbonizációval és más éghajlat-politikai célkitűzésekkel kapcsolatban * .
A szavazás eredménye:
Mellette: 93
Ellene: 146
Tartózkodott: 19
l) 6.2. pont (22. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
6.2. A társadalmilag méltányos átállási folyamatok végrehajtását és figyelemmel kísérését szolgáló alapvető irányítási rendszerek egyike az európai szemeszter. Kiemelt szerepet tölt be az európai és nemzeti szintű szociális, gazdasági és környezetvédelmi politikák folyamatos ciklikus értékelésében. Bár az európai szemeszter fokozatosan szert tett egy szociálisabb dimenzióra is, makrogazdasági és költségvetési dimenziója továbbra is meghatározó. Az EGSZB ezért javasolja olyan új, továbbfejlesztett, mérhető és kiegészítő jellegű társadalmi, gazdasági és környezeti mutatók beillesztését az európai szemeszterbe, amelyek alapján ellenőrizhető és nyomon követhető a szociális jogok európai pillérének minden vonatkozása és elve a 17 fenntartható fejlődési céllal együtt * , továbbá javasolja szinergiák kialakítását a szociális eredménytáblával a mindenki számára fenntartható jólléti gazdaság koncepciójának bevezetésével * , valamint az egyes országokra vonatkozó célzott társadalmi és környezetvédelmi ajánlásokkal * . A szemesztert most úgy alakították át, hogy több intézkedést biztosítson a helyreállítás támogatására, ami az EGSZB reményei szerint segíthet a teljes uniós irányítási mechanizmus megerősítésében megújításában, amely ezáltal irányadó erővé válhat a demokrácia táplálásában túlélésében, valamint az EU-n belüli felfelé irányuló konvergenciában.
A szavazás eredménye:
Mellette: 87.
Ellene: 148
Tartózkodott: 21
m) 6.4. pont (23. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
6.4. Ezen túlmenően a gazdasági és szociális kormányzás intézményi egyensúlyhiányának ellensúlyozása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy az uniós költségvetési szabályok alkalmazásakor egy kiegyensúlyozott „aranyszabály” * alapján - amely nem veszélyezteti a középtávú pénzügyi stabilitást - mentesítsék az indokolt állami beruházásokat a hiányszámítás alól, és vegyék figyelembe a meglévő és jövőbeli adósságszintek fenntarthatóságát a korszerű egészségügyi, ökológiai, oktatási és technológiai infrastruktúra biztosítása, valamint a példátlan recesszió elkerülése érdekében * .
A szavazás eredménye:
Mellette: 87
Ellene: 159
Tartózkodott: 16
n) 9.3. pont (24. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
9.3. Az EGSZB arra kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy erősítsék meg az üzleti környezetet és a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben megnövelt, elégséges mértékű forrást különítsenek el azokra a beruházási igényekre, amelyekkel valódi és radikális zöld és digitális átállás valósítható meg. A megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében az EGSZB támogatja a azt is szorgalmazza, hogy elemezzék, hogy milyen hatásokkal jár a saját források körének bővítése bővítését is, amelyek adott esetben az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus és a digitális adó bevételeiből származnának a digitális szolgáltatási adóra, a közös összevont társaságiadó-alapra, valamint a pénzügyi tranzakciós adóra kiterjedően * .
A szavazás eredménye:
Mellette: 91
Ellene: 157
Tartózkodott: 13
o) 9.4. pont (25. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
9.4. A jelenlegi programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból támogatásban részesült nagyvállalatokra vonatkozó szabályok előírják, hogy vissza kell fizetniük a hozzájárulást, ha a kapott támogatás egyenlegkifizetésétől számított tíz éven belül az Unión kívülre telepítik a termelő tevékenységet (1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdés). Az EGSZB úgy véli, hogy a visszatelepítés előmozdítása és a kohézió stratégiai autonómia szellemében való biztosítása, a termelési szerkezet és kapacitás megőrzése, a foglalkoztatás fellendítése és a fenntarthatóbb „területfejlesztés” előmozdítása érdekében a soron következő programozási időszakra vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni.
A szavazás eredménye:
Mellette: 89
Ellene: 149
Tartózkodott: 19
p) 9.5. pont (26. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
9.5. Az EGSZB támogatja, hogy a zöld költségvetési gyakorlatok és pénzügyi tervek átvilágításából származó tapasztalatokból tanulva, a fenntarthatósági kockázatokat illetően javítsanak az uniós költségvetési irányításon. Emellett adózási ösztönzőkre van lehet szükség, amelyekkel a vállalkozások és az egyének ösztönözhetők rávehetők a társadalmi hatású zöld kezdeményezésekre irányuló befektetésekre * . Az ilyen támogatásokat költség-haszon elemzés keretében részletesen értékelni kell.
A szavazás eredménye:
Mellette: 93
Ellene: 154
Tartózkodott: 16
q) 9.6. pont (27. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
9.6. A zöld és digitális gazdaságra való átállás során Európa előtt álló kihívások hatalmas beruházásokat igényelnek, amelyekhez a közpénzek és a banki hitelezés révén történő hagyományos finanszírozás önmagában nem elégséges. Évente n Nagy összegekre lesz szükség a magánszférától ű különféle magánforrást fektetnek káros gazdasági tevékenységekbe az ipari ágazatok széles körében, kockáztatva az eszközök esetleges elértéktelenedését („sunken assets”). Olyan mechanizmust kell létrehozni, amely koherens módon irányítja a magánszektor pénzügyi forrásait a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-)szempontoknak megfelelő beruházások felé. A bankunióval, a tőkepiaci unióval, a fenntartható finanszírozással, a digitális finanszírozással és a kkv-kkal kapcsolatos stratégiák ezért kölcsönösen erősítik egymást, és szavatolják a források produktívabb projektekbe történő irányítását. Az EGSZB üdvözli a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform létrehozását, és a szociális taxonómia fejlesztésének felgyorsítását várja.
A szavazás eredménye:
Mellette: 74
Ellene: 154
Tartózkodott: 31
r) 10.1. pont (28. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
10.1. Mivel az ipari átalakulás gyakran követeli meg a régi és a hagyományos feldolgozóipari ágazatok jövőorientált tevékenységekre való áttérését, az átlagosnál magasabb munkanélküliséghez vezethet - legalábbis ideiglenesen - a helyben koncentrálódó iparleépítés és amiatt, hogy a készségbázis a hanyatló ágazatokban található. Alapvető fontosságú a felkészülés, továbbá a döntések meghozatala előtt a munkavállalók képviselőinek telephelyi és vállalati szintű bevonása. Elengedhetetlen, hogy az ipari átalakulás kezelésére irányuló politikák segítsék a munkavállalókat és a helyi közösségeket, különösen a fogyatékkal élőket és a veszélyeztetett csoportokból származó más munkavállalókat, továbbá, hogy minél kevesebb zavar előidézésével, a lehetséges előnyök maximalizálásával kezeljék az átállást.
A szavazás eredménye:
Mellette: 88
Ellene: 149
Tartózkodott: 17
s) 10.5., 10.5.1., 10.5.2., 10.5.3., 10.5.4., 10.5.5., 10.5.6., 10.5.7. pont (30. módosítás)
A pont törlendő:
10.5. Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének végrehajtására
A méltányos átállási folyamatok megfelelő szociálpolitikai intézkedéseket igényelnek, amelyek támogatják a jó munkafeltételeket, a jól működő kollektív tárgyalásokat és munkaügyi kapcsolatrendszereket, továbbá megfelelő szociális védelem biztosításával segítik az átállás által érintett munkavállalókat. Az EGSZB javaslatokat kíván megfogalmazni a szociális jogok európai pillérének végrehajtására készülő cselekvési terv kapcsán. 10.5.1. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság értékelje újra Unió releváns munkajogi vívmányait, és erősítse meg azokat annak érdekében, hogy jobban támogassák a munkavállalók számára méltányos átállást. 10.5.2. A munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez való jog munkaviszonytól és a foglalkoztatás üzleti modelljétől függetlenül minden munkavállaló alapvető munkahelyi joga. Az EGSZB mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éghajlat-politikai és digitális átállás révén létrejött új típusú munkavégzési formák közül egyesek kívül eshetnek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések hatályán. Emellett a digitalizált munkahelyeken már most is jelentős kockázatok mutatkoztak, többek között a megnövekedett munkaintenzitás, a stressz és a pszichoszociális * erőszak, a jövőben pedig számítani lehet a mesterséges intelligencia által okozott balesetekre is * , amelyeket meg kell előzni. Az EGSZB ezért arra szólít fel, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok hatálya az Unióban foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra terjedjen ki * . 10.5.3. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a technológiai fejlődés fényében rendszeresen vizsgálja felül az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és a kapcsolódó jogszabályokat * . 10.5.4. A nemzeti és uniós szintű szociális párbeszéd kulcsszerepet játszik a gazdasági, munkaügyi és szociális szakpolitikák alakításában. Az EGSZB támogatja, hogy - nemzeti, regionális és európai szinteken zajló érdemi szociális párbeszéd keretében - dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket a „méltányos átállásra” vonatkozóan, amelyek kezelik, megváltoztatják és biztosítják a minimális védelmet a (technológiai, demográfiai, globalizációs, valamint éghajlatváltozással vagy körforgásos gazdasággal kapcsolatos) átalakulásokból fakadó munkahelyi átszervezések vagy csoportos létszámcsökkentések esetére, ideértve a kollektív tárgyalás folytatásához való jogot, hogy fel lehessen készülni a változásokra és támogatást lehessen nyújtani az érintett munkavállalók részére (a csoportos létszámcsökkentésről szóló irányelv megfelelő alkalmazásával) * . 10.5.5. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy konzultációra és tájékoztatásra van szükség a munkavállalókkal és képviselőikkel olyan változások, új technológiák és MI-rendszerek bevezetése során, amelyek változásokat eredményezhetnek a munkaszervezésben, a munkafelügyeletben és -ellenőrzésben, valamint a munkavállalók értékelésére és toborzására szolgáló rendszerekben. Minden vállalkozás esetében biztosítani kell a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelvvel összhangban, és uniós szintű harmonizált keretet kell bevezetni az igazgatótanácsi szintű részvételre vonatkozóan. Az EGSZB ezért a munkavállalói tájékoztatásra, konzultációra és részvételre vonatkozó erőteljes és szilárd európai keret létrehozását szorgalmazza * , amely fontos elem az újjáépítés, valamint a környezeti és digitális átállás tisztességes és méltányos pályáinak kijelölésében. Az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania a szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a munkavállalók valamennyi tagállamban bekapcsolódhassanak az éghajlat-politikai és digitális átállásba, továbbá az európai szemeszter keretében figyelemmel kell kísérnie ennek eredményeit. 10.5.6. A társadalmilag felelős szerkezetátalakításra és a vállalati változásokra való felkészülésre vonatkozó keretre van szükség, amely kiegészíti a munkavállalók meglévő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait, és illeszkedik az európai szociális modell kulcselemeihez. * Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretet, és jogalapot kell javasolnia a munkavállalók részvételével kapcsolatos specifikus keretfeltételekhez annak érdekében, hogy javuljon a munkavállalók részvétele a zöld megállapodás és a digitális transzformáció kihívásainak kezelésében * . 10.5.7. A cselekvési tervnek európai szintű jogi minimumot kell meghatároznia: az EGSZB a minimáljövedelem védelmét célzó fellépést szorgalmazott * a szegénység megszüntetése és a befogadó munkaerőpiac előmozdítása érdekében, ezért üdvözli az Európai Bizottság és a Tanács német elnökségének a minimáljövedelem-rendszerek európai keretének létrehozására irányuló tervei * . Az EGSZB javasolta annak feltárását, hogy milyen lehetőség van közös minimumszabályok megállapítására az uniós tagállamokban a munkanélküliségi biztosítás területén * . Az EGSZB szintén sürgetett egy a minimálbérre és a kollektív tárgyalásokra vonatkozó európai kezdeményezést * , ezért örömmel fogadja * az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló európai bizottsági kezdeményezést * .
A szavazás eredménye:
Mellette: 93
Ellene: 149
Tartózkodott: 17
t) 10.6. pont (31. módosító indítvány)
A pont törlendő:
10.6. Új társadalmi szerződés
A munkahelyteremtési beruházásokra épülő, a jogok és a létminimum védelmét biztosító helyreállítási pályák kijelölése, a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban az erős, minden munkavállalóra kiterjedő munkaerőpiaci intézmények újjáépítése, valamint a szociális védelem biztosítása érdekében az EGSZB kéri, hogy a szociális párbeszéd révén a méltányos átállás kapjon központi szerepet a helyreállításban, amelynek során a civil társadalom aktív szerepvállalása segíti a szociális, méltányos és inkluzív ipari átalakulást.
A szavazás eredménye:
Mellette: 85
Ellene: 146
Tartózkodott: 19
u) 1.1. pont (1. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
1.1. A zöld és digitális európai gazdaság felé történő ipai átalakulásnak több előfeltételt is teljesítenie kell ahhoz, hogy Európában fenntartható, tisztességes és társadalmilag elfogadható jövőt építhessünk. Egy új helyzetet azonban figyelembe kell venni. A Covid19-világjárvány súlyosan érintette az európai gazdaságot, sok vállalkozás összeomlik, munkahelyek szűnnek meg, háztartások veszítik el megélhetésüket, az egészségügyi szolgáltatás hatékonysága csökken. Emiatt még sürgetőbbé vált a szociális partnerek és a civil társadalom szélesebb körű és erőteljesebb részvétele a politikai döntéshozatal minden szintjén, valamint egy realisztikus erős európai szintű szabályozási keret és normarendszer bevezetése, figyelembe véve a tagállamok sajátosságait, az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, valamint a szubszidiaritás elvét, különösen a szociális menetrend kapcsán. A szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából bejelentett cselekvési terv várhatóan fontos szerepet kap e törekvésekben.
A szavazás eredménye:
Mellette: 90
Ellene: 146
Tartózkodott: 18
v) 1.5. pont ÚJ (4. módosító indítvány)
Új pont illesztendő a szövegbe:
1.5. A legjobb szakpolitikai válasz a Next Generation EU-val kapcsolatos elvárások teljesítése, amely egyedülálló lehetőséget kínál a gyors és átalakító erejű helyreállításra. Ennek beindítását és a magánszektorral való együttműködést az első számú prioritásként kell kezelni.
A szavazás eredménye:
Mellette: 97
Ellene: 136
Tartózkodott: 22
w) 1.6. pont ÚJ (5. módosító indítvány)
Új pont illesztendő a szövegbe:
1.6. A brexitből következő kihívásokra úgy kell válaszolnunk, hogy komoly lendületet adunk az egységes piac megerősítésének, ami szilárdabb és versenyképesebb környezetet teremt a vállalkozások számára.
A szavazás eredménye:
Mellette: 93
Ellene: 141
Tartózkodott: 20
x) 1.4. pont (6. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
1.4. A reziliens, fenntartható, tisztességes és virágzó Európa olyan szabályozási koherens keretet igényel, amely képes előmozdítani a méltányos átállás folyamatát, ugyanakkor figyelembe veszi annak etikai hatásait és az olyan a közös érdekeket is, mint a fogyasztóvédelem, az egészség, a biztonság és a minőség. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai és a nemzeti hatóságok vezessenek be olyan új irányítási struktúrákat, amelyekkel biztosítható a helyi gazdaság, a szociális partnerek és a civil társadalom tevékeny részvétele a társadalmilag igazságos átállást biztosító, tisztességes intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. A társadalmilag méltányos átállási folyamatok végrehajtását és figyelemmel kísérését szolgáló alapvető irányítási rendszerek egyike az európai szemeszter. Az EGSZB javasolja olyan új, továbbfejlesztett, mérhető és kiegészítő jellegű társadalmi, gazdasági és környezeti mutatók beillesztését az európai szemeszterbe, amelyek alapján a szociális jogok európai pillérének elvei ellenőrizhetők és nyomon követhetők.
A szavazás eredménye:
Mellette: 80
Ellene: 145
Tartózkodott: 16
y) 1.8. pont (8. módosító indítvány)
Az alábbiak szerint módosítandó:
1.8. Az EGSZB üdvözli a szociális jogok európai pillérének végrehajtása céljából bejelentett cselekvési tervet. Az Unió releváns munkajogi vívmányait szakpolitikáit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy jobban támogassák a munkavállalók számára méltányos átállást., és tartalmazzák A cselekvési tervnek európai szintű jogi minimumot kell meghatároznia, amely magában foglalja többek között az egészséget hez és a biztonságothoz való jogot minden munkavállalóra és a munkavégzés új típusaira is kiterjedően; a tájékoztatásthoz, a konzultációt hoz, a döntéshozatalban való részvételt hez és a szerepvállalást hoz való jogot az átállási helyzetekben körén kívül is; a készségfejlesztést hez való jogot; a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó minimális követelményeket; a minimálbért, valamint a kollektív tárgyalásokat vagy a megállapodás egyéb formáit a tagállamok hatásköreivel összhangban.
A szavazás eredménye:
Mellette: 98
Ellene: 148
Tartózkodott: 17
